Szabad Nógrád. 1953. július (9. évfolyam. 52-60. szám)

1953-07-04 / 53. szám

1953 július 4. SZABAD INO e. BAD 3 Munkával erősítjük hazánkat, a béke országát Teljesítettük féléves tervünket, harrba indulunk a harmadik negyedévi széntermelési tervünk végrehajtásáért Mi, a Nagybátonyi Szénbá­nyák bányászai, műszaki veze­tői június 30-án büszkén és örömmel jelentjük, hogy első féléves tervünket befejeztük, s vállait kötelezettségünknek ele­get tettünk, mert a januári és februári lemaradásunkat bepó­toltuk. A második negyedév kez­detén vállalatunk dolgozói mér­legre tették hiányosságaikat és elhatározták, hogy az 1953. terv­év első két hónapjában rajtuk esett szégyenfoltot megszünte­tik. A közös célért való (küzde­lem győzelemmel végződött, a második negyedéves tervünket 8402 tonna szénnel túlteljesítet­tük. Ezzel nemcsak bepótoltuk az első negyedévi lemaradásun­kat, hanem 142 tonnával túltel jesítettük. Sok küzdelem! és erő­feszítés árán született ez a di­csőség számunkra. A vállalat és üzemek mű­szaki vezetó'i Intézkedései­ket idejében a lefektetett szakmai tervek szerint meg­tették, és előrelátóan alapoztak a dolgo­zók kezdeményezéseire, a szta­hanovisták lelkes versenylendü­letére, azokra a rejtett tartalé­kokra, melyek a mindennapos tervteljesités harcaiban jönnek elő^ Jelentős eredményeket értünk el ez idő alatt az igazolatlan hiányzások csökkentése terén is. Ebben segítségünkre siettek a párt és szakszervezet aktívái, á középkáderekkel közösen felvilá­gosító munkát végezve megterem­tettük azt a légkört, amely meg- bélyegzi a munkából igazolat­lanul távolmaradókat, a lógóso­kat és fegyelembontókat. Üze­meink vezetői emellett helyesen alkalmazták a fegyelmi jogkör gyakorlását, a szükséges ese­tekben. A munkafegyelem meg szilárdításáért folyó munkánk eredménye nyomán 0.3—0.4 szá­zalékra csökkentettük az igazo­latlanul távolmaradók számát. A termelés frontján új hős­tettek születtek, ami nagyban elősegítette a Sztahanov-mozga- lom fejlődését. Míg az első ne­gyedévben mindössze öt dől gozó érdemelte ki a sztahano­vista oklevelet, a második ne­gyedévben már 23 kiváló béke- harcos kapta meg a> „sztahano­vista” büszke címet. A sztaha­novisták továbbfejlődésénél kü­lönösen kiemelkedik a Kossuth- tárón Lantos Imre dolgozó, aki 145—150 százalékos átlagtelje­sítéssel hat hónap alatt a1 szta­hanovista oklevelet és jelvényt is elnyerte. Üzemeink dolgozói büszkén tekintenek a ßzorospa- taki DISZ-brigádra. amely pél­damutatóan élenjár. Csatlakozott a péntek-mozgalomhoz és most nagy segítséget nyújt a mozgai- lom továbbfejlesztésében is. További céljaink, hogy szta­hanovistáink példamutatását, lendületét kiterjesszük az ösz- szes dolgozókra^ ezért üze­meinkben minden hónapban csa­patvezetői értekezletet tartunk, aho! a dolgozókkal megbeszél­jük a tervteljesités, a szocalista munkaverseny eredményeit és hibáit. Az eddigi kötelességünket — második negyedévi, illetve első féléves tervünket — túlteljesí­tettük. Újult erővel harcba in­dulunk a harmadik negyedévi feladataink végrehajtásáért, ter­vünk túlteljesítéséért. Vállala­tunk dolgozói fogadalmat tettek, hogy a harmadik negyedévi ter­vüket 3434 tonna szénnel túlteljesítik. Ebből a mennyiségből 1890 tonnát augusztus 20-ig, 620 ton­nát szeptember 6- g és 924 ton­nát a, negyedév végére kitermel­nek. Az adott szó valóraváltása érdekében Kossuth-Sejtősön. a nyugati fővonalról új meddő- ereszkét hajtunk ki, a Kossuth tárón pedig egy 120 méteres új ereszkét és egy 100 méteres alapköz’öt létesítünk. A tömegtermelési munka­helyek számát növeljük. A Kossuth-lejtösőn az első és ia második siklóban 30—50 méte­res frontfejtést indítunk be. Az üzem levegőjét pedig úgy javít­juk meg, hogy egy 600 köbmé­teres ventilátort építünk be. Az északi táróiban a fővonal kihaj- tását befejezzük és a 250 köb­méter percteljesítményű ven­tilátort 600 köbméter perctel- jesítményűre Cseréljük át. Ezen­kívül ennél az üzemnél egy hat­kamrás mechanizáijt csoportos pil í érfejtést indítunk be.’A szo­rospataki bányaüzemben a né­gyes számú lejtakna hajtását két irányban megindítjuk, elké­szítjük a nyugati ereszke zsomp- rendszerét. Továbbhajtatjuk a nyugati ereszkét. Vállalatunk minden területén a szakmai ter­vek szerint dolgozunk s a nép­gazdaságunk által megadott ke­retszámokat az önköltség, tel­jesítmény, s a termelés vona­lán is betartjuk. Ezek a műszaki intézkedések nemcsak a harmadik negyedévi terv teljesítésének a biztosíté­ka, hanem mint jó gazda;, előre gondoskodunk az 1953. tervév győzelemre vitelének a biztosí­tására. Az adagidő csökkentésiével készülnek a III. negyedévi terv túlteljesítésére az arélárugyári olvasztárok A Salgótarjáni Acélárugyár üzemei közül elsőnek az acél­öntődéi békeharcosok fejezték be június 10-én reggel féléves ter­vüket. A győzelem kiharcolásá­hoz nagy segítséget nyújtott a martinkemence olvasztárainak jó munkája. Az ő jó munkájuk nyomán az acélöntöde június havi tervét 124 százalékon felül teljesítette, s a második negyed­éves terven felül 120 tonna acélt termeltek. A terv túlteljesítéséért folyó küzdelemben példát mutattak: Almádi János fóőlvasztár, Tér nóczki Bertalan, Ménesi József és Janik János olvasztár, akik vállalták, hogy a második ne­gyedévben saját kezelésű mész­szel biztosítják a kemence keze­lését. A mész kíégeiését nem kü­lön műszakban, hanem az ada­gok időközeiben végzik el. A szükséges égetett meszet, nyers mészkőből készítik, ezáltal ne­gyedévenként mintegy száz mázsa mészkő átszállításának idejét megtakarították. Az olvasztárok még nagyobb dicsőségek elérését tűzték célul maguk elé. Ennek megvalósí­tása érdekében fogadalmat tet­tek, hogy a harmadik negyed­éves terv sikeres teljesítéséért az adagidőket 10—15 perccel csökkentik. Adott szavuk valóra, váltásához azonban kérték a generátor dolgozóit, hogy egyen­letesen biztosítsák a gázt. Mol­nár Gábor, Rigó Ferenc, Kérdi József, Dutkó Nándor gázmes­terek eleget tettek kívánságuk­nak és megfogadták, hogy egyenletes gázt fognak biztosí­tani számukra. Ezt úgy fogják valóraváltani, hogy egymásnak a munkát úgy adják át, hogy közösen ellenőrzik a generáló- rok állapotát. így készülnek az olvasztárok és generátor-gáz­mesterek augusztus 20-ra, alkot­mányunk negyedik évforduló­jára. (Tudósítónktól.) Amiről inegfelcdkezíek a Zng.vvapáliíalvi llánvagrpgvár vezetői (Tudósítónktól.) Bányászaink kemény harcot folytatnak széntermelési tervük teljesítéséért, illetve annak túl teljesítéséért. E célkitűzésükért Folyó harcban gyakran gátolja őket az ürescsille hiányos ellá­tása, Egyes vállalatok sú'yos mulasztást követnek el azáltal, hogy a forgalomból kivonva tartják a csilléket. A Zagyvapál- falvi Bányagépgyárban is már több mint egy hónapja 42 darab csillét kivontak a forgalomból. A csillék a vállalat különböző részein szana-széjjel hevernek, tele szénnel. Ezzel a gondat­lansággal nehéz feladat elé ál­lítják bányászainkat, de megká­rosítják népgazdaságunkat is, mert az értékes szén teljesen tönkremegy, elporlad a napfény és esőzés következtében. Ilyen gondatlanul tárolják a fatelepen lévő két vagon szenet is, amely rövid időn beiül hasz- havehetetlenné válik. A vállalat vezetőségének a figyelmét mind- ezideig elkerülte a szén helyte­len tárolása és a teli csilléknek a kiürítése. így akadályozzák a nógrádi szénmedence bányászai­nak a többtermel ésért folyó har­cát és így károsítják meg nép­gazdaságunkat. Oktatórájár, felelő sscgírljes munkája A nagybátonyi 209. sz. vájár­tanuló intézet legjobb oktató- vájárait a Munkaerő Tartalékok Hivatala jutalomban részesített te, mert a reájuk bízott vájár­tanulókkal a legodaadóbban és a leglelkiismeretesebben foglal­koztak. Oktatóvájárnak lenni nem könnyű feladat. Komoly szakmai és politikai felkészült­séget igényel. Ipari tanulóink előtt nem a pofon, hanem a tu­dás szerzi meg a tekintélyt. Szocializmust építő orszá­gunknak nagy tudással rendel­kező szakmunkásokra van szük­sége. Ehhez pedig elengedhetet­lenül szükséges, hogy oktató kádereink felkészültsége is ala­pos legyen. Ezért kellett nekik letenni a pedagógiai minimum­vizsgákat. A közeljövőben pedig a mesteri oklevelet kell megsze­rezniük. Mert alapos tudással lehet csak kiváló munkát vé­gezni. Intézetünknél 14 oktatóvájár ötezer forint jutalmat kapott. Közülük Oravecz József 600, Nágel Sándor, Kocsis B. István és Bogár József oktatóvájárok pedig 500 forint pénzjutalomban részesültek. A jutalmakat ne­gyedévi prémiumként osztották szét. A jutalmazás alapját az képezte, hogy egyes oktatóvájá­rok csapatai milyen termelési eredményeket értek el és mely csapatban hiányoztak a legkeve­sebben, hol volt a legkevesebb a ba'eset és a lemorzsolódások száma. Az elért eredmények és a ki­osztott jutalmak azt bizonyít­ják, hogy a S'Zéntermelés harco­sainak utánpótlása jó kezekben varr, a 209. számú vájártanuló intézetben. Gábor Tamás Aratás r Irta: Hromov Végtelen széles a mugánszki sztyeppe. Enyhe szellő lengeti a sárguló bűzakaiászokat, amelyek a ragyogó dél: nap aí-att egybefolynak, mint a tenger hullámai. A sztyeppe egész napon át megtelik a motorok zajával. Azerbajdzsán- dőli részén folyik a hő 'termés betakarítása. Sárgán csillogó új gabona- hcjgyek magaslatiak ia tséplőhelyeken. Száz, meg száz fürge kéz rakja a teherkocsikra és a málha­kocsikra a tömötten megrakott zsákokat. Az előkészítő állomá­sokra irányító fuvarlevelekben az első tekintetre érthetetlen sza­vakat látunk: „Dzsáfárok”, „Sark“, „Horanka“ — ezek az új, nagytermé’sho.zamú búzafajták nevei, amelyeket a legutóbbi esz­tendőkben Azerbajdzsánban termesztettek ki. A dülőút az Ordzsonikidze- és a Kirov-ko'hoz széles vetésterüle­tein keresztül vezet. Hatalmas falként emelkedik a magasba a búza. Délebbre az árpavetés kezdődik. Begyűjtése teljes hévvel folyik. A kombájnosok segítségére áriáitok érkeztek sarlókkal. Felcsendül a lányok lágy hangja: Hullámzó nagy rozsföldekről A szél zengő dalt hozott, Lányok keze könnyen arat Aranyszemü dús rozsot. A részleg másik végén a női kórus átveszi a hangot: Csak gondosan komszomolkák, Drága kacs a mi rozsunk, Jól vigyázzunk minden szemre, így virul a kolhozunk! Megállunk a kombájn-gépnél a vezetőhídró! széles­váliú legény siet fogadásunkra. — Iván Pirozsenko — mutatkozik be, poros kezét felénk nyújtva. A cséplőgéphez lép, belemarkol a búzába és tenyerében forgatva ezt mondja: — Figyeljék meg, milyen nagy szemek. Pirozsenko óvatosan visszadobja- a cséplőbe a. búzát, vigyázva arra, hogy egyetlen egy szemet se ejtsen le. Örül a lelkünk, a nép gondosan vigyáz a közösség javára. S ez érthető is, hiszen a kenyér — a> család, a kolhoz, iaz ország gazdagságát jelenti. Felmegyünk ai kombájnra. A bunkerbe könnyedén folyik a t:szta gabona, Ä kormáoykezelő szakértelemmel szabályozza a vágó­berendezés munkáját. A kombájn féloldalit dolgozik. A gabona tömörsége nem engedi meg, hogy teljes befogással dolgozzék. Nehezen forognak a motoviiiák (terelővii 1 ák). A gumírozott szala­gon csak úgy özönlik a levágott búzaiszár a dobba, Még egy félkört csinálunk, ia bunker megtelik. A traktorista le­lassítja a menetet, s keze alatt helyére vezeti a szekeret. Felnyitja az ellenzőt, a kombájokezelő elgondolkodva ezt mondja:-— Kifolyt az etető. Akárcsak a fémolvadék. A gabona kirakása menetközben folyik. A kombájn 'kezelője és ai traktorisfa minden percre vigyáz. Felváltva reggeliznek és ebédelnek. Este elvégzik a gépek ellenőrzését: meghúzzák a meg­gyengült csavar anyákat, megigazítják a megnyúlt hiaj,tószíjat, megtekintik a gyújtógyertyákat és pikereket, Nepesek a kolhozföldek a Kárzsníj Allar-kolhoz brigád- vezetője a Szocialista Munka Hőse, Isi Velijev a mérlegelés mellett áll és feljegyzéseket készít naplójába. Ma a nagy terméshozamot elért egyik részlegben aratták a gabonát. A részleg vezetője, Tantih Asz-kerov maga is a részleg második megmérését végzi. A jegyzékben pontosan fel kell tüntetni a, learatott terület nagy­ságát és a kicsépelt gabona mennyiségét. — Nos. hogy van? — kérdezi a visszaérkező Tantih, a brigád- vezető vállán 'keresztülnézve. Előveszik a számlákat és együtt kezdenek összegezni. Végezetül összegezik az aratás eredményét. Négyszázhatvanét mázsát tett ki. — Most pedig oszd el ezt a gabonamennyiséget a tizenöt hek­tárral — mondial a csoportvezető. A tényleges begyűjtés oszlopába ia brigádvezető a 31. számot írjai be. — Szívemből gratulálok neked, Tantik, elért sikeredért — mondja Isi Velijev. rveggel 3 mezei faliujsagorimegjelent egy cikk. Ez a cikk Tantih Aszkerov csoportvezető győzelméről beszélt. Tantih zsákokat rakott a vörös zászlókkal díszített szekérre. A gabonai- szállító sorral akart ő is menni. Hiszen a kolhoz az első gabona-* szállítmányt az ő területéről szolgáltatja' be az államnak. A gabona elszállítása előtt, az előkészítő állomáson, a mezőn egy rövid gyűlés: tartottak. Később pedig a kolhoz elnöke, G di Alijev, ta Szocialista Munkai Hőse, Taoíihhioz lépett és átnyújtotta neki a vörös zászlót, ezt mondta: — Méltó vagy arra, hogy élére állj a gabonát szállító szekér­sornak. Az izmos lovak nekiindultak. Tantih az első szekéren állott és büszkén tartotta kezében „ vörös zászlót. Elsőnek szállította be a gabonát a gyűjtő állomásra. j oo0000000000000000©00000cx30000000cx)0000000000000cxx)000000000000000000000cx30000c^j| Hazánk újabb győzelme Dolgozó népünk örömmel és helyesléssel vette tudomá­sul az egyes ruházati cikkek árának leszállítását. Ez az ár- leszállítás dolgozó népünk sikereinek, hatalma további meg­szilárdulásának újabb bizonyítéka. Mindenki előtt ismét fé­nyesen bebizonyosodott, hogy hazánk biztos léptekkel halad a szocializmus, a- dolgozó nép teljes jólétének megvalósítása feié. Ez az újabb győzelmünk nem magától való. Megnyilvá­nul benne a szorgalmas munka, amit nap mint nap végzünk a bányák mélyén, kohóknál, a bőséges termést hozó földeken, vagy az íróasztalok mellett. De ennek a győzelemnek Hg- főbb biztosítéka- az, amiről dolgozó népünk a felszabadulás esztendejétől évről évre meggyőződött: hogy országunkat az újjáformálódás útján olyan harcedzett párt vezeti, mint a Magyar Dolgozók Pártja. A Magyar Dolgozók Pártja a felszabadulástól napjainkig — és a jövő-ben is — ha arról volt szó, hogy dolgozó népünk jólétét kell emelni, minden erejét megfeszítve harcolt a nép érdekeiért, példát merítve nagy tanítónk, a Szovjetuniótól, al­kalmazva a halhatatlan Sztálin tanításait és így vitte és viszi győzelemre a magyar nép harcát. A mostani árleszállítás szemléltetően bizonyítja, ha né­pünk ezen az úton halad, jó úton halad. Sztálin elvtárs fogal­mazta meg a szocializmus gazdasági alaptörvényét, amelynek lényeges vonásai és követelményei: az egész társadalom ál­landóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maxi­mális kielégítésének biztosítása a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szakadatlan növekedése és tökéletesedése útján. ,,A szocialista termelés célja — írja Sztálin elvtárs — nem a profit, hanem az ember a maga szükségleteivel, vagyis az ember anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése... s Következésképpen az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása, — ez a szocialista termelés célja; a szocialista termelés szakadatlan növelése és tökéletesítése a legfejlettebb technika alapján — ez a cél elérésének eszköze.” A magyar dolgozó nép nagy pártunk vezetésével ezen az úton halad. Ennek a tanításnak az alkalmazása eredmé­nyezte ma azt, hogy egyes, de dolgozó népünk számára leg­szükségesebb ruházati cikkek árát kormányzatunk jelentősen csökkentette. Elsősorban a keresettebb készruhák, méteráruk, cipők, fehérneműk ára csökkent. Például a 196 forintos női kartonruha ára 165 forintra, a 208.5 forintos flanellruha ára 165 forintra, a 369.20 forin­tos női szövetruha 300 forintra csökkent. De hasonlóan a . gyermekruha és cipő, férfiruha és cipő is lényegesen olcsóbb " lett. A mostani árleszállítás emeli népünk jólétét, könnyebbé teszi ezeknek a fontos ruházati cikkeknek a megvásárlását. Ez a kedvezmény örömmel töltötte el dolgozó népünket. Jú­lius 1-én — amikor az áruval bőségesen telt kirakatokban megjelentek az új árak — az üzletek megteltek vásárlókkal, a kirakatok előtt elégedett arcú emberek álltak meg, majd jó­kedvűen siettek munkájuk végzésére. Országunk dolgozó népe ezzel az árleszállítással is meg­győződhetett arról, hogy a mi pártunk és kormányunk úgy cselekszik, ahogy beszél. Szavára építeni lehet, mint a kő­sziklára, mert a szó után mindig ott a tett. Az árleszállítás azonban hazánkban arról is tanúskodik, hogy a mi országunk a béke útját járja. Ilyen intézkedések csak a békés építés céljait szolgáló államban valósulhatnak meg. Olyan államban, amelynek gazdasága nem ismeri a válságokat: munkanélküliséget, a tőkések egymás elleni har­cát a nagyobb profitért, ahol nem állítanak minden ipart egy újabb háború kirobbantása érdekében, ahol a dolgozó nép és az állam eggyé forrott. A mi hazánkban a dolgozók jólétének fokozása végtelen, mert a mi gazdasági rendszerünk egyenletesen fejlődik. A háborúra való készülődés helyett mi olyan üzem-eket építünk, mint a Sztálin Vasmű, vagy az Inotai Erőmű, az a célunk, hogy földjeinken egyre több kombájn arasson, arra fordítjuk erőnket, hogy olyan kultúrházaink legyenek, mint a. közeljövő­ben Salgótarjánban megépítésre kerülő kultúrpalota^ vagy a számtalan óvoda, iskola stb. Melyik tőkés országban beszélhetünk árleszállításról? Ta­lán Titóéknál, ahol a néptől való félelmükben az országgyű­lési választást sem merték kiírni? Vagy Franciaországban és Olaszországban, ahol állandó kormányválság van? Angliá­ban, vagy az Egyesült Államokban, ahol milliókra megy a munkanélküliek száma? Ezekben az országokban árleszállí­tásról nem is álmodhatnak a dolgozóik, mert ha van is áru íölösleges, azt a kapitalisták inkább elégetik, tengerbe dobják, minthogy a dolgozók javára adják. De ha mégis csökkentik az áraka-t, millióka-t és milliókat dobnak az utcára, tesznek mun­kanélkülivé, hogy ne tudjon vásárolni. Mi, magyar dolgozók, ahogy megtanultuk a Szovjetunió­tól a dolgozók jólétének állandó növelését, ugyanúgy vegyünk példát a szovjet dolgozóktól az árleszállítás után az áldozat- készség, a helytállás tekintetében, a munkához való új szo­cialista viszony kialakításában. Ha ez a magyar dolgozó nép­ben, a szovjet dolgozók példája nyomán az eddigiektől is szé­lesebb mértékben kifejlődik, mi biztosan nézhetünk a jövőbe, mert nem ez lesz hazánkban az utolsó árleszállítás. Miben nyilvánuljon meg dolgozó népünk öntudatának fej­lődése? Most elsősorban is abban, hogy harcoljunk a szén­termelésnél a napi, heti és havi terveink maradéktalan telje­sítéséért, hogy üzemeinkben ne legyen egy üzem-ág sem, ahol elmaradnak a tervek teljesítésével. De nyilvánul­jon meg dolgozó népünk öntudatának kifejlődése abban f is, és köszöntse pártunk és kormányunk árleszálítási j intézkedését azzal, hogy dolgozó parasztságunk felkészül- 5 ten induljon neki a soronlévő nyári mezőgazdasági munká- S nak, az aratásnak, csépíásnek, a másodvetési tervek elvég- c zésének, a begyűjtés maradéktalan teljesítésének. Ezek- 5 nek a feladatoknak a végrehajtása ismét egy lépés lesz affelé, I hogy erősödjön a mi édes hazánk, boldogan éljenek benne § az emberek és mindenki biztosan tekinthessen a békés § jövőbe. 9 OOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOGOOOOOOOC

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom