Szabad Nógrád. 1953. július (9. évfolyam. 52-60. szám)

1953-07-04 / 53. szám

2 SZABAD IVO «.RA« 1953 július 4. A TAGGYŰLÉS, AZ ALAPSZERVEZET LEGFELSŐ SZERVE Segítsünk irtani a gyomot A SZKP új szervezeti szabályzata fiz eddiginél teljesebben hatá­rozza meg a párttag kötelessé­geit. Ez a meghatározás meg­teremti a feltételeket a kom­munisták élenjáró szerepének további fokozására, az összes pártszervezetek, s elsősorban az alapszervezet'ek munkájának to­vábbi megjavítására. Az alapszervezeteik harcossá- gának fokozásával nagy sze­repe van a taggyűlésnek. Az SZKP szervezeti szabályzata kimondja, hogy a taggyűlés az alapszervezet legfelső szerve, amely megvitatja a pártszervezet életének minden fontos kérdését és dönt ezek­ben a kérdésekben. A taggyű­lési vita folyamán kialakul a párt kollektívájának közvélemé­nye, ikikovácsoiódik akarata és akcióegysége. A taggyűlés harcra mozgósít­ja a kommunistákat a párt ha­tározatainak és útmutatásainak teljesítésére, a hibák leküzdé­sére, az alulróljövö bírálat és az önbírálat bátor és széleskörű alkalmazására. A XIX. pártkongresszus hatá­rozatai és az SZKP szervezeti szabályzata alapján megnöveke­dett az SZKP tagságának alko­tó kezdeményezése, öntevékeny­sége. Ezt bizonyították a XIX. kongresszus munkájával foglal­kozó taggyűlések, valamint a XIX. kongresszus után tartott beszámoló és vezet'őségválasztó taggyűlések. Az SZKP 897 moszkvai pártszervezetében pl. az év március áprilisában meg­tartott beszámoló és vezetőség- választó taggyűléseken a párt­tagságnak mintegy 90 százalé­ka vett részt. A távolmaradás­nak minden esetben nagyon •nyomós okai voltak. A vitákban 7776-an vettek részt, azaz a tag­gyűléseken megjelentek 36.6 százaléka. A XIX. kongresszus anyagával foglalkozó taggyűlé­sek megmutatták, hogy a kom­munisták szilárd akarattal har­colnak a nehézségek leküzdésé­ért, a szovjet nép további gaz­dasági és kulturális fejlőaésé- ért, a szovjet haza további-meg­szilárdításáért, védelmi erejének fokozásáért. i A taggyűlés az" alapszervezet sokoldalú életének ideológiai és szervezőmunkájának tükre. A taggyűlés lefolyásából pontosan megállapíthatjuk, mennyire ak­tív az alapszervezet tagsága, milyen befolyással van az alap- szervezet a kollektíva társadal­mi és más termelési munkájá­ra. A • taggyűlés megmutatja, hogy a pártszervezet titkára és vezetősége tudja-e önkritikusan értékelni a munka eredményeit, helyesen reagál-e a bírálatra, kijavítja-e a hibákat A taggyűlés előkészítése A tag­gyűlés eszmei színvonala nagy­.jymértékben függ a. jó elő­készítéstől!. A tarrrryűlés előké­szítése megmutatja azt is, ho­gyan támaszkodik és hogyan fejleszti a pártszervezet a kom­munisták aktivitását. Ezt bizo­nyítja számos alapszervezet munkája. A moszkvai Első Állami Go- lyóscsapágygyár önműködő esz- tergaműheiyének aiapszervezete a pártbizottság munkatervének kidolgozásával egyidejűleg bri­gádokat jelölt ki az egyes meg­vitatásra kerülő kérdések előké­szítésére. A brigádok munkájá­ban nemcsak tapasztalt párt­munkások, hanem fiatal kommu­nisták és tagjelöltek is résztvet- teK. A műhely gazdasági tevé­kenységének eredményeivel és a kollektíva 1953-as évi feladatai­val foglalkozó kérdés előkészí­tésében például húszán vettek részt. Öt brigád állította ösz- sze a termelés tervezésére, a szocialista versenyre, a munka- fegyelemre, a káderek kiválasz­tására és nevelésére, az új technika alkalmazására, vonat­kozó anyagokat. Az alapos előkészítés lehetővé tette, hogy a taggyűlés behatóan foglal­kozott a műhely gazdasági tevékenységével, felfedte a hibákat, megmutatta a hibák kijavításának útját. A tag­gyűlésen 63 kommunista vett részt. Mindössze nyolcán hiá­nyoztak: a betegek és azok, akik nem tartózkodtak a városban. A beszámolóhoz huszonhármán szóltak hozzá, élesen bírálták a gazdasági vezetőket és ai pártbi­zottságot. A határozat-tervezet magában foglalta a vita folya­mán elhangzott hasznos javas­latokat. A taggyűlés megbízta a pártvezetőséget, hogy rendszere­sen ellenőrizze a határozatok végrehajtását és időszakonkint számoljon be a határozatok végrehajtásáról a műhely párt- szervezete előtt. A beszámoló és a határozat a tag­gyűlés sikerét előmozdítja a jó beszámoló. Számos párt­szervezetben idejében jelölik ki az előadót, az aktíva segítségé­vel behatóan tanulmányozzák a beszámolóban felvetett kérdé­seket, a beszámoló fő kérdésé­vel foglalkozik a titkár, foglal­koznak a vezetőség tagjai. Szá­mos pártszervezetben a tag­gyűlési beszámoló megtartásába bevonják a pártmunkások széles körét. Ez emeli a taggyűlés színvonalát. Más a helyzet ott, ahol az elő­adó nem készül fel megfelelően, nem tudja összekapcsolni a gya­korlati munka helyi kérdéseit a párt politikájával, ahol a be­számolóban kevés az önbírálat és a bírálat. Az ilyen beszá­molók nyomán nem alakul ki élénk vita, nem fejlődik a bírá­lat, az ilyen beszámolók nem viszik előre az alulróljövő el­lenőrzést. A vita eredményeként a tag­gyűlés határozatot hoz, amely a kommunisták akaratát fejezi ki. Rendkívül fontos, hogy a hatá­rozat minél nagyobb mértékben figyelembe vegye a taggyűlésen elhangzott javaslatokat és fel­szólalásokat. Joggal elégedetlen a párttagság ott, ahol a hatá­rozatok kidolgozásánál nem' ve­szik figyelembe a tagság javas­latait és észrevételeit. Az ilyen határozatok következtében meg­rendül a párttagságnak az a biztos hite, hogy bírálata célra vezet és eredményt' hoz. A taggyűlés minden pártszer­vezet számára megteremti a lehetőséget a pártdemokráciai és a kommun'st'á'k tevékenységének további fejlesztésére. A pártbi­zottságok feladata', hogy szün­telenül tökéletesítsék a taggyű­lés előkészítésének és levezeté­sének módszerét, küzdjenek a taggyűlések rendszeres magtar­tásáért és magas eszmei szín­vonaláért, hogy a taggyűlések a párttömegek eszmei politikai nevelésének iskolái és az alul­róljövő bírálat fejlesztésének fórumai legyenek. Több tejet és jobbat a dolgozók asztalára (Tudósítónktól) A begyűjtési minisztérium ez évben is korpajuttatásban része- siti azokat a dolgozó paraszto­kat, akik havi tejbeadásukon felül szabad tejet adnak dolgozó népünk államának. Minden dolgozó paraszt, aki szabad tejet ad államunknak, literenként, hatósági áron, 50 dekagramm korpát kap. Szabad tejet csak az adhat be, akinek előző hónapokról lejhátraléka nem volt. Hogy milyen előnnyel jár ez a tejbeadás, mutaíja, K lián Béla dolgozó paraszt nyilatkozata is: „Érdemeis szabad tejeí szállí­tani, mert most is egy hónapra 20 kilogramm korpát kaptam a beszállított többlet tej után. Ez évben több mint 80 kg korpát kaptam már. Jobb kondícióban van a tehenem is és a tej- hozarna sokkal több, hogy korpát adok neki.” A műszaki vezetők adjanak nagyobb segítséget a bányászoknak a Ménkesi vállalatnál A Ménkesi Szénbányák Vál­lalat becsületes bányászai kemé­nyen küzdöttek 1953. tervév első felében, hogy ők is bátran, fel­emelt fővel nézhessenek a máso­dik féléves terv feladatainak ma- radéklalan megoldása elé. Küz­delmükben azonban kevés segít­séget kaptak a vállalat és az üzem műszaki vezetőitől. Nem támogatták őket a termelés fo­kozásáért folyó harcban. Rossz volt a munkaszervezés, az üzem irányítása, a munkafegyelem, amelynek következtében 5849.6 tonnával maradtak adósak nép­gazdaságunknak. Ezért a lema­radásért érzik a felelősséget a ménkesi üzem becsületes bányá­szai és mindent elkövetnek an­nak érdekében, hogy a rajtuk maradt szégyenfoltot minél előbb megszüntessék. Ezt fejezték ki a harmadik negyedévre, augusz­tus 20 tiszteletére tett fogadal­mukban is. Adósságukból tör­leszteni akarnak. Terven felül 390 tonna szén kitermelését vál­lalták, melyből augusztus 20-ig 215 tonnát, a harmadik bányász­nap tiszteletére 70 tonnát, szep­tember 30-ig pedig 105 tonnát kitermelnek. Az adott szó valóra- váltásához azonban kérik, hogy a műszaki vezetők teremtsék meg a műszaki előfeltételeket, biztosítsák számukra tervük tel­jesítéséhez szükséges munkahe­lyeket. Fűzzék szorosabbra- a kapcsolatot a becsületes bányá­szokkal, közös erőfeszítéssel va­lósítsák meg az előttük álló fel­adatot. A párt- és a szakszervezet fel- világosító munkán keresztül mozgósítsa a vállalat minden egyes dolgozóját annak érdeké­ben, hogy a vállalt kötelezettsé­güket maradéktalanul teljesíteni tudják Követeljék meg az üzem kommunistáitól, hogy a terme­lés frontján ők mutassanak pél­dát, s ezen keresztül serkentsék nagyobb eredmények elérésére az üzem bányászait. Csökkent­sék a paiaszázalékot, amint azt vállalásukban is megfogadták, Nagyobb gondot fordítsanak a szén minőségére. Ne elégedjenek meg a munkafegyelem megszi­lárdítása terén elért eredmények­kel. Ellenőrizzék, hogy a mű­szaki vezetők a harmadik ne­gyedévre tett vállalásukat ho­gyan hajtják végre, akik felaján­lásukban megfogadták, hogy a négyes sikló rendezővágatának kihajtását a bányásznap tisztele­tére befejezik. Ebben az eresz­kében a jobboldali légvágat gu- ritóját július 20-ra elvégzik. A harmadik bányásznap tiszteleté­re az egyes számú légaknán ke­resztül 380 voltos feszültségű áramot vezetnek, ezzel 400 fo­lyóméter kábelt megtakarítanak. A második eresztkét, a harma­dik negyedév első felében tel­jesen gépesítik, így naponta 12 dolgozó erről a munkahelyről átcsoportosítva szenelő munka­helyen foglalkoztatják. A kül­színi meddő siklót augusztus 20-ra munkába állítják. A párt- és szakszervezet az eddiginél fokozottabb mértékben gyakorolja a felajánlások telje­sítésének az ellenőrzését.. A baglyasaljai Rákosi tszcs — éppúgy, mint a megye vala­mennyi termelőcsoportja — igen gazdag terméseredmények elé néz. Ezt bizonyítják a kövér kalászok, valamint a már meg­kapált burgonya, kukorica-ültet­vények is. A tszcs-nek nagy a földterü­lete, s igen kevés a tagsága. Az asszonyok igen komoly és lendü­letes munkát végeznek, de bár­mennyire is iparkodnak, a mun­káskéz kevésnek bizonyul. így egy-két kukoricaültetvény súlyo­san elgyomosodott, tehát veszély, ben van a nagy termés. Napról-napra érik a gabona Aratni kell. E munkához is sok erős kézre van szükség. Gyor­san és időben kell aratni. „Bolonddá kell csapni az idő­járást’', szemveszteség nélkül keli betakarítani a gabonát. Mind­ezekből látszik, hogy a kevés csoporttagság nyakába egyszerre nagytömegű munka szakadt. A kukorica-ültetvényeket ki kellene szabadítani a gyomoktól, meg aratni is kell. A tagok nem győzik a mun­kát, segítségre van szükség! A csoport tagsága segítséget kér a város kommunistáitól, a hiva­talok dolgozóitól, de nem utolsó sorban a baglyasaljai asszonyok­tól, DlSZ-fiataloktól. Hazafias kötelessége minden dolgozónak, hogy védnökséget vállaljon a nagy termés felett. A nagy tér més megvédése, veszteségnélkü- !i betakarítása ugyanis nem csak csupán parasztérdek, hanem munkásérdek is. Meg kell ér térni a baglyasaljai fiataloknak, hogy hazafias kötelességük, becsületbeli ügyük a segítség- adás. Alakítsanak növényápoló- és aratóbrigádokat, s munka után, valamint vasárnap dél. előttökön munkájukkal segítsék a termelőcsoport előrehaladását. Ne felejtsék el, hogy munkájuk­kal az ifjúság boldog, szocialista országát építik, erősítik. Szovjet nép A kommunizmust építő szovjet dolgozók békés alkotómunkájuk során számos nagyszerű győzelmet aratnak. Az ország min. den részéből nap, mint nap érkeznek az örven. deles hírek a város és a falu fáradhatatlan dolgozóinak újabb sikereiről. A szovjet nép arra törekszik, hogy minél több vasat, gépet, szenet, gabonát, gyapotot adjon az országnak. A nagy cél — a kommunista társadalom fel­építése, a szovjet népben hatalmas erőket kel. tett életre. Az ötödik ötéves terv teljesítéséért és túlteljesítéséért az országban hatalmas méretű szocialista munkaverseny bontakozik ki. A szovjet hazafiak alkotó kezdeményezései arra irányulnak, hogy tovább fokozzák a munka termelékenységét, még jobban takarékoskodja­nak az anyagi javakkal, még tökéletesebb üzem- szervezési munkamódszereket alkalmazzanak. A gyárakban, a kolhozokban és a szovhozokban napról napra szaporodik az újítók száma. Az értékes kezdeményezéseket, az újabb ötleteket a dolgozók ezrei és százezrei karolják fel. A munkásosztállyal és a kolhozparaszlság- gal karöltve önjeíáldozóan dolgozik a szovjet értelmiség is. A szovjet tudósok újabb és újabb felfedezéseikkel a szocialista termelés legfonto. sabb problémáit oldják meg, segítenek az or. szág mérhetetlen kincseinek feltárásában és ki­használásában. A szovjet irodalom és művészet képviselői szintén azon fáradoznak, hogy a kommunizmus építőinek állandóan növekvő szellemi szükségleteit kielégítsék. A milliós tömegek példátlan munkalendülete ékesen bizonyítja, hogy a szovjet nép nemcsak teljesíteni akarja, hanem túl is akarja telje, scteni az ötödik ötéves terv feladatait. Az 1952. évi népgazdasági terv eredményes teljesítése, a szovjet gazdaság és kultúra sza. kadatlan fejlődése, a közszükségleti cikkek árá­nak a háborúutáni években történt többszöri leszállítása — a szovjet népnek a békés alkotó munkában elért sikerei óriási nemzetközi jelen, tőségüek és a szovjet társadalmi és államrend nagy fölényéről tanúskodnak a kapitalista rend. szerrel szemben. A népi demokratikus országok dolgozói a szovjet emberektől tanulják meg, ho­gyan kell az új, szocialista életet építeni. A vi­lág dolgozóit a szovjet emberek sikerei meg. erősítik a demokrácia és szocializmus győzel­mébe, szebb jövönkbe vetett hitünkben. — „Amikor közelről láttuk, hogyan él és dol­gozik a szovjet nép — mondta a Szovjetunió, ban járt olasz munkásküldöitség egyik tagja — hogyan emelkedik anyagi jóléte és kulturá­— alkotó nép lis színvonala milyen gyors ütemben valósítja meg a hatalmasméretű békeépítkezéseket, töké. letesen megér ettük azt a hatalmas lelkese, dóst, amellyel Moszkvában, Sztálingrádban és Rosztovban hirdették: „Éljen a népek közötti béke!" A szovjet nép történelmi jelentőségű győzel­mei a kommunista párt tapasztalt vezeté­sének, a szovjet dolgozók érdekeit szolgáló bölcs politika diadalának eredménye. A kom­munista párt vezette és irányította szovjet állam ma a legerősebb és leghatalmasabb állam. A párt állandóan arra tanítja a szovjet embereket, hogy minden eszközzel tovább erő­sítsék államukat, hadseregüket. A szovjet állam erősítése, a munkásosztály és a kolhozparasztság megbonthatatlan szövet­ségének. a társadalom erkölcsi és politikai egységének, a szovjet népek közti barátságnak erősítését jelenti. Annyit jelent, hogy fokozó­dik a szovjet emberek munkalendülete és po. Útikat aktivitása, javul és tökéletesedik a szov­jet államapparátus minden ágának munkája. Annyit jelent, hogy szüntelenül valóraváltják a szocialista demokratizmusnak a Szovjet, unió alkotmányában lefektetett elveit. A párt és a kormány a szovjet társadalmat a kommunizmus felé vezeti és arra törekszik, hogy gátat vessen egy újabb háború kirobbantá­sának, hogy békében éljen minden országgal. A szovjet kormánynak az az álláspontja, hogy ez- idöszerint nincsen olyan vitás vagy megoldha­tatlan kérdés, amelyet az érdekelt országok kölcsönös megállapodása alapján, békés úton ne lehetne megoldani. A szovjet nép egyönte­tűen támogatja kormányának békés külpoliti. káját és a nemzetközi békemozgalom élén ha­lad. A szovjet emberek őszintén helyeslik a Béke-Világtanács e napokban zárult ülésszaká­nak határozatait, amely felhívja a népeket: köve­teljék kormányaiktól, hogy az összes nemzet, közi nézeteltéréseket tárgyalások útján, békésen rendezzék. A Szovjetunió békepolitikájában állandóan növekvő erejére, a szocializmus és demokrácia legyőzhetetlen táborának egységére, a világ jóakaratú embereinek együttérzésére és segít­ségére támaszkodik. Szovjetunió erejének teljében biztosan ha. lad újabb győzelmek jelé. A szovjet nép — az alkotó nép — áldozatos munkával gyara­pítja államának erejét és dicsőségét. A szov. jet nép újabb győzelmeinek biztosítéka, hogy a kommunizmus felé haladó úton a párt vezeti. A nemzetközi szövetkezeti nap megtartása Az elmúlt években széleskörű tömegmozgósít'ás keretében já- rási és megyei gyűléseken szeptember 4-én ünnepeltük a nemzet* közi szövetkezeti napot. Ez évben az elmúlt évektől eltérően a szövetkezeti mozgalomnak ezt a nemzetközi ünnepét1 július 4-én ünnepeljük. A világ haladó szövetkezeti mozgalmai, élükön a hatalmas Szovjetunió virágzó szövetkezeti mozgalmával, rendezik meg a nemzetközi szövetkezeti napot. Összegyűlnek a szovjet emberek, a szovjet szövetkezetek vezetői, a testvéri kínai, lengyel, csehszlo­vák, bolgár, román, aibán szövetkezeti vezetők és az olasz nép jobb életéért harcoló, valamint az angliai, németországi szövetke­zetek becsületes, haladó gondolkodású vezetői és tagjai. Össze­gyűlnek, hogy megjelöljék elvégzendő feladataikat és mindenek­előtt azért, hogy kifejezésre juttassák elszánt békeakaratukat. Ezért gyűlnek össze a nemzetközi szövetkezeti napon a haladó szövet­kezeti mozgalmak immár hagyományossá váló ünnepén a magyar szövetkezetek vezetői, dolgozói, tagjai, hogy számot vessenek az elvégzett munkáról, megbeszéljék a legfontosabb 'elaidatokat és hallatni akarják hangúkat a békét követő embermilliők nagy kó­rusában. A földművesszövetkezeti vezetők, dolgozók tetteikkel mu­tassák meg, hogy mindenütt ott vannak, ahol a béke nagy ügyéért harcolni, s áldozi kell. Néhány napja csak, hogy hazánkban ülésezett a nemzetközi békemozgalom vezérkara, a Béke-Világtanács. Öröm és büszke­ség számunkra, hogy a mi hazánkból indult diadalmas útjára a Béke-Világtanács felhívása: „a népek követeljék kormányaiktól, hogy tárgyaljanak és egyezzenek meg”. A megegyezés lehetséges, ezt üzeni a Béike-VilágUanács Buda­pestről a világ minden táján élő becsületes, békeszerető, békét akaró embereknek. Ennek a sokszázmillió embernek, köztük a magyar földművesszövetkezeti mozgalom vezetőinek, dolgozóinak, tagságának egyre szélesebbre kell terjeszteni a kormányok közötti tárgyalást és megegyezést követelő mozgalmat. A magyar békeküldöttek mindannyiunk nevében fogadták meg, hogy erőnket nem kímélve küzdünk a budapesti felhívás való- raváltásáért, a békéért. „Nálunk mindenki a béke megvédésének harcosa, aki jól végzi a munkáját" — mondotta Rákosi elvtárs. — Ezért követel tőlünk az egyre növekvő, erősödő szövetkezeti moz­galom még jobb áruellátást, nagyobb odaadást, több szakértelmet és jobb munkát. Földművesszövetkezeteink, melyek a felszabadulás után azzal a céllal alakultak, hogy az új gazdákat gazdálkodásukban segítsék, hogy a nagybirtok fel nem osztható vagyontárgyait megőrizzék és hasznosítsák. Nagyot fejlődtek, a falu legjobb tömegszerveze­tévé, jelentős politikai, gazdasági tényezőivé nőttek. Ma már min­den második dolgozó paraszt tagja a szövetkezetnek és alig van olyan hely megyénkben, ahol a földművesszövetkezeti boltot, áru­házát, felvásárlóhelyet meg nem találnánk. Hűen tükrözik földművesszövetkezeti mozgalmunk fejlődését a szécsényi, pásztói és ezenkívül megyénk területén még 23 kis áruház működése és a szocialista községek alakulása. A földmű- vesszövetkezetek eddigi munkája azt bizonyítja, hogy a föld­művesszövetkezeti rendszerünk a földművesszövetkezeti vezetők, dolgozók, a tagság bevonásával képesek megbirkózni azzal a megtisztelő feladattal, amit a párt, a nép rájuk bízott. A földmű­vesszövetkezeti vezetőknek, dolgozóknak, tagságnak most az ara­tás, csépié« és a gabonabegyiijtésben elért jó eredményekkel kell mieigimu'tat'ni, hogy milyen harcosai a békének. Az ország érdeke, hogy a gabona beadásra szánt része mi­előbb az ország raktárába' kerüljön, hiszen ez biztosítja a városi és falusi dolgozók jobb ellátását. Az időben végzett aratás, szem- vesztességnélküli betakarítás, a cséplőgéptől történő beadás nem csupán az országnak, hanem' a dolgozó parasztságnak is első­rendű érdeke. Ha időben, gyorsan végzik az aratást, betakarítást, beadás munkáját, több lesz a jövedelmünk, többet és hamarabb ér­tékesíthetnek a szabadpiacon. A földművesszövetkezeti vezetőknek, dolgozóknak gondolni kell arra, hogy minden időben, de különösen az aratás, cséplés, begyűjtés idején minden számukra szükséges árut megtaláljanak a. dolgozó parasztok a földművesszövetkezeti boltokban és áru­házakban. Ügyelni kell arra, hogy az árurendelést helyesen üte­mezzék a földművesszövetkezetek egy-egy boltja között. Gondolni kell arra. hogy a jó áruellátás, a sikeres begyűjtésnek egyik fel­tétele. Nem szabad előfordulni annak, hogy az aratási, cséplési munkákban azért történik fennakadás, mert a földművesszövetke­zetek nem' gondoskodnak időben áruról, vagy hibásan, helytelenül állapították meg a nyitvatartási időt. A földművesszövetkezeti mozgalom vezetői, dolgozói már ed­dig is számos tanújelét adták a nép, a párt, a béke ügye iránti odaadásuknak, lelkesedésüknek. Biztosak vagyunk abban, hogy a begyűjtésbe végzett jó munkájukkal, a beadási kötelezettség pél­dás, gyors teljesítésével, eredményes agitációjukkal hozzájárulnak a párt és a tömegek, a város és a falu kapcsolatának további el­mélyítéséhez, megszilárdításához, a budapesti felhívás diadalra jutásához, a béke megszilárdításához és ezzel a világ haladó szö­vetkezeti mozgalmaival való szolidaritás jegyében méltóan ünnep­ük meg az idei nemzetközi szövetkezeti napot. Deák Béla tömegszervezeti előadó

Next

/
Oldalképek
Tartalom