Szabad Nógrád. 1953. április (9. évfolyam. 26-34. szám)

1953-04-08 / 28. szám

»933 április S. SZABAD NOCrTd 3 A Hői nagy az acélárugyári dolgozók győzelméhez A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói is lelkesen harcoltak a fel szabadulási hét sikeréért. Március 20-tól, a felszabadulási hét kezdetétől április 3-ig 117 százalékos átlagíermelést értek A felszabadulási héten elért kimagasló eredményeiket nagy­ban elősegítette a Rőder-moz- gaäom széleskörű elterjedése. Ez alkalommal már nemcsak a sztahanovistáik vállaltak patro- náiást a gyengébben teljesítő dolgozók felett, hanem azok is lelkesen segítették, a gyengéb­ben termelő munkatársukat, akik az élvonalba kerültek. A vas- és acélöntődében a műszaki vezetők előbb a szta­hanovistákkal és élenjáró dol­gozókkal ismertették a termelést elősegítő szovjet módszereket, azok pedig széles körben ter­jesztették el az üzem dolgozói között. A R oder-mozgalom segítette az öntödék dolgozóit ahhoz, ho<ry március 20-tól 31-ig 121.1 százalékot értek el. A hengerműben is szép ered­ményeket hozott az elvtársi se­gítségnyújtás. A felszabadulási héten az egész üzemben mind­össze öt dolgozó teljesített 100 százalék alatt. Az 'öntödékhez hasonlóan a hengerműben is csatlakoztak az élenjáró dolgo­zók a sztahanovistákhoz és pat- ronálást vállaltak azok fölött, akiknek segítségre volt szüksé­gük. Szabó József feöroi'ós Ur- bán Károly segítségére sietett. Tapasztal atainak átadásával Urban Károly 98 százalékos át- lagteljesítését a felszabadulási héten 107 százalékra fokozták. Ugyanigv a főműhelynél és az üzemfenntartási gyárrészleg­nél iá elterjedt a Rőder-mozga- lom. Különösen jó munkát vég­zett e tekintetben Kazinczi Zol­tán szerszámkészítő, aki Vass Erzsébet szerszámkészítő átla­gos teljesítményét március 20-ig 105 százalékra, míg a felszaba­dulási héten 134 százalékra nö­velte munkamódszeréinek átadá­sával. Megyénk mezőgazdasági dolgozói is munkával ünnepelték április 4-ét Megyénk termelőszövetkezetei, gépállomásai, állami gazdasá­gai, valamint dolgozó paraszt­jai jelentősen meggyorsították a szántás-vetési munkát a fel- szabadulási héten. Számos ter­melőszövetkezetünk — de igen sok dolgozó paraszt is — elha­tározta, hogy április 4-ét, ha­zánk Afelszabadul ásának nagy ünnepét munkával köszöntik. Április 4-én a tolmácsi gép­állomás dolgozói egész nap szántási munkát végeztek, Rút­ságon Butenca János és Fábri Mihály is munkával ünnepeit. Diósjenőn a termelőcsoport minden egyes tagja a ha- • tárban volt, kukoricaveics alá készítették a földet. Szanda község dolgozói az őszi vetések ápolását végezték el. Három hold kukoricát, három hold burgonyát ültettek el ezen a napon. A dolgozó parasztok közül különösen jó munkát vég­zett Oláh Márton, Kertész Já­nos. A Lenin tszcs dolgozói is szántással és vetéssel ünnepel­ték nemzeti ünnepünket. A deitári József Attila terme­lőszövetkezeit a műtrágyaszórási munkát végezte el. Igen szép eredményt értek el a pásztói ál­lami gazdaság traktorosai is. Négy traktoron felváltva dol­goztak. Lelkes munkájuk eredmé­nyeként 33 kli földet meg­tárcsáztak, 3Í kh-at henge- reztek, 4 kh-at pedig föl­szántottak délután 5 óráig. Lóci János és Surányi György traktoristák napi tervteljesítése 115 százalék volt. A fogatosok közül Kecskés Lőrinc ért el 119 százalékos vetési ered­ményt. Héhalom, Hasznos és K.sbágyon községek, április 4-én fejezték be árpavetési ter­vüket. A felszabadulási héten jelentésen emelkedett a begyűjtési tervteljesítés Április 4-ét megelőző felsza­badulási héten hatalmas mére­teket öltött megyei viszonylat­ban a községek, egyéni dolgo­zók. töm önszervezetek egymás közötti versenymozgalma. A községek között és a járá­sok között hatalmas harc fejlő­dött ki a jobb eredmények el­érése érdekében. Valamennyi járási tanács dolgozója elhagyta íróasztalát és kint járt a közsé­gekben a dolgozók között. A megszervezett és jó munka ered­ménye nem is maradiéi. Barom­finál 10 nap alatt 14 százalékos emelkedés mutatkozott, tojásnál pedig 10 nap alatt 22.3 százalé­kos emelkedés voit. Január 1-től március 20-ig a százalékos tel­jesítés tojásból megyénkben mindössze csak 29.1 százalékos volt, most az utolsó 10 napban mindössze 7 százalékkal lett csak kevesebb a százatékos tel­jesítés, mint január 1-től már­cius 20-ig terjedő időszak alatt. Különösen szép eredményt ért el a járások közül a balassa­gyarmati járás, ahol állandó agitációs munkával, de autóra szerelt hangszóróval is tudatosí­tották. hogy milyen feladatok vannak a tojás- és a ba- romf,begyűjtés területéin. Nem is maradt el az eredmény, mert a beindított népne- velőmunika eredménye meg­hozta a szép eredményt. így Ersekvadkerten március 31-én 10.617 darab tojást, D .jtáron 5973-at, Patakon 4418-at, Here- csényben 4885, Cserhátsurány- ban 5225, Mohorán 4279, Ma­gva mándoron 4289, Becskén 4575, Romhányban 4481 darab tojást gyűjtöttek be. A balassa­gyarmati járás pedig egyedül 113.400 darab tojást gyűjtött be. Megvet viszonylatban március 31-én 283.000 darab tojást váisá- roltak fel. A járások közötti versenyben a balassagyarmati járás ezzel a szép eredménnyel a harmadik helyről az első hely­re került a tojásbegyüjtési ver­senyben. A dolgozók közül a legjobb eredményt érték el az agitációs munka során Ká&zonvi Bertalan Ersekvad'kert, Török Mária és Petróczi Ferenc Hu- gvag, Blaskó Lajosné Becske, ahol január 1 -tői március 30-ig 12.686 darab tojást gyűjtöttek be és egyetlen napon ezzel szemben 4570 dairab tojást szol­gáltattak be. De ugyanilyen szép eredményt ért el B'ró Ferenc Dejtáron és Köröndi János Patak községek­ben. \ minisztertanács határozatot hozott a kártérítések behajtásának és kivetésének új rendszeréről A begyűjtési rendelet értelmé­ben azok a hátraiékos termelők, akik a beadás kötelezettségének a 10 százalékos fel-emelés és a helyszíni elszámoltatás után sem tesznek eleget, kártérítést fizetnek, A kártérítés mértékét a begyűjtési miniszter állapítja meg. s a kártérítést közadók módjára kell behajtani. A mi­A balassagyarmati járás juhtenyésztési munkájáról A balassagyarmati járás ter­melőcsoportjaiban szép juh­tenyésztés folyik. A juhtenyész­tésnek nagy jelentősége van népgazdaságig. Mmt ismere­tes, a juh gyapjábó! készülnek a legmelegebb ruhaneműek, a dol- dozók asztalára ízletes ételeik a juh tejtermékeiből. A juhtenyésztés területén igen szép eredményeket értek el az érsekvadkerti Dimitrov, vala­mint a möhorai, cserhátsurányi terme'.őcsoportok. A cserhát­surányi termelőcsoportban Lu­kács János áll a juhtenyésztés élén. Jó szakértelmét, odaadó munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a gond­jaira bízott 107 darab anyajuh 118 bárányt ellett, amiből mind­össze 4 pusztult el nehéz elles miatt. Lukács János bebizonyí­totta, hogy tervszerű takarmá-1 csoportban. tés időszakában a szűkösebb ta­karmányozás mellett nemhogy romlott volna a juhok kondíció­ja. hanem inkább javult. Lukács János juhtenyésztési eredményét úgy érte él, hogy kihasználva a téli időjárás ked­vezőségét, majdnem egész télen át alkalmazta a téli legeltetést. Lukács János nem feledkezett meg szakképzettsége tovább- fokozásáról sem. Olvassa rend­szeresen az állattenyésztéssel kapcsolatos brosúrákat és az így nyert új módszerű szaktaná­csokat eredményesen is alkal­mazza a juhtenyésztésben. Az ilyen szép juhtenyésztési eredmények gazdagítják a cso­portot, a csoporttagságot. Mi azon dolgozunk: minden termelő- csoportuinkban olyan eredményes juhtenyésztési munka folyjon, mint a cserhátsurányi íenmelő­nyozással le lehet küzdeni a ta­karmánygondokat. Az áttelelte­Kuszi István juhtenyésztési agronómus. niszteri'anács határoz,aía szerint a kivetett pénzbeli kártérítést tö­rölni kell azoknál, akik 1953 ja­nuár 1 és május 1 közötti idő­ben az erre az időszakra előírt fej-, tojás- és baromfibeadás kö­telezettségét 100 százalékban teljesítik. Mentesítést kapnak a kártérítés aló! azok is. akik az 1952—53. évi bor-, burgonya-, sertés-, vágómarha-, továbbá az 1953. évi első félévi tej-, tojás- és baromfi beadási! kötelezettsé­get'június 30-ig 100 százalék­ban teljesítik. Akik az 1953—54. évi búza-, rozs-, árpa- és zab- továbbá az 1953 január 1 és szeptember 1-e közötti időszakra előírt tej-, to­jás- és baromi ibeadás kötele­zettségét augusztus 20-ig 100 százalékban teljesítik, ugyan­csak menteseik a kártérítés alól. Nem fizetnek kártérítést azok a termelők sem. akik az 1953, 1954. évre előírt kukorica-, bur­gonya-, napra forgóbe ad ásnak és a január 1, október 31. közötti időszakra előírt tej-, tojás- és baromfibeadásnaik november 7-ig 100 százalékig eleget tesz­nek. Nem vonatkozik a kártérí­tés azokra sem, akik a hízott- sertée-beadás 1953. harmadik negyedévi kötelezettségnek ugyaneddig az időpontig eleget tesznek. Azoktól a termelőktől, akik 1953 november 7-ig sem teljesítik beadási kötelezettsé­güket, bármilyen címen előírt és fennálló kártérítéseket be kell hajtani. A kasáriak malijáról Mint meqvénk többi községeiben. Kazá­ron is emlékeznek még a múlt rendszer nyomorúságos esztendeire a dolgozók. A legeldugottabb helyre is betették lábukat a dolgozó nép vérét szívó fenevadak, a zsoldosbél ák és csekeisándorok. Kazár község lakói is megvetéssel emlegetik az úri bitangok uralmát. , Régen — több mirt 100 éve — Mocsá­ri Györgv, volt a község földesura. aztán gróf Berényi Zsigmond, majd Jankovieh Miklós lett a község dolgozóinak el­nyomója. Zsoldos B°!a földesúr ura’mám azonban az egész község dolgozói emlé­keznek. Zsoldos, jméltósáigos úrnak’1 volt egy kastélya az uradalomban, de csak a nyári időkben tartózkodott itt egy-kót hétig. Fia azonban a 20—24 év körüli .fiatal úr” gyakran végigvágtatott a községen négy­lovas hintójával. Nem nagyon örült an­nak, ha valaki gyorsasági versenyre kelt vele — különösen La megelőzték. Katona Péter, egyszer elhaladt a négy­lovas hmtó mellett, melyen hetykén ült a f:a‘al Zsoldos „úri gyerek“, de később már hiáfca volt 6Ürgős dolga, inkább le­fékezte lovát, ha meglátta a „fiatal úr“ négylovas hintóját. Lefékezett, mert az ar­cán és « hátán érezte végigsuhogni a „fia­tal úr" görcsös szíjostorát. Csekei Sándor főjegyzője volt a község­nek. Sok bányász és parasztasszony köny- nve csordult ki a „főjegyző űr” íróasztala előtt. Sokan azonban be sem mertek men­ni hozzá. Már az ajtóban elállt a léleg­zetük, elsírták magukat és visszafordul­13 tó. Ha választás közeledett, akkor viszont mézes-mázos lett az a kényes önkényes­kedő főjegyző „úr”. Feltűnően udva riasan beszélt azokkal, akiket meg akart nyerni a választás sikere érdekében. Leg­több dolgozótól azonban megvonta a választójogot. Tudta, hoigy Kovács palya István, Tőzsér kis János, Kovács bander Dezső és még egy jónéhányan, nem né­zik jó szemmel az úri bitangok intézkedé­seit ezek csak az ablakon keresztül nézhet­ték a képviselői választást. Kovács bander lakását gyakran felkeres­ték a csendőrök, végigverték, megbotoz­ták, azután szó nélkül elmentek tovább. Kovács bander Dezsőnek végül el kellett menni a községből Saékvölgyre cselédes- kedni, mert azt állították róla, hogy fer­tőzi a népet. Kovács bander elvtárs azóta már idős, őszhajú nyugdíjas bányász. így beszél a múltról: Hej, elvtársak ... még visszaemlékezni is rossz. Seholsem volt az embernek be­cse Köröztettek, elkergettek, néha-néha, gsak kegyelemből engedtek■ dolgozni. Ab­ban az időben senki sem képviselte a mi ügyünket a kormányban. Kazáron alig volt egy néhány ember, akinek megadták a szavazati jogot. Hat elemihez, meg nem tudom, hogy hány gyerekhez volt kötve a szavazati jog. Köztünk viszont kevés embernek volt meg még a VI. elemije is. — Sose felejtem el,... szegény Nagy Já­nos — meghalt már — amikor bement az iskolába a szavazás végett, oszt meg kérdezték, hogy kire akar szavazni, han­gosan mondta be Klárik — az akkori munkásképviselö nevét, azt mondták neká, hogy: amiért ilyen nagy örömmel mondta, nem kap szavazati jogot. Romár Lászlónál meg azt kifogásolták, hoigy csendesen mondta be a képviselő nevét. Rajtuk kí­vül azonban sokan voltak olyanok, akik ha megkapták is a szavazati jogot „hibá­san ejtették ki” a nevet és ezért érvény­telennek tekintették a szavazást. — így volt ez abban az időben..., Tőlünk lefaragták a szavazóitokat, de voltak olyan urak akiknek 10 vagy talán még 100 szavazati joguk is volt. így né­zett ki a múltban, a választás. ^<azár község dolgozói, most újból vá­lasztásra készülnek. Ez a választás azon­ban gvökeresen különbözik az úri Ma- gvarország választási formájától. Azóta már megváltozott Kazár község dolgozói­nak az élete, jogaik és kötelességeik. A múlt rendszer üldözöttéiből tanácstagok lettek. Ezek között van Kovács bander Dezső is. A fia. Kovács Bálint, Miskol­con bányamérnöknek tanul, Domonkos Ferenc a- néphadsereg őrnagva* lett. élmun­kásokká, sztahanovistákká, váltak a múlt rerdszer üldözöttet. Ma már saját gazdáik lettek, nem ütlegelik útón-útfélen a Zsoldos fiatalurak, nem szívják vérüket a gróf berénvik. iankovichok. róthflórisok. Nem kell bujdosniok, emeli fővel járhatnak Kazár község és bányatelep utcáin. A kazán dolgozók most 18 éves élet­kortól kezdve mindannyian választanak, de az idősebbek tapasztalatain már a fiatalab­bak is tanultak. Mindannyian tudják, hogy az új választásnál mi a feladatuk. AZ IFJÚSÁG VÁLASZTÓJOGÁRÓL A legutóbbi országgyűlés számos új törvénye közül igen nagy' jelentősége van egész dolgozó népünk, de kü­lönösen az ifjúság számára a választási jogszabályok módosításáról hozott törvénynek. E törvény jelentősége, hogy' újabb hatalmas lépést teszünk előre választási rend­szerünk demokratizálása útján. Ebben a törvényben ki- fejeráriik az a hatalmas, gyorsiramú és minden irányú demokratikus fejlődés, melyet hazánk a felszabadulás óta elért. Mi is a Szovjetunió példáját követjük, amikor az anyagi és kulturális javakkal együtt állandóan szélesítjük dolgozó népünk és ifjúságunk millióinak jogait. Amíg mi ezt tesszük, addig 3; kapitalista országokban azon mun­kálkodnak a tőkés bérenc kormányok, hogy a dolgozók számára amúgy is szűkre szabott választójogot mégtjobb- ban korlátozzák. A kapitalista országokban nincs és soha nem is volt ilyen széleskörű választójog, mint amilyen a szocialista országokban, így hazánkban is van. A kapitalista orszá­gokban az ifjúságot 23—26 éves korig megfosztják a vá­lasztójogtól. Ez a helyzet pl. Görögországban, Svédország­ban és Hollandiában. A Horthy-rendszerben a nőknél 30 év volt a választói kor alsó határa. A férfiak is csak 24 éven felül választhat­lak. De még ezután is mindenféle megkötésekkel nyirbál­ták meg ezt a jogot A kapitalista országokban emellett még nemzetiségi és faji alapon is korlátozzák a választójogot. Ezerféle mó­dot találnak arra, hogy a dolgozókat kiszorítsák a válasz­tásból. Az Amerikai Egyesült Államokban pl. több mint 50-féle korlátozás van, ami közel húszmillió poigárt zár ki a választásból. Ahogy nálunk a felszabadulás előtt, a kapitalista or­szágokban ma is a bizonytalanságra, a holnaptól való fe­lemre vannak kárhoztatva a fiatalok. Az USA-ban pl. 18 millió a teljes és részleges munkanélküli. És ezeknek 40 százaléka fiatal. Ugyanakkor ebben az országban kétmillió gyermek dolgozik erejét meghaladó munkában napi 10—12 órát nyomorúságos bérért. De így van ez a többi kapita­lista országban is. Nemcsak az ipar, hanem a mezőgazda­ság területén is. Emellett a fiatalok elől elzárják a lehe­tőségét annak, hogy tanuljanak, magasabb szakképzettsé­get szerezzenek. Olaszországban pl. az összlakosság 23 százaléka írás­tudatlan. Ugyanakkor a rendőrségre fordított kiadások 80-szor nagyobbak a közoktatásra fordított költségeknél. Vagy pl. az USA-ban, ahol az elmúlt évi költségvetésnek is 72 százalékát fordították háborús kiadásokra*. És az amúgy is kevés közoktatási költséget még egy százalékkal csökkentették. Még rosszabb a helyzete a gyarmati el­nyomás alatt élő ifjúságnak. Afrika, Közel- és Közép- Kelet, Délkelet-Ázsia országaiban a lakosság 85 század­iéivá írástudatlan. Latin-Amerika országaiban 70 millió ember nem tud írni-olvasni. Ha a kapitalista és gyarmati országok ifjúsága emberibb életet, szabad véleménynyil­vánítási és választási jogot követel, a válasz: börtön, gumibot és egyre gyakrabban csendőrök és rendőrök sor tüze. Ezzel szemben a mi hazánkban nagy számban kerül­nek ki az ifjúság soraiból az állami és politikai élet kü­lönböző területeinek vezetői. A jelenlegi országgyűlés munkájában 26 fiatal képviselő vett részt. 22? ezer tanács­tagból több mint 50 ezer a 25 éven aluli fiatal. A dolgozó és tanuló ifjúságot bevonják a vezetésbe, népköztársasá­gunk jogilag biztosítja a 18 évesek nagykorúságát, vá­lasztó- és választhatóságát. Pártunk és kormányunk mind­azokat a feltételeket megteremti, amelyek lehetővé teszik, hogy fiataljaink nagykorúakhoz méltón dolgozhassanak, gondolkodhassanak é.s élni tudjanak azokkal a jogokkal, amelyet számukra biztosítanak. Még egy évtizede sincs, hogv hazánkban a közép­iskolákban a tanuló ifjúságnak csak két és fél százaléka, az egyetemeken három és fél százaléka volt munkás- és parasztszülők gyermeke. Megyénk területén összesen két középiskola működött. Abban is csak a gvárigazgatók, földbirtokosok, bányabárók és ezek hajcsárainak gyerme­kei tanulhattak. Jelenleg hazánkban a középiskolák tanu­lóinak 66.7 százaléka, az egyetemeken, főiskolákon pedig 56.7 százaléka munkás- és parasztszármazású. Megyénk területén jelenleg már nyolc középiskola működik, 2076 tanulóval. Népi demokráciánk pártunk vezetésével megváltoztatta a munkásifjúság helyzetét is, a bányákban én üzemekben biztos megélhetést és elvégzett munkájuk után rendes fi­zetést kapnak. Ma már nem kell napról napra a gyárak kapuiban ácsorogni felvételért, mint a Horthy-rendszer alatt. Ifjúságunk számára biztosítva van a munkalehető­ség, korszerű üzemekben, új gépekkel dolgozhatnak. Bá- nyászfiataljaink munkáját kombájnok, rakodógépek, vil­lanyfúrógépek és kaparószaiagok könnyítik meg, érvénye­sítve azt az elvet, hogv népi demokráciánk számára leg­főbb érték az ember. Hatalmas beruházásokat fordítunk szakmunkások kép­zésére. Amíg Horthyek ideje alatt megyénkben egyetlen ipari tanulóiskola sem működött, ma négy ipari tanuló- iskolában tanul fiatalságunk. Sókat kaptak parasztfiatal iáink is .népi demokráciánk­tól. A múltban a parasztfiatalok nagyrészének már 8—9 éves korában a földbirtokosok és kulákok földjén kellett dolgozni kora reggel tő! késő estig, hogy biztosítani tud­ják a létfenntartásukhoz szükséges minimális jövedelmet. Ma a föld azé, aki megműveli. Emellett parasztfiataljaink­nak nem kell reggeltől estig kilométereket gyalogolni az eke után, mert népi demokráciánk hatairhas összegeket fordít a mezőgazdaság gépesítésére, a gépállomások, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésére. Pártunk és kormányunk tehát minden jogot biztosított ifjúságunk számára ahhoz, hogy az életük boldog, a jövő­jük ragyogó legyen. De mindezért joggal elvárja egész dolgozó népünk, hogy ifjúságunk becsülettel teljesítse kö­telességeit. Ifjúságunknak minden erejét latba kell vetni azért, hogy kiérdemelje „A szocializmus építésének roham- csapata” megtisztelő címet. A jövőjük csak akkor válhat még szebbé, gazdagabbá, ha a termelésben való helyt­állással erősítik hazánkat, védik meg békénket. Szívósan, a legjobbak között kell haroolniok a második negyedévi terv teljesítéséért, a termelés szakadatlan növeléséért. Ifjúságunk tehát akkor készül j választásra méltóan, a ízkor érdemli meg pártunk megbecsülését, ha minden fiatal a maga frontján, munkakörében harcot indít azért, hogy minél nagyobb eredményeket érjenek el és kímélet­len harcot folytatnak az ellenség minden megnyilvánulása ei I en. Ha ifjúságunk ennek szellemében fog dolgozni, akkor büszkén, elsőként járulhat a szavazás napján az urnák elé, ahol békés, ragyogó jövőnkre, boldog életünkre fog­nak szavazni. Csincslk István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom