Szabad Nógrád. 1953. április (9. évfolyam. 26-34. szám)

1953-04-04 / 27. szám

4 SZABAD 1VOGR7ÍD 1953 április C Egy furcsafwngiúsú hivatalos levél Nagryon meglepődtem a na­pokban, mikor megpillantottam a Kisterenyei Szénbányák bér- elszámolási osztályán, a „ked­ves szép asszonykám" megszó- lítású levelet. — Gondoltam, hogy egv régi levél, melyet ta­lán a múlt rendszerben írtak és a levélíró • kedveskedni akart valamelyik női alkal­mazottnak. De tévedtem, mert a levél 1953-ban íródott. Érdeklődésemet felkeltette, hogy vaijon ki lehet az a le­vélíró, aki „Kedves szép asz- szonykám” megszóíítású levele­ket irogat. Megállapítottam, hogy a levelet az SZTK alköz­pontiéból küldték ki. A nvug- tabérügyekkel kapcsolatos min­tát közölték. A különös meg­szólítás után ítélve nem tudom, hogy az illető hogyan gondol­kozik, ha hivatalos levélen ilyen megszólítást használ. Az SZTK-dolgozójának is tudnia kell, hogy hivatalos levélen az ilyen megszólítás helytelen. A levelet Molnár Jenő csoportve­zető írta alá. Nem tudom Mol­nár kartárs írta-e, vagy vala­ki más? Mi új társadalmi rend­szerben élünk és ezt figyelembe kell venni, még az SZTK-nál dolgozó levélírónak is. Hivata­los levélen, általában kartárs, munkatárs és elvtárs megszólí­tást alkalmazunk. Ideje lenne már. hogy az SZTK egyes dol­gozói az ilyen kapitalista ma­radvánnyal — m,:nt a kedves szép asszonykám megszólítás — végleg szakítanának. Zsosa Ilona Előre a fémgyüjtő hónap sikeréért A DISZ javaslatára a mi­nisztertanács a tavalyi nagy­sikerű fémgyüjtő hónaphoz ha­sonlóan ebben az évben is moz­gósítja az egész országot a vas- és fémhulladékok felkuta­tására és összegyűjtésére. Áp­rilis 1-től április 30-ig — egy teljes hónapon keresztül — vá­rosban és falun, a gyárakban, hivatalokban és lakóterületeken egyaránt folyik a felhasználat­lanul heverő acél, színesfém és a többi értékes hulladékok ösz- szegyüjtése. A fémgyüjtő hónap fontos es.inénye gazdasági életünknek; a fémgyűjtés sikerei komoly se­gítséget adnak nehéziparunk további fejlesztéséhez, ötéves tervünk sikeres végrehajtásá­hoz. Azt a felemelő, lelkesítő célt tűztük magunk elé, hogy ha­zánkat páratlanul- rövid idő alatt erős, virágzó, szocialista országgá változtatjuk, üj gyá­rak sokaságát építjük fel. új­fajta gépekkel köinvítiük. gyor­sítjuk a legnehezebb munkákat, traktorok és kombájnok ezreit küldjük » mezőgazdaságnak, villanyfényt adunk minden fa­linak, alkotó munkánk új szo­cialista városokat teremt. Ahhoz, hogy ezek a céljaink mihamarabb valósággá válja­nak, egyre több vasra, egyre több acélra, színesfémre van szükségünk. A fémgyűjtés min­den időben nagyfontosságú ér­deke a szocialista népgazda­ságnak. Az idei fémgyűjtésnek azonban különös jelentőséget ad az, hogy a terv nagy alko­tásainak felépítése, a termelés hatalmasan megnövekedett fel­adatai minden eddiginél több nyersanyagot igényelnek. A szerdán megindult nagysza­bású gyűjtés jelentős mennyi­ségű nyersanyagot ad majd iparunknak. Az acéltermeléshez többek, kö­zött hulladékvasat használunk fel. Minél több a rendelkezésre álló hulladéikvas, annál több acélt tudunk gvártan-i és — ami ezzel elválaszthatatlanul ösz- szefügg — annál gyorsabb ütemben fejlődik a nehézipar í,szive”, a gépgyártás is. A múlt rendszer tőkés gazdálko­dásánál harminc-negwenszerte gyorsabban nő a szocialista ipar termelése, ez a szám egy­úttal kifejezi azt is. hogy ipa­runknak, s így elsősorban ne­héziparunknak rohamosan nő a réz, ólom és egyéb színesfém szükséglete. Hazánk fémekben szegény ország, jórészt kül­földről kell ezeket az első­rendű fontosságú nyersanyago­kat megvásárolni. A fémgyűjtés segítségéve! értékes valutát megtakarítva. saját tartalé­kainkból fedezhetjük a szüksé­ges színesfém jelentős részét. A fémgyűjtés előtt óriási le­hetőségek nvilnak. Es ezeket a lehetőségeket ki ke’! használni, országszerte össze kell gyűjteni a vas. fém és egyéb hvlladék- anvagokat. Rákosi elvtárs de­cember 15-én mondott ország- gyűlési beszédében rámutatott arra: „az anyagpazarlással, a takarékosság hiánuával minden téren fel kell vennünk a. har­cot”. A fémgyüjtő hónapot fiatal­jaink kezdeményezték. Pártunk és kormányunk örömmel fo­gadta a DISZ javaslatát és azt a kitüntető megbízatást adta ifjúságunknak, hogy — miként tavaly, — most is a fémgyűjtés motorja, lendületes szervezője legyen. Az ifjúság nyitott szem­mel jár-kel az életben; fürge, szorgalmas, találékony. Ezek a tulajdonságok különösen alkal­massá teszik fiataljainkat, hogy termelőmunkájuk, s a tanulás mellett sikerre! elvégezhessék a fémgyűjtés nagyszerű felada­tát. A fémgyűjtés elsősorban a DlSZ-ifjak feladata —, de nem egyedül az övék. A minisztertanács határozata külön feladatot ró a felnőttekre, az üzemek dolgozóira. Az el­rendelt gyártakarítás fontos nemzetgazdasági érdek és sa­lját munkánkat teszi könnyebbé. Gondoljanak üzemeink dolgozói arra, hogv a gyáraktban szerte­hever 5 hu 11 a dék nemes ak a nya g- pocsékolás, hanem a tervszerű munka akadálya is. Használják, fel a íémgvüjtő hónapot arra, hogv fokozzák üzemeink tiszta­ságát, csinosítsák a munka­helyeket. Az üzemi bizotí ságok. szak­szervezetek legyenek gazdái a fémgyü j t esnek. Szakt idásukka 1, anyagismereteiikkel irányítsák a fémgvüifő munkát, tartsák fon­tos kötelességüknek az össze­szedett hulladék gvors elszállí­tásának megszervezését. A gyárigazgatók, termelési szak­emberek mérjék fel az üzemben elfekvő hulladékot és készítse­nek munkatervet összegyűjtésé­ről. De az üzemi gyűjtésen túl­menően. nagy jelentősége van a háztartási gyűjtésnek is. Az üzemek dolgozói mutassanak otthon is példát: kutassák át lakásuk, házuk minden rejte- két, a pincéket, a padlásokat, a kamrákat és tegvék még szebbé a munkásmozgalom nagy ün­nepének, május 1-nek napját azzal is. hogv minden kilo­gramm vasat és fémet össze­gyűjtenek. A múlt évben rendezett fém- gvüjtő hónap nagyszerű bizo­nyítékát adta, müven kimerít­hetetlen gazdag erőforrásunk a takarékosság. A szocialista ta­karékosság azon alapút, hogy a dolgozók a gondos gazda sze­mével nézik az országot, a ter­melés minden mozzSnatát. a nép vagyonát. Népünkben a tár­sadalmi tulajdonhoz való, új­fajta, szocialista viszony • az utóbbi évben nagyot fejlődött, tovább erősödött. A takarékos­ság milliók mozgalmává tere­bélyesedett. A fémgyüjtő hónap vasban, színesfémben és egvéb hasznos anyagokban gazda» eredménve újabb megnyilvánu­lása tesz maid ennek a fejlő­désnek: a dolgozók, a fiatatok öntudatának felelősségérzeté­nek, a szocialista takarékosság­nak. A fémgyüjtő hónap csatáját meg kell nverni. Induljon ne­mes vetélkedés minden-dolgozó között a hazafias kötelesség ma­radéktalan teljesítéséért, a leg­eredményesebb gyűjtőknek ki­járó ..Kivátó fémgvüitő” jel­vény megszervezéséért. Verse­nyezzenek fiatalok és felnőttek egyaránt: ki gvüi-t több vas- és fémhulladékot. ki segíti jobban a szocializmus építését, a bélre megvédését. Előre a fémgyüjtő hónap si­keréért! ' Kik voltak a Horthy-rendszerben képviselők? Az 1949'ben megválasztott országgyűlés megbízatása, amely alkotmányunk értelmében 4 évre szól, néhány hét múlva, május 15-én lejár. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a miniszter­tanács javaslatára május 17. napjára kitűzte az új országgyűlési választásokat. Nagy történetmi esemény előtt áll dolgozó népünk, ilyenkor nem árt, ha rövid összehasonlítást teszünk a kapitalista, valamint a szocialista országgyűlési választások közöit. Nézzük meg, kik lehettek a múltban országgyűlési képvise­lők. A kérgeskezü bányász, kohász, vagy a cselédsorsban élő. dol­gozó paraszt semilyen körülmények között nem került számításba. Még választójoguk sem volt. A parlamenti székeket arisztokraták, nagytőkések foglalták el. Van erre megyei példa is. A megyében mindenki ismerte dr. bocsári Mocsáry Sándor császári és királyi kamarás földbirtokost. Öt tanyája volt, 1121 hold földdel rendel­kezett. A szó szoros értelmében a nép fölött uralkodó főnemes, ha­talmaskodó főúr volt. Ez gyakorlatban annyit jelentett, hogy úton- útfélen kipofozta, megvesszőztette cselédeit. Valóságos rabszolga­tartó volt. Az ilyen főárnak nagy befolyása volt Horthy kormá­nyába. így nem is csoda, ha a Magyar Etet Pártja képviselőjelölt­nek tette Mocsáry Sándor fiát, a degenerált Ödönt. Mivel Mocsáry Ödönnek nem volt semmi, köze a dolgozó nép­hez, nem is tudhatott azok előtt beszélni. Mocsáry Sándor, hogy Ödönek nagyobb tekintélye legyen a főurak előtt, kiadta Ödönnek bérbe birtokát. A közmondás azt tartja, „az alma nem esik messze a fájátór. Így volt ezzel Ödön is. Ugyanúgy sanyargatta tovább a cselédeket, ugyanolyan nagy dáridöhat, vadászatokat rendezgeti­tek a cselédek verejtékén zsákmányolt pénzen, mint apja. Hogy a képviselővé való választása sikerüljön, megnyirbálták alaposan a környékbeli dolgozó parasztok választójogát. Például Karancsalja községben alig volt hat egyénnek választójoga. Mondani sem kelt. ilyen körülmények között Mocsáry Ödön biztosra vehette képvise­lővé való választását. Hogy ennek mennyire örültek a dolgozók, hűen tükrözi az, hogy Baglyasalián és a környező falvakban záp­tojásokkal, kövekkel ostromolták meg Mocsáry Ödönt, mielőtt még megtartotta volna a választási nagygyűlést. Mocsáry Ödön; s a többi arisztokrata, nagybirtokos, nagy­tőkés képviselőtársainak tevékenysége abban merült ki, hogy Hitler oldalán második véres, pusztító világháborúba kergették a magyar dolgozókat. Népi demokratikus országunkban az orSzággyűlési választás máskép néz ki. A választás előtt, a most lezáruló or­szággyűlés munkájára visszatekintve a magyar dolgozó nép — történelmében először — méltán állapíthatja meg: képviselői va- lóraváltották adott szavukat; megbízatását a nép országgyűlése teljesítette. Elsöizben mondhatjuk el hazánk történetében, hogy az országgyűlés egész munkálkodásában hiánytalanul megfelelt né­pünk bizalmának, mert az első olyan országgyűlés volt, amelyet az egész dolgozó nép osztatlan bibzalmát bírta, mert valóban a nép országgyűlése, a nemzeti egység, a munkások és dolgozó pa­rasztok parlamentje volt. Az első magyar országgyűlés, amelynek képviselői között nem volt se nagybirtokos, se bankár, se semmi­féle kapitalista, kutak, Ezért hozott és hozhatott ez az országgyű­lés olyan törvényeket, amelyek minden betűjükkel az országépííés programijának megvalósítását, a dolgozók millióinak érdekeit, boldogulását szolgálják. Hogyan kezdjünk meg az egyoldalú szántásokkal A karancskeszi gépállomás területe igen hegyes és sok egyoldalú szántási munkát kell végez­ni. Én a szénégető pusztai düllőbe let­tem beosztva Mikor kiértem a munka­hétyemre, mindjárt láttam, hogy itt csak egyoldalú szántást lehet végezni. Még- egy ekét kértem a gépállomás vezetősé­gétől, amit meg is kaptam és így fog­tam hozzá a munká­hoz. Az eredmény már az első nap megmutatkozott, mert a 3.1 műszak- normával szemben 12 normá'.holdat tel­jesítettem. A hegyen felfelé kettes sebességgel vittem erőgépem és a két eketestet, ame­lyen nyolc ekefö volt. Befelé pedig hármas sebességgel egész könnyedén jött az erőgépem Ezen a területen 22 hold mélyszántást kellett elvégezni, ami egy eketesttel 6—7 napig is eltartott volna. Én három nap alatt 30 hóidat tudtam fel­szántani, naponta 132 forintot keres­tem, üzemanyag?- fegyasztásom ’csak 65 százalékos volt. Ezzel a munkámmal nagyban hozzájárul­tam ahhoz, hogy gép­állomásunk nemcsak teljesítette, hanem túl is teljesítette ta­vaszi tervét. Én pe­dig új munkamód­szeremmel és jó munkámmal elnyer­tem a gépállomás első traktorosa cí­met. SIMON ISTVÁN traktoros, Karancskeszi. A RADIO MŰSORÁBÓL Állandó műsorszámok; Kossuth-rácHó: 5.00: Falurádió. 5.30: Lapszemle. 5.4b— 8.30: Reggeli zenés műsor, közben 6.45—7.00: A Szabad Nép vezércikkének ismertetése. 7.40: Naptár. 14.00- Időjárás és viz állásjelentés 17.00: Hírek. 20.00: Hangos újság. Petőfi-rádíó; 6.00. Hanglemezek. 6.35: Termelési hírek. 6.45: Jóreggelt gyerekek. 7.35 Hanglemezek. 10.00: Hírek 17.30: Hírek. 19.15. Sportnegyedóra. ÁPRILIS 4, SZOMBAT Kossuth rádió: 11.00: így ké­szült az ország. — 12.15: A ma­gyar rádió hangversenye. — 14.00: Ünnepi hangverseny. — 16.00: Nagy Sándor Kossuth­díjas elbeszélése. — 17.00: Jó munkáért — szép muzsikát. — 20.00: A világ költői Sztálinról. — 21.00: Dallal, tánccal ünne­peljünk! Petőfi rádió: 9.00; Legszebb filmdlalainkból. — 11.30: Kö­szönjük boldog életünket. — 12.30: A békét és a bányát. — 15.00: Operettrészletek. — 16.00: A Rádió gyermekszínházának műsora. — 17.30: A magyar néphadsereg énekkarának és szimfonikus zenekarának mű­sora. — 18.45: Magyar népi mu­zsika. ÁPRILIS 5, VASARNAP Kossuth-rádió: 11.00: Épülő szép hazánk. — 15.30: Részlet filmzenéből. — 16.00; Kincsesika- lendárium. — 18.15: Vidám tava­szi délután. — 20.00; Rádiójáték közvetítése. —■ 22.10: A magyar rádió tánczenekara és népi ze­nekara játszik. — 23.00: Szép esti muzsika. Petőfi-rádió: 9.30; Zenés fej­törő. — 11.00; Miska bácsi Jeme- zesládája. — 12.20: Zenés iro­dalmi műsor. — 15.00: Kérdezz — felelek. — 15.35: A magyar rádió népi zenekara játszik. — 16.50: Irodalmi műsor. — 17.30: Tánozene. — 18.45: Épül a kom- |munizmus — épül a szocializ­mus. ELADÓ egy 120 basszusos 2 váltós tangóharmonika. — Kovács Béla Etes-Bányatelep (hármon! - kás). SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqrádmeqyei Párt- bizottságának lapja Felelős kiadó: Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salqótarlán Rákóczi u 92 Telefon: felelős szerkesztő 30 ipari, mezőgazdasági és kultur rovat 52. kiadóhJvataJ 436 Szikra Lapnyomda Budapest, Józsof-kőrút 5 t. v.: Kulcsár Mihály SPORTANKÉT volt március 28-án, szombaton délután 6 órakor Salgótarján­ban, a pártoktatás házában, a Magyar-Szovjet Társaság és az MTSB rendezésében, a magyar- szovjet barátsági hónap kereté­ben. Ezen az ankétem dr. Kell­ner Dániel sportorvos tartott előadást a sportegészségügyről, s arról a nagy segítségről, me­lyet e téren is, mint ahogy min­den téren a szovjet elvtársiaktól ■kaptunk. A bevezetőben beszélt arról, hogy a múltban, amikor még csak néhány gazdag, rá­érő semmitevő egyénnek kedv­telését szolgálta az egyol­dalú sport, majd a Horthy- időben, amikor a sporttal is ki­zsákmányolták a sportolót, ami­kor csak eszköz volt a sportoló a gazdag mecénások kezében, hi­szen állatmódra adták el »agy pénzért « sportolót és vették meg őket. Hai ezután sérülés, vagy öregség miatt már nem jelentett értéket nekik, akkor mint egy kifacsart citromot, dob­ták ki az utcára. — Ma már a> sportoló megbe­csülésnek örvend, s a felsza­badulás hozta meg — hiszen a sport ma már ájlamügy — amikor az állam megad minden támogatást a zavartalan sporto­láshoz, s az állam a nagy szovjet mintára gondoskodik a sportolók egészségéről, a sport­orvosi rendelők és a sportorvo­sok beállításáról. Ma' már or­szágszerte 51 rendelő működik hazánk városaiban, de ezek szá­mát még az idén. 76-ra emelik. Beszélt arról, hogv a szovjet orvosok kutatásai alapján vált tudatossá, hogy a helyes spor­tolás, nem a-z egyoldalú sporto­lás, hanem a sokoldalú, mert így a sportoló minden test része, minden izma és az agya. a gondolkodás módja is fejlő­dik. így tériek át a magyar sportolók is ai sokoldalú sporto­lásra. Dr. Pavlov, szovjet sportorvos kimutatása szerint bebizonyoso­dott, hogy mennyivel egészsége­sebb a sokoldalú sportolás, hi­szen az ilyen sportoló vérnyo­mása kisebb, ezáltal frissebben végez bármely munkát, nem fá­rad úgy el, és az agy gyorsab­ban gondolkodik. Befejezésül kérte a megjelent sportvezetőket és sportolókat, hogy a sportolók orvosi vizsgá­latát ne hanyagolják el, s min­den esetben kérjék ki a szak­orvosok véleményét. Az értékes előadáshoz igen nagyszámban hozzászóltak. Ezután egy szavalat hangzott el Sztálin elvtársról. MajdaSt. Vasas két tehetséges ifi kard­vívójának bemutatója követke­zett. Ezután Dresser Vilmos, az MTSB MHK-felelőse számolt be az 1953-as MHK-íeladatokról. A beszámolóból kitűnt, hogy sok sportkör elhanyagolja a jelenté­sek beküldését, többhelyen az MHK-bizotíságok csak papíron vannak, tehát nem megy a munka. Ezeket a hiányosságo­kat okvetlen ki kelj küszöbölni a sportköröknél, hogy teljesíteni tudják az MHK-előirányzatukat és fejlesztési tervüket. Majd Molnár Sándor, az MTSB-elnöl<e tartotta meg be­számolóját az MTSB eddigi munkájáról és hiányosságairól. Kérte a sportkörök vezetőségeit, hogy fogjanak össze és az MTSB-vel együtt próbálják a hibákat kiküszöbölni, egymás munkáját megkönnyítve végez­zék az előttük álló feladatokat. Az igen értékes »portánkét, mely közel három órán ‘keresz­tül tartott, egy lépéssel közelebb hozta a szocialista sport megte­remtéséhez városunk és a kör­nyék sportolóit és sportveze­tőit. Befejeződött Saigon a röplabda-edzői tanfolyam A megyei TSB az elmúlt héten rendezte bentlakásos röplabda edzői tanfolyamát a sajgói mene­dékházban. A tanfolyamon 24 hallgató vett részt, mely falusi és üzemi sportkörökből tevődött össze. Valamennyien szorga;ma- san vették ki részüket az anyag elsajátításából. Az eltelt egy hét alatt úgy elméleti, mint gyakor­lati oktatást kaptak a hallgatók. Nézzük meg a tanfolyam egy napját. Reggel a napos fél hétkor éb­resztette a hallgatókat. Utána 15 perces reggeli torna következett, melyen a szükséges bemelegítő gyakori átok, M H K-szabadgy akor - latok oktatását ismertették, s mutatták be. Fél nyolckor reg­geli, majd 8—12-ig előadáson, il­letve konzultáción vettek részt, ugyancsak 14—20-ig. Közben a Lukács gondnok elvtárs jóvoltá­ból — bőséges és ízletes ebédet kaptak a részvevők. Este 8-tól s a 2 órás ebédszünetben szabad­foglalkozás volt. melyet tetszés szerint tölthettek el a hallga­tók a tábor területén. Szerdán például külön sportfilm-bemuta- tón vettek részt a salgőbányai moziban melyre a filmeket a megyei TSB biztosította. Teltek, múltak a napok, s a sok ismert sportember — közöt­tük Dombóvári Ferenc, Puskás Sándor. Pálfalvi Rezső, Bozó Ida, Kovács Mihályné — egyre jobban összeszokott. Észre sem vették, hogy elérkezett a szom­bati nap. amikor is számot kell adni a tanultakról. Kora reggel­től talpon volt a ház, úgyszól­ván valamennyien szurkoltak a vizsgától. Először három kérdés­ből álló írásbeli dolgozatot kel­lett írni a hallgatóknak, melyet három csoportra osztottak. Utá­na 5—10 perces szóbeli feladat következett. Csakhamar kiderült, hogy nem volt miért izgulni, mert a feltett kérdésekre szépen megfeleltek. A tanfolyam befejeztével szé­pen kiosztották a bizonyítványo­kat. s ismertették azokat a fel­adatokat. amelyek a jövő edzői előtt ""állanak. A megyei TSB a legjobban vizsgázott két falusi és üzemi sportkör tagját könyv- jutalomban részesítette. Ezeket Megyei labdar Az elmúlt árnap lejátszott fordulóban igen nagy harcok voltak az egyes mérkőzéseken, így Forgácson a forgácsi bá­nyász—St. Vasas II találkozón, ahol a nagy küzdelem után har­colhatta csak ki a győzelmet. De nagy harc jellemezte a l>tere- nyei bányász—St. Dózsa mérkő­zést is, ahol a bányászoknak na­gyon meg kellett küzdeni a győ­zelmet jelentő gólért. Meg.epe- tés a pásztói csapat jó szerep­lése. A pásztói WM ebben a for­dulóban Baglyasaljáröl vitt haza értékes pontot. A forduló ered­ményei a következők voltak: Bqy Lokomotív—Naqybátonyi B II. *7:1. Fölényes győzelmet aratott a Lokomotív. Forgácsi Bányász—Vasas 11. 3:2 Hatalmas küzdelemben győzte le a hazai csapat a jónevű el­lenfelét. Kisterenyei Bányász—St. Dózsa Fiikor László nagylóci. Kozák Mária borosberényi falusi, vala­mint Bodor Tibor Zp. Bányász és Dombóvári Ferenc Zp. Építők sportköreinek tagjai kapták. A hallgatók nevében Dombó­vári Ferenc mondott köszönetét a tanfolyam vezetőségének hang­súlyozva, hogy a párt a sport- mozgalom számára is egyre na­gyobb támogatást nyújt s ezek­ből most ismét részesülhettek a tanfolyam hallgatói. Befejezésül ígéretet tett a részvevők nevé­ben, hogy tovább fogják fejlesz­teni az itt tanultakat, s gyakor­latban bebizonyítják, hogy érde­mesek voltak a tanfolyam elvég­zésére. Valamennyien örömtől sugárzó arccal indultak útnak hazafelé, hogy minél előbb megvalósítsák a hallottakat. Ez a célja Kozák Máriának, a borsosberényi ál’a- mi gazdaság dolgozójának is. aki a tanfolyam befejeztével a kö­vetkezőket mondotta: „Nagyon sokat szeretnék még tanulni, s otthon felhasználom az időt, hogy ez sikerüljön is. Másfél éve röplabdázom. mórt tudom értékelni, hogy mit je­lentett számomra ez a tan­folyam. Jól éreztem . magam ez alatt az egy hét alatt, s szívesen maradtam volna még továbbra is itt. Nem is számítottam arra, hogy még könyvjuta lom at is ka­pok. Talán meg sem érdemiem. Az állami gazdaság igazgatója mondta is amikor eljöttem, hogv csak szorgalmasan tanuljak, örülök, hogy sikerült jól vizs­gázni, s köszönöm a részvéte­lemnek biztosítását a tanfolya­mon/* Kozák IMária örül. s vele együtt örül mind a 24 hallgató. aki eredményeden vizsgázott a röp­labda edzői tanfolyamon. Kozák Mária megérdemelten kapott könyvjutalmat s ezzel edzői pá­lyafutásának első ajándékát nyerte el. Reméljük, hogy ezt az ajándékot még sok fogta kö­vetni. s további tanulással igen komoly tagia le^z a borsodheré- nvi sportéletnek, s ezen keresz­tül a magyar testnevelési sport- mozgalomnak G-D. jgóbajnokság Szép mérkőzésen biztosan győztek a tarjáni épltök. St. Tüzhelyqyái—St. Bányász II 4:1 Szép győzelmet értek e! a tűz­helygyáriak. Zp. Építők—St. Oveqqyár 4:2. Zagyvapálfalván a hazai csa­pat biztos győzőmet arató t. Jobbáqyi Vasas—Mátranovákl Bányász 2:1. Jobbágyiban nehezen győzött a hazai csapat a lelkes Bányász ellen. Raqlyasaljai Bányász — Pásztói VM 0:Ó. Nagy küzdelemben osztozko­dott a' két csapat a bajnoki pon­tokon. Április 4-én kerül lejátszásra a következő forduló, melynek sor­solása a következő: St. Bányász II.—Baglyasi Bányász, S.t Tühely- gyár—Jobbágyó, Mátranováki Bá­nyász—St. Építők. Bgy. Építők— Zp. Építők. N. Bánvász TI.—- Pásztó, St. Üveggyár—St. Dózsa, Kisterenye—Forgács. SL Vasas II, —Bgy. Lokomotív.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom