Szabad Nógrád. 1953. március (9. évfolyam. 18-25. szám)
1953-03-18 / 22. szám
2 SZAKAD NOK KAI» 1953 március 18. PART ES PÁRTÉPÍTÉS PÁRTUNK ARANYTARTALÉKA A DISZ IFJÚSÁG „A DISZ csak akkor válik igazán a párt szilárd és hűséges segítőtársává, biztos tartalékseregévé, ha soraiban megingathatatlanul élni fog az a felismerés, hogy a pártot minden helyzetben követni, a párt politikájának szellemében cselekedni — ez a magyar ifjúság legfontosabb kötelessége.” — mondotta Farkas elvtárs a június 27-i központi vezetőségi ülésen. Ez a tanítás vezérli a Salgótarjáni Üveggyár DlSZ-fiatal- jainák többségét, amikor a termelőmunkában becsületesen megállják a helyüket és akkor is, amikor a DISZ-politikai iskolán tanulnak szorgalmasan. Kedd este van, a politikai oktatás napja. A politikai iskola 5 órakor kezdődik, de az üveggyári DISZ-helyiségben, már negyed ötkor gyülekeznek a fiatalok. Ezen a politikai iskolán nem szokás a késés, sem az igazolatlan távolmaradás, 28-an kezdték az iskolát, és ma már rendszeresen 32—34 hallgatója van. öröm hallgatni ezeket a fiatalokat, látni a lelkesedést, amellyel tanulnak. Amikor Pa- gács Gabriella, a politikai iskola vezetője üdvözli a hallgatókat, mindenki elkomolyodik és nagyon fegyelmezetten viselkedik egész idő alatt. Pagács elvtársnő éppen olyan fiatal, mint a hallgatók. Ennek ellenére bátran, magabiztosan vezeti az iskolát. — Először Tóth elvtárs tartja meg nekünk kiselőadását, amelyet az e heti anyag „A dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság” első kérdéséről készítettel — mondja komolyan, de mégis biztatóan. — Jól ismeri minden hallgatóját, tudja, hogy a fiatal, alig 17 éves Tóth Endrének szüksége van egy ,kis bátorításra, hiszen most tartja az első kiselőadást. — Milyen politikai és gazdasági intézkedéseket hozott a tanácsköztársaság? — teszi fel a kérdést az előadó. — Először választott szabadon a nép saját soraiból vezetőket — mondja Szmilek Erzsi. — Biztosították a nép számára a szólásszabadságot, gyülekezési szabadságot — szólt hozzá Isdinszki elvtársnő. Egymás után hangzanak el a kérdések és rögtön jelentkezik hozzászólásra valaki. Sőt egyszerre 3—4 kéz emelkedik a levegőbe. Ha valaki megakad, az előadó rögtön kisegítő kérdést tesz föl. — Komoly hibát követett el akkor a párt, hogy nem vette figyelembe Lenin elvtárs tanítását — mondja Szmilek Erzsi. — A földeket államosították, de nem osztották ki a dolgozó parasztoknak. — Miért volt ez hiba — teszi fel a kérdést az előadó. — Mert így ai parasztságot nem tudták a munkásosztály oldalára állítani, biztosítani a végső győzelemhez a munkás- paraszt szövetséget — mondja Varga Antal. Amikor a szociális intézkedésekről beszélnek Szenes Károly is megszólal. — A munkaidőt lecsökkentették 8 órára, ezzel a munkások régi vágya teljesült — mondja. • Sorban mindenki elmondja milyen intézkedéseket hozott a dolgozó nép érdekében a tanácsköztársaság. Horváth Nelli az ingyenes orvosi kórházi ellátásról Póczos Ida a nőnek biztosított egyenjogúságáról beszél. Márton Magdj és Ács Agnes azt mondják el, hogy a tanács- köztársaság megnyitotta a munkás- és parasztfiatalok előtt a főiskolák kapuit. Beszéltek még a szociáldemokraták aljas árulásáról, a külföldi tőkések magatartásáról. Huszár elvtárs és Lovász elvtársnő a klérus népellenes tevékenységéről és Rákosi elvtárs hősies munkájáról beszél, melyet a tanácsköz- társasá.o- védelme érdekében végzett. Vájjon tudják-e ezek a fiatalok, miért szükséges az, hogy ők mindezt megtanulják? Tudják bizony! — 1919-ben nem vették az elvtársak eléggé figyelembe Marx és Lenin tanítását. Ezért követtek el több hibát — mondja Póczos Ida. — Ebből is látjuk, hogy milyen fontos a tanulás és ha ezzel tisztában vagyunk, a jövőben még lelkiismeretesebben tanulunk. — Az egyes, ellenség befolyása alatt álló dolgozóknak meg tudjuk magyarázni, hogy ez alatt a pár hónap alatt is mennyi mindent tett a tanácsköztársaság, a dolgozók hány régi vágyát váltotta valóra. Ezt teszi a' párt most is. Nekünk tehát minden tudásunkkal segíteni kell a pártot, a nép még boldogabb jövőjéért folytatott harcában — így beszél Lovász elvtársnő, aki a maga részéről mindent meg is tesz ennek érdekében. Nemcsak a tanulásban, de a termelőmunkában is az elsők között van, havi átlaga hosszú idő óta 130—140 százalék. — Ha megtanuljuk, mennyit ártottak a dolgozó népnek a jobboldali szociáldemokraták, megismerjük akkori módszereiket, jobban felismerjük a szociáldemokrácia aknamunkáját is — mondja Varga Antal. — Akkor azt mondták, hogy reménytelen a helyzet, ne harcoljanak a dolgozók, ma azt mondják, hogy miinek az a béikeharc, úgysem tőlünk függ, hogy lesz-e háború. Akkor azt mondták, most már tiétek a gyár, ai bánya minek dolgoztok annyit. így akadályozta a tanácsköztársaság megerősödését. Ha ezt tudjuk, akkor világosan felismerjük és harcolni fogunk a szociáldemokrácia megnyilvánulásai ellen, amikor uszít a munkaverseny, az újítások, ai gépek beállítása hazánk megerősítése eilen. * Ezek a fiatalok egyre jobban a párt aranytartalékai, öntudatosan veszik ki részüket a munkából, a tanulásból. Nem egy sztahanovista van köztük. Huszár Tibor az egyes fazekas- kemencén dolgozik, alapszervi DISZ-titkár, már jelvényes sztahanovista és reménye van arra/ hogy hazánk felszabadulásának ünnepén másodszor is megkapja a sztahanovista jelvényt. Havi átlagteljesítménye soha nincs 150 százalék alatt. Méltó a párttag kitüntető címre. Igyekszik is mindenben párttaghoz méltóan viselkedni. Szenes Károly még csak 18 éves, de jó termelőmunkájával — havi átlagteljesítménye 140—150 százalék — jó tanulásával máris kiérdemelte, hogy azon kevesek között van, akik 24 éves koruk előtt tagjelöltjei lesznek a pártnak. Márton Magdit, aki nemcsak a termelő- munkában van az elsőik közt, de egyike a legaktívabb DISZ-ta- goknak, az elmúlt hónapban az a kitüntetés érte, hogy jó munkájáért pártunk tagjelöltje lett. Ilyen fiatalokról kell példát venni Erdősi Lászlónak és a hozzá hasonló ifjúmunkásoknak, akik távoltartják magukat a DISZ-től, nem tanulnak. De példát vehetnek róluk a megye összes fiataljai is. A Salgótarjáni Tűzhelygyár művezetői hajtsák végre a minisztertanács határozatál! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 1951 július 15-én határozatot hozott a művezetők kötelességeiről és jogairól. A határozat 38. pontja kimondja: „A művezető kötelessége nyilvántartani a dolgozók verseny- vállalásait, s azok eredményeit rendszeresen értékelni. A művezető a vállalások teljesítésének állásáról rendszeresen tájékoztassa a műhelybizottságot és a bizalmiakat, hogy azok biztosíthassák a verseny széleskörű nyilvánosságát. A művezetők kötelessége a vállalások teljesítését rendszeresen ellenőrizni.” A minisztertanács határozata, világosan és érthetően megszabta a művezetők feladatait a ver- senynyilvánosság terén, mégis sok művezető azon a véleményen van, hogy a versenyeredmények értékelése 'kizárólag a szakszervezet feladata. A Salgótarjáni Tűzhelygyár egyes üzemrészeiben, mint pl. az öntöde II-ben, vagy a tisztitó- műhelyben, »endszeresisé vált ai verseny értékelése. Csépány Lajos elvtárs, á tisztítóműhely főművezetője, gondoskodik arról, hogy minden nap rendszeresen értékeljék a verseny eredményeit. Nyilvántartja a vállalt kötelezettségek teljesítését és reggeli idő alatt rendszeresen összehívja a brigádokat, csoportokat és minden egyes dolgozót tájékoztat az előző nap elért eredményéről. Az eredmények ismertetése alkalmával a jó teljesítményt elérőket dicséretben részesítik, a lemaradókat pedig bírálattal és műszaki útmutatásokkal segítik a jobb eredményekkel- éréséhez. Csépány Lajos elvtárs szorosan összedolgozik az alapszervi pártvezetőséggel és ai szakszervezeti műhelytitkárral. így közös erővel olyan lendületes versenyt alakítottak ki a tisztítómű- helyben, hogy a dolgozók napról napra szinte egymást előzik meg. Március 13-án ebben az üzemben mindössze egy dolgozó, termelt. 100 százalék alatt. Tóth László 223, Teplá/i Zoltán 185 százalékot ért el. A tisztítómű- hely napi átlagteljesítménye pedig 153 százalékra fokozódott. Az eredmények mellett azonban a versenynyilvánosság terén igen súlyos hibák is vannak a tűzhelygyárban. Az öntöde I- ben nem folyik ilyen lelkiismeretes munka a versenyértékelés terén. Egner József főművezető nem gondoskodik arról, hogy a dolgozóik rendszeresen megismerjék napi eredményüket, de igen gyakori, hogy a kiértékelt termelési eredmény nem reális. Ebben az üzemrészben nem tapasztal haitó olyan versenylendü- iet, mint a tisztítómű-helyben. •Naponta 12, sőt 15 dolgozó terme] 100 százalék alatt. Március 14-én a sztálini őrség alkalmával ugyan szép eredményt ért el az öntöde I. üzem, de ezalkalom- mai is 5 dolgozó maradt 100 százalékon alul. Emellett a selejtszázalékuk is igen magas. A versenynyilvánosság elhanyagol ásának következtében ■nemcsak az üzem dolgozói, de maguk a szakszervezeti bizalmiak sem tudják, kik azok, akik teljesítik vállalt kötelezettségüket, s nem tudnak segítségükre lenni azoknak, akik lemaradásukkal gátolják a terv rendszeres -teljesítését. Hasonló a helyzet a gépműhely I-ben is. Géczi Benedek művezető egyáltalán nem törekszik, sőt nincs is szándékában a minisztertanács által hozott határozatot végrehajtani. Kereken kijelenti, hogy az ő üzemében nem lehet értékelni a versenyt, mivel az üzemnek karbantartó •jellege van és változatos munkát •kell végezniük. Éppen a művezetőnek ez az állásfoglalása idézi elő azt, hogy aiz üzemben közömbösség van a szocialista munkaversennyel kapcsolatban. A gépműhely I.-bem ki lehet alakítani a versenyt, az eredmény értékelésének is meg lehet találni a módját, csaik a műszaki dolgozóknak törekedniük kell a m inis z tért a n ács ha t á ro z a t á n ak betartására és a szakszervezeti vezetőknek harcolni kell azért, hogy a dolgozók megismerhessék végzett munkájuk eredményeit. A versenynyilvánosság bürokratikus kezeléséből adódik, hogy a gyár Üzemünk egy napja című versenytábláján nem napomként, hanem legtöbbször csak hetenként változnak az eredmények. Hiba az is, hogy azok az eredmények, amelyek erre a vensenytáblára kikerülnek, legtöbbször már időszerűtlenek. A versenynyilvánosság elhanyagolásának következtében a legjobb kezdeményezések ia eredménytelenné válnak. Január közepén az öntödei Béke brigád kezdeményezőként lépett föl, versenyre hívta ki a gyár összes brigádját. A versenykihíváshoz a brigádok túlnyomórésze csatlakozott is, azonban arról már senki sem gondoskodott, hogy a versenyben lévő brigádok megfelelő képet kapjanak á lverseny állásáról. I.gv a brigádok egy része megfeledkezett arról, hogy versenyben vannak a Béke brigáddal, más részük pedig tájékozatlanul dolgozik, a nincs ami ösztönözze arra, hogy versenytársával szem« ben előnyt harcoljon ki. Az üzemi pártszervezetek tart« sák kötelességüknek a minisztertanács határozata végrehajtásának ellenőrzését. Számoltassák be a műszaki dolgozókait végzett munkájukról és adjanak segítséget ahhoz, hogy a minisztertanács által hozott határozatok maradéktalanul végre legyenek hajtvai A műszaki vezetők pedig törekedjenek arra, hogy a munkájukban mutatkozó lazaságok megszűnjenek. A verseny nyilvánosságát használják föl arra, hogy7 minden dolgozó megismerkedhessen a termelés legfejlettebb módszereivel, elemezzék ki a lemaradások oikait és teremtsék meg minden dolgozó számára ai vállalt kötelezettségek teljesítésének műszaki előfeltételeit. Biró János, Salgótarjáni Városi Pártbizottság termelési osztály munkatársa. A pásztói vasútállomás dolgozói a felszabadulási héten 5 százalékkal túlteljesítik eddigi felajánlásukat A pásztói vasútállomás dolgozói felszabadulásunk 8. évfordulójára tett kötelezettségvállalás teljesítéséért harcolva kiváló eredményeket értek el. Bock József forgalmi szolgálat" tevő és brigádja kocsitartózkodási egység idő tervét 134 százalékra, a váltók és berendezések karbantartását 100 százalékra, az állomáson munkát végző tehervonatok tartózkodását 117 százalékra teljesítette. Jó munkát végeztek a kereskedelmi részleg dolgozói is, akik a szállítófelekkel való jó és szoros kapcsolat megteremtésével a kocsikihasználási tervet 124, a rakodási időtervet pedig 135 százalékra teljesítsék. Hiányosság mutatkozik azonban az utazási sebesség teljesítése terén, aminek tervét már két hónap óta nem tudják teljesíteni. Jelenleg az __ utazási sebességi tervet 84 százalékra teljesítették. Az állomás dolgozói a fel- szabadulási hétre vállalták, hogy az április 4-re tett felajánlásukat még ötszázalékkal túlteljesítik. Minden eddiginél jobb munkával akarják bebizonyítani, április 4, felszabadulásunk ünnepe iránt érzett meg* becsülésüket. A pásztói vasutasok elhatározták, hogy a nemzetközi munkásosztályt ért mérhetetlen veszteség után még nagyobb erővel, odaadással és hűséggel állnak őrt munkahelyüköa Szirácky Ilona Pásztó vasútállomás. Eltávozott az élők sorából korunk legnagyobb államférfia. Sztálin meghalt, Sztálin szíve megszűnt dobogni. Azokból az érzelmekből, amelyeket a szomorú hír az egész földkerekségen keltett — barátok és ellenségek körében egyaránt —, fel lehetett mérni azt a helyet, amelyet Sztálin elfoglalt. Sztálin halálával óriási szerencsétlenség érte az emberiséget. Hogyan adjuk meg Sztálinnak azt, ami öt megilleti? Halálának megrendítő napjaiban nehéz kifejezésre juttatni azokat az érzéseket, amelyek hatalmukba kerítenek bennünket, azt a fájdalmat, amely szívünkbe hasít. Sztátinban lenyűgöz gondolatainak és cselekedeteinek nagyszerű egysége, ami oly ragyogóan jutott kifejezésre mind filozófiai tanításban, mind politikai tevékenységben. Másoknak hagyom a feladatot, hogy megvilágítsák óriási tudományos munkájának különböző oldalait, hogy bemutassák Sztálint, a senkihez sem fogható gondolkodót, aki gazdagította és továbbfejlesztette Marx és Lenin tanítását, hogy bemutassák öt, mint az új világ páratlanul álló építőjét, az első szocialista 'állam szervezőjét. Az én gondolataim most páratlan emberiességével, a béke iránti szereteté- vel foglalkoznak. Elsősorban szólni szeretnék emberiességéről. Egyéb tulajdonságai és adottságai között jellemének ez a vonása mindig rendkívül aSZTÁLIN- A BÉKE ZÁSZLÓVIVŐJE“ ÍRTA: PIERRE COT, A BÜKE.VILAGTANACS TAGJA kiemelkedő volt szememben. Valóban élet'sza- bályát fogalmazták meg híres szavai, amelyek azt mondják, hogy az ember a legfőbb érték a világon. Beszédeit és műveit, politikai tevékenységét, mindig áthatotta az ember megbecsülése, a hit az emberiség boldog jövőjében és az elnyomatás, valamint előítéletek láncaiból kiszabadult ember végtelen képességeiben. Sztálin mindig az emberhez, az élő emberhez fordult, s minden ember megérthette öt. Beszédeiben és könyveiben mindig csodálatosan párosult a világosság és az egyszerűség. Ha erről meg akarunk győződni, példaképpen elegendő megemlíteni az első ötéves terv eredményeiről szóló beszámolóját, a dialektikus és történelmi materializmus területén alkotott kiemelkedő munkáját, vagy „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című utolsó müvét. A különböző időszakokban megírt müveiben mindig megmutatkoznak a sztálini lángelme alaptulajdonságai: a magyarázat egyszerűsége és a gondolat ereje. Mindenki megérthette öt, mert mély emberiesség hatotta át és mert mindenkihez szólt. Ez tette öt az emberek csodálatos nevelőjévé. Egyetlen államférfi vagy politikai vezető sem ■ tudta Sztálinhoz foghatóan kiemelni a legfontosabb gondolatot, nem tudta olyan világosan megmagyarázni azt kortársainak, nem tudta kivívni azoknak elismerését és végtelen bizalmát. Sztálin mélyen emberi jelleme mutatkozott meg abban is, amilyen odaadóan szolgálta a népek közti béke ügyét. Sztálin fáradhatatlanul dolgozott a békéért, mert a Szovjetunió érdekei azonosak voltak és azonosok a béke érdekeivel. Az új világ, amelynek ö építője volt, nem érdekelt a háborúban. Sztálin béketörekvését magyarázza az is, hogy becsülte az egész emberiséget. Ha meg akarunk győződni arról, hogy Sztálin a béke nagy védelmezője volt, elegendő felidézni emlékezetünkben államférfiú tevékenységének három mozzanatát. Sztálin-vezette szovjet kormány a háború előtt a legőszintébb és legkonkrétabb terveket nyújtotta be a Népszövetségbe. Amikor kétségtelenné vált, hogy a leszerelési tervek zsákutcába jutottak, a szovjet kormány minden erejét arra összpontosította, hogy a kollektív biztonság megszervezésével küszöbölje ki a háború fenyegető veszélyét. A jövő történészeinek nem lesz nehéz dolguk, ha be akarják bizonyítani, hogy ha a nyugati hatalmak a müncheni szerződés előtt és után jobban hallgattak volna Sztálin figyelmeztetéseire, nem lett volna háború. A háború idején minden szabadságért harcoló ember bizakodó pillantása a Szovjetunió és annak vezére felé fordult. A Szovjet Hadsereg bátorsága és hősiessége, a szovjet nép óriási áldozatai mentettek meg bennünket. Mint olyan ember, aki abban az időben több hónapot töltött a Szovjetunióban, tudom, hogy a Szovjet Hadsereg és a szovjet nép e bátorsága mögött Sztálin lángelméje, bátorsága és higgadtsága rejlett. Végezetül pedig mindenki tudja, milyen nagy erőfeszítéseket tett és milyen sokat kezdeményezett Sztálin a béke védelmében az utóbbi esztendőkben. Kifejezésre juttatta hitét, hogy a különböző társadalmi és politikai rendszerek békében élhetnek egymás mellett, vagyis hitt abban, hogy a békét meg lehet őrizni békés tárgyalások útján. Sztálin elhunytát nemcsak a Szovjetunnió népei és a világ kommunistái gyászolják, hanem az egész haladó emberiség, a béke ügye iránt odaadó minden férfi és nő, mert a háború előtt, alatt és után Sztálin a béke ügyét szolgálta, a szovjet politika a béke politikája volt és az is marad. Sötét árnyék borult ma a világra. Meghalt a nagy Sztálin. De Sztálin már bekerült a történelembe. Művei és gondolatai megkönnyítik az emberiség előrehaladását. Mindannyian sokat köszönhetünk Sztálinruik. Ha meg akarjuk adni Sztálinnak azt, ami őt illeti, akkor hozzá hasonlóan az ember megbecsülésében kell keresnünk az igazi nagyságot, s a béke iránti odaadásban az igazi erőt.
