Szabad Nógrád. 1953. május (9. évfolyam. 35-43. szám)

1953-05-01 / 35. szám

A % ZABA» xétiRAO 1953 árpilis 29. A napraforgó termelés jelentőségéről Legfontosabb olajos növé­nyünk a napraforgó és éppen ezért arra keil törekednünk, hogy a bevetett területek nagyobb átlagtermést hozzanak. Sok esetben mostoha növény­ként kezelik a napraforgót, pedig a helyes agrotechnikai eljárások alkalmazásával nagy termések érhetők el. A szára­zabb időjárási viszonyainknak is megfelelő lövászpatonai nap­raforgó — amelynek magját a fö dmüvesszövetkezetek árusít­ják — alacsony törzsű, egy- tányérú, termése nagy olajtar­talmú és helyes rtiűvéiéase! nagy termést ad. A legjobb termést a jó erő­ben lévő, tehát közvetienü! trá­gyázott talajon adja. Ha kellő mennyiségű istái lótrágyávai rifkn rendelkezünk, végezzünk fészektrágyázást. Alkalmazásá­nál arra üs?ve!ifink, hogv a trágya jó! összekerve a fészek aljára kerülőn, arra pedig egy kis földet húzzunk, hogy a trá­gya a maggal közvetlenül ne érintkezhessen. Kapásnövényeink közül a napraforgó a legjobb gyom­irtó. Hatalmas levéízete ugyanis a . talajt, - anny ira beárnyékolja, hogy még a tarackot is képes elnyomni, ha első kapálását jól és időben elvégezzük. A napra­forgót általában rossz elővete- ménynek, tartják. Ez azonbáin nem annyira a tápanyag kihasz­nálásával, mint inkább a talaj- nedvesség nagyobbmértékű igénybevételével :tna gyarázható. A napraforgó vizigényes növény. Jó termést tejlát csak akikor várhatunk, ha kellő nedvesség á 1 rendelkezésére. Ezért a talajművelés minden mozzanata arr.a ’Irányuljon, hogy a lehul­lott csapadékot a legtökélete­sebben raktározzuk. A napraforgót géppel, sorba, kézzel, fészekbe vet jük. A sor-és a növénytávo.ság a lová-szpzío- nai fajtánál 60 centiméter só-r­és 40—50 cm növénytávolság. Gépi sorveíés-né! holdanként 6—10 kg, fészkes vetésnél 3—5 kg, fészkenként 4—5 magot szá­mítva. A napraforgó jól birja a mé­lyebb vetést, ezért könnyebb ta­lajon 6—8 centiméterre, kötőt- tebb . talajon 4—6 centiméter m-é'yre vessük. Vetés után könnyű hengert, utána mag­takarót, ha elég nyirkos a talaj, csak magUkarót járassunk. Fészke® vetés esetén ajánlatos a területet először keresztben, hosszában megvonalazni, hogy a fészkek a keresztezést pontok­ra kerüljenek. A kapával a mag­ra húzott földre mindig tapos­sunk rá, ez esetben vet,és utá-n nem hengerezzük, hanem csak magtakairóval íjttegj aratjuk a területet. A kedvező időjárás esetén a vetést követő 6—8 napon sorol a napraforgó. Mihelyt a sorok ió! látszanak, kapáljuk elsőíz­ben a napraforgót. Ez a kapá­lás 7—8 cm mélységű legyen. Ugyanis a szétterülő bo-jtos nö­vényzet ilyenkor még nincs ki­fejlődve. Á kapálással lazítjuk, szellőztetjük, légj árhatóvá tesz- szük a talajt, miáltal könnyeb­ben melegedik és benne a fiatal növények gyorsabban, erőtelje­s-ebben fejlődnek. A kapálás egyébként a legfontosabb nö­vényápolás; munka:, amelynek jó és időben való elvégzésétől függ egész termésünk sikere. A kapálással nyitjuk meg a talaj felszínét a lehulló csapa­dék befogadására, irtjuk a gvo- njolía-t és a kapálással szüntet­jük meg a felső talajréteg lömő- döttségét. Ne késlekedjünk tovább a napraforgó vetésével és a korai vetósűek azorgraali kapálásával. Az első kapálást helyettesíthet­jük könnyű boronává! is. A ko­rai; vetéssel és az időben elvég­zett ápolási munkálatokkal biz­tosíthatjuk a bő termést, és ezáltal megteremtjük az előfel­tételét, hogy beadási kötelezett­ségünknek eleget tudjunk tenni. A termelőszövetkezeti csopor­tok is minél nagyobb mérték­ben végezzenek napraforgó- vetési, tovább növeljék nepra- forgóvedésüket. A nagyoroszi Úttörő t ernte! őcsoport vetés­terve alapján napraforgó veté­sével biztosítsa beadási kötele­zettségének teljesítését. Az egyéni gazdálkodók köves­sék Somoskő példáját, ahol 140 százalékban teljesítették a ter­melők napraforgó vetéstervüket. Még nem késő a napraforgó vetése, vetőmag is rendelkezés­re áll, a nagy kedvezményt, nyújtó rendelkezés is indokolttá teszi, hogy a választások tiszte­letére egykét na-pon beiül min­den késlekedő elvesse a napra­forgót. Márkus István agronómus. Kiskereskedelmi boltok nyitvatariásának szabályzása május 1-el kapcsolatosan Május 1-én a vendéglátőüze- mek, édesség- és cukorkaboltoik kivételével minden bolt zárva. Május 2-án: 8 órától 10 óráig a hús- és a tejboltok tartanak nyitva. 8—12 érái^az összes élel­miszerboltok és 8—2 óráig pedig a l'ó'útvonali fontosabb iparcikk üzletek tartanak nyitva. (Vas-, ve­gyi, papírboltok kivételével.) Május.3-án minden bőit zárva, a tejárusító boltok 7—9-ig nyit­va tarthatnak. Lillafüred is a dolgozóké A vájártanulók előtt is kitárult a kapu az igazi művészet felé Mg negv nuimpoa! eze őtt ala­kult meg intézményünknél a képzőművészeti kör. Munkájukat ■d tanulók rajzolással kezdték, de már itt is megmutatkozott, hogy a szakmai gyakorlatok és a tanulás melleit szívesen fog- láákoznak a képzőművészettel. Szabó István szobrászművész mint körvezető igyekezett érde­kessé tenni a foglalkozásokat, a gyakorlat mellett nem feledke­zett meg az elméletről sem. Rendszeresen • tartott előadáso­kat nagy festő- és szobrászmű­vészeinkről, szoc.a.isia rea.­izmusról és több hasonló kérdé­sekről. Az előadások azt ered­ményezték, hogy a képzőművé­szeti kör tagjai szorosabbra fűzték kapcsolatukat a könyv­tárral, valósággá) ostrom alá vették azt. A tanulókat' legjob­ban érdekelte Lenin és Sztálin elvtársik véleménye a képző­művészeiről. Sok szépirodaim', és ideológiai művet olvastak el, ezáltal műveltebbekké, szélesebb látókörű ékké vájtak. A körvezetőjük, Szabó István elvtárs figyelemmel kísérte a ta­nulók fejlődését, segített nekik és buzdította őket. Mikor elér­kezettnek látta az időt, akkor a legjobbalekal együtt hozzáfogott egy nagy mű elkészítéséhez, mely 2.20 rné-.-er. A. szobor ifjú bányászt ábiázol. Püski Sándor elsőéves tanulóban telték meg a tieg+íetefó mó-deílí. A mű fejének a megmintázását a legtehetsége­sebb: ffj. Kiss Béla másodéves tanuló végezte. A többiek kivá­lasztottak egy-egv részt meg­mintázásra. Szabó elvtárs oda­adó lelkes munkája, s az egy- másközöiti pártszerü -bírálat se­gítségével rövid másfél hónap eltelte után tnegmintázták a szobrot. A tanulók izgatottan várták az öntési munka eredményeit. Aztán régi vágyuk ápr!l!s 21-ér. teljesült, amikor a szobor az iskola folyosóján büszkén hir­dette a közös munka sikerét. Minden tanuló boldog volt. Büszkén nézegetlek alkotásukra, az „Ifjú Bán\asz“-ra, mely sok fiatal bányász keze nyomán szü­letett* fi a s/obur is büszkén hirdeti. hogy népköztársaságunkban minden gyökeresen megválto­zott. Ma a munkás ifjúság — köztük a vájártanulók — előtt is kitárultak a kapuk a művésze­tek felé is. Minden fiatal képez­heti magát, a művészet bár­melyik ágában, mert pártunk és kormányunk biztosítja annak a lehetőségét. Tanulóink szívesen nézegetik „Az ifjú bá-nyász”- szobrot. mely távolba tekintő szemével a kommunizmus if fai­nak boldog életébe lát. Gábor Term ás fcuHúrfe! elő* Lillafüred hazánk egyik leg­szebb üdülőhelye. Szép, festői tájak- veszik körül Hosszú iáön keresztül csak a bárók, grófok, földesurak, tőkések, a-kizsákmá­nyolok élvezhették a környék szépségeit. Az egyszerű szegény ember még a közelébe sem jut­hatott az üdülőnek. Felszabadulásunk után Lilla­füred is gazdát cséréit "Eltűntek 3 fölényeskedő, a szegény em­bert sem-i ni bevevő, dölyfös, nép- nyúzófe A dolgozók, a munka hőse! vették birtokukba az üdü­lői. Megyénk dolgozói közül is már sokan töltötték itt kelleme­sen az üdülési szabadságukat. Uj erőt. gyűjtöttek a további harchoz. Sok bányász, gyári munkás, s az építőipar ki­váló munkásai, egyénileg dol­gozó paraszt, tszcs és állami gazdaság dolgozói szeráztek már itt kellemes, emlékeket. Az üdül ősben részvevők nem' felejtik el soha az üdülőben eltöltött ideijüket. De nem feledkeznek meg arról sem, hogv mindazt a kellemes szépet és jót, amelyben részesül tek, a pártnak - köszön­hetik. Buda Antal, ■ a-z acéláru­gyár sztahanovista drótkötője a következőket írja levelében: „Nagy kitünte­tésben részesültem. Két kellemes hetet tölthettem Lili aj ü- reden, melyet pár­tunknak és. kormá­nyunknak köszön­hetek. Ezt az üdü­lést elsősorban a Szovjet Hadsereg tette lehetővé szá­momra, aki felsza­badított bennünket a fais-iszi-a elnyo­más. a kizsákmá­nyolás alól. Lillafüreden a múltban a grófok, bárók dőzsölték cl azt a pénzt, melyet a dolgozók kizsák­mányolásából sze­reztek. Ma a dol­gozóké az üdülő... Megérkezésünkkor kedvesen fogadtak, megmutatták a szobáinkat, mely­ben minden kénye­lem biztosítva volt A szobában hideg és melegvíz, köz­ponti fűtés, fürdő állt rendelkezé­sünkre. Az első nap ismerkedési es­tet tartoliunk, ahol megtudtuk. , hogy • az ország minden részéből vannak itt dolgozók, akik jó murí-kájuk jutal­mául üdülnek két hétig Lillafüreden. .4 kétheti üdülés alatt megismerked­tünk a Bükk-hegy- ség szépségeivel. természeti kincsei­vel. Egy alkalom­mal voltunk Mis­kolcon is, ahol meglátogattuk sze-. r eteti vezérünk, Rákosi elvtárs éle­téről szóló kiállí­tást. . üdülésem alkal­mával több egyéni­leg dolgozó és iszcs-ben, állami gazdaságban ter­melő paraszttal el­beszélgettem, akik szintén elmondták, hagy nem volt sem­mi megbecsülésük a múltban. Látás tói vakuláslg dol­goztak, mint béres, vagy napszámos, harmados földet vállaltak. A . földes urak kizsák: ná nyalták 'ókei. Ma a dolgozó . paraszto­kat segíti álla­munk . gépekkel műtrágyával, vető­maggal, a iá dol­gozókat pedig ki­tüntetésben része­síti, ők is itt üdül­tek velünk együtt Az utolsó na-p ■búcsúestet tartot­tunk, . melyen úgy az ipari, mint mezőgazdasági dolgozók megfo­gadtuk: hazaérve, még jobban fo­gunk- dolgozni, kogu ezzel is meg­háláljuk pártunk nak. és kormá­nyunknak, a Szov­jetuniónak, hogy lehetővé ietie szá­munk .-a e kéiheles üdülést". Buda Antal sztahanovista drótkötő fogadalmához híven a- munkaidő minden percét ki­használva tovább harcol az eredményének fokozásáért. Neve mindennap látható a dicsőség- táblán. A felszabadulási héten is az elsők között volt. Tervét a felszabadulási héten 266 száza­lékra teljesítette. Még ezzel az eredményével sem elégszik meg. Küzd a választási békeverseny győzelemre viteléért, mert így akarja biztosítani maga és dol­gozó társai számára, hogy még több, kellemes két hetet tölthes­senek el a lilla-rRredi üdülőben. ★ A 63/1 Építőipari Vállalat dol­gozói közül Bálint Gyula ta nuló-oktató is abban a kitünte­tésben részesült, hogy jó műn kaja után, meglátogathatta Lil­lafüred üdülőjét. Az ott szerzett élményeikről a következőket ír­ja; 1953 február 26-tól március 12- ig üdültem azon a helyen, ahová a múltban a becsüle­tes dolgozók nem futhatlak el. A le­tűnt rendszer urai, kakastól1, asokkal, csendőrökkel őriz­tették buja életüket itt. Ez már a múl­té. Köszönétiinkei és hálánkat fejez­hetjük ki a szovjet népnek, mert meg­változtatták életün­ket. Miénk, a dol­gozóké lett a lilla­füredi üdülő is, mely minden ké­nyelmet biztosít fiatalnak és idős­nek egyaránt. Az üdülő gondos sze­mélyzete mindent elkövet, hogy a dolgozók jól érez­zék magukat, kio'- henjék a munka fá­radalmait és uj­júit erővei folytat­hassák a szocializ­mus építését. Én már másodízben részesültem abban a megtiszteltetés­ben. hogy két hetet tölthettem Lillafü­reden. .4 multévben is kellemes élmé­nyekkel gazdagod­va. kipihenten tér­tem vissza munka­helyemre. Megfo­gadtam, még -na­gyobb lendülettel végzem a munká­mat és ezáltal fe­jezem ki köszöne- temet póriunk, kor­mányunk és a szovjet nép ■ iránt. Bálint Gyula elvtárs az üdű« fásával. A tanulókat a haza, a lésrői való visszaérkezése u.an még nagyobb gondossággal, szeretettel foglalkozik a jövő nemzedék felnevelésével, okía­munfca szerelőiére tanítja, fe­gyelmezett, újtípusú embereket nevel a hazának. Rádió műsorából állandó müsorszámok Kossuth-rádió: 5 00—6 30-ig: Reggeli zene. — 5.30: Hívek. Lap- Szemle. — 6.45: A Szabad Kéj} mai vezércikke. — 7.40; Naptár. — 7.45: Műsor-ismertetés. — 8.30 Műsorzárás. — 12.00: Hírek. Han­gos Újság. — 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés. — 15.15; Hírek szerbül. - 17.00: Hírek. - 18.40: Hírek németül. — 19.00: Hangos üjság, — 19.30; Hírek szerbül. — 2Ö.00: Hírek. — 22.00: Hírek. — 24.00: Hírek. Petofi-rádió: 6.00: Hangleme­zek. — 6.43; Jó reggelt gyerekek! — 7.15: Hírek szlovénül. — 10.00: Hírek. — 11.30: Műsorzárás. — 18.25; Hírek szlovénül. — 20.15: Spcrmegyedóra. — 21.30: Hírek németiil. május i, péntek Kossuth-rádió: 15.30: Keringik. — 16.10: Zenés irodalmi műsor. — 17.00 Népdalok. — 17.40:- Dia­dalmas ünnep. — 19.00: Az egész ég vörös a naptól. Hgl. — 20.00; Hangképek az ünneplő ország­ból. — 21.00; Vidám, zenés május elseje. Petéfi rádió: 15.15: A nemzet­közi munkásmozgalom dalai. — 16.15: Jó munkáért scép muzsi­kát. — 17.00: Napjöiti kovács­legény. M esel átél:. — 18.40: Tánc­zene. — 19.00: Feledhetetlen él­ményeink. Kovát? Nóra s Rab István Kossuth-díias művészek zenés útirajza a Szovjetunió ba­le aszínházah'óL MÁJUS 2, SZOMBAT Koasuth-rádio: 1100: Eme' ük magasra a proletárr.emzetközi- ség zászlaját! — 13.15: A Ma­gyar Rádió népi zenekara játszik. — 18.00: A moszkvai Vörös-téren. Előadás. — 1,7.00; Szövetkezeti híradó. — 17.20: Zenés irodalmi műsor. — 19.00: Népi demokra­tikus rádiók tánczenéjéböl. Petofi-rádió; 11.35: Népek da­lai, — 13.SS: MUSZKA-hangver- seijy. — 15.00; Szív küldi. — 15.30: Irodalmi' műsor. — 16.15; A Rádió gyermekszínházának mű­sora. — 17.05: Magyar művek. — 18.00: Liszt műveiből. — 18.40: Tánczene. — 19.0U: Mindenki operája. MÁJUS 3, VASARNAP Kossuth-rádió: 9.00: Egy falu — egy nóta. — 10.10: Csinn- Br.rrim. — 13.30: Bé.te és szabad­ság. — 15.30: Lj művek btlnuta- tói. — 16.30: Operettrészieíeif. — 17.00: Egy hét" a külpolitikában. — 20.20: Irodalmi. műsor. — 20.50: Népi együttesek hangver­senye. — 22.1.0: Tánczene. Petöfi-rádio; 9.30: Miska bácsi lemezesládája. — .12.20: Az álom megvalósul. Zenés irodalmi mű­sor. — 14.00: Magyar dalok. — l.o.00: Kérdezz — felelek. — 16.40: Szemünk fénye; Gyermekversek. — 17 1.5: Spül s komj-nunIzmus — épül a szocializmus. — 18.40: lángzené. - 19.00; .Olasz opera­est. Hangiemea. .( ■ ' ; Nagy lemaradás mutatkozik megyénk sportköreinél az MHK tervteljesítésben A járási es városi TSB-ktől a megyei TSB-hez beérkezett jelen­tések jelentős, nem egy helyen súlyos lemaradásról tanúskodnak az MHK terv teljesítésben. Az ejlsö negyedév munkáját és az elért eredményeket tanúsító április havi jelentések, főként a falusi sportkörök munkájáról mutatnak gyenge képet Ezen a területen a legnagyobb a lemaradás. Kü­lönösen a rétsági járásban, a szécsenyi és a salgótarjáni járás­ban. A szakszervezeti sportkörök vonalán sem kielégítő az ered­mény. Főként az ismétlő próbára jelentkező« tervszámá»2k teljesí­tésében igen nagy a lemaradás. Itt különösen a Tűzhelygyárnál, a salgótarjáni üveggyárban, az Építőknél a Szpártákusznáf, a Nagybátonyi Bányásznál, a Zagy- vapáifalvai Bányagépgyárnál, a Kazári Bányásznál, a Karancsal- jai, a Bccsárlapujtői Bányászná! és a Kisterenyei Lokomotívná! szembetűnő ez a hiányosság. Nem kielégítő azonban az új MHK-zók szervezése és felkészí­tése sem. itt jó munkát csak a Kisterenyei Bányász, Zagyvaoái- falvai Építők és a Saígótarjáni Bányász mutatnak fel. A középiskoláknál és az álta­lánosiskoláknál jó munkát végez­tek, előirányzatukat túlteljesítet­tek. Részprobáfc is már több mint 50 százalékban teljesítették. A Munkáé ő Tartalékok sport­köreinél mutatkozik a legeredmé­nyesebb munka. A jelentkezési előirányzatukat majdnem 300 százalékra teljesítették. A rész­próbát is 90 százalékban teljesí­tették. Az MHK ellenőrző bizottságok munkájára nem a legjobb fényt vetik ezek az adatok. Tevékeny­ségük a legtöbb helyen sok kí­vánnivalót hagy maga után. Bár ezek a bizottságok mindenütt megalakultak az előírásoknak megfelelően, a tények mégis azt mutatja«, hogy létezésük csupán formai, minden tartalom nélkül. Tevékenységük legfontosabb terü­letén, a sportkör MHK-munkájá- nak ellenőrzésén, megsegítésében lemérhető eredménye egyáltalán nem mutatkozik. Az edzők munkájáról is súlyos bírálatot mondanak a jelentések számadatai. Főként a szakszerve­zeti sportkörök szerződtetett és fizetett edzőinek kellene nagyobb felelősséggel kezelni sportmozr gaSrrsunk alapját képező MHK testnevelési rendszerünk tervtel­jesítését. Ezek a hiányosságok arról tanúskodnak, hogy edzőink nemcsak hogy nem állítják sport­munkájuk középpontjába az MHK-t de az MHK-próbára való felkészítést és a próbáztatást Is teljesen elhanyagolják, bár edzési munkaterveikben mindenütt sze­repeinek ezek a feladatok. Külö­nösen kitűnik ezen a vonalon a zagyvapálfalvai Juhász Gyula a Saígótarjáni Építőknél Géczi Pál. a Nagybátcnyi Bányásznál Radios Gyula s ugyancsak a zagyvapál- falvaií Huszár Gyula edző rossz munkája Azonban vannak edzők, akik szívüg/üknek tekintik az MHK-t s nemcsak munkaterveik­ben szerepel ezen feladatuk, ha­nem foglalkoznak is velük. Itt különösen jó munkát végez Kié­ber Gábor, a Salgótarjáni Bá­nyász edzője ki a sportkör edzés­rendszerét teljesen az MHK ra építette. Igen örvendetes látni' amint a mérkőzések előtt a fiai bemelegítéskor a minden izmot megmozgató MHK-qyakor latokat végzik. Jó munkát végez még Nemes Béla Kimer Rezső, Takács Bábi, a Kisterenyei Bányász ed? zője és Viroszták Lajos, a Job* bágyi Vasas edzője. A falusi sportkörök elnöksé« geinek sem kisebb azonban a felelősségük a maguk területén A teljes nemtörődömségről be­szélnek a rétsági járás és a szécsényi járás MHK-munkája, ahol ismétlő próbákra az elő­irányzat 50 százaléka jeientker zett csak, de még senki nem pró- bázott. Legfontosabb feladat, hoqy a sportkörök elnökségei, az edzők, az MHK-bizottságok haladéktala­nul számolják fel a lemaradásom kát. Késedelem nélkül mérjék föl a tennivalókat, szervezzék meg és ütemezzék be gondosan az elvégzer.ciő feladatokat, hogy az MHK területén mutatkozó hiá­nyosságokat a legrövidebb időn belül meg tudják szüntetni, Az újonnan megválasztott vezetősé­gek pedig érezzék át az MHK nagy jelentőségét és valójában minden sportköri munka közép­pontjába a Munkára Harcra Kész rendszerünket állítsák. — Gregor Sport sorokban Május 3-án megyénk községei! sport brigádok látogatják meg. Szfigyre, a balassagyarmati gim­názium tornászcsapata látogat el. hogy- ott bemutassa tudását. Pa- lo'.ásra a Salgótarjáni Vasas at­létái mennek Dejtárra a balassa­gyarmati atléták. Nógrácénegye- rén a Salgótarjáni Vasas ököl­vívói szerepelnek. Május 10-én Kisterenyén a Sal­gótarjáni Bányász tornászcsapata vendégszereoel. Szécsényben, il­letve Kagylóson a Salgótarjáni Vasas atléták látogatnak el. Mát- raszöllösön a Salgótarjáni Bá­nyász ökölvívói rendeznek bemu­tató mérkőzéseket. ATLÉTIKA A SZOT versenykiírása alap­ján az 1953-as évi férfi, női, fel­nőtt, ifjúsági, serdülő egyéni és csapat atlétikai mezei futóver­senyt megyénkben május 3-án rendezi meg a Szakszervezeték Megyei Tanácsa. A verseny má­jus 3-án délelőtt 10 órakor kez- ció'dik a Salgótarján—Somoskő­újfalu felé vezető út jobboldalán lévő Sebaji-réten. A versenyen a korcsoportok szerint 1—2—3 he­lyezést elérők éremdijazásbati ré­szesülnek. Mivel a verseny MHK minősítő versennyel bír, így aki a próbálások szintiéit eléri, az ered­ményről igazolást kap a verseny- bíróságtól. Falusi sport régen és most A falu sportja egvre szebben fejlődik hazánkban. Ez vonatko­zik megyénkre is. Egyre nagyobb .számban kapcsolódnak, be falusi fiatalok a rendszeres sportolásba. Felszabadulásunk előtt a falvak­ban többnyire csak a. .hivatalno­kok, kocsmárosók. hentesek, a vagyonos parasztok fiai számára álltak nyitva a sportpályák ka­pui. Megyénk területén is igen kevés falusi sportkör működött, ahol sporttelepről és edzőkről nem gondoskodtak. Különösen edző szinte elképzelhetetlen volt a falusi sportéletben. A falu kultu­rális felemelkedésével a spórtélct is hatalmas fejlődésen ment ke­resztül. Ma már országos vi­szonylatban több mint 80.000 fa­lusi fiatal SDortol rendszeresén. Ms már alig akad olyan falu, ahol sportpálya ne lenne. Az öt­éves terv során 400 új, korszerű sportteleo épül. 1946 óta álla­munk több mint nyolcmillió fo­rint értékű felszerelést adott a colcak a helyezésekért. Ez a szám falusi sportköröknek, is a falusi sportkorok nagy’ fej­Képeink a Vizsláson - ahol a J^ését mutatja megyénkben. Kü- múltban semilyen sportverseny Ionosén kitűntél, a: ba.assag> ar- ^ J r::ati. pásztói es a .szecsenyi járás falusi sportolói. Ez az eredmé­nyekben is megmutatkozott, hi­szen az 5000 méteres női serdülő versenyt a pásztói csapat nyerte, míg a második helyen a Széché­nyi járás végzett. A férfi serdü­lőknél 1500 méteren a hálássá-- gyarmati járás csapata lett Kójb rádraegye 1953. évi bajnoka. Az első kép az ifjúságiak raji­ját ábrázolja a második képen Boros Ilona. í- Salgótarjáni üveg-. gyár versenyzője elsó'nek fut be a célba. SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqrádmeqyei Párt- bizottságánál« lapja Felelős kiadft; Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján. Rákóczi u. 92. Telefon: felelős szerkesztő 30 Ipari, mezőgazdasági és kultúrrovat 52. kiadöhivata! 436 Szikra Lapnyomda Budapest. József-körút 5 9. Kulcsár Mihály nem volt — megrendezett nő.e- rádmegyei 1953. évi mezéi baj­nokságról készültek. In a járások legjobbjai, mintegj százan har

Next

/
Oldalképek
Tartalom