Szabad Nógrád. 1953. február (9. évfolyam. 10-17. szám)

1953-02-11 / 12. szám

.Világ proletárjai egyesüljetek! NÓGRÚD ÍX. ÉVFOLYAM, t2. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1953 FEBRUAR II. ítfpáüomásaiá feladatai a magasabb terméshozam eléréséért folyó harcban A központi Statisztikai Hivatal beszámol arról is, hogy a tech. rrikurrokon és más középfokú szakiskol áléban (beleértve a le­velező tagozatokat is) egymillió 475 ezren tanultak, vagyis 100 ezerrel többen, mint 1951-ben A gépállomások munkájának megjavításáról szóló mi- jnísztertanácsi határozat alapvető feladatként tűzte ki a gép­állomások elé: „A terméshozam állandó növelése érdekében teljes gépi erejükkel és agrotechnikai felkészültségükkel biztosítaniok kell a termelőszövetkezeti termelés nagyarányú gépesítését, valamint az élenjáró mezőgazdasági tudomány és gyakorlat eredményeinek a termelésben való széleskörű alkalmazását.” Ez a határozat megnöveli a gépállomások felelősségét, a küszöbön álló tavaszt munkákban. Elsősorban .a gépállomásoktól függ idejében befejezik-e termelőszövet­kezeteink a tavaszi munkát, mely egyik biztosítéka a maga­sabb terméshozam elérésének. Gépállomásainknak, hogy biztosítsák a tavasz* munka sikerét, február 15-ig be kell fejezni az erőgépek javítását. Február 28-ig a tavaszi szántást, február 15-ig a termelő- szövetkezetekkel való szerződéskötést. E sokrétű feladatok­nak a megoldása elsősorban szervezett, gyors munkát köve­tel. Mozgósítani kell a gépállomáson lévő erőket. Legelső és legégetőbb feladat az őszi elmaradások pót­lása a szántás terén. Amelyik gépállomásunk nem teljesí­tette az őszi mélyszántási tervét, ezt a tavaszi munkák meg­kezdéséig, február 28-ig be kell fejezni. Az idő most lehe­tővé teszi a szántást, tehát jóminőségű szántást lehet vé­gezni. A tapasztalatok azt tanítják, hogy a februári szántás után igen jó talajt kapunk. Igaz, hogy a téli szántás nem olyan jó, mint az idejében elvégzett őszi szántás, azonban hasonlíthatatlanul jobb vetőtalajt biztosít mint a későbbi, tavaszi szántások. Tehát az a feladat, hogy végezni kell a szántást minden nap és minden órában, amikor ezt az i(f6 megengedi. Hisz a téii szántásnak is megvannak az előnyei. A téli szántás ha nem többel is, de 1—2 mázsával megnö­veli a tavaszi árpatermést. Ezért a tanácsok egyik legfon­tosabb feladata, ellenőrizni a gépállomásokat, hogy meg­felelően kihasználják-e a szántásra alkalmas időt, dolgoz­nak-e a gépek. Gépállomásainknak, hogy, e feladatot zavartalanul vég­rehajthassák, úgy kell megszervezni a gépjavításokat, hogy mindig csak annyi gép legyen benn, amennyinek a javítása folyik, a többi pedig végezze a mélyszántásj munkát.' A gé­peket tehát.csak a javítás időtartamára hozzák he. Megyénk gépállomásai a tavaszi munkákhoz szükséges erőgépek, munkagépek kijavítását február 5-ig 76.8 száza­lékban végezték el. Ez az eredmény azt mutatja,' hogy meg kel! gyorsítani a gépjavítások ütemét. A mnhorai és az érsek- vadkerti gépállomások idő előtt befejezték a gépjavítást. De nem mondható ez el a szécsényi és a tolmácsi gépállomá­sokra, ahol nem szervezték meg a javítást. A megyei ta­nács gépállomási csoportja nagyon helyesen járt el akkor, amikor két lemaradt gépállomás segítségére 6—6 emberből álló gépjavító brigádoí küldött, a gépjavítást már befejező gépállomásokról. Ez a segítségadás lehetővé teszi, hogy gépállomásaink február 15-re'befejezzék az erő- és munka­gépek kijavítását. Nem szabad elfelejteni azt, hogy a minőségileg kijavított erőgépek éles fegyvert jelentenek a tavaszi munka csatájá­ban, tehát úgy keil kijavítani, rendbehozni és előkészíteni ezeket a gépeket, mint a csatába induló katona a fegyverét. A határozat előírja, hogy a termelőszövetkezetek feb­ruár 15-ig kössék meg a szerződést a gépállomásokkal. A gépállomás és a termelőszövetkezet között a mezőgazdasági munkák szerződésére megkötött szerződés kötelező erejű okirat, amely meghatározza mind a gépállomások, mind a termelőszövetkezetek kötelességeit, a tervben kitűzött fel­adatok teljesítése -érdekében. A szerződéskötés terén igen sok hiba található gépál­lomásaink munkájában. Az erdőkürti gépállomáson még nem kötötték meg a szerződést, de Kerényi József politikai helyettes egy helyen sem tartott előadást, ahol ismertették volna a esoporttagokka! a gépimunka előnyét, az agrotech­nikai eljárásokat. A tolmácsi gépállomáson a mezőgazdá­szok ugyan kötöttek szerződéseket a csoportokkal, de felvi­lágosító munkát kevésbbé folytattak annak érdekében, hogy a termelőszövetkezet az összes talajmunkát szerződje le a gépállomással. Mondani sem kell. ha ez továbbra is így- marad' a tolmácsi gépállomáson, akkor ez évben a gépek összkapacitása csupán 50 százalékban lesz kihasználva. Gép­állomásaink, pártszervezeteink igazgatói harcoljanak azért, hogy a szerződéskötések a minisztertanácsi határozatban előírtak szerint legyenek végrehajtva. A pilinyi Dózsa tsz állattenyésztési munkájáról A pilinyi Dózsa termelőszövet­kezetnek szép állatállománya van. 32 ló, 30 darab szarvasmar­ha, 500 darab juh. 150 darab ser­tés, 80 darab baromfi, ez a szö­vetkezet. fejlődését mutatja. E állatállomány átteleltetése szűkösen biztosítva van. .4 szö­vetkezet két tagja most is járta a falukat, hogy ahol takarmányt találnak, fölvásárolják. Alkal­mazni fogjuk a szalmajeftárást is, hogy ezzel is növeljük a ta­karmánykészletet. Az állatte­nyésztők . si.lótakarmányt etet­lek a tehenekkel. Mindezek ellenére - szükséges­sé vált, hogy tervszerűbbé te­gyük az áltatok takarmányetlá- tását. Ezért január 23-án szö­vetkezeti gyűlést tartottunk, ahol megválasztottuk a takarmányfe­lelőst és a takarmányost is. Ez hozzásegíti szövetkezetünket ah­hoz, hogy a meglévő takarmányt beosztva, biztosítsuk az állatál­lomány téli átteleltetését. Lehoczki Lajos, Szabad Nógrád levelezője, Piliny Harcban az első negyedévi terv sikeréért Ipari üzemeink legfőbb dolgozója becsülettel és lelkiismerete­sen harcol a vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében. A dol­gozók túlnyomó része napról napra újabb eredményeket ér el, rendszeresen túlszárnyalják az egy napra eső vállalást. Akadnak azonban olyan dolgozók is, akik a vállalás megtétele után nem törekednek annak teljesítésére. Fogadalmuk teljesítését nem tekintik becsületbeli ügynek, sorozatosain 100 százalék alatt termelnek és ezzel lerontják az élenjáró, példamutató dolgozók eredményeit is. Helyes, ha a műszaki do'gozök napirenden megvizsgáltak a munkacsapatok és egyéni dolgozók termelési eredményéit, kikutat­ták a lemaradás okait, tanácsaikkal, műszaki segítségükkel lehe­tővé teszik, hogy a lemaradók csatlakozzanak az élvonalbeliek­hez és az egyoldalúság helyett biztosítsák az egészséges verseny­szellem kialakulását. A kisí erényei bányászok kövessék az élenjárók példáját A kisterenyei vállalat dolgozói 90 százalékkal kezdték a február havi tervteljesítést. Az eltelt egy hét alatt javult ugyan a terme­lés, azonban még mindig csak 96.2 Százalékon állnak a havi tervükkel. A vállalat üzemei kö­zül ezidő alatt a legjobb ered­ményt a fővölgyi üzem érte el, amelv február 8-ig 100.2 száza­lékra teljesítette esedékes havi tervét. A versenyben Czlkora László csapa'a tűnt ki, amely 7-én 205 százalékra teljesítette a napi előirányzatot. De raita kívül Sipkó István csa­pata 168, Kaszás János csa­pata ugyancsak 168 száza­lékot ért el ezen a napon. Az élenjáró dolgozók törekvé­seit azonban akadályozzák az olyan csapatok, mint Makó Pál, vagy Kaszás Imre csapatai, akiknél ritkaság számba megy a 100 százalékos tervteljesítés. A Makó- és Kaszás-csapatnál rend­szeressé vált a 65—70 százalé­kos teljesítmény. Az élenjáró dolgozók, a szta­hanovisták és népnevelők har­coljanak a közömbösség elien, bírják rá a lemaradó dolgozókat, hogy csatlakozzanak a Czikora, Sipka és Kaszás csapatok lelkiismeretes versenyéhez. Újlakon vegyenek példát, Godó Béla és Keszthelyi Ferenc csapatai között fo­lyó lelkes vetélkedésről, akik rendszeresen 110—120 szá­zalék között teljesítik napi ter­vüket A kisterenyei vállalat február 7-i 112 száza!ékos eredménye igazolja azt, hogy lelkiismerete­sebb, odaadóbb munkával rend­223 és 53 százalékos eredmény a Tűzhelygyárban A Salgótarjáni Tűzhelygyár­ban a kéziformázó Béke-brigád érte el a legjobb eredményt. A brigád tagjai teljesítményüket napról-napra fokozták s így ér­ték el hogv február 6-án és 7-én 174 százalékos termelési eredményükkel mutattak példát az üzem többi dolgozóinak. A brigád tagjai közül leg­jobb eiedményt Vejvár Fe­renc 201 és Kuruc István 208 százalékos termelési eredményükkel érték el. Ezenkívül jó eredményt ért el még a kályhaműhelyben, Var­ga Barna szerelő csoportja is, mely 5-én 108 darab kályhát szerelt össze. Ugyan ilyen eredményesen harcolnak a tisz­títóműhely legtöbb dolgozója, s eredményüket már 131 száza­lékra fokozták február 7-én. Itt Teplán Zoltán sztahanovista öntvényköszörűs 223 száza­lékos eredményével fünf ki. Azonban még mindig van olyan dolgozó, aki nem követi az élen­járók példáját. Ezek közé tar­tozik Varga B. Márton öntvény- köszörűs, aki 6-án 93, 7-én pe­dig már csak 70 százalékos eredményt ért el. Ugyan ilyen A Nagybitonyi 63/2. Építő­ipari Vállalat dolgozói is egy­mással versenyezve harcolnak a termelés fokozásáért. Ebben a versenyben február 5-én Vere- bélyi István hét főből álló kö- művesbrigádja nyerte el az első helyet. Napi tervüket 189 szá­zalékra teljesítették. Kiváló ered­ményt ért még el Verebélyi Jó­zsef kőművesbrigádja, mely 153 százalékos eredményt ért el. En­nél a vállalatnál is azonban akadályozzák a terv teljesítését az olyan dolgozók, brigádok, mint a Csikós József négy fő­ből álló brigádja, amely 2-án 86, 3-án 91, 4-én 89, 5-én pedig csak 73 százalékra teljesítették lemaradás mutatkozik Oláh Pál öntvényköszöríísnéi, aki 5-én 86, 6-án pedig 53 szá­zalékos termelési eredményt ért el. építészeinél halad az élen a tervüket. A brigádvezető nem Harcol elég keményen azért, hogv a munkatársai közötl a munkafegyelem megszilárduljon. A brigádban sok az igazolatlan hiányzás, de a 480 percet sem használták ki a termelés érde­kében. Ezért is maradnak le a terv teljesítésében. Számukra közömbös az, hogv a másik bri­gád tagjai a termelésben élen­járnak és ők pedig a legutolsók között kullognak, saját hibá­jukból. A vállalat veze'őségének többet kell foglalkozni a 100 százalékon alul teljesítő brigá­dokkal és egyénileg dolgozókkal, igyekezzenek azoknak a számát csökkenteni, s így biztosítsák a terv maradéktalan teljesítését. A nagybúíonyi Verebélyi István brigádja szeresen teljesíteni tudiák 8 tervet. Ehhez csupán az szüksé­ges, hogy a -műszakiak tegyék szervezettebbé a termelést, ^ a szakszervezet vezetői pedig élő, eleven versenyszellemet alakít­sanak ki, a vállalat dolgozóinak körében. ★ Balázs Zoltán és Lomi Ciéza nem tartanak lépést A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói közül február 9-én Pityi József, drótszállító 252 százalékos teljesítményével emel­kedett ki. Jó eredményt ért el a térvteliesítésben Tóth Kálmán vizesköszörűs, aki a január havi tervét 165 százalékra teljesítette és február 9-re már 457 napi előnyt szerzett. Az ötéves terv eddigi időszakában a hengerészek közül Bodor Sán­dor 145 . száza'ékos eredmé­nyével mutatott példát február 9-én.. munkatársainak. A kiváló eredmények mellett azonban még az üzemben számos dolgo­zó nem teljesíti a ráháruló fel­adatot. Különösen a gazdasági szerszámüzemben sok a 100 szá­zalékon alul teljesítő dolgozó« A többi között Balázs Zoltán lapátszegecselő a január havi tervét csak 80 százalékra telje­sítette. Teljesítményében válto­zás nem tapasztalható a február hónapban sem. Hasonló lemara­dása van Lomi Géza szegverő­nek is, aki mint fiatal dolgozó r*em igyekszik elsajátítani a ter­melésben élenjáró dolgozók munkamódszereit, és így a ja­nuár hónapban csak 72 százalé­kos eredményt ért el Mossx versenyszervezés — jeEssifős ierolesnc&radás a tiribesi bányaüzemnél G erő eivtárs az 1952 novem­ber 29-i Központi Veze­tőségi ülésen már előre felhívta bányászaink figyelmét: „El kell érni, hogy 1953. év első negyed­évében a termelés 1952 utolsó negyedéhez képest folyamatosan tovább emelkedjék” Ezt a feladatot csak úgy lehet megvalósítani, ha a párt ,és szakszervezet bányászainkat a szocialista kötelezettségválla­lások teljesítésére mozgósítják. A versenybe bevonják a mű­szaki vezetőket, akiknek köteles­ségük a dolgozók vállalásainak teljesítéséhez megteremteni a műszaki előfeltételeket. At 1953-as tervév első hón-ap­jában bányaüzemeink dolgozói harcba indultak a terv maradék­talan teljesítéséért. Ennek bizto­sításai érdekében bányászaink tű.- >mó része szocialista köte­lezettséget vállalt. IJem indult meg azonban ™ minden üzemnél a lelkes szocialista vetélkedés. A tiribesi üzem szakszervezete az első negyedévi versenyszervezést lelki ismeretlenül végezle Nem mozgósították a dolgozókat megfelelően, hogv szocialista kötelezettséget vállaljanak. így az üzem bányászainak csak 20 százaléka tett felaján­lást április 4-e tiszteletére. Pedig a bányászokban meg van a versenylendü’et, csak azt fo­kozni, tudatossá kell tenni a tiribesi üzemnél. Népszerűsíteni keléit volna az olyan dolgozó­kat, mint Fodor Géza, a 14-es csapat , vezetője, aki vállalta, h gy a januári hónapban terven felül 50 csilié szenet termel. A terv túlteljesítése érdekében ver­senyre I ívta ki. Katalin II üzem­ből Szőke Imre csapatát A vál­lalt kötelezettségét Fodor Géza csapatvezető és munkatársai napról napra teljesítik. De erről még ők sem értesültek, mert a szakszervezet elhanyago'ta a vállalások teljesítésének a nyil­vántartását. Időnként ugyan ki­írják az eredménytáblára, hogy a csapatok hány százalékra tel­jesített«. a tervüket, de arra már nem terjedt ki a figyelmük, hogy naponta értékeljék az adott szó valóraváltását. ki aga a szakszervezet veze- tője, Klimó Pál elvtárs is elhanyagolja a versenyt. Keve­set beszél erről bányásztársai­val nem jár le rendszeresen a bányába, az irodából akarja irá­nyítani a szakszervezeti munkát. Megelégszik azzal, hogy a dol­gozók egyötödrésze megtette a vállalását, s annak teljesítését figyelmen kívül hagyja. A szak- szervezeti huszasbizalmiakat nem látja el az éiő, eleven agi­tációhoz szükséges érvekkel. Te­vékenysége jóformán abba me­rül ki, hogy kéthetenként össze­hívja a huszasbizalmiakat s ak­kor beszélnek a versenyről. így a bányászok, mivel nem tudják, hogy a vállalások teljesítésével hol tartanak, nem is igyeksze­nek teljesíteni azt. Például- Gá- gyor Pál munkamódszerátadó felajánlotta, hogy munkamódsze­rét bányásztársainak átadja, s a 480 percet a termelés érdekében használja fel Fogadalmát nem valósította meg, mert a január -hónapban havi tervét 82 százalék percértékben teljesítette. A szakszervezet a verseny- szervezésnél elhanyagolta a műszakiakkal való foglalko­zást is. Nem vonták be ver­senybe, így a műszaki vezetők, körlet- és reviraiknás-zok nem is törekednek arra, hogy a bányá-- szoknak biztosítsák a vállalás teljesítéséhez szükséges műszaki előfeltételeket. Nem látják el őket rendesen-ürescsillével. Kü: ionosén hátráltatja a termelést az ürescsillehiány a négyes siló . lóban. Mégis 'Gyarmaítj Géza, a négyes sikló, kórlétaknásza meg van elégedve a munkájával, pe­dig a szállítás szervezetlensége következtében naponta több torma szénnel termelnek ke­vesebbet. A feielösségrevonás alkalmával nagy megelégedetten azt vála­szolta, „ha valaki jobban meg­szervezi. a szállítást, akkor a szénfa.hoz megyek dolgozni”. így akarja a felelőséget elhá­rítani magáról a körletaknász.. De hozzá hasonlóan a felügye­lete alá tartozó reviraknászpk, sem követnek el mindent annak' érdekében, hogy a csapatok ré­szére biztosítsák a folyamatos termelést. Február 6-án a négyes siklóban szolgálatot teljesítő ak­nászok a munkát lelkiismeretle. nűl, hanyagul végezték. Láttád, hogy a szállítás szervezetlensé­ge akadályozza a terv teljesíté­sét. ök mégis munka közben leültek ér "beszélgettek, közben hét csapat iírescsiüére várt, A szakszervezet vezetősége is tudja ezekét a hibákat, megszün. t lésére azonban már nem gon­doltak. Engedik, hogy a műszaki előfeltételek hiányában az eddi­gi 200 tonna szén lemaradás to­vább növekedjen. Nem figyel­meztetik a műszáki vezetőket a fejtési mür'-Gatok irányításának a megjavítására. így az üzem egyik frontfejtése a helytelen irányítás következtében össze­szakadt, pedig á termelésnek je_ lentős részét innen szállították ki. A terv-maradéktalan teljesi,- ** tése megköveteli a tiribesi üzem szakszervezetétől is, hogy az eddigi: lelkiismeretlen, büro­kratikus versennyel való bánás­módot a jövőben fölszámolja és élő, eleven agitációval moz­gósítsa a bányászokat a terv és a vállalás teljesítésére. Ennék érdekében az üzem mű­szaki vezetőit is vonják be a versenybe és követeljék meg, hogy á műszaki előfeltételek biz'.osííá ával segítsek e*lő a tér* me'és fokozását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom