Szabad Nógrád. 1953. június (9. évfolyam. 44-51. szám)

1953-06-17 / 48. szám

4 SZABAD SOtRAD 1953 június 17. Nagyobb tekintélyt, több segítséget gépállomási vezetökönyvelöinknek vannak, amelyért elsősorban a gépállomás igazgatója a fe'e­A gépállomások munkájának megjavításáról szóló miniszter- tanácsi határozat kimondja, hogy „a gépállomások irányító szervei biztosítsák a számviteli dolgozók munkájának nagyobb megbecsüléséi". Á gépállomások felsőbb szer­vei általában meg is teszik en­nek érdekében a szükséges in­tézkedéseket. A gépállomások vezetőkönyvelőit a miniszterta­nácsi határozat is az igazgató helyetteseként említi meg. Ok­tatásokon, tanfolyamokon ke­resztül fejlesztik vezetőköny­velőink szakmai tudásukat. A gépállomási igazgatók tanfolya­mán igen hathatósan oktatják a számvitelt, hogy gépállomást igazgatóink be tudjanak látni a számok mögé, s ezen keresz­tül becsülni, értékelni és hasz­nálni tudják a számviteli mun­kákat. Nagybaj van még azonban igazgatóinknál és műszaki ve­zetőinknél, akik őlig-alig akar­ják tudomásul venni a számvi­tel jelentőségéi. Atég mindig vannak, akik csak úgy nézik a könyvelőt, mint aki csak azért van a gépállomáson, hogy le­gyen. Ázt időnként csak meg­kérdezik, hogy „hogyan állunk a pénzzel", ennél tovább azon­ban ritkán jutnak el. Bizalmat­lanok ai könyveléssel, magává' a számvitellel szemben, nem fog­lalkoznak vele, nem tanulják, s éppen ezért nem is becsülik, pedig a megyei főkönyvelősé­gen keresztül leadott pénzügyi és számviteli rendelkezései nem csupán a vezetőkönyvel öt érintik, mégis ezeknek a rendel­kezéseknek az a sorsuk, hogy az igazgatók ráírják, hogy „könyvelő” és átolvasatlanul to­vább adják, „üitézze e ’* jel­szóval. Ezek a rendelkezések állatában a gépállomás gazdál­kodásával szoros kapcsolatban lös! Nem ritka eset, hogy a köny­vei ,'shez beosztott dolgozókat a vezetőkönyvelő megkérdezése nélkül, vagy nem ritkán tilta­kozása ellenére más munkával bízzák meg, amelyik munka nem is mindig hivatalos jel­legű. Műszaki dolgozóink sem tud­nak megbarátkozni a számvitel­lel. Még mindig nem akarjak tudomásul venni, hogy a nép­gazdaság által a gépállomás­ra — rájuk — bízott álló- és forgóeszközökkel nemcsak gazdálkodni, de jól gazdálkodni és elszámolni kötelesek. Vezetőkönyvelőink részére nem adják meg tehát a kenő segítséget és nem biztosítják a kellő tekintélyt, nem ritka eset­ben az is előfordul, hogy a pénzügyi fegyelem betartásáért harcoló vezetőkönvveiövei szem­ben éppen a szabálytalanságot elkövető dolgozó mellett fog­lalnák állást. Feladat vár ezen a téren a politikai helyetteseicre is. Igazgatóink, politikai helyet­teseink, műszaki vezetőink is­merjék meg a számviteli pro­blémákat, tanulják meg a szük­séges ismereteket, hogy ezáltal megszerezzék a lehetőséget az ellenőrzésre, tanuljanak a szá­mokból olvasni, vegyék a veze­tőkönyvelőt a vezetőség velük egyenlő sorba harcoló tagiává, ismerjék el a számviteli dolgo­zók, a vezetőkönyvelők fontos és igen nehéz munkáját. A tekintély megszerzésében azonban leghathatósabban ép­pen ai vezető könyvelőinknek kell a szívós, kitartó harcot fölv- tatniok. Állandó tanulással és tanítással, szakmai és politikai önképzéssel kell biztosítani a tudást. Tudniok ke"., hogy a rendelkezések végrehajtása nem­csak azért cél, mert végre nem hajtása esetén büntetés jár éne, hanem legalább azért, meri ezek egy nagy, közös cél érdekében történnek. Összefüggésben kel! látniuk a legkisebb eseménye­ket, gazdasági jelenségeket is nagy célunk megvalósításává!, a szocia,izmus felépítésével és a béke kérdésével. A párttagok harcoljanak párttagokhoz híven jogaikért és igazságaikért, a pártonkívűli könyvelők pedig vetkőzzék le bizonytalansági és kisebbségi érzésüket. Erezniök kell, hogy becsületes munkáju­kért mellettük áll a párt. Legvenek azon vezetőkönyve- iőink, hogy a számviteli munka pontos, megbízható legyen. Gon­dolkozzanak azon, hogyan tud­nák a .munkát még jobban meg­szervezni, forduljanak bizalom­mal a gépállomás igazgatójá­hoz, ha problémák merülnek fel. Vezetőkönyvelöink is legyenek segítségére az igazgatónak, mű­szaki vezetőknek, s ezzel is se­gítsék e ő egy-egy kérdés megol­dását. Ezek mellett harcolni kell a pénzügyi fegyelem következe­tes betartásáért, követeljék meg az önköltségcsökkentés minden lehetőségének kihasználását. Ne hunyjanak szemet a szabályta­lanságok felett, még akkor sem, ha azok könyvelési kérdések. Ha a vezetőkönyveiők biztosít­ják az önköltségi, számviteli adatok megfelelő, időbeni és pontos szolgáltatását, az igaz­gatók és műszakiak, de a poli­tikai helyettesek is melléjük áll­nak abban a harcban, amit a nagy cé ért meg kell vívni, s ezen keresztül megvalósítjuk a gépállomásokon a szocia Ista pénzgazdálkodást és a szocialis­ta számvitelt. Antalfy István megyei főkönyvelő A széna tárolása Az időben levágott és gondo­san szárított széna csak akkor válik igazi értékké, ha minden tekintetben eleget teszünk a jó tárolás szabályainak. Ha a tá­rolás munkájában hibát köve­tünk el. nemcsak a szénakészí­tésre fordított munkánk vesz kárba, hanem egész szénater­melésünk tönkremegy. A ta­pasztalat azt igazolja, hogy a károk oka főleg a kazlak rossz felépítése, a hiányos alátaka- rás és befedés, a nedvesen ka- zalozott széna befülledéséből, a beázásból stb. adódnak. Minden eszközzel siettetni kell a levágott széna betaka­rítását, behordását. mert a ré­ten nem tud tőle a sarju fej­lődni. másrészt jöhetnek nyári viharok, tartós esőzések, me­lyek kimossák, kilúgozzák az értékes tápanyagokat a széná­ból. A szénabetakarítási mun­kát úgy kell megszervezni, hogy sem a rendben, sem a boglyában, sem a kazalban egyetlen szál széna se menjen veszendőbe. A szénát akkor tároljuk helyesen, ha szellös. száraz helyen raktározzuk és a beázástól védjük. Ennek a célnak legjobban megfelel az oszlopokon nyugvó fedett lá­bas-pajta. Ez azonban nem áll mindenütt rendelkezésre. Ezért, amikor a szénát kazalba hord­juk. első feladatunk a kazal helyének megállapítása. A ka­zal helyét mindig a szérüskert partosabb részén kell kijelölni, hogy a víz ne folyhasson a ka­zal alá. Ha a szérüskert sík te­repen fekszik, akkor a kazal helyének körülárkolásával és MEGJELENT a „PÁRTePITÉS” júniusi száma, melynek tartalmából az alábbi cikkek emelkednek kit A Központi Vezetőség határoza­ta a pártbizottságok és párt. szerveze'ek fe'ada'.aira a ga­bonabetakarítás és begyűjtés idején. A Központi Vezetőség határoza­ta az nyerni pártcsonnrtok munkájának megjavítására. Daczó juzsef: Emeljük maqa- sabb színvonalra pártszerve- ze eink kádermunkájá;. Földes István: A pártoktatás maqasabb színvonaláért. Kürti András A választási ta­pasztalatok alapján erősítsük tovább a párt tömeqkapcso- lalait. Czecze László:' A szocialista munkaverseny néhány kér­déséről. Turqcnyi Júlia: A Béke-Vi!ág- tanács ülése előtt. E cikkek mellett még számos más fontos cikket közöl az MDP Központi Vezetősége Szervező Bi­zottságának kiadásában megjelent folyóirat. vízlevezető árkok, valamint vízgyüjtőakna készítésével gondoskodjunk a csapadékvíz elvezetéséről. A kazal alját daraboljuk fel és egyengessük el és a széna rakása" előtt adjunk alá 50—60 centiméter vastagságú szalma­réteget. Jó alját lehet készíteni még nádból, rozséból és szőlő­venyigéből is. Ezekre is terít­sünk 15—20 cm vastag szalma­réteget. A kazal 5—6 méternél szélesebb és 10—12 métc nél hosszabb ne legyen. A magas­ság kialakítása szempontjából azt kell szem előtt tartani, hogy minél magasabb a kazal, annál kevesebb a veszteség. Ügyeljünk azonban arra. hogy a hosszúság kétharmadánál magasabb ne legyen. A kazal tetejét a beázási ve­szély elkerülése céljából más­fél méter vastag szalmaréteg­gel kell borítani. Hogy a viha­rok a kazlat meg ne bonthas­sák, egymástól 1.5—2 méter távolságra le kell kötni, de so­hasem dróttal, mert az esetleg elszakadó drótdarabok a takar­mány közé keveredve az álla­tok gyomrába juthatnak és azok elhullását okozhatják. A kazalozásnál lényeges szempont, hogy a kazal állan­dóan és egyenletesen legyen taposva, használjunk ezért a kazalozáshoz kazalrakógólyát. Ezzel mindig odairányítjuk a szénát, ahol a kazlat éppen rakják. így nemcsak a tipratás lesz egyenletesebb, hanem a kazalon dolgozókat is nagy munkától kíméljük meg. Ha nincs kazalrakógólya, feltétle­nül igénybe kell venni az ele­vátort. A kazalrakást olyan dolgozókra kell bízni, akik eh­hez valóban jól értenek. Nagyméretű kazlakat nem szabad egyszerre megrakni, ha­nem megfelelő időt kell bizto­sítani az ülepedésre. Az első napon ne húzzuk 3 méternél magasabbra a kazlat. Takar­juk le ponyvával és a kazalo­zást csak 5—6 napi ülepedés után folytassuk. Ha a kazal­rakást befejeztük, egy hétig hagyjuk ülepedni a kazlat és azután fedjük be. Ha észre­vesszük, hogy valamelyik ré­sze jobban ülepedik, van időnk annak kijavítására. Ki kell igazítani a kazalon előforduló bármiféle egyenetlenséget. A horpadásokat ki kell tölteni, a kiálló részeket pedig le kell vágni. Ne felejtsük el, hogy a szabályszerűen, jólrakott kazal szép. MEGHÍVÓ A KIOSZ Nógrádmegyei Adóközösség 1952. évi záró- és 1953. évi alakuló közgyűlésére 1953. junius 21-én délelőtt, 10 órakor a KIOSZ helyiségében (Salgótarj'án Rákóczi-út 8. sz.) ezúttal meghívjuk az Adókö* zösség tagjait Napirendi pontok: 1. Megyei titkári beszámoló, 2. 1952. évi zárszámadások ismertetése; 3. Határozatok; 4. Felmentvény megadása; 5. 1953. évi vezetőség meg­választása. Az esetleges indítványokat a közgyűlés megtartása előtt leg­később 3 nappal írásban kérjük beadni. KIOSZ Nógrádmegyei Adóközösség vezetősége Gyújts étkezésre alkalmas erdei gombát átveszi az Erdőgazdaság Begyűjtő Állomása kg-ként 2-től 5 Ft-os árban. Az Erdőgazdaság Begyűjtő Állomása minden gombatermö vi­dék községében megtalálható. Erdei Gomba Felvásárló és Értékesítő Vállalat •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• ESZTERGA LY OS, GYALUS LAKATOS jó szakmunkásokat felvesz Épületelemgyár. Jelentkezés: Épü­letelemgyár. munkaerőgazdálko­dásán. Budapest, XI. Budafoki-út 78. Napi háromszori étkezés 7.40 Ft-ért, vidékieknek szállást havi 10 Ft-ért biztosítunk. Vidéki Taxi Egyesülés balassa­gyarmati kirendeltsége qépkocsi vezetőket azonnali belépésre fel­vesz. Középfokú vizsga szükséges. (Vagy középfokú vizsga-meghosz- szabbítás.) SZABAD NÓGRÁD Az MDP Nógrádmegyei Párt­bizottságának laoja Felelős kiadó: Hajdú József SzerUesz rísée és kiadóhivatal; Salqotaríán. Rákóczi u 92 Telefon: felelős szerkesztő 30 Ipari, mezőgazdasági és kultúrrovat 52. ki ad óh* va tál 436 Szikra La nn vom da Budapest. Rökk Szilárd utca 6. t. V.; Kulcsár Mihály Rádió műsorából Állandó műsorszámok: Kossuth.rádió: 5.00—6.30-ig: Reggeli zene. — 5.30: Hírek. Lap­szemle. — 6.45: A Szabad Nép mai vezércikke. — 7.40: Naptár. — 7.45: Külföldi lapszemle. — 7.55: Műsorismertetés. — 8.30 Műsorzárás. — 12.00: Hírek. — 14.00: Időjárás- és vízállás- jelentés. — 15.15: Hírek szerbül. — 18.40: Hírek németül. — 19.00: Hangos Újság. — 19.30: Hírek szerbül. — 22.00: Hírek. Sport. — 24.00: Hírek. Petőfi-rádió: 6.00: Hangleme­zek. — 6.45; Jó reggelt gyerekek! — 7.15: Hírek szlovénül. — 10.00: Hírek. — 11.30: Műsorzárás. — 17.30: Hírek. — 18.25: Hírek szlovénül. — 19.45; Sortnegyed­óra. — 20.00: Műsorzárás. Június 17 szerda. Kossuth-rádió 12.10: Vidám magyar népdalok. Hanglemez. — 12.30: Hazánk a béke bástyája. — 13.00: Szórakoztató muzsika. — 14.35: Hangverseny gyerme­! keknek. — 15.30: Kovács Barna gitározik. — 15.50: A hős. El­beszélés. — 17.10: Jó munkáért szép muzsikát. — 17.55: Szív küldi szívnek szívesen. — 18.05: Mj történt a külpolitikában? — 21.40: Tánczene. Petőfi-rádió:' 10.30: Az óvodá­sok műsora. — 15.00: A Magyar Rádió Kisegyüttese játszik. —* 15.20: Üzenet a tengerentúlról. — 17.40: Könnyű zene. — 18.00: Az ipari tanulók központi együttesé­nek zenekara játszik. Breitner Tamás, Fehér Julia énekel. — 18.40: Paul Robeson énekel. — 19.20: Tánczene. Június 18, csütörtök. Kossuth-rádióí 13.30: Munká­val védd a békét! Kórusmüvek. — 14.50: Népek dalai. — 15.30: Kibontott zászlók. Rádiójáték. — 16.10: Jó munkáért szép muzsi­kát. — 17.15: Az ifjúság hangja. — 18.00: A Néphadsereg hír­adója. — 20.00: Hangképek a Béke-Világtanács budapesti ülé­séről. — 21.45: Békedalok. Hang­lemez. Petőfi-rádió: 10.10: Színes dél­előtti muzsika. Hanglemez. — 15.00: A Gyermekrádió műsora. — 16.25: Szív küldi szívnek szí­vesen. — 17.00: Fiatalok zenei újsága. — 17.40: A Falurádió előadása. — 18.10: Az ötéves terv nyomában. — 19.30: Gyulai­Gaál János tánczenét zongorá­zik. Június 19, péntek. Kossuth-rádió: 12.30: Köszönt­jük a német békeharcos kül­dötteket! — 13.00: If). Magyar ímré és zenekara játszik. — 16.10: Erő — egészség. Védekez­zünk a nyári bélfertőzés ellen. Előadás. — 18.00: Nemzetközi kérdések. — 18.15: Tánczene. Hidasi Hajós Éva együttese ját­szik. — 20.00: Hangképek a Béke-Világianács budapesti ülé­séről. Petőfi-rádió 10.30: Az iskola kapujában. Óvodások műsora. — ló.00: Mese Törökországról. Rá­diójáték Nazim Hikmet színmü­véből. — 16.10: Szív küldi szív­nek szívesen. — 17.05: Magyar muzsika. — 18.40: Tánczene. — 19.10: Dimitrij Sosztákovics bé­keharcos művészete. .— 19.45: Sport. A pásztói járásban megtartott szpartakiád megrendezéséről A falusi szpartakiádok meg­rendezésére minden sportkör, minden iskola és DISZ szervezet értesítést kapott idejében a TSB- től. A TSB társadalmi szövetsége és az MHK ellenőrző bizottságok látogatták a hozzájuk beosztott községeket, ahol ígéretet kaptak a szpartakiádra való felkészülés­re és megrendezésre. Ez az ígé­ret azonban sok községben csak ígéret maradt, mert ennek érde­kében semmit sem tettek Hasz­noson, Mátraszőlősön, Héhal óm­ban, Kallón, Erdőkürtön. Vanyar- con, Béren, Bujákon, Erdőtar- csán és Kisbágyonban. Ezekben a községekben, úgylátszik. nem tartják fontosnak a fiatalok egészségesebbé tételét, a bátor­ság fokozását, amin keresztül ed­zettebbé. munkabíróbbá és felké­szültebbé tudjuk tenni községe­ink fiataljait a szocialista haza megvédésére. Ezekben a közsé­gekben okvetlen el kell követni mindent, hogy 21-ig a lemara­dást behozzák és a Pásztón megtartandó járási döntőn részt. vegyenek. A járás többi községeiben, megrendezték a szpartakiádot. Legelsőnek Szarvasgede rendezte meg ezt a szép versenyt. Itt a tanács, a DISZ és az iskola peda­gógusai összefogtak, és közös szervezés révén oldották meg, hogy a községben megrendezett verseny igen jól sikerült. A szer­vezés gyűléseken és személyes agitáción keresztül hozta meg a sikert. A vezetők maguk megcsi­nálták a távol- és magasugró pá. lyát, majd a futópályát is. A meg­hirdetett napon a rendezőség a versenyzőkkel együtt vonult ki a pályára, ahol már a község ap- raja-nagyja izgatottan várta, hogy ki is lesz a győztes az egyes számokban. Különösen a lányok szurkoltak igen izgatottan. Csak­hogy egy kis baj is történt, mert a versenyt megzavarta a zivatar. Azért voltak olyanok is. akik a csúszós, sáros talajon is folytat­ták a további versenyt. Ez a 23 legény azután végig kitartott a versenyen. De még így is elma­radt a kerékpár, a röplabda és a torna számai. Ezeket még pó­tolni kell nekik, hogy minden számban indulhassanak a járási döntőn. Jobbágyi volt a következő köz­ség, ahol Szurdokpüspöki község­gel együtt rendezték meg a ver­senyt. Majd így ment sorba. A hegyek között fekvő Cserhát- szentiván, majd Kutasó, Bokor, Alsótold, Felsőtold községek, ahol szép külsőségek között rendezték meg a szpartakiádot. De igen szép külsőségek között folyt le Palotáson is a verseny. Palotás minden sportmegmozdulásban élenjár a községek között. Ugyan­csak dicséret illeti Szirák közsé­get is, ahol mintegy 60 verseny­ző harcolt a helyezésekért. Itt a versenyrendezőség szép díjakkal jutalmazta a versenyzőket, mely­nek hatására igen sok DISZ fia­tal jelentkezett az MHK-ra. De nemcsak a fiuk. hanem az eddig nem sportoló lányok is felbuzdul, tak, s kérték a sportkör vezető­ségét, hogy alakíthassanak röp­labda csapatot, hogy ők is be­kapcsolódhassanak a sportba. Szirák községben is éledni kezd a sport, a hosszú alvás után. A lemaradt sportkörök vegye­nek példát Palotás, Kutasó, Cser. hátszentiván. Szarvasgede és a többi községektől, akik nem ha- lasztgatták a szpartakiádok meg­rendezését, hanem hozzáfogtak a munkához és szép eredményeket elérve teljesítették is kötelességü­ket. így teljesítsék a lemaradt községek is, hogy résztvehesse- nek a járási döntőkön június 21-én Pásztón, a falusi sportkö­rök seregszemléjén. Holtner László JTSB elnök 6-ik helyen áll a Salgótarj Salq. Bányász—Doroqi Bányász 1:1 (1:0) Vasárnap Dorogon játszott a Salgótarjáni NB I-es csapat baj­noki mérkőzést. A mérkőzés iránt igen nagy volt az érdeklődés, s a közönség nem is csalódott, mert igen nagy küzdelmet vívott a két bányász csapat. Az első félidő­ben a hazai csapat támadott va­lamivel többel, de ezeket a tá­madásokat a tarjáni védők sike­resen állták. Ezzel szemben a tarjáni csatárok kevesebb hely­zeteikből is gólt érlek el Vasas ánl Bányász révén, s 1:0 ás vezetéssel fordul­tak. A második félidőben azután már kiegyensúlyozottabb lett a játék. Ebben a részben azután már hosszabb fölényt egyik csapat sem tudott kiharcolni magának. A dorogiaknak mégis sikerült a kiegyenlítés. A hazaiak gólját Buzánszki szerezte. így a mérkő. zés nagy küzdelem és élvezetes, változatos harc után 1:1 arányú eldöntetlen eredménnyel végző­dött. A salgótarjáni csapat ezzel az eredménnyel felkerült a baj­noki táblázat 6. helyére. Látogatás a salgótarjáni járás sportköreinél (II. közlemény) Somoskőújfaluban még egy más k spoi.tkőr is működik, a Somoskőú.'faluj Építők, melyet, ugyancsak ezen a napon látogattunk meg. A Kőbánya irodája sokszor olyan forgalmas, mint egy megbolygatott méhkas. Ez kü’önösen -a délelőtti órákban tapasztalható. A dolgozok ügyes bajos ügyeit intézik, a megrendelők, a bérelszámu’ók, az adminisztrátorok jönnek* mennek, dolgaikat végzik itt, s ebben a for ga.'mas irodahelyiségben talátcuk meg a sport* | kör e'nökét, a fata! Molnár István elvtársat. A sportköri munkák utáni érdeklődésünkre nem várt feleletet kaptunk. Molnár elvtárs nem tud­ta megmondani, hogy mennyi a sportkör ezévi előirányzata!, mert az MHK-e'.őirányzatoí és a fejlesztési tervet még ezidelg nem kapta meg, így nem is tudja, hogy hányadán van vele. Ez sú* iyos hiba, mert még az év elején kellett vo'na a területi elnökségnek megküldeni az MHK előiránzatot és a fejlesztési tervet. (Csirke elv­társnőnek az Építők területi elnökének a leg­sürgősebben pótolni kel; ezt a hiányosságot, hogy minél előbb be tudják hozni a Somosi Építők az elmulasztottakat.) Megtudjuk a to­vábbiak során még azt is, hogy az Építők sport­körének vezetősége sem küldte be a kötelező havi jelentését a TSB-nek, pedig már a határ­idő lejárt. Az Építők sportkörének, ellentétben a Loko- molívval, csak egyetlen szakosztálya van, a labdarúgó szakosztály. Pedig véleményünk sze­rint kis szervezést munkával meg lehetne indí­tani a torna, az atlétika, az asztalitenisz és a sakkszakosztályt is. Mint tudomásunkra jutott, igen jói dolgozó íornaszakosztály működött már Somoskőújfalun, de nemigen támogatták őket, s így a fiatalok elkedvetlenedtek, s le!- osz’ott a szakosztály. Pedig a község fataljai­val beszélgetve kitűnt, hogy igen sokan sze­retik ezt a sportágat és szívesen lépnének be a tornaszakosztályba. Most már a vezetőségen a sor, hogy teljesítse a Somoskőújfalui fiatalok kívánságát. A Somoskói Kőbánya vállalatnál dolgozik » sportkör legtöbb tagja. A sportolók nemcsak • sportpályán, hanem a munkahelyeken, a ter­melés vonalán -is egymás mellett harcolnak a jobb eredmények eléréséért. Borda Mihály, az egyik ak'.ív sportoló egy napon bejelentette, hogy ő sportolókból álló brigádot alakít, hogy még eredményesebben harcolhasson ötéves ter­vünk teljesítéséért. Nagy tetszés fogadta ezt a bejelentést, melyet azután tett követett. Ma már Borda Mihály sportbrigádja átlagosan 190 százalékos termelési eredményt ér el. Most már a többi sportolók — az eredmény láttán — be­jelentették, hogy rövid időn belül még két bri­gádot alakítanak, hogy egymással versenyezve nemcsak a sportpályán, hanem a munkahelyei; is elősegítsék a szocializmus mielőbbi meg­valósítását. Örvendetes tényként kell megemlítenünk, hogy a község két sportköre , a legnagyobb egyet­értésben. egymást segítve, egymást támogatva do;gozik. Itt nincs ellentét, nincs a másu'.t any- nyiszor tapasztalt klubsovinizmus. Itt mindegy, hogy Lokomotív vagy Építő sportoló-e. Itt csak egy van, a község sportolója, melyet verseny- közben egyöntetűen buzdítanak. Ez példa lehet megyénk olyan városai és községei előtt, ahol nem tudnak a sportkörök megegyezni, nem tud­nak karöltve, egymást segítve dolgozni. A két sportkörben közösen rendeztek június 7-én MHK napot, ahol a két sportkör elnöke Pápai János és Molnár István vezetésével a község dolgozói és a két sportkör tagjai egy­mást biztatva, lelkesítve próbázíak szép szám­mal és jó eredményekkel az MHK követelmé­nyeiből. Ha az Építők sportkörének vezetősége az mhk és a fejlesztési terv teljesítését tartja szem előtt, s munkáját erre építi le', a sportkör több szak­osztállyal kibővíti, a község fiataljait így még nagyobb számban vonja a sportolók táborába, valamint a kapcsolatot még szorosabbra fűzi a másik somosi sportkörrel, a Lokomotívval, akkor hamarosan még erősebb, egészségesebb sport­élet fejlődik ki megyénk legészakibb községé­ben. Somoskőújfalun. ( Gregor)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom