Szabad Nógrád. 1953. május (9. évfolyam. 35-43. szám)

1953-05-20 / 40. szám

4 SZABAD KOCKÁD t§53 mfjtis DL Gépállomásaink csökkentsék a forgóeszközöket A minisztertanács határozatot hozott a forgó­eszközök csökkentéséről. Ez a határozat vonatkozik a gépállomásokra is, amelyeknek fel­tétlenül be kell kapcsolódniok ebbe a mozgalom­ba. Gépállomásainkon még mindig igen nagy­összegű forgóeszközök vannak lekötve anélkül, hogy azokra valóban szükség lenne. Felmerül a kérdés, hol és hogyan csökkenthe­tik gépállomásaink a forgóeszközöket? Minde­nekelőtt az anyagkészletgazdá'.kodást kell ala­posan felülvizsgálni. Általános jelenség az úgy­nevezett „halmozási láz.“ Előfordul, hogy éppen a tervszerűtlen anyaggazdálkodás, anyagvásár­lások miatt a „kapóra jött” anyagokat megvá­sárolják csak azért, hogy legyen, bár nem tud­ják Miikor lesz arra szükség. Így aztán előfor­dul, hogy többezer forint értékű haszontalan, vagy elfekvő csavarféleség, egyéb más anyag hever raktáron, am; jelentős összegű forgó­eszközt köt le, rendszerint hosszú időre. Elsősorban az igazgatók és vezető mechaniku­sok feladatai, hogy vizsgálják meg raktáraikat, melyek azok az anyagok, amelyek nem forognak a ikellő ütemben, hanem használatlanul, vagy ta­lán használhatni!anul hevernek a raktárakban. Tegyék tervszerűbbé az anyagvásárlást, ne al­kalmi vásárlásokat eszközöljenek, hanem szá­mítások és felmérések alapján és főképpen idő­ben megkötött szállítási szerződések alapján biztosítsák a szükséges anyagokat. D e magával az anyaggazdálkodással is fog­lalkozhatunk. Még mindig nem fejlődött tó az egészséges takarékossági mozgalom, amely­nél a használt alkatrészek felhasználásával ja­vítanák a gépeket. Nem takarékoskodunk kellő­képpen az alkatrészekkel, anyagokkal és sok­esetben még fokozottabba® áll ez az üzem1- és kenőanyagokra. A másik nagy terület az elvégzett bérmunkák díjának behajtása. Ez sokesetben nem csupán gépállomásainkon, de a velük kapcsolatban álló adós szerveken is múlik, így a helyi tanácsokon és főid -nűvesszövetkezeteken. Tény azonban, hogy gépállomásainknak igen nagyösszegü kö­veteléseik állnak fenn és nem is éppen rövid idő óta. Annak érdekében pedig igen keveset test­nek, hogy ezek a követelések időben befollyanau, de még csak annak érdekében sem, hogy egyál­talán megkapják. Az igazgatók biztosítsák azt. hogy a brigád- vezetők időben és kellően kitöltve adják be v munkaelszámolásokat és munkaátadási jegyző­könyveket, amelyek alapján a főkönyvelők halo­gatás nélkül inkasszálják be ai jogos követelése­ket. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy a mun­kát elvégeztük. Ezért járó követeléseinket érvé­nyesíteni kell, de nem elégedhetnek meg a fő­könyvelők azzal, hogy levélben felszólították a földművesszövetKezetet, vagy tanácsot, hanem a gépállomás igazgatójának segítségével tegyen élővé a kapcsolatot ezekkel a szervekkel, főként a termelőszövetkezetekkel és ilyen módon bizto­sítsák követeléseik kiegyenlítését. A földműves- szövetkezetek és tanácsok érezzék kötelességük­nek azt, hogy a gépállomás által végzett bér­munkák díját időben és aktatologatás nélkül kí fizessék. Az pedig egyszerűen tűrhetetlen, arm egyes gépállomásokon újabban jelentkezik, hogv többhetes késéssel számlázzák le az elvégzett munkák díját és igy tudatosan akadályozzák » pénz gyors forgását. V egyék tehát fontolóra gépállomásaink igaz­gatói, vezető-mechanikusai, főkönyvei'.*! azokat a feladatokat, amelyek ai miniszterlanáes határozatából reájuk vonatkozik és halogatás nélkül tegyék meg a megfelelő intézkedéseket ennek érdekében. Indítsanak versenyt egymás között a forgóeszközök csökkentéséért, amely t« vábbi lépést jelent a gépállomások egészsége-- fejlődésében. Antalfi István 'főkönyvelő Egy bombázógép ara „Egy korszerű, nehézbombá" zó árából modern iskolaépüle­tet lehet emelni több, mint 30 városban.“’ Ez Eisenhower el­nök számítása. Megjegyzendő, hogy ez a számítás nem egészen pontos, mert sok .amerikai nehézbom­bázó tudvalevőleg nem pihen, s a papíron felépített iskola- épületekhez hozzá kellene szá­mítani azokat is, amelyeket ezek a nehézbombázók lerom­bolnak, n» még igy sem jönne k' pontosan egy nehézbombázó igazi ára. A fel nem épített és lerombolt iskolaépületek végső fokon odahatnak, hogy ezer meg ezer gyermek nem szerezheti meg a szükséges képzettséget. Nehezen számít­ható ki az a kár. amely ily- módon éri az adott országot és a társadalmat. A fegyverkezési hajsza az Egyesült Államokban is ki­élezte a közoktatás problémá­ját. Ez a probléma már nem­csak azokat az egyszerű ame­rikaiakat foglalkoztatja, akik­nek gyermekei nem járhatnak iskolába, hanem a magas ál­lású hivatalnokokat is. Az Associated Press hírügynök fiég washingtoni jelentése sze rint Earl McGrath közokta tásügyi kormánybiztos április 22-én lemondott, ezzel juttat va kifejezésre tiltakozását a közokta t ásü gyi előír ánvza tok további csökkentése miatt. . McGrath kiszámította, hogy mintegy másfélmillió 7—17 év közötti amerikai gyermek nem látogathatja rendszeresen az iskolát. 1952-ben az iskola épületek 40 százaléka nem elé­gítette ki az elemi követeimé nyékét sem. Több. mint 5 mil­lió amerikai gyermek tanult ,.tűzbiztonsági szempontokból veszélyes" iskola épületeiben Seattle közelében például egy szénraktár, Kansas államban egy helyen volt istállót hasz náltak iskolaépületnek. Texas államban valahol pedig... egy autóbuszt. Az új költség- vetés tovább csökkenti a köz- oktatásügyi elő i r á n y z a toka t. Earl McGrath lemondó le­velében kijelenti: „Elnök ár, én úgy vélem hogy nem észszerű az a poli­tika, amely a gyermekoktatás színvonalának süllyedésére vezet, s amelyet aránytalanul csekély összegek megtakama- sa céljából folytatnak, miköz­ben, országunk továbbra is dollármilliárdokat tölt más célokra Kiderült, tehát, hogy az amerikai népnek sokkal többe kerül a bombázó, annál az összegnél, amelyet a hivata­los számítások kimutatnak. A jó szénáké szítás A SZÉNA a lovaknak és a kérődzőknek leg­természetesebb téli takarmánya. A téli takar­mány-alapot még akkor is a széna aidja meg, ha nagyobb mennyiségű erjesztett gyökér-és gumós- takarmány áii rendelkezésünkre. A szénát a zöldtakarmány megszárítása után nyerjük. A , szárítás alkalmával azonban a sejt­lélegzés, továbbá a finomabb szár és ievélré- szek letöredezése következtében tápláióanyag veszteség áll elő, romlik a zöldtakarmánnyal szemben az emészthetősége, ezzel együit a haté­konysága is. Általában számolni keli azzal, hogy a szárítás következtében a száraz anyag tar­talom 15—30 százalékos, & fehérje tartalom pe­dig 25—40 százalékos veszteséget szenved A pilíangóvirágú növények levélzetének lepergése következtében a fehérje veszteség sok esetben eléri az 50—60 százalékot. A kaszálással való megkésés, -továbbá a szénaszárítás idején a ked­vezőtlen időjárás lényegesen rontja a széna mi­nőségét. Tekintettel a szárítás alkalmával fellé­pő veszteségekre, csapadékban gazdagabb vidé­keken idők folyamán sok oly^n szénaszárítási eljárás alakult, amelyek a szárítási veszteségek lényeges csökkenését eredményezték. AZ ELENJARÖ mezőgazdasági üzemekben egyre -nagyobb mértékben terjed el a különböző rendszerű szárító állványok használata. Pillan­gósoknál a Kund-féle hengeres szárítási móddá] is jó minőségű szénát lehet készíteni. Ezen el­járáshoz semminemű befektetés nem szükséges, mert amikor a lekaszált pillangós takarmány a rendben már kissé megfonnyadt, a rendeket ge- reblyével kis hengerekbe hajtjuk, amikor ezen kis hengerek felső oldala megszáradt, gereblyé- ve! ai hengereket átforgatjuk és igy kevés levél- pergéssel jóminőségű szénát nyerünk. A rétiszéna -kaszálását általában akkor kell megkezdeni .amikor a növények legnagyobb ré­sze virágzásnak indul, s arra kell törekednünk, hogy a kaszálás minél előbb befejeződjék, mert a későn lekaszált szénába nagyon sok a nyer-s rost, amiért az állat nem szívesen fogyasztja és rosszul hasznosítja. A kellő gonddal betakarított és jó kezelésben részesült széna zöld színű és igen kellemes illatú. Ezzel szemben a megázott, megromlott szénái, kellemetlen szagú ég, legtöbb esetben penészes. Az ilyen szénába kevés emészt­hető fehérjét, zsírt, szénhidrátot és vitaminanya­got találunk, éppen ezért értéke legtöbb esetben, csak a szalma értékének megfelelő. LUCERNASZÉNA értékes fehérjében dús ta­karmány, ha nincsen elegendő első osztályú ré­tiszénánk, akkor növendékállaíainknak téli tar­tás idején lucernaszénát adunk. Virágzás előtt, de legkésőbb virágzás kezdetén kell kaszálni, mert későbben erősen elfásodik és akkor tápláló- értéke már kisebb. Mészsókban gazdag takar­mány, a lucernaszéna fiatal hajtásai és leveiei -könnyen letöredeznek, ezért a gyűjtésnél, beta­karításnál óvatosan járjunk el, mert különben csak a kisebb értékű szárrészek maradnak meg. Ezért ai gyűjtést és a behordást kora reggel, vagy késő este végezzük, amikor a széna még nyirkos, vagy vonódott. A Szovjetunióban külö­nös gondot fordítanak arra, hogy az állatok A. vita min szükségletét ne mesterségesen gyártott vitamin készítményekkel, hanem karotinban gaz­dag szénafélékkel elégítsék ki. A szovjet tapasz­talatok azt mu atják, hogy közvetlenül a virág­zás előtt levágott rövid idő alatt megszáradt és összegyűjtött szénák nagy kairotin tartalmúak. A szénának azt a részét, amelyiket sikerült a fenti módon a legkevesebb karotin veszteséggel hetakarítani, külön, lehetőleg fedett helyiségben kelj rak; árazni, mint vitamin szénát. Ez a vita­min-széna! ren-dkiv-ül értékes takarmány borjak, vemhes anyák és süldők részére. Az erős nap­sütésben készült széna karotinszegér.y, mert a karotin az erős napfény hatására elbomlik. Ezzel szemben jelentős mennyiségű D-vitarnint tartat máz, ezért ezt is ajánlatos külön kezelni, hogy segítségével növendékáiiataink D-vitamin szük­ségle; ét fedezhessük. Módos Imre takarmány gazdálkodási agronómus A társadalom- és természettudományok ismertetésének új szerve A jelenben élünk, ai jövőbe n-é- 7Ünk, de nem árt olykor-oiykor visszatekinteni összehasonlítás végett a múltba. Visszatekinteni a -régi magyar szellemi puszta­ságra, az Ady által olyan kese­rűen megénekelt „nagy magyar Ugarra”, ahol a kisemmizett, éhe­ző népet még a szellemi elmara­dottság is húzta le a mélybe. Nem árt ezt felidézni különösen most, amikor a Magyar Tudo­mányos Akadémia dísztermében a párt és ai kormány képviselői, akadémikusaink és Kossu-tb-dí- jasaink jelenlétében, megalakult a Társadalom- és Természettu­dományi Ismeretterjesztő Társu­lat. E szerv legfontosabb fel­adata, hogy a felszabadult, szo­cializmust építő népünk egyre fokozódd tudásszomiát kielégít­se. Az úi társulat nem a semmi­ből alakult. A felszabadulás után hazánkban is megindult és egyre szélesedett a tudományos eredmények ismertetése. Külön­böző társaságok, egymástól el­szigetelve és igy elkerülhetetle­nül egymással ütközve végezték ezt a nem lekicsinylendő mun­kát. Az elért eredmények elisme­rése mellett is meg kell állapí­tanunk. hogv az eddigi erőkkel, az eddigi keretek között a tudó mányos ismeretterjesztő munka sem mennyiségileg, sem minő­ségileg nem volt képes kielégí­teni a szükségleteket. Fejlődé­sünk szükségessé tette, a Társa­dalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat meg­alakulását Tagadhatatlan, megdönthetet­len erejű számok és a szánok mögötti eleven lüktető valóság bizonyítja, hogy a felszabadulás óta milyen mérföldes léptekkel haladt előre népünk a politikai, szakmai műveltség elsajátítása, a tudomány megismerése és meg­hódítása útján. Izzó valóság né­pünk kultúrforradatma. Ebben a kultúrforradalomban már eddig is tevékenyen bekapcsolódtak ér­telmiségünk legjobbjai, hogy szakmájukon túl népünk műve­lésével is szolgálják a szocializ­mus építését, a; szocialista kul­túrát. Az új társulatnak, haladó értelmiségünk, tudósaink, íróink, művészeink, mérnökeink, peda­gógusaink. orvosaink, hatalmas tömegszervezetévé kell válnia. Mindjárt ebből adódik a társu­lat egyik fontos munkája: mély­reható ideológiai nevelömunkáí kell végeznie a keretébe tömö­rülő értelmiségiek tízezrei kö­zött. Értelmiségünket nevelnie kell a marxizmus-leninizmus szellemében, közelebb kell hozni hozzájuk a marxizmus klasszi­kusainak világot átformáló ta­nításait. A szellemileg igy felfrissült értelmiségünk feladata, hogy céltudatosan továbbfejlessze, szervezze a szélesen kibontako­zó kulturális forradalmat, vi­rágzó kultúránk újaíbb és újabb hajtásait. Hiba lenne azt állítani, hogy a művelrség terjesztése az álta­lános kulturális színvonal fel­emelése terén kielégítettük volna a szocializmus építésének köve­telményeit. Sokoldalú tudomá­nyos ismeretekkel kell felvértez­ni a legszélesebb dolgozó réte­geket. A haladó tudomány és művészet segítségével elő kell mozdítanunk népünk öntudatos fejlődését, meg kel! ismertet­nünk népünkkel a természet és társadalom fejlődésének az ;ro- dalom és művészet problémái­nak, hazánk történetének leg­fontosabb kérdéseit. ,,Ismeretterjesztő munkánk nyomán mindaz az eredmény, amelyet a laboratóriumban, ku­tatóin őzetekben, dolgozó . szo- báinkban elértünk a dolgozó tö­megek közös kincsévé válik" — mondotta az alakuló közgyűlé­sen Bognár Rezső Kossuth-díjas akadémikus. Ez az érem egyik oldala. Az ismeretterjesztő munka kapcsán azonban dolgozóink is eljuttat­ják kutatóinkhoz, tudósa:nkhoz problémáikat, tapasztalataikat, amelyet mindennapi munkájuk során szereztek. így alkotó kap­csolat jön létre munkás és tu­dós között. Közelebb hozza egy­máshoz a munkásságot, a pa­rasztságot és az értelmiséget. Eggyé forrasztja a népet szol­gáló értelmiséget a néppel. Ma­gasztos feladat ez. Éppen ezért az új társulat nem nélkülözi majd a pártnak az irányítását a dolgozó nép tapasztalatát sem. Az új tudomány, a népnek mu­tatja az utat, a népnek szánja kincsét. Törlesztés ez a munka, annak a kölcsönnek a törleszté­se, amelyet a néptől, a nép álla­mától kapott a tudomány, a mű­vészet, az irodalom. Ehhez a munkához hívja;, szer­vezi ai társulat, értelmiségeink legjobbjait, azt az értelmiséget, amelyet a múltban éppen úgy kizsákmányoltak, mint a mun­kásságot, parasztságot, ameiy soha sem kapott olyan megbe­csülést, mint mai. Munkája érté­két ismeri el 442 Kossuth-díj, számtalan más kitüntetés, ju­talom, amelyben értelmiségeink részesüllek. A társulat megalakulását úgy kell tekinteni, mint munkásaink dolgozó parasztjaink és haladó értelmiségeink közös erőfeszíté­sét a szocializmus építésének egyik igen fontos feladata meg­valósítására. Hivatása van tehát az új tár­sul atnak, hathatós segítséget kell nyújtania népünk eszmei, erkölcsi és kulturális egységé­nek megteremtéséhez. Munkál­kodnia kell a; Rákosi elvtárs ál­tal kitűzött cél megvalósításán, amely szerint, az általános mű­veltség, szaktudás, a haladó nemzeti és emberi kultúra kin­cseit hozzáférhetővé kell tenni a dolgozó nép legszélesebb rétegei számára.” Molnár Jenő társulat előadója. Sfimo'fgp Szavaztak a magyar sportolók Rómában Magyar Népköztársaság— Olaszország 3:0 (1:0) Május 17-én, nagy nemzeti ün­nepünkön, a választás napján mérte össze erejét a Magyar Népköztársaság labdarúgó válo­gatottja Rómában, az Európa Kupa küzdelmei során az olasz válogatott ellen. Rómában, s sta­dion avatási ünnepsége után, mintegy 80.000 néző előtt. 32 fokos melegben hatalmasiramú mérkőzésen aratta szép győzelmét a magyar labdarúgócsapat. Az első félidő hatalmas iramot ho­zott, s mindkét kapu előtti hely­zetben a kitűnő védelmek men­teni tudtak. Az első félidő utolsó negyedórájában, egy szép Hi­degkúti kitörés után, a magyar csapat középcsatára volt eredmé­nyes, 1:0. Salgótarjáni Bányász ­Szombaton a St. Bányász-pályát körülvevő kerítés tetején piros és nemzetiszínü zászlókat lenge­tett. a tavaszi szél. A lelátón ha­talmas felirat hirdette, hogy a sportolók a békére, a független­ségre, a boldog jövőre, a nép­frontra szavaznak. Már az előmérkőzést, a St. Dózsa—St. Építők bajnoki mér­kőzését, mintegy 3000 ember nézte végig. Az építők nem ját­szottak bajnokjelölthöz méltóan, a Dózsa annál lendületesebben harcolt a győzelemért, s ezt si­került. is kiharcolni 3:0 arányban. A győztes Dózsából kitűnt a vé­delem jó játéka és a csatársor­ból Miklós, Csarba és az igen nagytechnikájú fiatal jobbössze­kötő lelkes és gólratörő játéka. A nagy találkozóból azonban már nem a vendég Dózsa csa­pata került ki győztesen, hanem a lelkesebben játszó hazai bá­nyász csapat. Kezdés után a tar- jániak támadnak, de az újpesti védők jól avatkoznak közbe. A Dózsa csak a tarján! tizenhatosig tud előre jönni, itt már a csa­társoruk nem boldogul. Az ötödik percben gólt ér el a bányász Gyors támadás után Lahoshoz kerül a labda, aki át­megy a védőkön, majd az eléje futó Henni felett a hálóba emelte a labdát, 1:0. Nagy harc után több veszélyes helyzetet tisztáz Oláh. Egy ízben már verve volt a tarjáni kapu- védő, de Szőj ka a gólvonalról vissza tudta vágni a gólba tartó labdát. A játék egvre keményeb­bé válik. Csúnya jelenetek adód­nak az újpesti térfelén, Bablena és Balogh ,,törlesztgetnek’\ A félidőig nem tudják az eredményt megváltoztatni. A második félidőben a vendé­gek rohamoznak, de mégis a tarjáni csapat ér el újabb gólt. Szép támadás után, az újpesti ti­zenhatoson, a kitünően játszó NB Az NB II. bajnoki mérkőzéseit is szombaton játszották le, A Nagybátonyi Bányász otthon játszott a Debreceni Dózsával. Nagybatonyban, az első félidő ben. a hazai csapat megszerezte a vezetést és jól is játszott. A második félidőben azután foko­zatosan feljött a rutinosabb ven­dégcsapat és végeredményben 3:1 arányban győzte le a Nagy­bátonyi Bányászt. A St. Vasas Miskolcon, a Mis­kolci Honvéd ellen Játszott. Ez A második félidő még nagyobb iramot hozott, de a maqyarok jól bírták ezt is. Az olasz csa­pat hiába iqyekezett, nem bírt a magyar védelemmel. Puskás két szép qóljával végeredményben 3:0 arányban győzött a maqyar csapat, a következő összeáliítás. ban: Grosits — Buzánszki, Lóránt, Lantos — Bozsik, Zakariás — Bu- da* II. Kocsis. Hidegkúti, Puskás, Czibor (Palotás). A magyar csapat így szavazott, így segítette elő kitűnő eredmé­nyével, szép győzelmével a Füg­getlenségi Népfront választási győzelmét, hiszen olasz földön már 28 éve nem tudtak győzni a magyarok. Minden magyar fiú megtette kötelességét, szívvel, lélekkel harcolt ezért a qyőze. lemért, a nemzeti színeinkhez, az olimpiai bajnokhoz méltóan. Bp. Dózsa 3.0 (1:0) Lahos hatalmas lövése után a labda Henni hálójába táncol, 2:0. A játék egyre keményebbé válik. Virág megsérül a Dózsából. Deák jónéhányszor elmegy Hegyi mel- lett, de nem tud eredményes len­ni. A Dózsa balszélsőjének bom­bafejese csattan Oláh fölött a kapufán. A 30. percben az új balszélsö- höz. Vasashoz kerül a labda, aki kapura tör vele és a kiinduló Henni mellett, okosan a hálóba lövi a labdát. 3:0. Ezután már hiába támad a Dózsa, még szépí­teni sem tud az eredményen. Jóiramú, kemény mérkőzésen harcolta ki a győzelmet a St. Bá­nyász. Az első félidőben a ven­dégek támadtak többet, de a tarjáni védelem mindig időben lépett közbe. A vezetés megszer­zése önbizalmat adott a lrazaiak- nak, így bátrabban, határozottab­ban vetették magukat a küzde­lembe. A Dózsa veszélyes csa­tárait: Szuszát és Egresit jól őrizték, s így nem tudtak veszélyt jelenteni a hazai kapura. Oláh igen jól védett. Kiss volt a hátvédsor legjobbja. Hegyi sé­rülten is derekasan harcolt, Gás­pár igyekezett Egresit semlegesí­teni Szojka volt a mezőny leg­jobbja, Dávid sokat dolgozott, feladatát kitűnően látta el. Bab­lena jól futott el. de a befejezé­sekkel adós maradt. Lahos volt a csatársor legjobbja és legered­ményesebb tagja. Hétről hétre felfelé ível formája. Csuberda igen jól irányított, Vilezsál har­colt, de még nem teljes erőbedo­bással. Neki a gyorsaságát kell fokoznia. Vasas, a fiatal balszél­ső, igen jól mutatkozott be. Jó labdakezelésű és határozott játé­kos. Gólja nagyszerű csatártel­jesítmény volt, nagy ígéret. Opova nehezen tud formába len­dülni. IL a mérkőzés nem hozta a várt eredményt, mert a salgótarjáni csapat simán kapott ki, s a 6 honvédgól kissé lehangolta a Vasas szurkolóit. A Vasasnál az utóbbi hetekben a csatársor gyengén szerepel. Hiába tömi labdával a védelem, nem igen tudják kihasználni a helyezeteket. Ezen a téren kell a Vasas csa­tárainak javulnia, minden hely­zetből való kapuratörést és a ka­pura rúgásokat kell gyakorol­nak, hogy eredményesebben sze­repelhessenek. Megjelent „Tizenhat nap" Feleki László olimpiai könyve Most jelent rreq a Szépirodal­mi Könyvkiadó kiadásában Fe­leki László „Tizenhat nap’' című könyve, amely a helsinki olimpia megnyitásától a záróünnepségig eltelt 16 nap alatt történtekről számol be és állít emléket a magyar sport legdicsőségesebb napjainak. A 360 oldalas könyv­ben 48 kép örökíti meg az olim­piai játékok izgalmas pillanatait. A könyv méltatására még vissza­térünk. Rádió műsorából Állandó műsorszámok: Kossuth.rádió: 5.00—6.30-ig: Reggeli zene. — 5.30: Hírek. Lap­szemle. — 6.45: A Szahad Núp mai vezércikke. — 7.40; Naptár. — 7.45: Külföldi lapszemle. — 7.55; Műsorismertetés. — 8.30 Műsorzárás. — 12.00: Hírek. — 14.00: Időjárás- és vízállás- jelentés. — 15.15: Hírek szerbül. — 18.40: Hírek németül — 19.00: Hangos Újság. — 19.30: Hirek szerbül. — 22.00: Hírek. Sport. — 24.00: Hirek. Petőfi-rádió: 6.00: Hangleme­zek. — 6.45; Jó reggelt gyerekek! — 7.15: Hirek szlovénül. — 10.00: Hírek. — 11.30: Műsorzárás. — 17.30: Hirek. — 18.25: Hirek szlovénül. — 19.45: Sortnegyed­óra. — 20.00: Műsorzárás. (Május 20. szerda Kossuth rádió: 12.10: A magyar rádió népi zenekara játszik. — 13.00: Részletek Kerekes Állami Áruház c. operettjéből. — 14.50: Szív küldi ... — 17.00: üzemek közötti együttműködés. — 17.40: Á dollár álarc nélkül. — 18.10; Építjük a nép országát. — 20.10: Jő munkáért szép muzsikát. — 21.40: Tánczene. Petőfi rádió: 10.30; óvodások műsora. — 15.34; A veszprémi csoda. — 15.50: A népek a beké­ről énekelnek. Hgl. — 16.4o; A magyar rádió kisegyüttese játszik. Farkas Ilonka énekel — 17,10; Irodalmi műsor az olasz nép harcáról. — 18.00: Szovjet rokon- népek dalai, — 18.40; Részletek Kacsóh János vitéz c. daljátéká­ból. Hgl. Május 21. csütörtök. Kossuth-rádió: 12.30: Dalol a magyar vidék. — 13.30: A ^ma­gyar ifjúság dalaiból. — 15.30: Irodalmi műsor — 16.00; Vidám muzsika. — 17,15: Az ifjúság hangja. — 17.35: Jó munkáért szép muzsikát. — 18.00: A Nép­hadsereg Híradója. — 20.10: A Fővárosi Népi Zenekar játszik — 20.40: A kék Adria partján. — 21.20: Vidám esti (muzsika. Petöfi-rádló: 9.20; A kis bosz- szúáílók. Gukaszjan könyvének ismertetése. — 9.40: Magyar nép­dalcsokor. — 15.20: Szív küldi szívnek ... — 16.40: Két elbeszé­lés. — 17.00; Fiatalok zenei új­sága. — 17.40: A Falurádió elő­adása — 19.30: Tánczene. Május 22 péntek. Kossuth-rádió: 12.30: Népek da­lai. Hgl. — 13,30; Filmzene. — 15.30: Tavaszi szél. — 16.10: Erő — egészség, — 16.20: Az ifjúmun­kásmozgalmunk történetéből. — 17.10; A párt oktatás anyagához. — 1.8.00; Nemzetközi kérdések. — 18.15: Tánczene. — 20.10: Két találkozás. Petőfi-rádió. 10 30: Az elveszett fecskefióka. Az óvodások műso­ra. — 15.00; Operettzene. — 16.10: Szív küldi,,, — 17.05: Mai ma­gyar zene. — 17.55; Magyar népi együttesek műsorából. — 18.40: Tánczene a lengyel rádió műso­rából. -- 19.10: Arany János nép­dalfeldolgozásai. Kodály Zoltán előadása. —* 19.45; Sportnegyed- ór«L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom