Szabad Nógrád. 1953. augusztus (9. évfolyam. 61-69. szám)
1953-08-15 / 65. szám
wnJr. proletIrjai e cyesüljeteki IX. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1953 AUGUSZTUS 15. A népről való gondoskodás Sztálin elvtárs zseniális művében: „A szocializmus ^közgazdaság! problémái a Szovjetunióban”, megfogalmazta a szocializmus gazdasági alaptörvényét, mélyreható elemzéssel kidolgozta azokat a feltételeket, amelyek a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenethez szükségesek. Az SZKP XIX. kongresszusa e történelmi mű jegyében határozta meg a párt- és a szovjet állam feladatát: a szovjet ember jóléte, a szovjet nép felvirágzása állandó biztosítását, a szovjet állam hatalmának, erejének minden módon történő fejlesztését. A XIX. kongresszus által jóváhagyott ötödik ötéves terv számadataiból — amelyek sikeres valóraváltásán most dolgozik a szovjet nép — a sztálini gondoskodás tükröződik vissza. A világ legnagyobb vízierőm (ívének építkezése a Volgán, K «Ibise* ▼áros kerületében hatalmas méreteket öltött. Már a hajózható zsilipek betonozása folyik, az első százezer köbméter betont lerakták. Ebben az évben körülbelül t millió köbméter beton vár még lerakásra. Rövidesen megkezdődik a vízierőmű épületének építése. A vfzierőmfl épületének alapgödrében folynak a betonlerakás előkészületi munkálatai. Exkavátorok ássák az alapgödröt, jelenleg néhány méterrel a Volga szintje alatt dolgoznak. Befejeződik a világ legnagyobb automata betongyárának szerelése, amely naponta 4 ezer köbméter betont állít elő. Az építőanyag szállítására 19 kilométer hosszúságú függőutat építenek. A vízierőmű minden részlegén nagyteljesítményű szovjet gyártmányú gépekkel dolgoznak. A képen: vázak szerelése a Volga balpartján, a kujbisevi vízierőmfi építkezésén. r! -vy;- - , Gyorsítsuk a cséplést, begyűjtést! Az ötödik ötéves terv megvalósításúnak, a szovjet állam mérhetetlen anyagi tartalékai mozgósításának és elosztásának fontos része a Szovjetunió költségvetése. A szocialista állam költségvetése a kommunizmus építésének szolgálatában áll. Az állam e legfőbb népgazdasági mérlegen keresztül fogja össze a szocialista építés szálait, irányítja a népgazdaság fejlődését az egész nép érdekében. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa a napokban tárgyalta a szovjet állam 1951. és 1952. évi állami költségvetésének teljesítését, valamint az 1953. évi költségvetést. E két és fél év ismét a szovjet állam gazdasági, pénzügyi helyzetének szilárdságát, a nép jólétének mindenirányú emelkedését mutatja. A kapitalista országok pénzügyi helyzete ingatag, állandó válsággal küzd. Az Egyesült Államokban a miiitarizálás csak fokozza a pénzügyi zűrzavart és a csendes infláció kiszivattyúzza a dolgozók zsebéből az anyagi eszközöket. Franciaországban a kormányválságok egyik jelentős oka az államháztartás súlyos deficitje. A Szovjetunióban viszont az 1951 — 1952-es években összesen 64.8 milliárd rubel felesleggel zárult az állami költségvetés. 1953-ban az előirányzat szerint a bevételek 12.8 milliárd rubellel fogják meghaladni a kiadásokat. A szovjet állam bevételei teljes egészükben biztosítják azokat a szükséges anyagi eszközöket, amelyek az ezévi nagy gazdasági és kulturális építőprogramm végrehajtásához szükségesek. Ezek a bevételi források szilárdak, mert a termelékenység növekedése, az önköltség csökkenése és a vállalatok egyre javuló, magasfokú munkaszervezete biztosítja ezt. Maga a költségvetés is ösztönzőleg hat a termelésre, amennyiben a rejtett tartalékok feltárására, az üzemek közötti helyes együttműködésre, a termelés jobb ellenőrzésére serkenti a gazdasági vezetőket. Biztosítottak ezek a bevételi források azért is, mert az egész szovjet nép lelkes támogatását élvezik, mert a költségvetés céljai a legszorosabban egybeesnek az egész szovjet nép érdekeivel. A Szovjetunió 1953. évi költségvetésének nagy részét a népgazdasági kiadások teszik ki. Ez a szocialista rendszerben lehetséges, hogy évről évre növekedjen a népgazdaság ereje, sokasodjanak álló- és forgóeszközei. Csakis tudományos, tervszerű munka biztosítja a népgazdaság gyorsütemű fejlődését. A nemzetgazdasági beruházások a kapitalista országokban viszonylag jelentéktelenek, valójában a tőkések támogatását célozzák. A beruházások börtönök, internáló- taborok építését, a hadibázis szélesítését jelenti, amely teljesen ellentétes a nép érdekeivel. A szocialista államban az állam szervező, irányító tevékenysége biztosítja, hogy a népgazdasági kiadások tervszerűen növekedjenek, amely új gyárak, új gépek létesítését, a termelőeszközök gyorsütemű fejlesztését, a fogyasztási cikkeket gyártó ipar komoly fejlődését, a szocialista mezőgazdaság fellendítését jelenti. A Szovjetunió költségvetésének szociális és kulturális kiadásai tükrözik a párt és a kormány állandó gondoskodását a nép javáról, anyagi és kulturális szükségleteinek állandó emeléséről. 1952-hez képest 5.7 százalékkal növelték az e célra fordítandó kiadásokat. 129.8 milliárd rubel szolgálja ebben az évben a szovjet tudományt, a közoktatás, egészségügy és lakásviszonyok fejlesztését. Mindezek a kiadások jelentős tényezői a szovjet nép életszínvonala emelkedésének. Csak az ez év áprilisában végrehajtott hatodik árleszállítás 46 milliárd rubel hasznot jelent a lakosságnak. A jólét további emelésében pedig komoly tényező, hogy ebben az évben 43 százalékkal csökkentik a mezőgazdasági adót, hogy a lakosságtól származó állami bevételeket leszorítják Amig az államgépezet fenntartásához szükséges kiadások a kapitalista országokban állandóan növekednek, addig a Szovjetunióban az e célra fordított kiadás csökken. Az igazgatási szervezetek munkájának állandó javítása, a szovjet nép erkölcsi, politikai egysége, a kizsákmányoló osztályok felszámolása teszi ezt lehetővé. A kapitalista országokban szükség van a népelnyomó apparátus állandó fejlesztésére, mert éles osztályellentétek jellemzik a tőkés társadalmat. A szovjet nép ezévi költségvetésében is megfelelő összeget fordít dicső fegyveres ereje ütőképességének növelésére, fegyvereinek korszerűsítésére. Az 1953. évi állami költségvetésről tartott beszámoló kemény, bolsevik kritika jegyében tárta fel a népgazdaság meglévő hiányosságait. A takarékossági rendszabályok, a berendezések teljes kihasználása a népgazdaság újabb hatalmas fellendítését szolgálja, a szocialista felhalmozás újabb jelentős forrásait nyitja meg. Ezen a téren még számtalan lehetőség van, amelyek feltárására a szovjet nép a XIX. kongresszuson hozott határozatok alapján mozgósítja minden elejét. A Szovjetunió 1953. évi költségvetése, a béke költségvetése, amely a háború ellen, a népek közötti békés együttműködés politika szellemében jött létre, amely lelkesedéssel tölti «1 a világ valamennyi becsületes emberét. MEGYÉNK BÜSZKESÉGE Sáli János, a berceli gépállomás legjobb dolgozója, 1953, évi tervét augusztus 5-én befejezte. Cséptési tervét augusztus 7-ig teljesítette. Naponta 150—160 mázsa gabonát csépelt el. Sáli elvtárs munkamódszere nagyon egyszerű, de annál nagyszerűbb. A cséplőgép beállításánál már előre megnézi a helyet. Előre elkészíti a helyet a gépnek. Ez mindössze 10 percet vesz igénybe. Sáli elvtárs ebédközben rendszeresen megtartja a sajtófelotvasást a munkacsapat tagjai részére, így az a vélemény alakul ki, hogy a kormány programmját csak úgy tudják megvalósítani, ha szorgalmasan és fegyelmezetten dolgoznak, ha műszaknormájukat mindennap túlteljesítik. Sáti János munkacsapata állta is szavát. mf. 1 H , « Ü ■>. Jól dolgozó állandó bizottság (Tudósítónktól.) A bizottság- jó munkájának alapvető tulajdonsága a minden héten rendszeresen megtartott ülés. Az ülésen az előző héten felmerült problémákat beszélik meg, határozatot hoznak a hibák kiküszöbölésének érdekében és ugyancsak határozatikig állapítják meg a soron következő feladatokat. A behordás gyors végrehajtását úgy oldották meg, hogy a község feltérképezése után a bizottság tagjai a község területét egvmás között felosztották. A községrészek között versenyt szerveztek. A felelősök figyelemmel kísérték a behordás menetét és közös értékelés alapján a behordás időtartama alatt a versenyzászlót a; községnek azon a részén helyezték el naponként, ahol a behordás eredménye a legjobb volt. A cséplésnél az állandó bizottság szervezte meg a munkacsapatok közötti versenyt is. A verseny állását naponként háromszor értékelik és a versenyzászlót ugyanannyiszor viszik az élenjáró géphez. Ez a módszer igen jól bevált, mert a cséplésné] dolgozókat az élenjáró gép dolgozóinak lendülete magával ragadja és úgyszólván óráról órára gyorsítják a® iramot, Az egy cséplőre eső norma- teljesítés napi 240—250 százalék. A begyűjtést úgy segítik elő a bizottságok, hogv a feltérképezett és egymás között elosztott területrészeken a hátralékban levőket a begyűjtési állandó bizottsági tagok a községi tanácstól kapott kimutatás alapján naponként meglátogatják .ée népnevelőmunkávai gyorsítják meg a beadási kötelezettségek teljesítését. Ennek köszönhető, hogy Palotás községben a gabonabeadásra kötelezettek közül mindössze egy hátrama racfó van. Becsület és dicsőség BŐKEZŰEN szórja a nap arany sugarait a- földre. Dél van. A kisbágyoni határban szorgos kezek, dúdoló gépek tesznek meg mindent a minél több kenyérért. A falu, de az egész megye egyik büszkesége Kiss János tízholdas dolgozó paraszt. K'ss Jánost kinn találni a határban, földjén dolgozgat, vágja a rendet, gyűjti a takarmányt állatai számára. Ö már túl van a munka nehezén, az a-ratás-oséplés távolj szép emlék csupán számára. De a föld ma is. mint tegnap és holnap is, mint mindég, hívogatja őt. A szorgalma® ember mindég talál munkát. És vasárnap is meglátogatja földjét. Ez az ő otthona, a jószagú, meleg, drága föld. Szeretettel tekint végig a maga művelte határban. Van-e egy dolgozó paraszt ember számára nagyobb öröm, mint tudni: az ő keze munkájáért bő termést, fehér kenyeret, éltető takarmányt fizet a föld? Dolgos kezek! Milyen kicsi is az emberi kéz, nézzük osak, milyen kicsi és mégis milyen óriási tettekre képes. Bizony néha csodákat művel. Ez a kéz irányítja a fürge aratógépet, a búgó traktort, a karcsú emelődarut, házakat épít.., mint Kiss János is. Ez évben építette fel a multévi bőséges jövedelem, a szorgos, becsületes munka eredményeként, magas, csinos, barátságos kőépületét. KISS JANOS becsületes, dolgozó paraszt, szívügyének tekinti a beadást, mindent megtett és megtesz a jó termésért és amint azt a tények igazolják, nem i6 hiába. Kiss János négy holdon vetett őszibúzát. A föld 55 mázsa, 85 kilogrammos termést adott, ami szép eredmény és amire joggal büszke iehet nemcsak ő, hanem a megye valamennyi dolgozója. Hasonlóan jól fizetett az árpa is. Őszi- és tavasziárpát másfél holdon vetett és 25 mázsa 16 kilogrammot aratott le. De becsületesen elvégezte a növényápolást is. A kukoricát kétszer kézzel és egyszer ló- kapával művelte meg. Jó termést vár kukoricából is. A cukorrépát ötször kapálta. Fáradságos munkával járult hozzá a bőségesnek látszó terméshez. Kiss János felesége öntuda- tos, barátságos fiatalasszony. Magabiztosan és derűsen jelenti ki: ,p\z vagyok én, ami a férjem, és annyit érek, amennyit ő" és épp oly lendülettel, mint derűvel számol be az eredményekről: — Magunk arattunk, saját erőnkből és utána első dolgunk volt teljesíteni beadási kötelezettségünket. A beadásért is fő pénzt kaptunk és maradt még szabadpiacra is. Búzából 15 mázsa 26 kiló, rozsból több mint másfél mázsa, árpából közel 8 mázsa, meg egy mázsa zab is. MOST A HAZASPAR szép tervek megvalósítására készül. — Motorkerékpárt szeretnénk venni jövedelmünkből. Lehet, hogy bemegyünk a tarjáni. ünnepi vásárra... majd meglátjuk addig még — cseveg a bőbeszédű asszonyka. — Takaros állatállományunk is van — folytatja büszkén — baromfi-, sertés- és tojásbeadásunkat már 100 százalékig teljesítettük. A tejbeadást rendszeresen 140—150 százalékra túlteljesítjük. Megéri. Ezzel kétszeres hasznot érünk el. Egyrészt többet juttatunk dolgozó népünk gyermekei számára, másrészt'pedig a beadáson felüli tejmennyiség után szabad korpát kapunk, ez jó táplálék a tehén számára, hogy még több tejet adjon. Kissék büszkesége gyermekük. Szeretik, vigyázzák, mint szemük fényét. Kiss Jánosné szerető büszkeséggel beszél fiáról: — Jó tanuló, két négyese volt, a többi ötös. ö is tudja, mi a kötelessége. Most Pesten nyaral. Épp most írt levelet. Az anya- szeretettet veszi kezébe fiacskája boldog levelét. Dolgos keze végigsimogatja és bizalommal mondja: „Az ő ifjúsága más lesz már, mint az enyém volt.” (MESTER) A cséplési verseny élén Egyre közelebb vagyunk már augusztus 20-hoz, a cséplési munkálatok határidejéhez. A cséplési munkában számos kiváló dolgozó jár az élen. Ezek közé tartozik Boda János, Érsek- vadkerten, aki az egész megye legjobb cséplőgép vezetője. 1200- as géppel dolgozik és tervét mór eddig 155 százalékra teljesítette. Közvetlen mögötte áll Pék Mihály Szécsény legjobb cséplőgépvezetője, aki 37 vagon gabonát csépelt ei, s így tervét 148.3 százalékra teljesítette. Jól teljesíti vállalását Mravik Antal, berceli cséplőgépvezető is. Az elmúlt napokban Idváló eredmények születtek. 12-én például Pásztor Péter, az érsekvadkerti gépállomás dolgozója 1070-es cséplőgéppel 165 mázsái csépelt el. Napi tervét, ami 95 mázsa, 173.6 mázsára túlteljesítette. IVlátraszöHősön Fodor Ignác munkacsapata az eisi a cséplési munkában Mátraszőllős dogozó parasztsága ezidáig már 70 százalékban elvégezte a cséplést. A dolgozók minden igyekezetükkel azon vannak, hogy agusztus 20-ra ne maradjon egy szem gabona sem elcsépeletlenül. A cséplésben élenjárnak Gyuresó László párttag, Gubinyi Klára, akik Fodor Ignác munkacsapatában dolgoznak. Jó munkájukat bizonyítja, hogy az utolsó négy napban 106 százalékos teljesítményt értek el az 1200-as cséplőgépnél. E jó munkájukért .11-én az ott üdülő úttörők virágcsokorral jutalmazták meg és kultúrműsorral köszöntötték Fodor Ignác munkacsapatát. KULAKKESERV NOCgÁD >fEöYE BESZQLGÁlTArXfi~ VERSE Ny ta‘ 9IÁ2AJ brányik f bercel TÓTH gcy^osj 115% r cseszrvE TÓTH J&.A ' CStTÁP' *
