Szabad Nógrád. 1953. május (9. évfolyam. 35-43. szám)

1953-05-01 / 35. szám

Éljen győzelmeink szervezője: a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen népünk köles vezére« a kéke első magyar karcosa, Ilákosi Ma tyás. Mielőbb fejezzük be a kukorica, burgonya, napraforgó vetését, kezdjük meg a növényápolási munkát — A megyei tanácsülés anyagából — A megyei tanácsülésen Krcsma Pálné, a mezőgazdasági osztály vezetője beszámolójában többek között a következőket mondotta: — A minisztertanács határo­zatot hozott az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészí­téséről és végrehajtásáról. An­nak ellenére, hogy a határozat felhívta tanácsszerveink figyel­mét arra, hogy szüntessék meg az irányításnak és ellenőrzésnek az ősszel még tapasztalható hiá­nyosságait, bürokratikus, mód­szereit s hogy ne hátráljunk meg a .nehézségek elől és csirá­jában fojtsunk el minden ellen­séges, kártevő kísérletet — nem tudtuk teljes egészében végre­hajtani. így volt ez a vetőmag- biztosítás terén is, habár mező- gazdaságunk dolgozóinak na­gyobb része biztosította a vető­magot és el is vetette határ­időre. Ennek ellenére községi tanácsaink nem el­ellenőrizték eléggé szigo­rúan s nem vonták felelős­ségre mindenkor még a ku­lik okát sem azért, hogy területükhöz mérten nem biztosították a vetőmagot, nem teljesítették a vetéstervü­ket. Ugyancsak hibák voltak a szántási munkáknál is, ahol a gépállomások nem nagy gondot fordítottak a szántás elrmmkátá- sára. Sok helyen a traktor után nem kapcsoltak vasboronát. így a fölszántott földből jelentős mennyiségű nedvesség párolgóit el. Ennek a felületes munkának majd a terméseredményekben mutatkozik meg a kára. Megyénk dolgozói a tavaszi búzavetéstervet 2 nappal a ha­táridő után teljesítették. Le­maradás azért mutatkozott,,mert. a földművesszövetkezetek — hozzátehetem, hogy a tanácsta­gok is — felületesen kezelték a tartalékterületek megművelését. Legfőképpen a fogaterő biztosí­tásával voltak zavarok. Több földművesszövetkezet, mint a pataki, nógrádmegyeri, káráncs- ságii berceli, szandai, késve fi­zette ki a dolgozó parasztok­nak a szántási díjat, ami csök­kentette a munka ütemét. A tavaszi árpa, zab, naprafor­gó és egyéb aprómagvak vetési tervteljesítésében nagy lemara­dás mutatkozik. E növények ve­tési batárideje április 10-én le­járt s ennek ellenére árpából 66, zabból 89.9, napraforgóból 84.3, vörösheréből 61.3, lucerná­ból 48.7 százalékos megyénk tervteljesítése. De nem kielégítő' a burgonya és a kukorica vetésének üte­me sem. Megyei viszonylatban burgo­nyából 74, kukoricából 52.4 szá­zalékos a terMteljesítés. Mon­dani sem kell, hogy éppúgy a megyei tanács mezőgazdasági osztályai mint a járási és. köz­ségi tanácsok súlyosan megsér­tették az állami tervfegyelmet. Ezen a téren meglévő mulasz­tásokat csak úgy tudjuk felszá­molni, ha a megyei tanácsta­gok is hathatósabb segítséget nyújtanak a községi tanácsoknak alihoz, hogy nyilvántartásba ve­gyék a tervet nemteljesítőket, hogy serkentsék azokat a terv mielőbbi teljesítésére. Követke­zetes ellenőrzést kell .gyakorol - niok a földművesszövetkezetek- nél, hogy biztosították-e a nap­raforgóvetőmagot a dolgozó pa­rasztság részére. Ne felejtsék el, hogy minden termelő köteles szántóterületének 7 százalékán napraforgót termelni. Nem en­gedhető meg az, ami a jobbágyi földművesszövetkezetnél történt. A szövetkezet 300 kg naprafor­gómagot osztott ki a község dolgozóinak vetés céljára s s ugyanakkor a község 88 kh-s napraforgóvetéstervéböT még csak 9 iűl-t teljesített. Ezért kell minden tanács­tagnak iáját községében komoly ellenőrzési munkát gyakorolni. Le kell leplezr.jlök azokat, akik a tervteljesítést gátolják. Mulasztások történtek az agrotechnikai módszerek alkal­mazása terén. Ezt a mulasztást csak úgy tudjuk behozni, ha a kukorica-, napraforgóvetésnél arra törekszünk, hogy minél töb­bet vessenek — különösen ter­melőszövetkezeteink — négyze­tesen. Ezzel az eljárással jelen­tős mennyiségű vetőmagot, a növényápolásban pedig munka­erőt takarítunk meg, ráadásul nagyobb termést takarítunk be. Különös figyelmet kell fordítani arra is, hogy a határszemlék során, felszínre került hibákat eredményekké tudjuk változtat­ni. A szántást-vetést még be nem fejező termelőket kötelezni kell a munka pár napon belüli elvégzésére. Úgy dolgozzunk, - hogy ne maradjon egy talpalatnyi s' ántóteriilet sem megmű- veletienül. Vessenek bele bármilyen takar­mányt, ezzel is elősegítjük ál­latállományunk továbbié jelszté- sct. Itt az ideje a növényápolási munkák végrehajtásának is. Borsót, lencsét, cukorrépát, ta­karmányrépát már lehet sara- bolni. A palotás! Május 1 tsz- ben már hozzá is fogtak e mun­ka végrehajtásához. Ne felejt­sük el, hogy aki késlekedik a kapálással, annak alacsony lesz a terméshozama. Minden eró't mozgósítani kell a növényápolásra. Nem engedhetjük meg mi sem, de a községek becsületes dolgozói sem. hogy a szom­szédjuk gazt termeljen. Minden eszközzel irtani kell a gyomot. Különösen vonatkozik ez a termelőcsoportokra, ahol a növényápolás szilárd munka- szervezetei, munkafegyelmet kö­vetel. A szövetkezet vezetőinek irányt kell venniök a csalódta- gok növényápolási munkáiba va­ló bevonására. Az asszonyokat, lányokat be kell osztani a bri­gádokba, fel kell osztani közvük a területet. Minden asszony érezze köte­lességének a növémyápolási munkában való részvéteit. Tel­jesen rajtuk múlik, hogy milyen lesz a jövedelem. Most még megvan az alkalom arra, hogy minden csoporttag jó kereset­hez jusson, csak hozzá kell fog­ni a munkához. Ne felejtsük el. ha minél szervezettebben, gyor­sabban. jobb minőségben végezzük el a növény ápolási munkát, annál több munka­erő áll a csoport rendelke­zésére, majd az aratásnál. De hogy mindezek a feladatok sikeresen megvalósuljanak, a gépállomások vezetőinek, me­zőgazdászainak. de minden gépállomás! dolgozónak többet kell hogy foglalkozzanak a termelőszövetkezeti tagság ne­velésével, a munkafegyelem megszilárdtásával, a családtagok bevonásával, a brigádok kiala­kításával. A pasztái Szabadság tszcs harcban a vállalás teljesítéséért A pásztói Szabadság termelő­szövetkezeti csoport nagyszerű versenyvállaiást tett a választás tiszteletére. Megfogadták, hogy bevezetik a napi háromszori fe­jest. a tőgymasazást. E fejlett módszerrel 1.5 kg-mal kívánják emelni az istá’.ióátíagot. Ezen túlmenőieg május végéig további 1.5 kilogrammos tejhozameme- lést vállaltak. Mindezeken kívül 4 kh. burgonya, 35 kh. négyzetes vetésű kukorica, 2 kh. napraforgó elültetését vállalták. A burgonya1, napraforgó veté­sét már befejezték, a kukorica négyzetes vetését pedig egy-két nap alatt elvégzik. Ezidáig 30 holdon alkalmazták a négyzetes kukoricavetést. A munka élen­járója Gondos Ferenc munkacsa­patvezető elvtárs, aki a vetési munkában 130 százalékos ered­ményt ért el. Ugyancsak kemény harcot folytatnak a vállalás tel­jesítéséért Markov Péter ker­tész, Macska Józsefné, Sándor Józsefné és Markó Béla is Hiba volna azt gondolni, hogy a pásztói Szabadság tszcs-ben minden jó! megy, minden tag erejéhez, képességéhez mérten veszi ki részét a munkából. Ifj. Lukács Árpádné, Bálint Ferenc- né, meg Gyetvai Istvánná sem tett meg mindent a vállalás tel­jesítéséért. Helyes lenne, ha a munkában lemaradó dolgozók is követnék a vállalást becsületesen teljesítő csoporttagok példáját. Minden állattartó kötelessége, bogy egyetlen anyaállat se maradjon öresen Biztosítani kell, hogy április, május hónapokban — legkésőbb május végé g — minden te­nyésztésre alkalmas tehén, anyakoca és anyakanca eredmé­nyesen be legyen fedeztetve. Tanácsainknak, elsősorban állattenyésztőinknek feladata az, hogy biztosítsák minden anya­állat eredményes beíedeztetésé- nek lehetőségét. Haladéktalanul meg kell szervezni az anya­állatok tervszerű befedeztetését. Az összes anyaállatok ered­ményes befedeztetése érdekében az anaáliatoV fedezőképességé­nek felülvizsgálását haladékta­lanul végezzék el az állatorvo­sok. Alkalmazzuk minél szélesebb körben az egy ivarzás alatti kétszeri fedeztetést és a mester­séges termékenyítést. Nagyon boldog vagyok, hogy csoportom munkájáról írt levelem, egy egyszerű falusi kis­lány levele megjeleni az újságban, örülök, annak is, hogy válasz­levelükben saját életemről, szüleim életéröl, munkájukról érdek, lödnek. Az én szüleim a volt Hesenfeld, volt Fabinyi birtokokban voltak kizsákmányolt falusi cselédek. Öten voltunk test­vérek Nagy nélkülözések közepette éltünk. Bátyáim már 12 éves korukban reggeltől késő estig fillérekért görnyedtek uradalmi nap­számban. Így akartak könnyíteni édesapám gondjain. Sztálin elvtárs hős katonái az új világ kapuit nyitották meg előttünk is. A kommunistáktól >7 hold földet kaptunk, amelyet a család szorgalmával megdolgoztunk. Később szép gazdasági fel­szerelést vásároltunk. 1952 tavaszán édesapám látva a helyes utat, a 7 hold föld­del és a teljes gazdasági felszereléssel önkéntesen belépett a tói- mácsi Szabadság termelőszövetkezeti csoportba. Ma már szép házunk van. Nem kell a volt egészségtelen odúban laknunk. En, mint 18 éves fizikailag gyenge kislány megtaláltam a helyem és a munkaköriem a termelőszövetkezeti csoportban, mint könyvelő. Előzőleg Egerben elvégeztem a könyvelői szaktanfolyamot. Most minden tudásommal csoportunk munkáját segítem. 'Termelőszövetkezeti csoportunk tagsága meglepődött, hogy már a Szabad Nógrád is elismerőleg foglalkozik a cso­port munkájával, Eredményeink vannak és voltak is, amit a jövő­ben közölni fogunk a Szabad Nógrádon keresztül, hogy a többi csoportok is átvegyék munkamódszereinket, munkaszeretetünket, hogy bírálhassák hibáinkat. 222 kh földön gazdálkodunk. Van 42 darab szarvasmarhánk> 4 pár igánk, szép juh-, sertés-, baromfi tenyészetünk. Mindennek a szép gazdaságnak 18 család a tulaj­donosa. Minden erőnkkel, tudásunkkal, gyarapítjuk közös gazda­ságunkat, saját boldogulásunk, jobblétünk, a béke megvédése ér­dekében. A tavaszi kalászosok vetését március 20-ra befejeztük. A ka­pásnövények ültetését, a fejtrágyázást és az őszi vetések ápolá­sát április 24-re elvégeztük. Április 24-ig 26 kh földet letrágyáz­tunk. 970 négyszögöllel több a cukorrépavetésünk, mint ameny- nyit tervünk előír. A tervezett 15 kh kukorica-vetés helyett 18 kh kukoricát ültettünk négyzetesen, arneiy munkánál a női munka­csapatunk 200 százalékos eredményt ért el. A fogatos brigá­dunk az őszi vetések fogasolását — kihasználva a kedvező idő­járást — vasárnap végezte el. Munkánk fogyatékossága egyedül az, hogy nem tudtuk még kiépíteni a helyes brigád és munkacsapat szervezetet. Még ebben az évben nevelőmunkával odahatunk, hogy minél előbb megala­kuljanak a brigádok, s host/ azok tervek szerint dolgozzanak. Uérem a Szabad Nógrád szerkesztőségét, hogy ebben a ^ nagy munkában legyen segítségünkre. Mi ágii akarunk dolgozni, hogy a mi Szabadság termelöcsoportunk példakép legyen a tolmácsi egyénileg dolgozó parasztok előtt. Ügy akarunk dol­gozni, élni, hogy az egyénileg dolgozó parasztok is minél előbb rálépjenek a szövetkezeti gazdálkodás útjára, amelyet nekünk pártunk, szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás elvtárs mutatott. Potholeczki Mária tszcs könyvelő tolmácsi Szabadság t6zcs Márton Ferenc üjlak-iizemi csapata már több mint 11-szeresére teljesítette vállalását A Kisterenyei Vállalat Újlak üzeménél a termelőcsoportok vetélkedése következtében Már­ton Ferenc, etesi csapata 171 százalékra teljesítette április havi tervelőirányzatát. Márton Ferenc csapatának minden egyes tagja becsületesen harcolt, hogy vállalt kötelezett­ségüket tettek támasszák alá. A felszabadulási héten is bebizo­nyították helytállásukat, mert a 30 csille kötelezettségi vállalá­sukat 253 csillére teljesítették. A választási békeverseny alkal­mával ismét 30 csille többter- melésre tettek fogadalmat, amit több, mint tizenegyszeresére tel­jesítettek. Április 29-ig vállait 30 csille helyett 345 csille ter- venfelüli szenet adtak nép­gazdaságunknak. Nagy János üzemvezető' Protekció, vagy figyelmetlenség? Április 4-én betértem felesé­gemmel a nagyoroszi földmíí- vesszö vetkezeti italmérőbei, hogy egy-egy pohár sörrel enyhítsük szomjunkat. Előttem két vendég volt, s még utánam is jöttek elég szép számmal községbeü dolgozók. Nem is az volt a hiba, hogy jöttek, hanem az. hogy azokat soron- kívül szolgálta ki, engem pe­dig 30 percen keresztül figye­lemre sem méltatott. Már azt vettem észre, hogy az utánam jövők kétszer ürítik poharukat, én pedig a várakozást feles­legesnek találva az italmérés­ből szomjasan távoztam fele­ségemmel. Skultéíy László Eger Versenyben a vetés befejezéséért Megyénkben igen vontatottan halad a kukorica, napraforgó, valamint a burgonya vetési terv- teljesítés üteme. A megvei ta­nács mezőgazdasági osztályának statisztikai csoportja az alábbi versenyeredményt adta ki április 29-én. A kukoricavetés tervteljesítés- ben első tett a balassagyarmati járás 88.3 százalékos tervteljesí- téssel. Utána következnek a sal­gótarjáni, rétsági, pásztói és a szécsényi járások. Az utóbbi négy járás vetési tervteljesítése egyenként nem érte el még a 70 százalékos eredményt sem. A napraforgó vetési tervteljesí- tésben ugyancsak a balassagyar­mati járás érte el a legszebb eredményt. Eredménye 89.2 szá­zalék. Utána következnek a rét­sági, szécsényi, salgótarjáni és a pásztói járások. A burgonyaültetési tervteljesf- íésben a salgótarjáni járás ve­zet 92.7 százalékos eredménnyel Utána következnek a balassa­gyarmati, rétsági, szécsényi és a pásztói járások. Minden járásban ügy a kuko­rica-, napraforgó-, mint a bur­gonyavetési tervteljesítés ütemét meg heti gyorsítani. Minden napi késedelem a termésered­ményt csökkenti, ezért egy pár napon beiül minden termelőnek teljesíteni kell állampolgári kö­telességét, be kell fejezni a bur­gonya, kukorica, napraforgó ül­tetését. V * V Jobbat igazán nem is választhatnánk 1fgy késő őszi napon, amikor már alig bírt kiegyenesedni a malteros ládával, a kis Kónya Erzsi úgy érezte, hogy nem bírja tovább. Ha még -egy lépést tesz, lefordul az áll­ványról. De 1935-ben egy földtelen parasztember lánya sza­mára ismeretlen volt az, hogy „nem bírom tovább”. Bírni kel­lett Kónya Erzsinek is, ha élni akart. Élni pedig még 1935- ben is nagyon akartak a 16 éves lányok. Az élet szépségeiből azonban csak kis morzsák jutotiak neki és a hozzá hasonlók­nak. A harmincas években ezer és ezer földtelen parasztember ment Dejtárról és a környező falvakból minden ősszel Buda­pestre az építkezésekhez munkát keresni. Olyanok voltak, mint a vándormadarak. Ősszel fölkerekedett a sok nincstelen, hogy egy kis pénzt keressen, amiből a nyáron innen-onnan kölcsönkért pénzt visszafizethessék, meg egy öltöző ruhát, vagy cipót vehessenek. Tavasszal visszamentek a falujukba kapálni, aratni, ásni, cséptőmunkásnak, nagygazdákhoz vagy az urasághoz, hogy meglegyen a kenyérnek való, meg egy kis krumpli a családnak. 19 éves korában Bacsa Ferencné lett Kónya Erzsiből. Nyáron át annyi volt a különbség, hogy addig a szüleivel Tólh Vince, vagy Fábián Kálmán háláknál kapáltak, aratlak. A férje családjába kerülve pedig az egyik ezerholdas prímást birtokon arattak. Télen pedig azontúl a férjével ment föl Pestre munkát keresni. ■ * 7 952 tavasza. A dejtári József Attila tsz földjein serényen folyik a munka. Nyoma sincs az elmúlt évi szervezet­lenségnek, széthúzásnak. Az új vezetőség megválasztása óta a tagok nagy többsége lelkesen dolgozik a tsz-ben. Az egyik táblán kukoricavetés alá készítik a földet. Bacsa Ferencné, a tsz intézőbizottsági tagja nagyon elégedetlen. A földet nem hengerezlék. nem készítették elő úgy. hogy a ku­koricát négyzetesen vethetnék, pedig ő meg van róla győződve, hogy az a kis munkatöbblet bőségesen megtérülne ősszel, több termés formájában. Kitartóan harcol azért, hogy ezt az új agrotechnikai eljárást bevezessék, de az emberekben még erős a maradiság és egyelőre még többen vannak, akik azt mond­ják, hogy „eddig is jó volt így, mért ne lenne ió ezután is". Annyit azonban mégis sikerült kiharcolni a fiatal, de igen erélyes Bacsánénak, hogy az egyik darabon próbaképpen mégiscsak négyzetesen vetik a kukoricát. Es a tsz tagsága ősszel dühösen gondol saját makacsságára, mert csak az a termésük lett kukoricából, amit a négyzetesen vetettről letör­tek. A másikon csak silózni való termett, a dejtári homokos földön sorosan vetett kukorica nem állta a szárazságot. Az idén Bacsa Ferencné boldogan gondolt arra, hogy érdemes volt tavaly harcolni, az idén már minden szem kukoricát négyze­tesen vetettek. A községben úgy ismerik ezt az alacsony, mosolygós _ fiatalasszonyt, hogy „amibe Bacsáné belefos, azt ke­resztülviszi.’' Minden munkát szívvel-Iélekkel csinál. Szereti a földet, a munkái, de főként az embereket — no persze csak azokat, akiket megillet ez a szó, hogy ember. Mert a volt „nagygazdákat”, a ku'ákokat, minden rendű és rangú kizsák- mányolót nagyon gyűlöl. Úgy, ahogyan csak azok tudnak gyűlölni, akik nagyon szeretik a népet, dolgozótársaikat. A tsz tagsága és a község dolgozói mindig becsülték szorgalmas munkájáért. Tavaly annak dacára, hogy még csak párhónapos volt a harmadik gyerek, 150 munkaegységet ért el. Az ősszel a jó munkája után a községi tanács mezőgazda- sági előadója lelt és itt is becsülettel megállta a helyét • TTgy napsugaras tavaszi délelőttön, űnneplőruhás vidám emberek gyülekeznek Dejtáron az új mozi épülete előtt. Meg a környék legjobb dolgozói is eljöttek. Ünnepnapja van a községnek. Képviselőt jelölnek. Még a választás előtt meg­vitatják, hi a legméltóbb arra, hogy képviselőjelölt ”legyen. Sokszáz dolgozót választanak meg most képviselőnek, akiknek az élete szinte semmiben sem különbözik sokmillió dolgozó­társuktól. Bacsa Ferencné így beszél erről, elgondolkodó ko­moly arccal: „Mindig olyan volt az életem, mint más ezer és ezer földtelen dolgozó paraszté. A múltra csak úgy tudok em­lékezni, hogy jó nem is jut az eszembe, mert ami kevéske jó, vagy szép akadt is benne, azt nagyon hamar eljelentette ve­lünk a sok-sok nyomorúság, céltalan robot. A felszabadulás óta is úgy éltem, mint a többiek. Talán csak az volt a különb­ség, hogy sosem tudtam szótlanul elmenni a dolgozók érdekét sértő helytelen cselekedetek mellett, akkor is szóltam, ha más azt tartotta, ne szólj szám, nem fáj fejem, mindig harcoltam az u/ert, a jobbért." Toppén ez a harcosság, szerénység és ősellenség, a jövőbe v -I v.eie^ szMárd hite az, amire felfigyeltek dolgozótársai. Ezzel erdemelte ki, hogy a képviselőjetölö gyűlésen népünk szeretett vezetője, Rákosi elvtárs és Hajdú József elvtárs, a meBKei pártbizottság másodtitkára után harmadik jelöltnek a egyhangúlag Bacsa Ferencnél fogadja el képviselő­jelöltnek. A javaslatot Mészáros András, a termelőszövetkezet brigádvezetője tette, de az arcokról, amellyel a javaslatot fo­gadták, a szeretetteljes mosolyokból, amellyel az egyszerű, szerénymosotyú asszony felé fordultak, még a hozzászólások előtt le lehetett olvasni a gondolatokat. .,Bözsi nagyon jó lesz — mondták örömmel — jobbat igazán nem is választhatnánk", Annak meg külön örültek az asszonyok, hogy asszonyt vá­laszthatnak. Olyan parasztasszony fogja képviselni az ügyüket az országgyűlésen, aki ismeri az életüket. — Hogy mit éreztem akkor — emlékezik vissza Bacsáné azokra a forró pillanatokra. — Hát az első pillanatban csak csodálkoztam. Még hogy én képviselő legyek. Hát mivel érde­meltem én ezt ki, hisz nem tettem semmi különöset, csak dol­goztam. Persze igyekeztem mindig a legjobban dolgozni. De hiszen sokat dolgoztam én a múltban is, mégis mi voltam akkor, kulákok cselédje, semmi más. Persze ez mind csak úgy átszaladt a fejemen, de amikor láttam, hogy milyen szeretet­tel néznek felém a többi dolgozók, helyeslik a javaslatot, akkor már arra gondoltam, hogy ekkora bizalom nagyon nagy fele­lősséget jelent. De én nem félek a felelősségtől, mert biztosan tudom, hogy a párt és a dolgozótársaim majd segítenek. El vagyok rá készülve, hogy nagyon sokat kell tanulnom, ha a bizalomnak meg akarok felelni, de én szívesen tanulok, ha ezzel a dolgozók hasznára lehetek. A választási békeversenyvállalás teljesítésének élenjárói Megyénkben egyre több azok­nak a dolgozó parasztoknak a száma, akik hazafias tettekkel, a választási békeversenyvállalás határidő előtti teljesítésével ké­szülnek ünnepelni a választások napját. Ilyen példamutató dolgozó pa­rasztok közé tartozik Varga Jó­zsef debercsényi középparaszt, aki már teljesítette féléves ba­romfi-. tojásbeadási kötelezettsé­gét. Míg Gáspár József bencur­falvai 10 holdas középparaszt, egészévi tojás- és baromíibe- gyüjtését teljesítette. Ugyancsak teljesítették válla­lásukat Frane Imre tari kéihol- das, Halász János tari, Kanyó József szurdokpüspöki, Menus József szurdokpüspöki, Rutina Pál nógrádmegyeri, Pilisi János egvházasgergei dolgozó parasz­tok. , „ Varga Albert

Next

/
Oldalképek
Tartalom