Szabad Nógrád. 1953. június (9. évfolyam. 44-51. szám)

1953-06-17 / 48. szám

1953 június 17. SZABAD NOCRId 3 BÉKENAGYGYŰLÉS BUJÁKON India és Japán küldötteivel ünnepeltek Buják és környékének dolgozói Gyönyörű napsütéses vasár­nap reggelre ébredt Buják köz­éé? és környéke. Már a kora reggeli órákban megindult a zászlós és felvirágzott tömeg Buják felé. Kik kocsin, kik gya­logosan, vagy autón érkeznek. Hangos most a> Buják felé ve­zető országút. Hangos az ének­szótól, a fiatalok vidám kaca­gásától, az ,autók zúgásától, tül­kölésétől, a lovaskocsik zörgé­sétől. Jönnek sorba egymás után Csécse Ecseg Palotás, Szarvasgede, Hényelpuszta, Job­bágyi, Pásztó község dolgozói, hogy meghallgassák a béke nagygyűlést. De itt van már a salgótarjáni kulíúrcsoport és népizenekar is. Fél'tizenkettő volt amikor Ju­hász Sándorné a megyei béke­bizottság titkára és Fekete Ma- tild a megyei pártbizottság ki­küldötte üdvözli a vendégeket, majd Varga Jánosáé, a palotási MNDSZ nevében virágcsokrot nvuit át Anil Biswasnak. India küldöttének. Anil Biswas a kö­vetkezőket mondja: „Én 7000 mérföldről jöttem ide maguk közé. még csak pár perce ismerem önöket, mégis úgy érzem, hogy már nagyon régen ismerjük egymást.” De itt van már Balwant Singh. A. R. Reddy és még 9 külföldi vendég is, akik a bujáki népi viseletét dicsérték na­gyon. Az üdvözlések után Anil B'swnst a pódium felé irányít­ják, de ő kijelenti: Nem, én üt maradok a tömegben, nagyon szeretek az emberekkel beszél­getni. A kiküldött elvtársak és a külföldi vendégek — Anil Biswas kivételével, aki a nép között van — elfog [alják helyü­ket a pódiumon. A békenagygyűlést mintegy ötezer ember jelenlétében Ju­hász elvtársnő nyitotta meg. üdvözölte a békenagygyű'és résztvevőit, a külföldről megje­lent vendégeket, maid Cser Gyula elvtárs tartott ünnepi be­szédet. Tisztelt békenagygyűlés! Ked­ves vendégek! Elvtársak! Nagy napok előestéiéhez érkeztünk el. Hétfőn hazánk fővárosában megkezdi tanácskozását a béke­mozgalom vezérkara, a Béke­világtanács. Ez a nagyjelentő­ségű tanácskozás pontosan hat hónappal követi a népek bécsi kongresszusát. — Maid a továb­biakban ezeket mondja. — Még fülünkben csengenek a bécsi kongresszus felhívásának sza­vai: .,Nincsenek az államok kö­zött olyan nézeteltérések, ame­lyeket ne lehetne tárgyalások utján megoldani. Legfőbb ideje tárgyalni! Legfőbb ideje meg­egyezni". Maid a haihataKan nagy békeharcos. Sztálin elvtárs nyilatkozatát idézte: „Továbbra is hiszem, hogy az Amerikai Egyesült Államok és a. Szovjetunió közötti háborút nem szabad elkerülhetetlennek tekinteni — hogy országaink továbbra is békében élhetnek’’. Most fetzúg az Éljen a béke! Békét akarunk! Éljen Rákosi elvtársi Csak úgv hangzik az erdő. A nagv éljenzést a régi öreg bujáki várrom visszhan­gozza. mintha a várrom is azt akarná kifejezni, hogy velünk akar örülni szép életünknek és a békének. Ezután Eisenhower, az Egye­sült Államok elnökének beszé­dével foglalkozott Cser elvtárs. Elmondotta, hogv miiven nagv szavakat tud pufogtatni az ame­rikai elnök, hiszen ő jelentette ki azt, hogy „a békéhez vezető útnak első nagy lépése a tisz­tességes koreai fegyverszünet megkötése kell hogy legyen.” De még mindig nincs fegyver- szünet Koreában. Ezt a két­színű játékot azonban már nem soká ti diák folytatni, mert a népek nem fogják engedni. Beszédét végezetül Rákosi elv- társ szavaival fejezte be: ..A mi elemünk a teremtő béke. a mi hazánk a béu° országa, a magyar nép a béke népe." Még zúg a taps, még zeng az éljen, a béke. amikor Nagy László a bujáki békebizottság titkára emelkedik ezó1á<”-a. Utána Guzsó Mihály, a DISZ- megbizottja, majd Sasvári Fe­renc és László Ferencné szóltak hozzá. A külföldi vendégek kö­zül Anil Biswas és Balwant Singh szó! hozzá a békenagy- gviiiéshez. Anil Biswas először üdvözli ai békenagygyűlést In­dia nevében, maid többek kö­zött ezeket mond la: „Mi azért akarunk együtt küzdeni önök­kel, hogy örökké béke legyen. Balwant Singh: Mi mind­nyájan testvérek vagyunk. Ninos olyan hatalom a földön, aki le tudna győzni bennünket. A mi hazánkban is Gandhi ki­bontotta már a béke zászlaját. A jelenlegi miniszterünk pedig szintén éjt nappallá téve küzd a bókéért. Majd „Legyük tehát valamennyien testvérek“ fel kiál­tással fejezte be beszédét. Nagyszerű termelési eredmények a BVT-tiszteletére A kisterenyei gépműhely dolgozói A Nógrádi Szénszállitó és Szolgáltató Válla­lat dolgozói nagy lelkesedéssel harcoltak, hogy méltóan kös^öntsék a Béke-Világlánács buda­pesti ülését. A kisterenyei gépműhelyben Bárt fai Pál villanyszerelő brigádja fogadalmat tett. hogy a hetes, nyolcas, kilences számú mozdonyokhoz a tartalék forgórész elkészítését jún'us 20-ra be­fejezi. Ezt a vállalását a brigád, már június 14- re teljesítette és átlagosan 127 százáékot éri el. Ugyanennél az üzemnél a mozdonyjavító laka­tosbrigád arra tett fogadalmat, hogy a 14. szá­mú mozdony főjavítását az előirányzott 250 óra helyett 200 óra alatt elvégzik. Vállalt kötelezett­ségüket túlteljesítve 194 óra alatt befejezitek a 14 számú mozdony főjavítását és ezzel 131 szá­zalékos eredményt értek el. A nógrádkövesdi bányászok a béke kiváló harcosai A nógrádkövesdi kőbányászok < a termelésben •elért győzelmekkel tesznek hitet a béke megszi­lárdításának ügye mellett. Szívós, kitartó harcot folytatnak a tervük túlteljesítéséért. A békéért való áldozatkészségét fejezte lei a berceii bánya Sztránszki Káro'y brigádja, mely június hónap­ban 178 százalékos átlagte'jesítményt ért el. Oroszki Gyula DiSZ-brigádja pedig 171 százalék­ra fokozta teljesítményéi, június hónapban. A szandai üzemegység harcosai is nagyszerű eredményükkel köszöntötték a Béke-Vil'ágtanács budapesti ülését. A DISZ-brigád 136, Koplányi János hasítóbrigádja pedig 131 százalékos terv­teljesítést harcolt ki. Agócs Ferenc üzemi párttitkár A BÉKE ELLENSÉGE... A békeharchoz csal lakozik az emberiség nagyobbik része azért, hogy megsemmisítse azokat az elvetemült gyilkoso­kat, akik az egész vi iágot lángba akarják lobbantanl, hogy a maguk maroknyi had­seregének vagyonizerzési vá­gya — ha gyi kosság árán is — de meglegyen. Ezek a háborús gyújtogató gyilkosok nemcsak Amer.ká- ban vannak, hanem álarcot ö t- ve, meghúzódnak a békéért harcolj, az éptés áz-'a.i égő minden emberi iS lelki terror alól felszabadult dolgozók kö­zött. Ezeknek a kártevés éle­tük legfontosabb tartozéka. Ilyen emberbőrbe bujtatott farkas Ernőd László tnohorai pap is. Nem azért a béke el­lensége ő, mert pap, hiszen szerte a világon papok ezrei áll­nak ma a békeharc arcvona­lában. Azért a béke ellensége, mert gyűlöli a népet, gyűlöli, hogy népünkben az alkotóerő kibontakozik és egy olyan or­szágot épít magának, amely­ben igazán boldog tud lenni. Ernőd Lász.ó, mohorai pap áinoki szavakkal a nép közé férkőzött, mosolyogva járja az utcát köszönve jobbra balra, de gondolatában a gyűlölet fészkel. Amikor dolgozó né­pünk május 17-én a szavazó­urnák elé járult, hogy a béké­re, hazájára szavazzon, Ernőd Lászlóról lehullott a lepel. Megijedt a szavazóurnásól, mint ördög a tömjénfüsttől, Hisz a választás szavazás volt a béke mellett, ő pedig a háborút akarja. Nem szavazott, megtagadta a szavazást. De eltitkolta a dolgozó nép előtt azt is, hogy az egyház veze­tői arra kérték őt fel, hogy ne­vükben szóljon a hivő embe­rekhez és mondja el, hogy az egyházi főhatóság kéri a hívő embereket, hogy a békéért te­gyenek meg mindent. Ehelyett ez a magát papnak nevező, de valójában háborús gyújtogató azt tette, hogy a gondjaira bízott gyerekeket használta fel arra, hogy a szü­lőkéi a béke el.enségévé te­gye­Melyik szülő lehet igazán iljegpyugodva, ha félteit kin­csét — gyermekét — ilyen el­vetemült, de körmönfont embe­rek gyűlöletre tanítják? Az ilyen feketeruhába bujt hábo­rús uszítok annyira elvetemül­tek tudnak lenni, hogy a saját egyházi hatóságuknak is meg­tagadják utasításait. Iparimunkás vagy paraszt, mérnök vagy művész, ki a bé­kéért, gyönyörű hazádért nap mint nap harcolsz, tekints szét és llásd, amíg te harcolsz a békéért, addig gyermekeid megfertőzésével akarnak építő munkádra törni. A Nagyliáionyi Szénbányák kommunistái erezzenek nagyobb felelősséget a terv teljesítésével szemben A Nagybátonyi Szénbányák dolgozói az első negyedéves terv befejezése után a nógrádi szén tröszt szégyentáblájára kerültek, mert a negyedévre előirányzott tervükben 8260 tonna szénnel maradtak adósai a nép államának. A szégyenletes lemaradás a vállalat kommunista dologozóit bosszantotta a legjobban. Meg­fogadták, hogy a munkafegyelem megszilárdításával, a verseny széleskörű nyilvánosságával és példamutatásukkal elősegítik az adóság mielőbbi törleszté­sét. Olyan csapatok kerültek az élvonalba mint Sulyok Gy. András sztahanovista vájáré, amely június 13-ig havi tervét 157.9 százalékra teljesítette. A csapat kommunista példamu­tatása mellett a DISZ fiatalok lelkesedésére csalakozott a péntek-mozgalomhoz. Ilyen lel­kesen küzdött a tervteljesíté­sért Lazsán Miklós váiór csa­pata is, amely 132.6 százalékra teljesítette havi tervét. Súlyos hiba azonban, hogy a szorospataki pártszervezet ve­zetősége elhanyagolta a párt­csoport bizalmiakkal, a kom­munista harcosokkal való fog­lalkozást. A pártszervezet tit­kára Jakubovics Lajos elvtárs felelőtlenül végezte a rábízott feladatot. Nem vonta felelős­ségre a hanyag, fegyelmezetlen pártcsoport bizalmiakat. így fi­gyelmen kívül hagyta a mun­kafegyelem megszilárdítását. Ennek következménye, hogy a múlt hónapban 42 igazolatlan mulasztás csökkentette a be­csületes bányászok eredmé­nyeit. A közömbösség, a szájtáti- ság, amelyet a munkafegyelem iránt tanúsított a pártvezető­ség, még tovább fokozta a munkafegyelem lazaságát. Jú­nius hónapban ezidáig már 30 igazolatlan hiányzás történt az üzemnél. Súlyos hiba, hogy az igazolatlan mulasztók között még pártcsoportbizalmit is ta­lálunk, akinek az lett volna a kötelessége, hogy a pártcso­portjában tartozó kommunistá­kat felelősségre vonja a fegyel­mezetlen magatartásukért. E helyett Szentgyörgyi Albert aknász mint pártcsopartbizalmi június 3-án igazolatlanul tá­volmaradt. így természetesen ő mint aknász, de mint párt- csoportbizalmi sem beszélhet a csoportjához tartozó kommu­nistákkal az igazolatlan távol- maradás felszámolásáról, a munkaidő 480 percének a ki­használásáról. A felelősségrevonás elmu­lasztása, a megalkuvás, ame­lyet tanúsított a pártszervezet I vezetősége Szabó Miklós párt-1 taggal szemben, azt eredmé­nyezte, hogy június hónapban már kétízben igazolatlanul tá­volmaradt munkahelyétől. Sza­bó Miklós, minden hónapban 2—3 alkalommal marad távol igazolatlanul munkahelyétől, s hogy ez a szégyenfolt takarva legyen, az üzem műszaki veze­tői később átjavítják fizetett szabadságra. Eddig már 20 na­pot mulasztott felelőtlenül Szabó Miklós és azt mind fize­tett szabadságnak írták be. A pártszervezet vezetősége nem vonta felelősségre azért sem, hogy mint párttag nem mutat példát, részegeskedik, fegyel­mezetlenül viselkedik, pedig államunknak hatalmas összeg­be kerül az ő szakmai tovább­képzése. Technikumra jár és mégis ilyen felelőtlenül visel­kedik. Ugyan ilyen hiányosság ta­pasztalható az álbetegek ellenőrzésénél is. Május hónap­ban 254, június hónapban pe­dig már ezidáig 475-re növeke­dett a betegek száma. A párt, de különösen a szakszervezet vezetősége az ellenőrzés elha­nyagolásával, szinte biztosítot­ták az álbetegek részére a becsületes bányászok, pártunk és dolgozó népünk bizalmával való visszaélés lehetőségét. A szorospataki üzem párt­szervezeti vezetőségének első­rendű kötelessége, hogy a fe­gyelmezetleneket felelősségre vonja és segítséget nyújtsanak a vállalat dolgozóinak az adott szavuk valóraváltásához, azt. év elejei adósság törleszté­séhez. Állítsák példaképül az üzem dolgozói elé Nagy László sztahanovista vájár DISZ-bri- gádját, amely a péntek-mozga­lomhoz csatlakozva, nap nap után újabb győzelmeket ér el. Akik bejelentették az üzem pártszervezetének, műszaki vezetőségének, hogy békeőrsé­get állnak, s munkahelyüket békeőrhelynek tekintik. Nagy László DISZ-brigádja nagysze­rű győzelmekkel büszkélked­het. Az elmúlt héten is az elő­irányzott 140 csillés tervüket már pénteken reggel 180 csil­lére teljesítették. Ez?el az eredménnyel a Béke-Világta­nács tiszteletére vállalt 350 csille helyett már 802 csille szenet adtak terven felül a hazának. A pártszervezet vezetősége számolja föl a meglévő hibá­kat, hívják össze a párt aktí­váit, a kommunista harcoso­kat és együtt határozzák meg feladataikat. A párcsoportbi- zalmiaknak szabják meg a tennivalókat, bízzák meg fel­adatokkal, vonják felelősségre a fegyelmezetlen párttagokat 1 és ne engedjék meg a lazasá- I got. \ A romliányi Rákóczi tsz asszonyai jól végzik a növényápolást A romhányi Rákóczi termelő- szövetkezetben jól folyik a nö­vényápolási munka. E munka élharcosai az asszonyok, akik tizenegyen egy imuwkaicsapathan dolgoznak. Vezetőjük Maruszk• Mihályné, akinek már 140 munkaegysége van. Példaimu'a- tóan dolgozik, pontosan, lelki- ismeretesen jegyzi fel a munka­csapat tagjainak munkáját. Nem marad el mögötte Sisa Jánosáé sem, aki a növénytermesztő bri­gád vezetője, aki ugyancsak minden munkában élenjár. Nem ismer fáradságot, minden es.e megbeszéli az elnökkel, mi lesz a másnapi teendő és már korán reggel mozgósítja ai tagságot a növényápolási munkára. A területet egyéneikre osztot­ták fel, így megvalósították a rendelkezésre álló összes mun­kaerő mozgósítását, bevonták_ a női családtagokat. Ezáltal elér. ték azt, hogy minden kapásnö­vény be van kapálva. Például a il asszony között 9 kh cukorré­paültetvényt osztottak fel s ezek a családtagjaik bevonásával 4 nap alatt Kegyelték és már ne­gyedszer készülnék megkapálni. Ezenkívül minden asszonyra ju­tott 1 kh szőlő, amit ugyancsak bekapáltak. A burgonyaültet­vényből fél hold jutott egy asz- szonyra. Ezen is gyorsan elvé­gezték a növényápolást. így tisz'án, gyommentesen érte a jó júniusi eső. A szövetkezetnek van 40 kh kukoricaültelvénye, amelyből 10 kh négyzetes ve­tésű. Ezt már egyszer az esők előtt lókapázták. A másodszori kapálást már megzavarta az eső. A szövetkezet tagjai ezért nem csüggednek, mihelyt hozzá lehet fogni a kapáláshoz, a tag­ság mozgósításával el is végz'k azon a második kapálást is. A férfi tagok sem tétlenked­nek. Hét ember munkáját leköti az állattenyésztés, nyolcán pedig úgy határoztak, hogy az esőzé­sek ideje alatt lekaszálják ai 22 kh rét füvét. Ez sikerült is ne­kilki 12-én már csak 6 kh rét maradt kaszálatlan, az is csak azért, mert nagy volt rajta a víz. A Rákóczi termelőszövetkezet tagjai egytől-egyig öntudatos szövetkezeti tagok. Nagyon szor­galmasaié, mindig arra töreked­nek, hogy végrehajtsák a mi­nisztertanács határozatait. Tud­ják, hogy ezáltal gazdagabb ter­mést gyűjtenek be s nagyobb lesz a jövedelmük is. E szövet­kezetben nincs meg annak a gondolata sem, , hogy a réti szé­nájukat résziből kaszáltassák le, amint teszik ezt a romhányi Uj Elet tszcs-ben. A Rákócziak sa­ját maguk végzik el ezeket s munkákat. így több lesz a szé­nájuk is, s nem lesz semmi gond az állatok átteleltetése te­rén. Sisa Jánosné és brigádja most jobb munkával készül a Béke­világtanács ülésére. Megfo­gadta, hogy ez évben 250 mun­kaegységet teljesít. Jó munkáján keresztül serkenti még lelkesebb munkára a brigád tagjait. Sisa Jánosné ellenőrzi azt is, _hagy a munkacsapatvezetők lelkiismere­tesen jegyezzék a tagok munká­ját, ami elsőrendű biztosítéka a munkafegyelem megszilárdításá­nak. Munkájából példát merít­hetnének a felsöpetényi Rákost tszcs brigádvezetői, de a tszcs vezetői is. A Rákosi tszcs-ben a brigádokat nem osztották fel munkacsapatokra, nincs, aki a tagság munkáját feljegyezze, a brigádvezetők is felületesen vég­zik ezt a munkát. így nem is csoda, ha laza a munkafegyelem, ha vontatottan halad a növény­ápolási munka. Példát meríteni az éleniárók munkamódszeréből sosem késő. Azon legyen a fel- s'ópe’ényi Rákosi termelőesopori is, hogv alkalmazza munkájában a romhányi Rákóczi tsz munka­imódszerét. Lánszki Pálné rétsági járás, MNDSZ-titikár. Az érsekiadkerti gépállomáson a szervozefaséfj pielja a pepi növényápolást A növényápolási munkák el­végzésénél minden percnyi Kés­lekedés hatalmas károkat okoz a népgazdaság, de minden dolgozó számára. A lemaradáshoz gép­állomásaink is hozzájárultak. Még mindig nem érezték át an­nak felelősségét, hogy a ^ter­melőszövetkezetek munkájáért, termeléséért felelősek. Az érsekvadkerti gépállomás 400 kh kapálási munkát válat a tsz-eknek. Ebből ezidág 67 kh növényápolást végzett el. a gép­állomás vezetősége a lemaradást azzal magyarázza, hogy „esik az eső, laza a talaj”. Persze ez részben igaz, de ez arra kell, hogy intse a gépál cmás vezető­ségét, hogy még jobban, ponto­sabban, minden kedvező időt ki­használva szervezze meg a gépi növényápolást. A gépállomás vezetősége az esőtői tovább már nem ment, a munka jobb meg­szervezésére nem gondolnak. Június 8-'án a Tartós béke tsz-nél végeztek növényápolási munkát, amit körülbelül este 6 óráig be is fejezlek. Ekkor Var­ga vezető agronómus nem gon­doskodott arról, hogy a kultivá­tor még aznap este átkerült vol­na a Dimitrov tsz-hez, amely körU.beiűl 3 kilométeres út lett volna. A kultivátort előbb bevit­ték a gépállomásra, onnan csak másnap délután került ki a tsz- hez. Ez alatt az idő alatt 15 hol­don végezhettek volna kapálást Ez a példa igazolja azt a nagy­fokú szervezetlenséget, amely a növényápolási munkát hátrál­tatja. A másik komoly hiányosság a.z, hogy nincs meg a szervezett ellenőrzés és segítségadás a gép­állomás részéről. Nem tartóz­kodnak kint a növényápolásnál, kevésbbé folytatnak felvilágosító munkát a gépi kapálás előnyei­ről. Az érsekvadkerli gépá'lomás vezetői, de a növényápolást végző traktoristák se felejtsék el, hogy a kultiváíorok és gépi vont at ás ú ekekapák, ha jól hasz­nálják azokat, negyedére csök­kentik a növényápoiási munkák idejét. Használjanak ki minden kedvező időt a növényápoiási munkák mielőbbi elvégzésére. SZOMSZÉD JÓZSEF főmechanikus csupán 21 százalékra teljesítenék a A június 15-i jelentések alap­ján a pásztói járás befejezte a cukorrépa egyelését és az első kapálását. Ugyanígy a salgótar­jáni járás is. Ellenben súlyos le­maradás tapasztalható a rétsági járásban, ahol a cukorrépa egye­lését 85, az első kapálását 53.4 százalékra teljesítették. Ez el­mondható a ba'assagyarmati já­rásra is. ahol a cukorrépa első kapálását 85.7 százalékra teljesí­tették. A kukorica ápolásánál viszony­lag a balassagyarmati járás érte el a legjobb eredményt, mert a második kapálást 46.8 százalékra teljesítették. Súlyos lemaradás mutatkozik a pásztói, salgótar­jáni, a szécsémyi és a rétsági já­rásokban. A rétségi járásban csupán 21 százalékra teljesítet­ték a kukorica második kapálását A burgonya első tölíög-etésénél a réisági járás érte el a legjobb eredményt 79.2 százalékos terv- teljesítésével. E járás ellenben második töltögetést egyáltalán nem végzett. A burgonya első töltőgelésénél a legnagyobb le­maradás a salgótarjáni járásban van, ahol mindössze 31.3 száza­lékban végezték el a munkát, pedig az első töltögetés megkez­déséhez szükséges 12—15 cen'i- méter magasságot a növény már mindenütt elérte. A napraforgó második kapálá­sánál a balassagyarmati járás ért el jó eredményt. A legsúlyo­sabb lemaradás a salgótarjáni já­rásban van, ahol m’ndcssze 33.4 százalékban végezték el e mun* kát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom