Szabad Nógrád. 1953. július (9. évfolyam. 52-60. szám)

1953-07-18 / 57. szám

4 SZABAD NOGbId 1953 július 18. Községi tanácsaink fordítsanak az eddiginél nagyobb gondot a tűzvédelmi és figyelő szolgálatok megszervezésére Javítsák meg munkájukat a gépállomások mechanikusai (Tudósítónktól.) Hatalmas kár lenne, ha gondatlanság kö­vetkeztében tűzkár pusztítaná el gazdag termésünket. Ezért az eddiginél sokai fokozottabb gon­dot kell, hogy fordítsanak köz­ségi tanácsaink a tűzvédelmi és figyelőszolgálat megszervezésé­re. Nem szabad megengedni azt, ahogy Sámsonházán is véleked- nek erről. A községi tanács el­nöke azt mondja: még nem olyan érettek a gabonák, hogy azt tüzt'ól kéne félteni, meg az­tán mindenki a határban van most és észreveszik, ha valami­lyen baj történik. Persze a neve­zett elnök elvtárs nem veszi fi­gyelembe, hogy amíg a határból a tűzoltóságig ér a hír. addigra a község fél határa leéghet. De nem engedhetők meg azok sem, amik a megye sok köz­ségénél, mint például Szurdok- püspöki, Nógrád, stb. községek­nél előfordul, hogy a soros fo­gatra nem biztosítják a megfe­lelő védő szerszámokat. Ha eke van a kocsin, kapa és kasza mines, vagy éppen fordítvai. Tanuljon ebből a megye ösz- szes községe és küszöböljék ki azokat a hiányosságokat, ame­lyek még fennálltnak a tűzvéde­lem megszervezésében, mert nem utolsósorban ettől is függ az új kenyér. Mire ügyeljünk a hordásnál és az asztagbarakásnál Azzal, hogy terményeinket a minisztertanácsi határozatban előírt érési időszakban aratjuk, a szemveszteség elleni küzdelem korántsem ér véget. A levágott és keresztekbe rakott gabonát jnég nagyon sok veszély érheti. Erősebb vihar szétszórhatja, a rágcsálók pusztíthatják a mag­vakat, eső esetén beázás és ki­csirázás veszélye forog fenn. Te­hál ameddig a gabona nincs a magtárban és be gyűjtőhelyeken, addig nagyon sok károsodást veszélynek van kitéve. Nagyon fontos feladat ezért a hordás jó és gyors megszervezése. A minisztertanácsi határozat előírja, hogy a cséplést a be- hordás megindulásával egyidő- ben meg kel! kezdeni és a csép- lésre kerülő gabonának nagyobb részét asztagba kell rakni. Ter­melőszövetkezeteinknek, állami gazdaságainknak és egyénileg dolgozó parasztságunknak saját érdeke az, hogy a levágott és keresztekben álló gabonát mi­előbb gépbe, vagy asztagba hordja. A hordásnál iió__ hai a szekerek­re ponyvát terítünk, mivel a szekér rázkódásánál a kévék összeütődnek és a szemek ki­hullanak. Ha ponyva van a ké­vék alatt, akkor a kihullott sze­meket könnyen összegvüjthetjük. De előzőleg már ki kell javítani a behordásnál használt jármű­vek alj- és oldal deszkáit és az esetleges töréseket, hiányokat, gondoskodni kell arról, hogy a kocsik és a szekerek vendégolda­lakkal, rúdalókötelekkel, kereszt­fákkal és nyomórudakkal kellő­képpen el legyenek látva. a kívántnál hosszabb ideig ma­radtak a tarlón. Az ilyen eset­ben ugyanis a napsütés, vala­mint a harmat hatására a sze­met körülzáró pelyvák megla­zulnak, így a szem könnyebben pereg ki, ezért kel! a fokozott óvatosság. . Vigyázzunk az asztagbarakás munkájára, mivel nagyon sok kár származhat abból, ha a hely­telen asztagolást csinálunk. Gondosan ál lapítsuk meg az asz- tag helyét, figyelemmel arra, hogy az a legmagasabb helyre kerüljön. Nem szabad az aszia- got mélyedéses, gödrös helyre rakni, mivel eső esetén a víz alatta összegyűlik és az asztag aljába kerül. A kalászok meg­rohadnak, megpenészednek. Az asztag helyén kaszáljuk le a füvet, a földet pedig döngöljük le, így a cséplésnél össze tudjuk söpörni a kihullott szemeket. Ha szalmát teszünk az asztag alá, akkor ezt a szalmát is csépel­jük el, így nem vesznek kárba a szalmába szóródó gabonasze­mek. Nagyon vigyázzunk arra, hogy az asztagba kizárólag szá­raz gabona kerüljön, ellenkező esetben a gabona befülled. Vigyázzunk arra is, hogy az asztagba rakandó kévék egyhar- mada a tetőzetre kerüljön. A nagyüzemeinkben is elég, ha egy asztagba 5—600 kereszt kerül. Az asztag tetőzete legyen mere­dek, az alsó kévéket kissé eresz- szűk meg, a hajazatot pedig jól kössük le. Az így rakott aszfag- ról az esővíz ’lepereg, tehát nem Kellő óvatossággal járjunk el a kocsira való rakásnál is. Nem szabad, hogy a kévéket össze­vissza dobáljuk, mivel az ilyen gondatlan munka növeli a szem­veszteséget. A keresztek helyét mindig gereblyézzük fel. A hor­dásnál a szemveszteség mini­málisra való szorítása érdekében ki kell használnunk a kora haj­nali és a késő éjszakai órákat is. Ezekben az időpontokban nem törik a gabona, így keve­sebb lesz a szemveszteség. A hordás megszervezésénél fi­gyelembe kel! venni azt is, ha esetleg dőlt gabonánk van, az ilyen gabonát elsősorban kell, hogv a gépbe, vagy asztagba hordtuk, mert ha megázik, ne­hezebben szárad ki, mivel a ka­lászok össze-vissza állnak, így nagyobb a pergési veszteség. Ha jó! szerveztük is meg a hordást, akkor is előfordulhat, hogy egy hirtelen záporeső hatására a kint lévő keresztek beáznak. A beázott keresztekben pedig a nedves gabona befülled, megpe- rtészedik és csírázásnak indul. Ezért feltétlenül meg kell szárí­tani, szét kell rakni a beázott ke­reszteket. ázhat be, de a szél sem tudja ki­kezdeni a gondosan rakott asz- tagot. Gondolni kei! arra is, hogy az asz'tagbarakáskor rövid idő alatt rögtönzött tetőt is tud­junk készíteni. így hirtelen eső esetén, meggátolhatjuk az asz­tag beázását. Nagyon jó, ha az asztagbarakásnái] ponyva áll a rendelkezésünkre, mivel ezzel le tudjuk takarni a félig kész, avagy már megkezdett aszfagot. Az aszfagot éjjel-nappal őriz­tessük és gondoskodjunk a szük­séges tűzrendészed célt szolgáló felszerelésekről!, valamint arról is, hogy az asztag közelében megfelelő vízmennyiség álljon rendelkezésünkre. Ezt szigorúan tartsuk be, mivel esetleg vélet­len folytán, vagy pedig szándé­kos kártevésből előfordulhat az, hogy az asztag kigyullad és ak­kor közbe tudunk lépni, s így a komolyabb kárt meg tudjuk gá­tolni. Hollóst József főagronómus A szétrakást mindig a reg­geli, vagy kora délelőtti órák­ban végezzük. Természetesen olyan napon, amikor esőre nincs kilátás. Annyi keresztet rakjunk széjjel, amennyit még aznap össze i<j tudunk rakni. Az össze rakásnál igen óvatosan járjunk el, mivel a megázott és megszá­rított gabona kévéje legkisebb ütődésre is hullatja a szemet. Ugyanilyen óvatosan járjunk el az olyan gabonák behordásánál, amelyek valamilyen oknál fogva Gyüjts étkezésre alkalmas erdei gombát átveszi az Irdőgazdaság Begyűjtő Állomása kg-ként 2-től 5 forintos árban. Az Erdőgazdaság Begyűjtő Állo­mása minden gombatermő vidék községében megtalálható. Erdei Gomba Felvásárló és Értékesítő V. „A gabona betakarítása idény­munka, amely nem várhat — mondta Sztálin elvtárs. — Ha időben betakarítottál — nyertél, — ha elkéstél — vesztettél.” Gépállomásaink minden dolgo­zójának ezzel a jelszóval kell harcba indulnia az aratási mun­kai sikeréért. Ma már a gépek százai segí­tik a termelőcsoportokat e leg­nehezebb, de legszebb nyári munkában. Ez a segítség; csali úgy lesz biztosítva, ha a meg­lévő gépeket ai legkevesebb mű­szaki kieséssel üzemeltetik. Hogy traktoristáink ezt biztosí­tani tudják, a vezető mechani­kusoknak minden segítséget cs szakmai iránymutatást meg kell adniok. A vezető mechanikusok jó, vagy rossz munkájától függ, hogyan segítünk gépi erőinkkel az aratási munkában. Éppen ezért most fokozott felelősség hárul a vezető mechanikusokra. Annak dacára, hogy a gép­állomások az araiás-cséplési munkákra jobban felkészültek, mint az elmúlt évben, mégis sok mulasztás, hiányosság mu­tatkozik az arató, cséplőgépek üzembeállításánál. A pásztói gépállomáson Szekeres Jaws vezető mechanikus nem győző­dött meg arról, hogy jól ki van-e javítva az aratógép kötő­fej automatája. Ezért következ­hetett be az ai hiba, hogy az aratógép több nap óta rosszul dolgozik, hol kicsi, hol nagy ké­vét köt, vagy nem köti meg a kévéket, s így az aratógép ke­zelő egésznapi munkáját kisebb, nagyobb javításokkal tölti el., így nem is csoda, ha teljesítmé­nye alig 10 hold aratás. Sok hiba adódik az erdőkürti gépállomásnál is. Az erdőtarcsai termelőszövetkezetnél megtör­tént, hogy a géphez rosszul mé­retezett ponyvát küldtek ki. Ko- hári István vezető mechanikus a palotást tsz-nél aprómag- oséplést végző corrnik meghajtó- erőgéphez felemás hajtókarcsa- págyat küldött ki, amelynek eredménye több napi kiesés és nagy szemvesztesség volt. Veze­tő mechanikusaink előtt ismere­tes az az utasítás, hogy minden erőgépet, mely aratást és csép­lést végez, szikrafogóval kell felszerelni. Ennek ellenére a pásztói, és az erdőkürti gépállo­máson nem gondoskodtak a>z utasítás végrehajtásáról. Gon­doljanak arra vezető mechani­kusaink, hogy az ilyen laza munka miatt kigyulladhatnak a gabonatáblák, vagy az asztagok, s ezáltal nagy kár érheti nép­gazdaságunkat is. Vezető mechanikusaink egyik legfontosabb feladata volt és marad, hogy a karbantartásokat alaposan végeztessék el a kör­zeti mechanikusok és a brigád­vezetők irányítása mellett. Ezen a téren még csak kezdeti eredmények vannak, s egyes he­lyeken, mint az érsekvadkerti gépállomáson is előfordult, hogy a pataki tsz-nél lévő egy darab erőgép, két darab eke karbantartását nem végezték el. Mindezekből kitűnik, hogy ve­zető mechanikusainknak még igen sok a tennivalójuk a mun­ka megjavításának terén. Néz­zük meg mibő! adódnak ezek a mulasztások s miért lassítják az aratás ütemét. A hibák főforrása, hogy sem a gépállomási igazgatók, sem a vezető mechanikusok nem tar­tózkodnak rendszeresen kint a termelőmunkánál, nem ellenőr­zik a kombájnokait, arató és cséplőgépeket úgy, ahogy azt kellene. Például a kisterenyei és az erdőkürti vezető mechaniku­sok egyszer sem voltak kint a gépeknél. A másik h:ba az, hogy ai vezető mechanikusok nem ad­nak konkrét feladatokat a kör­zeti mechanikusoknak, nem szá­moltatják be azokat napi mun­kájukról. Ha végeznek is ellen­őrzést, az igen gyenge, sok eset­ben nem segíti előre a mun­kát. A gépállomások előtt álló fel­adatok igen nagyok, de megold­hatók. Alihoz, hogy a gépállo­mások a rendelkezésükre álló erőgépekkel az aratási munka élharcosaivá válhassanak, az keli, hogy az igazgatók, a ve­zető agronómus, a politikai he­lyettes, a vezető mechanikus na­ponként tárgyalják meg a leg­fontosabb feladatokat. Határoz­zák meg félreérthetetlenül, hogy a körzeti agronómus, vagy me­chanikus mikor, melyik cséplő­gépet látogassa meg. Feltétlenül helyes, ha a többi vezetőségi tagok is vállalkoznak az arató­gépek ellenőrzésére. Helyes, ha az ellenőrzést a reggeli és az esti órákban gyakorolják. Az el­lenőrzésen keresztül hathatós segítséget keil adnunk az ara­tást végző traktoristáknak. Ha a. vezető mechanikusok azt lát­ják, hogy atz aratógépeknél a ponyvák elhasználódottak, már gondoskodjon előre a tartalék­ponyvák készítéséről. Le keil ellenőrizniük a gépkarbantartá­sokat. Sose felejtsék el, hogy az üzembiztos termelésnek leg­fontosabb előfeltétele a karban­tartások pontos elvégzése. Ezt minden dolgozótól meg kell kö­vetelni. A vezető mechanikusok nap, mint nap számoltassák be a körzeti mechanikusokat mun­kájuk végzéséről. Bátran bírál­ják munkájuk fogyatékosságait, karolják fel az alulról jövő kez­deményezéseket. A vezető mechanikusaink nagy többsége már többéves ta­pasztala tokkal rendelkezik. Is­meretes előttük, hogy az aratás és cséplés alkalmával milyen gyakori üzemi hibák szoktak előfordulni, tudják azt, hogy az aratógépeknél legtöbb hiba a ponyvákkal, irányváltó fogas- kerékházzail, kötözőfejjel van. Ezért gondoskodjanak arról, hogy ezekhez tartalék alkatrész legyen. A cséplőgépeknél isme­retes, hogy legtöbb hiba a fé­dertörés, szemfogóponyvázat, szíjszakadások, valamint facsa­var és csavarzat lazulásokból származik. Mindezekre traktoris- táinkat ki kell oktatni és a szükséges tartalékalkatrészeket biztosítani kell. Az aratás, cséplés gyors vég­rehajtása tehát jobb, tervszerűbb ellenőrzési munkát kíván vezető mechanikusainktól. Ezt a mun­kát lelkiismeretesebben kell vég- rehajtaniok. Szomszéd József főmechanikus, A RÁDIÓMŰSORÁBÓL JULIUS 18. SZOMBAT Kossuth-rádió: 12.10: Keringök. polkák. Hgl. — 12.30: Az Állami Hangversenyzenekar játszik. — 14.15: Állami vállalatok hírei. — 14.20: A magyar rádió népi zene­kara játszik. — 16.00: Beszélő atlasz. — 17.10: Könyv, muzsika, színház. — 18.10: Falurádió. — 20.10: Láttuk, hallottuk, olvastuk. Petőfi-rádió: 8.40: Vidám fia­talok dalai. — 16.40: Tíz perc közgazdasátg. — 17.10: Szív küldi szívnek szívesen. — 17.40: A rá­dió postája. — 18.00: Tánczene. — 18.40: Dalok. — 19.00: Min­denki operája. Bizet: Carmen. Ismerteti Sólyom György. — 19.45: Sport. JÚLIUS 19, VASÁRNAP Kossutíi-rádió: 10.10: Vidám műsor a VIT-ről. Tarka kendő. — 14.15: Operettrészletek. — 14.40: A világirodalom nagyjai. — 15.00: Népzene. — 16.30: Gyur- kovics Mária Kossuth-díjas, ‘ ér­demes művész keringőket énekel. — 17.15: Vidám délutáni muzsi­ka. — 17.49: Kincses kalendá­rium. 19.00: Tánczene. — 20.10: Az Aranycsillag. Operett. Petőfi-rádió: 8.30: Falurádió. 9.30: Miska bácsi lemezesládája. — 11.35: Vígan száill az ének. — 12.50: Verdi: Trubadúr. — 15.20: Szív küldi szívnek... — 16.00: A lusta kis rigó. — A rádió gyermekszínházának műsora. — 17.15: Épül a kommunizmus — épül a szocializmus. — 18.40: Tánczene. — 19.45: Szórakoztató zene. Hgl. Férfi és női kerékpárokat ntit/fi vátas&téhhál vegyen. Salgótarjáni Kiskereskedelmi \'. Rákóczi utcai 48. számú kerékpár- és villamossági boltjában! S*$ Július 19-én kezdődik a megyei labdarúgóbajnokság II. fordulója Alig fejeződött be az 1953. évi labdarúgóbajnokság I. fordulója megyénkben, márts kezdődik a H. forduló. Ugyanis október vé­gén már a megyei bajnokok kör. mérkőzésen döntik el egymás között, hogy melyik csapat kerül fel az NBII-be. Megyénk labdarúgócsapatai nagy harcot vívtak a bajnokság I-ső fordulójában, melynek ered­ményeként a kitünően hajrázó Kisterenyei Bányász végzett az első helyen. A kisterenyei csapat kétségkívül jelenleg a legkiegyen­súlyozottabb együttese a megyei bajnokságunknak. A Kisterenyei Bányász SE-ben igen jó munka folyik. A fiatal sportolók a veze­tőkkel az élen szépen kiveszik részüket az MHK-ból. A vezető­ség nagy gondot fordít az után­pótlás nevelésére is és így nem­igen esnek kétségbe, amikor egy­két Játékos helye megüresedik, mert minden posztra van meg­felelő utánpótlása a csapatnak. Igen örvendetes tény még az is, hogy a labdarúgók nemcsak a labdarúgást űzik, hanem más ki­egészítő sportnak its hódolnak, s itt its igen jó eredényeket ér. nek el. Ezen a téren az ifista Koruhelyről kell először megem­lékeznünk, aki a megyei ifjú­sági atlétikai bajnokságon több számban első helyezést ért el. A Kisterenyei Bányász SE el­nökének, Tenyei Kálmánnak jó munkája és a labdarúgók edző­jének, a népszerű Takács Zoli­nak lelkes, odaadó fáradozása nagyban segítette elő ezt a jó eredményt. Most már csak Koru- hely, Hangrád, Püskás. Ponyi és a csapat többi tagjának további jó játékán függ, hogy ők kép­viseljék Nógrád megye labda­rúgását az őszi osztályozó mér­kőzéseken az NB Il-be jutásért folyó küzdelemben A második helyen a Salgótar­jáni Építők csapata végzett. A tarjám fiúk igen jó kezdés után nagyon hullámzó teljesítményt nyújtottak. A szezon végén az­után a jól hajrázó kisterenyeiek mögött négy pont hátránnyal vé­geztek a második helyen. A csa­patban vannak tehetséges játéko­sok, csak még nem szoktak össze, s nem is olyan odaadóan veszik ki részüket az edzésekből, mint a versenytársuk. Ha az MHK terén vizsgáljuk munkáju­kat. sajnálattal kell megállapí­tanunk, hogy az Építőknél egy­általán semilyen munkát nem vé­geznek ezen a vonalon. Pedig maguknak a sportolóknak kéne élenjárni ezen a területen. Nekik kellene a vállalat dolgozói kö­zött népszerűsíteni hazánk legna­gyobb sportmozgalmát, az MHK-t és nekik kellene segítséget nyuj. tani a vállalat dolgozóinak a pró­bákra való felkészítésben. Sajnos, ezt elmulasztották eddig az Épí- tőknél. Erre pedig Géczl Pál ed­zőnek is nagyobb gondot kellett volna fordítani. Ha az Építőknél a továbbiak folyamán a hiányosságokat fel­számolják, az edzéseket korao. lyabban és lelkiismeretesebben fogják végezni és az MHK-ba jobban bekapcsolódnak, akkor a? őszi szezonban sokkal jobb ered­ményeket fog elérni a csapa:. A Salgótarjáni Bányász II 3-ik helyezése nem meglepetés, hiszen a csapat ifjúságiakból áll, akik ezen a bajnokságon egyre job­ban megállják a helyüket. A Jobbágyi Vasas 4-ik helye nagyon is szépnek mondható, hiszen most kerültek fel a me­gyei bajnokságba, s máris méltó ellenfelei bármely megyei csa­patnak. A Mátranováki Bányász jó sze­replése is dicsérendő, hiszen ők most már a termelésben élenjáró bányászaikhoz méltóan harcoltak a sport vonalán is a jobb ered­mények eléréséért. A vártnál job. ban szerepeltek még a Salg. Üveggyár, a Pásztói Vörös Me­teor, mely szépen fejlődött a baj­nokság során és reméljük a baj­nokság végén a pásztói fiatalok még jobb helyezést fognak elérni. Jól szerepelt még a Baglyasi Bá­nyász, mely még jobb helyezést is elérhetett volna, de sokszor igen elbízták magukat a bányász­fiúk és így odahaza több várat- lan pontot vesztettek el. A vártnál gyengébben szere­peltek a Salg. Tűzhelygyár. a Zp. Építők, a Balassagyarmati lo­komotív, (mely tavaly alig maradt le a bajnokságról), a Salgótarjáni Dózsa, a Salg. Vasas II.. a Ba­lassagyarmati Építők, a Forgácsi Bányász és a Nagybátonyl Bá­nyász II. Vasárnap indul a II. forduló, így minden csapat készül arra, hogy jobb helyezést érjen el, vagy vezető helyét bebiztosítsa, éppen ezért nagy küzdelmek vár­hatók a további mérkőzéseken is. Az első forduló sorsolása a kő. vetkező: (előlállók az otthonját- szők) Balassagyarmati Építők—Ba­lassagyarmati Lokomotív. Mátra­nováki Bányász—Forgácsi Bá­nyász. Salgótarjáni Tűzhelygyár- Salgótarjáni Dózsa Salg. Bányász II—Zagyvapálfalvai Építők. Job­bágyi Vasas—Salg Építők. Kiste renyei Bányász—Naqybáionv II. Salg. üveggyár—Pásztói VM. Salg, Vasas II—Baglyasi Bányász. Szokások és erkölcsök Az egyik newyorki étterem be járatánál esténként egy tarka libériába bujtatott, magastermetű néger portás nyit ajtót a besze- szelt lumpoknak. Ez a néger Jesse Owens, a csodafutó, az olimpiai játékok egykori győz­tese. Owens négy olimpiai arany­érmet szerzett az Egyesült Álla­moknak. Az üzletemberek orszá qa ezt meghálálta neki. Rögtön az olimpiai győzelmei után kény­telen volt agarakkal, versenylo­vakkal, sőt ausztráliai óriás ken gurúval versenyt futni, hogy megélhetései biztosítsa. Karrier­jének utolsó állomása: portás egy csap szék ben. Az egyik newyorki pályaudva­ron egy néger cipőtisztító feje felett a következő felirat ékes­kedik: „Cipőjét itt Harrison Ví- lard, a londoni olimpiász győz­tese tisztítja“. Vílard még Londonban, midőn a 100 m-es síkfutás győzteseként lelépett a győzelmi emelvényről, s a tömeg lelkesen ünnepelte, ezt mondotta keserűen egy angol újságírónak: „Itt Londonban az olimpiai játékok idején gyönyörű egyenjogúságot élvezünk orszá­gunk fehér sportolóival. Erről az egyenjogúságról azonban meg­feledkeznek, ha a néger győzte­sen visszatér hazájába. Megyénk legjobb 12 sakkozója Megyei válogatottunk össze­állítása eddig igen nagy gondot okozott, mert versenyek hiányá­ban nem volt támpont az erők összehasonlítására. Emellett él- játékosaink egyike-másika elzár ­kózott a nyilvános szerepléstől, s így az a látszat volt, hogy akik távol maradtak a ritka ver­senyzéstől is, voltaképpen erő­sebbek a versenyben levőknél. Az ilyen elzárkózottság káros hatással van a többi verseny­zőkre, mert lerontja a törekvőbb versenyzők eredményeit is. A me­gyei TSB minősítő verseny ren­dezésével próbált rendet terem­teni a dzsungelben. Egyik legna­gyobb minősítő verseny a Salgó­tarjáni Tűzhelygyár és Petőfi kö­zös versenye most fejeződött be. Ennek a versenynek külön érde­kessége volt, hogy Salgótarján csaknem valamennyi számottevő versenyzője résztveít, másrészt, hogy az idén lejárnak a régebbi minősítések, az üj megszerzése pedig minden versenyzőnek ér­deke. Ezen a versenyen már hű kép alakult ki a versenyzők erővi­szonyáról, így már a társadalmi szövetség a megyét képviselő sakkozók legjobb 12-jét megálla­píthatta. Ezt az erőlistát az el­ért eredmények és sportszerűség figyelembevételével minden hó­napban nyilvánosságra fogja hozni. Az erőlistán belül egyéb­ként 4 játszmás páros mérkő­zéssel helyzetén javíthat bárki. A válogatottak megkülönböztető érmeket kapnak. A jelenlegi sor­rend a következő: 1. Kenyeres Géza. 2. Pravotinszki Lajos. 3. Oláh Ferenc. 4. Czakó Béla, 5. Balázs József, 6. Gábriel József. 7. Bortnyik Károly, 8. Kemény György. 9. Simonyi Endre, 10. Vári Antal, 11. Kozák Lajos, 12. Lic.htner István. Tartalékok: Má­tyás József és Németh Béla. Örvendetes Oláh állandó fejlő­dése. A megnyitásokat már sok­kal jobban játssza, mint eddig, bár még mindig ez játékának a legsebezhetőbb része. Színes, öt letes versenyző. Czakó finom po­zícióérzékkel rendelkezik, csak felületességéről kell leszokni«. Balázs formahanyatlása bizonyá­ra csak átmeneti, öt és Gábrielt is visszavárjuk az élre. Az utób­binál a sakkszeretet „rokkant** meg. Bortnyik, Kemény és Simo­nyi egyenlő kaliberű és stílű versenyzők, szolidan, jó idegek­kel játszanak, bár Simonyi — munkakörénél fogva — kissé fá­radtan játszik, s az utóbbi idő. ben már igen visszavonult ked­venc sportjától. Várinál a ver­senygyakorlat hiányzik. Kozák felületes. Ha körültekintőbben játszana, igen nagyra vitte vol­na. Lichtner kissé fáradtan és passzívan veszi versenyeit. Nem lesznek télen FŰTÉSI gondjai, ba tüzelőszerét most szerzi be Tüzép telepen, vagy Földmővesszövetkezetnél SZABAD NÓGRÁD Az MOP Ncqrádmeqvei Párt- bizottságának lapja Felelős kiadó: Haldű József Szerkeszröség es kiadóhivatal- Salgótarján. Rákóczi-u 92 Telefon: felelős szerkesztő 30 'oarl. mezőgazdasági és kultúrrovat 52. kiadóhivatal 436 Szikra Lapnyomda Budapest, Rökk Szilárd-utca 6. ff. Kulcsár Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom