Szabad Nógrád. 1953. március (9. évfolyam. 18-25. szám)
1953-03-11 / 20. szám
3 SZABAD IVOGllllf 1953 március ft. i A MEGYEI TANÁCS GYÁSZÜLÉSE A nógrádmegyei tanács vasárnap délután 2 órakor gyászülést tartott. Fekete ünneplőruhába öltözött megyei, járási tanácstagok mélységes fájdalommal, -könnyező szemekkel tekintettek a fekete gyászkeretbe öltöztetett Sztálin képe felé. Gyász és a fájdalom szorítja össze ai szíveket: búcsúzunk legdrágább halottunktól, Sztálin elvtárstól. A gyászíMésit Nagy Kálmán pl-vtárs a nógrádmegyei pártbizottság titkára nyitotta meg. Ezután Laukó György a megyei ta- pács elnöke mondott beszédet. — Gyászbaborult szívvel ái- Jok az ehfltátesak eíé.; Nagyon nehéz közölnöm azt a mérhetetlen veszteséget, mely bennünket ért. Meghalt Sztálin elvtárs, ái mi drága Sztálinunk. Meghalt Sztálin, akinek köszönhetjük jjoldog jelenünket, napfényes jövőnket. ö mentette meg nekünk pzeretett Rákosi elvtársunkat, a Horthy-fasizmus karmai közül. Lépten-nyomon - érezzük, hogy a sztálini torezak új történelmi szakaszt nyitott meg országunk életében, s ennek az új történelemnek -minden ragyogó eredménye eiszakíthartatlanul a Szovjetunióhoz fűződik és széttéphe- tetlenül egybeforrott a nagy Sztálin nevével. Ha az egyre pzép-üiő városunkra tekintünk mindenben a nagy Szovjetunió; a nagy Sztálin'segítsége testesül pieg. Ezért éreznek oly mélységes fájdalmat megyénk, városunk dolgozói, anyák gyermekek százan és ezren kisírt szemu m-et búcsúznak szeretett apánktól Sztálin dvtárs-tól. Sztálin elvtárs fiai tanítanak bennünket állandóan,, szebben, jobbam, maradandóbbat alkotni. Az ő tanításai nyomán születnek nap mint nap a munka új hősei. Akkor -leszünk méltók Sztálin elvtárs tanításához és akkor fogjuk leróni hálánkat és hűséges -»agaszkodásunkat a nagy, Eaíhataiíiain férfiú iránit, hia zseniális tanítását saját munkaterületünkön végrehajtjuk. Fogadjuk neked Sztálin elv-társ; eltéphetetienné kovácsoljuk kapcsolatunkat a tömegekkel, kérlelhetetlenek leszünk a-z ellenséggel szemben-. Maradékfalapul teljesítjük a tavaszi mezőgazdasági feladatokat, minden erőnkkel harcolunk a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért. Úgy fogunk dolgozni, hogy felszabadított, boldog szocialista hazánk még jmesszehbmenően hirdethesse Sztálin diosőségét. ígérjük n-eked: Sztálin elvtárs, -méltók leszünk a Te nevedhez. Lau-kó György elvtárs sz'avai irtán Csanálosi János,né acélgyári, munkás, majd utánai Vince János tűzhelygyári mérnök többek között ezeket mondotta: Nagyon fáj nekünk Sztálin elv- társ halála. Mélységes fájdalmunk hatalmas erővé válik. Még keményebben fogjuk a szerszámot, keményebben harcolunk a tervteljes-ítésért., A gyászgyűlés a következő táviratot küldte Rákosi .elvtársnak. Drága Rákosi elvtárs! Mélységesen megrendített bennünket — Nógrád megye minden dolgozóját, szeretett apánk, tanítónk, vezérünk, Sztálin elvtárs halála. , A megpróbáltatás e nehéz napjaiban megyénk dolgozói még szorosabbra zárják soraikat a békéért, szabadságért és függetlenségért folyó harcban. Sztálin elvtárs örökségül hagyta ránk: Emeljük magasra a szabadság zászlaját! Egy pillanatig sem hátrálunk az ellenség ellen« harcitól a reánkbí- zotit feladataink elvégzésétől Sztálin eívtárs arra is tanított: békénk, szabadságunk, munkánktól, helytállásunktól függ.. Esküvel fogadjuk, hogy Sztálin elvtárs tanításához hűen fogunk dolgozni. Sztálin elvtárs meghalt de mi tudjuk, nem hagyott el bennünket. Továbbra is itt él közöttünk. Tanítása mutatja számunkra -a-z utat és mi fogadjuk, hogy méltó tagjai lehessünk a ránk örökségül hagyott „roham- brigád” megtisztelő feladatnak. A táviratok mely kifejezte megyénk dolgozóinak érzelmeit, egyhangúlag jóváhagyta a gyásztanácsülés. Nagy Kálmán elvtárs zárszavában többek között ezeket mondotta: 1— Lenin elvtáns- halála óta nem érte ilyen nagy veszteség a világ dolgozóinak -népét, mint most. De most — bár nagyon nagy vesjzteség ért bennünket — nem szabad elengedni kezünkből a munkát, hanem azt még keményebben kell fogni. Elvtársak, érzi népünk, hogy most nagyobb feladatok hárulnak ránk, önállóbba^ határozottan kell dolgozni, helytállni az élet viharaiban. Sztálin e!v- társelment íőfün-k, denagymegtiszteltetést, örökséget hagyott ránk. ígérjük meg Sztálin elvtárs halála alkalmával, hogy ezt a tanítását még jobban megismerjük. Úgy fogunk harcolni, mint azt szeretet édesapánk, Sztálin elvtárs mutatta meg számunkra. ígérjük meg, hogy mi nógrádmegyei dolgozók példát veszünk a szovjet dolgozóktól és minden körülmények között teljesítjük a párt és a kormány által elénk tűzött feladatokat. Kövessük hős bányászainkat, akik Sztálin elv-társ kalákának hírére még sokkal magasabb termelési eredményt értek el. Bányás-zai-nk minden nehézség -közepette zárkóznak pártunk mögé, s a békénk megvédése mögé. Bányászaink példáját követve be fogjuk hozni a mező- gazdasági. munkák lemaradását és akkor büszkén mondhatjuk; hogy a magyar dolgozók igyekeznek, de nemcsak igyekeznek, hanem végre is hajtják Sztálin elvtárs tanítását. i, dolgozó asszonyok még szorosabban tömörülünk pártunk zászlaja alá Mi, á 76-os bérház dolgozó asszonyai, mély megrendüléssel fogadtuk' a hírt. hogy a magyar asszonyok legnagyobb barátja és szeretett édesapja, Sztálin elvtárs elhunyt.Mi, dolgozó asszonyok, szeretett édesapánk ravatalától távol, ide szívbelileg a ráva-tal mellett teszünk fogadalmat, hogy még szorosabbra tömörülünk pártunk zászlaja alá, és még elszánt abban veszünk részt Sztálin elvtáirs útmutatása szerint a béke megőrzéséért folyó ■harcban. Salgótarján, 76-os bérház lakói Sztálin elvtárs akaratát teljesítem Amikor Sztálin elvtárs haláláról'" értesültem.' szívemet vas- marokként fogta össze a fájdalom. Eltávozott tőlünk Ö, aki megmutatta a dolgozó parasztoknak a felemelkedés, a boldogulás útját, a nagyüzemi társas-gazdálkodás útját. Minden', ami drága, kedves nekem, ami boldoggá teszi életemet, Sztálin elvtársnaik köszönhetem. Apám cselédember volt. Sztálin elvtárs katonái verték lé a kezemről a földesúri bilincset, s tették lehetővé, hogy a mezőgazdasági akadémiát elvégezhettem. Éppen ezért a -gyásszal együtt új, harcos akarat költözött szíveimbe, hogy még jobban dolgozzak, hogy még -keményebben küzdjek a szocialista mezőgazdasági tudomány, a szovjet agrotechnikai eljárások minél szé- lesebbkörű alkalmazásáért ' Tudom, az ö akaratát teljesítem akikor, ha a fejlett agrotechnika alkalmazásáért és ezen keresztül a nagyobb termésért harcolok, hiszen ő is azt aka-rt-a, hogy a többtermeléssel,. a béke megvédésével boldoggá tegye az emberiséget. HoIIósi József főagronómus A magyar sportolók gyásza A tragikus hír mélyen megrendített mindenkit. Eltávozott az élők sorából az az ember, akinek legtöbbet köszönhetünk, akinek egyénisége, tettei, gondolatai áthatották életünket, mindennapi cselekedeteinket. Sztálin által kijelölt úton él, halad, fejlődik nálunk is minden, ami az emberek boldogságát, vidámságát szolgálja. Amikor a sporttelepeken egészséges, életvidám, erős embereket látunk, Sztálinra gondolunk, aki oly ma-ga-sra emelte a szovjet nép testkultúráját, amely páratlan az egész világori. Sztálint idézik a mi sportunk nagy-sikerei is, mert a mi utunk is egy a Szovjet nép útjával, a mi haladásunkat is a lángeszű sztálini eszmék ragyogása hatja lát. A nagy veszteség, amely Sztálin elvtárs halálával az egész emberiséget sújtottá, a magyar sportolókat is mély gyászba döntötte. A megrendítő gyászhír hajlatára az ország minden részében, s közte megyénkben is gyűlést tartottak a sportolók, hogy kegyelettel adózzanak az emberiség nagy tanítójának. A sportolók kifejeztek együttérzésüket a szovjet néppel és egyben azt a törhetetlen akaratukat is, hogy Sztálin elvtlárs akaratához híven még nagyobb erővel fognak küzdeni úgy a munka, mint a sport terén a szocializmus építéséért. A Salgótarjáni Bányász SK sportolói pénteken rendes értekezletükre gyülekeztek. A sportolók szomorúan nézték Sztálin elvtárs gylászkeretbe foglalt arcképét. Csendesen foglalták el helyüket a terem ben. A kegyeletteljes csendet Takács Géza sportköri elnökhelyettes szavai törték meg. Arról beszélt, hogy Sztálin elvtárs egész életét a munkásosztály felszabadításának szentelte. Rámutatott arra, hotgy mi mindent köszönhet Sztálin elvtársnak a magyar nép és mit köszönhetnek a magyar sportolók. Beszéde végén ezt mondotta: — A szovjet dolgozók példája nyomán mi sportolók is legszentebb kötelességünknek tartjuk, azon az úton haladni amelyet, a mi szeretett Sztálin elvtársiunk számunkra megjelölt Tck ács elvtárs beszéde után a megjelent sportköri tagok néma felállással adóztak a Békefábo-r előharcosa, a hatalmas szovjet nép és a haladó emberiség lángeszű vezetőjének emlékezetére. SZABAD NÚGRAD Az MDP Nógrádmegyei Pártbizottságának lapja Felelős ktadö; Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal; Saígótarlán. Rákóezl-u, 92 Telefon: felelős szerkesztő 30 Ipari, mezőgazdasági és kultur rovat 52, kiadóhivatal 436 Szikra Lapnyomda Budapest, József-könit 5 F. v.: Kulcsár Mihály Sztálini őrség a Salgótarjáni Acélárugyárban A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói hétfőn reggel röpgyű- léseken határozták el, hogy Sztálin elvtárs temetésének tiszteletére ezen a napon is sztálini őrséget állnak, a munkapadok mellett. Üjaöb.és úiablb felajánlások születtek, hogy behozzák az Acélárugyár,március havi tervlemaradását, túlteljesítik napi tervelőirányzatukat. A röp- gyűlésen az egész Acélárugyár dolgozói egy véleményen voltak; kitartóan harcolnak Sztálin elvtárs zászlaja alatt a tervek állandó túlteljesítéséért. A dolgozók. műszakiak Sztálin nevével az ajkukon kezdtek munkához, s bizonyították be, hogy tervük reális, teljesíthető, s hogy még odaadóbban akarnak helytállni a termelés frontján. A sztálini őrségen a hideghengermű dolgozói kivétel nélkül becsülettel és odaadóan harcoltak fogadalmuk valóraváttásá- ért. Ebben 'az üzemben eoyetlen dolgozd sem volt aiki ne tett volna fogadalmat termelésének fokozására,. Sztálin elvtárs iránt érzett szeretetük, szinte óráról órára t'nabb eredmények elérésére ösztönözte az üzem dolgozóit. Soha bem tapasztalt leff* düiettel folyt a verseny, hegy hitet tegyeneik korunk tegnar gyofob embere, Sztálin elvtárs iránt érzett szeretetük mellett. Ez az erő lelkesítette a Hideghengermű dolgozóit arra, hogy a sztálini őrségen az üzemek közötti versenyben az első helyet érbe ei, s reggel 6 órától délután 2 óráig a tervelőirány- zatát 111.2’ százalékra teljesi- tette. Kiváló eredményt ért el ezen a napon Gál László sztahanovista abroncskötő. aki a vállalt 145 százalékkal szemben 273 százalékra fokozta eredményét, Gyurcsik Gyula sztahanovista hengerész előző napi 145 százalékos' teljesítményét 164 szá- zalékra növelte. Az üzemek- versenyében második helyet a huzalmü dolgozói foglalták el, akik a sztálini őrségen 108.3 százalékos terv- teljesítést ’ harcoltak ki, s segítették a Salgótarjáni Acélárugyárat ahhoz, hogy március 9-én reggel 6 órától délután 2 óráig, az első műszakban 104.6 százalékra teljes'ífették tervelőirányzatát. Sztálini őrségen Lázár József traktorosbrigádja Az érsekvadkerti gépállomás dolgozói mélységes fájdalommal fogadták Sztálin elvtárs halálhírét. Fájdalmuk erővé változott át, s megfogadták, hogy Sztálin-őrséget tartanak. 8-án Lázár József traktoros brigádja 9 kh földet szántott fel a htínti termelőcsoportnakij tavaszibúza alá. Iigv harcolnak az érsekvadkerti gépállomás dolgozói Sztálin elvtárs tanításának megvalósításáért, a 'jómódú, művelt szocialista mező'gaizdaság megteremtéséért. A pásztói járás dolgozó parasztjainak fogadalma Sziaivalkban nehéz kifejezni:, miit érzünk most, miikor elment tőlünk Sztálin elvtárs. A nagy Sztálin nevével ajkunkon most még egységesebben zárkózunk fel az ő legjobb magyar tanítványa, Rákosi elvtárs, 19 pártunk, a Mágyáf Dolgozók Pártja mögé. T, ígérjük, hogy a Nemzetközi proletariátus szellemében még elszántabham vesszük ki részünket a Szovjetunió vezette béke- tábor harcában és még fokozottabb erővel, odaadással étaátiük szocialista 'hazánkat. A nagy veszteségtől, fájdalomtól megerősödve elhatároztuk, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkálatainkat dolgozó népünknek minél több kenyeret biztosító módon határidőn belül elvégezzük. Pásztói Járás dolgozói A pásztói gépállomás tmktorístáinak fogadalma A pásztói gépállomáson valamennyi dolgozó mély fájdalommal búcsúzott e napo,n Sztálin elvtárstól. A traktoristák fogadalmat tettek, hogy ezentúl még keményebben harcolnak a sztálini tanítások megvalósításáért. Tan József traktorista, aki már 6-án reggelre tavaszi tervét 2 kh-dal túlteljesítette, megfogadta, hogy tavaszi tervét 150 százalékra teljesíti. Csépe László DISZ-es traktorista megfogadta!, hogy tavaszi tervét 140 százalékra teljesíti, 3 százalékos üzemanyag, segédanyag és alkatrész megtakarítással. ILJA ERENBURG: NAGY ÉRZÉSEK ELŐrORDULT VELEM, hogy idegen országban, amelynek sem nyelvét, sem szokásait nem ismertem, egyszer csak ismerős arcot pil- latottam ryeg, s többé már nem éreztem magam idegennek, egyszerre minden érthetővé vált számomra. Jártam valaha egy surkköröntúti svéd bányavároskában. A végletek találkoztak itt öszr sze: lappok, rémszarvasaikkal és automobilok, tundra és neonlámpák, pukkedlizó leánykák, sisakos bányászok. Csak bámultam: milyen ért* keletien mindez! Aztán meghívtak egy házhoz. Fénykép függött a falon. Sztálin volt rajta, katonai köpenyben. Rámosolyogtam. A házigazda meg, kemény rideg ember, a bányászszakszervezet Utkátfe, énrám. Gyengéden mondta: »Sztálin”. Ott voltam, amikor madridi ifjak és leányok e névvel ajkukon kapaszkodtak fel a Sierra Guadaraman. Rövid életük utolsó szarja talán éppen ez volt: „Sztálin”, E szóval mentek harcba. ÉS HALLOTTAM EZT A NEVET etdugútt albán falvakban is. Nem értettem, miről beszéltek a parasztok földjükön, este, a tűznél. Az albán nyelv semmiféle más nyelvre néni hasonlít. Egyetlen szót sem értettem. Egyszerre csak azt hallottam: „Sztálin'’. A keserű múltról. a győzelemről, a földről beszéltek ezek az emberek. A mindenütt ismert kalonaköpenyes ember eljött ide is. A távoli Amerikában is jártam. A szőke Mississippi partján a gyapot, a négerek és a nyomor hazájában, betértem egy viskóba. Tarka rongyok fedték a deszkafalakat. Nyoma sem volt ott festménynek, tükörnek. Csak egy kis fénykép vegyített valami színt ebbe a sivárságba. A néger házigazda rámutatott: „Ez Sztálin”. íme jelszó lett e név, amely egyszerre ledöntötte a rossz emberek emelte válaszfalakat. A néger e kis fénykép alatt éledében először ölelt át jó- barátként egy fehéret. Aztán voltam Görögországban. Éppen sztrájkoltak akkor a kavallai munkások. A rendőrség közéjük lőtt. Egy márványoszlopdarabkán itt is1 megtaláltam Sztálin nevét. „Sztálin él!" —■ írta rá a kődarabra az egyik meggyilkolt munkás özvegye. Sztálin bejárta az egész VILÁGOT Találkoztak vele a kínai fia tdhk, amikor felszabadították az ősi Pekinget. Eljutott India börtöneibe is, hogy baráti szavakkal telket öntsön az elítéltekbe. Sztálin szürke köpenyében bejárta a föl. det. I Járt a világ minden táján. Szmolenszk- terület, Bjelorusszia, Ukrajna és Litvánia, Orjol Kurszk és Voronyezs bombákszaggatta, gránát- tépte, harckocsik feltúrta, társaink hulló vére öntözte nehéz, háborús útjait minden szovjet em- be\r szívébe zárta. Ezeken az utakon Sztálin együtt menetelt a harcosokkal, együtt hallgatott velük, amikor fájdalom szorította össze szivüket, együtt dalolt velük, segített nekik kihúzni a sárból a>z elsüllyedt lövegeket, hidakat felrobbantam és hidakat építeni, együtt ült velük téli hóban fagyban a hatvány tábortüzeknél, ott volt velük, amikor tutajokon, hordókon, sátor lapokon keltek át nagy vizeken, segített vinni a sebesülteket, „fittyet hányva az aknáknak” írt, írt, felderítőbe járt, s elsőnek lépett az első berlini utca kövezetére. Elment a partizánokhoz id a brjartszkl erdőbe. Amikor a Gestapo-vérebek megkérdezték egy partizánlánytól: „Ki küldött téged? Ki van az osztagodban?”, a lány ezt válaszolta: „Sztálin”, s a francia franctitőrök mellett is ott volt, amikor felszabadították Limonousine városát. A szlovák partizánokkal együtt nyomutt be BanskáBistricába. ö volt a nagy hadsereg fő- parancsnoka, ő dolgozta ki a győzelem tervét, a hadműveletek minden részletét, az ő szeme mérte fel a katonai térképeket. Es egyszemélyi ben egyszerű katona is volt. Gyalogszerrel rótta az utakat, együtt tűrt, együtt viselt el minden nehézséget az egyszerű harcosokkal, együtt menetelt velük a győzelemig. Amikor valami mindennél fontosabbról beszélünk, amikor szóba kerül az, amire leginkább szüksége van az embernek, szokás ezt mondar ni: „úgy kell nekünk, mint a kenyér”, vagy „mint a levegő”, Az embernek mindennél inkább szüksége van arra hogy higgyjen a maga igáidban, kigyjen abban, hogy életének értelme van, az ilyen hit felvértezi az embert, acélossá teszi a szívet. A Volga és a Ganges, a Loire és ás az Amazo,nas mentén élő mittió és millió egyszerű ember hite szorosan összeforrt Sztálin alakjával. Mindnyájunk emlékezetében él még az a zord júliusi reggel, amikor Sztálin szózatot intézett a szovjet néphez. Államunk történetének döntő napjai voltak ezek. Az amerikai stratégák, amikor az elmúlt háború hadműveleteit boncolgatják, mindmáig bámulva, értetlenül állnak szemben az 1941. évi eseményekkel. Megértik, hogyan vették be a szerviét csapatok Berlint, de nem képesek megérteni, hogyan véd. lék meg a szovjet csapatok Moszkvát. Az ő szemükben a háború: egyszerű számtani művelet. Nem képesek felfogni, hogy a repülőgépek, harckocsik és tüzérség mellett van a háborúban egy olyan tényező is, amely nem mérhető meg, de talán a legnagyobb nyomatékkai esik tatba. Ez a tényező a nép akarata. Es Sztálin a nép akaratát fejezi ki. Az új, bűnös vérontást tervező amerikai stratégák hadosztályokban bombavető ezredekben és bombakészletekben gondolkoznak. Egyesek közülük azt mondják, hogy minden a légierőn múlik. Mások, az óvatosak, tanácsosnak tartják ellátni és felfegyvérezni az európai zsoldosokat. Mi tartja vissza ezeket az eszeveszetteket? Nemcsak országunk nagysága, hanem a különböző népek irántunk táplált baráti érzelmei, nem, csak hadseregük ereje, tudósaink munkája, hanem az is, hogy nem felejtették el, milyen szégyenletes sorsra jutottak azok, akik ideiglenes technikai fölényükkel élve meglepetésszerűen ránktörtek és végül mégis összezúzták magukat azon az eleven falon, amelyet a szovjet nép saját testéből emelt eléjük, összezúzták magukat a szovjet emberek lelkierején. Sztálin kitartásán, vasakaratán. Gyermekkoromat Moszkvában töltöttem. S ma, amikor néha a Mozsajszki- vagy a Lenin- grádi-úton sétálok, alig akarom elhinni, ez ugyanaz a város, ahol felnőttem. Hol vannak mó,r Dorogomilov, vagy a P éter-park ferdén álló házikói, az álmos kereskedőnek és teáik, a minden hájjal megkent ohotnirjrjadi üzérek és csirkefogók. a bérkocsisok és az omnibuszok a sivár hóbuckák? Felnőtt az új Moszkva, amely Sztálin mindennapos serény munkájának köszönheti létét, az új lakóházakat, a metrót, az iskolákat és az illatos hársfákat. Fővárosunk azonban min- denekelőtt 1941 december 6-én adózik hálával Sztálinnak. Himki és Moszkva között nem volt az Allanti-ócecm sem a La Manche-csatorna, csak a szovjet nép és Sztálin. Ál EGYSZERŰ EMBEREK MILLIÓI magukénak érzik Sztálint: Jártamban keltemben ennek az őszinte szeretetnek számtalan megnyilatkozásával találkoztam már. Egyelőre előttem van az ember, aki ilyen óriási terhet vállalt magára, gyakran gondolok nehéz kötelességére, bátorságára ,nagyságéra.
