Szabad Nógrád. 1953. március (9. évfolyam. 18-25. szám)
1953-03-21 / 23. szám
T953 március 21. SZABAD IvScrId 3 A helyes munkaszervezés jelentősége termelőcsoportjainkban Szovjetunió kolhozainak példája és a nii tszcs-imk fejlődése igazolja, hogy gazdaggá, virágzóvá csaik az a termelőszövetkezet válhat, ahol a munkát helyesen szervezik meg, ahol a munkaszervezet megszilárdítására a vezetők, a tagok állandóan gondot fordítanak. Ahol jó a munkaszervezet, szilárd a fegyelem, növekszik a terméshozam, gazdagodnak a szövetkezeti tagok. A tavaszi munkák dandárjában vagyunk. A határidős feladatokat csak a helyes munka- szervezéssel oldhatják meg tszcs-ink. Felvetődik a kérdés, hogyan történjen a helyes munkaszervezés? A szövetkezetek vezetőségei vegyék számba a gazdaság egész területét, készítsenek arról egy egyszerű, vázlatos térképet, táblabeosztással, s ha széttagolt területről van szó, úgy a község azon határrészeit tüntessék fel, ahol a tezcs-nek területei vannak. E vázlatot függesszék fel az iroda* falára. Meg kell állapítani, hogy üzem- ágankint hány és milyen létszámú brigádot, ezembeíül hány és milyen létszámú munkacsapatot lehet szervezni. Ezekután következik a dolgozók önkéntességén alapuló névszerinti brigádokba és munkacsapatokba való beosztása. Igen fontos, hogy brigádvezetőrek, munkacsap at vezetőnek arra rátermett, az üzemágban jártas férfi, női dolgozókat kell beállítani. Egy- egy brigádban vagy munkacsapatban az egymással szívesen társulólkat az otthonukhoz kB- zeleső munkaterületre kell lehetőleg beállítani. Nagyon helyes, ha* ott, ahol erre mód van, ifjúsági és női brigádokat is szerveznek. Ezen szervezetek ilymódon való kialakításához tartozik a területek, termelőeszközök, épületek egy, vagy több évre jegyzőkönyvvel való átadása, majd a brigád-_ és mun- kacsapattervek elkészítése. A fentieket azután együttesen jegyzőkönyvileg rögzítik _és jóváhagyás végett csoportértekezlet elé viszik. A brigád helyes megszervezése lehetővé teszi, hogy a brigádtagok megismerik a munkaterületüket, valamint azt, hogy milyen határidőre, milyen növénynél, milyen munkát kell el- végezniök, felelősségteljesen. Tehát a brigádtagok összeszok- r.alk, kifejlődik bennük a versenyszellem, a felelősségérzet, nagyobb gyakorlatot szereznek a munkában, amelyek után növekszik a terméseredmény és a brigádtagok kiérdemelhetik az őket megillető prómiumjutaím*af. A termelőszövetkezetek szervező munkájához minden esetre alkalmas, részletes útmutatást adni lehetetlen. A munkavégzés körülményei ugyanis annyira változóak, hogy egy-egy adott esetre legalkalmasabb szervezési módot csak a helyi körülmények teljes ismeretével rendelkezők ál lapíthat ják meg. Vannak azonban olyan gyakorlati útmutatások, melyek segítségül szolgálhatnak. Például a munkaeszközök közül mindig azt alkalmazzuk, amelyik a legtermékenyebb munkát teszi lehetővé. Használjuk ki teljes mértékben a gépeik, fogatok, s más gazdasági eszközök teljesítőképességét. Törekedjünk a munkaidő jó kihasználására a rendelkezésre álló gépek s egyéb mezőgazdasági eszközök minél többirányú alkalmazására. Például a cukorrépaegyelés ne nyúljon el két-három hétre, hanem egy hét alatt befejeződjék. Bátran alkalmazzuk az újításokat az emberi erő megkí- mélésére, hogy a szövetkezeti tag a számára kijelölt területet megerőltetés nélkül minél többször megdolgozhassa. A munkaidőt akkor használjuk ki jól, ha minél kevesebb az üresjárat, a felesleges ide-oda járkálás és a haszontalan ácsorgás. Mindezeket el lehet kerülni, ha az elvégzendő munkák sorrendjét gondos körültekintéssel előre jól megszervezzük. A szövetkezeti dolgozóknak már este tudniok kell, hogy mit fognak.másnap dolgozni és nem szabad annak előfordulni, hogy még délelőtt 10 óraikor is *sz iroda előtt ácso- rogjanak tétlenül. Az erőgépek és igásállatok erejének jó kihasznáJása azt jelenti, hogy ha egy ló valamely gépből kettőt is elbír, nemcsak egyet huzatunk vele. Helyesnek tartanám, ha a fenti javaslatokat a szövetkezetek vezetői, tagjai áttanulmányoznák, s alkalmaznák munkájukban. Ha pedig lenne jobb elgondolásuk, vagy valamely javaslattal nem értenek egyet, úgy azt a Szabad Nógrádon keresztül egészítsék ki, vagy tegyék vita tárgyává. Termő gyümölcsfák átoltása Gyümölcsöseinkben igen sok értéktelen gyümölcsfajta van. A több termésért folytatott harcunkban népgazdasági _ érdek, hogv átoiltsuk az értéktelen, terméketlen, vagy nem kívánatos gyümölcsfa fajtákat. Minél fiatalabb az ápolandó fa, annál jobban fog sikerülni átoltása, nem ritka eset, hogy például 45 éves körtefákat is igen jó eredménnyel oltottak már át. A fiatal fákat, vagy az olyan ágakat, amelyeknek kérge sima, rügyfakadáskor héjalá oltással oltjuk át. Az idős fák kér- ge már vastagabb, cserepes, ezeket hé'alá oltással már nem lehet átoltani, hanem csak hasíték ol.ássál. Idős fák áíoltásá- nál miután koronájukat levágtuk — várunk még egy évet — az erős vesszőket a következő tavasszal oltjuk be, vagy még inkább a fiatalítási év nyarán augusztus, szeptemberben a kívánt fajtával alvóra beszemezzük. Az átoltás ideje március elejétől rügyfakadásiig tart. A meg-, eredt oltásokat tavasszal, hogy I a szél le ne törje íapálcikához I kötözzük. A nemes hajtás mellett sok vízhajtás is fog fejlődni. Ezeket állandóan pusztítjuk s fokozatosan két év alatt teljesen kimetsszük. Az oltásokból az új koronát felneveljük. A korona lefürészelése közvetlenül az átoltás előtt történjék. A néhány nappal előbb lefűrészelt áo- sebe beszárad, s az oltás így nehezen ered meg. Tehát a koronát minden esetben csakis közvetlenül az átoltás elölt távolítsuk el. Minél terjedelmesebb a korona, annál több ágat kei] beoltani. Erősebb ágak oltásakor 2—3 oltóvesszőt is használhatunk. Az oltásvesz- szők 3—4 rügyesek legyenek. A több oltóves'szővel beoltott ágaknál a megeredettek közül a második évben csak egyet hagyunk meg. Az idősebb és terméketlen fák átoltásához szükséges oltóvesszőt csakis bőven és szép íTyümölcsöt termő fákról szedjük. Oly gyümölcsösöknél tehát, ahol a termőfák átoltása indokolttá válik az átoltást minél előbb az itt ismertetett módszereik alapján hajtsuk végre. Április 4 tiszteletére vállaljuk... A nógrádmegyei OFFÉRT ki- rendeltség dolgozói magukévá teszik a pestmegyei vállalat versenyfelhívását és váll1'alják, hogy az első negyedévi tervüket 102 százalékra teljesítik. A tervteljesítés sikerének biztosítása érdekében felszabadulási hetet rendeznek április 4 tiszteletére. Moldvány László főkönyvelő az adminisztratív dolgozók nevében vállalja, hogy a felszabadulási hét, valamint a terv- teljesítés tartama alatt két fő közreműködésével olyan segítséget ad a járási előadók munkádhoz, hogy azok munkájuk helyén instruálással és konkrét segítő munkával jó eredményt érhessenek el. Az osztály dolgozói közül Iváirka Pálma és Paulusz Józsefné vállalják, hogy a termeltetési csoportnak konkrét segítséget fognak nyújtani. Az együttes csoport 102 százalékos teljesítésit vállalt. Ehhez a vállaláshoz csatlakoztak a többi osztályok dolgozói is. A sertésbegyüjtésrői Megyénkben komoly lemaradás mutatkozik a sertésbegyüj- tési terv teljesítése terén, annak ellenére, hogy számos községünk, mint pl. Nádújfalu, Kálló, Patvarc, Bencurfalva községek jelentősen túlteljesítették beadási tervüket. A beadásban élenjáró községek eredményei azt mutatják, hogy itt a tanácselnökök következetesen harcolnak g párt és kormányhatározatok végrehajtásáért. Bátran szembenéznek a nehézségekkel, s keményen le- küzdik azokat. Munkájukból felszámolták a megalkuvást, kíméletlen harcot folytatnak az osztályéi 1 anség saabotázsoselekmé- nyei ellen. Azokkal a termelőkkel szemben, akik batáridőre kötelezettségüknek nem tesznek eieget, alkalmazzák a rendesetekben előírt szankciókat. Ezek az eredmények nem mondhatók el Bárna. Cserhátszenti ván, Endrefalva, Nagyorosza' községekről, akik a legsúlyosabban elhanyagolták a sertésbegyüjtési terv teljesítésének szorgalmazását. Vájjon Bencurfalván jobb termés volt-e mint Endrefa’.ván? Úgy gondoljuk, az aszály nem tesz ilyen kivételeket, nem beszélve arról, hogy Bencurfalvának rosszabbak a talajviszonyai, mint Endrei alvának. A begyűjtési határozatot megsértő tanácselnököknek sürgősen fel kell számolná munkájukból az opportunista magatartást a nehézségektől való visz- szariadást. Vegyenek példát a sertés-begyűjtésben élenjáró községektől és gondoskodjanak arról, hogy április 4-re a lemaradt községek is teljesítsék sertésbeadási tervüket. Földbérlő csoport alakult Bencurfalván A szécsényi járás Bencurfalva községében március 14-én földbérlő csoportot alakított 9 dolgozó parasztosadád. A földbérlő csoport 10 kh. gyümölcsös fölött rendelkezik, amelyben már 16-án elkezdték a gyümölcsfák gondozását. A sósliartrani termelőszövetkezet tagjai lelkes harcot folytattak a vetési munka befejezéséért. Március 14-én, a tavaszibúza vetését 63 holdon a tavasziárpa vetését pedig 52 holdon fejezték be. E nagyszerű eredményhez a csoport üzemi párttitkára Uj Gyula elvtárs nyújtott nagy segítséget jó felvilágosító munkájával. ZÉTI ISTVÁN TSZ TRAKTOROS BRIGÁDVEZETŐ JÓ MUNKÁJA A naigykereszíúri termelő- szövetkezet határidő előtt befejezte a tavaszibúza, árpa, zab vetését. E nagyszerű eredmény elérését Zéti István tszcs traktoros brigádvezető is elősegítette, aki jól szervezte meg a szántási-vetési munkát. Hengerezéssel védekezzünk az őszi gabonafélék felfagyása ellen A földművelésügyi minisztérium közleménye: Az éjjel hideg, nappal melegedő időjárás miatt az ország legtöbb vidékén az őszi gabonavetések egyrésze felfagyott. Ez Komoly kárt okozhat a búza- és rozsvetésben. Ezért termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink mindenütt sürgősen védekezzenek ellene. A védekezés egyszerű és hatásos módja az őszi vetés hengerezése. Az éjszakai és nappali hőmérséK- let közti Különbség miatt ugyanis a növény gyökere kihúzódik a talajból. A hengere- zésisel visszanyomjuk a gyökeret a talajba, s ezzel megakadályozzuk azt, hogy a vetés megritkuljon, az egyes növények elpusztuljanaK. A hengerezés't akkor végezzük, amikor a talaj már nem tapad a hengerre. A legtöbb helyen már el is jött ennek a munkának az ideje. (így megyénkben is.) Ezért a felfagyott vetést sürgősen meg kell hen- gerezni. TanácsainK, a gépállomások igazgatói, a termelőszövetkezetek elnökei és az egyénileg dolgozó parasztok gondoskodjanak a felfagyott gabona, vetés gyors hengerezéséről. Egy-két napon belül be kell fejezni a tavaszi búzavetést A minisztertanácsi határozat előírja, „legkésőbb március 15-ig be kell fejezni a tavaszibúza vetését.” A megyei tanács mezőgazdasági osztálya statisztikai csoportjának máricus 19-i jelentése szerint megyénk járásai közül csak a balassagyarmati járás teljesítette tavaszibúza vetéstervét március 15-ig. A többi járások megsértve a minisztertanács határozatát, egy-ikét nappal később, vagy pedig még nem fejezték be a tavaszlbúza vetését. A jelentés szerint, a búzavetésterv teljesítéséért folyó versenyben második lett a rétsági jáTás, amely 17-én befejezte a tavaszibúza vetését. Harmadik helyezésit a salgótarjáni járás ért el 89.3 százalékos vetési eredménnyel. Még mindig utolsó helyen kullog a szécsényi járás, amely tavaszlbúza vetéstervét 88.9 százalékban teljesítette. Ezek a számadatok arról beszélnek, hogy a tavaszibúza vetési tervet határidőre nem teljesítő járásokban még mindig nagyfokú a szervezetlenség, a terv teljesítése iránti felelclHemég, közömbösség. A számadatok megmutatják azt is, hogy a tanácsszervek hogyan viszonyulnak a miniszter tanácsi határozathoz. A nagyfokú szervezetlenséget mi sem bizonyítja fob-ban, mint ez a példa, ami Nagylócon történt. A tanács 50 fogatot rendéit ki a tartalékterület föl- szántására, bevetésére. A kirendelt fogatok közül, csak 8 fogatot foglalkoztattak, a többit hagyták tétlenül ténferegni. A járási és a helyi tanácsok legsürgősebb feladata, hogy a munka helyes megszervezésével egy-két napon belül teljesítsék a tavaszlbúza vetéstervet. Ki kell használni minden rendelkezésre álló fogatot, meg kell kétszerezni a munka ütemét. Tanácsaink, pártszervezeteink haladéktalanul vizsgálják meg mi az elmaradás oka, s mi a teendő. Azonnali hathatós intézkedésre van szükség! Élenjáró traktoristánk Az erdőkürtj gépállomáson egyre több kommunista traktoros teljesíti túl tavasai tervét. A példamutató kommunisták közé tartoalk Bódi János tszcs- traktoros is. Bódi János elvtárs a tavaszi terv beindulásakor vállalást télit, hogy tavaszi tervét 180 százalékra teljesíti és erőgépét' Na- zarova-mozgalomban veszi át. Bódi János március 5-ig vállalásának 168 százalékát teljesítetik. Ezt *a szép eredményt' úgy érte el, hogy a rendelkezésére álló munkaidőt teljesen kihasználja, s erőgépét megfelelően -karbantartja. így harcol Bódi János elvtárs a szövetkezett erősítéséért, a virágzó szocialista mezőgazdaság megteremtéséért. Batlyáni Erzsébet statisztikus erdőkürti gépá-Ilamá« Rideg Magdolna és Meszes lajosné 400 óra helyett 300 óra alatt fejezik be az 1600 darab görgő hegesztését A Zagyvapálfalvi Bányagépgyár dolgozói elhatározták, hogy a sztálinvárosi dolgozók felhívásához csatlakozva március 20-tól április 4-ig felszabadulási hetet tartanak. Az öntöde dolgozói közül Balázs Istvánná magkészítő az RTU- szekrények hatórás normaidejéből egy órát ajánlott fel. Rideg Magdolna és Meszes Lajosné hegesztők, az 1600 darab görgő hegesztését 400 órás normaidő helyett 300 óra alatt fejezik be. Teschlag Andor kovács versenyre hívta ki a zagyvái gépműhely szerszámkovácsát, selejtmentes munka és magasabb százalék elérésére. Bátfaá József ikov ácsbrigád ja pedig Biaskó József kovácsbrigádját hívta ki versenyre. A bányagépgyár dolgozói alaposan felkészülnek a felszabadulási hétre, hogy vállalt kötelezettségük maradéktalan teljesítésével elősegítsék első negyedévi tervük sikerét. Néhány szó gépállomásaink takarékossági munkájáról \i ismeretterjesztő munka feladatai A budapesti Tudományos Akadémia nagytermében megtartott Társadalmi és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat ankét ján Nógrád megye 6, erre érdemes értelmiségi és fizikai dolgozója vett részt. Ezen az ankétem a természettudományi ismeretterjesztő társulat kiválóságai tartottak igen értékes előadásokat. A társulat határozatot hozott, melynek értelmében népünk l egszélesebb tömegeivel kelt megismertetni a haladást és fejlődést jelentő természettudományok vívmányait, mégpedig úgy, hogy azok mindenki számára világosak és érthetőek legyenek. Ne legyen a tudomány — úgy mint a múltban — egyes kiváltságosok privilégiuma. Népi demokráciánknak az a célja és a természettudományi társulatnak az a feladata, hogy a tudományt mindenki számára érthetővé és elsajátíthatóvá tegye. Dolgozó népünkben nagy az érdeklődés a természettudományi tárgykörű előadások, az agrártudomány eddig elért eredményeit ismertető előadások iránt. Ezt bizonyítja az ilyen előadásoknak a látogatottsága, a hallgatóság hozzászólásai viszont azt bizonyítják, hogy a hallottakat egyre jobban megértik a dolgozók. Nekünk tehát köteleségünk egyszerű és közérthető előadásokkal kielégíteni a dolgozók érdeklődését. DR, SCHALKHAZ LIPÚT A gépállomások munkájának megjavításáról szóló miniszter- tanácsi határozat kimondja, hogy a gépállomások számvitelét, pénz- és anyaggazdálkodását meg kell javítani és a legerélyesebb eszközzel ' véget kell vetni minden pazarlásnak. Szép és komoly feladatok ezek, mégis többször azt tapasztalhatjuk gépállomásainkon, hogy ezeket a rendeleteket szinte tudomásul sem veszik és igen kevéssé igyekeznek megvalósítani. Meg kell szilárdítani az anyaggazdálkodási fegyelmet! Ennek ellenére gépállomásaink — így a tolmácsi is, bár a megengedettnél nagyobb raktárkészlettel rendelkezik — egyre- másra kérik a póthiteleket, anyagvásárlásra. Az érsekvadkerti gépállomásnak olyan óriási anyagkészlete van raktáron felhalmozva, hogy emiatt komoly- összegű forgóalapelvonást kellett végrehajtani. A gépállomás mégsem tesz meg mindent, hogy saját anyagkészletéből használ ja fel a szükséges anyagokat, alkatrészeket, s nem igyekszik a gépállomáson elfekvő anyagoktól megszabadulni. Nem ritka esetben azonban éppen a megyei gépállomás igazgatósága is hozzájárul ehhez, az anyaggazdálkodási és a pénzügyi vonalon megnyilvánuló liberalizmusával. Bár a tavaszi kampány már jó ideje beindult és gépállomásaink komolymennyiségű üzemanyagot használnak fel az el végzett munkákhoz, mégis a tényleges üzemanyagfelhasználást alig-alig tudják kimutatni. Ennek oka az, hogy a brigádvezetőket még mindig nem állították be abba a feladatkörbe és az igazgatók nem követelték meg tőlük azon feladatok végrehajtását, amit a minisztertanács részükre előírt. De az, hogy a gépállomás ki tudja mutatni a tényleges üzemanyagfogyasztást, még csak a kezdet, annak alapján érvényt kell szerezni az MT határozatának az üzemanyag- tű ifogyasztással kapcsolatos szankcióinak. A minisztertanács határozata külön feladatává teszi a gépállo másoknak az önköltségcsökkentést. Vájjon számításba vették-e igazgatóink azt, hogy az 1952-es évben elért többlet ráfordításból, tervezett önköltségen számítva, a megyében mintegy 27.000 nor- málholdnvi munkát végezhettek volna el. Számításba vette-e az érsek- vadkerti gépállomás igazgatója, hogy abból a többletráfordításból, amivel a gépállomás 1952- ben dolgozott, népgazdaságunk hat darab Sztaünyec-traktort tudott volna ismét gépállomásainknak adni? Vagy a pásztói gépállomás igazgatója, tudja-e, hogy gépállomása 1952-ben olyan veszteséggel dolgozott, amelyből körülbelül 12 családi házat lehetett volna felépíteni? Mindezek ellenére igen keveset tesznek gépállomásainkon az önköltség csökkentésére. A moho- rai gépállomáson az üzemanyag- raktár olyan állapotban van, hogy onnan úgy is lehet üzemanyagot elvinni, hogy azt a gépállomáson meg sem tudják. £r- sekvadkerten a gépállomás tulajdonát képező munkaruhákba és ágyneműkbe a rendelkezések! ellenére sem írják bele a gép-1 állomás jelét, s így az viszi el* azokat, aki akarja. Nem ritka esetben a megyei gépjavító vállalat által többezer forintért kijavított gépek még munkába- állitás előtt ismét javításra szorulnak, s ezt a gépállomás igazgatói egyszerűen tudomásul veszik. Legfontosabb feladat most: minden talpalatnyi földet felszántani, bevetni, biztosítani dolgozó népünk részére a kenyeret. De vájjon lehet-e külön kérdésként kezelni a termelési kérdéseket az önköltségcsökkentés kérdése nélkül? Vájjon mindegy-e népgazdaságunk számára, hogy mibe kerül egy hold föld megmunkálása? Nem. Ez nem mindegy. Ébredjenek fel tehát gépállomásaink igazgatói és főkönyvelői, a főkönyvelők legyenek végre a nép vagyonának őrei, ne csupán adminisztrálják, de figyeljék is az önköltséget, mutassanak rá a hiányosságokra és következetesen harcoljanak mindennemű pazarlás ellen. Munkájukban szolgáljon iránytűül Rákosi elvtársnak az országgyűlésen mondott beszéde: „A tőkés nyomorfegyetme eltűnt és helyette csak most van kialakulóban az öntudatos szocialista fegyelem és vele együtt a szocialista takarékosság tudata. Amíg azonban ez a tudat kifejlődik és megerősödik, fokozottan küzdenünk kell a takarékosságért minden fronton. Amíg a munkás húsába és vérébe nem ment át az a tudat, hogy mindenütt magának dolgozik addig nem takarékoskodik úgy az anyaggal, árammal és munkaidővel, mint a sajátjá- val", Antalfi 1st via
