Szabad Nógrád. 1953. május (9. évfolyam. 35-43. szám)
1953-05-27 / 42. szám
— ■ WíJfc PRQLEtXrJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÓGRÖD MDF NC DGRÁDME GYEI PÁRTBIZO TTSÁC SÁNAI < LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 4 2. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1953 MÁJUS 27. Idejében készüljünk fel az aratás, cséplés, másod vetés és tarlóhántás munkájára Az 1953. évi aratás, cséplés, másodvetés, valamint a tarlóhántás előkészítéséről és végrehajtásáról szóló minisztertanácsi határozat széles lehetőséget nyújt arra, hogy mezőgazdaságunk dolgozói idejében, gondosan felkészüljenek a nagy munka végrehajtására, A felkészülés sokrétű, s fontos feladatai közül legsürgősebb most a növényápolási munka gyors befejezése. Kettőzött erővel kell nekilátni a kapálásnak és gyomirtásnak, hogy a növények fejlődésére, a legkedvezőbb körülményeiket teremtsük meg, hogy jól kihasználjuk a bőséges májusi esők és a most már erősen melegedő időjárás kedvező hatását. Ezen intés szól a megyei gépállomásokra' is, amelyek eddig csupán külső szemlélői voltak a növényápolás nagy csatájának. Ezidáig csak 25 holdnyi növényápolást végeztek. Ez szégyenteljes lemaradás. A gépállomásoknak nem az ai feladatuk, hogy Hlyen nagy munkában magukra hagyják a termelőszövetkezeteket, hanem, ho-gy gépi erejükkel a legnagyobb segítséget nyújtsák a munkához. Nincs joga egy gépáiiomiási igazgatónak sem ahhoz, hogy megsértse a tervfegyelmeit, hogy közömbösen vegye a terme'.őcsopor- tok megszilárdítására irányuló párt- és kormányhatározatokat. A helyi tanácsoknak, földművesszövetkezeteknek is föl keli szá- tno'niok a gabonák gyomtalanításánál fennálló közömbösséget. Fordítanak nagyobb gondot a tartalékföldekbe vetett lovászi gabonák gyomtalanítására. Ne felejtsék el, hogy ez állampolgári kötelességük! . , E nagy munka végrehajtásai előtt fel kell merni minden erőt. Minden községben, minden termelőszövetkezetben, gépállomáson és állami gazdaságban el kell érni, hegy az aratás megkezdésének időpontjára teljes felkészültséggel várják a munka kezdetét és biztosítani tudják annak lehető leggyorsabb befejezését. Mindez fokozott munkát, jobb munkaszervezést és a munkák pontosabb megtervezését követeli meg mind a szocialista szektorok vezetőitől, mind pedig a mezőgazdaság helyi irányító szerveitől: a tanácsoktól. _ _ , A minisztertanács határozata tükrözi mezőgazdasági terme- lésünk fejlődésének eredményeit és azokat a>z új lehetőségeket, amelyeket szocialista iparunk fejlődése és mezőgazdaságunk szocialista építése teremtett. A határozat kitűzte azt a célt, hogy az állami gazdaságok, gabonavetésüknek országosan legalább 90 százalékát, a gépállomások, a termelőszövetkezetek gabonavetésének országosan legalább 35 százalékát kombájnnal és arató, géppel kötelesek learatni. E korszerű mezőgazdasági gépekkel ma már rendelkeznek megyénk gépállomásai, állami gazdaságai. Tehát a terv teljesítése azon múlik, hogy gépállomásaink, állami gazdaságaink idejében és jó minőségben ki tudják-e javítani a gépeket. Traktor- és kombájnvezetőink ki ludják-e használni e gépek teljesítőképességét. Ezért már most a gépek vezetőit szakmailag kell képezni. A csépVógépjmítási pedig június 1-ig föltétien, be kell fejezni. Nagy gondot kell fordítani a villamos- cséplés bevezetésére, valamint a Bredjuk-féle cséplési módszer technikai előkészítésére. A határozat előírja, hogy az állami gazdaságok, a gépállomások, a földművesszövetkezetek, az egyénileg termelők aratási és cséplési munkaerő-szükségletüket június 10-ig kötelesek bizto- tosítani. A határidő már nincs messze. A dolgozóik ezreive; kell rövid időn belül szerződést kötni. A szerződéskötés sikere az állami gazdaságok és gépállomások igazgatóin múlik, ök a felelősek a határozat végrehajtásáért, ő kötelességük elsősorban, hogy elegendő munkáskézről gondoskodjanak. Ne felejtsék el, hogy a szükséges munkaerő biztosítása harci kérdés, elsőrendű poétikai feladat. A termelőszövetkezeteknek a nyári mezőgazdasági munkákat, a brigádszervezet további megszilárdítása és a családtagok fokozott bevonása útján, saját erejükkel kell végezni. Ezt a munkát kell élősegíteni a gépállomás)' agronómusoknak, a járási mezőgazdasági osztályok szakembereinek. Nyújtsanak segítséget helyszínen, nevelő munkával magyarázzák meg a termelőcsoport tagjainak a helyes munkaszervezés gazdasági előnyét. Vegyenek irányt a női munkaerők közös munkába való bevonására, mert. minél több női dolgozója lesz a termelőszövetkezeteknek, annál sikeresebben tudják megoldani az előttük álló nagy gazdasági feladatokat, annál gazdagabbak lesznek a szövetkezetek. A nagy nyári munkákra Való felkészülés, nagy feladatok elé állítja egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaikat is. De ahhoz, hogy minden község a számára előírt határidőben elkezdje és befejezze a munkát, az szükséges, hogy a helyi tanácsok teljes figyelmet fordítsanak az egyéni gazdálkodók munkájára is. Gondoskodnak kell arról, hogy biztosítva legyenek mindazok az anyagi eszközök, melyek munkájukhoz szükségesek, ne legyen hiány igaerőben, amely a behordáshoz szükséges. A másodve1 és és a tartóhántás munkája az állatállományunk fejlesztéséhez biztosítja a szükséges takarmányalap növelését. Ezért szocialista szektoraik vezetői, a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok állampolgári kötelessége, hogy sikerrel oldják meg ezt a feladatot is. Az aratás, cséplés, másodvetés tarlóihántás munkája, mező- gazdaságunk dolgozóinak a legnagyobb erőpróbája. E munkát csak azok a vezetők tudják pontosan, maradék nélkül végrehajtani, akik már most hozzálátnak a minisztertanácsi határozat kitételének pontról pontra történő végrehajtásához. Mezőgazdaságunk minden dolgozójának, minden irányítójának legfőbb kötelessége, hogy ereje legjavát adja e munkába és ki-ki a maga területén becsülettel és jó munkával álljon helyt. A pártszervezetek és a kommunisták járjanak az éten, mutassanak követendő példát, s legyenek ott mindenütt, ahol nehézségeket kell leküzdeni, akadályokat kell elhárítani, ellenséges próbálkozásokat kell visszaverni. A párt és páríonkívüli népnevelőknek az legyen most a legfontosabb feladatuk, hogy minden dolgozó paraszttal, minden termelőszövetkezeti taggal megismertessék pontról pontra a minisztertanácsi határozatot, hogy lelkesítsék a dolgozókat a munka végrehajtására. Nagy munka vár a tőmegszervezetekre is, mozgósítaniok kell a mezőgazdaság dolgozóit a nyári mezőigazdasági munkák sikeres elvégzésére, segíieniök keli a veszteségmentes betakarítást, a munkaverseny mozgalom kiszélesítésével. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi aratás, cséplés, másodvetés, valamint a tarlóhántás előkészítéséről és végrehajtásáról A mezőgazdaság dolgozói előtt ai növénytermelés legnagyobb feladata áll: az ország gabona- termésének betakarítása. Ezért a termelőszövetkezetek tagjai, az ái'lami gazdaságok és a gépállomások dolgozói, valamint az egyénileg termelők úgy készüljenek fel az aratás-cséplés végrehajtására!, hogy azt a legmegfelelőbb időben, gyorsan és a legkisebb szemveszteséggel hajtsák végre. Az aratás-cséplés munkáival egyidőben végezzék el a másodvetést és a tarlóhántást. A másodvetésse] növeljék az állatállomány taikarmánybá- zisát. Az aratással egyidőben végrehajtott tarlóhántással pedig növeljék a talajerőt és készítsék elő a jővőévi jó termést. Az 1953. évi aratás, cséplés, másodvetés, valamint tariólián- tás előkészítésére és végrehajtására ai minisztertanács az alábbi határozatot hozta. /. A gabonafélék aratása 1. Az idei termés veszteség- mentes, jó betakarítása érdekében a búzát viaszérésben, a rozsot teljes érés kezdetén, az őszi- és tavasziárpát, valamint a zabot sárgaérésben. a sörárpát pedig teljes érésben kell learatni. 2. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és az egyénileg termelők az aratást úgy szervezzék meg. hogy gazdaságukban; az őszibúza, valamint a rozs aratását annak megkezdésétől számított 8 napon belül. a tavaszibúzai, az őszi- és tavasziárpa, valamint a zab aratását annak megkezdésétől számított 5 napon beiül befejezzék. 3. A traktorvonfatású ara-tógépekkel legalább 150 kataszteri holdat, a kombájnokkal ipedig 200 kataszteri holdat arassanak le. A lófoga-tú aratógépekkel és aratásra átalakított fűkaszákkal egyenként legalább 80 ka- tas-z.eri hald gabona a-raitásá-t végezzék el. Az állami gazdaságok gabonavetésüknek országosan legalább 90 százalékát, a gépállomások a termelőszövetkezetek gabonavetésének országosan legalább 35 százalékát kombájnnal és aratógéppe) kötelesek learatni. A kombájnokat és az aratógépeket az ősziáTpa aratásától kezdve aiz aratás befejezéséig üzemeltetni keli. A kombájnok és araíógépek legalább napi 16 órán át harmat- mentes éjszakákon pedig — az Szemközbent karbantartás elvégzése mellett — éjjel is dolgozzanak.4. A gépállomás igazgatója a körzetébe tartozó termelőszövetkezeti elnökök meghallgatásával június 10-iig köteles elkészíteni az acatógépek és kombájnok menetiránytervét és azt a járási tanács végrehajtó bizottsága elnökének bemutatni. A menetiránytervet csak a gépállomás igazgatója módosíthatja. 5. Termelőszövetkezetben a termelőszövetkezet elnöke és a gépállomás igazgatója együttesen, állami gazdaságiban az igazgató június l-:g köteles minden gép számára kijelölni a gépi aratásra legalkalmasabb sík, jól elmunkált gabonatáblákat. Az aratógépek és kombájnok számára minél nagyobb táblát kell kijelölni, amely kombájnnál 20 kai. holdná] kisebb ne legyen. Minden kombájn számára legalább 200 kát. hold területet kell kijelölni. A kombájnok részére kijelölt területen csak kivételesen, tartós műszaki hibái, vágy elem: kár esetén szabad más módon ara-tni. 6. A kombájnaratást a teljes érés kezdetén kel.] megkezdeni. A kombájnokhoz a termelőszövetkezet elnöke és a gépállomás igazgatója olyan szérű- helyet köteles kijelölni, amely a kombájnnal csépelt gabona tisztítására és szükség esetén szárítására alkalmas. A szérű előkészítését és berendezését, valamint a szükséges eszközökkel (rosta, lapát, ponyva, zsák stb.) való felszerelését a gépállomás segítségével a termelőszövetkezet köteles legkésőbb a kombájnaratás megkezdéséig elvégezni. A termelőszövetkezet elnöke köteles gondoskodni arról, hogy minden kombájnhoz a learatott és elcsépelt gabona folyamatos elszállításához szükséges számú fogat legyen beosztva és a szállításhoz zsák, illetve ponyvái álljon rendelkezésre. M'ndezekrőj az állami gazdaságokban az igazgató köteles gondoskodni. 7. Június 20-ig minden termelőszövetkezet elnöke és állami gazdaság igazgatója az egyes növények vetéséből jelölje ki azokat a táblákat, vagy táblarészeket, amelyek a legjobb minőségű (fajtaazonos, gyom- és betegségmeníes) termést adják. Termelőszövetkezeteknél a vetőmagnak alkalmas gabona kiválasztásáért az illetékes gépállomás agronómusa is felelős. A kijeiéit vetömagtábl ák?t keveredésmentesen, külön kell aratni. 8. Az aratás gyors befejezése és a soronkövetkező munkák elvégzése érdekében a learatott gabonát még az aratás napián keresztekbe kel] rakni. A keresztberakásnál — különösen vasútvonal mentén — a tűzrendészet: előírásokat szigorúan be kel! tartani. A kombájnnal aratott és csépelt gabona szalmájának összegyűjtését és kamatozását a kombájnolással egyidőben meg kell kezdeni, és legkésőbb a kombájn«!ás befejezésétől számított öt napon belül el kell végezni. Minden learatott területet az aratás befejezésétől számított 48 órán belül fel kell gereblyézni. 9. A szemveszteség csökkentése kötelessége minden egyes termelőszövetkezeti tagnak, minden egyénileg termelőnek, az állami gazdaságok és a gépállomások minden dolgozójának. A mezőgazdasági irányítószervek az aratás egész időszakában kötelesek el lenőr zni, hogy az aratási szemveszteség a legkisebb mértékű legyen. Azokat, akik szándékosan, vagy gondatlanságból növelik a szemveszteséget, szigorúan felelősségre kell vonni. II. A gabonafélék behordása 1. A gabona behordását az aratás befejezésétől számított 8 napon belül el kell végezni. A behordáshoz minden felhasználható szállítóeszközt és a rendelkezésre álló igaerőt munkába kel! állítani. Szükség esetén a behordást éjjel is végezni kell. 2. A cséplés folyamatos biztosításai érdekében minden gai- bonát lehetőleg asztagba kel! hordani. A vetőmagra kijelölt gabonát külön kell hordani és •asztagoini. Az asz tagol ást és az asztagok hajazását különös gonddal kell végezni, hogy az asztagok beázás ellen védve legyenek. .3. A cséplés meggyorsítása végett az I. típusú termelőszövetkezeti csoportok, hasonlókép az egyénileg termelőír, gabonai- termésüket lehetőleg minél nagyobb mértékben könnyen megközelíthető, a tűzrendészet)' előírásoknak megfelelő közös rakodóhelyre (szérűre) hordják. A közös rakodóhelyeket a községi (városi) végrehajtó bizottságéi' nőke, illetve az I. típusú termelőszövetkezeti csoport elnöke június 1-ig köteles kijelölni. A közös rakodóhelyek kijelölésénél külön figyelemmel kel] lenni a vlllamoscséplésre alkalmas területekre. Annak a termelőnek, aki közös szérűn csépeltet, a csép- lés.i díjból 10 százalék kedvezményt kel] nyújtani. 4. A gabonát elsősorban a másodvetés céljára kijelölt területekről kell behordani. 5. Az ősziárpát, a tavaszíbú- zát, ezen beiül a durumbúzát feítétlenül külön asztagba kei] hordani. 6. A fokozott tűzbiztonságról védőbarázdák szántásával, a szerük fokozott őrzésével és az oltáshoz szükséges felszerelés biztosításával kell gondoskodni. A behordást a vasutak mentén kel! elkezdeni. III. A gabonafélék ••séplése 1. Gabonát kizárólag cséplőgéppel vagy kombájnná'! szabad csépelni, kivéve a zsupszalma nyeréséhez történő cséplést, amelyhez külön engedély szükséges. A cséplés; haladéktalanul meg keli kezdeni, ami-nt egy- egy gép részére a folyamatos üzemeltetéshez szükséges termény asztagba van hordva. A gabonafélék cséplését legkésőbb augusztus 20-ig az ország egész területén be kell fejezni, 2. Minden gépállomás igazgatója a járási tanács végrehajtó bizottsága elnökével együtt a cséplőgépek rajoniro- zási tervét május 27-ig köteles elkészíteni és azt jóváhagyás végett június 1-ig megküldeni a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökének. A megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke ai rajonírozásj terveket június 5-ig köteles elbírálni és jóváhagyni. A jóváhagyott tervek alapján a gépállomás igazgatójának június 15-ig kell elkészíteni minden cséplőgép me- netiránytervét. A rajonírozási tervet csak a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, a menetirány1 érvét pedig a gépállomás igazgatója módosíthatja. 3- A jóminőségű vetőmag biztosítása érdekében a termelőszövetkezetekben és az ái'lami gazdaságokban a vetőmag céljára alkalmas táblák (I. fej. 7. pont) termését külön kei'l csépelni. Mindenütt meg kell szervezni az ősziárpa, tavaszibúza, ennek keretében a durumbúza keveredésmentes cséplését, külön begyűjtését és tárolását. 4. A cséplésné! az osztályozóhenger használata kötelező. Az osztályozóhengert és a dobot úgy kelj beállítani, hogy az oosúban 2 százaléknál több ép, fejlett szem ne legyen, a. törött szem pedig ne legyen több, mint az egész elcsépelt termésmennyi- ség_ súlyának 3 százaléka. A szalmában1, törekben és pelyvában maradt szemek súlya nem haladhatja meg az elcsépelt gabona súlyának 0.5 százalékát. Ä cséplőgép vezetője köteles betartani. a cséplési ellenőr pedig köteles ellenőrizni, hogy a szemveszteség a fent felsorol; százalékoknál nagyobb ne jegyen. 5. A bánya- és energiaügyi miniszter, a földművelésügyi miniszter, valamint az állami gazdaságok és erdők minisztere kötelesek gondoskodni arról, hogy a gépállomások nrnt- egy 1100, az állatni gazdaságok legalább 400 cséplőgépet villamos meghajtásra állítsanak be, 6. A földművelésügyi miniszter, az ástam! gazdaságok és erdők minisztere és a AtEDOSZ segítsék elő, hogy a gépállomások és a.z állami gazdaságok minél nagyobb mértékben Bred- juk-módszerreí csépeljenek. 7. A kombájnnal! araíott-csé pelt termésmennyiséget a tisztított és szárított termény súlya alapján kei! nvegáiiapuani. IV. Egyéb termények betakarítása és-tséplése 1. Egyéb növények aratását az alábbiak szerint kell végrehajtani: a) A köles aratását kombájnnal a teljes érés elején, egyéb gépi- és kézikaszáva] pedig vaszérésbers kell megkezdeni. b) A hüvelyeseket (bab, borsó, lencse, bükköny stb.) a korareggel! vagy az esti óráikban, vonódott állapotban kell aratni, amikor az alsó hüvelyesek már érettek, de a felsők is ki vannak fejlődve. c) Az olajlent akkor kel! aratni, amikor a magtokok sárgásbarnaszínűvé válnak. d) A hereíélék (lucerna, vöröshere, bíborhere, baltacím stb.) aratását viaszérésben, a reggeli és esti órában, vonódott állapotban kell elvégezni. e) A repce aratását akkor kell megkezdeni, amikor a becőkben a magvak bámulnák. Az aratást korán réggé! kell végezni, amikor a repce vonódott állapotban van. fj A fűfélék magtermésének aratását akkor kell kezdeni, amikor a termés nagyobb része már a viaszérés állapotában van. 2. A behordást megfelelő utóérés után kell megkezdeni. Ezeket a terményeket óvatos adogatással felrakott, lehetőleg ponyvával vagy zsákokkal béléit kocsin kell hordani. Az egyes mag- féleségeket úgy kel! asztagba rakni, hogy a beázástól kellően védve legyenek. 3. Az 1. pontban felsorólt növényeket kizárólag cséplőgéppé; szabad csépelni. A gépállomások és az állami gazdaságok igazgatói az 1. pontban felsorolt növények csépiésére -megfelelően átalakított cséplőgépeket kötelesek beállítani. A községi (városi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke június 1-ig köteles kijelölni és az egyénileg termelőik tudomására hozni a'zokat a helyeket, ahol az ilyen növények csépi ése történik. 4. A reped, bíbcchere. borsó és a fűfélék eicsépiését legkésőbb július 10-ig be kell fejezni. A nyár végén betakarításra kerülő apróma,gvak (lucerna, vöröshere stb.) betakarítását és cséplését szeptember 30-ig el kell végezni. V. Masodveteä 1. A másodnövényeket az aratással egyidőben. de legkésőbb egy-egy tábla learatása után 6 napon belül kell elvetni. A korai másodnövények vetéstervét július 20-ig, a kései vetésűekét (mustár, csibehúr) augusztus 10-ig kell teljesíteni. 2. A másodvetéshez szükséges talajmunkát az eiőveíemény learatásával egyidőben, a talaj- nedvesség megőrzése érdekében a leggyorsabban el kell végezni. Az elvetett mag gyors esi* fájását és a kikelt növény megerősödését rögpneníes, morzsás és_'kellően nyirkos magágy készítésévé] kell elősegíteni. A