Szabad Nógrád. 1953. március (9. évfolyam. 18-25. szám)

1953-03-04 / 18. szám

4 SZABAD NO Git AD 1953 márcios 4. „Még harcosabb levelezője leszek lapunknak14 Azok közé az elv. társak közé számí­tom magamat, akik a Szabad Nógrád rendszeres levele­zői Az a könyvju­talom, amelyben la­punk szerkesztősége részesített, bízó. nyara azt jelenti, hogy a szerkesztő- ség értékeli le­velezői munkássá­gomat. Siska „Zord, folyók” című kétkö­tetes regényét, ame­lyet ajándékba kaptam, még nem tudtam eloLvasni. mert a tanulás na­gyon leköti az idő­met. Most az a fel­adatom — az is­kolán résztvevő többi elvtárssal együtt — Hogy jo felkészüléssel minél nagyobb hasznára legyek dolgozó né­pünknek. Nekem nagyon értékes és fölöttébb kedves a könyvjutalom, a rendes évi szabad­ságom idején tesz nehezen várt ol­vasmányom. Amikor rnegkö. szőnöm a könyvju­talmat, nem teszek Ígéretet, de a ié nyék fogják majd Igazolni, hogy még harcosabb levelező■ je leszek lapunk. nak. Dolgozó né ■ púnk érdekei meg­kívánják, hogy nyi­tott szemekkel jár­junk, végezzük munkánkat, figyel­jünk fel az esetle­ges. visszásságokra és építő bírálat al- ía'mazásával hajt. suk végre azt a fel­adatot, ameluet úgy nevezünk, hogy munkúslevetezés, azt a feladatot, melyet tőlünk pár­tunk és kormá­nyunk elvár, hiszen ez is egyik módja a szocialista társa­dalom felépítésé­nek. Dr. Szálkái Géza, a Szabad Nógrád levelezője Szervezzünk rigmusbrigádokat! Akik végignézték a művészeti együttesek versenyének bemuta­tóit, elégedetlenül állapították meg: megyénkben nincsenek rigmusbrigádok. Üzemeink, tö­megszervezeteink és állami ap­parátusunk dolgozói még nem ismerték fel a szatíra fegyveré­nek hatalmas ereiét. Azt az erőt, amiről Malenkov eivtárs Is megemlékezett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusán. A szovjet kultú­ra fejlesztői éles szemmel lát­ták meg a rigmusokban rejlő ösztönző vagy megszégyenítő erőt, amely alkalmazása jobb munkára serkenti vagy önkriti­kára neveli a megtévedt dolgo­zókat, még jobb munkára bírja a legjobbakat és leleplezi az el­lenséget. Amikor a területé, üzemi kuí- túrcsoportokat bíráljuk, legtöbb­ször azt a választ kapjuk: nincs gyakorlott rigmusírónk. A má­sik gyakori kifogás: Nincs mi­ről írni, mert az üzemben zajló események „unalmasak”, s azo­kat költői módon megéoekelni nem lehet. Nos, itt mindjárt le­szögezhetjük: a rigmus költői igényei lényegesek, de eltönpüi- nek politikai nevelő jelentősége mellett. Ha tehát az esemény bármilyen jelentőséggel bír szocialista rendünk szempont­iából, máris anyag, igenis: anyag a rigmusíró számára és nem „unalmas” esemény. Ami a gyakorlott rigmusírók hiányát illeti, itt sem olyan ne­héz az üoy, mint az első pilla­natra látszik. A rigmust ugyan, is éppen a népszerűsítés érde­kében, közismert népdal vagy tömegdal dallamára kell írni. A leghasznavehetőbb módszer: megszámoljuk a mintául yett daliam sorainak szótagszámait és megnézzük, a sorok párosá­val vagy keresztbe rímelnek-e. Az egybehangzó sorok végére keresztet teszünk. Itt még arra is ügyeljünk, nehogy elcsépelt dallamot válasszunk, mert az már untatja a hallgatókat (pl. a kanásznóta). A kiválasztott- daliam legyen ütemes, egyszerű. Lássunk egv példát: Esik eső kari. kára + 2 2 2 2 (8 szótag) Kossuth Lajos Ikala'p- jára 2 2 2 2 (8 szótag) ‘ Ahány szem csepp esik rája ++ 2 11 2 2 (8 szótag) Annyi áldás szálljon rája ++ 2 2 ' 2 2 (8 szótag) fiijen a magyar szabadság 2 1 2 3 (8 szótag) Éljen a háza 2 12 (5 szótag) Az adott eseményt tehát 8- 6 zó tagos p áros rím ü sorokban kel! megírni. Nagyon hatásos, ha az eredeti dal egyes sorait, vagy kifejezéseit meghagyjuk. Ez a hallgatóságot a régi szö­vegre emlékezteti és az új, hom­lokegyenest ellenkező értelmű és tartalmú szöveggel párosítva rendkívül jól hat. Emellett Ipdul Pongrácz a padlásra Görnyed, inog mindkét válla lisztet hord fel mázsaszámra oda dugja, mint a hörcsög ó, hogy kapna görcsöt! nagy kőnnvebbséoef is jelent a rigmusíró számára. Nézzük az adott eseményt: Ecseerpn Pongrácz György 7 mázsa lisztet rejteget padlásán. Az üzletekből felvásárolta a ke­nyeret és a rendőrség éppen ak­kor leplezte le, amikor 7 kenyér­rel ballagott hazafelé. A rigmus- író üven formán írhatja meg ezt az adott dafamrac Esik eső karikára ballag Pongrácz az utcára előtte a szövetkezet ott vásárol hét kenyeret elfut velük, mint a hörcsög ó, hogy kapna görcsöt Ilyen ember Pongrácz Gyurka dagad, puffad, mint a hurka hátizsák lisztet, hét kenyeret — esztendőkből is vagy hetet — gyűjtött össze ez a hörcsög ó, hogy kapna görcsöt. Számoljuk le a szótagszámot s nézzük meg a rímeket: Min­den egyezik. Még arra ügyel­jünk, hoc- a magyar versekben metszetek vannak, amolyan óra- ütemszerü egyenlő részek, amik a verset ritmikussá, ütemessé teszik. Az első sort pl. ilyen metszetek közé lehetne beszorí­tani: Esik eső (karikára) Kos­suth Laios (kalapjára) vagy a mi rigmusunkban: Indul Pong­rácz (a padlásra) Arra kei! csajt ügyelni, hogy a szavakat lehető* leg ne vágják ketté az ilyen metszetek, mert az magyarta­lan. Ha végignézzük a rigmus! a metszetek (négy szótagot el­határoló vonalak) mindenütt a szavak között vannak. Ez a mondat pl. — Elindul Pongrácz aludni, ugyancsak 8 szótagos, versünkben azonban mégis ma­gyartalanul hatna, mert a met­szet „elindul Pongrác aludni”- ra választaná ketté egyik sza­vunkat. Ezek lennének röviden a rig- musjrás technikai „fogásai”, a többi: jó szem és elsősorban po­litikai öntudat kérdése. Téma van elég. A rigmus éles Fegyver a kultúrforradalom si­keréért folyó harcban, a termelés emelése, a fegyelem megszilár­dításáért folvó harcban. A rigmusbrigád 3—4-tagú lé­pvén és tagjai ismerjék jól a dalok szövegét és - dallamát. Kerüljük a nagy, kórusszerű brigádokat. Ügyeljünk a szöve­gek értelmes mondására, a zene­kíséret (harmonika vagy gitár) halkan és simulékonyan kö­vesse az előadókat. Ne váljon öncélúvá és mindég ő alkalmaz­kodjék az énekesekhez. A rig­must előadása közben szélesen, hetvenként lassítva, gyorsítva életszerűen kell énekelni. Ne fe­lejtsük: a rigmus nem nóta, a rigmus nem vers, a rigmus az: rigmus. Tehát speciális előadás­módja van. Fontos, hogy a hall­gatóság iól megértse a szöveget és akit illet, minél többet tanul­jon belőle. Küszöböljük ki hát sürgősen ezen a téren is a hiá­nyosságokat és szervezzünk rigmusbrigádokat, amelyek har­colnak a bányászat, lemaradá­sának felszámolásáért, a tavaszi munkák sikeréért, a munkafe­gyelem megszilárdításáért. Pravotinszky Lajos SZABAD NÓGRÁD Az MDP Nóqrádmegyel Párt- bizottságának lapja Felelős kiadó: Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal- Salgótarlán, Rákóczi-u. 92. Telefon: felelős szerkesztő 30 ipart, mezőgazdasági és kultur rovat 52, kiadőh'vatal 436 Szikra Lapnyomda Budapest. József-körút 5 F. V.; Kulcsár Mihály Ami nem tetszik a dolgozóknak ,,Munkaundor diagnő zis" — 40 fokos lázzal Közel egy éve lakom férjem, mel együtt Salgótarjánban, mind­ketten a tűzhelygyárban dolgo­zunk. Szakmámban több mint 10 éve dolgozom és igyekszem tu­dásom legjavát adni közös ügyünkért. Néhány hete munka­közben rosszul lettem és dolgozó társaim levegőre kísértek. A rossz közérzet azonban nem akart a friss levegőn sem szűnni, sőt egyre elviselhetetlenebbé vált. Másnap minden erőmet össze­szedtem és bementem tovább dolgozni. Állapotom azonban egyre rosszabbodott és délután felkerestem Baglyasalján az SZTK.tól kiküldött Monoki orvos elvtársat, aki abban az időben ingerült állapotban volt és meg. állapításom szerint a. betegek vizsgálását is felületesen végezte. Több betegnek megnézte a nyel­vét és azzal elintézte, de volt olyan, akit ruagykabátban ..vizs­gált*. Az én betegségemet is ilyen könnyen, felelőtlenül intézte el. Rövid vizsgálat után megállapi tóttá, hogy kicsit megfáztam. Irt valami gyógyszert, majd azt mondotta; menjen csak dolgozni van néha az embernek „munka­undora". Másnap bementem, hogy folytatom munkámat, sál. nos. produktív munkát nem tud­tam végezni, mert a magas Iá'/ akadályozott ebben. Férjem támogatásával haza­mentem és azonnal lefeküdtem. Egy hétig nem is keltem fel, ál­landóan 40 fokos láz gyötört. Egy hetet igazolatlanul mulasz­tottam, mert az orvos nem Irt ki betegnek. Az igazolatlan távol, maradásomért pedig az üzem ,|o gosan megbírságolhat. Mindezt megelőzhettük volna, ha szaksze. rűen megvizsgál az orvos. Egy­két hap alatt kikezeltem volna magamat, így kevesebb lett vol­na a munka időkiesés, de beteg­ségem súlyosbodását is megelőz­hettük volna. Nem tudom, hogy a „munka, undor" diagnózis miért jár egy héten át 40 fokos lázzal. Szomo­rúan állapíthatom meg, hogy akad még orvos, aki ma sem tudja, hogy legfőbb érték az em­ber. Betegségem megszűnt s ma már munkaundor nélkül dől- gozom örömmel, mert egészséges vasrvok. Az igazolatlan mulaez. tásért pedig az orvos a felelős. HaIpác.05 Jánosné tűzhelygyár! dolgnző Orvosainkra is nagy feladatok megoldása hárul ötéves ter­vünk teljesítésében. Kemény harcot kell nekik folytatni az ál. betegek ellen és a bércsalókkal szemben, akik a többi becsüle­tes dolgozó 'óvására akarnak munka nélkül megélni. A szimu­lánsok elleni harcban sem lehet azonban megfeledkezni, hogy a becsületes dolgozók elvárják a velük való rendes bánásmódot, helyes kezelést. Az orvosok érez­zék át, hogy embereket kezelnek, felelősségteljes munkát végeznek. Ne hanyagolják el munkájukat, mint ahogy ezt Monoki orvos tette. A dolgozó parasztok nyilatkozatai a „ Vihar" című filmről A szovjet film példája nyo­mán, szovjet művészek, film- szakemberek segítségével egyre magasabb színvonalat ér el fMímgyórtásunk. Erről taniu-skod- nsk a szovjet film ünnepe alstt bemutatásra kerülő legjobb ma­gyar filmalkotásaink is. Különö­sen nagy sikere van megyénk­ben a „Vihar” című színes ma­gyar filmnek. Dolgozó paraszt­ságunk, a tszcs-k tagjai nagy tetszéssel fogadják mindenütt. „Mintha csak rólunk írták vol­na” — mondják a legtöbb tszcs-ben. A pásztói filmszínház, egyéb­ként valóban nem nagy helyi­sége túlságosan kicsinek bizo­nyult a „Vihar” című film be­mutatása alkalmával. A ‘közön­ség szinte együtt élt a film sze­replőivel, ténylegesen szeretett volna segíteni Göndöcs elvtárs­nak. a tszcs párttitkárának a kulik elleni harcban. „Nagyon sokat tanultunk eb­ből a filmből' — mondta a pásztói Béke-tszcs elnöke. — Most már világosan látom, miért nem jártak a tagok ren­desen dolgozni a télen.” A Sza­badság tszcs tagjainak is az volt a véleményük, hogy „mint­ha csak rólunk írták volna. Bi­zony a nyáron mi is így köve­teltük a húst. a szalonnát, pedig mindenki ölt. Dolgozni mégsem akartunk”. És a legnagyobb ér­deme a filmnek, hogy nemcsak magukra ismernek benne a né­zők, de mivel felismerték, hogy milyen helytelen az ilyen maga­tartás, elhatározták, hogy ezen­túl máskép lesz. Sokkal jobban segítik á pártszervezetet az el­lenség elleni harcban és leleple­zik az ellenséget, amikor arra buitogat, hogy ne dolgozzanak. A palotási bemutató után Szita Imre nyolcholdas dolgozó paraszt így nyilatkozott: „Most már tudom, hogy miért vannak hibák, nehézségek egyes csopor­tokban. Mert az ellenség dolgo­zik. Ezentúl sokkal jobban kell vigyázni már az áj csoportok alakításánál, hogy be ne fész­kelhesse magát az ellenség”. Fábián Sándor, a Május 1 tsz tagja azt mondta:,. Nálunk is •így dolgozott az ellenség. Még itt volt köztünk Hegyi Ferenc, aki a felszabadulás előtt nyilas volt, azután pedig ébertelenség miatt pártunkba és a tszcs-be is befurakodott. Addig sehogy- sem ment a munka, a tagság állandóan követelődzött. Azóta erősödött és növekedett a szö­vetkezetünk, amióta az ellensé­get kisöpörtük”. Amikor Endrefalván mutatták be a filmet, a szomszédos köz­ségekből, Szécsényfelfaluból és Pililnybőj is sóik dolgozó paraszt nézte meg a filmet. Idős, 50—60 éves asszonyok a kemény hideg ellenére is okvet­len meg akarták nézni ezt a filmet. Olyanok, mint Horváth Józseíné, özv. Podoben Jámos- né. De eljöttek a fiatalok is, Bartus Vencel endrefalvi dol­gozó parasztnak az volt a véle­ménye a film után, hogy a fil­men a gyakorlatban látták, „milyen nagy erő rejlik abban, ha csak hárman vannak is, akik bátran kiállnak a közösség ügye mellett.” Sokat tanulhatunk a három kommunista, Csete, Giiicze bácsi és a párt titkár bá­tor kiállásából. „Sajnos, még olyan ember is sok van, mini Illés volt a fűmben, aki egyéni hasznáért, pár pohár borért el­árulja, cserbenhagyja a tszcs-t” — mondta. Deák János szintén endrefalvi dolgozó, a következő tanul­ságot vonta le a filmből: „Min­denki világosan láthatta, milyen kárt tud okozni az ellenség. Ezért nem szabad egy kis egyéni haszonért, segíteni az ellenség munkáját. Nem szabad kényei meskedni sem. Minden munkát idejében el kell végez­ni, különben nagy károkat okoz, az ellenséget segíti a késedel­mes munka: így tanítja a szo­cialista, realista film dolgozó népünket”, A RÁDIÓMŰSORÁBÓL MÁRCIUS 4, SZERDA: Kossuth-rádió; 11.30: Tavaszi szántás, regényrészlet. — 12-30: Lakatos Vince és zenekara ját­szik. — 13.30: Szovjet úttörők énekelnek. — 15.30: Katonadalok. — 16.20: A magyar rádió aján- dékxnüsora. — 17.30; A béketábor országaiban. Előadás. — 20.10: Egy falu. — egy nóta. — 21.00: Csárdások, keringek, polkák. Petőfi-rádió: 11.00: Magyar ze­neszerzők müveiből. — 15.00: A magyar rádió kisegyüttese ját­szik, — 16.30; Növeljük a forra­dalmi éberséget. Előadás. — 18.00: Könnyű zene. — 13.45: Bé­két akarunk. — 19.00: Orosz és szovjet operakórusok. — 19.20: Tánczene Március 5. CSÜTÖRTÖK: Kossuth-rádió: 11.30: Megbíza­tás. Elbeszélés. — 14.15: Rádió Gyermekújság. — 16.30: II. Rá­kóczi Ferenc és Nagy Péter szö­vetsége. Előadás. — 17.35: Jó munkáért szép muzsikát. — 18.00:. Néphadsereg Híradója.,— 20.10: Csajkovszkij; Anyegin. Opera. — 23.04: Esti muzsika. Hanglemezek. Petőfi-rádió: 8.30: Szovjet na­pok — szovjet emberek. — 10.10: Zenekari művek. — 15.20: Ba­lettzene. — 16.40; Világ költői a kommunista pártról. — 17.40: Falurádió. — 13.10: Az ötéves terv nyomában. — 18.43: Szív küldi .. , — 19.30: A magyar rádió tánczenekara játszik. MÁRCIUS 6, PÉNTEK: Kossuth-rádió: 11.30; Az utolsó hajóút. Elbeszélés. — 13.30; Rész­letek a János vitéz c. daljáték­ból. — 15.30: Délutáni hangver­seny. — 17.35: Az előadóművé­szet mesterei. — 18.10: Tánczene. — 20.00: ’Tíz perc külpolitika. — 22.25: Ritkán hallott Verdi és Puccini operákból. Petőfi-rádió: 11.00: Vidám operarészleiek. — 15.00; A ma­gyar rádió népi zenekara játszik. — 17.10: A Szovjetunió népének harca a Horthy-fasizmus ellen, Rákosi Mátyás életéért. Előadás. — 18.00: Egy falu — egy nóta. — 19.00: Operettdalok a szabad­ságról és hazaszeretetről. — 19.15: Nagy mesterek — nagy müvek. Kezdő sportolóból két év alatt — a világ Moszkva, 1953 február 26. (TASZSZ) A sport fejlődésének történe­tében útra dicső oldalt jegyeztek fel a napokban; a szovjet gyors- korcsofyázónők nagyszerű győ­zelmét a Norvégiában megrende­zett vi I ágba jnofk ságon. Halida Scsegolejeva, az új gy orskoresolyázó világbajnoknő mindössze 19 éves és csak 1950 óta foglalkozik ezzel a sporttal. Két év alatt a kezdő sportoló a világ legjobb női gyorskorcso­lyázója lett. Scsegolejeva egy moszkvai munkás lánya, aki első sikerét 1952-ben, a moszkvai női ifjú­sági bajnokság megnyerésével érte el. Az 1953. év elején az Alma Atához közelfekvő magas­hegyi jégpályán megrendezett összszö vétség i versenyeken a magastermetú, fiatal lány köny­legjobbja nyed, gyors és nagyon ritmikus futására felfigyeltek a szakem­berek. Bár először vett résit Scsegolejeva ilyen nagy verse­nyen, máris aranyérmet nyert az 1000 m-es futamban. Az ös­szetett versenyben második lett Zsukova mögött. Néhány nap múlva Scsegolejeva már új vi- iágcsúcseredményt állított fél 15>00 méteren 2:25.5 másodperc­cel. Nemsokára betetőzte ezévl sikerét a norvégjai nagyszerű vi iágba jnokságáva I. A világbajnokság második he­lyezettje: Rima Zsukova, kilenc éve sportol. 1946 óta megszakí­tás nélkül vesz részt gyorskor­csolyázó versenyeken s a vilá­gon még senki nem állított fel annyi csúcseredményt, mint Zsu- kova. A múlt évben elért ered­ményeiért „a sport érdemes més. tere" címmel tüntették ki. HALLO hogy amint kedvezőbbre fordul az idő és a Bányász-pálya ta­laja is megfelelőbb lesz, a Bá­nyász labdarúgók tevékenyen se­gítenek a salgótarjáni dolgozók­nak az MHK-ra előkészítésében, hogy Lahos és Szabó, a Bányász két tehetséges fiatal labdarúgója edzői fejmosásban részesültek, mert mindkét játékos erélytele­nül, lelkesedés nélkül játszott a pályán. hogy Olaj György térdsérülése meggyógyul; és a Bányász te­hetséges kapu védője ismét el­kezdheti edzéseit. hogy március 4-én Kisterenyével játszik edzőmérkőzést a Salg. Bányász, hogy Kovács Imre az elmúlt va­sárnap kitűnően játszott Mátra- nevákon. A fiatal játékos jó.for­TTUK: mában van ■ és könnyen lehetsé­ges, hogy rövidesen az első csa­patban kap helyet, hogy a megyei ökölvívóbajnolc* ság keretében immár' negyed­szer találkozott a két vetélytárs, Verbovszltl és Takács. A két ki­tűnő ökölvívó mérkőzéséből is­mét Verbovszki került ki győz, tesen, s így mind a négy talál- kozót Verbovszki nyerte, hogy a Salgótarjáni Bányász ökölvívói Dorogra kaptak meg­hívást. hogy a megyei bajnokságon győz­tes Verbovszki, Balcza, Kulová- nyi és Balogh II. képviselik majd Nógrád megyét az országos baj­nokságon. hogy a Balcza—Meüchercsik ösz- szecsapáson ismét Balcza lett • győztes. Jól szerepeltek a Salgótarjáni Vasas vívói A nógrádmeqyei TSB rendezé­sében az 1953. évi első orszá­gos versenyen Salgótarjánban igen jól szerepeltek a Salg. Va­sas vívó:. Szépszámú érdeklődó előtt mérkőztek meg a női és férfitőrözők. A Miskolci Haladás a Szolnoki Lokomotív és a Salg. Vasas versenyzői harcoltak a helyezésekért. A versenyre a salgótarjániak igen Jól felkészültek s szépén szerepeltek. Különösen kitűnt Földi és Túróczi. Az ifjúsági Solymosi döntőbejutása volt a nap meglepetése. A döntőben holtversenyben lett első Sági, a szolnokiak versenyzője, 2. Földi S. Vasas, 3. Veres Misk. Haladás, .4, Túróczi S. Vasas. A női tőrverseny döntőjében öt lány képviselte a Salgótarjáni színeket. Többen még ifjúságiak voltak. Egyénileg Fülöp Mária, Grosz Katalin és Őrlik Magda di­csérhető meg. Kovács Éva és Fü- reder Mária is igen szépen ví­vott. A női döntő eredményei: 1. Ágoston Mlsk. Lók., 2. Boros Éva Misit., 3. Őrlik Magda S. Vasas, 4. Grosz Katalin, 5. FUlöp Mária Salg. Vasas. ÖKÖLVÍVÁS Vasárnap délelőtt barátságos mérkőzés keretében találkoztak a Salgótarjáni Tűzhelygyár és a Nagybátonyi Bányász ökölvívói. Ezen a mérkőzésen a két sport­kör versenyzői nem tudták tudá­sukat, bebizonyítani, mért az igen gyenge játékvezetői működés kö. veíkeztében teljesen leromlott a mérkőzés színvonala. Kovács já­tékvezető, aikä leállt , a sportolók­kal vitatkozni, aki áz edzőikkel alkudozott és a versenyzők leg­nagyobb szabálytalanságait is el­nézte, nem segítette elő a két sportkör közötti barátság elmé­lyítését. A mérkőzésből Smindkét sport­kör sokat tanulhatott. Sok kí­vánnivalót hagyott a rendezés, az előkészülés, a mérkőzésvezető kérés, s a versenyzők jobb fel­készítése a tüzhe.íygyáriak ré­széről, míg a nagybátonyiák ré­szére is tanulságos volt. hiszen ahogy Tótli, Oszlánsakl és Krász- ner mérkőztek, az a szó szoros értelmében verekedés volt. így nem szabad mérkőzni a Jövőben, mert feltétlen leléptetés jár érte. Megjegyzés a megyei és a városi ökölvívóbajnoksághoz Az elmúlt vasárnap a nógrád- megyei TSB rendezésében került sor Salgótarjánban az 1953. évi egyéni felnőtt ökölvívó és a Sal­gótarján város 1953. évi ifjúsá­gi bajnokság küzdelmére. A felnőtt megyei bajnokságon megyénk sportkörei közül csak a Salgótarjáni Vasas vett részt és a Salg. Bányász,' valamint a Tűz­helygyári Vasas 1—1 versenyző­vel. Hiányoljuk, hogy a többi sportkör, mint pl. a Jobbágyi Vasas, a Nagybátonyi Bányász és a Balassagyarmati Lokomotív, ahonnan mái- sok onszágoshírű ökölvívó is került ki, nem vet­tek részt ezen a versenyen. A verseny előtt meglepődve ta­pasztalhattuk, hogy a sportkörök vezetői, szakosztályvezetői még nincsenek tisztában az ül minősí­tési rendszerrel, melynek követ­keztében több neves versenyző­jük elesett a versenyen való részvételtől. Lapunkban már többízben is foglalkoztunk az új minősítési rendszerrel és játék­engedéllyel, s ha most egy > nap­pal a verseny előtt a szakosz­tályvezetők megnézték volna, hogy rendben van-e versenyzőik minősítése és a sportorvosi iga­zolás, akkor jóval több verseny­zőjük vehetett volna részt a. baj­nokságon. Pontos kezdés Szólnunk kell árról is, hogy igen fontos lenne 1 betartani a meghirdetett kezdés: időj, még akkor is. ha a versenyrendező áz MTSB. Ugyanis délelőtt 10 órára hirdették meg a verseny­kezdést, mely azonban U óráig húzódott. Ezalatt az idő alatt úgy a közönség, mint a versenyzők türelmét tették próbára, mely azután kihatással volt az egész versenyre. Feltehetjük azt a kér­dést, „Hogyan követelhet meg pontosságot és fegyelmet az MTSB a megye 'valamennyi sport­körétől, ha sajátmaga nem mu­tat jó példát, ha nem követnek el mindent, hogy a kitűzött Időt be is tartsák?” A felnőtt bajnokság pehely­súlyú döntőjét Takács S. Vasas és Verbócki S. Bányász vívták. Meg kell mon­danunk, hogy mindkét verseny­ző igen alaposan készült fél a bajnokságra. Ilyen nagy küzdel. met, mint ez a két versenyző ví­vott egymással, csak a két évvel ezelőtti salgótarjáni bajnokság döntőjében láttunk, amikor ugyancsak Takács mérkőzött Só­lyommal. Ez a mostani talán még azt Is felülmúlta. Kitűnő volt Ta­kács. de Verbócki is ugyanolyan kitünően harcolt. A nagy küz­delem után izgalmas percek következtek az eredmény kihir­detéséig. majd amikor Békési Já­tékvezető Verbóckit' hirdette ki győztesnek, a közönség egy ré­sze igen helytelenül a játékve­zető és a Bányász versenyzője ellen tüntetett. El kell ismerni, hogy Takács kitűnően öklözött, s kevés ilyen harcot vívott, de el­lenfele valamivel jobb volt nála. Ez Verbócki erőnlétén és "hig­gadtságán volt tapasztalható. Nagy harc volt az ifjúsági váltósúly döntőjében is, ahoi a Salg. Bányász verseny­zője, Balcza és a Salg. Vasas ökölvívója, Meüchercsik igyekez­tek a győzelmet kiharcolni. Ez a mérkőzés szinte a Takács— Verbóaki találkozójának a foly. tatása volt. Balcza az első me­netben, Meüchercsik a második­ban volt jobb, míg a harmadik menetben kiegyensúlyozott volt a küzdelem, s talán a Bányász versenyzője volt a többet táma­dó. A bíró a mérkőzés végén Balczát hirdette ki győztesnek, mely után újult erővel tört ki a tüntetés a Játékvezető ellen, sa TSB ellen. A közönség magatar­tása ez esetben is teljesen hely­telen volt, mert Balcza többet támadott és határozottabban ütött is. Győzelme jogos volt. Megállapításunk, hogy negyén Időszerű volna már az MTSB ré­széről, ha a közönség és a spor­tolók nevelését és szocialista ön­tudatát fekozó nyilvános előadá­sokat indítana be, melynek Té­vén a sportversenyek sokkal sportszerűbb keretek között ke­rülnének lebonyolításra. De helyesnek tartanánk máf azt is. ha lapunkon keresztül többször felhozott szovjet min­tájú bíráskodást alkalmaznánaU az ilyen ckö 1 vivőmérttozes-ken, hiszen t vezető bíró és két eb lenőrző pontozó bíró sokkal megnyugtatóbb Ité'eteket hozná úgy a sportolok, mint a közön* ség részére, — gór —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom