Szabad Nógrád. 1953. május (9. évfolyam. 35-43. szám)

1953-05-01 / 35. szám

Elfen a tartós béke szilárd erődje, hazánk felszabadítója, a kommunizmust diadalmasan építő Sznsjetmaió! Éljen és virnljon a magyar és a szovjet nép örök testvéri barátsága! Az acélárugyár vasöntödéjének ifjúmunkásai A pásztói gépállomás ISIS május 5-én született Kari Marx, a muáásesztály kövessék az élenjárókat Á Salgótarjáni Acélárúgyáf dolgozói a termelésben elért ki­váló eredményeikkel reprói nap­ra bebizonyították, hogy hűéit pártunkhoz és államunkhoz, hogy egységesen felsorakoznak 0 függetlenségi népfront zász­laja alá. Az üzemek és brigádok közöt. ti lelkes versengés eredményez­te. hogy a Salgótarjáni Acél­árugyár havi tervét 28-ig 102.6 százalékra teljesítette. A dolgo­zók csatlakoztak a 320 tormás mozgalomhoz, melynek segítsé­gével ai termelés üteme egyen­letessé vált és állandóan emel­kedik a teljesítmény, A becsületes dolgozók harcát azonban fékezik az olyanok, mint ai Vasöntödében dolgozó Környei Pál formázó. Két héttel ezelőtt az acélöntődéből a vas­öntödébe helyezték. Mint ifjúmunkás megbízatást kapott, hogy munkájával segítse elő a vasöntöde termelésének fo kozását, de ő nem sokra ér­tékelte a kitüntetést. Fe­gyelmezetlen magatartása val több ifjúmunkást is be­folyásolt. Szem DISZ-szervezete és mű­szaki vezetői többet foglalkoz­zanak a fiatalokkal, ne enged­jék, hogy ifjúmunkásaink, pár­tunk aranytartaléka, a munka- fegyelem megszegőivé váljanak Munkájukat figyelemmel kisér­ve neveljék olyan harcosokká, mint Csabai István a a acéláru­gyár gazdasági üzem hegesztő­je. Csabai István elvtárs már 14 éves korában arra kénysze­rült, hogy 16 filléres órabérével elősegítse 11 testvérének a meg­élhetését. Szomorú emlékei van­nak a múltról, mert akkor em­berszámba sem vették a dolgo­zót. Nehéz, keserves 19 évei dolgozott le a múlt rendszer­ben az acélárugyárban. Válto­zást a felszabadulás hozott Csa­bai eivtács életébe. Már akkor tudta, hogy csak a Kommunista Párt harcol a dolgozóik igaz ügyéért. Párttag lett. A nehéz küzdelmek ke­mény harcossá nevelték Csabai elvtársat, s a harc­nak — melyet a párt útmu­tatásával folytatott — meg lett az eredménye. Ma kétszobás, fürdőszobás la­kásban lakik. Apját munkaér- detmrenddel és* sztahanovista oklevéllel tüntették ki. Az egyik öccse szintén sztahanovista, a másik pedig Győrben sztahano­vista művezető. Csabai István elvtárs, mint békebizottsági tag példát mu­tatva munkatársainak. a terme­lésben elért győzelmekkel hálál­ja meg pártunknak és kormá­nyunknak megváltozott életét. Elsőnek tette meg vállalását a választási békeverseny tisztele­tére. Megfogadta, hogy a már­ciusban elért 211 százalékos teljesítményét 241 százalékra fokozz.a. ígéretét mindennap beváltját Április második de- kádjának tervét 282 százalékra teljesítette. Elért eredményével nem elégedett meg. 25-én 331, 27-én pedig 333 százalékra teljesítette napi tervét. Az acélárugyár ifjúmunkásai kövessék Csabai elvtárs példá­ját, Tekintsék példaképüknek a szovjet ifjúmunkásokat, a har­cos Komszomol tagjait. Teljesít­ményeik fokozásával, minőségi munkával segítsék elő ai válasz­tási békeverseny győzelemre­vitelét. Lischka Frigyes sztahanovis­ta művezető eddig 15 újítási ja­vaslatot nyújtott be, mely éven­te félmillió forint megtakarítást eredményez. Újítása után már 10.000 fo­rint jutalmat kapott. Lischka elvtárs lelkes harcát követték az egész üzem dolgo­zói. A második negyedév győ- zelemrevitele érdekében vállal­ták, hogy terven felül 36 tonna túlteljesítést érnek el, ebből má­jus 17-ig 18 tonnát gyártanak. A felelősségérzet, az adott szó beváltásárai való törekvés ered­ményezte, hogy április 28-ra már 30 torma túlteljesítést értek el. így tervüket 112 százalékra fokozták. Ezenkívül hat és fél tonna bevonó­port, több mint 18.000 fo­rint értékben takarítottak meg népgazdaságunknak. Az export-tervük teljesítésére tett vállalásukat két nappal a határidő előtt, 27-re teljesítették. Ezeknek a dolgozóknak a példáját kövessék az acéláru­gyár ifjúmunkásai, s váljanak ugyanolyan harcosokká, mint Lischka Frigyes és Csabai 1st-, vám elvtársak. Ezektől az elv- társaktól tanuljon Környei Pál ifjú formázó, s munkájában el­ért sikerekkel hálálja meg pár­tunknak és kormányunknak azt a szerető gondoskodást, mely­ben öt és munkatársait részesíti. Barcs András tudósító. Miért rossz a szakszervezeti munka a tiribesi és ménkesi vállalatoknál A választási békeverseny győzelemrevitele nagy feladat elé állította területi bizottsá­gunkat. Újabb harcra kellett mozgósítani a nógrádi szén- medence bányászait, hogy mi­nél több tonna tervenfelüli szén kitermelésével bizonyít­sák be hűségüket és áldozat- készségüket. Bányászainknak több mint a 70 százaléka vállalt szocia­lista kötelezettséget. Ezzel az eredménnyel azonban nem elé­gedhetünk meg. Elengedhetet­lenül szükséges, hogy mun­kánkat fölülvizsgáljuk, mely különösen az utóbbi időben visszaesett. Az üzemi bi­zottságok nem vonták be a feladatok elvégzésébe a szak- szervezetek alappilléreit — a bizalmihálózatot. Nem hasz­nálták fel a felszabadulási hét tapasztalatait. Különösen meg­mutatkozik ez a tiribesi és ménkesi üzemi bizottságok­nál. A tiribesi vállalat szakszer­vezeti bizalmiai igyekeznek a rájuk bízott feladatokat el­végezni, de az üzemi bizott­ság nem hozzá tudomá­sukra a bizalmiaknak, hogy kik tartoznak a csoport­jukba. így még a tagsági bé­lyeget is csak útközben, a jár­műveken adják el annak, aki velük utazik. Versenyszerve­zéssel, az agitáció vitelévei nem bízzák meg a bizalmiakat a tiribesi üzemnél. A verseny- szervezés alkalmával az ösz- szes csapatoknál egyedül Diósi elvtárs jelent meg, hogy a felajánlást megszervezze. Egy aktíva azonban képtelen az iiyen feladat megoldására, Erről később meg is győződ­hetett, mert a tiribesi vállalat dolgozóinak csak 42 száza­léka áll szocialista munkaver­senyben. A munkaverseny fokozásá­nak egyik előrelendítője, ha a dolgozók rendszeresen tudják, hogy hol tartanak a terv és a vállalás teljesítésével. Ezenkí­vül iskolákban, községekben, tanácsszerveken, kultűrbrigá- dokon keresztül népszerűsítés­sel is tudjuk serkenteni bá­nyászainkat a kötelezettség teljesítésére. Megállapíthatjuk, hogy ezen a téren is súlyos mulasztásokat követtek el üze­mi bizottságaink. A többi kö­zött a ménkesi üzemnél az UB elkészítette a kulíűrbrigádok ütemtervét, s ezzel megelége­dett. Arra hivatkozik, hogy a választásig van még idő a népszerűsítésre. Figyelmét tel­jesen elkerüli az élenjáró dol­gozók népszerűsítése. Jónás elvtársnak szakítani kell a „Pató Pál”-féle gondolkodási móddal. A legközelebbi fel­adatnak tekintse azt, hogy a bizalmiakon keresztül eleven­né tegye a versenyagitációt és a rábízott feladatot teljes egé­szében a felelősség tudatában végezze el. Szakszervezeteinknek a fönn­álló hiányosságokat meg kell szüntetniük. A felszabadulási versenyszakaszban szerzett ta­pasztalatokat felhasználva lel­kesítsék bányászainkat a vá­lasztási békeverseny győze- iemrevitelére a miniszterta­nács és a SZOT vándorzász­lajának elnyerésére. SÁNDOR SÁNDOR Bányászszakszervezet. a jo csepiogepjaniassai mm a választásokra A pásztói gépállomás do'gozói a tavaszi szántási munkák befe­jezése után hozzákezdtek az erő- és cséplőgépek kijavításá­hoz. Hogy e harci feladatot ha­táridő előtt jó minőségben vég­rehajtsák, csatlakoztak a ka- rancskeszi gépállomás válasz­tási békeversenyíelhíváshoz. A dolgozók lelkes nuinkaíel- ajánlásokat tettek. Percze László két erőgépet és két da­rab aratógépet javít ki két nap­pal a határidő előtt. Szappan Ferenc 3000 forintos megtakarí­tás mellett brigádjával négy nappal előbb befejezi a brigád cséplőgépjavítási tervét. Racskó Ödön DISZ-tag megfogadta, hogy az eke- és tárcsajavító­brigád határidő előtt 10 nappal végzi el a karbantartást. A gépállomás ezenkívül 20 kh helyett, 200 holdon végzi el a gépi növényápolást. Szívós, fel- világosító munkát folytatva célul tűzték ki, hogy a tszcs-kben 200 ho’don négyzetesen segítik elültetni a kukoricát. Vállalták még azt is, hegy a cséplő- és munkagépek javítását május 28-ra befejezik, 5000 forintos megtakarítás mellett. Ilyen lelkes fe'ajánlásokkal készülnek a pásztói gépállomás dolgozói a választások ünnepére. CSÉPANY ISTVÁN levelező. Pásztó, gépállomás Nagyszerű győzelmeit a Salgótarjáni Villamoserömíínél A Salgótariáni Villamoserö- mű az első negyedévi terme­lési és karbantartási, valamint az anyagtakarékossági ver­senykiértékelések alapján el­nyerte az azonos kapacitású üzemek közötti verseny első helyezését; a bánya- és ener­giaügyi minisztérium e célra készített vándorzászlaját. Ezenkívül ugyancsak elnyer­te az összes erőmüvek között a minisztérium „Munkafegye­lem megszilárdítása’’ vándor­zászlaját. Az erőmű dolgozóit azonban nem tette elbizakodottá az. hogy egyszerre két vándor­zászlót is elnyertek. Egy pil­lanatra sem csökkentették a versenytendülelet, sőt a mun­kafegyelem és az anyagtaka­rékosság terén újabb eredmé­nyeket értek el. Május l és a választási békeverseny tiszteletére indí­tott versenyben újabb terme­lési győzelmek születtek. Ápri­lis havi tervüket 27-én reggel 6 órakor befejezték. Ehhez az újabb győzelem­hez nagy segítséget adott a turbinaszerelő brigád, amely az 5-ös számú nagyteljesít­ményű gépegység főjavítását 15 nap helyett 10 nap alatt végezte el. Ezzel népgazdasá­gunknak 255.000 forint értékű villamosenergia-többletet tud­tak szolgáltatni április hónap­ban. TÓSZEGI JÓZSEF párttitkár. Megváltozott életünk, a jövőbe vetett biztos tudat ad munkánkhoz új erőt Országunk dolgozó népe, munkások parasztok, értel­miségiek hősies harcot vívnak a munka frontján, hogy ai szocia­lizmus alapjait lerakhassuk. Ebben az önfeláldozó munkában az elért sikerek'és győzelmek eggyé forrasztották a fiz-kai és értel­miségi, a falu és a város dolgozóit, amit a Magyar Függetlenscgi Népfront választási le.hívása is kifejezi: . „Négy esztendő alatt megváltozott az ország, megváltozott a nép. A korlátok közé szorított kulákságon kívül nincsen már kizsákmányoló osztály Magyarországon. A szocializmus alapjait sikerrel rakjuk le. Az építés lendülete, a haza szeretete eggye for­rasztja dolgozó népünket.” , Eredményeink fokozásáért való harcunkhoz^ egy újabb, na­gyobb lendületet adott az országgyűlési képviselőválasztás. A dol­gozók egységét még jobban megszilárdította. A vá.asztások sikere érdekében az egészségügy dolgozói is még fokozottabban, Ie.ki- ismeretesebben teljesítik feladataikat. Az egészségügyiek nemcsak a kötelesség maradéktalan elvégzésével veszik ki részüket, hanem azon túlmenően szocialista kötelezettséget vállaltak és mindent elkövetnek dolgozóink egészségvédelmének érdekében. A felszabadulás óta nagy lépéseket tettünk előre a szocialista egészségügy megvalósítása felé, melyet pártunk és kormányunk politikája tett lehetővé. Feladataink nagyok_ voltak, mert az egészségügy a felszabaduláskor igen siralmas képet nyújtott. Több esetben"még a legcsekélyebb gyógykezelésben sem tudtuk része síteni betegeinket., Az eltelt 8 év alatt komoly eredményeket értünk el. A salgótarjáni két vállalati kórházból megalakítottuk a me­gyei kórházat, négy alaposztállyal, s a megfelelő {elszereléssel. Az orvosok, egészségügyi dolgozók létszáma megkétszereződött s Így eleget tudunk tenni az előttünk álló fel adatoknak. Számos példát lehet felsorolni az elvégzett munkánkról, melyek mind dolgozóink egészségi állapotát segítették elő. Különösen eredményesen küz­döttünk a csecsemőhalandóság ellen. Ez kitűnik a következő szám­ból is: a felszabadulás előtt megyénkben 13.5 százalék volt a csecsemőhalandóság, s ezt 1952-re 7.6 százalékra csökkentettük. Salgótarjánban még szebb eredményt értünk el, mert 5 száza­lékra szorítottuk le a csecsemők-elhalálozását. Mi tudjuk és hisszük, hogy kívánságunk az ötéves terv ke­retén belül — mely munkánkat' megkönnyíti és emeli az egészség­ügyi ellátás színvonalát, a kórházunk tervezett bővítésével és a szükséges, de még hiányzó osztályok létesítésével — megvalósul, s ez a tudat erőt ad nekünk a munkánkban, hogy a fennálló ne­hézségeket le tudjuk küzdeni. Kórházunk munkájához nagy segítséget nyújtanak ipari üzemeink, tanácsszerveink. Ennek szép példáját- tapasztaltuk több esetben a Szénszállító és Szolgáltató Vállalat zagyvái mű­helye és legutóbb a Salgótarjáni Tűzhelygyár részéről. A többi üzemek kövessék ezt a példát, segítsék elő munkánkat, mert csak egységben harcolva tudjuk eredményeinket fokoznia Tudjuk, hogy munkánk fontos és bizonyságot teszünk arról, hogy mi ki akarjuk venni részünket az egész ország munkájából. A választási béke­verseny időszakában feladatainkat a legnagyobb felelősséggel vé­gezzük, hogy dolgozó népünk bizalmát, szeretetét továbbra is ki­érdemelve, a munkás, paraszt, értelmiség egységesen együtt sza­vazhasson a függetlenségi népfrontra. Dr. Kárász Benő íőorvos Hagy vezere es megalapítója 1818 MÁJUS 5-EN SZÜLE­TETT Kari Marx, a munkásosz­tály nagy vezére és tanítója, a tudományos szocializmus meg­alapítója. Marx állapította meg egyik müvében: „az elmélet anyagi erővé válik, mihelyt a tömegeket meghódítja”. Ez a bölcs mondás teljes egészében beigazolódott. Marx és Engels a szocializ­must utópiából tudománnyá vál­toztatták. Elsőnek magyarázták meg, hogy a szocializmus nam álmodozó utópisták találmánya, hanem a kapitalista társadalom fejlődésének szükségszerű köve­telménye. Marx és Engels az egész tudományban gyökeres forradalmi fordulatot hajtottak végre. A modern társadalom élenjáró osztályát egységes vi­lágnézettel vértezték fel, amely megvilágítja a munkásosztály célját és megerősíti a végső győzelembe vetett hitét. Ez a világnézet a dialektikus materia­lizmus. Ezt a világnézetet Sztálin elvtárs tanítása szerint azért nevezik dialektikus mate­rializmusnak, mert nézőpontja, amelyből a természet jelensé­geit vizsgálják, módszere, amely­nek segítségével a természeti jelenségeket tanulmányozza és megismeri, dialektikus, elmélete pedig, amelynek segítségével a természeti jelenségeket magya­rázza és értelmezi, materialista. EZELŐTT MINDEN TÖRTÉ­NELMI VÁLTOZÁS okát végső fokon az emberiség változó eszméiben keresték. Marx volt az első,- aki bebizonyította, hogy az emberi társadalom fejlődésé­nek alapjául a társadalom anya­gi feltételei szolgálnak, hogy nem az emberek tudata a?, amely létüket, hanem ellenkezőleg: társadalmi létük az, ami tudatu­kat meghatározza. A marxizmus elsőnek bizonyí­totta be, hogy a társadalom nem az emberek akaratától, hanem meghatározott objektív törvé­nyek alapján fejlődik. E törvé­nyek nem ismerése kegyetlenül megbosszulja magát. De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az embereknek rabszolgamódra alá kell vetni magukat a társa­dalmi fejlődés gazdasági törvé­nyének. Ellenkezőleg: a marxiz­mus — mint erre Sztálin elvtárs a . „Szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" c. zseniális művében rámutatott — azt tanítja, hogy „az emberek felfedezhetik, megismerhetik, el­sajátíthatják a törvényeket, meg­tanulhatják teljes hozzáértéssel alkalmazni és a társadalom ér­dekében felhasználni őket — és ilymódon leigázhatják, az ural­muk alá vethetik őket." Marx az értéktöbbletről szóló tanításával kiderítette a kapita­lista kizsákmányolás titkát. A kapitalista társadalom fejlődése törvényeinek mélyenszántó és átfogó vizsgálatával bebizonyí­totta, hogy ezek a törvények a kapitalizmust elkerülhetetlenül a pusztulásba sodorják. Marx nemcsak a kapitalista- rend ha­lálos ítéletét támasztotta alá tu­dományos alapon, hanem felfe­dezte a munkásosztályban azt az erőt, amely arra van hivatva, ho^y betöltse a kapitalizmus megdöntésére és az új, maga­sabb, szocialista társadalom megteremtésére irányuló törté­nelmi küldetését. A MARXIZMUS MEGALAPÍ­TÓI bebizonyították, hogy a munkásosztály, mint a kapitaliz­mus sírásója és a szocializmus megteremtője történelmi szere­pét csak a proletárforradalom útján tudja megvalósítani, amely megdönti a burzsoázia uralmát és életre hívja a proletárdikta­túrát. A proletárlorradalom gyö­keresen különbözik az előző for­radalmaktól: míg az előző for­radalmak a kizsákmányolás egyik formáját azért szüntették meg, hogy1 azt a kizsákmányolás másik formájával helyettesítsék, a proietáriátus forradalma gyö­kerében kiirtja az embernek em­ber által történő mindenemű kizsákmányolását. Ez az oka annak, hogy a munkásosztály érdekei azonosak a társadalom túlnyomó többségének érdekével, A munkásosztálynak, hogy sike­resen harcolhasson a burzsoázia ellen, hogy győzelmet arathas­son felette és felépíthesse a szo­cializmust, 6aját pártra volt szüksége, amelyet Marx és En­gels Kommunista Pártnak neve­zett. Marx volt az irányítója é= ve­zére a munkásosztály első kom­munista pártjának, az 1848. évi forradalom idején alakult „Kom­munisták Szövetségének”. O volt a szervezője és lelke az 1864-ben alakult „Nemzetközi Munkás- Szövetségnek” — az I. Interna- cionálénak. A nemzetközi mun­kásszövetség főtanácsának, a francia—porosz háborúról szóló üzenetében megjósol: a1, hogy „ellentétben a régi társadalom- mai, amelynek velejárója a gaz­dasági nyomor és a politikai té­boly — egy új társadalom szü­letik, melynek nemzetközi elve a béke, mert minden nemzetnél ugyanaz az elv uralkodik: a munka”. A MARXIZMUS TUDOMÁ­NYOS FORMÁBAN juttatja ki­fejezésre a munkásosztály élet­bevágó érdekeit. Ezért vallottak és vallanak csúfos kudarcot mindazok a kísérletek, amelyek a marxizmus „megsemmisítésé­re” irányulnak. Elvéreztek a Pá­rizsi Kommün hóhérai, az an­gol „fábiánusok”, a burzsoá professzorok és a revizionista kétkuiacsosok, Hitler és Musso­lini. A marxizmust „megsemmi­síteni” éppoly lehetetlen, mint ahogy nem lehet megsemmisí­teni a munkásosztályt. A társa­dalom létezése elképzelhetetlen az élet összes javait előállító munkásosztály nélkül. Miután Engels — aki 12 éwe! túlélte lángeszű barátját — meg­halt, Marx örökébe az emberiség hatalmas lángelméi, Lenin és Sztálin eivtársak léptek. Meg- védték Marx és Engels tanítá­sait, minden ellenséggel szem­ben, magasra tartották és mesz- szire előrevitték az alkotó marx­izmus zászlaját. Marx halálának 70. .évfordu­lója egybeesett azzal a súlyos veszteséggel, amely az egész szovjet népet és a haladó embe­riséget Sztálin elvtárs elhuny­téval érte. Sztálin neve, aki egész ragyogó életét a világ dol­gozói szabad és boldog éleiéért vívott harcra áldozta, mérhetet­lenül drága a szovjet emberek és a világ dolgozó tömegei szá­mára. Ez a név méltán áll egv- sorban a világtörténelem legna­gyobb emberei: Marx, ■ Engels, Lenin nevével. Sztálin Leninnel együtt nemcsak továbbfejlesz­tette Marx és Engels tanítását, hanem az emberiség számára új, történelmi utakat jelölt ki. A proletárforradalom győzelme és a proletárdiktatúra életrehí- vása a földkerekség egyhatodán Marx, Engels, Lenin, Sztálin mindenható tanításának nagy­szerű diadala. A SZOCIALIZMUS VILÁG­TÖRTÉNELMI jelentőségű győ­zelme a Szovjetunióban lelkesí­tőén hat a kapitalista országok munkásosztályára és beleoltotta a dolgozók millióinak szívébe, a saját erejükbe és igaz ügyük győzelmébe vetett hitet. Sztálin elvtárs .továbbfejlesztette a szo­cialista forradalom lenini elmé­letét, részletesen kidolgozta a szocializmusnak egy országban való felépítéséről szóló tanítását és feltárta a szovjet nép előtt a kommunizmus felépítésének nagyszerű perspektíváját. A 800 millió embert — a föld lakosságának egyhatodát — egyesítő egységes és hatalmas szocialista tábor megalakulása a legfényesebb bizonyítéka a marxizmus-’eninizmus mindenek­től öt!t győzedelmeskedő' erejének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom