Szabad Nógrád. 1953. augusztus (9. évfolyam. 61-69. szám)

1953-08-26 / 68. szám

2 S JE ABÄB KOtiBlB 1953 augusztus 28, PÁHTMOKA TAPASZTALATAI i Az oktatási évad előkészítése hányáinkban PARTUNK szervezeti sza­bályzata minden párttag kö­telességévé teszi, hogy „szaka- dathanul fejlessze politikai tudá­sát és emelje műveltségi élet- színvonalát, igyekezzék elsajátí­tani a marxizmus-leninizmus ta­nításait; éberen 'őrködjék a párt ideológiai tisztasága és szer­vezel i egysége fölött, védje a pártot minden ellenséggé! szem­ben.” Nézzük meg, hogy ezek a ta­nítások mikép mutatkoznak me­gyékben a népgazdaság legdön­tőbb területén, a főbb szénbá­nyák pártszervezeteinek murfká- jában. Nézzük a kistoronyéi és nagvbátonyi bányász pártszer­vezetek oktatási munkáját. Mind­két hetven az elmúlt oktatási év­ben nagyon komoly mulasztá­sok történtek: „papíron szervez­ték” meg az oktatást. Ennek eredményeként Kistoronyén már az első tanítást foglalkozáson Étz oktatásra bevont elvtársaknak esak 20 százaléka jelent meg. A pártbizottság szűkkeblűén, az oktatást csupán a pártbizottság tagjai feladatának tekintette. A pártbizottság a hiba kijavításá­ért nem hogy a jót, szorgalma­san tanuló elvtársakat, de a propagandistákat sem vonta be. A kisterenyei pá.rtvezetők köny- nyelmű, az oktatás jelentőségét lebecsülő munkájukkal kiváltott hibán adminisztratív intézkedé­sekkel próbáltak segíteni. Meg­tiltották ai munkásszáü iló autók vezetőinek, hogv hazaindulja- pak. míg az oktatás tart. A HALLGATOK — de a pro­pagandisták kiválogatásánál is — sok hibát vétett mind a nagy- báíomyi mind a kisterenvei párt. bizottság. Sem egyik, sem másik nem szerzett becsületet az ok­tatási munkának. Az előadók közül sokan nem érezték azt a felelősséget és bizalmat, amivel pártunk a bánvász elvtársaik ne­velésekor megbízta őket. A kis­terenvei pártvezetőknek csak ki­sebb része vállalt propagandis­ta munkát, így elszalasztottak annak lehetőségét, hogv az elő­adással egvidőben ellenőrizzék a tagok részvéteiét, azok felké­szültségét s fejlődését. Kistoro­nyén 28 e'vtárs végzett propa­gandista iskolát, s ezek közül csak 15-en végeztek aktív mun­kát. Mind a két vállalat propa­gandistái elmulasztották azt a kövességüket, hogv a gondjaik­ra bízót halloratók megjelenésé­ről, fejlődéséről, aktivitásáról a pártbi zott sálnak beszámoljanak. Nagybátonvban az is előfor­dult, hogv egv-egy progagandis- ta nem kanta meg a hozzátarto­zó tagok névsorát és azt sem tudta, hogy voltaképpen kük tar­toznak hozzá. A Kossuth-íejtak- nában dolgozó elv'társak oktatá­sáról úgy gondoskodtak, hogy a fabódéban, ahcá a foglalkozáso­kat tartották, elegendő ülőhely sem volt és így sokan a földre ültek. ANNAK ELLENÉRE, hogy a politikailag képzett dolgozók ön­tudata és munkája nagyban be­folyásolja a termelést, a mun­kafegyelem megszilárdítását, a pártbizottságok ennek ellenére elhanyagolták és lebecsülték ok­tatási feladataikat. Az oktatás kampányjeüegével, az örökös neki nekirugaszkodással magya­rázható, hogy mind a két bánya, vállfáját ho| teljesíti, hol meg nem te! jesíti termel esi tervét. Ezzel magyarázható a sok fegyel­mezetlenség. a sok igazolatlan kimaradás és az, hogy sem a kis­terenyei, sem a nagybátonyi bá­nyászok nem teljesítették au­gusztusban, első 10 napi tervü­ket. A nagybátonyi és a kistere­nyei pártb:zott.ságok értékelték az elmúlt oktatási évben végzett munkákat. Be kellett látniok: ezzel a „munkamódszerrel” nem dolgozhatnak tovább. Ezért mind a két pártbizottság már most, a multesztendei tapaszta­latok alapján, gonddal és fee* lősségget fogott az oktatás elő­készítéséhez. Mind a két párt- bizottság az oktatásit nem a bá­nya területén, hanem a,dolgozók lakóitelepén szervezi meg. Ezzel azt kívánják elérni, hogy a pro­pagandisták is és a hallgatók is megfelelően felkészüljenek az oktatásra. Jól fog:a!koznak a p rop aga ndis'ták kivál ászt ásával. Alaposan figyelembe veszik a hallgatók képességeit, ideológiai iskolázottságát, ügyelnek arra, hogy mindenki' képességének megfelelően vegyen részt az ok­tatásban. A kisterenyeiek ezen e téren ott vétettek hibát, hogy a műszaki káderek bevonását rosz- szu] értelmezték. Helyes, hogy a löm est-ereket, aknászokat és más műszaki dolgozókat bevonják a propagandista munkába, d’e hely­telen az, hogv a szénfal mellett dolgozó bányász párttagokat mellőzték. Egyetlen egy vájár sincs az előadók között. Nagv- bátonvban a propagandisták ki­választása helyesen történt, A műszaki dolgozók bevonásával együtt részt vesznek a munká­ban az ideológiailag legfejlel- tebb bányászok is. Igv például Csúz Sándor elvtárs. aki majd Karancsalián fopia oktatni bá- nvászíársait. ügyeltek arra is. hogy a propagandisták között megfelelő számban legyenek képviselve az aknatitkárok te A hallgatók kiválasztásánál is új módszert követtek. Minden egves hallgatóval, odahaza a lakásukon külön-külön beszél­gettek. Ezzel a módszerrel a hallgatóknak körülbelül a 80 szá­zalékát válogatták máris ki. A kiválogató bizottság Nagybá- íonyban nemcsak az oktatásba bevont hallgatókkal, hanem min­den egyes párttaggal elbeszél­get az oktatás fontosságáról, a párttagok jogairól, kötelességei­ről. A hallgatók a pártnak ezt a go n dós kodását me gbec s ü 1 és ü k­nek is tekintik, még inkább ér­zik az oktatásban reájuk háruló felelősséget. Tudják, hogy az ok­tatásban való részvétel egyben a bányászbecsület kérdése is. Ennek a véleménynek adott ki­fejezést Kisterenyén Tekeres Pe­temé, aki e'mondott a, hogy bár tudja, férje jól dolgozik, dé nem szeret tanulni és ő ígéretet tett: nem engedi, hogy férje tanulás helyett otthon tétlenkedjék. Nagybátonyban a pártbizottság gondoskodott róla. hogy a pro­pagandisták már előre megtud­ják, kik azok a hallgatók, akik maid hozzájuk tartoznak. A nagybálonyiak tervbe vették, hogy a különböző vállalatnál dolgozó, de egy községben lakó hallgatókat még az oktatás meg­kezdése előtt összehívják, hogy megismerjék egymást és meg­ismerjék előadójukat. MINT LÁTTUK, mind a két pártbizottság az idén megfeíe. löen készült a jövő oktatási évre. De a munkának még csak a kezdetén járunk. A pártbizottsá­goknak gondoskodni ok kell meg- fe'eiő tanulóhelyiség biztosításá­ról, ellenőri zniök kell, hogv al­kalmasaik legyenek az előadások tartására, gondoskodótok kell az előadások lefolyásának ellenőr­zéséről, hogv a hallgatók az elő­adásokat rendszeresen jegyzetel­jék, arról, hogy a propagandis­ták állandó feljegyzést .készítse­nek a hozzájuk beosztott hallga­tók fejlődéséről, érdeklődési kö­réről. Fel kell hívni a f 1 gyeimet egy egészségtelen megnyilvánulásra, amely mind a két pártb'zottság munkájában tapasztalható. A pártvezetők húzódoznak a pro­pagandista munkától. Máso­kat bíznak meg munkával, de 8k maguk távol maradnak ettől. Ezen feltétlen változtaíiniok kell. Jövőesztendéi oktatást mun­kánk sikerétől nem kis rész­ben függ. hogy pártunk és kor­mányunk programmja. á dolgo­zók anvagi és kulturális jóléte emelésének programmja való­sággá váljon. MEGYÉJÜK Értékes újítások az építőiparban A 63. számú Építőipari Tröszt értékelte az 1953 második ne­gyedévi újítási versenyt, mely­nek értelmében a 63/1 Építőipa­ri Vál'alat újítási megbízottja, Visnyai József nyerte el a ván­dorzászlót s a velejáró 200 fo­rintos pénzjutalmat. Vállalatunknál a második ne­gyedévben 28 darab benyújtott újításból 14-et már gyakorlatban alkalmaznak, amellyel jelentős összeget takarítunk meg. A je­lenleg gyakorlatban alkalmazott újítások szánna 46 darab, ame­lyeknek segítségével csak a má­sodik negyedévben 96.809 forint megtakarítást értünk el. Válla­latunk műszaki vezetői több építkezés tervezését módosítot­ták, olcsóbbá tekék az építkezé­seket, amelyért megkapták a ré­szükre járó észszerűsítési díjat 2500—3000 forint értékben. Vállalatunknak két kiváló újí­tója, Virág János ácsművezető és Hupuczi Miklós főgépész az utóbbi időben számos elfogad­ható újítást nyújtottak be, me­lyek az egész ország építőválla­latainál alkalmazhatók, s nép­gazdaságunk részére több mint 100.000 forintos meglakarítást eredményeznek évente. STÉR ISTVÁN a 63/1 Építőipari Vállalat igazgatója Rekordjövedelem Ságújfalim A ságújfaiui termelőcsoport­nak hat tagja van, akik közel 240 hold földön gazdálkodnak, jó eredménnyel. A kukoricát, bur­gonyát, napraforgót kétszer let- kapával, s kétszer kézikapával dolgozták meg. A 77 kh gabonavetést is szemveszte­ség nélkül learatták. Becsülettel teljesítették az állam iránti kö­telezettségüket. Az eddigi szá. mitások alapján a csoport tagjai 21 kg búzát fognak kapni mun­kaegységenként. A csoport tagjai a jó termés láttán még szilárdabban elhatá­rozlak, hogy megvédik szövetke­zetüket. Tehát eszük ágában sincs a szövetkezet feloszlatásá­nak gondolata . I ufju&atus 'Jt f -árt hvfvje&téh /»«*•* k *»t A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozóit nagy meglepetés érte augusztus 24-én reggel, amikor a hangoshíradó a következő mondatokat közvetítette: „Gyárrészlegek, üzemek kö­vessétek a hegesztőpálca-üzem dolgozóit, akik augusztus 24-én, — ma reggel — befejezték au­gusztus havi tervüket. A hegesz- tőpálea-üzem műszaki és fizikai dolgozói vállalták, hogy a hónap végéig teryen felül 55 tonna he­gesztőpálcát gyártanak. Az üzem tervteljesítéséhez hozzájá­rult Bőhm Anna agilcsamagoió- nő 210 és Simon Sándorné agil- csomagolónő 208 százalékos tel­jesítménye. De az üzem határidő előtti tervteljesítését elősegítette még Liska Frigyes művezető, aki fáradságot nem kímélve, a fizikai dolgozókkal karöltve azon igyekezett, hogy üzeme minden nap teljesítse a tervet ” Kétezren a „Kommunizmus útján-*,kiállításon Salgótarjánban augusztus 1— 23-ig a Magyar-Szovjet Társa­ság által megrendezett „Kom­munizmus útján” című kiállítást eddig több mint 2000 ember te­kintette meg. A látogatási könyv miieden oldalán található egy egy sor szívből jövő megjegyzés. Paukó András a következőket ír­ja: „A kiállításnak nagy jelentő­sége van, mert mi dolgozók megismerhetjük a kommunizmus nagyszerű feladatait és az eddig elért eredményeit.” Völgyi Mag­dolna pedig így ír: „Moszkva kicsinyített mása esti világítás­ban olyan gyönyörű, hogy vágy fogja el az embert. Bárcsak élet­ben is láthatnám, ilyen gyönyö­rűnek képzeltük el a béke váro­sát: Moszkvát.” Földi Ilona gyermekbetűi pe­dig ezeket hirdetik: „Mi iskolá­sok is sokat tanulhattunk a kiál­lításból. Nekem legjobban a Moszkva főterét ábrázoló rész tetszett, ahol látható a Kreml és Lenin-Sztálin Mauzóleuma.” Újabb százezer forint munkavédelemre A Salgótarjáni Acélgyárat 3 múlt rendszer profitra éhező tik kései úgy építették meg, hogy az a dolgozók egészségére ártal nas legyen. Sokszá-zezerforintos be-- ruházást igényel, hogy itt is megvalósíthassuk azt a megáila* pítást, hogy „legfőbb érték az ember”. Már eddig is többszáz* ezer forintot fordítottak a műm kavédelem megjavítására. Csak ez évben 496.000 forin­tot használtak fel erre a cél­ra. Ezen létesítettek fürdőt és öltő* zőt a gazdasági szerszámüzem és a patentirozó üzem részére. Több helyen szereltek fel porfek szívó berendezéseket. Kormányunk programmjának megjelenése után újabb százezer forintos beru­házást kaptak erre a célra a gyár dolgozói. Ezen az összegen 7 darab ven­tilátort szerelnek fel a gazda­sági szerszámüzem csiszoló­gépeihez és a kormánylemez csiszoló munkahelyeihez. Ezen­kívül a gazdasági szerszám­üzemben, a vasöntödében, acél­öntődében, a lágyítókemencék fölé és a hamokmalomban leve­gőzuhanyt létesítenek. Manker Lajos, a huzalmű gyárrészleg vezetőije, az új­típusú gépeket biztonsági kapcsolókkal látta el, amelynek segítségével a balese­teket meg lehet előzni. Nem mondható el azonban ez az ön­tödék műszaki vezetőiről, mert mindkét üzemben rendetlenség uralkodik. Felesleges anyagok hevernek szerteszét. Homok­hegyek és az Ózdról visszaszál­lított kokil'ák akadályozzák a közlekedést. Kimer Ottó, az öntödék üzemfőnöke, a munkavédel­met és a tervteljesítést éle­sen elválasztja egymástól. Hibáira már több esetben figyel-* meztették, de sem a kérésekre, sem a bírálatokra nem reagál. A munkavédelmi szervezet veze­tősége jelentést küldött az öntö­dékben uralkodó állapotokról a gvár igazgatóságának. Bár Kir- ner Ottó üzemfőnök, egy alka­lommal ígéretet tett a vállalat vezetőségének, hogy a martin­kemence átépítési munkálatai mellett, ai tisztítotérrő! élsz állí­tat ja a felesleges anyagokat, A valóság az, hogy az eltelt hónapok alatt a AZ EGYSÉGES, FÜGGETLEN, DEMOKRATIKUS, BÉKESZERETŐ NÉMETORSZÁGÉRT! Az európai háború befejezése óta több mint nyolc év telt el. De an. Egyesült Államok, Angiig és Franciaország kor­mányköreinek hibájából Német­országnak mindmáig nincs bé­keszerződése, még most is nyu­gati és keleti részre oszlik, s más államokhoz képest egyen­lőtlen helyzetben van. Ez a ter­mészetellenes állapot ellenkezik a békeszerető népeknek az euró. pai béke és a világbéke megszi­lárdítására irányuló törekvései­vel, s egyúttal a német nép jo­gos nemzeti érdekeinek sérelme. A német kérdés rendezése el­sőrendű fontosságú, nemzetközi prob torna. Minden békeharcos, minden haladó gondolkodású ember jól tudja, hogv a német békeszer­ződés megkötése, a német kér­dés helyes megoldása döntően hozzájárulna az európai béke megszilárdításához, hogy a de­mokratikus. békeszerető Német­ország a békeszerető Szovjet­unió és népi demokratikus or­szágok mellett lehetetlenné tenné az újabb háborúkat-Euró­pában. szétzúzná az Egyesült Államok imperialistáinak az európai országokra vetett igáját. A német probléma a mai nemzetközi helyzet egyik leg­fontosabb megoldatlan problé­mája. Ismeretes, hogy a potsdami egyezmény meghatározta a né­met kérdés rendezésének atap- elveit. Ez egyezmény szerint a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok, Anglia és a hozzájuk csat­lakozott Franciaország ünnepé­lyes nemzetközi kötelezettséget vállalt, hogy hozzájárul a béke- szerető és demokratikus Német­ország megteremtéséhez. £ A Szovjetunió szigorúan tel­jesíti ezt a nemzetközi kötele­zettséget, állhatatosan küzd, hogy megvalósuljanak a pots­dami egyezmény alaptételei, amelyek kifejezik a német nép, valamennyi európai nép érde­keit. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya azonban durváin megszegi a potsdami egyezményt, akadá­lyozza Németországnak béke­szerető, demokratikus alapon történő egyesítését. Az agresszív imperialista kö­rök politikája a német nép nem- zetegvségének megbontásara. Németország kettészakít ásának megs z i 1 ár d í t ásár a, N y u gat-N é- meíországnak a nemzeti füg­getlenségtől való megfosztására irányul; az a célja, hogy Nyu- gait-Németországot háborús tűz­fészekké változtassa Európa szí. vében. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kül­ügyminisztereinek ez év júliusá­ban tartott washingtoni értekez­lete újra igazolta, hogy a nyu­gati hatalmak kormányai ezen­túl is folytatni kívánják a né­met nép nemzeti érdekeivel el­lenkező, békeellenes politikát, amely a bonni és párizsi egyez­ményben fejeződik ki. Az Egyesült Államok kormá­nya ezidőszeriot fokozott nyo­mást gyakorol csatlósaira, hogy bármi áron keresztülhajszolja a bonni és párizsi katonai egyez­mény ratifikálását. F,z is bízó* nyitja: az Egyesült Államok kormánya a német mili'arizmus föltámasztására, a nyugatnémet fegyveres erők megszervezésé­ne'; meggyorsítására törekszik, hogy ezeket a fegyveres erőket az „európai hadsereg” ütőereié­vé, az északatlanti tömb ag­resszív terveinek legfőbb végre­hajtóivá változtassa. Az Egyesült Államok imperia­lista köreinek és a velük egy húron pendülő Adenauer-kÜfck- nek ez az agresszív politikája szögesen ellenkezik a német nép érdekeivel. A német nép bé- keszerető erői tudják, hogy Nyugat-Németországnak az „európai hadseregbe” és az északatlainti tömbbe való bevo­nása meghiúsítaná Nyugat- és Kel et-Németorsz á g egyesítését. Éppen ezért a német nép óriási többsége küzd a bonni és párizsi szerződés ellen, Nyugat-Német- országnak az „európai hadse­regbe” és az északatlanti tömb­be való bevonása ellen. Az Egyesült Államok kor­mányzatának a német miütariz- mus feltámasztására irányuló politikája nemcsak a német nép érdekeivel, hanem a Németor­szággal szomszédos államok létérdekeivel is ellenkezik. Még mindenki jól emlékszik a közel­múlt történelmi tanulságaira. A német militariz.mus rövid idő alatt kétszer robbantott ki véres világháborút, a tötoénelmi ta­pasztalatok szerint a militarista Németország halálos ellensége volt Franciaországnak. Hollan­diának, Belgiumnak, Dániának, Lengyelországnak és más szom­szédos államoknak. Ezért min­den európai népnek nagy érde­ke, hogy teljesen kiküszöböljék a német miliíarizmus föléleszté- sének veszélyét, hogy Németor­szág békesroretö demokratikus állammá váltok. Európa népei ezért tevékenyen támogatják a német népet az egysé­ges, békeszerető Németország­ért vívott igazságos harcában. A Szovjetunió kormánya olyan utat javasol a német kérdés megoldására, amely megfelel az európai népek érdekeinek és vágyainak, hogy Német­ország egységes, független, demokratikus, békeszerető ál­lamban egyesüljön, olyan állam­ban, amely méltó rá, hogy megfelelő helyet foglaljon el az államok sorában. A Szovjet­uniónak a, német probléma he­lyes rendezéséért kezdett eré­lyes és következetes harca feje­ződött ki abban a jegyzékben, amelyet a szovjet kormány augusztus 15-én intézett Fran­ciaország, Nagv-Britannia és az Egyesült Államok kormá­nyához. A szovjet kormány javasolja, hogy a legközelebbi hat hónap alatt hívjanak össze békeérte­kezletet a német békeszerződés kérdésének megvizsgálására. A szovjet kormány javasolja to­vábbá, hogy a békeszerződés előkészítésének minden szaka­szán és a békeértekezleten ok­vetlenül legyenek jelen Német­ország képviselői. Ezért alakul­jon ideiglenes össz,német kor­mány. A szovjet jegyzék rész­letesen és világosan megjelöli mind e kormány megalakításá­nak útjait, mind e kormány feladatait. Az ideiglenes össz- hémet kormánv fő feladata ’esz a szabad össznémet választá­sok előkészítése és lefolytatása, hogy a választások eredménye­ként a német nép egymaga, idegen hatalmak legeseké’yebb beavatkozása nélkül dönthesse ej a demokratikus Németország társadalmi és állami berendezé­sének kérdését. A szovjet kormány a háború következményeivel kapcsolatban Németországra háruló pénzügyi és gazdasági kötelezettségek enyhítése végett szükségesnek tartja, hogy Németország 1954 január 1 -tő! teljesen mentesül­jön a jóvátételt fizetések alól a négy hatalommal szemben mu­tatkozó háború utáni állam- adósságok visszafizetése alól, továbbá, hogy megszállási ter­hei jelentősen csökkenjenek. A szovjet kormány jegyzéke minden becsületes német leg­forróbb vágyát fejezi ki. A szovjet kormány meghívá­sára Aáoszkvába érkezett a Né­met Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége. Kelet- és Nyugat-Németország békesze- rető németjei lelkes örömmel üdvözlik a moszkvai tárgyalá­sokat, mert a német nép, akár­csak a haladó emberiség min­den tagja, tökéletesen tudja, hogy ez a tárgyalás újabb fon­tos szakasz a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztár­saság közt kialakult baráti kapcsolat fejlesztésében, s hoz­zájárul az egész német problé­ma sikeres megoldásához. A német kérdés megoldása elé még sok akadály tornyosul. Az agresszív körök, amelvek mindenképpen akadályozzák a nemzetközi feszültség enyhülé­sét, megkísérelték, s ezentúl is megkísérlik majd, hogy meg­hiúsítsák a német kérdés ren­dezését, megkísérelték és ezen­túl is megkísérlik majd a Ber­linhez hasonló kalandok szer­vezését. De a népek elég erősek, hogy megfékezzék a háborús gyujto- gatókat. Ha a német nép, ha a békeszerető emberiség éber lesz s állhatatosain harcol a békéért és a nemzetközi biztonságért, kivívja a német kérdés és a többi megoldatlan nemzetközi probléma békés rendezését. martinkemence átépítését el­végezték. de a vasöntödéi tisztítótéren még a mai na­pon is veszélyes és szinte lehetetlen a közlekedés. Ilyen körülmények között az uzemekv között folyó munkavé­delmi versenyben az öntödék — annak ellenére, hogy a termelés-* ben é'enjárnak, — az utolsó helyre szorulnak. A csehszlovák sajtó írja.*, AZ OSTROVAl BANYA­IPARI FŐISKOLÁN az eddigi bányászati, kohászati és bánya­gépészeti karon kívül még két új kar kezdi meg munkáját' eb­ben az Iskolaévben. A geológiai karnak három tanszéke lesz: az ásványok geológiai vizsgálata, mérnöki geol ógiai és hidrogeoló­giai §s végül kőolaj- és földgáz lelőhelyek vizsgálata. A köz- gazdasági mérnöki karon bányá­szati és kohászati technika, gazdaságtan tervezés és munka- szervezés oktatását kezdik meg. A dolgozók esti iskoláján kívül kétéves mérnöki tanfolyamok in­dulnak munkásújítók, észszerű sítők és technikai középkáderek számára. •k A PRÁGÁI CKD—DUKLA gyár dolgozói az utóbbi két év folyamán meg'.ervezték és elké­szítették az inotai erőmű és a bulgáriai TEC Republika erőmű berendezését. Idén a fontos szovjet megrendeléseken kívül a népi demokratikus Albánia szá­mára készítenek erőművet. Az új gőzerőmű részben a fűrész­telepek gépei! hajtja majd, rész­ben áramot termel mind a sa­ját, mind a környező területek szükségletének ellátására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom