Szabad Nógrád. 1953. május (9. évfolyam. 35-43. szám)
1953-05-27 / 42. szám
2 SZABAD XÍÍI.n'(D 1953 május 27. má-sodnöv-ényeknél (kukoricái, cirok, szudáni cirokfű, köles) mi né! nagyobb mértékben alkalmazni kell a kapás-művelést biztosító vetési módszereket VI. TarlAántás 1. A ta-rlóbántást — a futóhomok kivételéve] — az aratással egyidejűleg meg -k-ellj kezdeni és folyamatosan úgy kell végezni, hogy azt egyegy tábla Maratásától számítva az állami gazdaságok 3 napon belül; a termelőszövetkezetek 8 napon belül; az egyéni termelők pedig 10 napon bélül befejezzék. A ta-rlóhántást 3—6 centiméter mélyen kell végezni. 2. A tar!óihántást a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok lehetőleg teljes egészében gépvontaíású tárcsával végezzék. A gépállomások valamennyi olyan talajmunkára- alkalmas traktora, amely nem vontat aratógéipet, az aratás megkezdésé!»! a gabona cséplé- sének megkezdéséig egyenként legalább 60 normálhold talaij- munkát végezzen. A gépállomások és az állami gazdaságok szántótraktorai, amelyek éjszaka aratást vagy cséplést nem végeznek, éjszaka is végezzenek tarlóhántást és a másodvetés alá talaj-munkát, MI. A fogaterö biztosítása 1. Azoknak a termelőknek a megsegítésére, akik az aratás, behordás, csépiés, másodvetés és tarióhántás elvégzéséhez elegendő fogaterővel nem rendelkeznek, a községi (városi) -tan-ács kötele zhetii az egyéni iga- erő-tul-ajd-onosofkat, hogy saját gazda-ságu-kban végzendő munkák i-gaerőszüteégierének figyelembevételével, más gazdaságban is végezzenek mezőgazdasági munkát. Az így végzett munkáért a bvatalos díjtételek szerint megállapított használati díjat kell fizetni. 2. A fogaterö biztosításánál a községi (városi) tanácsok kötelesek előnyben részesíteni mmdazokat a- földművesszövet- bezetekef, amelyek állami tartajékföldeket saját kezelésben hasznosítanak. A föld-müvesszö- vetkezetek pedig előzetesen, szerződés útján gondoskodjanak fogaíszükségletiik minél nagyobb részének fedezéséről. 3. A kirendelt fogatok díját a-z igénybevevő a munka befejezésével egyidőben, de legkésőbb attól számított három napon bejül köteles kiegyenlíteni. VIII. A terményraktárak kitakarítása es fertőtlenítése 1. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, vállalatok és at föidművesszövetkezetek kötelesek a szemesterm-ények tárolására szolgáló raktár-helyiségeiket 1953 június 15 és 30 között kitakairít-ani és fertőtleníteni. 2. Az egyénileg termelők kötelesek a termény tárolására használt helyiségeiket 1953 június 15 és 30 között kitakarítani 3. A fertőtlenítéssel egy-idő- ben az összes raktárakban egér- és patkányirtást -kell végezni, IX. A nyári mezőgazdasági munkák végrehajtásának megszervezése 1. Az aratás, behordás, csép- lés, másod vetés és tarlóhántás megszervezéséért, végrehajtásáért és ellenőrzéséért a megyében a megyei tanács, Budapesten a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, a járásban, valamint a járással egy tekintet alá eső városban a járási (városi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke, ai községekben a községi, a városokban a- városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, állami gazdaságban a gazdaság igazgatója felelős. A helyi tanácsok a nyári mezőgazdasági munkák megszervezése és ellenőrzése során vegyék igénybe a mezőgazdasági állandó bizottságok, a termelésben élenjárók segítségét. 2. Az aratás-cséplés munkaerőszükségletének -biztosítása érdekében az alábbiakat -kell tenni: a) A termelőszövetkezeteknek a nyári mezőgazdasági munkákat a brigád-szervezet tovább-: megszilárdítása és a családtagok fokozott bevonása útján, saját erejükké-] kell végezniük. b) Az állami gazdaságok, a gépállomás-ok, a földművesszö- vet-kezeíek, az egyénileg termelők aratási és csépl-ési munka- erőszükség'etiiket június 10-ig kötelesek biztosítani. c) dolgozó parasztok kalákában való ccéplésre irányuló szándékukat június 1-ig írásban kötelesek a községi tanácsnál bejelenteni. d) A női munkaerő fokozott bevonása- érdekében azokban a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban, ahol állandó jellegű napköziotthon nincs, idénybölcsődéket és nap- köziot-rhonokat állítsanak fel. Emellett az egészségügyi, illetve a közoktatásügyi miniszter a községekben a-z id-énybölcsődék, illetve az időszaki napköziotthonok számát a nyári munkák idő' szakában növelje. 3. A termelőszövetkezetek, a gépállomások és az állami gazdaságok június 1-ig -köteleseik kijavítani és üzemképessé tenni az összes erőgépeket, kombájnokat, arató- és cséplőgépeket, tartozékaikkal (-herefejtő-, mentőberendezési, tűzvédelmi felszerelés, kaza-lozó, hitelesített mérleg és súlyok stib.) együtt. A megyei gépjavító vállalatok a csépiéihez szükséges erőgépek javítását jún-ius 15-ig köteies-e-k befejezni. 4. A nyári munkák anyagellátásáról az alábbiak szerint kell gondoskodni: a) A földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok és erdők minisztere, a vegyipari miniszter és az Országos Tervhivatal elnöke biztosítsa, hogy a gépállomások és állami gazdaságok üzemanyagtárolásra- alkalmas edényeiket és tartályaikat azok befogadóképességének határáig a felha-sználásra kerülő ás v á-nyol a j f aj t ák arányának megfelelően, jún-ius 15-ig töltsék fel. A vegyipari miniszter gondos' kod-jék arról, hogy az ásvány- olajértékesiítő vállalatok felügyelete alá tartozó üzemanyagtárolótelepek tartályai és edény- zeíe a felhasználási a-rányok szerint a különböző üzemanyag- fajtákkal június 30-ig fel legyenek töltve. A vegyipari miniszter és a közlekedésügyi miniszter biztosítsa a cséplé-si idényben a mezőgazdaság napi szükségletére 1100 fonna üzemanyag folyamatos kiszállítását. A vegyipari miniszter az illetékes megyei tanáccsal egyetértésben rendelje el, hogy az ásvány-ó! ajértékesítő vállalatok kirendeltsége: a csépiés időszakában napi két műszakban (reggel 7 órától este 11 óráig) és munkaszüneti napokon is szolgáltassanak ki üzemanyagot. b) A belkereskedelmi miniszter gondoskodjék arról, hogy a kéz-i aratáshoz szükséges eszközök (kasza, kaszakő, kaszanyék faigereblye stb.) az állami -kiskereskedelmi boltokban és a föl dművesszövetloezetek-ben kel - lő mennyiségben rendelkezésre álljanak. X. A nyári mezőgazdasági munkák ellenőrzése 1. A minisztertanács felhívja a földművelésügyi min’sztert, az állami gazdaságok és erdők miniszterét, valamint a helyi tanácsok végrehajtó bizottsága elnökeit, hogy az aratás, behordás, csépiés, másodvetés és ía-r- lóhántás munkáit szigorúan ellenőrizzék, a 'késlekedőket, elmaradókat figyelmeztessék kötelességük teljesítésére és vonják felelősségre azokat, akik a munká-kat szándékosan vagy gondatlanságbój elmulasztják. 2. A földművelésügyi miniszter a gépállomásokon június 1—15 között szervezze meg a nyári mezőgazdasági munkákra való felkészülés ellenőrző szemléit olymódon, hogy a szemlét mindazokra a- termelőszövetkezetekre is ki kel] terjeszteni, amelyekben kombájna-ratás- csépiés történik. Ugyanebben az időszakban minden gépállomás köteles ellenőrizni a körzetébe tartozó termelőszövetkezetekben az aratás-cséplés előkészítését. A gépállomások ellenőrzésé-ben a járási tanács mezőgazdasági osztállyá is köteles részfvenni. A földművelésügyi miniszter június 1—15 között ellenőrizze, hogy a fő! dművesszövetkezetek a ta-rtalékterületek betakarítására hogyan készültek fel. Ugyancsak június 1—15 között az állami gazdaságok és erdők minisztere szervezze meg az állami gazdaságok felkészülésének ellenőrző szemléjét. 3. A belügyminiszter az érdekelt miniszterekkel együtt gondoskodjék -arról, hogy a helyi tanácsok az aratás, behordás és csépiés idején biztosítsák és szigorúan ellenőrizzék a tűzrendészet! szabályok betartását. A minisztertanács felkéri a tömegszervezeteket, a DISZ-t, a MEDOSZ-t és az MNDSZ-t, hogy a termés veszteségmentes betakarítása érdekében mozgósítsák a mezőgazdaság dolgozóit a nyári mezőgazdasági munkák sikeres elvégzésére és különösen segítsék elő a mező- gazdaság doligozóinak szocia- ! is-tia munkaversenymozgalmát. A tömegszervezetek társadalmi ellenőrzéssel segítsék a tanácsok munkáját. A minisztertanács felhívja a gépállomások és az állami gazdaságok dolgozóit, a termelőszövetkezeteik tagj-ait, továbbá az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy jó munkájukkal, a szemveszteség csökkentésévé] biztosítsák az aratás, ai csépiés, másodvetés és tar’óhán- tás munkáinak gyors befejezését és ezzel is segítsék elő a szocialista építésünk meggyorsítását és a béke védelmét. RÁKOSI MÁTYÁS s k. a minisztertanács elnöke Nyilvános tanácsülés Salgótarjánban A salgótarjáni Városi tanács május hó 30-án, délután 5 órakor tartja nyilvános tanácsülését a megyei tanácsház nagytermében. Ezen a tanácsülésen első napirendi pontként az 1953. év első négy hónapjában elvégzett munkáról szóló beszámoló szerepel, melynek előadóia Ga'ajda János, a végrehajtóbizottság elnöke. A végrehajtóbizottság felhívja a tanácstagokat, hogy a tanácsülés előtt keressék fel választóikat és jól felkészülve jöjjenek a tanácsülésre. A végrehajtóbizottság kéri Salgótarján dolgozóit, hogy éljenek az alkotmány által biztosított jogukkal és bírá’ják meg a beszámoló alapján a végrehaj- tóbizoltság munkáját. Aki valamely oknál fogva nem tud eljönni, az keresse fel a körzetében lévő tanácstagot és beszélje meg vele problémáját, vagy a város problémájára vonatkozó javaslatát, hogy ezzel is hozzájáruljon a tanácsülés sikeréhez. GALAJDA JÁNOS VB-elnök Megyénk büszkesége Vékony Gábor hatholdas do- rogházi dolgozó paraszt tanácstag példát mutat a növényápolási munkában. Befejezte a búza-, árpavetés gyomtalanítását, kiegyelie a cukorrépáját, mindezen kívül a cukorrépa-, burgonya-, kukoricaültetvényén elvégezte az első kapálást. „A Béke-Világtanács értekezletének tiszteletére vállaljuk.. " Náiújjalu község dolgozó parasztjai gazáagyüJsen határozták el, hogy a június 15-én, Budapesten összeülő Béke- Világtanács értekezletének tiszteletére megyei versenyt kezdeményeznek a begyűjtés és a növényápolási munkák mielőbbi teljesítése, befejezése érdekében. Ezzel akarják kifejezésre juttatni szilárd helytállásukat a béke ügye melleit. A nádújjalusiak a következő pontokban foglalták össze vállalásaikat: 1. Az évi vágómarhalienv ünket 200, évi sertéstervünket 129, féléves baromfitervünket 150, féléves tojásterv ünket 101, féléves tejtervünket 102 százalékra teljesítjük június 30-ig. 2. A kukoricát, napraforgót háromszor megkapáljuk, a burgonyát virágzásig háromszor megtöltögetjük június 10-ig. 3. Az 1953/54. évi szálastakarmánybeadásunkat 150 százalékra teljesítjük július 8-ig. KISS JOZSEFNÉ KOTROCZO ISTVÁN NADASD! GÁSPÁR párttitkár állandó bizottsági elnök VB-elnök Amit elfelejtett megadni a salgótarjáni járási tanács mezőgazdasági osztálya A mátramindszenti Alkotmány tszcs-ben ezideig egyetlenegy holdon sem végezték el a növényápolást. Majdnem, hogy a gaz veti fei az ültetvényeket. Telek Sándor csopo-rtelnök közömbösséget tanúsít eziránt. Arra hivatkozik, hogy „kevés a csoporttagság”. Persze, kevés a tagság a 120 hold földhöz, akkor, ha már délben abbahagyják a munkát, mint az elmúlt szombaton is. Így aztán fennáll annak a veszélye, hogy „ha nem kapálnak, nem is papáinak”. Az elnök is helyesebben tenné, ha a vaddisznóvadászat helyett megfogná a kapa nyelét és személyes példamutatásával serkentené a tagságot a növényápolási munka elvégzésére. E súlyos hibákért nemcsak a csoporté!nők a felelős. „Ludas” ebben a járási páríbizoitság, a járási tanács mezőgazdasági osztálya is, amelyeknek dolgozói nem adták meg a kellő se gítséget a csoport megszilárdításához. Ugyanezt el lehet mondani a feiste-renyei gép álló-másról is, amely még eddig nem sietett gépi erejével a csoport segítségére. Az aratásra vaíó felkészülés sürgetőíeg arra kötelezi e tanácsszerveket és magát a gépállomást is, hogy eredményekké változtassák elkövetett hibáikat, hogy tettekkel segítsék a csoport megszilárdítását. COCA-COLA AZ ISKOLÁBAN Az „Avanti” című haladó ró mai lap egy érdekes történetet közöl az olasz iskolák éleiéből A történet színhelye a római „Fratelli Bandiera”-isko!a, ahol négyezer gyermek tanul. Egyszer az iskolában megjelent egy választékosán öltözött úriember. Azt hitték róla, hogy tanfelügyelő. Megszemlélte az osztályokat, s bejelentette, hogy „holnap moziba mennek. A belépődíj alacsony: mindössze 30 lira”. Másnap a gyerekek befizették a 30 Urát az iskolában. Kaptak fejenként egy üveg „coca-coiát”, azután párosával sorbaálitak és moziba mentek. A film a rossz szellemről és a jó hercegről szólt, akinek kalandjai ezúttal nem azzal végződték, hogy feleségül veitte a mesebeli hercegkisásszonyt. Ez alkalommal a király leánya nem kezével, hanem egy üveg „coca- colával” ajándékozta meg a herceget ... Egyszóval: közönséges reklámfilm volt az egész! Az iskolásgyerekek ezután egy „műszaki” kisfilmet láttak, amely valamilyen, a ooca-colá- hoz hasonló moslék gyártását mutatta be. Ez is csak közönséges reklámfilm volt. Az olasz közoktatásügyi mi- misztérium tehát — mint az „Avanti” írja —- a „technikai oktatás” ürügyével kereskedelmi reklám terjesztésére vállalkozik... Kerekeken gördülő városok Mind több amerikai költözik „kerekeken gördülő házakba”. A „Readers Digest” című folyóirat közli, hogy több mint 1,700.000 amerikai (majdnem annyi, mint Detroit egész lakossága) lakik jelenleg pótkocsikban. Miért támadt az Egyesült Államok lakosságának egyszerre kedve ai vándoréletre? Ha hihetünk a „Readers Digest”- nek, az egész jelenség az amerikai lelkiességgel magyarázható, am-eiyiől távol á-1-1 mindenféle ragaszkodás a- szülőföldhöz. „... Ez a „házatlan- ság” — írja a folyóirat — hagyományos amerikai jellemvonás. Emiatt nőtt naggyá nemze-- tünk.” Meggyőződésünk, hogy a- reakciós folyóirat valótlanságot állít az amerikai népről. Az amerikaiak egyáltalán nem irtóznak a megtelepedett életmódtól és nem vágyakoznak el szülőföldjükről. Egyébként ezt (ellentmondásba kerülve önmagával) a „Readers Digest” is beismeri, amikor így ír: „A pótkocsik kereke ritkán forog, mert a „kocsilakók" — így nevezik magukat ezek az emberek — többnyire löbbé-kevésbbé letelepülve ... pótkocsi telephelye" ken élnek.” Szó sincs róla, nem „nomád ösztönök”, hanem egészen más okok kergetik az embereket Amerika országútjaira-. Tíz-tizenöt éve csak, az egészen nincstelenek — mezőgazda- sági idénymunkások, akik kénytelenek vol-tak családjukkal együtt ültetvényről ültetvényre vándorolni az országban —• laktak pótkocsikban. Manapság sokszázezerrel gyarapodott a „kerekeken gördülő házak” lakóinak hadserege. Jelenleg mintegy 9000 ilyen „pótkocsi-telephely” lehet az Egyesült Államokban, ami tényleg a kapitalista Amerika végsóhaja! Az 1929—30, évi válság idején „h-oovervii!e’‘-eknek nevezték el azokat a- helyeket, ahol egész telepekké nőttek a munkanélküliek nyomortanyái (Hoo- ver-városnak, Hoovernak, az Egyesült Államok akkori elnökének neve után). A mai „kerekeken gördülő falvak”, amelyek Truman elnöksége idejé-n keletkeztek, megérdemlik a- „Tru- ma-n-vílle” (Trumanváros) elnevezést. A „Trumian-v':>l!e"-t ai Truman idejében kezdődött „háborús boom”, s velejárója, a lakásépítés csökkentése és a normális emberi lakások bérének spekulációs felsrófolása szülte. A „Reader Digest” szerint az épülő új hadiüzemek körül keletkeztek a legnagyobb „pótkocsivárosok”. Egy másik amerikai folyóirat, a „New York Times Magazin” azt írjat, hogy Eyken közelében (Dél-Karolina állam) 9360 pótko-csiba-n 30.000 ember telepedett meg. Ilyen lakásokkal „áldja meg” az amerikai dolgozókat a fegyverkezési hajsza politikája. Május 27-én 250 éves Leningrád városa A képen: Leningrád egyik kerülete. Jobb oldalon: A Nyári Kert Foto B. 350 pi/vpÍ PTp/nff. — „ .1.4 A 1 * Ia a w rn M -7 11 Néva folyó torkolatában annak a nagyszerű városnak az alapjait, a-meiy kiemelkedő szerepet játszott a-z orosz nép történetében, a világ első szociálisra áilla-mámak megteremtésében. Leningrád városépítési és építészeti szempontból a világ legszebb városai közé tartozik. Valóságos műemlék, múzeum ez a- hős város; az egész orosz nép büszkesége. A szov-jet hatalom évei alatt Leningrád hatalmas ütemben fejlődött, s a Szovjetunió egyik legnagyobb ipa-ri és kulturális központjává vált. A Nagy Honvédő Háború idején Lenin városa súlyos megpróbáltatásokon ment keresztül. A hősies szovjet hadsereg azonban szétzúzta az ellenséget, megvédte -a dicsőséges várost, s nem engedte, hogy ellenség tiporja utcáit. A szovjet nép magasra értékelte Leningrád védőinek hősiességét és hős városnak nevezte el Leningrádot. A-z ellenség blokádjának szétverése után azonnal megkezdődött a sokat szenvedett város újjáépítése. J. V. Sztálin személyesen gondoskodott róla, hogy a leningrádi ak rövid idő alatt liakásoka-t kapjanak, a- közüzemek működése helyreálljon. Sztálin elvt-ár-s a»t a megtisztelő és felelősségteljes feladatot tűzte a leningrádiak elé, h-ogy városukból a- technikai fejlődés köz-pontja váljék. A leningrád! ipari dolgozók és tudósok együttes erővel dolgoznak az új, tökéletesített, na-gytermeiékenységü gépek, műszerek és készülékek létrehozásán és kiváló eredményeket érnek el. A lakásépítkezés Leningrádba-n egyre nagyobb méreteket ölt. A háború óta több mint kétmillió négyzetméter lakótér épült vagy épült újjá. Az elmúlt évben 390 új lakóház épült. Leningrádban és környékén sok építészeti műemlék van. Eigyrészük a- háború idején megrongálódott. Ezeket nagy gonddal állítják helyre. Helyreállították már a volt Tél: Palota, a Főha-diszájlá-s, a Tengernagyi palota, az egyetem, a- Kirov Színház, a Konzervatórium, a Petropavlovszki székesegyház és más épületek homlokzatát, a Na-rvai-kaput és még sok más műemléket. A leningrádi Városi Szovjet nagy gondot fordít a gyermekek nevelésére és oktatására-. Töb-b mint 400 iskola működik a városban. A háború Óta felépült a 80 ezer nézőt'befogadó Kirov* stadion és a- tél: stadion. Fejlődik a közüzemi ellátás és a közlekedés is. A trolibuszok és az autóbuszok száma a- háborúelőtti színvonalhoz képest 2.3-szeresére emelkedett. A leningrádi utcák egyre szebbé válnak. A főútvonalat a Nyovszkij-proszpektet új lámpákkal, új kövezéssel és új burkolattal láttak el. A háború óta tö-b-b mint 2 millió fát és 4.5 millió bokrot ültettek el Leningrád parkjaiban és utcáin. A forradalom előtti Pétervár a- nagy ellentétek: a fényűző pom-pa és a kiáltó nyomor városa- volt. A ma: Leningrádban nincsenek a régi értelemben vett külvárosok. A város külső területei is szépek és jó] felszerelték. A 250 éves születésnapját ünneplő Leningrád egyre tovább épül- és szépüli, ahogyia-n szé-pül lakosainak élete is4
