Szabad Nógrád. 1953. március (9. évfolyam. 18-25. szám)
1953-03-14 / 21. szám
Világ proletárjai egyesüljetek? T MDP NOGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK IX. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1953 MÁRCIUS 14. Most teljes erővel szántani verni kell! Megyénkben nagy küzdelem folyik az idei bő termésért. Most különösen fontos, hogy minden gépállomás, állami gazdaság, ter- melőcsoport, de minden egyénileg dolgozó paraszt is saját érdekében és a haza iránti kötelességéből pontosan betartsa a párt és a kormány határozatát, útmutatásait. Ahol a tanácsok, gépállomások igazgatói, termelőcsoportok vezetői következetes harcot folytatnaK a minisztertanácsi határozat végrehajtásáért, ott már szép eredmények születtek. A berceli gépállomás már 61.8 százalékban teljesítette tavaszi össztalajmunka- tervét, Szécsény mezőváros március 9-re teljesen befejezte tavaszibúza vetéstervét. Ugyanígy a kecskádpusztai Dózsa, szécsényi Rákóczi termelőcsoportok is befejezték a tavaszibúza vetését. Az eddigi eredményeK azonban eltörpülnek a súlyos lemaradások mellett. Ha a gépállomások tervteljesítését is nézzük, a terviörvény súlyos megsértésével is találkozunk. A kisterenyei gépállomás 19.6 százalékban teljesítette össztalaj munkaíervét. Ugyanígy súlyos a lemaradás az érsekvadkerti, karancskeszi, széosényi, pásztói gépállomásokon is. A lemaradások oka a felelőtlen, hányáig, tehetetlen régi vezetés, a munkaszervezés nagyfokú lazasága az állami fegyelemben és a munkafegyelemben, nem utoisó 6orban pedig az ellenőrzésben. A tolmács! gépállomáson például hanyagul javították ki az erőgépeket, nincs biztosítva a gépekhez a meiegítőiámpa. E súlyos hibáról így vélekedik Trényik János tratóorista: „Rossz az erőgép, nem tudok vele teljesítményt felmutatni, nem tudok vele sokat keresni. 6-án reggel félhéttől délelőtt 11 óráig végeztem a melegítést társammal együtt. Ez nagy kiesést jelentett a munkából, s csökkenti a keresetet is, pedig én. mindennap túlteljesíteném a tervet, ha jó erőgépet adnának nekem. Ennek örülnék a legjobban”, Az ehhez hasonló súlyos hiányosságok valósággal visszahúzzák a vetési terv teljesítését. E bűnös mulasztások nemi utolsó sorban a tavaszibúza-vetés teljesítésénél éreztetik rossz hatásukat. Itt az ideje, hogy a gépállomások igazgatói megszüntessék a vetési terv teljesítését gátló hiányosságokat. Termeiocsoportjaink vetési tervteljesítése sem kielégítő, különösen a tavaszibúza-vetés tervte'ljesítése. A ságújfaiusi Vörös Hajnal termeiőcsoiport a távaszibúza vetéstervének csupán20 százalékát teljesítette. Ennél is súlyosabb lemaradás mutatkozik azonban a nógrádszakáli lólbúcbin termeiőcsoportban, ahol a búzaveiésii terv 16 százalékát végeztéik el. Ezek a mulasztások legfőképpen abból adódnak, hogy még mindig hiányzik a szilárd munkaszervezet, a tervteljesítés iránti felelősségérzet. A termelőcsoportok üzemi pártszervezeteit nem kis mértékben terheli ezért a felelősség. Ezek a hibák a járási tanáosok rossz munkáját is igazolják. Hatékonyabb ellenőrzéssel keli felszámolni a tszcs-k munkájában lévő fogyatékosságokat, ugyanakkor ellenőrizni kell azt is, hogyan segíti a gépállomás a termeiőcsoportok szánt ás1 vetési tervteljesítéséért folytatott harcát. Az agrotechnikai módszerek alkalmazásával emeljük termelésünket A romhányi Üj élet termelőszövetkezet az alábbi felhívással lordul a megve összes termelőszövetkezetei felé: Országos viszonylatban megyénk termelőszövetkezetei nem érték el az országos átlagot, a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén. Mi ezzel a mozgalommal be akarjuk bizonyítani az egyéni dolgozó parasztjaink előtt, hcgv a nagyüzemi mezőgazdasággal többet lehet termelni, s érvényt akarunk szerezni Rákosi elvtárs útmutatásának, hogy a meglévő termelőszövetkezeti csoportjaink mellett ne papíron agitáljunk, hanem agitáljanak az eredményeink. Ezért az ütemezett tervet az alábbiak szerint valósítjuk meg: Ösziárpából kh-ként 10 mázsáról 12-re, rozsot 10 mázsáról I2-re, őszibúzát 8 mázsáró' 12-re, zabot 7 mázsáról 8 mázsára, tavaszibúzát 7-ről 9 mázsára, tavasziárpát 7 mázsáról 8 mázsára, napraforgót 5 mázsáról 6 mázsára, mákot 3 mázsáról 4 mázsára, cukorrépát 90-ről 160 mázsára, takarmányrépát 150-ről 180 mázsára, burgonyát 45 mázsáról 90 mázsára, tengerit 15 mázsáról 18 mázsára fogjuk emelni. Hogy ezen eredményeket elérjük, a szovjet agrotechnikai módszereket a'kalmaztuK és alkalmazzuk úgy a vetéseknél, mint a növényápolásoknál. Az őszi vetések talajmunkiáit az 1952-es év aratása után öt nappal, mint tarlóhántást elvégeztük. 8 hétre a mélyszántást, vagyis a vetőszántást végrehajtottuk. Az őszi vetéstervünket szeptember 8-tól október 1-ig elvégeztük. A tavaszi munkát a pétisó fejtrágyázást és a boroná- liást március 30 íg, a z ászától ást pedig április 3-i g elvégezzük. A trágyázást és simítózást már elvégeztük. Zsiga Gyu'a Kiss Raffaelné tszcs-elnök tszcs-tag \ szécsényi járás és Salgótarján város utolsó helyen kullog a tavaszbúza vetésben A megyei tanács mezőgazda- sági osztályának statisztikai csoportja. március 12-én értékelte a tavaszibúza, árpa, zab vetési muni.át. A jelentés szerint a termelőcsoportok és az egyéni dolgozó parasztok vetéseredményét összevetve a tavaszibúza vetési terv teljesítésében első helyen a balassagyarmati járás áll 71.4 százalékos tervteljesítéssel. Második a rétsági járás 69.8, harmadik a salgótarjáni j át ás 63.7 százalékos eredménnyel, míg utolsó Salgótarján város 47.5 százalékos eredménnyel. A tavaszibűza vetési de jenek határideje március 15. A tava- szíbúza vetését kivétel nélkül minden járásban meg kell gyorsítani a fokozottabb felvilágosító munkával a következetes ellenőrzéssel és szigorú felelősé g re von á s® a I. Sztálin ha'hatatlan, neve őrökké élni fog népünk szívében A hényeli állami gazdaság dolgozói vasárnap is végzik a szántás-vetési munkát Gazdaságunk a tavaszi munkák folyamán ezidáig 402 kát. holdat vetett el a kora tavaszi növényekből. 620 kh terület eiő van készítve vetésre. Gazdaságunk dolgozói még a vasárnapi napokat is kihasználják arra, hogy mielőbb befejezzük a szántás-vetési munkát. Február 8-án, vasárnap 27 kh vetést végeztek és 22 kh területet szántottak fel, 57 hold földön pedig a talajelőkészíté'St végezték, Minden dolgozónk azon igyekszik, hogy a szép tavaszi időjárást kihasználva, folyamatosan végezzék a vetést. Reggel korábban kezdenek másfél órával és este, ameddig látnak kint dolgoznak a mezőn. E , munka után is jó kedvvel térnek haza, mert tudják azt, hogy munkájukkal ötéves tervünk sikeres befejezését segítik elő. László Ferencné igazgató, Hényelpuszta..' Állami gazdaság PÉLDAMUTATÁS Sándor József tan 7 holdas dolgozó paraszt a tanács mező- gazdasági állandó bizottságának elnöke. Tudja, hogy mint tanácstagtól a többi dolgozó paraszttársai elvárják a személyes példamutatást. Sándor József példát is mutat. Az őszibúza vetéstervet határidő előtt te jesítette. Az őszi mélyszántást még október közepén befejezte. A beadási kötelezettség teljesítésében is példamutató. A tavaszi mezőgazdasági munkák beindulása előtt a minisztertanács határozatához híven megszervezték a községben á gazdalátogatást és felhívták a gazdák figyelmét egy-egy határidő pontos betartására. Sándor József példát mutatott a tavaszi vetésben is. Március 5-én már befejezte a tavasziárpa vetést. A vetőszántást már elvégezte, most azt vállalta, hogy négy dolgozó paraszttársának — kik nem rendelkeznék igaerővel — elvégzi a szántás-vetési munkát. Sándor József már tudja, a korai vetés bő termést, könnyebb begyűjtési tervteljesítést jelent. Az egyénileg dolgozó parasztság legfontosabb, legsürgősebb feladata a tavaszi búzavetés meggyorsítása. E feladat meggyorsításánál igen nagy felelősség hárul a falusi pártszervezetekre és a tanácsokra. A mohoraj pártszervezet és tanács jó munkát végzett e téren. A kommunista példamutatás eredménye, hogy Mohara község dolgozó parasztjai 10 hold helyett 17 holdon, végezték el a lavaszibúza-vetést. A tanács nagy súlyt helyez a tartalékterületek megművelésére,is. A vetési munkát befejező, fogattal rendelkező dolgozó parasztokat a tartalékterületek felszántására, bevetésére mozgósította. De nem mondható ez el a salgótarjáni városi és a karancskeszi községi tanácsokról, ahoi a kellő ellenőrzés hiánya miatt nagy a lemaradás, a tavaszibúza vetésterv- teljesítésében. Karancskeszii'ben 35 hold helyett még alig 29 holdat vetettek be tavaszíbűzával. Salgótarján városi tanács ott gyakorol hathatósabb ellenőrzést, ahol amúgy is szívügyüknek tekintették a dolgozók a búzavetésterv időben való teljesítését. Baglyasalján is — ahol30 hóid helyett még csak 16 holdat vetettek be tavaszi- búzávai — kevés gondot fordítottak e fontos feladat végrehajtására. Ezek a számok azt tükrözik, hogy nem minden pártszervezetünk és tanácsunk vezetői értették meg: a mezőgazdaság szocialistái átépítése idején is szakadatlanul növelnünk kell az egyéni parasztgazdaság termelését, segítenünk keli az egyénileg dolgozó parasztok munkáját. Számos községi tanács a leghanyagab- bul kezeli a tavaszibúza vetésterv teljesítését. Sokan ősszel is elmulasztották a vetést, elmulasztották, noha a kenyérgabona beadását mindenkinek teljesítenie ke!!. Ez alól nem mentesítenek senkit, legkevésbbé azokat, akik a> kenyérgabona vetésére vonatkozó törvényeket megszegték. Aki idejében és gondosan vet, az szép termést várhat, aki pedig nem veti el idejében a tavaszibúzát, az nemhogy eladni nem viheti majd a szabadpiacra fölös terményét, hanem vásárolnia kell, hogy teljesíthesse a beadást. A tanácsok munkájában még mindig megtalálhatók a nehézségekkel szembeni megalkuvás, az osztélyellenség kártevése feletti elnézés. Példa' erre karancskeszi községi tanácsa, mely elmulasztotta a kuiákok felelösségrevonását és nem kötelezte a kulákokat arra, hogy biztosítsák a> szükséges vetőmagot és azt időben el is vessék. Vájjon hogy néznek a dolgozó parasztok szemébe azok a tanácsvezetők, akik szemet húnynak az osztáiyellenség kártevése felett, akik a ■ legsúlyosabban megsértik kormányunk rendeletéit, a tervtörvényeket?. Nincs joga egy tanácselnöknek sem elkövetni e súlyos hibákat. i Á tavaszi munkai végrehajtása azon múlik, hogy a gépállomások igazgatói, termelőcsoportok vehetői, a tanácselnökök hogyan harcolnak ai kormányhatározatok végrehajtásáért. E vezetőknek pedig már az a kötelességük, hogy kj ki a maga helyén legjobb tudásával és képességével végezzen minél jobb munkát és akkor kormányunk és pártunk által elénk tűzött feladatokat minden bizonnyal sikeresen meg fogjuk oldani. | A salgótarjáni építkezéseknél évente annyi tégla megy veszendőbe, hogy egy-két családi házat lehetne felépíteni belőle Érvényt kell szerezni az egész . iparban és nem utolsósorban az építőiparban a párt határozatának, az önköltség és az építőipari költségek csökkentésére vonatkozólag. (Gerö Ernő elvtárs 1952 november 29. Központi Vezetőségi ülésén mondott beszédéből.) Az építkezési költségek csökkentésének egyik igen fontos módja az anyaggal való takarékos gazdálkodás. Dolgozóink nagyrésze már felismerte az anyagtakarékosság nemzetgazdasági jelentőségét. Kormányzatunk is határozatokkal és ren- deietekkei szabályozza ai takarékossági mozgalom kiszélesítését. Egy miniszteri körrendelet kimondja, hogy az anyagtakarékosságról kimutatásokat kell készíteni,, a legjobb eredményt elért dolgozókat a megtakarított anyagok értékarányában kell premizálni. Ugyancsak rendelet szabályozza az egyes főbb építőipari anyagok, nevezetesen a gömbvas és faanyag, vaiiamint az összes hulladék- anyagok felhasználását. A 63/1. építőipari vállalat dolgozói áz elmúlt tervévben értek el ugyan eredményeket a takarékosság terén. A vállalat munkahelyein kivétel nélkül alkalmaztak a bnjlarUkfa- anyagból készült táblászsaluzást és ezzel elérték, hogy az egy évvel ezelőtti faanyag felhasználását l95?-hpn a tizedére csökkentették. A faanyag az egyik legdrágább és égvik legnehezebben beszerezhető építőipari anyag, s ezzel az anyaggal való takarékos bánás: mód jelentősen befolyásolja építkezéseink költségeit. Az elmúlt évben voltak olyan hónapok, mint például az augusztusi, vagy októberi hónap, amikor a faanyaggal való takarékos gazdálkodással több, mint 15.000 forint megtakarítást értünk el. Ezek az eredmények azonban még koránt sem kielégítők. Az építőipar fokozott gépesítése lehetővé teszi, hogy vállalatunk az előregyártásra álljon át, melynek során lemezsablonok alkalmazásával a zsaluzásra alkalmazott faanyagot, mintegy 80 százalékban ki lehet küszöbölni, s ezzel — már mint előregyártott elemek közvetlenül helyszínre történő beemelésével —- az építkezést is jelentősen meg lehet gyorsítani. Ebből a példából láthatjuk, hogy a jó műszaki szervezés és az anv.agtakarékosság nem különálló, hanem szorosan egybetartozik. A faanyag-takarékosság ösz- szegszerűsége a vállalat anyagmegtakarításának mintegy 50 százalékát teszi ki. Az építőiparban azonban vannak olyan anyagok, amelyek sokka! nagyobb mennyiségben és értékben kerülnek felhasználásra, mint éppen a faanyag. Ezeknél az anyagoknál azonban a megtakarított érték elenyészően kicsi. Ha megnézzük vállalatunk bármely salgótarjáni munkahelyét, mindenütt tapasztalhatjuk, hogy darabtéglák százai, sőt ezrei a munkahelyeken szétszórva hevernek. Az építkezés során ezek fölhasználásával jelentősen lehetne csökkenteni a költségeket. Ez a jelentős téglamennyiség azonban csak a legritkább esetben kerül beépítésre. Legtöbb helyen ott marad az építkezés befejezése után szétszórva a környéken, s a terenrendezés során javarészük feltöltésbe, földbe kerül. A munkahelyek -vezetőinek gondatlansága folytán így nagy értékek vesznek el. Egy darab tégla ára salgótarjáni munkahelyekre kiszállítva kb. 0.50 forint, de> ezután a földön heverő érték után a legritkább esetben hajolnak le. Évente a salgótarjáni építkezéseken annvj tá<da meiv veszendőbe, amelyből egysét két földszintes családi ház is felépíthető volna. Az anyaggal való gondatlan bánásmód már megmutatkozik a szállítás, illetve be és kirakások alkalmával. Igen sok a törött tégla, mire az a tényleges felhasználási helyére kerül. A da- fabtégla meglassítja a munkamenetet és a nagyobb mennyiségű habarcs felhasználását vonja maga után. így tehát ez is nagy befolyással van az építkezéseink önköltségére. Az elmúlt év során számottevő téglatakarékossági eredményt csak a 25-ös számú munkahely tudott elérni, ameiv Berényi János építésvezető irányítása alatt áll. Ezen a munkahelyen a műszaki, . de a fizikai dolgozók is nagy gondot fordítottak az anyagfelhasználásra. A bontásból kikerült darabtéglákat új téglával vegyesen falazták s ezzel a módszerrel kialakították a tervszerinti falazatot, s július hónapban mintegy 20.000, augusztusban 16.000, szeptemberben 25.000 októberben pedig 12.00(1 új téglát takarítottak meg. Ezen a munkahelyen kimutatott eredményen kívül, számottevő téglatakarékosság vállalatunknál egész év során nem volt. Különösen a vásártéri építésvezetőség. .-mely Zsóri Pál építésvezető iránvítása alatt áll. hanyagolta el az anyagtakarékosságotMátravölgyi Sándor építés- vezető már az elmúlt évben is helyesen, egyéni megtakarítási számlát fektetett fel az ácsbrigádok részére, amelyeket elért eredményeik arányában prémiumban is részesített. A többi építkezéseken azonban ekt elmulasztották, sőt a második félévben Mátravöl- gvi Sándor irányítása alatt sem történt prémiumkifizetés. Ilyen körülmények között a dolgozók nem lettek közvetlenül érdekeltté téve az építőanyag megtakarításá- nál. és így a takarékosság az év végére alaposan csökkent. Pártunk és kormányunk fölhívta a figyelmünket az építkezések önköltségének csökkentésére, azonban az 1953-as év eddigi időszakában :sém mutatkozik javulás az anyagtakarékosság- terén. Ebben az évben az építőiparra igen nagy feladatok hárulnak. Bár az építőanvagipari üzemek többtermieléssel segítik elő terveik megvalósítását, de minden eszközt.meg kell ragadni, hogy emellett az önköltségcsökkentés érdekében szocialista tér melésre jellemző módon takarékoskodjunk az anyagokkal is. Ezt úgy lehet elérni, ha1 a műszaki vezetők gondoskodnak az anyagok , helyes tárolásáról, lelkiismeretes felhasználásáról, fokozottabban ellenőrzik az anyag- normák betartását, és magukat a dolgozókat is érdekeltté teszik azáltal, hogy bevezetik áz egyéni megtakarítási számlákat, útmutatásaikkal, tanácsaikkal segítik a takarékossági mozgalom elterjedését és sikerét. Kovács László 63/1. Építőipari .Vállalat . termelési oszt. .vezetője
