Szabad Nógrád. 1953. április (9. évfolyam. 26-34. szám)

1953-04-08 / 28. szám

4 SZABAD AOGBXd 1953 április 8. AGROTECHNIKAI TANÁCSADÓ NÉGYZETESEN VESSÜK A KUKORICÁT A kukorica négyzetes vetése tehetővé teszi, hogy a> kapálási Inunkét akár géppel, akár fogat­ta! keresztben és hosszában vé­gezhetjük el. Ez a módszer a* fo­gatok és erőgépek teljesítőképes­ségének jobb és tökéletesebb kihasználását biztosítja. Ugyan­akkor tekintélyes munkaerőmeg- takarftást jelent. A négyzetesen vetett kukorica kapálásánál és ritkításánál sokkal több munka­erőt' takarítunk meg, mint ami a vetésnél munkatöbblet jelentke­zik. Különösen na:gy jelentősé­gű ez' a május, június hónapok­ban, amikor a munkacsúcsok jelentkeznek. A négyzetes vetés­nek előnye az is, hogy négyze­tes kötésben sokkal nagyobb inértékben juttatjuk a tápláló- anyagokat a kukoricához és a szükséges vizet, hőt, napfényt és levegőt egyenletes elosztás­ban biztosítjuk a kukorica szá­márai. Ha a felsorolt előnyöket ki­értékeljük, azt látjuk, hogy en­nek a módszernek helyes alkat- ma zása 20—40 százalékkal nö­veli terméseredményeinket, mint ezt a palotást Május 1 termelő- szövetkezet példája igazolja. Ezért határozták el most Is, hogy az egész kukoricavetésü­ket négyzetesen vetik. A négyzetes vetésnél arra kell törekedni, hogy az őszi szántást kora tavaszkor a vetésig megfe­lelő gondozásban részesítsük. Ha magára hagyjuk az őszi szántást a vetés idejéig, nem­csak összetömődik, vagy elga­zosodik, hanem kiszárad és el­veszti az őszi mélyszántás min­den előnyét. Ugyan ez a veszély ál! fenn a tavaszi szántásnál is, ezért tavasszal kukorica alá so­ha szántani nem szabad. A kukorica négyzetes vetésé­nek legegyszerűbb, módja a négyzetes ültetőgéppel történő vetés. Ha ez nem áll rendelkezé­sünkre, * négyzetes vetést sor­jelzés után kézikapával is vé­gezhetjük. A sorjelzés úgy törté­nik, hogy az ültetés előtt a jól elmumkált és simára henge­relt szántóföldet sorjelzővel, a, szükséges sor- és tőtávoünágot keresztben és hosszában kijelöl­jük. A sor jelzést amennyiben er­re a célra külön készülékünk nincs, vetőgéppe! is elvégezhet­jük. A kézzel való ültetéshez nagy gyakorlat kell. A kukorica mélysége 6—8 centiméter keil, hogy legyen. A kézzel végzett négyzetes ve­tésnél leggyorsabb és legjobb munka a kapa ailá való vetés. Ez a munka gyors és az alsó nedvesebb talajréteg nem kerül a talaj felszínére. Ezáltal a mag nedvesebb, nyirkosabb föld­be kerül, mintha a fészkek he­lyén ai lyukat előre elkészíte­nénk és azt csak vetés után ta­karnánk be. A fészkekbe 2—3 magot helyezünk el úgy, hogy azok között egy-két ujjnyi tá­volság legyen. A kukoricát akkor vessük, amikor a talaj hőmérséklete 12 Celzius tok fölé emelkedik és ekkor ne késlekedjünk a vetés­sel. Ez a mi megyénkben által­iéban április 10-e után követke­zik be. ügy dolgozzunk, hogy a kukorica vetését április máso­dik felében elvégezzük. A nagy­testű, késői fajtákat 70x70, a: középmagas növésűetet 60x60 centiméter tőtávolságra vessük. A kukoricatermésünket nagy­ban fokozhatjuk a helyes mű­trágya használattal is. Általá­ban 100—150 kg szuperfoszfát kiszórásával érték el termelőszö­vetkezeteink jó eredményeiket. Ha tavasszal szórjuk ki a szu- perfoszfátpt, akkor leghelyesebb vetés előtt két-három héttel el­végezni és kultivátorral 10—12 centiméter mélyen a földbe be- murtkálni. Nitrogéntrágyát ku­korica alá csak akkor adunk, ha nem végeztük el a kellő istáMó- tnágyázást, vagy talajunk táp­anyagban szegény. Kétholdan- ként 40—60 kg-ot szórjunk ki. A kukoricái négyzetes vetése előtt ieghe!yesebb, ha meggyő­ződünk nem áill-e fenri a drót­féreg-, vagy p a jorikiár téttel vesze­delme. Erősen fertőzött terüle­ten a kipusztulás veszélye áll fenn és itt sorbavetést alkalmaz­zunk. A drótíéreig-fertözöttség megállapításának jó módszere az, ha egy maréknyi megnedve- sitett búzaörleményt gombóc alakban 10—15 centiméter mélységben elásunk és an,maik helyét fapálcával megjelöljük. Három-négy nap múlva ezt a gombócot és a közvetlen mel­lette lévő földet kiássuk és gon­dos átvizsgálással megállapít­juk, hány darab drótféreg ta­lálható benne. Ha csak egyet, vagy kettőt találunk benne, ak­kor nagyobb drótíéreg-kártól nem kell tartanni. Ezt a próbát eredményesen csak néhány nap­pal a kukorica vetése előtt vé­gezhetjük el. amikor már ai ta­laj megfelelően átme’.egedett. K balassagyarmati mesterséges megtermékenyítő állomás munkájáról A balassagyarmati mestersé­ges megtermékenyítő állomás 10 községben és Balassagyarmat Városban, ezenkívül a környék szocialista szektoraiban és a tangazdaságokban végxi a szarvasmarhák mesterséges megtermékenyítését. Kancák ter­mékenyítését pedig helyben vég­zi a mesterséges megtermékenyí­tő állomás, A modem állattenyésztésnek jövő iránya a mesterséges meg­termékenyítés. A balassagyar­mati állomás hét darab kifogás­talan kö’emű és jó származású telivér szimeniáli bikával ren­delkezők. Az apaállatok kiváló 1 VÁCON tulajdonságokkal mrdelkeznék. így a tőle származó utódok is ezen tulajdonságokat öröklik A mesterséges megtermékenyítő állomáson két kiváló képzett­ségű szakáll a toirvos és egy ál­latorvosi szaksegéd működik. A megtermékenyítésre terülő tehe­neket megtermékenyítés előtt állatorvosi vizsgálatban részesí­tik és ha valamilyen rendelle­nesség rmn'atkoziik, aikikor gyógy­kezelést alkalmaznak. A mesterséges megterméke­nyítő állomás 1952. évének első félévi eredményét kiértékelve megállapíthatjuk, hogy elért eredményei országos viszony­latban is figyelemreméltóak, mert félév alatt megtermékenyí­tettek 1040 darab tehenet, illetve üszőt, ebből 898 darab vemhe­sül! Ez az eredmény 88.1 szá­zalékot mutat. Kezelés után ter­mékenyítettek 922 darab szarvasmarhát, ebből 553 darab vemhesült. így megállapíthatjuk tehát, hogy a kezelt állatoknak •'s 54.5 százaléka vemhesül! Ez az eredmény különösen akikor érzékeltető, amikor számításba vesszük azt, hogy' a természetes fedeztetés alkalmával 55—60 százaléknál jobb eredményétet nem szoktunk elérni a vemhesü­lés terén. A mesterséges meg­termékenyítéssel m»'nőségi állat­tenyésztést végzünk ennek a termékenyítési formának a be­vezetésével, mert a kapott utó­dok az apai vonalról igen elő­nyös tulajdonságokkal rondeí- kéznek, ezertikívü! pedig olyan értékes nőivarú állatokat ment­hetünk mag a tenyésztés vona­lának, »melyek ezen intézkedé­sek előtt, csak egészen kis arányban voltak hasznosíthatok. Dr. Schalkhás Lipőt megyei vez. főállatorvos Hlvolc Hazánkban művelődni és dolgozni egyet jelent 616 szabadította fel a dicső Szovjet Hadsereg hazán­kat a fasizmus járma alól. A fölszabadulás után a dolgozó nép a kezébe vette a hatalmat és a Szovjetunió segítségével, pártunk, Rákosi elvtárs vezeté­sével munkásosztályunk a dol­gozó parasztsággal szövetség­ben megkezdte új országunk építését. A politikád és gazda­sági hatalom átvétele mellett, dolgozó népünk a kuliurális élet irányítását is ai kezébe vette és lerakta szocialista kultúránk alapjait. Hosszú évszázadok után elő­ször vált a kultúra a nép kul­túrájává, mely a dolgozó nép­ből fakad és a dolgozó népet szolgálja. Nógrád megye ipari jiazrt? jzAma tSM 4050 4958 4954 dolgozói és dolgozó parasztjai a felszabadulás előtt a bárók, nagytőkések és földbirtokosok féktelen elnyomása és kizsák­mányolása alatt szenvedett. E féktelen kizsákmányolás mellett teljesen el voltak aárva a kul­túra minden lehetőségétől és a kultúra csak a, kiváltságosoké, a kizsákmányolóké volt. Ugyan­akkor mindent elkövettek, hogy el tudják nyomni azt a népi kul­túrát, mely a dolgozó nép ki­zsákmányolását és nyomorúsá­gos életét tükrözte vissza,. Kü­lönböző népszokások (a mátra- kömyéki juhász dalok, melyek a juhászok siralmas életét mond­ták el,) születtek meg. Azon­ban ezek ai dalok csak ai fel- szabadulás után terülhettek nyiitain felszínre és a megye dolgozóinak tízezrei ismerkedtek meg ezekkel a haladó hagyo­mányokkal. Ha a (elszabadulás előtt va­laki végigment Nógrád megye dirntes-dombos vidékén, szomo­rúan láthatta és tapasztalhat­ta, hogy a megye minden máso­dik, harmadik községében. 2—3 kastély emelkedett ki a sze­gényparasztság viskói közül, ahol a földesuraik élték fényűző életüket, de a dolgozóknak sem­mi lehetőségük nem volt a kul­turális fejlődésre. Nem volt a községekben mozi, kultúnház, könyvtár. A megye területén mindössze 8 bányakaszinó volt. Ezeknek is az volt a hivatásuk, hogy a dolgozók egyes rétegei közöítt az ellentétet fenntartsa és kiélezze. Legkevesebb hely jutott ezekben a helyiségekben a bányászságnak. Faluhelyen lehe­tett találni katolikus legényegy­let otthonokat, melyek azt a célt szolgálták, hogy az ifjúsá­got a klérus, a vallásos ideoló­gia misztikumán keresztül sö­tétségben tartsa és a kizsákmá­nyolás igája alá kénysze­rítse .. i Ilyen nyomorúságos és siral­mas volt Nógrád megye dolgo­zóinak kulturális élete. A felszabadulás után gyöke­res változás történt kulturális életünkben is. A bányakaszinó­kat, üzemi kaszinókat átszer­veztük kultúrotthonokká, melyek­nek az lett a feladata, hogy a dolgozók kulturális fejlődését biztosítsa és segítse. A földbir­tokosok kastélyaiból napközi­otthonok, iskolák és kuitúrott- honok lettek és felszabadult boldog ifjúságunktól hangosak. Megyénk területén a kulturális élet eddig még soha. nem látott fejlődésnek indult. 1951-ten a megye területén már 41 faiusi kultúrotthon és 23 üzemi kul­túrotthon hirdette dolgozó né­pünk kulturális fejlődését. 1952-ben ez a szám még maga­sabbra emelkedett és a falusi kultúrotthonok száma 63-ra, az üzemi kulturotthonok száma 26-ra emelkedett. Ezekben a kulturoíthonokban lehetőség nyí­lott ifjúságunknak és dolgozó fAitturJtíhenoP szeme’ lg Vztim E3 Faluit i jp wm mm m mm tdT mo 4954 1952 4955 népünknek arra, hogy építsék új, szocialista kultúránkat, nö­veljék tudásukat, fejlesszék ha­ladó hagyományainkat és szóra­kozva tanuljanak. Megyénk te­rületén többezer dolgozót taní­tottunk meg írni, olvasni, akik­nek a múltban nem volt erre le­hetőségük. Hatalmas fejlődést értünk el megyénkben a mozihálózat te­rületén is. Atnig a mu-ltban csak 9 mozi volt az egész megye területén, ezzel szemben már 1952-ben’ 83 községnek nyílott lehetőség arra, hogy filmve­títéseken keresztül megismer­kedjenek a Szovjetunió életével és az új szocialista magyar fil­mekkel. Ezek a filmek hatalmas segítséget nyújtottak munkás­ságunknak és dolgozó paraszt­ságunknak. munkájukban s az ellenség elleni harcban. Ugyan ilven fejlődés mutatkozik mega könyvtáraknál is. Amíg a múlt­ban a megye területén csak el­vétve volt könyvtár (és ezek a könyvtárak is olyan könyv­anya gigái voltak ellátva, melyek a kizsákmányoló osztály létjo­gosultságát igazolták.) ma min­den községben megtalálható a könyvtár, amély 100-tól 1200 kö­tetes könyvanyaggal van ellát­va. Ezek a könyvek dolgozó pa­rasztságunk munkáját és politi­kai fejlődését segítik elő. Ma nemcsak ifjúságunk szá­mára van biztosítva a maga­sabb képzettségnek a lehetősé­ge, nagyon sok felnőtt dolgozó most pótolja esti iskolán azt, amire a múlt rendszerben nem volt lehetősége. Az 1951—52 tanévben a megye területén 151 dolgozó végezte e! a gépipari technikumot, bányagépészeti technikumot és gazdasági közép­iskolát. Ilyen hatalmas eredmé- nyeket csak eg)'felszabadult or­szág népe tud elérni. Megyénk minden dolgozója magáévá tet­te, amit Révai elvtárs pártunk II. kongresszusán mondott: „Ma már művelődni és dolgozni egyet jelent." Gntfl Árpád megyei tanács népművelési osztályvezetője Ki szereti a gépeket? Altatánosishola 8 osztályát végző pajtások, hozzátok szól a fenti kérdésünk és a következő pár sorral arról szeretnénk ben­neteket tájékoztatni, hogy mi­lyen újabb lehetőség nyílik meg ősszel számotokra a továbbtanu­lás terén. Mezőtúron hatalmas épület- csoport nőtt ki a földből. Népi demokráciánk 12 millió forin­tos költséggel egy gyönyörű szép mezőgazdasági gépészeti technikumot épít azok számára, okik a gépesítendő mezőgazda­ságunk vezetögépész szakembe­rei akarnak lenni. Itt négyévi tanulás alatt szakember lesz be­lőletek, s örömmel vár majd rá­tok a sok-sok gépállomás, hogy hozzáértő vezetőivé legyetek. Ha pedig egyetemen akartok to­vábbtanulni, akkor mind az Ag­ráregyetem, mind Műegyetem és a többi főiskola és egyetem kapui is nyitva állnak majd előt­tetek. mert mindezekre képesít benneteket ez az iskola is. Aki kedvet érez magában a mezőgazdasági gépek iránt az a jelentkezési lapjára első helyre a mezőgazdasági technikum gé­pészeti tagozatát írja be és egy­úttal egy lapon pár sorban ír­jon az iskolánk igazgatóságá­nak is, mert a felvételt a követ­kező iskolaévben az iskola igaz­gatósága intézi. Címünk: Mező­gazdasági technikum, Mezőtúr. Postafiók: 27. Molnár Gyufa, MG technikum gépészeti tagozat I. á. o. tanuló Mezőtőr S&PéO'ftPiT A gátibányai sportbrigád példás teljesítése A mátranovákl Gátibánya dol­gozói a felszabadulási hét 6. napján befejezték az 1953. évi első negyedévi tervüket. Ebből a nemes harcból igen jelentő­sen vették ki részüket a spor­tolók Is. így Varga Sándor sportbrigádja, mely március 20 ig 110, 20—25-ig 124 százalékra teljesítette tervét Ez a sport­brigád nemcsak a sportpályán, hanem ezzel az eredménnyel a termelés frontján is bebizonyí­totta sreretetét, helytállását fel­szabadítónk, a nagy szovjet nép és pártunk iránt. Nem az első eset, hogy a Varga sportbrigád ilyen szép eredményt ért el A február hónapi értékelés alapján az üzemen belül a második leg­jobb brigád címet nyerte el Ezért nemcsak dicséretet, hanem 400 forint pénzjutalmat is ka­pott a sportbrigád. Harcát tovább fokozza a sportbrigád. Most. a felszabadu­lási dekád befejezése után harc­ba indult a munkásosztály, a vi­lág proletariátusának nagy ün­nepére. május 1-nek méltó meg­ünneplésére, a többtermeJés fo­kozására. hogy a csapatok ver­senyében elsők legyenek. A sportlevelezők a testnevelés és a sportélet ál­landó fejlődését szolgálják, se­gítik a sportkörök vezelöif és a TSB-k munkáját. Sok példát hoz­hatnánk fel azzal kapcsolatban, hogy milyen eredményekkel jár a sportlevelezők munkája. Azon­ban tudnia kell a sportleve'e- zőknek, hogy munkája nem fe­jeződik be azzal, hogy felfedik a hiányosságokat, hanem figye­lemmel kell kisérni a fejlemé­nyeket. Nem elég az, ha csak száraz eredményeket ír egy-egy mérkőzésről, vagy versenyről, s nem elég az, ha csak kizárólag egy sportággal, mint például a labdarúgással fogla'kozik állan­dóan. A sportlevelezőnek vala­mennyi sportággal, a sport egész életével kell foglalkoznia Har­colni kell azért hogy a hiánvos- ságokat megszüntessék, s érte­sítsék a szerkesztőséget az ered­ményekről, a fejlődésről. A leve­lező' legyen szerény, harcos és mindenekelőtt maradjon min­den esetben hűséges az igazság­hoz, ami a szocialista embert jel­lemzi. Azt szeretném, ha Nógrád megyében minden sportkörben lenne egy levelezőnk, ha me­gyénknek nem volna olyan köz­sége. faluja, ahol a többi leve­lező mellett sportlevelező ne volna Olyan levelezőnk, aki bát­ran feltárja a hibákat, a helyi problémákat és hírt ad a sport­élet fejlődéséről. Szép és jelentős a sportleve­lezők feladata, s annál eredmé­nyesebb lesz ez a feladat, minél jobban segítik sportvezetőink, sportolóink és a sportot kedvelő dolgozóink a sportlevelezö moz­galom kiépítését Nógrád megy* területén. 4Labdarúgás S. Vasas—Diósgyőri Vasas 1:0 (1:0) Húsvét vasárnap 2000 néző előtt a Salgótarjáni Bányász- pályán igen szép mérkőzésen harcolta ki a győzelmet a Salgó­tarjáni Vasas. A tarján! csapat: Csaba — Hegyi, Csincsik, Válóczl — Kleiban, Langár — Kiadni. Csete. Nagy, Rigó, Rudlnszki ösz- szeállításban futott ki a pályára. Nagy lendülettel kezd a hazai csapat, sok veszélyes támadást vezetett a diósgyőriek kapujára Károlyi sok veszélyes lövést tett ártalmatlanná, azonban a 30. percben Rigó lövésére ráveti ma­gát Károlyi, de az erős labda el­pattan tőle, Nagy hatalmas lendü­lettel fut rá s lövése nyomán a jobb felsősarokba táncol a labda. 1:0 Ezután a tarjániak irányítják a játékot- Rigó, Csete, Nagy és Klandi jó formája tűnt ki. A diós­győriek is teremtenek veszélyes helyzeteket, de csatáraik nem SPORT A Salg. Bányász edzője min­den bajnoki mérkőzés után pon­tozással értékeli csapa'aink já­tékos-teljesítményeit. Négy baj­noki mérkőzés után a legtöbb pontot szerzett játékost a sport­kör elnöksége emléktárggyal ajándékozza meg. Az első emlék­tárgyat Dávid Róbert, a csapat balfedezete kapta. ★ Kiss Gyula talán élete legjobb játékát nyújtotta a Szombathelyi Lokomotív ellen. Ebből az alka. lomból az edző 10 pontra érté­kelte Kiss Gyula Játékát és az edző játékosértékelésében ez az első tízpontos JaiékostelJesítmény. ★ Az St Bányász játékosainak na­gyon jól esett a szombathelyiek ellen! mérkőzésen a hazai kö­zönség lelkes biztatása. Opova József mondta is az öltözőben: ,,ha azt érezzük, hogy gyengébb játékunkért a közönség nem szi­dalmaz bennüi^cet, akkor hálá sak vagyunk es szívből tudunk harcolni. Ellenkező esetben azon­ban mintha gyökeret verne a földbe a lábunk, képtelenek va­gyunk küzdeni”. ★ A 5t. Bányász edzőjének nagyon tetszett Jedlicskának, a Salgótar­jáni Bástya játékosának játéka — Nálunk hamarosan az első csapatban játszhatna — mondta az edző. ★ Vílezsál Oszkár március 31-én, kedden elkezdte az edzéseket. Egyelőre még csak nagyon óva tosan mozgott. Játékára legjobb esetben három hét múlva lehet számítani. Zsédely sérülése ismét kiújult, újra orvosi kezelésre szorul. ★ Radlcs József, a Salgótarjáni Építők kitűnő hátvédje a Bgy. Építők elleni bajnoki mérkőzésen a lábát törte A Játékos kórház­ban fekszik, a törött lábát gipsz­be tették. * . A Salgótarjáni Bányász április 12-én Szegeden, a Szegedi Hon­véddel játszik bajnoki mérkő­zést. A csapat már április 10-én, pénteken elindul Szegedre. ★ A Husvétkor elmaradt Bástya elleni mérkőzést május 6-án, szerdán játssza le a St Bányász — Salgótarjánban Tavasszal Sal­gótarjánban még a következő NB l es mérkőzéseket játsszák le: Bp. Postás. Bp. Bastya, Sortex, Bp. Dózsa és Sztátlnváros. •k Aprttts 8-án, szerdán délután Kisterenyén edzömérkőzést ját­szik a SL Bányász. Április 15-én tudják áttörni a tarjánl védelmet A második félidőben Csete sé-' rülése miatt cserél Illéssel. így már nem megy- ilyen jól a játék, támad a vendégcsapat, s mintegy 20 percen keresztül a salgótar­jáni kapu előtt tanyáznak a diós­győriek. de Csincsik, Válóczl és Hegyi mindig jókor lépnek köz­be. Egyízben Válöczi a gólvonal­ról rúgja a mezőnybe a labdát. Nagy helyzet volt. Nem sokkal később pedig az Ores kapura tartó labdát. Langár menti. Utá­na kiegyenlítetté válik a játék s az eredmény a mérkőzés végéig nem változik Jóiramú mérkőzést látott a kö- zönség. A vendégek szebben, a hazaiak lelkesebben játszottak. A Salgótarjáni Vasas megérdemel­ten nyerte meg ezt a mérkőzést, mert csatárai lelkesebben, gólra- törőbben játszottak, a védelmük pedig önfeláldozóan mentett min­den labdát. hírek a Jászberényi Építőket látja ven­dégül a bányász edzömérkőzésre. ★ Gáspár István a Bp Vasas el­leni mérkőzésen a jobblábán megsérült és néhány napig pi­hennie kellett. Valószínű azon­ban, hogy a Szegedi Honvéd el­leni mérkőzésen már játszhat ★ Vasas Mihályt, a Békéscsabai Építők fiatal fedezetét a köze' - jövőben leigazolják a bányász­hoz. ★ Kovács Imrét a tartalékcsapat tehetséges hátvédjét a legutóbbi bajnoki mérkőzésen kiállították, de a fegyelmi bizottság csak szi­X orú megrovásban részesítette. St Bányász edzője azonban a játékost kalóriapénzének elvoná­sára büntette. ★ A St. Bányász labdarúgót ta­vasszal 14 bajnoki pontot sze­retnének összeszedni, még hrt'ra van kilenc bajnoki mérközétü' , ebből öt Salgótarjánban kerül lejátszásra. Április 4 én, hazánk felsza­badulásának 8. évfordulóján a városi TSB által rendezett két­kilométeres váltófűtést a St Va­sas férfi és női csapatai nyerték meg A St. Bányász labdarúgóiból összeállított váltó harmadiknak futott a célba. ★ A megyei TSB ökölvívó vá'O- gató-versenyt tartott az acélgyár: iskolában. Ezen a versenyen a St. Bányász, a St. Vasas, a Nagy bátonyt Bányász és a Zp. MfH vett részt. A mérkőzések folyamán igen jó formáról tettek tanúságot a St. Bányász ökölvívót Jól szere pelt Balázs, a Zp. MTH versen - zője is, ak! a nehézsúlyom a nála 18 kilóval nehezebb Váci ellen aratott győzelmet SZABAD NÖGRAD Az MOP Nöqrádmegyel Párt­bizottságának fap)a felelős kiadó: Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal; Salgótarlán. Rákóczi ti. 92 Telefon: felelős szerkesztő 30 Ipari, mezőgazdaság) és kultur rovat 52, kiadóhivatal 43B Szikra Lapnyomda Budapest József-körúl 5 tv. Kulcsár Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom