Szabad Nógrád. 1953. február (9. évfolyam. 10-17. szám)

1953-02-28 / 17. szám

1953 FEBRUÁR 28. SZABAD kSgR^D 3 A pásztói állami gazdaság versenyfelhívása hazánk felszabadulásának nyolcadik évfordulója tiszteletére Mi, a pásztói állami gazdasáp dolgozói versenyfelhívással fordulunk a nógrádmegyei állami gazdaságok és tangazdaságok dolgozóihoz, hogy méltóképpen megünnepelhessük hazánk fel­szabadulásának nyolcadik évfordulóját, április 4-ét. Vállaljuk, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákat haláridő előtt elvégezzük, a fejlett alapvető agrotechnikát széleskörben alkalmazzuk az 1953. évi tervünk végrehajtásának érdekében. A növénytermesztési és traktorosbrigád vállalja : 1. Február 28-ig 250 kh mély­szántást elvégzőnk. (A gazda­ság traktorosai két műszakban végzik a szántási munkát, szer­da estig 150 kh-on végezték el a szántási munkát.) Ennek el­érésére az üresjáratot 10 szá­zalékkal csökkentjük, gépei nik- • kel két műszakban dolgozunk, ' a műszak minden idejét produk- . tív munkával töltjük el. A megelőző karbantartással az ! erőgépek kiesését 0 százalékra 1 csökkentjük. A napi normánkat j 106 százalékra emeljük. i 2. A tavaszi növényféiék ve­tését a minisztertanács hatá\ r< rozatában foglaltak szerint egy nappal előbb befejezzük. Ennek irányadója az AGM értesítő 81 utasítása az észákmagyarországi igazgatóság által megállapított és jóváhagyott határidők. 3. A 136 kh tavaszi árpából 70 kh-t keresztsorosan vetünk, s ebből 70 mázsa vetőmagot jarovi-z álunk. 120 kh takarmány- borsót ikersorosan támasztó nö­vénnyel (fehérmusfárral) vetünk, hogy ezt géppel tudjuk sara- bolni. Ennek az aratását kaszá­val végezzük, hogy így 5 szá­zalékos önköltségcsökkentést ér­jünk el. A tavaszi árpából a termésátlagot 8.8 mázsáról 9 mázsára emeljük, takarmány­borsóból 8.2 mázsa helvett 8.5 mázsa termésátlagot érünk el. 4. 107 kh kukoricavetésből 80 kh-t négyzetesen vetünk a há­zilag készített vetőgéppel. Fej- trágyázással, négyszeres gépi kapálással a kukorica termésát­lagot 13.5 mázsáról 17 mázsára emeljük. A magasabb termés­átlag érdekében 80 kh-n pótbe. porzást alkalmazunk. 5. Lucernából magfogásra 50 kh tavaszi fejtrágyázáson felül pótbeporzást végzünk, hogy a termésátlagot 1.8 mázsáról 2.3 mázsára emeljük. 6. Az őszi kalászosokból a következő terméseredmények elérését vállaljuk: 300 kh őszi­búza átlagtermését 9.5 mázsa ról 11 mázsára, a 20 hold őszi rozs átlagtermését 8.6 mázsáról 10 mázsára, az 50 kh ősziár­pa átlagtermését 9 mázsáról 13 mázsára, a 24 kh szöszös bük­köny átlagtermését 2 mázsáról 3 mázsára emeljük. Hogy magasabb termésered­ményeket érhessünk el, 50 kh-n kétszeres fejtrágyázist végzünk. 350 kh-n elvégezzük az egy­szeri fejtrágyázást, fogasolást, szükségszerint a hengerezést. 20 kh rozson pótbeporzást vég­zünk. Az aratási munkákat ha­táridőre elvégezzük s ezen ke­resztül az aratásnál, cséplésnél megengedett szemveszteséget 10 százalékkal csökkentjük. A gép- és javítóműhely dolgozói az alábbiakat válla Iják: Munkánk megszervezésével a gépkiesést úgy a tavaszi, minit a nyári munkák ideje alatt a legatacsonyabbra csökkentjük. Egv darab négyzetes vetőgépet úgy alakítunk át, hogy az egy­ben a íeszekfcrágyázást is vé­gezze. U-3-as traktorhoz esokrosító gépeket készítünk. A Zetcr K-25-ös traktorhoz többsoros kapát. készítünk. A kéveköfő- arató gépeket szemfogakkal el­látjuk. A kertészet részére pe­dig csatorna és barázdahúzó gépet készítünk. A silózás gyors elvégzésére egy roncs cséplő gépből szártépőt készítünk. A tavaszi taia-jmunkákhoz 2 VII jamsz-simitót készítünk február 25-ig. (A vállalás teljesítve lett.) 3 darab cséplőgépet ha­táridő előtt két nappal kijavít juk. Az állattenyésztési dolgozók vállalják: 1. Tejtermelés terén az egy tehénre eső tejhozamot 2750 li­terről egyedi takarmányozással, élesztösítéssel, helyes fejési módszerek alkalmazásával (tőgy­masszázs, csepegtetés.) 3000 literre emeljük. A szarvasmarha szaporulati tervet 100 százalék­ra teljesítjük. 2. Á sertéstenyésztés terén a makcszaporutati tervet 100 szá­zalékra emeljük, ezzel szem­ben az elhullást, a megenge­dett alá csökkentjük. Sertéshíz­lalásnál a daraértékesítést egy százalékkal emeljük. 3. Baromfitenyésztés terén az egy darab tyúkra eső tojáshoza mot terven felül öt darabra emeljük. Csibe nevelésénél az elhullást a megengedetten alul egy százalékkal csökkentjük. 4. A növénytermesztési dolgo zókkal közösen vállaljuk, hogy a jövőévi jó átteieltetés érdé’ kében 5500 köbméter silót ké szítunk. A gyümölcstermesztési dolgozók vállalják: 1953. évben a gyümölcster­mesztés terén befejezik az öt­éves tervet. Ennek teljesítéséhez 5.5 vagon almát fogunk terven felül termelni. A kertészet dolgozói vállalják: a holdankénti terméshozamot 2 mázsával emelik. Ennek elérése érdekében palántázásra erős nö­vényeket nevelnek, káposzta- és paradicsomféléknél alkalmazzák az állandó helyre való vetést. Fejtrágyázásra felhasználják a baromfitrágyát. A kertészeti hulladékot átadják az állatte­nyésztés részére, hogy ebből 250—300 köbméter silót készít­senek. Az állampolgári fegyelem meg. szilárdítása érdekében vállaljuk, hogy a hízott sertés beadását a beütemezésnek megfelelően, határidőben teljesítjük. A tejbe­adást negyedévenkinti felbontás­ban 100, tojásibeadást 102, ba­romfibeadást 103 százalékban teljesítjük. A gazdaság vezetősége és szakemberei vállalják, hogy a dolgozóknak vállalásuk teljesí tóséhez minden segítséget, műn kafeltéíeieket és munkaerőt biz tosítanak. A brigádokat és bri gádterüleíet állandósítják. A1 landó termelőeszközökkel és iga erővel látják el. Palkovics Béla igazgató Zsidai László vez. aigronómus Lipták Pál MDP-titkár Gyetvai Gyula UB-elnök TAVASZI MUNKÁRA KÉSZÜL A FALU Nagyoroszi szövetkezeti község versenyfelhívása a tavaszi munkák végrehajtására Nagyoroszi szövetkezeti köz­ség dolgozó parasztjai gazda­gyűlésen tárgyalták meg a ta­vaszi munkák előkészítéséről, végrehajtásáról szó'ó miniszter- tanácsi határozatot és -a megye összes községeit versenyre hív­ják a tavaszi munkák sikeres végrehajtása érdekében. Ver­senyvállalásaikat a következők­ben határozták meg: 1. Községünkben 200 kh földet letrágyázunk és á mélyszántást • 5 napon belül befejezzük. A szántással egy időben a fogaso­lást is elvégezzük, február 28-ig. (a szövetkezeti földeken már napok óta 3 traktor végzi a szántási munkát. Ez lehetőséget ad a vállalás teljesítésére.) 2. Mihelyt a talajra rá lehet menni, megkezdjük a tavaszbúza, mák és borsó vetését. Közsé­günkben 180 kh tavaszibúza. 15 kh mák és 60 kh borsó vetését hat nap alatt befejezzük. Ezt úgy fogjuk elérni, hogy fel­bontjuk a vetéstervet napokra. A naponkénti elvetést a mezőgaz­dasági ál'andó bizottság tagjai és a dűlőfelelősök ellenőrzik. 3. A tavaszárpa, zab, lucerna, baltacím, napraforgó, cukor­répa és takarmányrépa vetését, mihelyt a talaj hőmérséklete el­éri az 5—8 Celziusz fokot, azon­nal megkezd jük. Ezt a munkát hat nap alatt végezzük el. 4. A gyengén telelt vetéseket fejtrágyázzuk, házilag szemcsés trágyát készítünk. A fahamut és a baromfitrágyát is összegyűjt­jük és felhaszná'juk feitrágyá- zásra. A fogaso'ást az őszi ve­téseken elvégezzük. 5. A rétek kezelését, zsom- bikok elteregetését és a ré4ek fogasolását végrehajtjuk. A ré­teket letrágyázzuk földes trá­gyával, hogy emel jük a széna- termelés hozamát. Ezzel hozzá akarunk járulni a kétéves áltat- ‘enyész’ési terv sikeres végre- lajtás'ához. MAGYAR SÁNDOR Úttörő tszcs elnöke GÁL ISTVÁN Szabadság tszcs elnöke VAS JANOS L típusú Haladás tszcs elnöke Gyorsítsuk meg a tavaszi búza vetőasagcserét Á minisztertanács határozata értelmében mindazok a termelő- csoportok és egyénileg dolgozó parasztok, akik az előirt terüle­tet ősszel nem vetették be ke­nyérgabonával, minden körülmé­nyek között tartoznak azt ta­vasszal pótolni. A tavaszibúza vetésének határideje március 15. Eddig az ideig be kell fejezni a tavaszbúza vetését, mert csak a korán elvetett vetőmag biztosít jó termést. A termelőszövetkeze­tek és csoportok és egyénileg do>ozó parasztok adják be a fölidiművesszövetlkezetek illetve a terménvfcrgalmí vállalat nostró telepeinek a tavaszbúzáért járó csereterményt. 100 kilogramm tavaszbúza vetőmagért 100 ki­logramm szokvány őszibúza adandó be. Kormányzatunk hoz­zájárult ahhoz, hogv akinek kel­lő mennyiségű őszibúza csere- terménye nincs, az helyettesít­heti 111 kilogramm rozzsá,, vagv 118 kilogramm árpával, zabbal, vagy ugyanannyi súlyú májusi morzsolt kukoricával. A vetőmagcsere gyors lebo­nyolítása érdekében szükséges, hogy a termelők a csereterménvt sürgősen adják be a termény- raktárakba. A cseretermények beadása terén ló munkát végez­tek, 'iieíve elsőnek adták, be .-sereterményükét az érsekvad­kerti Tartós Bébe. a drége'v- palánki Béke, a k'sterenyei Vö­rös Csillag, a nagyoroszi Üt- tórő termelőcsoportok, valamint, Nógrád, Bencurfaíva egyénileg dolgozó parasztjai, akik csere- terményüket 100 százalékban beadták. Külön kei' megemlíte­ni a hétialmi községi tanácsot atneäy elismerve a .vetőmag- csere nemzetgazdasági jelentő­ségét, ti ár február e,ső heté­ben meg ndította a vetőmag- cserét és tudatosította a dolgozó parasztsággal a csere fontossá­gát. Számos községben vontatot­tan megy a csereijrmér.v beadá­sa. Itt az ősztái!yellenség mes­terkedéséi találhatják meg, ak-k igyekeznek lebeszélni a dolgozó parasztokat a vetömagesöréről, a vetési terv te.u srtésérői. Ezért a pártszervezetek, a helyi tanácsszmek leplezzék le az el­lenség aknamunkáját. Mind-zok a termeiőcsopor'ok és egyé. leg dolgozó Parasztok, ak.k csereter- ményt beadnak, azoknak kor­mán v? a ten I. központi készletből biztosít tavaszi bűz a vetőmagot. A földművelésügyi miniszté­rium nemcsak tavaszibúzával, hanem egyéb vetőmaggal is a dolgozó parasztság segítségére siet. Minden földmívesszövetke- zet megkapta a megrendelőla­pot, vöröshere és napraforgó ve­tőmag megrendelésére. A vörös­here és napraforgó vetőmagot a termelők készpénzért kapják meg. Napraforgó és vöröshere vetőmag igénvét minden termeiő jelentse be a földművesszövetike- zetnek, hogv az a megrendelést a terményforgalmi vállalathoz továbbíthassa. Lombos Jenő Nógrádmegyei Terménvforgaimi Vállalat igazgatója. Nagyobb gondot a vetőmagtisztításra A minisztertanácsi határozat kimondja, hogv „az állami gaz­daságok, termelőszövetkezetek és az eg"Stii termelők a tavasz- szal elvetésre kerülő vetőmag­vak tisztításáról február 28-ig kötelesek gondoskodni.” A vetőmag tisztításnál már szép eredményeket értünk el. A rétsági tárás valamennyi terme­lőszövetkezete kitisztította a vetőmagot. Nagymértékben fo­lyik ez a munka az egyénileg dolgozó parasztság körében is. Az eredmények mellett azonban súlyos hibák találhatók. Számos gépállomás, községi tanács megsérti a minisztertanács eme határozatát, nem gondoskodtak arról, hogy a körzetükhöz tarto­zó termelőszövetkezetek, egyéni dolgozó parasztok kitisztítsák az elvetésre kerülő vetőmagot. Pél­dául, a homokterenvei dolgozó parasztok február 14-én 10 má­zsa vetőmagot vittek a kistere- nvei gépállomásra szelektorozás védett. Mivel a szelektor nem volt kijavítva, így kénytelenek voltak a tisztítatlan vetőmagot visszavinni. Ugyanilyen súlyos mulasztás mondható el a ka- rancskeszi gépállomásról is. A s ágú (falusi, az erdőkürti, pász­tói tanácsok semmi intézkedést nem tettek arra, hogv a dolgo­zó parasztság igénybevegye, a gépállomások jói kijavított sze­lektorait. A ságújfalusi tanácselnök azon siránkozik, hogy ne men­jen _ ki a gépállomás szelektora a községbe, mert nincs mit sze- lektorozni. Siránkozás helyett a ságúj.falusi tanácselnök példát vehetne az endrefalvi tanácstól, mely már biztosította az egymás közötti csere szervezése folytán a dolgozó parasztság vetőmag- szükségletét. És lett is volna •mit szelektorozni E-ndrefalván ha a szécsényi gépállomás haj­landó lett volna szelektort a község rendelkezéséire bocsáj tani. Ne felejtsék el gépállomá' saink, tanácsaink, dolgozó pa rasztjaink azt, ha rossz, szeme­tes vetőmagot vetünk a főidbe akkor szemetet is fogunk aratni. Ezzel nemcsak a dolgozó pa­raszt, hanem népgazdaságunk is megkárosod'ik. Az a feladat, hogv a gépállo­mások sürgősen számolják fel felelőtlen, tehetetlen, szervezet­ien munkájukat, hogv a taná­csokkal karöltve, a legteljesebb ■mértékben, a legrövidebb idő alatt végrehajtsák úgy a ter­melőszövetkezetekben, mint az egyénileg gazdálkodóknál a ve­tőmagtisztítást. ■ A lözségi tanácsok folytassa­nak tevékeny ellenőrző munkát, s a hanyagokat, lustákat a tör­vényszegőket- vonják szigorúan felelősségre, különösen nagy súlyt helyezzenek a kríálkság ellenőrzésére, s azok felelős­ségre vonására. Frrfőkűrtről j lsniili: Megkezdtük a mák vetését is 24-én estig a-község dolgozó parasztjai 35 kh tavaszárpát és 5 kh mákot vetettek el. A vetési munkában a kommunisták jár­nak az élen. Jalcus Mihály II kh-s párton kívüli már 2 kh ta­vaszárpát vetett el, Nyemec Já­nos, Pásztor Pál, Minácsik Mi- háiv párttagok példamutatása után. A mezőgazdasági SKa-ndóbi- zottság tagjai minden nap el­lenőrzik a vetési munkát, szú­rópróbákat tartanak. Ugyanak­kor a vetési munka előtt ellen­őrzik azt is. hogv a dolgozó pa­rasztok elvégezték-e a magtisz­títást. a csávázási munkát. Pásztor János tanácselnök PART ES PARTEPITES A kommunista példamutatásról Pártunk és kormányunk az 1953 tervévben megnő vek e. dett feladatokat fűzött iparunk elé. Ebben az esztendőben 24 százalékkal kell több szenet adni a hazának, mint az elmúlt évben. Az egész iparunk előrehaladása, mezőgazdaságunk szó- ciaíista fejlődése, külkereskedelmünk teljesítése nagyrészt azon múlik, hogy bányászaink hogyan teljesítik feladataikat, Megyénk szénbányászata 1953 januárjában nem feleit meg ezeknek a feladatoknak. A szénbányászati trüiz.höz tar­tozó vállalatok Mátrano-vák kivételével nem teljesítették tér-, vüket. Gyáraink kórházaink, iskoláink hiába várták szánba, nyúszalünktől, hogy több és jobb szenet adjon, mint az elmúlt év decemberében. A bányák termelése ahelyett, hogy nőtt volna, visszaesett. Legtöbb bányász pártszervezet, s.zakszcrve^ zet és műszaki vezetői nem vette figyelembe, nem hajtotta, végre a Központi Vezetőség határozatát, nem biztosították a zökkenőmentes átmenetet az 1953-as tervévre. Az a komoly kiesés azonban, amelyet népgazdaságunknak a szénbányászat lemaradása okozott, nem helyrehozhatatlan. Az év elejei lemaradást pótolni lehet és pótolni is kell. Ehhez azonban szükséges, hogy a kommunisták ál jának a több szén kitermeléséért folytatott harc élére Mutassanak példát és ra. gadják magukkal a páriío-nkívü Keiket. A Központi Vezetőség • részletesen megjelölte, hogy bányászainkra ml yen feladatok várnak 1953-ban. Ezenkívül a bányásztanácskozás is világo­san megszabta a követendő' utat. Pártszervezeteinken a sor, hogy mozgósítsanak harcba minden kommunistát és par.on. kívüli dolgozót a megszabott feladatok megvalósításáért. „Mindenért, ami ebben az országban történik, mi kommunis« fiák vagyunk a felelősek1' — mondotta Rláiko-sf elvtárs. —• Es érezni keli megyénk minden bányász kommunistájának, hogy felelősek saját üzemük lemaradásáért. Malenkov elvtárs a Szovjetunó Kommunista Pártja XIX. kongresszusán azt mondotta: „A pártnak nem begyepe­sedett és közömbös hivatalnokokra van szüksége, akik egyéni nyugalmukat előbbrevalának tartják az ügy érdekeinél, ha­nem olyan harcosokra, akik lankadatlanul és önfeláldozóaq küzdenek a párt és a kormány utasítása'nak végrehajtásáért, akik mindennél e öbbrevalónak tartják az állam érdekeit.'1 Plártunk elvárja minden egyes párttagtól, hogy ott, ahol élnek ott, ahol dolgoznak, a kommunisták legyenek a párt poétikájának gerinces harcosai, a dolgozók lelkes vezetői, ne* velői, az ellenség kérlelhetetlen megsemmisítői. Párttagjaink nagyrésze kötelességének érzi, hogy jó pél­dával járjon a pámíoiikívü’í dolgozók előtt, a termelés terüle­tén. Bánya üzemeink ben számos clyan párttag van, aki mint kommunista példamutatóan halad az élen. Ezeik közé tartozik Czene Imre elvtárs a mizs-erfaí vállalat egyik legjobb har­cosa, aki 1952 évben átlagosan 148 százalékot ért el,-vagy a gáti üzemnél Kasza Anditás népnevelő, aki nemcsak szóval,- hanem 156 százalékos tervteljesítésével is bebizonyítja, hogy méltó a párttagságra. Példamutatásával lelkesíti dolgozó tár, sait. Az ilyen dolgozókat keil követniük azoknak, akik hivat­va vannak szénbányászatunkra váró feladatokat megoldani, Ilyen példává, kell előjám-i minden olyan dolgozónak, aki az élcsapat tagjai sorába tartozik. De nemcsak a szénbányászat területén, hanem gyáriize. tncinkben is megtalálhatóak az olyan élenjárj kommunisták, mint a tűzhelygyárban Teplán elviére, aki 200 százalékos tervtetjesftéssel, vagy a salgótarjáni üveggyárban Serfözíj Ida eiivfársttő, aki mint pártcsoporfbizalmi, 178 százalékos tervte.jesítésit ért el. Pártbizottságainknak azonban arra kell törekedniük, hogy necsak a tagság túlnyomó része, de minden párttag telje* sít-se a párttal szembeni köielezettségét. A kommunista példamutatás területén, bár már értünk el eredményeket, de még mindig vannak hiányosságok. Pé'dáut a ménkesi vállalatnál a párttagságnak mindössze 30 száza, léka, Kistérényén pedig csak a kommunisták 40 százaléka tett- szocialista munkafelajánlást. A kommunisták helytállása a szocializmus építésének döntő tényezője. Az osztá yellenség jól tudja, milyen hatalmas nevelőereje van a kommunista példamutatásnak, a komtnunisv ta helytállásnak. Azért tesz meg minden tőle telhetőt, hogy megingassa pártunk egyik tagját és kiüsse kezéből a leg. fontosabb és leghatékonyabb nevelőeszközt a példamutatás esz­közét. Azok a párttagok, akik nem teljesítik tervüket, akik op­portunista módon- szemet hunynak az anyagpocsé-kolás, fe­gyelmezetlenség fölött, akik nem lépnek fel keményen a rétn- hírterjesztőkkel szemben, hanem maguk is ilyen befolyás alá kerülnek, az ilyen párttagok akarva, akaratlanul az ellenségnek tesznek szolgálatot és gyengítik népünk hazafias helytállását. Pártszervezeteink úgy végezzék és irányítsák felvilágo­sító munkájukat, hogy a Központi Vezetőség útmutatásainak végrehajtásáért folyó harcban pártunk még mélyebbre ereszt­hesse gyökereit, még jobban összeforrjon a dolgozó tömegek­kel, még nagyobb sikerekre mozgósítja őket a szocialista haza felépítése terén. Kovács József Megyei Pártbizottság ipari és közlekedési osztály politikai munkatársa Elöbb-utóbb kibújik a szög a zsákból A Nógrádmegyei tej-, tojás- baromfibegyüjtő- vállalat ellen­őrzési munkája folytán leleplez­te Berkenye község földműves- szövetkezetének tojás-, baromfi- begyűjtőjét, aki mind gyakrab­ban kísérelte meg, hogy a köz­ség dolgozóitól átvett tojás egy- részét állami célra történő' fel- használás helyett, saját céljára használja fel. A begyűjtő válla­latok felé átadott tojásos ládák­ban a szokottnál kevesebbet cso­magolt be és hogy a darabs-zám meglegyen, a már feltört tojást kettévette és lyukas felével le­felé fordítva a ládákba b-ecso- go’ta. A feldolgozó váMalat, mely hí­vatva van az átvett tojás átcso­magolására, • már több esetben küldött észrevételt és hiányjegy­zéket a fentiekkel kapcsolatban. De az „ártatlan” gyűjtő ezt nemcsak hogy nem ismerte el, sőt kikérte magának, hogyan me­rik őt megrágalmazni. Egy alkalommal, amikor a község dolgozói által leadott 3.600 tojást akarta a már általa becsomagolt ládákban a vállalat áruátvevó'jének átadni, az át: vételnél az átvevő szúrópróbát tartott. Mivel üres tojásokat ta­láltak, az összes becsomagolt to­jást átolvasták. Kiderült, hogy 209 darab hiány volt. A hiány­ból körülbelül 45—50 darabot fél tojáshéjjal akart pótolni, amit természetesen az átvevő nem fogadott el. Ennek megál­lapítása után jegyzőkönyvet vet­tek fel, de ezzel egyidejűleg a tojás- baromfigyüjtő a kamrájá­ból pótolta a hiányt. Most már a kérdés az, hogyan lehet egy 5—6 tyúkkal rendelkező gazda- asszonynak raktáron 209 darab tojás, mint tartalék?... Az átvevő a tojás- baromfi- gyűjtőt felje/bntette a balassa­gyarmati államügyészségnél, ame'y a nevezettet 3 hónapi bör­tönbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Tanuljon tehát ebből az eset­ből minden tojás- és, baromfi- gyűjtő és ne felejtsék el, „előbb utóbb kibújik a szög a zsákból.“

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom