Szabad Nógrád. 1953. február (9. évfolyam. 10-17. szám)

1953-02-28 / 17. szám

4 SZABAD KOGRXd 1953 február 28 Előre az idei bő termésért!- Részletek Nagy Imre elvtárs, országos termelési értekezleten mondott beszédéből ­A tavaszi munka kezdetén a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa a soron lévő felada­tok megbeszélésére országos ter­melési értekezletet hívott össze az Agrártudományi Egyetem vgronómiai karának dísztermé­ben, amelyen az állami gazda­ságok, termetöszöoetkezetek, gépállomások vezetőt és legjobb dolgozói, a termelésben élenjáró egyénileg dolgozó parasztok, a mezőgazdasági irányítószervek vezetői és szakemberei, továbbá c mezőgazdasági tudomány dol­gozói vettek részt. Erdei Ferenc elvtárs megnyi­tója után Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnökhelyettese tartotta meg beszámolóját, amelyből lapunk most részlete­ket közöl: — Az etkövefkezendo hetek­ben, hónapokban — mondotta a többiek között Nagy Imre elv­társ — az eddigi tavaszi mun­káktól eltérő, rendkívüli felada­tokat kel! megoldani, amiit két­ségtelen, rendkívüli erőfeszíté­seket, jobb szervezést, irányí­tást,, ellenőrzést és minden ter­melési tényező teljes latbaveté- sét követelik. A mezőgazdasági feladatokat a következő sajátos­ságok jellemzik: 1. Lényegesen több taTafm tin­tát kell elvégezni, mégpedig ügy, hogy a többletmunka nem a tavaszi munkák egész idő­szakára elosztva, hanem feb­ruár végén és március első felé­ben jelentkezik. A gyorsaság általában döntő tényező lett az idei tavaszon. 2. A tavaszi bűz a vetésterülete csaknem megtíz­szereződik. Ez minden szektor­ban és az ország egész terüle­tén új feladat, s é munkaszer­vezésben és az agrotechnikában új kérdések megoldását teszi szükségessé. 3. Fel kell készülni tehát arra, hogy —- főleg már­ciusban — minden egyéb fel­adat mellett, elvégezzük a ha­talmasan megnövekedett szán­tási. talajelőkészítés! munkákat és a tavaszfbúza vetését. 4. A munka torlódása miatt rendkí­vüli jelentősége van a határidők pontos betartásának. Kedvezőt­len időjárás esetén a határidő betartásának fontössága még növekszik. Ha nem tartjuk be a határidőket, akkor az idő rövid­sége és a munka megnövekedett mennyisége miatt összetorlódó feladatokat nem tudjuk meg­toldani. 5. Végül az idei tava­szon, a szokásosnál jóval több gondot és munkát kell fordítani a növényápolásra, az őszi veté- 'sek felerősítésére, továbbá a fagy vagy a kártevők okozta Vetéskiesés pótlására... Legna­gyobb és legsürgősebb feladat á szántás, a talaj előkészítése. Á morzsa lakos faii ajszerfcezetet, amely a termelékenység alapfel­tétele, jó traktormunkával lehet és kell biztosítani. Ilyen módon növénytermelésünk eredményei döntően attól függenek, hogy milyen talajmunkát végeznek a gépállomások. — Az AMG másik feladata az volt, hogy az ősszel elmaradt mélyszántásból, minél többet pótoljon, s ezzel csökkentse a gépállomások előtt álló tavaszi talajmunkák mennyiségét, elejét vegye a tavaszi munka torlódá­sának. Annak ellenére, hogy az időjárás általában kedvezik a szántásnak, az elmaradás pót­lásáért alig , történt valami. Az AMG felelőtlen, hanyag és te­hetetlen régi vezetése, szerve­zeti ziláltsága, a nagyfokú la­zaság, az állami fegyelemben és a munkafegyelemben, nem utolsó sorban pedig az .ellenőrzés hiá­nya akadályozta az AMG előtt álló feladatok eredményes meg­oldását. —- A tavaszi mezőgazdasági munkák főszempontja: minden talpalatnyi főid megművelése — hangsúlyozta Nagy elvtárs. — A trágyakihordásnál jelentős el­maradás van. Számtalan ter­melőszövetkezetben és állami gazdaságban állítólagos fogat­hiány miatt nem hordják ki a trágyát. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy nem fogják beszán­tani, nem kerül időben a ta­lajba és a szél, meg az eső miatt nagyarányú tápanyagvesz­teség éri. A rossz szervezés, nem pedig a fogaáhiámy az oka a trágya kihordásnál mutatkozó elmaradásnak. Ezen jobb szer­vezéssel sürgősen változtatni kelL — Mivel az Idén a hozam kérdése fokozottabban előtérbe került, sokkal nagyobb gondot kell fordítani a vetőmag előké­szítésének agrotechnikájára — mondotta Nagy eivtárs. — Nagy igazság van abban a közmon­dásban, hogy aki ocsut vet, sze­metet arat. Az agronómusok- nak érezniök kell a felelősség súlyát, amely a helyes agrotech­nikai, szabályok betartásáért, rá­juk hárul. V. — A múlt évben szemtanúi voltunk, hogy állami gazdasá­gainkban és termelőszövetkeze­tekben milyen súlyos gazdasági károkat okozott a munkaerővel való helytelen gazdálkodás. De mostanában is gyakran haltjuk, hogy a termelőszövetkezetek munkaerőhiányról panaszkod­nak, holott rossz munkaszerve­zésről van szó. A munkaerő valóságos kincsesbányája van a termelőszövetkezetekben, csak éppen nem veszik észre. Pedig a nőknek a termelésben való bevonásává! mimlen munkaerő- problémát megoldhatnak. A mi szép életünk Rövidesen rryote. esztendeje lesz an­nak, hogy hazánk fel­szabadult, hogy a mi községünk is a vidámság út Iára lé­pett. A felszabadulás meghozta a bétiés, botdog és biztos éle­tet. Azért biztos, mert utunkat, amely a jóléthez vezet, Sztálin eivtárs mu­tatja. Nem hagyja, hogy a burzsoázia tönkretegue , m mi szép életünket. So­kat változott már a mi községünk dol­gozóinak. élete ts a felszabadulás óta. Községünkbe már bevezették a telefont. Most már nem kell a s-omszéd község­be menni telefonálni. fia valami sürgős el­intéznivaló van. Ré­gebben mindenért más községbe keltett átmenni és ott a „méltóságos úr" vagy a „jegyző úr" elintézte, csak a sze­gény ember számára nem volt benne kö­szönet. A telefon mellett már kövesutunk is vem. Ennek nagyon örül a község egész lakossága. mert térdig sárba fárniok most már nem kell a szécsényfelfalusi dolgozóknak. A mult- rendszer „urat’ nem törődtek az ilyesmi­vel. A méltóságos úr felült a lóra, vagy hintára, nem törő­dött a falusi néppel, csak a maga jólét é­-el, gazdagodásával. Rákosi elvtárs gon­doskodik rólunk. Az ötéves tervben vil­lanyt is kapunk Ezt a szerető gondosko­dást községünk az­zal hálál ja meg, hogy minden évben teljesíti, sőt túl is teliesíti a beadási kötelezettségét. A múlt évben párosver­senyben voltunk Pi- linnyet. Mi előbb és becsületesebben tel­jesítettük kötelezett- r'-~nket. A dolgozó parasztság ígu védi hazáját, harcol a há­borús uszítok ellen, a mi boldog, békés lövőnkért Saját Pál Vili. oszt úttörő Szécsénvífiíalu A RÁDIÓMŰSORÁBÓL issuth-rádiő: 11.30: Az első Tardos Tibor elbeszélése — 0- Könyv muzsika, színház. 14.15: Operetten U Zárka. — 0- Magyar Zeneszerzők mu- őf — 17.15: Vidám daiok. — 0- A barátság küldöttei. — 0: Szövetkezeti híradó. — 0: Szív küldi. — 21.00; Lát- hal toltuk, olvastuk. etöfi-rádió: 840: Színes znu. a. Hanglemezek. — 10.50: Két ;yar vígoperábóL — lo;45. »ahévizt asszonyok énekel- -. Hanglemezek. — 16 o0 Szív jj szívnek... — 17.45: A irt postáia. — 18.00: Tánczene 18 45- Régi ma.«rvar dalok és -ok — 19.00: Mindenki ope- j. — 19.45; Sportaegyedora. Március 1, vasárnap Kossuth-rádió: 9.00: Egy falu — egy nóta. — 11.00: Béke és szabadság. — 12.55: Jó ebédhez szól a nóta. - — 15.30: Lengyel muzsika. — 17.40: Kincses kaién- dárium — 20.20: Orosz kérdés. — 21.2Ó: A vasárnap sportja. — 22.10: Tánczene. — 23.00: Köz­vetítés a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. Petőfi-rádió: 11.00: Miska bácsi 'emezesládája. — 12.05: Ifjúságunk dalai. — 13.50; Vidám fúvószene. Hanglemezek. 14»>0: Mat operettekből. — 15.20: Csár­dások, polkák. Hang1. — 16.10: Szív küldi ... — 17.00:- Az alko­tásért élünk. — 17.30: Tánczene. — 18.45: Épül a kommunizmust, Ami nem tetszik a dolgozóknak Ideje lenne már rendet teremteni a szorospataki konyhán Birkás Imrémé levelezőnk az alábbi levelében a szorospatakd konyháról. ír: Jóvér Ferencné a .jelenlegi konyha raktárosa nem régen került erre a munka­helyre. Megérkezése után azon­nal sokféle hibát észrevett ,es keze ököl beszorult. Panaszkodni ment a gondnoknőhöz, aki csu­pán azzal intézte el: ..nézze ked­ves Jóvérné én már régen itt vagyok és ha az ember szeme nem lát meg mindent, akkor jó­ra fordul maguk között a nézet­eltérés.” A gondnoknfí tehát hozzájárul ahhoz, hogy egyesek eltulajdo­nítsák a becsületes dolgozók élel­miszerét. Ugyanakkor a dolgozók panasz-kodnak, hogy nem kap­nak ebédet, .mert már nem jutott nekik. Az ilyen gondnoknőnek, a dolgozók jogosan kérik a levál­tását. Elkeni a hibákat, megal­kuvó. engedi, hogy a konyha egyes dolgozói szalonnát, zsírt, húst, tojást, tejet és kenyeret el­lopjanak a dolgozóktól. Jóvér Ferencné. a konyha rak­tárosa leleplezte a sorozatos tol­vajkodást Berzák Istvánná kise­gítő személyében, aki a le’ep- lezés után kést rántott és le akarta szúrni Jóvér Ferencnét. Megfontolt szándékát nem tudta végrehajtani, de megsebesítette a konyha raktárosának a két kar­ját s az egyik szemét. Mindezt azért tette, mert a lopást észre­vették. Továbbra is fenyegetőd- zott, hogy az életét ki fogja on­tani. A konyha vezetősége azon­ban nem igyekezik rendet te­remteni a szorospataki konyhán. Február 9 óta, mióta a lelep­lezés történt, még semmiféle in­tézkedés nem jött a felsőbb szer­vektől sem \ Salgótarjáni Acélárugyárban április 4 tiszteletére megalakult az első sportbrigád A Salgótarjáni Acélárugyár villamos központjának ifjúmun­kásai közül Róth Antal, Kovács János 24, Telek Gyula 2, Kazár Tibor, Simkó Rudolf, Girtl Emma és Szőilösi Anna ifjúmunkások a termelés fokozása érdekében sportbdgádot alakítottak. A sportbrigéd tagjai már az új, szocialista sport neveltjei. Tudják azt, hogy nincs már sztárrendszer és hogy a töme­gekre alapozott, erős, egészséges MHK testnevelési -endszerben nevelkedett sportemberek Jobban megállják helyüket a termelés­ben. az országépítésben. A brigád célkitűzése a szocia­lista építés terén példát mutatni, a versenyszellemet állandóan fo­kozni. A villamosközpont atléta sportbrigádja április 4 tiszteleté­re versenyre hívja ki a Salgótar­jáni Acélárugyár összes spo'to. lóit az alábbi versenypontok sze. rint: 1. Április 4-ig, a sportbriqád- ban 100 százalékon aluli termelő nem lesz. 2. Április 4-ig a brigád tágjai munkamódszerüket 3 ifi dolgozó­nak adták át. 3. A brigád tagjai politikai ok. tatáson 100 százalékban vesznek részt. Az atléta spo-tbrigád kezde­ményezése ragadja magával az üzem összes sportolóját, hogy ne csak a versenytéren, hanem a termelés frontján, a munka- padoknál is egyre emelkedjen szép eredményük. Tejbegyüjtés Kazáron Kedves Elvtársak! Én. mini a Vöröskereszt-szervezet tagja nem tudom már to. vább elnézni, hogy Kazáron ilyen nem 'megfelelő helyiségben van a tejbegyüjtőhely. Nem megfelelj azért, mert ez a múltban tehén­istálló volt. Nem tudom megérteni azt, hogy a helyi tanács és az ellenőrző orvos miért nem veszi eit észre. Ezenkívül hiba az is, hogy a mostani teikezeiő valósággal szabotálja a dolgozó parasztok pénzének a kifizetését. Sokszor 2—3 hónap eltelik, mire a beszolgál­tatott tejért kifizet a dolgozó parasztokat. Kérem a járási tanácsot, és az illetékes szerveket, gondoskod­janak végre megfelelő helyiségről és eqy rendes, tiszta tejkezelőről. BALOGH JANOSNÉ Kazár Bürokrácia vagy felelőtlenség Szocialista építőm unkánk cél­ja megteremteni az alkotó, gazdaga-bb, boldog élet feltéte­leit mindéin dolgozó ember szú­rnám. A minisztertanács határo­zata különösen nagy figyelmet, gondoskodást fordít a terhes és szoptatós anyákra*! valamint a gyermekek nevelésére. Sajnálattal kelil megállapíta­nunk azonban, hogy a zagyvapál- falvi vontatás vezetősége nem veszi figyelembe kellőképpen a minisztertanács februárt határó. zátát. E hónap 9-én történt Etes bányatelepen, hogy Béres Sán­dor né terhesanya sürgős mű­tétre szorult, mert vérzés követ­keztében az élete volt veszélyez­tetve. A vontatás vezetősége fi­gyelmen kívül hagyta, hogy em­beréletről van szó. arra hivat­koztak, hogv a zagyvái aiagúton személyszáBifást nem lehet vé­gezni. Ugyanakkor a mentőállo­máson egy szállítókocsi sera volt bent, mely a terhesanvát beszál­lította volna. Ilyen esetben nem lehet hivatkozni, hogy az alag­út on nincs személyszállítás. A so4t vitatkozással csak az időt húzták, mert végül csak az alag- úton szállították be egyórai ké­séssel. ami nagy vérveszteséget okozott a terhesanya számára. Javasoljuk a vontatás vezető­ségének, személyzetének, hogy munkájukban igyekezzenek pár­tunk és kormányunk határozatai szerint dolgozni és azt kommu­nistához illően m ara dtíuvi alánul haj teák Is végire. Rátkai Andor, a Zagyva pi’falvi Bánya gépgyár SZB-elnöke. Pásztói László, á Zagyvanálfalvi Bányagépgyár MDP-titkára. Jogos sérelem Az acélgyári Jónásch telepről 1952 augusztus óta nem szállí­tották el a szemetet. A dolgozók jogosan sérelmezik ezt, mivel a köztisztasági adót a városi tanács é»zóta is rendszeresen beszedi. A telep útjait is lassan elborítja a hamu, a szemét és a szenny, ami egészségügyi szempontból káros hatással van a telep lakóira. Ezenkívül ki vagyunk téve annak, hogy a melegebb idő beálltával a lakótelep nem fog kilátszani a portengerből. Kérjük a vámosi tanács közigazgatási osztályát, hogy a fenti hi­bát sürgősen orvosolják. Kmetty Pál Farkas Sándor Farkas Anna MEZŐGAZDASÁGI SZAKTANÁCSADÓ A tavaszbúza vetésének agrotechnikája Megyénk területén az Idén szokatlanul nagymennyiségű ta­vaszbúzát keil vetni, minek­után az elmaradt őszi gabona­vetés-tervet tavaszbúzával ke!! pótolni. Ezért az eddigieknél sokkal nagyobb gondot kell for­dítani a termelőszövetkezetek­nek, földmüvesszövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó pa­rasztságnak a tavaszbúza ve­tésére. Vetés előtt a vetőmagot gon­dosan ki kell tisztítani és Higo- san csávázószerrel csávázni. A tavaszbúzát csak Hi gossan na! szabad csávázni, nedvesen, mert csak ez biztosítja a búza üszök- spóráinak elpusztítását. Az ősszel gondosan megszán­tott talaj, egy simítózás és eset­leg egy fogasolás után legtöbb­ször már vethető, is. Kivételes esetben, amikor a talaj kigyomo- sodott, vagy a téli csapadéktól összetömődött, indokolt az őszi mélyszántást szükség szerint kultivátorozni, vagy tárcsázni. A morzsaiékos taiajszerkezet, gyommentes magálgy a tavasz­búzának nemcsak kezdeti fejlő­désére, hanem egész életére ki­hat. A jó termésnek és a megszo- rulás elkerülésének döntő elő­feltétele a korai, február közepé­től március elejéig tartó vetés. A vetést legkésőbb március 15-ig minden körülmények kö­zött biztosítanunk -kell. A vetést géppel végezzük. Vetőmagszük­séglet kát. holdanként 110 kilo­gramm. A vetés mélysége álta­lában 4—5 centiméter. A sűrű vetésre azért van szükség, mert a tavaiszbúza bokrosodása igen mérsékelt (de nem is kívána­tos), ezért a sorokban folyómé­terenként 12.5 cm sortávolságú vetés esetében legalább 65—70 mag szükséges a kellő beállott- s ághoz. A tenyészterületek egyenlete­sebb kihasználása és a fényha­tás biztosítása, valamint a meg- dölési veszély csökkentése érde­kében a tavaszbúzavetésnéi minél nagyobb területen alkal­mazzuk a keresztsoros vetést. Különösen nagy súlyt kell he­lyeznünk erre állami gazdasá­gainknak és termelőszövetkeze­teinknek. ! Vetés után könnyű magtaka- tfót járassunk, míg száraz idő járás esetén, vetés után henge- rezni ajánlatos, de a henger után okvetlenül tüskés boronát akasszunk. Azoknál a területek­nél, ahol most kell elvégezni a tavaszbúza alá az ősszel el­maradt mélyszántást, azonnal meg kell kezdeni és pár napon belül be kell fejezni a mélyszán­tás elvégzését. A szántás után azonnal boronát járassunk, mert ellenkező esetben a felszántott talaj kiszárad, rögössé válik és nem tudunk kellő magágyat biz­tosítani. Tekintettel az igen rövid te- nyésziidőret a tavaszbúzát meg felelő tápanyagokkal is el keli látni vetéskor, amelynek, ha ele­get teszünk, nemcsak a jó táp­lálkozásból kiinduló magtermés hanem különösen szuperfoszfát műtrágyával, a döntően fontos korábbi beérést is előmozdítjuk Ajánlatos kombinált vetőgéppeli sorban adni a szuperfoszfátot, Sima szuperfoszíátból 80 kilo­grammot, szemcsézett szuper- foszfátból pedig 50 kilogrammot adunk kát. holdanként. A kez­deti fejlődés meggyorsítása ér­dekében 50—60 kilogramm péti só felét a vetés előtt, második felét pedig — ha a meghajtásra szükség mutatkozik — honoso­dáskor fejtrágyázásként kell ki­szórni. Hollösi József főagronómus Ökölvívás Vasárnap az acélgyári Iskola tornatermében rendezte meg az MTSB Nógrád megye felnőtt egyéni ökölvivóbajnokságát és Salgótarján város egyéni ifjúsági ökölvivóbajnokságát. A verseny mintegy 200 érdek, lödő; előtt folyt le. Az ifjúsá­giaknál örvendetes tényként két megállapítanunk, hogy äz MTH keretén belül Igen nagy nép­szerűségnek örvend ez a sport­ág. Szépszámú nevezés és ver. senvzö volt a bajnokságon. Az MTH-ifik két városbajnokságot le nyertek. Annál szembetűnőbb volt a felnőttek versenyén, hogy csak a Salgótarjáni Vasas ver­senyzői, a Salgótarjáni Bányász 1 versenyzője és a Tűzhelygyári Vasas 1 versenyzője vett részt. Érthetetlenül maradt távol Balas­sagyarmat, ahonnan már orszá­gos viszonylatban is igen jó ké. pességű versenyzők kerültek ki. De távol maradt a Jobbágyi Va­sas ökölvlvógárdája is. a Na-gybá- tonyl Bányász öklözöl t sem lát­tuk, pedig ©zen a versenyen be­mutathatták volna oldásukat, fej, löd éhüket és tanulságos lehetett volna szántukra a bajnokság! Az ifjúsági versenyzők közüt Salgótarján város 1953. évi baj­nokságát. á következők nyerték: Váltósúlyban Somaskpi (MTH) lett a bajnok, aki Lengyelt és Ján­osét győzte le. Pehelysúly bajno. ka: Halász (MTH)Jett. Könnyűsúly. ban: Kiss (Salgótarjáni Vasas) lett bajnok. Váltósúlybán JJalca (S. Bányász) , nyert bajnokságot Mellchercsik (S. Vasas) előtt. • A felnőtt nógrádmegyei baj­nokságok a következőképpen oszlottak meg: Légsúlyban baj. nők; Bacsa Cv Vasas). Harmat­súlyban: Horváth (S. Vasas) lptt a bajnok. Pehelysúly bajnoka; Veróovszki (S. Bányász). Kis. vaitósúlyban: Mezei (S. Vasas); Váltósúly bajnoka; Buzik (S. Va­sas), Nagyváítóban: Szálát (S. Va­sas) lett a bajnok. Középsúlyban: Fehér (S, Vasas). Nehézsúlyban pedig Kovács, (Tüzhelygyári Va­sas) lett a bajnok. , A salgótarjáni négyszög A labdarúgás szakértő! és a szurkolók is azt hangoztatják, hogy a korszerű labdarúgásban nagyon fontos szerepe van a két fedezetnek és a két összekötő­nek, tehát: a négyszögnek." Ez i-gaz, de ehhez hozzáfűzhetjük még azt Is, hogy nemcsak a kor. szerű labdarúgásban, hanem mindig ez volt a helyzet. Tény, ha a „négyszög” jól játszott, ak. kor rendszerint jól szerepelt a csapat is. Nem. véletlen, hogy az utóbbi léét esztendőben a Bp. Honvéd és a Bp. Bástya volt á magyar labdarúgóbajnok. Éppen azért, mert a Bp. Honvédben Bozslfc—Bányai, Kocsis—Puskás, míg a Bp. Bástyában Kovács I— Zakariás—Hidegkúti—Szolnok volt a „négyszög". ★ A Salgótarjáni Bányász az 1952-es esztendőben nehéz idő­ket élt át. Hosszú hónapokon ke. resztül a kiesés veszélye fenye­gette a csapatot. Sikerült azon­ban a kiesést elkerülni és a si­kerből oroszlánrész illeti meg 'a fedezetpárt és a két összekötőt: Szoj-kát, Dávidot. Vilezsált és Csuberdát. tehát a csapat négy­szögét. Nézzük meg közelebbről, mit várhatunk a salgótarjáni négyszögtől, _várható-e még fejlő, dés tőlük, milyen teljesítményre képesek. Csube-da Ferenc, a csapat Jobbösszekötöje. kiválóan képzett labdarúgó. Technikai és taktikai tudásban semmivel nem marad el Kocsistól. Hidegkútitól, Szuszá­tól, Páratlan érzékkel tudja, ml következik, majd olyan, mint a Jó sakkozó, aki három­négy húzást lát előre, amit majd az ellenfél csinál. Csu- berda válogatott képességek­kel rendelkező Játékos, aki azonban mindent inkább he­lyezkedéssel, technikával aka- megpldani. Ez azonban nem elég. Ezért nem volt még magyar válogatott, ezért számít jobb labdarúgónak Hidegkúti. Kocsis és különösen Puskás. Ezek a játékosok tudják, hogy a mostani labdarúgásban szükséges a keménység, a küz­dés, az akarás. Ezt várjuk mi, salgótarjániak már legközelebb Csuberdától. ★ Vilezsál Oszkár. Évek óta „szá­mít” a magyar labdarúgásban. Évek óta várják a szakértők, mikor „ugrik ki a bolyból”. Jól bánik a labdával, az utóbbi idő. ben pompásan fejlődött a takti­kai érzéké és a kapura rúgása. Hibája: nem mozog eleget. Ha a labdát leadta, nem helyezkedik, nem fut olyan helyre, ahol is­mét ö kaphatná a labdát. Amikor olyan napra ébred, hogy gyor­sabban ver a szive, gyorsabban lüktet a vér ereiben, akkor ki­magaslik a salgótarjáni ötös.' fogatból, akkor góliképes és vá. lógatott csatárhoz méltó játék­kal örvendezteti meg a nézőket. Erős elhatározás és sportszerű előkészület kérdése csupán, hogy Vilezsál mindig olyan játékot nyújt­son, mint amikor „halvér’- helyctt fiatal sportember for- -ó, lüktető vére kergeti őt a pályán. ★ Szojka Ferenc. Az edzési na. pokon le kel! kergetni a pályá­ról, vagy a labdát el kell dugni, hogy elég tegyen számára az edzés. Annak örülne legjobban, ha egyedül játszhatna a tizenegy ember helyéit. Táján ezért nem akar megválni a labdától a pá­lyán játék közben. Viszi,, viszi, a labdát és nem törődik ilyenkor az ellenfél összekötőjével, boldog, hogy a labdát még mindig dáj-' kálhatja. A csapat kedvencének, ,,Ro- zpq íjnak", he ke|! látnia, hogy a labdarúgás nem ön. cél, önmagát a csapat érdé. kének kell alárendelnie. AmtnT „időben” megválik a lab­dától, amikor a védelemnek is hasznos tagja lesz, akkor az sem lehet akadály a válogatottság el­éréséhez, hogy jelenleg Bozsik az egyetlen ellenfele. ★ Dávid Róbert. Legjobb úton halad, hogy a „kis Dávidból” „Góliát” legyen. Végtelenül ta- nuInivágyó, igyekvő , labdarúgó.- Hibája; kevés az önbizalma. Nem igaz, hogy nem tud bánni a leb. dévai, nem igaz. hogy nem tud passzolni pontosan. Tud mindent, csak köveset foglalkozott még az edzéseken a labda kezelésével, annak pontos továbbításával. Munkabíró, lelkes és hajlandó mindenre, hogV csapata hasznára legyen.. Nagy jövő vár rá a lab­darúgásban. ha tovább is az a szerény játékos marad, akinek eddig mutatkozott. Nem szabad azonban elfeledkeznie. hogy . a kitűnő sportember nemcsak a sportpályán mutat jó páldát, ha­nem abban is, hogy iskolai tanulmányát éppen olyan lelkiismeretesen befe­jezi, mint az ellenfelét igyek­szik leszerelni. ★ Röviden« így fest a pályán éa papíron a salgótarjáni négyszög. A nagy nyilvánosság majd ellen­őrzi hogv az itt feltárt hibák­ból 'ml tűnik el és az eredmé­nyekből mi fejlődik a közeljövő­ben. A négy játékos „kulcspozí­ciót” tölt be a csapatban. Erre büszkének kell lenniök és érez­niök kell. hogy. a feladat nagy­ságával párhuzamosan hfi a fe­lelősségük Is, Ha a fentieket lel­kiismeretesen megvizsgálják és a fejlődésüket elősegítő tanácso­kat elfogadják, a salgótarjárii néwszög méltó ellenfélnek bizb- nvűlfiat a Bp Honvéd és a Bp. Bástya nagyhírű és nagytudású négyszögeffez. Ezt sAtretná rövidesen látni és étvezni s sok-sok nógrádmegyei szurkolóval együtt ~ Kiéber Gábor, az edzőjük. SZABAD NOGRAO Az MDP Nóqrádmegyel Párt bizottságának lapja Felelős kiadó: Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal; Salgötarlán, Rákóczl-u. 92. Telefon: feíélős szerkesztő 30 Ipari, mezőgazdasági és kultur rovat 52, kiadóhivatal 436 Szikra Lapnyomda Budapest, Jófcséf-körút 5 F. v.: Kulcsár Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom