Szabad Nógrád. 1953. március (9. évfolyam. 18-25. szám)

1953-03-18 / 22. szám

7 ■rrr* ■MBafN •' ------------------------. ' Az egész haladó emberiség, a béKe és a szabadság minden híve mélyen gyászolja a nemzetközi munkás- mozgalom kimagasló alakjának, a csehszlovák nép nagy­szerű fiának, Klement Gottwald elvtársnak halálát. „Klement Gottwald elvtárs egész nagyszerű proletárjor- radalmár életét a nemzetközi munkásmozgalomnak ál­dozta. Klement Goltwatd elvtárs fáradhatatlanul dolgo­zott Csehszlovákia és a Szovjetunió szoros szövetségé­nek és megbonthatatlan barátságának megszilárdításán, ebben a testvéri barátságban látta a Csehszlovák Köz­társaság függetlenségének és virágzásának biztosítékát" — hangsúlyozza a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a Szovjetunió Minisztertaná­csának és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek részvéttávirata. Mélyen gyászolja Gottwald elvtársat Magyarország népe is. Amikor a rádió Gottwald elwtárs halálának hírét hozta, üzemeink dolgozói küldöttségeiket szervez­tek, hogy a Csehszlovák Köztársaság követsége útján tolmácsolják fájdalmukat, együttérzésüket s csehszlovák testvérnép nagy fájdalmával. A csehszlovák nép ellenségei a második világháború titán 'megkísérelték a nép'államát belülről bomlasztani, aláásni; megkísérelték szembeállítani egymással a köz­társaság nemzeteit, nemzetiségeit, megbontva így az ország egységét. Megkísérelték ugyanakkor Csehszlová­kiát elszigetelni szövetségeseitől: barátaitól; a szocialista tábor többi országától. A Slánsky-per is leleplezte, hogy ebben az aknamunkában egy húron pendülték a szlovák nép nemzeti jogait tagadó Benes-féle imperialista ügy­nökök és a Csehszlovák Köztársaság egysége, léte ellen törő Clementis—Husák-féle szlovák szeparatisták. A csehszlovák nép ellenségei, a csehszlovák népi demo­krácia ellenségei a burzsoá-nacionatizmus mérgével akarták gyengíteni az országot Csehszlovákia munkás- osztályának kemény harcokban edzett kommunista párt­ját.­A magyar nép Gottwald eívtársban szerető barátot is vesztett, öt évvel ezelőtt; 1948 március 15-én üzente nekünk Gottwald elvtárs a következőket: /.Őszinte üd­vözletemet küldöm a magyar népnek, amely az osztrák feudális elnyomás elleni magyar forradalom századik évfordulóját ünnepli. Ez a forradalom megmutatta a magyar nép szabadságszerető szellemét. A nemzeti sza­badságért vívott akkori küzdelemben népeink, sajnos, még nem fogtak össze a közös ellenség elleni harcra. De hiszem, hogy most, o súlyos történelmi tapasztalatok utáni amelyek megmutatták; hogy a német imperializ­mus mindkét nemzet közös ellensége, és amikor a nép tényleges ura lett sorsának mindkét országban', kiala­kullak Oz előfeltételek nemzeteink közeledésére,, első­sorban éppen nemzeti szabadságunk és állami függet­lenségünk megvédelmezése érdekében, valamint a köl­csönös gazdasági és kulturális együttműködés érdekében is." Felejthetetlenek maradnak, mélyen szivünkbe vé­sődnek azok a meleg üdvözlő szavak, amelyeket tavaly nemzeti ünnepünk; felszabadulásunk évfordulója alkal­mából intézett hozzánk Gottwaid eivtárs: ..Csehszlovákia népeit a barátság és a szövetség szálai fűzik a magyar néphez. . Ezért örül oly . őszintén . a csehszlovák nép a magyar dolgozók minden sikerének, akik munkaszerete­tükkel és munkalendüktiikkel a hatalmas Szovjetunió áltál vezetett béketábor szilárd és erős láncszemévé lel­ték Magyarországot. Erősödjek és virágozzék továbbra is a Magyar Képköztársaság a tartós, béke végső győ­zelmére az egész világon!" Csehszlovákia és Magyarország barátsága, szövetsége és együttműködése a világbéke egyik nagyszerű műve, a béke és a szocializmus hatalmas táborának egyik fontos oszlopa. „A népi demokratikus államok és a Szovjetunió között — írja a Pravda” március 15-i ve­zércikke — az örök barátság és szolidaritás kapcsolatai jöttek létre és válnak egyre erősebbekké. Ezek a kap­csolatok a béke, a demokrácia és a .szocializmus ügye legyőzhetetlenségének legfontosabb biztosítékai.- Ezek az elvi szempontból új. az emberiség előtt korábban isme­retlen nemzetközi kapcsolatok a proletárnemzetköziség, az egyenjogúság, a gazdasági 'együttműködés és a nem­zeti függetlenség tiszieletbentartásának lenini-sztálini elvein alapulnak." A magyar nép azzal ás tisztelni kívánja Gottwald elv­társ nagy emlékét, hogy fáradhatatlanul fogja- tovább­mélyíteni barátságát Csehszlovákia népeivel, ezzel is magasra emelve a proletárnemzetköziség sztálini lobo­góját; ezzel is erősítve a béke és a szocializmus legyőz­hetetlen táborát. Gottwald elvtárs — a csehszlovák és a magyar nép barátságának kovácsa MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1953 MÁRCIUS 18. MEGYÉNK 1953. ÉVI TERVE — Honfi ii írüli mofjtfoi tanácsülés iárf/i/ulta in off a a 19.73. éri t orr fótiul a inkát — A nógrádmegyeá tanácsülés március 10-én tárgyalta meg az 1953-as tervfeiad-atokat. Lau- kó György elvtárs, a megyei tanács elnöke a tervfeladatok ismertetésénél többek között a következőket mondotta: — Felemelt ötéves tervünk eddig eltelt három éve alatt el­mondhatjuk, hogy. megyénk is soha nem ismert fej ödésnek útjára tépett -az ipari, mező- gazdasági, kulturális élet terüle­tén egyaránt. Megyénk szén- bányászatának termelése az öt­éves terv előttinek közel két­szeresére emelkedett az eddig eltelt három esztendő alatt. Az iparban foglalkoztatottak száma, majdnem másfélszeresére emel­kedett, megszűnt megyénkben általában a múltra jellemző munkanélküliek hatalmas serege. A mezőgazdaságban is je- lentős lépést tettünk előre. Megváltozott Mógrád me- gye falvainak képe, s me­gyénk dolgozóinak élete is. 87 község kapott villanyt, s ma már megyénk községeinek felé­ben kultúroít-hont építettünk, s több mint 60 községben műkö­dik mozi. A dolgozók kulturális szükségleteit 60.000 könyv szol- gálja, amelyből megismerik me­gyénk dolgozói hazánk fejlődé­sét. segíwí szocialista, realista kultúrát. Az 1953-as tervévben helyi ipari vállalatainkra nagy fel­adatok hárulnak a- lakosság el­látása terén és egyre jobb mi­nőségű árut kell előállítaniuk. A helyi ipari vállalataink évi termelési terve több mint 140 millió forint, amely 13 -száza­lékkal magasabb az elmúlt évi tervfeladat-nál. Ha figyelembe vesszük, hogy helyi ipari válla­lataink az elmúlt évi termelési tervüket mindössze 91.8 száza­lékban teljesítették, úgy meg­állapítható, hogy az 1953. évre szóló felemelt tervfeladat ko­moly felelősséget és erőfeszítést kiván dolgozóktól és vezetők­től egyaránt. Meg kell szüntet­ni az elmúlt évben sorozatosan fellépő béralap túllépéseket, fo­kozottabban kell gondoskodni a munkások szociális ellátottságá­ról, megszilárdítani a munka- fegyelmet, fejleszteni a munka- versenyt, amely egyik döntő feltétele a tervek maradéktalan teljesítésének. Különösen az építőiparnál kell csökkenteni az építési költséget, hiszen helyi építőiparunknak ez évben több mint 20 millió forint értékű munkát kell elvégezni és, ha csak egy százalékkal is emelke­dik az építési költség a megen­gedettnél, az már 200.000 fo­rint kért jelent népgazdasá­gunknak.) — Hogy a minisztertanács által jóváhagyott, mezőgazda­ságra vonatkozó termelési ter­veket teljesíteni tudjuk, első­sorban az szükséges, hogy a megyénkben lévő szántóterüle­tet az utolsó talpalatnyi földig megműveljük. Különös gonddal kell foglal koznunk megyénk ke­nyérgabona-vetésével. őszi búzá­ból nem teljesítettük tervünket, melyet most tavasszal kell pó­tolnunk. Csak így tudjuk bizto­sítani az ország és így megyénk dolgozóinak is a kenyérellátá­sát. — Mezőgazdasági termelés terén másik döntő feladat a megye ta­karmánvbáztsállak megte­remtése. mert csak ígv tud­juk az egyre növekvő ál­latállománvunk takarmány­szükségletét és minőséin fejlesztését biztosítani. így tudjuk elkerülni azt a ne­hézséget, amely a múlt évben megvolt az állatállományunk átteteltetésénél. A termelési ter­vekből kiindulva vannak meg­szabva a megye begyűjtési terv­feladatai is. Áhhoz, hogy me­gyénk begyűjtési tervfeladatait maradéktalanul és könnyen tud­ja teljesíteni, az szükséges, hogy az előirányzott ter­melési feladatainkat túlteljesít­sük. Ha például búzából 1 má­zsával túlszárnyaljuk az elő­irányzott átlagtermést holdan- kint, akkor a megyében dolgo­zó parasztjainknál többezer má­zsa búza iog visszamaradni, amit saját használatára, vagy pedig szabadpiacon értékesítve használhat fel. Ha kukorica holdankinti terméshozamát há­rom mázsával emeljük, akkor megyénkben több mint 100.000 mázsa kukoricával termelünk többet, amelyből csak egyszerű számítással nézve i£ 25.000 ser­tést lehetne meghizlaini. E ter­melési eredmény eléréséhez az szükséges, hogy alkalmazzuk a fejlett agrotechnikát, vessük a kukoricát négyzetesen, alkal­mazzuk a pótbeporzást, az évi négyszeri-ötszöri kapálást. — Állattenyésztési tervíelada- taink végrehajtásánál különös gondot kell fordítani a tehén­terv maradéktalan teljesítésére. Ezen a téren dolgozó paraszt­jaink bizonyos része, valamint a kutákok, vagy nem tarta­nak területüknek megfelelően szarvasmarhát, vagy pedig a méglévőtöl akarnak mindenáron szabadulni, melynek elkerülésé­re nagy gondot kell fordítani. Gépállomásainkra is nagy fel­adatok hárulnak. Az évi 130.000 normálhold összgépi munka el­végzése megköveteli a munka­fegyelem megszilárdítását, a minőségi munkát, a gépek jobb karbantartását. — 1953-ban megyénk fejlesz­tésére több mint 32. míKió fo­rintot fordítunk, amely hatmil­lió forinttal több az el­múlt évi beruházási összegnél. Ebből 12 millió forintot fordí­tunk mezőgazdaságunk fejlesz­tésére, köze! hatmillió forintot gépállomásaink fejlesztésére, gépállományunk föltöíiésére. Termelőszövetkezeti csoport­jaink megerősítésére öt és félmillió forintot fordítunk. ebből négymillió forintot építkezésre. Építünk többek között összesen 600 férőhelyes tehén-istállót 220 férőhelyes lóistállót, közel 8000 baromfinak ó'at és más egyéb gazdasági épületeket. Több száz­ezer forintot fordítunk termelő- szövetkezeteink gépi beszerzésé­re is. Termelőszövetkezeti cso­portoknak a feladata, hogy sa­ját hozzájárulásaikkal segítsék — munkaerővel, fuvarral, helyi nyersanyagok felhasználásával — a beruházásokat elvégezni. Megépítjük ez évben Zagyva- pálfalva—lucfafvi bekötőutat, több mint- egymillió forintos költséggel. Kereskedelmünk fejlesztésére három és félmillió« forintot for­dítunk csak megyei vonatkozás­ban. Ebből két és félmillió fo­rintot földművesszövetkezeteink fejlesztésére és korszerűsítésére ruházzuk be. Elérjük, hogy a falu dolgozói a régi sötét, sza­tócsból lók helyett korszerű, áru­val teli föidmüvesszövetkezeti áruházakban tudjanak vásárolni. A megye komunáiis ellátottsá­ga. lakásépítés, u'.a-k, vanács- háza és más egyebek létesíté­sére közel négymillió forint áll a megye rendelkezésére. Ebből egymillió forint értékben Réí- ságon és Szécsényben bérházat építünk. 19 községben fogunk kutat létesíteni, ezenkívül meg­javítjuk Salgótarján vízellátá­sát is. Ezeken a beruházásokon kívül az egyes minisztériumok is fognak Salgótarjánban több­száz -lakást felépíteni, ez évben. Megyénk egészségügyi fej­lesztésére két és fél millió fo­rintot fordítunk, melyből Salgó­tarjánban két bölcsődét ezen­kívül még négy bölcsődét léte­sítünk többek között. Nagyoroszi és Szirák községekben. Pász- tón anya- és csecsemővédelem­nek megfelelően, szülőszobát lé­tesítünk. A megyei kórház és rendelőintézet fejlesztésére 27 és félmillió forintot irányzott eiő az egészségügyi miniszté­rium. A megye iskola-hálózatának, az oktatási munka megjavká- sára az elmúlt évi 940.000 fo­rinttal szemben az idén három­millió forintot fogunk fordítani. Óvodai. férőhelyek száma 7616 főre ícg emelkedni. Nagyoroszi községben a volt grófi kastély­ból modern, 8 tantermes iskolát építünk. A megye kulturális fejlesztés«, érdekében ez évben 20 község­ben fogunk vezetékes-rádiót be­vezetni. Ez azt jelenti, hogy közel 6000 hangszóró fogja a község dolgozóit Bokor, Kutas. Szirák, vagy Palotás, Horpács. Romhánv. Nógrád községekben szórakoztatni és tanítani. 6000 darab hangszóró fogja szebbé és gazdagabbá tenni a falu dolgozóinak életét, megta­nítva őket a szocialista kultú­rára, a fejlett termelési módsze­rek megismerésére. Közel más- félmillió forintot fordítunk kul- túrházak létesítésére, felszerelé­sére. megkezdik építeni Salgó­tarjánban hatmillió íorfn.os költséggel a -kultúrházat. —• Feladatunk, hogy megyénk dolgozóival megszerettessük a közqs munkai eredményét és hogy megbecsüljék a közös munka erőfeszítéseinek gyümöl­csét. Hogy a költségvetésben előirányzott kiadásokat biztosí­tani tudjuk, annak előfeltétele a megye adóbevételi tervének ma­radéktalan teljesítése. Az ön­kéntes adófizetésen keresztül biztosítani kell, hogy a költség­vetésünkben előirányzott hatal­mas összegű kiadásokat fedezni tudjuk. A tanácstagoknak ügyelni kell arra, hogy a tanács vezetői a költségvetésben előirányzott összeget mara. déktalanul a céljuknak mez felelően fel is használják. — Ötéves tervünk a béke ter­ve. Ennek a tervnek sikeres végrehajtása a békét szolgálja. Megvalósításával hazánk, s me­gyénk soha nem látott fejlődé­sét, a dolgozó népünk eddig nem tapasztalt jólétét fogja biz­tosítani. A terv végrehajtása — fejezte be beszédét Laukó elv­társ — mindannyiunktól meg­feszített munkát követel. Nem kétséges, hogy a munkásosztály vezette dolgozó népünk, nagy pártunk, szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs irányításával végre is fogja hajlani. Március 14-én hősies küzdelemben 108.3 százalékot értek el a nógrádi szénmedence bányászai A Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemeinek dolgozói egy­re keményebben harcolnak, hogy az éveleji lemaradásukat be tudják hozni. Március 14-én, szombaton a nógrádi szénme­dence valamennyi üzemében nagy termelési napot tartottak. A műszaki és fizikai dolgozók azzal az elhatározással indul­tak harcba, hogy ezen a napon újabb győzelmet aratnak és adósságuknak jelentős részét letörlesztik. Már az első harmad dolgo­zói 101.9 százalékot harcol­tak ki előirányzott tervük teljesítése terén, de az igazi harc a második és harmadik harmadban indult meg, amikor a dolgozók érte­süllek Klement Gottwald elv­társ, a nemzetközi munkásmoz­galom nagy és kiváló harcosá­nak haláláról. A nagy termelé­si nap ezzel új értelmet ka­pott. A kommunista csapatve zetők példamutatásukkal élére álltak a több szénért folyó harcnak. A tröszt kilenc ter­melő vállalata közül egyedül a tiribesi vállalat termelt száz százalék alatt. A hősies és nagy­szerű munka következtében március 14-én a nógrádi szén­bányászait tröszt 108.3 száza­lékra teljesítette napi tervét. A hányást Béke-akna har­cos dolgozói már az első har­madban megszerezték az első helyet, de eredményeiket a má­sodik és harmadik harmadban még tovább fokozták. Ez aika lommal. napi tervüket 123.7 száza­lékra teljesítették. Második helyet a ménkesi vál­lalat dolgozói harcolták ki 115.7 százalékos tervteljesítéssel. Har­madik helyet a zagyvái vállalat foglalta el 113.7 százalékos tervteijesílóssel. A mátranováki vállalat dol­gozói az első harmadban le­maradtak, még » száz száza­lékot sem érték el. A második és a harmadik harmad dolgo­zói azonban kommunista be­csülettel harcoltak. A műszaki dolgozók az ürescsilleellátás te­rén nyújtottak kiváló ered­ményt és lehetővé tették, hogy az utolsó helyről, 111.5 száza­lékos terv-teljesítésükkel, a vál­lalatok közötti versenyben a negyedik helyre kerüljenek. A nagybátonyi vállalat 108.8, a kisierenvei 105.1, a rónai vállalat pedig száz százalékra teljesítette napi tervét. A tiribesi vállalat ezalkalom mai mindössze 82.3 százalékos napi eredményt tudott elérni, mert a műszaki dolgozók nem gondoskodtak arról, hogy ».csa­patok zavartalanul, időkiesés nélkül végezzék munkájukat. Nem tanultak eleget az elő­ző napok példájából, s ezen a nagy termelési napoü is, hasonlóan az előző terme1 lési napokhoz, súlyos zavarói mutatkoztak az iiréscsille és i szükséges faanyagok biztosító' »a terén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom