Szabad Nógrád. 1953. március (9. évfolyam. 18-25. szám)

1953-03-04 / 18. szám

Í953 március 4. szab ah ívVcnlif 3 ŐSZI GABONAVETÉSEK TAVASZI ÁPOLÁSA MEZŐGAZDASÁGI SZEMLE A 'minisztertanácsi határozat kimondja, hogy „a tavaszi szán­tás-vetéssel egyidöben végre kell hajtani az őszi vetések kora- tavaszi ápolási munkáit... Az állami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek és az egyéni terme­lők kora tavasszal, amint a ta­lajra rá lehet menni, a felfa­gyott őszi vetések hengerlését azonnal végezzék el." Ha kora tavasszal megnézzük a jól beállt őszi vetést, akkor azt látjuk, hogy az ősz és tél folyamán lehullott csapadék ha­tására közvetlenül az egyes nö­vények körül kisebb-nagyobb vajatok, kimosások keletkeztek. Ez gyakran oty mély lehet — különösen lazább talajokon — hogv a növény bokrosodási cso­mójáig is lehatol. így a növé­nyek egészen kilazulnak, olykor annyira, hogy el is dőlnek és fejlődésükben lemaradnak. A hengerezéssel ezt szüntetjük meg azáltal, hogy az egyébként is laza és nedves talajt a növé­nyekhez nyomjuk. Tehát amint a talajra rá tu­dunk menni, anélkül, hogy a ta­lajművelő eszközre föld ragadna könnyű vagy középnehéz hen­gerrel, a szépen és jól áttelelt vetéseket is azonnal hengerezzük le. Az idei szélsőséges téli idő­járás mellett igen nagy a lehe­tőség a vetések felfagyására, különösen a rossz szerkezetű’ ta­lajokon. A felfagyott gabona­vetést arról ismerjük meg, hogy az egyébként egészségesnek lát­szó növényzet egyik napról a mási'krai sárgulni kezd. Ha kö­zelebbről megvizsgáljuk az ilyen vetést, azt tapasztaljuk, hogy a sárgulni kezdő j növények épek ugyan, de ha megfogjuk azokat csaknem minden ellenállás nél­kül könnyen kihúzható a talaj­ból. Amint tudjuk a nappali felme­legedésre erős éjszakai lehűlések következnek. A vetés felfagy, mert a fagy hatására a talaj ki­tágul. A kitágult, térfogatában jnegnövekedett talajréteg száma, ra nagyobb hely kell, tehát fel­felé, emelkedik, mint hogy ebben az irányban a kitáguló talajré­teg nem ütközik ellenállásba. A megfagyott talaj a növényt szo­rosan körülveszi, átfogja és a kitágulással egyidöben felfelé emeli. így a gyökér ^lízakad. Tehát megszakad a gyökér és a talaj kapcsolata, megszűnik a tápanyagfelvétel, s ennek követ­keztében a felfagyott növények sárgulni kezdenek. Hai az ilyen vetést magára hagv'uk, jelentős része kipusztul, csökken a ter­més. A tél utolsó napjaiban ál­landóan figyeljük vetéseinket, hogy nem fagyott-e fel. Ha észre­vesszük a felfagyást, amint a talajra rá lehet menni, késede­lem nélkül hengerezzük meg. A nagv termés első biztos zá- tűigia a jó s időbein végzett őszi vetés. Sokszor előfordul, hogy nem jól telel át a vetés. Ilyen­kor tavasszal nem fejlődik meg­felel ően, a növények nem egész­séges zöldek, hanem sápadtak, vagy az ősszel szépen beállt ve­tés megritkul. Ez különösen ak­kor tapasztalható, ha megkésve, vagy rosszul előkészített talaj­ba vetünk. Ezért a legyengült vetések tavaszi fejtrágyázását semmi körülmények között nem szabad elmulasztani, mert a kü­lönben bekövetkező terméskie­sés nemcsak a termelőnek, ha­nem egész népgazdaságunknak is kárt okoz. A kései vetéseken kivül fejtnágyázni -keli azokat a vetéseket is, amelyek nitrogén­ben szegény talajbai kerültek, vagy amelyeknek előveteménye nitrogénben szegény gyökér és tarlómaradványt hagyott hátra a talajban. Leghelyesebb, ha a fejtrágyázást minél korábban el­végezzük. Amint a föld felenge­dett és annyira felszikkadt, hogy rá lehet menni, azonnal szórjuk ki a műtrágyát. Ez a munka megelőzheti a hengerezésí is. Főleg akkor fejtrágyázunk ko­rán, ha a vetésünk legyengült, rosszul fejlődő, vagy erősen megritkult. A kora tavasszal ki­szórt műtrágyát a gyakori tava­szi esők bemossák a tataiiba és eljuttatják a növények gyökerei­hez. A fej!rágyázással nem késett a romhányi „üj élet”.termelő- szövetkezet, ahol a gyenge őszi vetéseket már mind fej.trágyáz- ták. E munka végrehajtásánál súlyos mulasztást követett el a balassagyarmati Előre termelő­csoport. Több mint T00 mázsa pétisó áll rendelkezésünkre, de a gyenge öiszi vetések fejtrágyázá­sát még sem hajtották végre. Sürgősen e,l kell végezni ai fej­trágyázást. Ajánlatos a fejtrágyázást ta­vasszal két részletben végezni. Ilyenkor a fejtnágyázásrai 6zánt pétisó felét 20—25 kg-ot tavasz- szal bokrosodé« előtt, másik fe­liét pedig közvetlenüt a szárba- indulás előtt szórjuk a búzave­tésekre. A rozs és ősziárpa veté­sek fejtrágyázásáná! a szüksé­ges pétisót egyszerre szórjuk, mert bokrosodásuh javarészt ősszel, szárbafndulásuk pedig tavasszal, korán, szinte robba­násszerűen következik be. Az idén különösen fontos a fejtrágyázás, ugyanis a szokott­nál több megkésett vetésünk van, amelyek ősszel a késői ve­tés. valamint kedvezőtlen idő­járás miatt nem tudtak kellően megerősödni. Ezeket a vetéseket különösen kísérjük figyelemmel a tavasz folyamán. Az a felada­tunk, hogy megfelelő fejtrágyá- zá&sa! minél gyorsabban és mi­nél jobban felerősítsük a kései vetéseket. Hollósi József főagronómus Beköszöntött a tavasz. A ha­tár benépesedett. Megyénk dol­gozó parasztjainak százai vég­zik a tavaszi szántás-vetési mun­kát, az őszi vetések ápolását, A MAGYARNANDORI ALLAMI GAZDASÁGBAN is hozzáfogtak a tavaszi munkák végrehajtásához. Teljes ütemben hogv mielőbb megvalósítsák a tavaszi munkák végrehajtásáról szóló minisztertanácsi határoza­tot 1 folyik a tavasziárpa vetése. A földeket traktorok és fogatok szántják, míg ezzel egyidöben megkezdődött az ősszel mély­szántott területek simííózása is. DIÖSJENŐ SZÖVETKEZETI KÖZSÉG határában is megkezdődött a szántás-vetési munka. A Kossuth II. típusú tszcs tagjai: Somogyi Szabó János, Vida János, Bőgér András a főldmüvesszövétkezet tartalékföldién végzik a fogasolási munkát, illetve a magtakarást. Ugvanis a földművesszövetkezet téli hónraipoíkiban vetette el a búzavetőmagot. Most, hogy a talaj állapota megengedte, azonnal hozzáláttak a magtakaráshoz. Lelkes munka folyik á pilinyi „Dózsa” termelőszövetkezet földjén is. A gépállomás traktora szántja a földet, a növényter­mesztési brigád tagjai szórják a műtrágyát. Amint a képen is lát­ható, Nagy István brigádtag pedig a fölszántott föld boronálását végzi. Balogh László meg kocsioidallal végzi a simítózást. Cukor­répa alá dolgozzák a földet Az endrefalvf Béke tszcs földjén a szécsényi gépállomás traktorai szántanak. Csak délelőtt folytatták a szántást, s mivel szombat lévén a traktorosok már délután abbahagyták a munkát. Képünk a gazda nélkül hagyott traktort mutatja. Helyes lenne, ha a szécsényi gépállomás vezetősége nagyobb ellenőrzést gyakorolna a téli szántást végző traktoristák munkája fölött A fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával ez évben 15-20 százalékkal növeljük termésátlagunkat _ fjvrvl as lijmajori hisérleti gaadasűgb ól “■ A szocialista tervgazdaság a mezőgazdaságtól is fokozott kö­vetelményeket vár. Ahhoz, hogy mezőgazdaságunk lépést tudjon tartam iparunk fejlődésével, feltétlenül szükséges, hogy sza­kítsunk a régi, elavult módsze­rekkel és magunk elé mintaké­pül állítva, bevezessük a Szov­jetunió élenjáró agrotechnikai tapasztalatait, hogy mezőgazda- tágunk új alapokra fektetve több terményt és több kenyeret tudjon adni az iparnak, az ipari dolgozóknak. Kísérleti gazdaságunk ezzel az elgondolással fogott hozzá a tavaszi munkák előkészítéséhez. Az ősszel 25—30 centiméter mélyen végeztük el a mélyszán­tást,* hogy a tavaszi munkákhoz szükséges feltételeket megte­remtsük. A mélyen felszántott területen a téli csapadék meny- nyisége beszivároghatott a ta­lajba, ezáltal- biztosíthattuk nö- yényeink fejlődéséhez szükséges nedvességet. A trágyázást ha­sonlóan befejeztük. A trágyát Mászántottuk. Vetéstervünk alapján számba- tettük vetőmagszükségletünket A hiányzó vetőmagvakat meg- »endeltük, a meglévőt kitisztí- Ibttuk. Vetőmapainkat legjobb minőségű fajtákból válogattuk ki — nagy százalékban nemesített vetőmag — hogy a jobb termés- eredményt biztosíthassuk. Az őszi munkálatok befejezése után erőgépeink és talajművelő eszközeink javítását azonnal megkezdtük. Kijavítottunk 5 da­rab erőgépet, 4 darab tárcsát 22 darab boronát, 8 darab hen­gert, 2 darab traktorkultívátort, 2 darab traktorvonfatású vető­gépet és 6 darab íogatos vető­gépet. Gazdaságunk 6 darab VH- jamsz-féle tálajsimítót készített. A simító 9 tagból áll. A ta­gok egymástól függetlenül mo­zognak. Ez lehetővé teszí, hogy a fafaj felületét tökéletesen át­járja s ezáltal a simítást elvé­gezze. A gépeknek és eszközöknek pontos kijavítása rendkívül fon­tos, mert gépesítés nélkül nagy­üzemi gazdálkodást nem lehet elképzelni. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy gépesítéssel sokkal jobb, több és tökélete­sebb munkát tudunk végezni. Gépesítéssel a munkálatokat meg tudjuk gyorsítani, így vetéstervünket határidőre, sőt határidő előtt be tudjuk fe­jezni. Gazdaságunk az 1953. évi tervét elkészítette. Az éves ter­vet felbontottuk brigádokra és munkacsapatokra. A brigádok értekezleten megtárgyalták ter­vüket, így minden dolgozó is­meri saját tervét, hány hold si­mítást, vetést, magtakarást kell elvégeznie, a tavászi munkák során. Tervbe vettük, hogy a tavaszi kalászosok 84 százalé­kát keresztsorosan, a kapásnö­vényeket 60 százalékban négy­zetesen vetjük el. A multévi ta­pasztalataink azt bizonyítják hogy ezzel az eljárással 15—20 százalékos terméstöbbletet tu­dunk elérni. Dolgozóink a tél folyamár szakmai oktatásban vettek részt. Az előadásokat a gazdaság po­litikai és szakvezetői tartották. Az előadások januárban kezdőd­tek, hetenként 3 napon, kettő szakmai és egy politikai elő­adással. Dolgozóink az előadá­sokat szívesen látogatták és az ott hallottakat nagy érdeklődés­sel sajátították el. Ezeken az előadásokon megismerkedtek dolgozóink a legújabb haladó termelési módszerekkel. Ezzel az volt a célunk, hogy politikai és szakmai útmutatások alapján elméletileg is elsajátítsák a gyakorlatban bevált módsze­reket. Gazdaságunknak két üzem- egysége van. Az üzemegységek versenyben vannak egymással. Az üzemegységen belül dolgo­zóinknak nagyrésze versenyvál­lalással és felajánlással harcol a tavaszi munkák mielőbbi be­fejezéséért. Tervfeladataink az elmúlt évhez viszonyítva maga­sabbak, de minden adottság megvan ahhoz, hogy tervünket teljesíthessük. Gazdaságunk minden dolgozója érzi a tavaszi munkában reáháruló felelősséget és minden igyekezetükkel arra törekszenek, hogy megvalósítsák az 1953. évi tervfeladatokat. HORVATH SÁNDOR agronómus. Ujmajori Kísérleti Gazdaság. PART ÉS PÁRTÉPÍTÉS Hogyan használják fel járási a Pártoktatók Háza által A Politikai Bizottság 1949 október 20-i határozata meg­szabta, hogy emelni kell pár­tunk elméleti színvonalát, biz­tosítani kell az elmélet és gyakorlat összekapcsolását, alaposabban kell tanulmá­nyozni a nemzetközi kérdése­ket. E feladatok végrehajtá­sát segitj elő a P értedet atók Háza. A Pártoktatók Háza se­gíti a pártaktíva, de különö­sen a propaganda és agitáció vonalán dolgozó elvtársak po- fiitúkai színvonalának emelését, segítségeit ad az egyéni, nyil­vános csoportos konzultáción keresztül a nehezebb kérdések tisztázásához, valamint elő­adásokkal segíti elő a párt­oktatásban feldolgozásra ke­rülő anyagok könnyebb meg­értését. Segítséget ad a pro­paganda- és az agitációs munka módszereinek megjaví­tásához, a módszertani elő­adások, valamint a tapasz- talatcsere-ankétok tartásával. Hogyan használják fel já­rási és városi pártbizottsá­gaink a Pártoktatók Háza álltai nyújtott lehetőségeket? Az el- j méleti tanácsadást úgy a já­rási, mint a városi pártbizott­ságaink nem használják fél, nincsenek konzultációs kérdé­sek, amely a felelőtlen tanu­lást, az anyagok alapos, mélyreható, elmélyült tanul­mányozásának hiányát mutat­ja. „Vitá6 kérdés nem volt”, vagy „mindíln kérdést síiker ült tisztázni", ezzel a ikét mondat­tal térnek napirendre. Ez a fe­lületes ianiuíásii és vi iá vezetési módszer azt jelenti, hogy egy- egy elvi kérdtst nem tud sok­oldalúan megvilágítani az el­méleti tanácsadó. A pásztói és balassagyar­mati járási és városi pártbi­zottságok jó szervezési mun­kával biztosítják, hogy a Pártoktatók Háza álltai tartott előadásokon résztvegyenek azok az elvtársak, akiknek az előadás szól. Súlyos hiányos­ság azonban, hogy az előadá- sos propagandát lebecsülik a salgótarjáni városi pártbizott­ságnál, s nem tőrödnek azzal, hogy az alsóbb pártszerveze­tek, hogyan mozgósítanak az előadásokra. Ennek lebecsülé­séit bizonyítja az is, hogy a városi és a járási párt- bizottságok tagjai sem járnak el rendszeresen a központi előadóiroda, vagy a megyei előadóiroda által tartott elő­adásokra, konzultációkra. A könyvtárat és a tanuló­szobákat már több elvtárs igénybeveszi. Hiba azonban, hogy a pártoktatás anyagához szükséges szépirodalmat nem veszik igénybe azzal a jelszó­és városi pártbizottságaink nyújtott lehetőségeket val: kevés az idő. De gyakori jelenség az is, hogy akik ki­veszik a tanul ófófnapjukat, mint Fekete János, aki a bá­nyát rösztnél, valamint Far* kas József elvtárs postánál dől* gozó, nem használják lkj ren­desen, csak 2—3 órát tanul­nak, utána pedig elmennek. A tanulószoba és a könyvtáF használatánál sem mutatnak példát a pártbizottságok tag* jai, munkatársak A propagandisták és a nép* nevelőíelelősök számára tar* tott módszertani előadásokra, tapasztalatcserékre. Sálgótar* jánban csak az acélgyári, üveggyári és a tűzhelygyár! pártbizottságok küldik e! az elvtársakat, a többi üzemi, vállalati, hivatali pártszerve­zetek nem küldenek egyet sem. A hiányzások okát azzal próbálják magyarázni, hogy a propagandisták és nép* nevelöfelelősök túl vannak zsúfolva munkával, azonban nem sokait tettek annak érdé* kében, hogy a propagandis­ták és népnevelőfelelősök több* féle pártmegbizatást ne vé* gezzenek. A szemléltető anyagok reru* delilcezésre állnak a Pártokta* tök Házában tanuló elvtársak részére, részben grafikonokat, térképeket, diafilmeket fel is használnak. A nagybá'tonyi pártbizottságon például a Ma­gyar Tanácsköztársaság című anyaghoz a „Harag napja”, a pásztói járási pártbizottságon „Pártunk parasztpolitikája a mezőgazdaság szocialista át­szervezése” című anyaghoz „Hogyan éi a kistormás! Dózsa termelőszövetkezet pa­rasztsága” című diafilmeket vetítették le. A propagandis­táknak mindkét helyen az volt a véleményük, hogy ezt a módszert tovább fogják szélesíteni, bekapcsolódnak a diafilm felhasználásába az egyes kérdések alaposabb, konkrét példákkal való meg­győző szemléltetésébe. Amint látjuk, a Pártoktatók Háza feladatta sokoldalú, ezért alapvető feladat, hogy a já­rási és városi pártbizottságok — de különösen a salgótar­jáni városi pártbizottság —‘ változtasson eddigi munka- módszerén, segítse a Pártofcta- tók Háza munkáját, mert ezzel elősegíti a város területén dolgozó káderek nevelését, s így tisztábban látják az előt­tük álló feladatokat, hogy ho­gyan tudjuk azt gyorsan, si­keresen megoldani. If], Kovács János Pártoktatók Háza vezetője A pásztói tanács keményebb harcot folytasson a tavaszi munkát szabotáló kulákok ellen A mes-ye valamennyi területén már teljes erőbedobással lehet végezni a szántás-vetési mun­kát. A termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok nagyobb része ki is használja a kedvező időjárást, talajálla­potot. a szántás-vetési munkák mielőbbi elvégzéséért. Kálló községben például eddig 100 hold árpát, 10 hold tavaszbűl- zát, 20 hold borsót vetettek Vanyarcon pár nap múlva befe­jeződik az árpaVetés. Dolgozó népünk legdühödtebb ellenségei, a kulákok, ahol csak tehetik, kihasználva a tanács szájtátfságát szabotálják a szán. tás-vetési munkát. így van ez Pásztón is, ahol Sörkúti István 36 holdas kulák még hozzá sem fogott a szántáshoz, vetéshez. Igaerőhiányra hivatkozik, holott ez nem is áll fenn. Az igazság az, hogy Sörkuti István kulák mélységesen gyűlöli Pásztó be­csületesen dolgozó parasztjait. Van is miért gyűlölnie, hisz a múltban saját vendéglője és ta­nyája volt. A nála szolgáló Szöllősi Bélának hosszú éveken át szipolyozta munkaerejét. Most, hogy megszűnt fényűző élete, a nép államával szembeni gyűlöletét a szántás, vetési­munka szabotálásában juttatja kifejezésre. Hasonló szabotázscselekmé. nyékét folytat Csépe Károly pásztói kulák is, pedig van iga­ereje. Még hozzá sem fogott a szántási munkához. A múltban bőrkereskedő volt, textilüzlettel rendelkezett. A kizsákmányolás­ból nem kevesebbet, mint hét házat épített Pásztón. Cselédeit, Kanyó Klárát és Matuska Ist­vánt sanyargatta és a legke- gyetlenebbül kizsákmányolta. Pióca módjára élősködött mun­kájukon. Mivel most a dolgozó parasztokat nem hajthatja cse- lédsorba, büdös neki a munka. Szabotázs cselekedetét azzal akarja leplezni, hogy öregsé­gére hivatkozik. De mindezekből a tényekből kiviláglik a kulák igazi célja: szabotálni a szán­tás-vetési munkát. A helyi tanácsnak nem lehet tétlenül néznie, hanem a tör­vény szigorával kell ártalmat­lanná tenni a kulákszabotázst. Szerkesztőségi üzenet A szerkesztőséi kéri a „Mit olvasson a gyermek” levél író­ját, közölje szerkesztőség linkkel a nevét és pontos lakcímét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom