Szabad Nógrád. 1953. március (9. évfolyam. 18-25. szám)

1953-03-21 / 23. szám

3 SZABAD NÍicnAI» 1053 március 21. Az iskolai munka tervszerűbb, Egységesebb irányítása, a szoro­sabb és termékenyebb kapcsolat Jdépítése a szülői házzal, a szü­lői munkaközösségekkel, az út­törő munka gondosabb meg­szervezése, a tanulmányi szín­vonal emelése és a fegyelem megjavítása egyaránt szükséges­sé tették az új iskolai rendtar­tás kiadását. Még csak rövid ideje kaptuk kézhez, máris tapasztaljuk, mi­lyen nagy segítséget jelent szá­munkra. Először is azért, meri a régi rendtartás javított pél­dányai és a tömérdek szétszórt rendelet miatt gyakran a leg­jobb akarattal sem tudunk min­den rendeletnek eleget tenni, csupán technikai okokból sem. Most minden tudnivalót a meg­felelő címszó alapján kikeres­hetünk és megállapíthatjuk: mi » teendő. A másik igen fontos jótulaj­donsága az új rendtartásnak, ideiglenes jellege. Azért, hogy a nevelők tapasztalata; a gya­korlati élet jelenségeinek meg­figyelése a jogos és építő kri­tika alánján váljék valóban is­kolai munkánk következetes és biztos iránytűjévé, mindannyian felelősek vagyunk. Mi, pedagó­gusok, de rajtunk keresztül mindazok a szervezetek — fő­ként a szülő; munkaközösségek — melyeknek joguk és köteles­ségük. minden fontos iskolai kérdésben szavukat hallatni. Lényegesebb változásként meg kell említeni az ötjegyű maga­tartási osztályzatot, mellyel ala­posabban mérlegre tehetjük ta­nítványainkat és ösztönzően tu­dunk rájuk hatni. Gyakori eset, hogy a csupa jeles tanulók egyi­ke másika fegyelmezetlenségé­vel nem érdemli kf a péidás magatartási jegyet. Most ha ez az egy négyese lesz is, általános tanulmányi ered­ménye nem lehet „kitűnő”, ami alaposan elveszi majd a kedvét az önmaga és osztálya tanul­mányi átlagát is veszélyeztető kis csínytevésektől. Emellett nem lehet „példás” magatartású az a gyermek, akinek általános tanulmányi eredménye elégte­len, miivel normális szeüemi képességű gyermek megfelelő tervszerű munka mellett okvet­len el tudja sajátítani a korának megfelelő osztály anyagának minimumát. Ha kissé elmarad. -- saját hibáján kívül — pél­dául betegség vagy gyengébb előképzettség miatt, a nevelők segítik tervszerű' korepetálás- sal. A rendtartás intézkedéseket tartalmaz az elhanyagolt, erköl­csileg veszóíyeztetett tanulók­nak nevelőintézeti elhelyezé­séről, ugyancsak részletesen foglalkozik az iskolai nap­köziotthonok gondos megszer­vezésének kérdésével, mert ezekben tudjuk csak biztosíta­ni a dolgozó szülők gyermekei­nek helyes nevelését szakszerűen ellenőrzött tanulását, szabad­idejének egészséges felhaszná­lását, valamint megfelelő élel­mezését. Fontosnak tartom, hogy a pe­dagógusok még részletesebben ismertessék az új rendtartást at szülőkkel a szülői értekezle­teken és remélem, hogy az egy­séges nevelői eljárások iránt felkeltett érdeklődés meg fog­ja javítani az otthon és iskola kapcsolatát minden egyes gyer­mek, de az egész magyar taní­tásügy munkájának megjavítá­sa érdekében is,. Ágoston Jolin igazgatóhelyettes. Romhány A BCG VÉDŐOLTÁSRÓL Az új iskolai rendtartásról „csak” A nógrádmegyei tanács egészségügyi állandó bizottsá­gának BCG albizottsága a múlt hónapban ülést1 tartott és Salgó­tarján város egészségügyi dol­gozóinak ítélte oda azt a ván­dorzászlót, amelyet az Orvos- egészségügyi Szakszervezet nógrádmegyei területi bizott­sága alapított a BCG védőoltá­sok elvégzése terén elért jó munka jutalmazására. Ennek a hírnek kapcsán néz­zük meg most' közelebbről, hogy mi is az a BCG védőoltás, ho­gyan és mikor kell végezni, mi­ben áll a lényege és mi a je­lentősége. A gümőkór elleni küzdelem hazánkban a tbc-gondozók irá­nyítása és vezetése alatt fo­lyik. Ez a küzdelem áll egyfe­lől a betegség megelőzéséből, másfelől a már megbetegedett egyén gyógyításából. A BCG védőoltás a megbetegedés meg­előzésére való eljárás. Lényege abban áll, hogy BCG védőoltás­sá! az emberi szervezet ellen­állóvá tehető a tuberkolózis kór­okozójával özemben olyan mér­tékben, hogy a megbetegedések száma a nemvédóőltottakéval szemben negyedére, ötödére csökken. Ezért minden tuber­kolózis elleni küzdelemben sze­repelnie keli a BCG védőoltá­soknak, mert ez a legeredmé­nyesebb védekezési forma a gümőkór ellen. A 4 évvel ez­előtt megtartott első nagy nem-’ zeíközi BCG-kongresszus leszö­gezte, hogy az újszülöttek BCG védőoltásai elsőrendű fontos­ságú és a lehető legszélesebb alkalmazása sürgős érdek az összes egyéb megelőző eszközök és eljárások mellett. A 25 év óta az egész világon végzett több mint 20 millió oltás a BCG vé­dőoltások teljes ártalmatlansá­gát bizonyítják. Jelentősége nagy, a BCG védőoltások egyéb gümőkórellenes fegyvereinkkel a tuberkulózisnak egy generáció elatti eltűnését eredményezheti. Épülő szocialista országunk egészségügyi feladatai között döntő fontosságú a népbetegsé­gek elleni küzdelem, melyben egyik legégetőbb kérdés éppen a gümőkór kérdésének megoldása. A gyógyítás terén elért eredmé­nyek melléit' a megelőzés kérdé­se rendkívüli fontosságot nyer és ennek legütőképesebb eleme a BCG védőoltás. Az oltást a születés utáni 8—10 napon kell lehetőleg el­végezni, ha kizáró ok nem fo­rog fenn, mint például rossz táplálfsági állapot, hőmérséklet- emelkedés és más egyebek. Az ol- tás ilyenkor hónapokkal később végzendő el, ha a kizáró okok megszűntek. A BCG védőoltás hatékonyságának időtartama kb öt év. Ez azt jelenti, hogy' ké­sőbb, amíg csak a gyermek ser­dülő korba nem jut, a védőol­tás ismétlendő. A cél az, hogy a szervezetet megóvjuk abban az életkorban, amelyben a rossz- indulaíű gümőkóros megbetege­dési formák gyakoriak. A BCG oltáshoz megfelelő anyagot az Országos Közegészségügyi Inté­zet megfelelő osztálya szolgál­tat. Az oltás megtörténtéről az egyén igazolást kap. Megyénkben az illetékes egészségügyi szervek és intéze­tek jó munkát végeznek a BCG- védőoltások terjesztése és elvég­zése terén, amit ® vándorzászló vándorlása is bizonyít. A szá­zalékos teljesítés közel jár a 100 százalékhoz. Hátra van még az, hogy a védőoltások ismétlésére is sor kerüljön, ennek érdekében is megindult a harc. Egyéves koron b©!ü] az oltást eredmény­telensége esetén — melynek megállapítására megfelelő eljá­rás szolgál — meg ke'.! ismé­telni, az iskoláskor elkövetkezité- vel pedig a tuberkulin negatívok (így hívják azokat, akiknél az oltás nem eredt meg vagy a fertőzésen közben nem vészel­tek át), újra oltamdók. A BCG- védőoitás alkalmazása gümőkór megszüntetésére való törekvés, a gümőkór elleni küzdelemnek járványtani síkra való helyezé­se, ahol a megelőzésen<és a gon­dozáson nyugszik. Az oltások eredményességének ellenőrzése, illetve az oltások szükség ese­tén való ismétlései, nem hagy­hatók el, mert csak így' irthatjuk ki (természetesen a többi gyügy­elj órások aktuális, alkalmazása mellett) a népünk sorait meg- rtkító tuberkulózist, mely min­den magyar orvos hazafias köte­lessége. Dr. Borszéki Antal, megyei tbc.-gondzó intézet vezető főorvosa TAKARÉK**/ AMI NEM TETSZIK A DOLGOZÓKNAK Kultúrotthon, nmeivel vasárnap délelőtt zárva tartanak A papok a múltban mindenféle eszközzel megpróbálták a népet — de főleg a fiatalságot — vasárnaponként a templomba tömöríteni. Ennek érdekében a vasárnapi szentmise alatt bezáratták a kocsmá­kat, szórakozóhelyeket. Mat népi demokráciánk minden lehetőséget megadott arra, hogy ifjúságunk szórakozását, továbbképzését biz­tosítsa. Ennek érdekében országunk területén kultúrotthonokat, könyvtárakat, mozikat létesítettek. Sajnos azonban egyes kultúrotthon ok, szórakozóhelyek egyesek hibájából nem mindig állnak a fiatalság rendelkezésére, de főleg nem áll rendelkezésére a nagybátonyi fiatalságnak vasárnap dél­előtt mert a gondnoknő ahelyett, hogy az ifjúságnak a szórakozását biztosítaná, a délelőtti órákban a templomba jár. 1953 március 1 én a nagybátonyi Szabadság Harcos Szövetség a tanáccsal karöltve értekezletre hívta össze a tartalékos tiszteket, tiszthelyetteseket és az 1933—34-es születésű fiatalokat. Azonban az történt, hogy az értekezletet csak 10 óra után kezdték meg, mert a gondnoknő dél­előtti misén volt és nem nyitotta ki a kulturotthont. Feltehető a kér­dés, nem-e a pappal karöltve rendezi így a dolgokat a gondnoknő? Mindenesetre az illetékesek úgy választhatnák meg kultúrhelyiségeik gondnokát, hogy kultúrházaink a mi ügyünket szolgálják és fiatal­ságunknak mindig — de főleg vasárnap reggeltől, amikor több az idejük — biztosíthassa továbbfejlődését és szórakozását. BOROS LAJOS tartalékos hadnagy. Nagybátony. NAGYOBB GONDOT A NAGYLÓCI ISKOLA TISZT ÁNT ARTÁSÁRA A rétsági járás sportmunkájának fékezöi Pártunk és kormányzatunk el­sőrendű fontosságú feladatként tűzte ki a dolgozók kulturális színvonalának emelését. Kormá­nyunk hatalmas összegeket for­dít városi és falusi iskolák épí­tésére, átalakítására és rendben- tartására. A szocialista társadal­mi rendszerben legfőbb érték az ember. Pártunk és kormányunk minden intézkedése, a dolgozó nép érdekét szolgálja. A taná­csoknak kell gondoskodni arról, hogy a minisztertanács rendele­téit ■ végrehajtsák. Nagyidé községben sem a ta­nács, sem az iskola vezetősége nem gondoskodik arról, hogy a tanulók megfelelő körülmények között tanulhassanak. Az iskola falai, ablakai, a padok porosak, piszkosak. Nem takarítanak rend­szeresen, a padló nincs felola­jozva. Ez a gyermekek számára egészségtelen. Vegyenek példát a nagylóci tanács és iskola ve­zetői a kishartyáni tanácsról és az iskola vezetőjéről, akik ezen a téren is maradéktalanul végre­hajtják pártunk célkitűzéseit, a dolgozók gyermekei itt tiszta, szellős tanteremben tanulnak és öröm számukra a tanulás. Pásztó.* László, e zagyvapálfalvi bányagép. gyártó és javító vállalat. Megyénk területén a rétsági járásban tapasztalható a legna- gyobbfokú hiányosság a sport­munka területén. A járásban a sportkörökön belül igen kevés tevékenység tapasztalható, azon­ban hibák annál jobban. Hogy ez így van, az abból adódiik, hogy a járásj TSB nem ad konkrét se­gítséget a sportköröknek, nem látogatja meg őket, nem látja el őket tanácsokkal és feladatokkal s nem ellenőrzi a feladatok el­végzését kellően. Hiányzanak a rétsági járásban a társadalmi szövetségek, melyeik egy egy sportágban nagy segítséget tud­nának nyújtani. Nincs jneciala kítva a járás területén az MHK ellenőrző bizottság sem. Joggal vethetjük fel a kérdést, hogyan akarja a rétsági járás teljesíteni az 1953. évi MHK előirányzatát, ha nincs meg a kellő segítség? Súlyos hiba van a kéibodonyi állami gazdaságban, ahol Ko- vácsné igazgatónő kijelentette kereken, hogy a község paraszt- fiataljai nem sportolhatnak az állami gazdaság sportkörén be­lül. Úgy látszik, az igazgató még nem tudja, hogy 1953-at írunk, amikor már a sport is — mint ahogy az üzemek, a gyárak — jogos tulajdonosuké, a népé lett, amikor a sport már áf!?(nüqy lett. Ma már nem lehet a köz­ség fiataljait, becsületes dolgo­zóit a sportból kiközösíteni. Ugyanilyen súlyos hiba van Bo- rosberényben is, ahol az állami gazdaság igazgatója a község egyénileg dolgozó parasziftatai­jait nem engedi sportolni az ál­lami gazdaság sportkörében. Kérdjük az igazgatótól, hogy ne véljük ki az újfajta szocialista embertípust, aki a sportban edzi magát erőssé, ellenállóvá, munka­bíróbbá, a szocialista haza és a béke megvédésére, ha a sportot elzárjuk előle. Hogyan akarjuk az állami szektorokba bevonni a falusi dologzókat akkor, amikor ilyen helyzetek állnak elő. Ez a súlyos hiba a járási TSB mulasz­tásának eredménye, melyért hi­báztatható a községi tanács is, mert a községi tanácsban sem fordítanak elég gondot a dolgoz^ parasztfiatalok sportolásának biz­tosítására. A testnevelés és a sport a kommunista nevelés szerves része, tehát nem enged­hető meg, hogy egyes igazgatók soviniszta magatartása miatt a dolgozó falusi fiatalok ki legye­nek zárva a sportból. Az illeté­keseknek a legsürgősebben in-: tézkedni kell, hogy ez a súlyos károkat okozó állapot a legrövi-r debb idő alatt megszűnjön. Meg kell még emlékeznünk a diósjenői falusi sportkörnél tar pasztaiható súlyos hibáról. A diósjenői sportkörnek a községi tanács Jminden támogatást meg­ad, azonban a sportmunka mégis vontatottan megy. Itt a DISZ és a falusi fiatalok közötti ellen tér tét kel! sürgősen megszüntetni. Meg kell teremteni a DISZ és a falusi fiatalok közötti szoros együttműködést, a baráti kap­csolatot, mert nem megengedhető az, hogy zártkörű mulatságot akar rendezni a DISZ a sportkör támogatására, a falusi egyéni dolgozó fiatalok kizárásával. Na­gyon helyesen tette a községi tanácselnök, hogy nem engedé­lyezte a mulatság jmegrendezé? sét. A rétsági járási TSB-nek leg­döntőbb feladata, hogy ezeket a meglévő hibákat kiküszöbölje s ne az íróasztal mellől irányítsa a járás sportmunkáját, hanem aktívan adjon segítséget a sport» köröknek, hogy jó munkát vér qezhessenek. De helyes lenne, ha a járási tanács nagyobb ellenőr­zést végezne a járási TSB mun­kája felett és még több segítsé­gei nyújtana a TSB és a sport­körök további munkájához, mert így megszűnnének az ehhez ha, sonló esetek a rétsági járás te» rü létén. Ha ez így lesz, akkor egészen biztosan rövid idő múlva nem ar. ró! szefnolhatunk be lapunk ha­sábjain, hogy milyen hiányossá« gok vannak még, amelyek a já­rás spor^munkáját fékezik, ha. nem arról, hogy milyen jól tel. Jesítj a rétsági járás a sportfej­lesztési tervét és az MHK-eiő. Irányzatát. „PANKRACIO“ A SALGÓTARJÁNI NOVEMBER 7 PÉNZTÁRÁNÁL FILMSZÍNHÁZ A szocialislTUJSt építjük — ennek előfeltétele, hogy a dolgo­zókat szocialista szellemben neveljük. A ma élő felnőtt lakosság még a kapitalista környezet szellemében nevelkedett. Már pedig mindenki tudja, hogy felnőtt embert átnevelni milyen nehéz feladat. Pártunk minden segítséget megad ennek a feladatnak a megoldá­sához. Nézzünk csak egy életből vett gyakorlati példát: ha a Novem­ber 7 mozi pénztárát úgy alkalc tadtán megnézzük, különös jele­neteknek lehetünk tanúi. Az emberek tülekednek, veszekednek. A későn érkezettek a már ottlévőket semmibevéve, azok elé fura kodnak. Talán nyugodtan kijelenthetjük, hogy sokaknak emiatt megy el a kedvük á mozi látogatástól, mert ennyi bajlódással jár a jegyvásárlás. Pedig Lenin eivtárs volt az, aki kihangsúlyozta, hogy milyen nagy figyelmet érdemel a filmben rejlő nevelőerő. Olyan egyszerű a megoldás. A pénrtárablak elé helyezzenek el eqy méter hosszú vascsőből készített kis korlátot, egyik oldalon • bejárat", a másik oldalon „kijárat" és figyeljék meg az illetékesek, milyen rövid idő alatt fegyelmezetté fog válni a jegy vásárlók tö­mege Ez az egyszerű kis eszköz, a korlát, nevelőeszköz lesz és arra készteti majd az embereket, hogy beléjük edződjék az ember­társaik iránti megbecsülés és ne akarjanak mások elé törtetve ma­guknak jogtalan előnyt szerezni. A mozipénztár előtti jelenetek nem meltoajk sem a November / mozi nevéhez, seni pedig a szocialista szellemben készült és nevelő célzatú filmeket bemutató kulturális épülethez. LÉNART ZOLÍAn Ifjúságunkat várja a Lenin Intézet Versenykihívás április 4 tiszteletére A margittárói bányaüzemnél dolgozó sportbrigád Varga And­rás csapatvezetővel az élen páros versenyre hívta ki a mátranovák! sportbrigádot az alábbi pontokban; 1. A megadott terven felül 150 tonna szén termelését vállaljuk. 2. A 480 perces munkaidő teljes kihasználása. 3. A munkafegyelem 100 százalékos betartása. 4. A megengedett palatartalom 6 százalélkról 5 százalékra való csökkentése. A versenykihívás elfogadása1 után a kiértékelés a verseny le­zajlása után történik a rc,r»!-í .r„ nik a fenti pontok alapján. M&rgittáró, 1953 március 6. Susán László s. k. alapsz. titkár. Kovács s. k. üzemvezető. Brestyánszki s ÜB-elnök. Varga András csapatvezető. k. A- tr LABDARÚGÁS Felszabadulásunk tette lehető­vé, hogy a dolgozók ezrei olyan oktatásban részesülhetnek, mely­től azelőtt el voltak zárva. A felszabadulás előtt a dolgozók gyermekeinek igen kis része került középiskolába, de még el- enyészöbb volt azoknak a mun­kás-paraszt gyermekeknek a száma, akik a középiskola el­végzése után egyetemen folytat­hatták tanulmányaikat. Ennek oka az uralkodó osztály céltu­datos kultúrpolitikája volt. Az uralkodó osztálynak ugyanis nem volt érdeke, hogy a mun­kás-paraszt gyermekek maga­sabb fokú műveltséget sajátít­sanak el, mert a tudatlanság sötétségében tartva jobban fel tudták őket használni nemzet­ellenes céljaik megvalósítására. Ma a középiskolákban, az egyetemeken dolgozók fiai, leá­nyai tanulnak. Népi demokrá­ciánk lehetővé tette, hogy min­denki részesülhessen a neki megfelelő oktatásban. Államunk olyan intézményeket hozott lét­re, melyek szervezetüknél, mun­kájuknál fogva jól meg tudják valósítani a rájuk váró feladato­kat. Együk-e az ilyen nagyszerű intézményeknek a budapesti Lenin Intézet. A Lenin Intézétben a legma­gasabb fokú orosz nyelvoktatás folyik. A célja ennek a nyelv- oktatásnak: magas színvonalú marxista-leninista képzettséggel rendelkező és az orosz nyelvet jól ismerő egyetemi előadók, J ideológiai területen dolgozó funkcionáriusok, valamint orosz nyelv- és iroda-Iomszakos közép­iskolai tanárok és fordítók kép­zése. A Lenin Intézet hallgatói a munkásosztály, a dolgozó pa­rasztság és a népünkhöz hű ér­telmiség legkiválóbb fiaiból, lá­nyaiból tevődnek össze. A Lenin Intézetben tanulni a legnagyobb kitüntetés. Pártunk, kormányunk millió­kat fordít arra, hogy a Lenin Intézet hallgatóit ösztöndíjjal tá­mogassa. Havonta 310.000 forint ösztöndíjat fizetnek ki a hall­gatóknak, 115—220 forintos részletekben. A hallgatók diák­szállóban nyernek elhelyezést, ahol kényelmes tanuló-, társal­gó-, mozi, színházhelyiség áll a tanulók rendelkezésére, A hall­gatók tevékeny kultúr.életet foly­tainak. Több kultúrcsoport, tánc- S’Zi-nj átszócsoport. működik az intézetben. ' Ugyan ilyen élénk a sportélet is. így él a Lenin Intézet if júsága, igy kötik ösz- sze a tanulást a komoly szóra­kozással. Pártunk és kormány­zatunk mindent megtesz annak érdekében, hogy a Lenin Inté­zetben a legjobb munka folyjék. Erre a legjobb garancia az, hogy' a Lenin Intézetben szovjet professzorok az előadók, akik munkájukkal példát mutatnak. Most, amikor megyénk közép- iskolás tanulóit csak néhány hét választja el az évvégétől és új iskolát kell választaniok, élje­nek az államtól kapott lehető­séggel és jelentkezzenek minél többen a Lenin Intézetbe, hogy' megyénkben minél előbb több prosznyelvszakos tanár, marxista előadó, műfordító legyen. Rádió miisoiáliól Március 21, szombat. Kossuth-rádió: 11.30: Uj haj­tás. Bihari ■ Sándor versei. — 12.10: Keringök, po’kák. — 14.30: Az a titokzatos erő. Elbeszélés. 15.45: Régi munkás-mozgalmi da­lok. — 17.00; A Magyar Rádió diszpécserszolgálata. — 18.00; Falurádió. — 20.10: A tanácsköz­társaságról. Irodalmi riport. Petőfi.radio: 10.50; Operarész. letek. — 15 00: Vidéki népi együttesek szovjet hangversenye. 15.45: Albán népdalok. — 16.35; Közgazdasági negyedóra. —17.30; Népzene. — 18.00: Szovjet dalok. 18.45. Magyar népdalok. — 19.00; Mindenki operája. — 19.45: Sport, negyedóra. Március 22, vasárnap. Kossuth-rádió: 10.10: Gyermek­rádió műsora. — 13.30: Béke és szabadság. — 16.00; blnerked- jünk holnapunkkal. — 16.45: Egy hét a külpolitikában. — .19.00: Bakalov, Budaskin és Dunajev- szki.i dalaiból. — 20.20: A harag napja. Szinmű. — 22.38: Vasár­nap s-portja. Petőfi-rádió: 11.00: -Miska bá- C,':i lemezesládája. — 12.20: A világirodalom nagyja. — 14.50: Regényrészlet. — 15.45: A ,,Tartós békéért, népi demokráciáért!” cí­mű lap t«mertetése. — 17.00: Ver- ses, zenés irodalmi műsor. — 18.45; Épülő kommunizmus — épülő szocializmus. — 19.00; Reinold Glier zenei arcképe — összeállítás. Hanglemez. Vasárnap jhdult meg országos viszonylatban a labdarúgás ha­talmas gépezete. Megyénk terüle. tén is megindultak a labdarúgó- bajnokságok. Így a megyei baj­nokságok során lejátszásra ke­rült találkozók igen sok érdeklő- dőt vonzottak s egyes mérkőzé­seken olyan nagy' volt az iram, mintha már a szezon közepén járnánk- Igen jó mérkőzés volt a Salg. Bányász—Balassagyar­mati Építők. Itt a tarjáni fiata­lok jól megálltak a helyüket s az első félidőben még vesztésre álló méikőzést a hiásodik félidőben 10 emberrel is meg tudták nyer. ni. Ugyancsak jóiramú mérkő­zést vívott a Salgótarjáni Építők a Kisterenyei Bányásszal. Mind- két csapat jól felkészült a baj­nokságra. Nagy harc volt Forgá- csőn a helyi Bányász és a Pász­tói Vörös Meteor és Balassagyar­maton a Bgyarmati Lokomotív— Baglyasalji Bányász találkozón. De a többi mérkőzés is jó be­nyomást keltett a nézők sorai­ban. Az első forduló eredményei a következők; A salgótarjáni repülőszervezet modelező műhelyében az elvtár­sak nagyon készülnek a megyei és országos modelező verse­nyekre. Több saját tervezésű géppel kísérleteznek a fennálló nemzeti rekordok megdöntésére Juhász elvtárs. aki a repülő­szervezet vezetője, saját tervezé­sű gépet épített hosszú munka és alaposán átgondolt terv alap­ján. Elérkezett az indítás napja. A gépet Szabó eivtárs a mode- lezők iné gyei titkára indította el, de minden indítás után 1 perc múlva a gép leszállt. Ezután hozzákezdtek az elvtársak a gép módosításához. A szárnyak állás­szögének különleges félnegatív heállitásáva! és a gép tökélete­sebb áramvonalázásával. Készül­tek úira az indításra. Az apró és pontos munka után megszü­letett a rekord. Az indítás a megyetanács fe­letti dombról történt. A gép pom­pásan repült. A nyugati szelet kihasználva. 30 percig a domb felett Jejtözött, egyre magasabb­ra emelkedve. Majd a gépgyár fölé repült, ahol tertnik emelés keletkezett. A gép a lejtő emelp­Méhviasz, mülép kapható. Li­povsziky György Uiny u. p. örhalom. SZABAD NOGRAD Az MDP Nógrádmegyei Párt- bizottságának lapja Felelős kiadó; Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarián. Rákóczl-u. 92. Telefon: felelős szerkesztő 30 ipari, mezőgazdaság) és kultur rovat 52. kiadóhivatal 436 Szikra Lapnyomda Budapest. Jőzsaf-körút 5 F. V.; Kulcsár Mihály Salgótarjáni Bányász II—Ba. lassagyarmali Építők 3:1 (0:1). Salgótarjáni Építők—Kistere­nyei Bányász 3:1 (3:0). Forgácsi Bányász—Pásztói VM 2:1 (1:1). Balassagyarmati Lók.—Baglyas. alji Bányász 2;1 (1:1). Salgótarjáni Dózsa—Nagybáto­nyi Bányász II 3:0 (2:0). Jobbágyi Vasas—Starjáni üveg­gyár 0:3. Starjáni Tűzhelygyár—Mátra, nováki Bányász 1:0 (1:0). Zagyvapálfalvi Építők—Salgó­tarjáni Vasas II. 1:0 (1:0). Március 22-i (mérkőzésiek a kö­vetkezők (előiállók az otthon iát­szóik): Mátranováki Bányász—S. Bá­nyász II. St. Üveggyár—St. Építők. St. Vasas II.—St. Dózsa. Pásztói VM—Bgyarmati Lók. Bgyarmati Építők—Jobbágyi. Kisterenyei Bányász—Zp. Sai. tők. i teréből bekerült az említett tér. mikikéménybe (függőleges lég­áramlás) és szép szabályos for­dulózásokkal egyre magasabbra került. A nyugati szél azután magával sodorta a Csizmadia­telep, majd Kisterenye—Pásztó felé. Czudor László mérte a gép repülésének idejét, melyet 58 percig figyelhetett meg. A gép építője és a megyei modelezö- titkár motoron követték a gép útját még a felhők alatt, mely Hatvan irányában repülve eltűnt a szelniük elől. A gép a mai napig nincs meg. Időben megyei rekordot repült s alig maradt le az országos re­kordtól. Távrepülés szempontjá. ból még nincs adatunk, men a gép leszállási helyét nem sikerült megtudni. Ezúton is kéri a salgótarjáni repülőszervezet, hogy a megta­láló . minél előbb juta tea el á gépet a salgótarjáni repülő szer­vezetbe s írja kneg, hogy hol és mikor találta meg a gépet. Szerkesztői üzenetek Pádár József, Kisecset. Hely­szűke miatt egyszerre nem tud. juk hozni a kért sorsolást. Min­den alkalommal hozzuk a követ­kező vasárnapra sorrakerü’.ő mérkőzéseket. * Kovács ökölvívó játékvezetőnek, St. üveggyár. Levelét megkaptuk, sajnos, nem tudunk most sem mást válaszolni, Cisak azt, amit már megírtunk a mérkőzésről, hiszen ez a valóság. * Névtelen levelet kaptunk * Salg. Bányász szurkolói nevében. Kérjük a levél íróját, hogy más­kor írja alá nevét, mert anélkül értékét veszti a levél. Helytelen lenne, ha mi is név nélkül kő« 1 zölnénk le az írását. Nagybátony II—Forgács Baglyasalji B.—St. Tűzhely­gyár. Új modellező rekord Nógrád megyében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom