Szabad Nógrád. 1953. április (9. évfolyam. 26-34. szám)
1953-04-15 / 30. szám
1953 április 15. SZABAD NÖGRAd 3 A választások sikerét a begyűjtési terv teljesítésével segítjük legjobban... „Az kell, hogy parasztságunk gondosan megművelje a földet és pontosan megadja az államnak, ami jár neki. Az kell, hogy mindenki tel iesítse kötelezettségét, a nép. állámával szemben." (A Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívásából,) SzécsényfeMalu dolgozó parasztjai magukévá tették a választási felhívást. Ezért elhatározták, hogy csatlakoznak a választási békeversenyhez. Vállalták, hogy vágómarhából 175.6, sértésiből 115, baromfiból 190, tojásból 108, tejből 140 százalékra teljesítik féléves begyűjtési tervüket. Vállalásukban még a következőket írják: „Tudjuk, hogy a választások sikerét vállalásunk maradéktalan teljesítésével fogjuk elősegíteni legjobban.” A tavasziárpa és a zab vetésénél is tartsuk be ai állami tervfegyelmet Április 10-én lejárt a tavasziárpa, zab, cukorrépa, napraforgó, lucerna és vörőshere vetésének határideje. Megyénk a tavasziárpa, zab vetésben súlyosan lemaradt. Ilyen lemaradó községek közé tartozik Buják, Ecseg, Drégelypalánk, Szé- csényfelfalu, Dejtár. Borsos- berény, Mátnaszőllős és Szé- cfiénv községek, ahol a vetési tervet eddig még 50 százalékra sem teljesítették. Bocsi József főagronómus választási békeverseny vállalása Bocsi József a rétsági járási tanács mezőgazdasági osztályának főagrorjómusa olvasva a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívását elhatározta, hogy választási békeversenv- re hívja föl a járási íó'agronó- musokait. Versenypontjaiban a kővetkezők állnak: O Szívós felvilágosító munkával harcolok azért, hogy úgy a termelőszövetkezetek, mint az egyénileg dolgozó parasztok a minisztertanácsi határozatban megállapított Időre el Az oroszlányi Garai-brigád április 8-án választási békeversenyre hívta ki az ország összes frontbrigádjait. Fölhívásában a többi között ezeket írja: „Kedves elvtársak, tatabányai, dorogi, pécsi, borsodi, középdunántúli, nógrádi fronitbrigádók dolgozói! Ti is olvastátok, hogy a Gheorghiu-Dej Hajógyár választási békeversenyt kezdeményezett. Köszörűsük mi is jó munkával, több szénnel, békeversennyel a választások nagy napját.” A Garai-brigád felhívása nem kerülte el a nógrádi frontbrigádok figyelmét. Gyet vai Márton csipkés- üzemi frontbrigádja is megbeszélésre ült össze. Elhatározták, hogy versenybe lépnek az oroszlányi Garai- brigáddal. Válaszlevelükben többi között ezeket írták: „Rólatok már sokat halloF tunk a rádióban, - sokat olvas-- tunk az újságokban. Rólunk azonban még kevés szó esett. Bár értünk el eredményeket, de ezek szerintünk sem kielégítőek. Brigádunk többre is képes. írjátok versenyfelhívástokban, hogy ma már a ti munkátokat is gépek segítik. Mi sem maraüttessék a burgonyát és a kukoricát. Nevelő munkámmal el akarom érni, hogy minden termelő- csoport a kukorica vetésnél alkalmazza a négyzetes vetést, a burgonyánál pedig a fészektrágyázást. O Az előírt 70 kh. helyett 90 holdon alkalmazzuk a hibrid kukorica vetést. A gépállomással még szorosabb kapcsolatot fogok fenntartani és minden lehető gépierőt a növényápoláshoz fogok beállítani dunk el a gépesítés terén, nálunk is a fronton — az ácsolást kivéve — már minden munka- . folyamat gépesítve van. Egy szovjet kétláncos kaparó, két darab B. kaparó és szovjet fúrógépek könnyítik munkánkat. Az országban kevés frontbrigád büszkélkedhet azzal, hogy szovjet Donbass-kombájn segíti a munkát. Mi azonban örömmel írjuk, hogy a szovjet nép nagy ajándékát, a Dorabaes-kombájnt a mi frontunk kapta. Ez bennünket még fokozottabb munkára kötelez, még több tervenfelüli szenet akarunk termelni, ezért csatlakozunk versenyfelhívás- tokhoz. Harcha indulunk a legjobb frontbrigád cím elnyeréséért! A mi brigádunk az első negyedévi terven felül 1000 csille szenet termelt. A választási békeversenyhez való csatlakozásunk al- • A pásztói járásbíróság biin- tetötanácsa Koncz István kallói kulákot 2 hónapi börtön és 1500 forint pénzbüntetéssel sújtotta, mert a minisztertanácsi határozatna? megsza© Minden szakmai segítséget megadok a termelőcsoportoknak és az egyénileg dolgozó parasztoknak. Felvilágosítom őket arról, hogj’an lehet többtermést elérni a fejlett termelési módszerek alkalmazásával (pótbeporzás, többszöri kapálás). Vállalásomat a mezőgazdasági előadó, a mezőgazdasági állandó bizottságok és dülőfelelősök munkába való beállításával s ezek felvilágosításával kívánom elérni. Tudom, hogy e vállalás teljesítésével is a Függetlenségi Népfrontra szavazok. kaiméval azonban arra te- ' szünk ígéretét, hogy a második negyedévi tervünkön felül 1500 csille szenet adunk népgazdaságunknak. Ebben a versenyszakaszban harcunk sikere érdekében először is szigorúan betartjuk a technológiai fegyelmet, betartjuk a ciklus menetet. A munkát úgy osztjuk be, hogy már a műszak megkezdése előtt a brigád minden tagjának megszabjuk a 480 percre szóló feladatát. Ezzel elérjük, hogy az egyszerű irányítás mellett nem zavarjuk egymást különböző munkafolyamatok elvégzésénél.’1 Bízunk abban — fejezi be levelét Gyetvai Márton frontbrigádja — hogy méltó versenytársaitok leszünk, s a vállalásunk túlteljesítésével a brigád minden tagja felemelt fejjel egy csoportba vonul majd a szavazó urnák elé. . bott Időre nem biztosította a szükséges vetőmagot. Ugyanezért a szabotázsakcióért Korbei József káliói kulákot 2 hónapi börtön és 3000 forint pénzbüntetéssel ' sújtotta a büntetőtanács. E súlyos lemaradás legjobban Szécsény községben mutatkozik meg, ahol a tanács, elnök ahelyett, hogy erélyes kézzel intézkedett volna a tavasziak mielőbbi elvetéséről együtt sírt azokkal, akik arról panaszkodnak, hogy nincs tavaszt vetőmagjuk. Lu- dányhaiászi község dolgozó parasztjai pedig Szécsény be vettek vetőmagot. Vannak azonban a megyében olyan községek is, akik már befejezték tavasziárpa és zaibvetési tervüket. Ilyen község Rimoc, Nemíi, Litke, Mátnanovák, Becs ke, Mátra- sze'e és Bércéi. Ezen élenjáró községek dolgozó parasztjaitól vegyenek példát a lemaradó községek is és minden erejükkel azon ie. gyének, hogy tavaszi vetéstervüket mielőbb befejezzék. Jelentős kedvezmény a napraforgótermelők részére Azok a termelők, akik a napraforgómag beadásának kötelezettségét napraforgóban teljesítik, minden mázsa után 2 liter étolajat, 1 kg szappant és 5 kiló darát vásárolhatnak, az étolaj literét -11 forintért, szappan kilóját 14 forintért, a dara mázsáját pedig 65 forintért kapják meg. ' Á termelőik a beadás kötelezettségének túlteljesítése esetén minden további egy mázsa napraforgó magért 17 liter étolajat és 20 kg darát kapnak értéktérítés nélkül. Étolaj helyett szappan is kiadható: 1 liter étolaj helyett 1 kg szappan. Az olaj, a szappan, és dara- juttatást a begyüj.ési minisztérium utasítása szerint három részletben kell kiadni Egvhar- madát a beadás teljesítésekor, egyharmadát 1954 január 31-ig, egyharmadát pedig 1954 március 31-ig. Gyetvai Márton Csipkés üzemi frontbrigádja csatlakozott a Garai-brigád versenyfelhív isához Tavaszi munkát szabotál» kulákoka! ítélt el a bíróság Most Párádon üdülök, ahol a múltban csak a nagyurak és a papok üdülhettek Vidó János alsótoldi dolgozó paraszt üdülése alkalmából a következő levelet intézte szerkesztőségünkhöz: Jól érzem magam. Most érzem legjobban azt, hogy érdemes volt dolgozni. 68 éves dolgozó parasztember vagyok. 23 éves fiammal összefogva dolgoztam, hogy beszolgáltatáiomn-ik eleget tegyek. Sok mindent megértem már, de ezt a magas kitüntetést nem is álmodtam volna soha. Ma itt üdülök Párádon. Azelőtt el sem tudiam volna képzelni, hogy ingyen üdülhetek, de még mint egyszerű parasztot tatán pénzemért sem engedtek volna ilyen szép helyre, ahová a régi világban csak a nagyurak és a papok mehettek. Most megfordult a világ, mert mindnyájan, akik itt vagyunk, jó ipari dolgozók és jó paraszti dolgozók kerültek idei En ezt a magas kitüntetést azzal érdemeltem ki, hogy a begyűjtési tervemet 100 százalékon felül teljesítettem. Ezt az eredményt úgy értem el, hogy a községi tanáccsal mindig megbeszéltem, hogy miből mennyit termeljek. A Szabad Föld Téli Este előadásokat, mindig látogattam. En úgy gondolom, hogy aki ezeket a Szabad Föld Téli Estéket meghallgatja, sok értékes tapasztalatot sajátít el, s nem is marad el terve teljesítésében. Most hálámat és böszöneiemet fejezem ki pártunknak, hogy engem ilyen nagy kedvezményben részesített. Itt a fürdőn jó pihenésben s a tegjobb ellátásban részesülök, s mindezt jó munkámon keresztül teljesen ingyen kaponi. VIDC JANOS alsótoldi dolgozó paraszt. Idejében végezzük el Nálunk leginkább csak a búzát szokták késve úgy' ahogy megíogaisolni. A magyarországi tapasztalatok és Jakuskin adatai szerint a Szovjetunió eredményei azt bizonyítják, hogy a búzán kívül az ősziárpának és rozsnak fogasolása egy-két mázsával emelte a kh-nkénti termésátlagot. A foga6olással kora tavasszal nem szabad sietni, de nem is szabad elkésni. Amikor azt látjuk, hogv az őszi gabonák tavaszi fejlődése megindul és ez a folyamat mind a földfeletti, mind a földalatti szerveken megállapítható, komolyabb fa-, gyöktől sem kell már tartani és ami egyik legfontosabb előfeltétel, hogy hai a talaj megszikkadt, porhanyító állapotban van, a fogasolást haladéktalanul meg kell kezdeni és legrövidebb idő alatt be kell fejezni. Ezen belül vigyázni kell arra, hogy a sáros földet ne fogasoljuk, mert az így végzett munka rossz hatással van a falaij szerkezetére. A másik állapot is helytelen, mert a kiszáradt tatajoo végzett fogaso- !ás szintén annyit jelent, mintha azt el sem végeztük -volna:. A tavaszi fogasolással megnyitjuk az összeülepedett, vagy kicserepesedett talajt porhanyó«, morzsalékos rétegei nyerünk. Az őszi és téli csapadéktól összetömődött talajban a növények gyökérzetéhez meleget juttatunk és pusztítjuk a 'kikelő gyomot. Az időben végzett fogasolásnak egyik komoly feladata tavasszal a talajbaktériumok működésének megindítása. Az ilyen talajban elszapoaz ősziek fogasolását rodnak a találj hasznos élőlényei és jelentősen gazdagítják a talajt nitrogénnel. Az őszi kalászosok tavaszt fogasolása a kapálást helyettesíti. így az előbb felsorolt előnyök mellett mint ai gyomirtás egyik fontos -eszköze jelentős szerepet játszik. Nálunk általában április hó első fele a legalkalmasabb az őszi vetések fogasolására. A tavaszi kalászosokat kikelésük után 2—3 hétre ugyancsak megkell fogatolni. A fogasolást leghelyesebb e növénysorokkial keresztben, vagy ferdeszögben elvégezni. Az őszi és tavaszi gabonákon Jcfvüt mihelyt sorol, okvetlen • fogasoljuk meg a napra forgót, burgonyát és a kukoricát is. A napraforgó, burgonya, kukorica fogasolásai ugyancsak felér egv kapálással, minek után a kikelő gyomokat a fo- gasolássat elpusztítjuk, d« ugyaniakkor egyúttal elvégezzük a taifljlfizítását, illetve annak porhanyításái BÉR KÖZSÉG TANACSELNŐKÉT, Klorovanszki Mihályt a járási tanács fegyelmi úton elbocsátotta állásából. Kloro. vanszki Mihály valósággal lábbal tiporta a tanács és a tömegek közti kapcsolatot, rágalmazta a dolgozókat, miközben kulákvódő politikát folytatott, így súlyosad megsértette pártunk politikáját, visszaélt a dolgozó nép bizalmával, a leg- súlyosaibban eliianyagolta a tavaszi' munkák végrehajtásáról szóló minisztertanácsi határozat végrehajtásának ellenőrzéséi /GYÖNYÖRŰ A HATÄR CEREDTÖUJFALU- BAN. A tsz,cs földjei már messziről elárulják: itt olyan emberek étnek, akik szeretik a földet, a szövetkezeti gazdálkodást, a gépeket, a békét. — Nézd meg, elvtársnő ezt az "sziárpát — mutat ifj. Molnár- Pál tszcs-elnök a nagy táblára örömmel. Lehajol, szeretettel megsirnogatja a szép haragoszöld növényt. — Látod, miiven szép, akár az élet Ez mind géppel van vetve. De gyere csak — mondja nevetve — mint, aki valamilyen meglepetést tartogat. És tényleg. A domb másik hajlatában már nincs miben gyönyörködni. Ez is árpa, de milyen ez a másikhoz képest A két tábla mutatja a múltat és jelent. A tszcs-tagok ugyanis egy hold árpát még kézzel vetettek a nagytábla' gépi vetése mellé, hogy az esetleg még Kételkedőt: is világosan lássák, mire jó a gépi munka. Hát most láthatják. — He nem is kételkedik már.send — mondja az elnÖK. — A tagság úgy megszere'te a gépit, hogy jobban se kell, be is fejeztünk minden munkát határidőre, pedig 60 tagra U4G holdunk van. Nem valami közönséges, maradi gondolkodású emberek lehetnek a tagok, mer; az elnök 'valósággal rajongva beszél róiuk. Minden rná- sod’k szava: a tagság ígv javasaim, a tagság úgy. cs’nálja. Nem messze innen egy részük burgonyát ültet, de azt sem úgy, mini tavaly. „Nem a sok munkaegység kell nekünk — szoktak mondani — hanem sok termés”. Ezért vitáznak állandóan azon. mit hogyan kellene jobban cs'ná'tii pvnt tavaiy, gépet használni, úi módszerrel veini. Burgmyavefögépük még nincs, hát addig is eke után ültetnek. A kukoricát, napraforgót az utolsó négyszögölig négyzetesen vetették. „Ha sok növényápolást munkát tudunk, géppel végezni — mondják — lesz időnk a pótbepórzásra és egyet ilyen munkára”. A CSOPORT TAGSÁGÁTÓL lehet tanulni ** munkaszeretetek életörömei és még sok egyebet. Sok vita folyik a esoportgy üléseken. sokat beszélnek a múltról, jelenről, a mindjobban kibontakozó ragyogó jövőről. Ebben a tszcs-ben A ceredtóf újfalui Búzakalász tszcs tagsága nem felejt is van, akit gyakran kell emlékeztetni a múltra, mert minden kis nehézség láttán mindjárt siránkozik, csak akkor látja meg, hogv mi miért szükséges, ha a tagok újból meg újból megmagyarázzák nekik. Esténként, ha nincs is értekezlet, összejönnek egy kis munkautáni beszélgetésre, a másnapi teendők megvitatására. Ilyenkor szó kerül a legújabb politikai eseményekről, a választásról, a múltról, jelenről és igyekeznek meggyőzni, ha akad olyan, aki értetlenül áll szemben valamilyen nehézséggel. Egyik iiven esti beszélgetés alkalmával arról beszélgettek, hogy mennyire más az életük, mint amikor még dr. Friedmanná! voltak cselédek. — Hát hiszen ez igaz — szó! közbe Kapás Andrásáé — csak az a tejbeadás ne volna. De erre már hárman is felkapják a fejüket. — Érdekes — mondja Utasi Pál — az. egészből csak azt veszi észre, hogv tejbeadás van. Az meg eszébe sem iut, hogy egész 1945-ig még csak nem is álmodhatott tehénről. MO JÓL VAN, HISZEN TUDOM ÉN AZT, hogy jobb most, cs,ak legalább arra az időre ne kellene beadni, amíg borjas. — Hű de nehéz feje van Kapásné — vakarja a tarkóját Utasi. — Hát aztán mennyi tejet ad be egv évre. Talán magának nem marad? — Dehogynem — szól közbe Szilágyi bácsi. — Én a műit évben már szeptemberre túlteljesítettem az évi kötelezettséget, mégis maradi bőven a családnak, még el is adtunk. — Na látja — mondják többen diadalmasan Kapásnénak — így beszél, aki az igazságot mondja. Maga meg mér elfelejtette, hogyan élt még csak 10 évvel ezelőtt is. hogv rongvokba csavarta a lábát télen, oszt úgy járt dolgozni, most meg hánv cipője van. meg a lányának is. Meg a bútort is megvették már neki hát az miliői te!Ie‘f, meg a sok új ruha. Igv a- tejbeadás fö'ö.ti vlán túlfutva a mull emlegetésére többen is arról beszélnek, hogyan is éltek ők a múltban. BIZONY CUDAR VILÁG VOLT AZ - mond° ja it Szilágyi József. — Én hatéves koromban már mezítláb őriztem az uraság disznaját. S^ép ruha, cipő, bőséges ennivaló, cukor, csokoládé, ilyesmiről még ábrándozni se mertünk. Az unokám meg még egész kicsi és négy cipője van. A lányomnak meg a csizmával együtt 10, éppen a héten számoltam utána. — Hej ezek a lányok — szólt közbe Kovács Józsi bácsi. — Énnekem négv lányom van, de a háromra együtt nem költöttünk annyit, mint most a kisebbikre. Éppen a múlt héten .vásároltak az asszonnyal vagv 1000 forint ára ruhát. 10.000 forintot kaptam készpénzben a zárszámadáskor. de az mind a lányra ment. Mikor m:nk összeházasodtunk, csak a rajtunkvaió volt. A három lányomat a múltban 180 pengőbői adtam férjhez. Ennek meg már most megvan a bútor. Igaz, hogy olyan jövedelmünk volt a múlt évben, hogy tellett mindenre. No de éz csak az anyagi része. Arról se feledkezzünk ám meg, hogv azelőtt embernek sem tekintettek minket. Amióta tszcs-ben dolgozom, sok olyan helyen voltam már, hogy a múltban, ha csak a közelibe megyek, már letartóztattak volna. Hiszen tudjátok, hogy Budapesten a Vörös Csillag-üdülőben nyaraltam, aztán úgy kiszolgáltak reggeltől estig, mint azelőtt a grófokat. Voltam a parlamentben, szép színházakban, de hiszen meséltem már erről nektek, csakhát úgv van ezzel az ember, hogy muszáj erről újból, meg újból beszélnem, mert az nagyon jó érzés, hogy ma a dolgozó embert ígv megbecsülk. Még a múltban a kutyát is többre tartották az urak, mint bennünket. — A . . . én akkor is éltem, meg jnost is élek. akkor is dolgoztam, meg most is dolgozok — legyint id„Molnár Pál. 1^1 ÉG MAGA BESZÉL — mondja szinte dühösen ifj. Kovács Pál. — No nézd csak, még hogy akkor is élt. Élt ám, de hogy, a-zt már elfelejtette, hogv hányszor szentségeitek magára kora hajnalban, hogy a fél éle*ét odaadta volna egy tehénért, csakhogy a gyerekeknek tejet tudjon adni. Meg azt is elfelejtette, hogy majdnem rítt örömiben amikor a felszabadulás után az első tehénkét megvette. Hej. de hamar felejt is. Bezzeg én nem felejtem el, hogy mennyit kellett dolgoznom egy kiló szalonnáért annál a kutya KÜmo kuláknál. Közben ott szentségeit a hátam mögött egész nap, még egy cigarettára sem hagyott rágyújtani, úgy hajtott. Most meg, maga is tudja épp úgv, mint én, hogy az ősszel szereltem le és a tszcs-ben mindjárt hízódisznót kaptam. A kenyerünk is megvan. He de sokat is kell némelyik embernek beszélni, mert hiába tudja, hogy sokkal jobb most az élet, valami mindig birizgálja, hogv ellenkezzen, zsörtölődjön. Én azt hiszem, hogy ez semmi más, mint a maradiság. ILYEN HELYEN AZONBAN, mint a ceredlót. 1 újfalui tszcs nem győzhet a maradiság. hiszen itt már alig három-négy olyan ember akad, aki közben zsörtölődik, amikor a többiek lelkesen beszelnek az életükről, a munkájukról, a-jövőjükről, amelyről csillogó szemmel tudnak beszélni. „Jövőre bevezetjük a villanyt, de az is lehet, hogv még az idén — mondja az egyik.. „Bekötőutat kapunk Pogony felé, hogy ne járjunk sárban, mint eddig, meg azlán a terményeinket is. könnyebben tudjuk majd szállítani” — így beszél a másik. „Újjáépítjük a tanyát, mindenki szép új házban fog lakni, ahogy szaporodnak az állatok, új Istállókat építünk, eltüntetjük a régi, nyomorúságos cselédlakásokat” — mondja a jövőjükről a harmadik és mindegvik biztos abban, hogy ez meg is lesz, risztén látják, nemcsak a muitat és jelent, de a népfront-programm. pártunk tanítása és eddigi tapasztalataik alapján a jövőt is. Itt már mindörökre gyökeret vert az emberekben a párt és egész megváltozott életünk iránti rajongó szeretet, amit ifi. Molnár Pál tszcs-elnök ígv fejezett ki: „A mi tagságunk — még az a néhány'zsörtölődő is — meghalni is kész volna, ha meg keltene védeni ezt az életünket. A tszcs- ben többször beszélgettünk már erről, ezért hiszek éri abban, hogy ezzel a tagsággal mindent el tudunk érni". .
