Szabad Nógrád. 1953. február (9. évfolyam. 10-17. szám)

1953-02-11 / 12. szám

4 SZADID A’ŐfiRÍD 1953 február ti A számvitel jelentősége a tszcs-kben A szocialista tervgazdálkodás fontols eszköze a számvitel. Az egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztok, a párholdas gazdaság változásait és esemé­nyek leginkább csak fejben tartják, s még csak feljegyzést sem vezetnek, Ä nagyüzemi gazdálkodást folytató többszáz ka-tasztrális holdat kitevő ter- meiőszövztkezetekben a jó veze­tés, a tervszerű munka-, s nem utolsósorban, a tagdk érdekei a legfontcsabb feljegyzéseket, nyilvántartásokat, elszámoláso­kat kívánják meg. Az elmúlt zárszámadások megmutatták, ahol tszcs-köny- velóink jól dolgoztak, ahol az eMeriörzőszervek ki voltak építve és megvolt a helyes tervezés, ott eredményesen zártak ter­melőszövetkezeteink. A termelőszövetkezetek terme­lési tervének jó elkészítését a számvitel adatai segítik elő. Ehhez az szükséges, hogy a ter­melőszövetkezetek jó szakkép­zettségű könyvelővel rendelkez­zenek Járásunk területén elég szép számban vannak termelőszövet­kezetek, ahol a vezetőség lebe­csüli a számvitel jelentőségét. A szaktanfolyamokról kikerült könyvelők nem kapják meg a vezetőségtől a kellő támogatást Lekicsinvlik a könyvelői mun­kát. Ez a súlyos hiba megmu­tatkozik a ságújfalui Vörös Haj­nal tszcs-ben, ahol Adorján Sándőr intézőbizottsági tag kü­lönböző akadályokat gördít Bo- csó Ilona taníolyamot végzett könyvelő munkája elé, mert Bocsó eivtársnö megbírálta, hogy a végzett fuvarok után befo­lyó fuvardíjat nem fizette be a csoport házipénztárába. Az ilyen és ehhez hasonló mulasztások természetesen akadá: vok-at gör­dítenek nemeseik a könyvelő ha­nem a csoport további fejlődése elé is._ A mihálygerg« Béke tszcs 80 százalékban nőkből tevődik össze. Ez a kis csoport igen jól viszonylik a közös munkához. Az ősz folyamán elvégezték a mélyszántást, a búzának na­gyobb részét keresztseretsan ve­tették. Ebben az évben a mun­ka termeíékenvség emelése érde­kében üzemi konyha felállítását szeretnék megvalósítani. A cso­portnak minden tagja lelkes hí­ve a kollektiv- gazdálkodásnak. Ezek az eredményék onnan adódnak, hogy a csoportban a jól do'igozó könyvelőnek mun­káján keresztül, helye® számvi­tel folyik, mely alapját képezi a jó kollektiv szellemnek, a munka-fegyelemnek, a munka­szervezésnek, a vezetésnek é® a helyes éenőrzésnek. Példaként álljon -minden tszcs-vezető előtt Sztálin elv- társnak az a tanítás®: „Elsajá­títani a tudományt, kikovácsolni a bolsevik szakember új kádereit, a tudás minden ágában és . ta­nulni, tanulni, tanulni, a legki­tartóbban, ez most a feladat. Bajnok István, a szécsényi járási, tanács pénzügyi előadója A nőgrádmegyei tűzoltók az ország első helyezettjei A Nőgrádmegyei Tűzoltó Al­osztály Parancsnokságai 1952-es évi munkájával országos vi­szonylatban az első helyre ke­rült. Ezért a belügyminisztérium vántferzászlovai és személyi ju­talmakkal díjazta a parancsnok­sághoz tartozó dolgozókat, Az 1953-as évhez is lelkiisme­retes munkával láttak hozzá. A Salgóíarjástí Alosztály Parancs­nokság országos versenyre hív­ta a tűzoltókat. Versenyfelhívá­sukban a többi közölt ezeket ír­ják: Mi, a Salgótarjáni Alosztály Parancsnokság tűzoltói felmérve * békeharcban ránk váró felada­tokat elhatároztuk, hogy szolgá­latunkat fokozott éberséggel lát­juk el, még keményebben őrkö­dünk üzemeink és mezőgazdasá­gaink terményeinek tűzkártól való megvédése érdekében, még eiszántabban harcolunk a belső és kü'ső ellenséggel szemben, pártunkért, hazánkért, békénkért. Megfogadták, hogy az 1953-as "évben 30 százalékkal csökkentik a tűzkárokat az előző évi tűzká­rokhoz képest. Ennek érdekében az alosztályukhoz tartozó üze­mekben, községekben előadáso­kat tartanak és propaganda fil­meket vetítenek. AiSaftenyésztési szaktanácsadó Télen is biztosítsuk az állatok ivóvízszükségletét A száraz, rostos takarmányok megemésztéséhez sok vizet igé­nye: az állat. Éppen ezért télen különös gondot kell fordítani az állatok ivóvíz-ellátására. Az itatások ideiét úgv válasszuk meg, hogv a szarvasmarhák, ju­hok kérőd zés előtt hozzájuthas­sanak az -ivóvízhez. Vigyázzunk arra, hogy az .állatok tiszta, egészséges és. lehetőleg kúthő- mérsék'etű ivóvizet kapjanak. Mindezek biztosításá. érdekében a kutak környékét. tartsuk tisz­tán, a csapadékvíz és vályúból kicsorgó víz elvezetéséről gon­doskodjunk Nem szabad eíőre te'emerni a vályút vízzel.. A 'sá­ros, pocsolyás kömvékű vályu- ná-1 nem iszik szívesen a jószág. Télen fordítsunk gondot a vályú környékének és a vályúhoz ve­zető út síkosságának megszün­tetésére. Homokkal, fűrészporral hmtsük fel az odavezető utat. Télen nap>nta háromszor, de legalább kétszer gondoskodni keli az állatok itatásáról Használjuk ki a féli alkalmi legelőket A tekarmányszük tél megkö­veteli, hogy takarmányozás cél­jára minden kínálkozó 'alkalmat megragadjunk és kihasználjunk- Azokon a helyeken, ahol kicsi a hótakaró, az enyhe tél idején az árokpartok, erdei tisztások stb. ki ző! dűlnek és legeltetéssel hasznosíthatók. Ezeket az alkal­mi legelőket elsősorban serté­sekkel, de juhokkal és szarvas- marhákkal is hasznosíthatjuk. A legeltetést kössük össze az ára­tok naponkénti rendszeres jára­tásával és fö!eg a déli órákban végezzük, mikor ?« . idő kissé felmelegszik, Deres, fagyott ta­karmányt ne etessünk az álla­tokkal, mert ezek különféle be­tegségeket idézhetnek elő Egyedi takarmányozás Nagymértékben elkerülhetjük a takarmánypazariást azáltal is. hogv állataink részére a takar­mányokat termelésüknek meg­felelően adagoljuk, egyedileg ta- karmányozzuk. Az egyedi takarmányozás megkönnyítése végett az egyen­lő nagyságú és fejlődési! állato­kat, választott borjakat vagy süldőket egv csoportban takar- mánvozhatjuk. Hasonlóan meg­oldhatjuk ezt a termelő állatok­nál is. Tehenészetben példáu-l az egyforma tejelésű állatok össze- Válogatásáva! szervezünk cso­portokat. Tökéletesebb egyedi takarmányozást biztosítanak az rgyedj etetést elősegítő jászolra fekvő i-étrarácsok, vagy állórá­csok. Ezeket az e-rvedi etetést elősegítő berendezéseket házi­lag -is el tudiuk készíteni. Pven takarmányozási módszer esetén életfenntartásra és bizonvos tej­mennyiség termelésére, széna- félékből, szalmákból, nedvdús takarmányokból alaptakarmányt á'liíürtk össze Az alaptakar­mányban- foglalt termelésen fe­lül termelési pótabrakot adunk az állatok részére. Az egyedi takarmányozás gya­korlati keresztülviteléhez feltét­lenül. ismernünk kell az áriátok élösűlvát és termelését. Éppen ezért havonta meg kell állapí­tani, az állatok súlyát. A terme­lést 10 naponként végzett pró- bafejések alapján eilenőrizzük. Ami nem tefszi k a dolgozóknak Bofvinnik lett a Szovjetunió Panaszkönyv, melyet nem vesznek figyelembe A balassagyarmati üzemi konyhán a dolgozók nem egy alka­lommal kifogásolták már az ebédek minőségét. A panaszkönyvön keresztül bírálták a főszakács és az üzemvezető elvtársakat, mert például a babfőzelékben kavicsok vannak, a paradicsomlevest fel­vizezik, a sülttésztát 1953 február 3-án olyan égett állapotban szolgálták fel, hogy annak 25 százaléka nem volt alkalmas étke­zésre és kárbaveszett. A bírálatok ellenére sem tettek még semmit a hibák kijavítására. Az üzemvezető elvtársnak nagyobb gondot kell fordítani ezen a téren is a dolgozók egészségvédelmére, de ajánlatos lenne, hogv maga a városi tisztiorvos Galambos elvtárs gyakrabban el­lenőrizze az üzemi konyhát. Szükséges lenne az is, hogy a megyei tanács is fokozottabb ellenőrzést gyakoroljon a balassagyarmati üzemi konyha felett és megvizsgálja, nem tudatosan történik-e az üzemi konyhán az élelmiszer pocsékolása. BALASSA KALMAN Balassagyarmat „Újítás" a salgótarjáni városi könyvtárban Eddig könyvtárt sohasem lá­togattam. mert a szükséges könyveket mindig megvettem, Most azonban sürgősen szüksé­gem volt geológiai könyvre, me­lyet az Ali ami könyvterjesztőnél nem tudtam megvenni, de más könyvtárakban sincs meg. így a városi könyvtárba siettem, hátha ott megtalálom. — Kérem a katalógust — szóltam az ügyeletes könyvtáros elvtársnőnek. — Mit? — kérdezte csodál­kozva. — A katalógust — magyaráz­tam neki. Abból maid válasz­tók. Geológiai tartalmú könyv kellene sürgősen. — Tessék választani — szólt az eivtársnö — és egu táda kar­totékot tett elém. — De én nem vágtok kiván­csi az ifjúsági, földrajzi, meg a eombátenyésztés; könyvekre. Nekem éppen geológiai könyv kellene. Hogyan válasszak ebből a láda kartotékból. Most egv kőnw kedvéért ismerjem meg százszámra a könyveket. — Igen — volt a válasz. Ez „újítás". — Megbántom, hogy odamen­tem és arra gondoltam, hogy biztosan sokan járnak így mint én. A dolgozó nem ér rá láda­számra végigböngészni a karto­tékokat. Újítottak, de az újítás­nak nem az a célja, hogy min­denáron olyant produkáljon, ami más mint a régi hanem csakis az, hogv jobb legten mint a ré- g:. Mennyivel könnyebb lenne a könyv-választás, ha a könyvtár tagolva lenne, ifjúsági, szépiro­dalmi. természettudományos és politikai részre és az egyes cso­portokról abc sorrendben könyv­jegyzék függene a faion. Simonul Endre Salgótarján A mátraszöllősi tanácstitkár magatartása a dolgozókhoz Kubinyi Sándor mátraszöllősi lakos a Nagybátonyi Szénbá­nyák egyik dolgozója levélben fordult szerkesztőségünkhöz, amely­ben elmondja, hogy felesége felkereste a mátraszöllősi tanácsot azzal a kérelemmel, hogy a tanács adjon részére igazolványt, mely szerint három gyermeke Után az üzem kifizetheti a családi segélyt. Sirkó József tanácstitkár ahelvett, hogy Kubinyi Sándornét egy tanácstitkárhoz mél'óan felvilágosította volna, vele szemben goromba szavakat használt, s végül kilökte a tanácsházról. A szerkesztőségünk Kubinyi Sándor panaszlevele nyomán megvizsgálta az esetet. Több dolgozót meghallgatott a panasszal kapcsolatban-, többek Lökött: a községi tanács VB elnökét Szőke László dolgozó parasztot, s megállapította, hogy Sirkó József ta­nácsaikor megfeledkezett arról, hogv őt a dolgozó nép állította tisztségébe azzal, hogy az állam érdekeit figyelembevéve intézze a község dolgozóinak ügyes-bajos dolgait. Kétségtelen, hogy Kubinyi Sándorné nem öntudatos dolgozó­hoz méltó szavakat használt, de ez Sirkó József tanácstitkárt 1952. évi sakkbajnoka A szovjet fővárosban február 4-én. szerdán rendezték meg a Botvinnik—Tajmanov párosmér­közés utolsó játszmáját. Egyik Játékos sera tudott előnyt kihar­colni. s Botvinnik a 22. lépésben döntetlent ajánlott fel. Ez a dön­tetlen elég lett volna Botvinnik:- nek a bajnoki cím elnyeréséhez;. Tajmanov nem fogadta el az aján­latot s a játszma 41. lépésében bonyolult áldásban függőben ma­radt. Érdekes, hogy mindkét részről. minden gyalogos a táblán volt még. A játszma folytatására esti tör. tökön délután került Sör. A má­sodik lépés után a két versenyző döntetlenben egyezett rne-g. így Botvinnik megnyerte a páros­mérkőzést és ezzel Szovjetunió 1952. évi sakkbajnokságát. PÉLDAKÉP Tööbéves edzősködéeem Ideje alatt sok labdarúgóval foglalkoz­tam. Akadtak közöttük nagyszerű játékosok és válogatottak,' olya­nok. akikkel még akkor Is fenn­tartottam az összeköttetést, ami­kor már nem dolgoztunk együtt. Most, hogy visszakerültem Sal­gótarjánba, ériem, foglalkoznom kell a sok közül egyikkel; Kiss Gyulával. TIZENKÉT ESZTENDŐVEL EZ­ELŐTT — mint újságíró — azt inam Kiss Gyuláról, hogy a ma­gyar labdarúgás egyik kiválósága, a jövő válogatottja. A sors azon­ban nem így akarta. A kitűnő hátvéd súlyos térdsérülést szen­vedett, megoperáiták és ez ká­ros hatással volt a, fejlődésére. Félénk, tartózkodó lett, a játék­ban bizony ' nem mutatta azt, amire képes lett volna. Evek múl. tak, Kiss Gyula nem tudóit ugyan nagyválogatott lenni, de a ma- qyar labdarúgásban kevés hát­véd volt eddig, aki tudásban fe­lülmúlta volna őt. Mindig figye­lemmel kísértem játékát, sport- szerű viselkedését a pályán. Amire nem gondoltam, egyszer aztán a salgótarjániak edzője let. tem. Ekkor egészen közel kerül­tem a játékoshoz. Edző nem kí­vánhat magának sportszerűbben viselkedő és készülő játékost, mint amilyennek Kiss Gyula mu­tatkozott. Soha nem kellett fi­gyelmeztetni, hogy az edzéseket lelkiismeretesen végezze. Játékos társaival soha nem veszekedett, mérkőzés közben biztatta azt, aki­nek.nem volt jó napja, de boldo­gan dicsérte azokat, akik Jól ját­szottak. hiba nélkül azonban még SEM VOLT. Az edzéseken nem je. lent meg pontosan, a kitűzött időpontban. — Néhány perccel rendszerint elkésett. Ezt mindig azzal igazolta, hogy munkahelyé­ről nem tudott elszabadulni. — Ne higyjen neki. mester, nem ez a baj — jegyezte meg vé­delmezőén a csapat összekötője, Csuberda Ferenc. — Gvillának rengeteg a barátja, Útközben, amikor a pályára tart minden­hová be-benéz egy percre, ezért késik el. Másodszor vagyok most a bá­nyász edzője. Kiss Gyula most már a csapat kapitányai Meg kel! állapítani: Gyula barátom alapo­san megváltozott. Csalódtam ben­ne. Eddig még egyszer sem ké­sett el az edzésekről. — CSAPATKAPITÁNY VAGYOK, nem szabad elkésnem, mert a rossz példa ragadós — válaszol, ta, amikor Kies Gyulát pontossá, gáért megdicsértem. Gáspár Ist­ván után <5 a csapat legidősebb játékosa. A fiatalok azonban nem panaszkodhatnak rá, mért talán senki nincs ..benne" annyira min­den mókában mint a csapatkapi­tány. Nincs haragosa, mindenkinek előre köszön, mindenkivel moso­lyogva beszél, példás családi ele­tet éj, rajong a Családjáért, kla fiáért és kislányáért. — Nem akarok soká lg Játszani, csak addig, amíg Gyuri fiam föl­vált a csapatban — hangoztatja, amikor azt kérdezték tőle. hogy meddig akar még futballozni. (A kis Gyúrt jelenleg 7 éve».) Az ország mindegyik labdarú­gója ismeri. Elismerik, ha Kist Gyula valamelyik fővárosi NB I-es csapatban játszana, már sokszo­ros válogatott lenne. Sok ajánla­tot kapóit annakidején, de hallani sem akart arról, hogy elhagyja a csapatot. MUNKAHELYÉN IS SZERETIK. A legfonto.sr.bb munkákat kapta, mert tudják Kiss Gyula munkáját senki sem kifogásolta eddig, nem volt vele baj. Egyszer évekkel ezelőtt a bányaigazgatóság épüle­tében a villanyvezetékei javítot­ta egy magas létráról. A létra lábát megtámasztó tanulöflú nem flgye't e'éggé, a létra megcsú­szott és Kiss Gyula többméte-es magasból lezuhant. Odarohantam hozzá, féltem, hogv komoly baj® törtéint. Amikor felemeltem, ne­vetve mondta; — Ugye. mester örült, már, hbgy vasárnap márt állíthatnak be a csapatba. Arra még soká kerül a sor. KISS GYULA! úgy érj»m, hogy a helyedre még sokáig nem kell utánpótlásról gondoskodnunk. Nem könnyen adod át helyedet és így van ez jól. Példakép vagy és leszel a fiatalság számára, nem. csak a sportban, hanem a mun­kában is. Opova. Dávid; Vilezsál. Bablena, Szojka. lahos és a többi fiatal! Kiss Gyulát tekintsetek példakép­nek és akkor mindenki elégedett lesz veletek a pályái» ém> a. mun­kahelyen egyi ránt. Kedves Gyula! örülök, hogy a!, ke Imam volt ezt' a -nagy nyilvá­nosság előtt megmondani. KLÉBER GABOR edző semmi esetre sem jogosította föl arra, hogy egy olyan dolgozó fe­leségét egyszerűen kilökje a tanácsházbót, amelynek létesítéséhez, 5 maga is szavazatával, s munkájával hazzájárult. A tanácstitkárnak a dolgozók nevelőjének kell lennie és Sirkó József ennek a megtisztelő feladatnak nem tett eleget, sőt maga­tartásával rombolta a mátraszöllősi tanács tekintélyét... A iárási tanács oktossa ki és szigorúan vonja felelősségre a goromba ta­nácstitkárt. Salgótarjánban köze! tizeiíliétezer enéer nézte meg az ÁIlaíTii Áruház című magyar filmet Budapesttel egyidőben került bemutatásra Salgótarjánban az ..Állami Aruház" című új, zenés filmvígjáíék. Már a bemutatást is nagy érdeklődés előzte meg. Üzemeit és hivatalok dolgozói kollektív mozilátogatást szer­veztek, sőt a szomszédos bá­nva jelenekről. a falvakból láto­gattak e! a film megtekintésére. A salgótarjáni November 7. filmszínház állandóan telt ház élőt1 játszotta az „A'lami Áruház" c. filmet. E film vetítését terv­szerint február 3-án befejezték volna, de a dolgozók kérésére az előadást február 8-ig meghosz- «57'abb’^nt‘f ák. RÁDIÓ MŰSOR állandó hétköznapi műsorszámok: KOSSUTH: Falurádió; 5 00. 7.05 Hírek, a Szabad Nép mai vezércikke: 6.45. 12 00, 17 00. 20 00. 22 00. 24.00 Lapszemle: 5.30. 7.45. Sport; 20 20. 22,00. Idegennyelvű hírek: 15.15, 18 40, 19.40 Színház, filmmüsor, 7.00. Műsorismertetés: 7 55. 15.50 Zárás: 8 30. időjárás: 14 00. üttörő-hirado; 15.15 Iskolarádió: 16.20. Han. gos Újság: 12 00. 20 00 Begyűjtés hirei: 20.40. — PETŐFI: Hangle­mez: 6.00. 7.05 Jó reggelt, gyerekek: 6 45 Hírek; 10.00. Idegen- nyelvű hírek: 7.20. 18.30, 21.00. Műsorzárás: 11.30. Iskolarádió: 9.20. Sport- 19 15. FEBRUAR II, SZERDA húsban. — 23 20: Szórakoztató Kossuth-rádió: 11.30: A gó- zoni Szűzmária Mikszáth Kálmán írása. — 14 30: Hangverseny gyemnekeknek. — 15.50: A juhász és pulija. Elbeszél ér. — 16 20; A Magyar Rádió ajándékmúsora. — 17.30: A dollár á’arc nélkül. — 20.00: Tíz perc külpolitika, — 20.10: Egy falu — egv nóta. 22.25: A Magyar Rádió népi ze­nekara játszik. Petőfi.rádió: 15 00; Szovjet ope­rákból. 16 30; Hajtsuk végre a párt- és k*>rmánvha:áro*zatokat. Előadás. — 17.10: Petrarcától — Majakovszkijig. — 17.45: Épül a szocializmus — épü! a kommuniz­mus. — 18,45: Operettríszletek. 19.30; BaSettzene. — 10.40: A Magyar Rádió tánczenekara és népi zenekara, játszik. FEBRUAR 12, CSÜTÖRTÖK Kossuth-rádió: 11 30: Koppantó Irodalmi összeállítás — 14.15; A Rádió Gyerrooküjság műsora. — 16.00: Jó szerencsét! Hanglemez — 17 00: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. — 18.0.0; A néphad­sereg híradója, — 20 10: Wagner: Tanphauser. Opera három félvo­muzsikn .Hanglemez. Petőfi rádió: 15 00: Utazás a föld körül. A Gyermekrádió műsora. — 15.40: Fiatalok zenei újságja. — 16,10; A rádió kis­együttese játszik. — 18.00: Albán népi muzsika, — 18.45: Szív kül­di. — 19.00: Zenekari muzsika. Hgi. — 19.30; Tánczene — 19.45: Sportnegy edóra. FEBRUAR 13. PÉNTEK Kossuth-rádió; 11.30: Valóra válik a remény. Irodalmi műsor. — 13.30: Részletek Dunajevsakij Szabad Szél c. operettjéből. — 16.20: Ifjúmun.kásmczgalmunk történetéből. — 17.55: Nemzet­közi kérdések. — 18.10; Tánczene. — 21.10: Jó munkáért — szép mu­zsikát. Petőfi-rádió; 10 30: Óvodások műsora. — 15.00; Magyar népi muzsika és albán dalok. — 16.50: Szív küldi. —• 18.00; Egy fai-u — egy nóta. — 18.45; Most szép lenni katonának. — 19 00 Lehár é.s Kálmán operett lei bői. — 19 15; Az új Kínában Előadás. — 19.45; Sportnegyedóra. A Vasas sportrajongói írják: A megyei pártbizottság lapja 1953. január 28-i számában a Salgótarjáni Bányász labdarúgó csapatának edzője irt dicket. Kissé nehéz tárgyilagosan re-f lektáinj arra, mert, a cikk a vá­ros sporttourátainak óhaját, leér- dósét és érdeklődését elégítette ki. De feltétlen tény, hogy vala­mennyien régen vártunk már ilyen edzői hangot. Régen vár­tunk már arra. hogy egy edző a salgótarjáni élcsapatot he csap­kodó .játékra, hanem kiforrott stílusra oktassa, s hogy a közön­séghez is szóljon. Éreztük, hogy jó anyag van a Bányászná!, csak valakinek már komolyan kellett voina folytatná a 3 évvel ezelőtt abbahagyott lapos, gyors adagolásra való” to­vábbképzést. Mint szurkolók többízben is elkísértük a csapa­tot idegenbe is. Lelkesedésünk és lelkesítésünk azonban fokoza­tosan elhalkult, amikor láttuk, hogy nem a rétgf jő labdakeze- iésú csapat mérkőzik. A főváros közönsége. mint tapasztaltuk szimpatizál a játékosainkkal, de ezek a fogyatékosságok néha szembeőtlöek voltak. A már fent említett cikk nyo­mán úgy érezzük, hogy nyugod­tak lehetünk abban, hogy nem az előbbieket fogjuk tapasztalni Erre hiztositék a .fiatal utánpót­lás és az, hogy jó kezekre van bízva ezeknek a nevelése és az egész csapat tanítása. Az edző azt irta cikkében amit ezren és ezren éreztünk a mérkőzések után. Az az érzésünk, ha ilyen jól látja az eredményeket és hl«- békát, ügy jól fogja az előbbie­ket fejleszteni és az utóbbiakat csökkenteni is. Kiéber edző. mint a csapat gazdája, már egyszer megmutat­ta, hogy mit lehet a Salgótarjanl csapatból kihozni és azt hisszük, hogy most. amikor talán jobb ' a helyzete, most sem fogunk benne csalódni. Ezt el Is várjuk tőle A sport rajongói nevében ré­szünkről biztosíthatjuk, Hogy • pil­lanatnyi kudarcok nem fognak ránk és előre is felértékelt mun­kájára Csüg^esztöieg hatni. Kérjük, tájékoz;ásson bentiün­ket gyakrabban, hisz hangja reá­lis. meglátása alapos és helyt­álló. Nevelje városunk' élsportolóit stílusra, labdakezeiésre, sport- szerűségre. taktikára, s főként a közönségnek le tetsző ötletes, eredményes és sportszerű játék­ra. Őszinte eportbarátsággal a salgótarjáni acéláruqyárl szurkolók A Salgótarjáni Petőfi labőarúgócsapal; lelkesen készöl a bajnoki mérkőzésekre A Szabad Nógrád szerkesztő­ségének. Salgótarján. örömmel kom a Szabad Nógrád szerkesztőségének, hogy Salgótarjánban újabb labdarúgó- csaoat a'akult meg, Salgótarjáni Petőfi néven. A csapat edzője Debreceni István, a Sa'gótarjáral Bányász vo’t kitűnő játékosa, aki fáradságot nem kímélve igyekszik tapasztalatait átadni a sportkör tagjai részére. Az új csapatban sok ismert játékos van: Cuder, Gyebnár, Német. Kosa. A Salgó­tarjáni Petőfi heti három edzés­sel készül a bajnokságra. Az ed­zéseket az MHK-ra épült edzés- rendszer szerint vezeti Debreceni István. A csapat játékosai vál­lalták, hogy a legtöbb tudásuk szerint fognak harcolni a járási bajnokságért éa vállalták hogy az elkövetkező szezonban a me­gyei bajnokságban fognál; szere­pelni. Pá'.es' Lajos. 3 csapát intézője szerint már most, ió a szellem a csapatban, s a fiúk igén lelkesen vesznek részt az edzéseken, s így remélhető, hogy' „. vállalásuk, nak eleget fognak tenni. Gyebnár István, a Salgótarjáni Petőfi játékosa A szerkesztőség éj kiadóhiva­tal telefoirszáma megváltozóét A kiadóhivatal új száma: 436. A szerkesztőségben ipari, — mezőgazdasági és a ktiltűrrovat telefonszáma 52, a felelős szer­kesztőé pedig 30. Kérjük megyénk dolgozóit, hogy az új telefonszámoknak megfele'ően hívják a s2:e.rkesz- töséget és a kiadóhivatalt. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom