Szabad Nógrád. 1953. április (9. évfolyam. 26-34. szám)

1953-04-15 / 30. szám

2 SZ ABAD JSÓ i. R^B t953 IprtÜs ti A Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása KIM IR SZÉN ELVTÁRS 41 ÉVES (Folytatás az első oldairöl) egyezés alapjan kell végrehajtani. A beszol- gáltatási rendszert egyszerűsíteni keli, a ki­vetéseket több évre kell megállapítani, hogy a dolgozó parasztság biztonságosan gazdál­kodhasson, pontosan és jó előre ismerje köte­lezettségeit, feleslegeit akadály nélkül érté­kesíthesse a szabadpiacon, fokozottan hasz­nát lássa termelése emelésének. A tavalyi aszály nehézségeket okozott köz- ellátásunkban, dolgozóink árszínvonalának szakadatlan emelkedését átmenetileg lassí­totta. De megvan minden feltétel ahhoz, hogy úrrá legyünk az átmeneti nehézsége­ken, biztosítsuk népünk életszínvonalának további jelentős emelkedését. Az ötéves terv sikeres teljesítéséhez dol­gozóink jó munkáján kívül állami hatósá­gaink, helyi tanácsaink Jó munkája szükséges. Vannak azonban hatóságaink, amelyek ride­gen bánnak a néppel, bürokratikusán dol­goznak. Vannak hatósági személyek, akik visszaélnek a hatalommal, önkényeskednek, megsértik a törvényeket. Rajta leszünk, hogy a hibákat és hiányosságokat megszüntessük, * visszaéléseket megtoroljuk!, A szocialista építés ellenségeit szolgálja az, aki éket ver a nép állama és a dolgozók közé. A népi demokrácia törvényei egyformán Kötelezők a hatósági személyekre és az egy­szerű állampolgárokra! A törvényesség meg­szilárdítása fontos államérdek. Államunk, kormányzatunk szigorúan és Keményen lépett fel és fog ezután is fel­lépni népünk ellenségeivel, építömun- kánk kártevőivel, a haza függetlenségére és ■ zabadságára törő idegen imperialisták ügy­nökeivel szemben, de a megbékélés és a megbocsátás szellemében jár eh és fog el­járni mindazokkal szemben, akikben — füg­getlenül múltbeli tévelygéseiktől és hibáik­tól — őszinte hajlandóság van beleillesz­kedni népünk hagy épiiőmunkájába. HONFITÁRSAK! Az új‘Országgyűlés feladata lesz a magyar népgazdaság 1955—59, második ötéves tervének törvénybeiktaiása, A második öt­éves tervvel fel akarjuk építeni hazánkban a szocialista társadalmat. A második ötéves tervben el kell érnünk, hogy acéltermelésünk évenként mintegy 4.5—4 millió tonnára, széntermelésünk mini- sgy 40—50 millió' tonnára, • villamosenergia- termelésű.-ik mintegy tO—12 milliárd kilo­wattórára, kenyérgabonatermelésünk mint- egy 35—40 millió métermázsára emelkedjék. Folytatnunk kell a Budapesti Földalatti Vasút építését, meg kell építenünk a nagy Dunai Vízierőművet. Az öntözött mezőgazdasági területet 650— 700.000 kaiasztrális holdra kell felemelni. Nagy lépésekkel kell előbbre vinnünk a nehéz munkafolyamatok gépesítését, esősor­ban az építőiparban, a bányászatban, a mezőgazdaságban. Fel. kell tárnunk hazánk érceit, féméit, a fold mélyében rejlő nyersanyagait és ásványi kincseit. Miskolcot, Debrecent, Gyűrt korszerű, szocialista nagyvárosokká kell újjáalakíta­nunk. Tatabányát. Várpalotát, Veszprémet, Szolnokot, Úzdot és más ipari településeket, korszerű, egészséges, szép kul űrközpontokká fejlesztjük. A második ötéves tervidőszak alatt mint­egy 250.000 lakást fogunk építeni. A második ötéves tervben végleg meg kell oldanunk közellátásunk kérdéseit. Nagy lépést kell tennünk előre a fogyasztási cikkek bősége felé. A dolgozók reálbérét legalább 50 százalékkal kell emelni. A dolgozók vá­sárlóerejének további nagyarányú növelése érdekében rá kell térnünk a fegyasztási és ipari cikkek árleszállításának útjára. A rádió nagyarányú fejlesztése mellett megvalósítjuk országunkban a televíziót. Népünk műveltségének további eme'ésére el keli éf-nünk, hogy a tanulóifjúság a falun legalább az ál.alános iskola nyolc osztáluát, a városokban, az ipari központokban leg­alább a középiskolát kötelezően elvégezze. A második ötéves tervben messze magunk mögött kell hagynunk, nemcsak a fejlődés irama, hanem a fejenkénti fogyasztás szem­pontjából is, a fejlett tőkés országok egész sorát: Magyarországot a jómód, a virágzó kultúra földjévé kell tennünk! Aki helyesli a második ötéves terv nagy­szerű távlatait, a Magyar függetlenségi Népfront jelöltjeire szavaz! MAGYAR DOLGOZOK! Nagy építőmunkánk zavarta'an folytatá­sához békére van szükségünk. A Magyar Népköztársaság, úgy mint ed­dig. azután is szilárdan folytatja béke politi­káját. Békét akarunk, mert tudjuk, hogy a há­ború nyomort és könnyeket, vészt és romlást jelent. Nálunk nincsenek hadiipari mono­póliumok, amelyek megszedik magukat em­berek millióinak pusztulásán. Nálunk tör­vény tiltja és bünteti, a háborús uszítást. M. nem félünk attól, hogy a nemzetközi fe­szültség enyhülése a profitok csökkenéséhez, gazdasági válsághoz veéet. De tudjuk, hogv a világban vannak reak­ciós erők, imperialista hatalmak, amelyek félnek a békétől, háborút akarnak. Déli ha­tárainkon a jugoszláv kormány provokációt provokációra halmoz, szítja az ellentéteket, támadó államszövetséget szervez ellenünk. Ezért kell a béke védelmében ébernek és erősnek lennünk! A béke védelmében erőt merítünk a Szov­jetunió vezette nagy béketábor szilárd egy­ségéből. A népi demokratikus Magyarország megingathatatlanul szolidáris a hatalmas Szovjetunióval, a nagy Kínai Népköztársa­sággal, valamennyi népi demokratikus or­szággal, a szabadságáért küzdő koreai, vietnami' néppel, a békeszerető emberek millióival szerte a világon. A Magyar Népköztársaság barátsága és szövetsége a Szovjetunióval, s a népi demo­kratikus országokkal, úgy mint eddig, ezután is hazánk békéjének legbiztosabb zálega. A béke védelmében építünk saját erőnkre is. Hála országunk növekvő gazdasági ere­jének, hála népünk hazaszeretetének, van már erős néphadseregünk, amely éberen őrzi Magyarország területének sérthetetlenségét. Gondoskodni fogunk róla, hogy néphadsere­günk, amely vér a magyar nép véréből, hús a húsából, felszerelésben, tudásban tovább erősödjék. A Magyar Népköztársaság békében akar élni, kereskedelmi és kulturális kapcsolato­kat akar fenntartani nemcsak a baráti és szö­vetséges országokkal, hanem minden ország­gal. Nem avatkozunk más államok belügyeibe. de megköveteljük, hogy a mi belügyeinkbe se avatkozzék senki. A Magyar Népköztársaság, nak ma egyetlen állammal sincsenek olyan elintézetlen, vitás kérdései, atnenjek bárkivel ellenséges viszonyt indokolnának. A Magyar Népköztársaság őszintén és fenntartás nélkül Készt kíván venni a népek nemzetközi együttműködésében. Ezért ra­gaszkodik a békeszerződésben foglalt jogos igényének teljesítéséhez: az Egyesült Nem­zetek Szervezetébe való felvételéhez! HONFITÁRSAK! ELV TÁRSAK! A Magyar Függetlenségi Népfront pro grammja: béke, munka, jólét, feiemelkedés! ■ Kis nép vagyunk, de nagy tettekkel tudunk hozzájárulni és járulunk is hozzá, saját ha­zánk hűséges szolgálata révén, az emberi haladás ügyéhez. Legyünk méltpk ahhoz' a hírnévhez, melyet ha’adó múltúnk nagy cse­lekedeteivel, nyolcesztendős harcainkkal és munkánkkal, gazdasági és kulturális teljesít­ményeinkkel a- nagyvilágban kivívtunk ma­gunknak. Sorakozzunk egy emberként a Magyar Függetlenségi Népfront zászlaja alá! Kövessük egyemberkéni a Magyar Dolgo­zók Pártját, népünk bölcs vezérét, Rákosi Mátyást! Szavazzunk egyemberkéni a Magyar Füg­getlenségi Népfront jelöltjeireI Budapest, 1953 április 10. A MAGYAR FÜGGETLENSÉGI NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSA koreai nép április 15-én ün­nepli vezérének Kim Ír Szén elvtársnak 41 születés­napját. Kim ír Seen 1912 ápri­lis 15-én, az északkoreai Man- gendáj faluban született. Apja Kim flen Dik szegényparaszt a japán megszállás után a hősi szabadságharcosok sorába lé­pett és 1926-ban, 36 éves korá­ban halt meg. A japán börtönök­be ■ elszenvedett kínzások és a bujdosás megpróbál’tatásai vit­ték a sírba. Kim ír Szén hétéves volt, amikor egész Korea egu ember­ként szállt harcba a japán meg­szállók ellen. A girini közép­iskolában tanult és már 14 éves korában, a tanuló ifjúság for­radalmi mozgalmának élére állt. Társait az illegális kommunis­ta ifjúsági szervezet köré tö­mörítetté. A koreai nép ellensé­gei rövidesen letartóztatták és börtönbe vetették. Néhány év­vet kiszabadulása után 1931-ben belépett a kommunista pár ba Ugyanebben az évben szep­tember 18-án, a japán impe­rialisták megszállták. Mandzsú­riát. Kim lr Szén koreai parti­zán osztaga, mely 1931-ben ala­kult meg Mandzsúriában, egy­részt megalapozta a koreai nép szervezett ellenállását, másrészt pedig úi szakaszt nyitott q nem­zeti felszabadító mozgalom történetében. Az aktív fegyveres harc időszaka következet:. !m Ír Szén partizán ősz taga szüntelenül gyara­podott, s rövidesen a legerő­sebb pwtizánegység lelt, 1931— 1936 között még a japán hiva­talos adatok szerint is közel 24 ezer fegyveres összecsapás zaj­lott le a japán megszállók és a partizánok között. 1935-ben Mandzsúriában megalakult a Koreai Függetlenségi Szövetség, amely 10 pontból álló politikai programmjával meghatározta, a koreai nép harci feladattad. Ez­zel egy időben megkezdődött az Észak- és Dél-Mandzsuriában harcoló partizán alakulatok egyesülése. Megszületett Korea egységes forradalmi néphadse­rege, amely Kim ír Szénnél az élén a szabadságért és függet­lenségért harcoló koreai nép fő- erejévé vált 1941 június 12-én a hitlerista Németország hitszegö módon hátbatámadta a Szovjetun ót. Kim ír Szén felhívta a koreai nép^t, hogy még energikusaikban harcoljon a japán megszállók el­len. 1945. május 9-én a győzd* mes Szovjet Hadsereg feltétel- nélküli fegyverletételre kény sze­ritette d fasiszta Németországot, augusztus 9-én pedig szövetsé­gest kötelességét teljesíive meg­indította a hadműveleteket az imperialista japán ellen es csakhamar azt is fe'titelnéíküli jégyverlezételre kényszerítette. A koreai nép a félévszáza- dós japán elnyomás után visszanyerte szabadságát. A ko­reai nép leírhatatlan lelkesedés­sel üdvözölte a bátor és hű fiát, aki másfél evtizeden át dicső­ségesen helytállt a japán rab­tartók elleni hősies harcban. Az ország népe, nemzetj hősét Kim ír Szent választotta vezetőjévé. 1946-ban Eszak-Korea ideiglenes népi bizottsága elnökévé válasz­tották még. 1948 augusztus 25-én megtartott általános vá­lasztások eredményeként kikiál­tották a népköztársaságot, a ko­reai nép megválasztotta köz­ponti kormányát, amelynek el­nöke Kim .ír Szén lett. Kim Ír Szén elvtárs a koreai munkapárt vezetője és a kor. mány feje, ma is győzelmes harcra vezeti békeszerető, de ugyánakkor kemény harcokban is helytálló hős népét. CSEHSZLOVÁK — MAGYAR BARÁTSÁG A MAGYAR ÉS CSEH- I SZLOVÁK dolgozó nép április 16-án ünnepli a népi de­mokratikus Magyarország és a népi demokratikus Csehsz'avá- kia között megkötött barát­sági és kölcsönös segély­nyújtási egyezmény a’.aírásá. nak 4. évfordulóját. Ez a szerződés kifejezője a régi kö­teléknek. amelv Magyarország és Csehszlovákia népeit egybe­kötötte a szabadságért vívott küzdelmeikben. Kifejezője az új útnak, amelyre a hitlerista fa­sizmusnak a Szovjet Hadsereg által történt szétzúzása után mindkét ország lépett; fontos határköve a két ország közötti kapcsolatok fejlődésének. A harci barátság kapcsolata, amelv a magyar és csehszlovák népet egybeköti, már régen a múl than kovácsolódott. A szegény ma­gyar földművesek a 15. szá­zadban aktív segítséget nyújtot­tak a husz’ta harcosoknak az úri önkény e’’en vívott hősi küz­delmükben. A 16. században a magvar és szlovák parasztok kölcsönös szolidaritásának szá­mos példáját találjuk meg a felkelések idejében. 1514-ben a szlovák parasztok széleskörű gyűjtésekkel nyújtottak segítsé­get a magyar népi felkelőknek. A nemzeti megújhodás korában Magyarország és Csehszlovákia nemzetei között a nemzeti sza­badságért vívott küzdelmekben mélyültek ki a kapcsolatok. A demokratikus mozgalom legki­válóbb képviselői az 1848. évi forradalmi küzdelmek során mindkét országban törekedtek szoros együttműködés 'megterem­tésére. A MUNKÁSMOZGALMIAK ** e két ország dolgozói között a baráti kapcsolatok kifejlődésének újabb szaka­szát vezeték be. 1907-ben a szlovák és magyar munkások Budapesten közös sztrájkot rendeztek a választójogért ví­vott küzdelem során. A ma­gyar és csehszlovák mun­kásosztály szolidaritása harci értelemben jutott kifejezésre a Magvar Tanácsköztársaság hősi küzdelmének idején. A csehszlo­vák burzsoí .ia, amely beavat­kozást szervezett a magvar pro­letárköztársaság eüen, a cseh­szlovák munkásság határozott, ellenállásába ütközött és a szlo­vák munkásosztály a magyar forradalom közvetlen hatása alatt Precsovban kikiáltotta sa­ját tanácsköztársasagát. Ä fa­siszta terror idejében í csehszlo­vák dolgozók mély együttérzés­sel kísérték fgvelemmel a ma­gvar munkásosztály nehéz har­cát a Horthv-uralom elí.n és a Rákosi-per után hatalmas moz­galmat indítottak Rákosi elvtárs kiszabadítása érdekében. E harcias testvériség k'alakí- tásával egyidőben, amely a két népet egybekapcsolta, mindkét ország reakciós nacionalista burzsoáziája arra törekedett, hogy Magyarország és CsehszIo: vák'la nemzetei között ellensé­geskedést váltson ki. Magyarországnak és Cseh­szlovákiának •& dicső Szovjet Hadsereg által történt felszaba­dítása a nemzeti szocialista megszállás alól. teremtette meg annak előfeltételeit, hogy » dol­gozó nép kölcsönös barátságá­nak • hagyományai a jelenben sz'il'rd szövetséggé kovácsolód- janak a boldog szocialista jövő­ért vívott küzdelemben. A bur­zsoázia azonban ebben az idő­szakban sem hagyta abba kísér­leteit, hogy szembeállítsa Ma­gyarország és Csehszlovákia népeit és minden lehető módon hátráltassa a testvéri kapcsola­tok megszilárdulását. A NÉP GYŐZELME és a népi demokrácia megszi­lárdulása mindkét országban megh'usí'.ották a reakció bűnös terveit és megteremtették a tar­tós bizalom kialakulásának elő­feltételeit, amelynek eredménye­képpen csehszíovák-mtagvar ba­rátsági és kölcsönös segélynyúj­tási szerződést 1949 április 16-árt aláírták. A szerződés aláírásától a ké; ország közötti baráti kap­csolatok szakadatlanul fejlőd­nek. Ezek a kapcsolatok az egyenjogúság, a bizalom, s a legnagvobb kölcsönös jólét el­vén épülnek A béketáborhoz való közös tartozás és a népek ezzel kap­csolatos közös érdeke képezi, forrását a magyar és csehszlo­vák külpolitika összhangjának. A két ország közötti kapcsola­tokban jelentős szerepet játszik a gazdasági és külkereskedelmi együttműködés. A szocializmus építésével kapcsolatos nagv fel­adatok megoldásához szükséges kölcsönös segílség, valamin* a széleskörű áruforgalom lehetővé tették a nép jólétének további emelkedését A MAGYARORSZÁG ÉS CSEHSZLOVÁKIA közötti ba­rátság és kölcsönös segélynyúj­tási egyezmény aláírásának 4. évfordulóját mindkét ország dolgozó népe további építő sike­rekkel ünnepli. A dolgozók mindkét országban tudatában vannak, hogy az egyik ország népének sikerei a másik ország 1 népednek sikereit is jelentik a szocializmusért, a békéért vívott közös és- győztes harcban. A képen: Szavazás után a Moszkva-területi Kafinyln-kerütet pervomajszki 18. sz. szavazókörzetében. (Fo4ó G. LipszkerovJ Választás a Szovjetunióban - választás Olaszországban A Szovjetunió államhatalmi szel felnek megválasztása so­rán- fényesen napvilágra kerül a szoviet társadalmi rendszer valódi demokratizmusa. Ezek tényleg szabad, demokratikus választások. A szovjet válasz­tási rendszer nemcsak, hirdeti, hanem ténylegesen biztosítja is az általános, egyenlő és kötet­len választójog, a titkos szava­zás érvényesítését. A szovjet választási törvényt első betűjé­től az utolsóig a választókról való gondoskodás és törek­vés hatja át: A Szovjetunió népeinek ün­nepnapot jelentenek a válasz­tások. A választások alkalmá­val a szovjet emberek egyem- berként tömörülnek a Szovjet­unió Kommunista Pártja, s a szeretett kormány mögé. Olaszországban De Gasperi klerikális kormányzata arra készül, hogy meghamisítsa 0 közelgő választásokon a nép akaratát. A De Gasperi-féle „vá­lasztási törvény" szerint a kor­mányra leadott szavazat majd­nem a kétszeresét fogja érni, mint a haladó pártokra leadott szavazat. De Gasperi ezúttal törvénye­sítette a csalást. A csalástól azonban már a múlt választás alkalmával sem riadt vissza. A fővárosba — Rómába hoza­tott apácákat, papokat és tör­vénytelen úton szavazati jogot adott nekik, hogy így biztosítsa „győzelmét", A képen 1952 május 25 én, a választások napján,, apácák lepték . el Rómát í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom