Szabad Nógrád. 1953. február (9. évfolyam. 10-17. szám)
1953-02-14 / 13. szám
Világ proletárjai egyesüljetek7 ZABOD NÓGRÚD MDtP NOGRADMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1953 FEBRUAR 14. „Annak érdekében, hegy a termelés egyenletesen emelkedjék, elsősorban is olyan munkahelyeket kell terem- teni bányáinkban, amelyekről tömegesen lehet szenet bányászni!" (Czottner Sándor elvtárs, bánya- és energiaügyi miniszter beszámolójából.) Szívós harcot a szénbányászat vezetői és kiváló dolgozói értekezletén megszabott útmutatások végrehajtásáért „Növeljük a tömegtermelésre alkalmas munkahelyeket“ SZENTERMELESÜNK FOKOZÁSÁT nagymértékben elősegíthetjük, ha bányászaink számára növeljük a tömegtermelésre alkalmas munkahelyeket. s elsősorban növeljük a frontfejtések számát. Pártunk Központi Vezetősége február 7-én tanácskozásra hívta össze a szénbányászat vezetőit és kiváló dolgozóit. . Ez a tanácskozás is főfeladatként jelölte meg a bánva műszaki vezetőinek, hogy a frontfejtések számát növelni kell. Vállalatunk termelését is nagymértékben befolyásolta,' hogy nem tettünk meg mindent a tömegtermelésre alkalmas munkahelyek biztosítása érdekében, pedig üzemeinkben megvan a lehetőség a frontfejtések na-gyobbmérvű alkalmazására. Az elmúlt évben gáti üzemünknél : értünk el jó eredményt. Az év eleién alkalmazott 50 méteres homlokhosszúságú front után 70 méteres frontot telepítettünk. Az itt harcoló bányászaik ió eredményt értek el. Többek között Kazinczi Ferenc csapata, mely 120 százalékos átlagteljesítményt ért el. Azonban hibát követtünk el, mert nem figyeltünk fel arra, hogy a mezőbe haladó frontfejtés után nyomás aiá kerül. így a sok fenntartási munka csökkentette a frontfejtés elönuét. Ezért elhatároztuk, hogy csak hazafelé haladó frontokat alkalmazunk. Ebben az évben két frontot üzemeltettünk ebben a bányában a multévivel szemben. Arra törekszünk, hogy a front homlokhosszakat mintegy 30 százalékkal megnöveliük. Vállalatunk másik üzeménél, a csipkés;’ bányában az elmúlt évben csak kisebb 40—50 méteres homlokhosszúságú frontfejtéseket üzemeltettünk. Itt már munkába állítottuk a szovjet nép nagyszerű alkotását, a donbass-kombájnt, melynek kapacitását ezévben a multévihez képest jobban kihasználjuk. Ennek érdekében 130 méter hóm- lokhosszúságú kétszárnyú hazafeléhaladó frontfejtést készítünk elő. Ezenkívül még egv kézi frontfejtést is üzemeltetünk, melynek hosszát a multévihez képest 30 százalékkal növeljük, ezáltal a frontból termelt szén- mennviséget 35 százalékkal fokozzuk. Sándor János, a Mátranováki V. főmérnöke „Keményebben harcolunk a munkafegyelem megszilárdításáért“ Vállalatunk dolgozóinak túlnyomó többsége szívósan harcol tervünk túlteljesítéséért. Eredményünket azonban csökkentik az olyan dolgozók, akik nem használják ki a 480 percet vagy igazolatlanul távol maradnak munkahelyeiktől, megsértve a munkafegyelmet. Ezek közé tartozik Varga Bánfalvi János csillés, kinek az utolsó három hónapban 15 műszak hiányzása volt, vagy Fejes Ferenc csillés, aki december hónapban négy. januárban pedig három esetben nem jelent meg munkahelyén. De több ilyen dolgozó van, akik akadályozzák a terv teljesítését. Éppen ezért még fokozottabban kell harcolni a munka.fegyelem- lazítókkal szemben. Erre hívta fel figyelmünket a 7-i bányásztanácskozás, ahol egyik feladatként jelölték meg, hogy meg kell erősíteni a munkafegyelmet. Az eddiginél sokkal többet keil foglalkozni a mun- kafegyelemlazítókkal. Ennek elvégzésére pedig vállalatunk becsületes bányászai segítségére van szükség. Ök maguk is vonlát felelősségre a hanyag, nemtörődöm dolgozókat, éreztessék velük, hogv fegyeimezetlehsé- gükkel akadályozzák iparunk fejlődését. Népszerűsítsék az olyan dolgozót, mint Háda Gyula és Bakos Rudolf bányászok, akik más megyéből jöttét «1 közéjük, csak azért, hogy bányászok lehessenek, ök rendesen töltik műszakjukat, mert így igyekeznek eleget tenni kötelezettségüknek. A munkafegyelem hiányosságának kijavítása érdekében még jobb felvilágosító munkát kell végezni dolgozóink között. A legénvszállón szemléltető kis műszakkönyvet vezettetünk, melybe az egész szoba névsora fel lesz írva és a szobabizalmiak kötelesek minden nap pontosan vezetni. A mi ellenőrzéseink során a könyvből megállapítjuk, hogv ki az, aki a munkafegyelmet lazítia és azokkal még többet foglalkoznunk. Emellett a munkafegyelem! szítást tartalmazó kultúrműsor kollektív látogatását megszervezzük. ígérjük, hogv mén keménuebben harcolunk azok ellen, akik napi munkánkat, tervtelfesítésünket akadályozzák. Érdi Imre Kisterenye Különösképpen a szállításnál és az omlásoknál volt magas a balesetek száma Alkotmányunk azt tartalmazza. hogy legfőbb érték az ember. Mi, a Ménkesi Szénbányák műszaki dolgozói is igyekszünk napi munkánkban a bányaüzemünknél az alkotmánynak ezt a pontját érvényre juttatni. Harcot indítottunk azért, hogy a gondjainkra bízott bányászaink között a baleseteket a legminimálisabbra csökkentsük. ■Különösen felfigyeltünk az üzemünkben előforduló balesetekre, mikor arról értesültünk, hogv a bánvásztanácskozás az egyik legfontosabb feladatként szabta meg a munkavédelemnek a megjavítását. Ennek érdekében felmértük azokat a hiányosságokat, amelyek már eddig is több balesetet idézlek elő. Megállapítottuk, hogy a balesetek túlnvomórész- ben a szállításnál és az omlásoknál történnek. A balesetek számának csökkenése érdekébe« a szállításhoz állandó létszámot osztunk be, !gy változatlanul egy-egv dolgozó hosszabb ideig egv helyen dolgozik, megismeri az ottani munkakörülményeket és munkáját nagyobb elővigvázattal végezve, elkerülhetővé válik a baleset. Az omiásos balesetek számát pedig úgy csökkentjük, hogy dolgozóinknak balesetelhárítási oktatást tartunk, emellett pedig szigorúan ellenőrizzük a munkavédelem biztosítását. A balesetelhárítás terén jó munkát végző bányászokat jutalomban részesítjük, de ugyanakkor pénzbírsággal is suitiuk az olyanokat, akik _ a munkavédelmet elhanyagolják. Igv büntettük meg a balesetelhárítási rendelkezés be nem tartásáért Bérces József föaknászt, Katona János lőmestert, akiknek Dóidéiból tanultak üzemünk többi dolgozói, j iege’ső feladatuknak iartiák ári. hogv munkahelyüket biz'osítsák a balesetek elkerülése végett, Bakos János Ménkesi Vállalat termelési csoportvezetője Elhanyagoltuk a gépek karbantartását, nem biztosítottunk a gépek számára alkalmas nagytermelésű munkahelyeket A szénbányászat vezetőinek és kiváló dolgozóinak február 7-én tartott értekezletén Czottner Sálndor elvtárs, a bánya- és energiaügyi miniszter egyik és legfontosabb feladatnak jelölte meg a gépek jobb kihasználásának fokozását, de felhívta a figyelmünket, hogy vessünk véget a gépekkel szembeni ellenséges magatartásnak is. A Mizserfai Szénbányák vállalatának, üzemeinek bányászai és műszaki vezetői tudják, hogy a széntermelés fokozásában nagy segítséget nyújtanak a gépek. Különösen a mizserfai lejtős- aknában tapasztalhattuk ezt, ahol az 1952. évben a gépesítést a legnagyobb mértékben végeztük. Az üzemben eddig 6 gumiszalag, 17 kaparószalag és 3 SZ—153-as szovjet rakodógép könnyít; meg a többtermeiésérí folytatott harcot. Be kell vallanunk őszintén, hogy mind a fizika»' dolgozóik, mind a műszaki vezetők nem éltünk megfelelően a gépek adta lehetőség kihasználásával. így a gumiszalagok kihasználási foka átlagosan csak 10.8, a kaparószalagoké 7.5, a rakodógépeké pedig csak 6.3 százalék volt. Mi, műszaki vezetők súlyos hibát követtünk el. mert a műszaki szervezést helytelenül végeztük. Nem biztosítottuk a gépek részére a nagyobbteliesít- mé-nyű tömegtermelő munkahelyeket. Elhanyagoltuk a gépek tervszerű, megelőző karbantartását, emellett csökkentette a gépkihasználást a ciklusos munkamódszer hiánya is. Előfordult, homy a munkahelyek egyidőben robbantottak és a rakodás egyszerre történt, mely a gének túlterhelését jelentette. Ezzel szemben más esetben minden csapat egyidőben ácsolt, a gépek pedig kihasználatlanul álltak. De súlyos hibát követtünk el akkor is. amikor nem ismertük fel, hogv a gép a munkánkat megkönnyíti. Sokan beszélnek arról, hogv a gépekkel való munka veszélyesebb és kereset- csökkenéssel iárt. Azóta már minden bányász és műszaki vezető meggyőződött arról, hogy a gépek üzemeltetése veszélytelenebb, mint a csákány és a lapát használata-és a keresetben is emelkedés mutatkozik. Czottner elvtárs számunkra is megszabta a feladatot, melynek megvalósítása érdekében mindent elkövetünk. Gépeink számára biztosítjuk a nagyteljesítményű tömegtermelő szénmun- kahelveket. A rakodógépek nagyobb kihasználása érdekében megfelelő mennyiségű szenet biztosítunk azáltal, hogy a jelenlegi 1 méter hosszú fúrólyukak helyett 2 métereset alkalmazunk és fokozatosan férünk át a miiszekundos robbantásra. Ezen keresztül is akarjuk biztosítani bányászaink részére a műszaki előfeltételeket, mely a terv túlteljesítését eredményezi. Kreffly Iván, a mizserfai V. főmérnöke „A köiépkáderek résiére szakmai tanfolyamot szerrezfink“ Feladataink teljesítésének egyik alapvető követelménye, hogy műszaki vezetőink támogassák a többtermelésért harcoló bányászainkat. Teremtsék meg számukra, a műszaki előfeltételeket, lássák e! őket rendszeresen, folyamatosan anyaggal és ürescsillével. Üzemünkben több esetben előfordult, hogy a műszaki vezetők helytelen intézkedéseikkel akadályozták a termelést. De nem gondoskodtak kellően az anyag- és az ürescsille ellátásáról sem. Ezért is jelölte meg a bányászta-náeskozás egyik fő feladatnak, hogy a feladatok megoldása érdekében emelnünk kell a bányák vezetőinek színvonalát. A műszaki vezetés mecdavítá- sát szem előtt tartva középkáde- reink részére szakmai továbbképző tanfolyamot szervezünk, hogy az irányító munkában fejlődésükkel párhuzamosan tudják végrehajtani a rájukháruló feladatot. Műszaki vezetőink megfogadták, hogv a feltárási és az új munkahelyek előkészítésénél figyelembe veszik a mennyiségi és minőségi termelés lehetőségét. Az 1953-as évi tervünknek megfelelően végezzük az újabb szénmező megközelítését és még több frontfejtést készítünk elő. Ezenkívül a helyi adottságoknak megfelelően csoportos pillérfejtéseket végzünk. Bánya- iárásaink alkalmával ellenőrizzük a légvágatokat, száliítóvá- gataink biztosítását és 'azok rendszeres karbantartását, hogy tervteljesítésünkben a fenntartási munkák elhanyagolása se akadályozza vállalatunk dolgozóit Hegedűs Kálmán Kányási V. igazgatója. A bányási szakszervezet feladata ai országos tanácskozás útmutatásainak végrehajtásában A Nógrádi Szénbányászati Tröszt a multévben nem teljesítette tervét. Sokezer tonna szénnel maradt adósa népgazdaságunknak. Javulás az 1953-as évben sem tapasztalható, mert a január hónapi tervet csak 88,7 százalékra teljesítette. így a nógrádi bányászok adósságukkal nehézségeket okoznak iparunknak, hátráltatják a tervük végrehajtását, pedig az 1953-as tervév előkészítésére pártunk és kormányunk, nyomatékosan felhívta bányászaink műszaki vezetőinek figyelmét. Emyes vállalatok a tervteiiesítésben felhasználták az útmutatásokat és január hónapban eleget tettek kötelességüknek. Ilyen munkát végeztek a mátranováki bányászok is. Havi tervüket 103.6 százalékra te! iesíf ették és terven felül a januári hónapban több, mint 1400 tonna szenet termeltek. De nem végeztek olyan kiváló munkát a többi vállalatok bányászai. Ez megszabja a bányászszakszervezetnek a feladatát is. Február 7-én a bányász- tanácskozás a főfeladatok között jelölte meg, hogy új lendületet kell adná a bányáis-zok versenyének. Ennek megvalósítása érdekében területi bizottságunk már megbeszélte a szakszervezeti bizottságok elnökeivel a tennivalókat. A bányászszakszervezet területi bizottsága meghatározta, hogy az egész bizalmi hálózatnak a legfontosabb feladata elsősorban az legyen, hogy minden dolgozóval közöljék a lemaradás következményeit. Tervük nem teljesítésével veszélyeztetik az ipar fejlődését, az iskolák, kórházak és egyéb ' középületek, de a más iparágakban dolgozóknak szénellátását. Dolgozó népünk bányászainktól elvárja, hogv a tervet maradéktalanul teljesítsék és harcukkal segítsék elő, hogy minden család meleg lakásban lakhasson. Az üzemi bizottságoknak feladata, hogy a bánya- és energiaügyi minisztérium és a bányászszakszervezet elnöksége közös határozatának alapján szervezze a szocialista munkaversenyt a vállalat kötelezettségének teljesítésére, a minőség megjavítására, a munkafegyelem megszilárdítására. Harcoljanak a Sztahanov- és a Loy- mozgalom kiszélesítéséért, hogy ezen keresztül biztosítsák az egyenletes termelést Feladatunk, hogy megszervezzük az üzem, üzemrészek, brigádok, csapatok közötti párosversenyt, melynek eredményét dekádonként kell értékelni. Ugyanakkor állandóan ellenőrizni kell a felajánlások teljesítését, de meg kell vizsgálni az't is, ha valamely csapat nem teljesíti felajánlását. A vállalt kötelezettségek tel jesítése érdekében még sok javítanivaló akad a versenynyilvánosságban is. Üzemi bizottságainknak az eddimnéi még nagyobb mértékben kell bevonni! a versenybe a műszaki vezetőket Ellenőrizni kell őket, hogy biztositiák-e a műszaki előfeltételeket bányászaink számára a terv és a fái’alás teljesítéséhez. Kürti Sándor a területi bizottság elnöke Elvtársi segítségadást a gyengébben tanulóknak Mi, az egyéves aknász-képző iskola hallgatói megtiszteltetésnek vesszük, hogy résztvehetünk az iskolán. Mi aiz iskolán is együttérzőnk a szén-csatáik hőseivel és ugyanúgy, miinit ők a Loy-mozgalommal ha-rco-leaik a több termelésért, mj a „Tanulj ma jobban, mint tegnap”-moz- galommal igyekszünk tanulmányi eredményeinket fokozni. Ezzel a mozgalommal kezdtük meg az -iisíkoiliát és aizóta már szép eredmények születtek. Többi között Jambrich József 4.9, Geose Balázs 4.5, tanulmányi eredmónn yel bü szkélike dhetnak. De számos ilyen jó tanuló képezi tovább magát, hogy a tanulmány befejezésével, tudásával segíthesse elő bányászaink tervteijesíteséért folyó küzdelmét. Eredményeink mellett azonban súlyos hiányosságok észlelhetők az iskolán. A fejlettebb tanulók nem nyújtanak elvtár- sias segítségeit a gyengébb tanulóknak. Ez okozta, hogy több olyan tanuló volt, akinek tanulmányi; eredménye 3.5-re csökkent. Hitónkon okulva vállaltuk április 4 tiszteletére, hogy fokozottabb segítséget nyújtunk a gyengébb tanulóknak, hogy felszámoljuk az alacsony tanul- máiniyi eredményt Hortobágyi András aknásztaniolyam hallgatója Üzemeink Salgótarjáni Üveggyár A Salgótarjáni Üveggyárban már 1068 dolgozó teljesítette szocialista munkavállalását. Az üveggyár korn-m-unist árnak lelkes harca eredményezte, hogy a vél I al áttevőknek több -mint 80 százaléka eleget tett kötelezettségének. A- föl ajánlás teljesítéséért folytatott küzdelemben élenjárt a Huram Sándor kikó- préselő brigádja, amely vállalta, -hogy az előmányzott kész üvegárun, felül 6521 darabot készít el. Vállalását 113 százalékra tehesítette Ugyanilyen eredményt ért el Vainya István toikó- préseiő brigádja is. Kiváló ered* menyével -mutatott példát Bauer Gusztáv kehely-fúvó-britgládja, amely a vállalt 72-464 forjnt értékű áru helyett 143.612 forint értéket termelt. Vállalásukat így 180 százalékban teljesítették. Teljesítette vállalását Szlovéné sók Ferenc korongos csiszoló is, aki már újabb vállalást tett, hogy március 3t-re az 1953-as év harmadik negyedéves tervét teljesíti. Gyárunk dolgozói még jobb eredményekkel büszkélkedhetnének, ha a nyersanyagszállító üzemek jobb minőségű anyagot szállítanának. Termelésünket akadályozta az, hogy a budapesti savgyár olyan glauber-sót szállított üzemünknek, amelyben sok voíTt a kén* tartalom, -mely az üveg minőségére volt rossz hatással. Ezáltal lényegesen jelentkezett a ee- fejt, de több óra esett ki a termelésből is. König Rezső bér és termelési felelős Zagyvapálfalvi Bányagépgyar Üzemünknél 12 brigád áí! versenyben, A brigádok között folyó versenyben jó eredményt értek el Szabó Imre és Unamecz József lakatos brigádjai, valamiint Körmöczi László és Ge- bu-r Gusztáv kovácsok. Az üzemek közötti páirosver- seny-ben a tíz üzem közül a lakatosüzem harcolta ki magának az elsőbbséget, 156.8 százalékos eredménnyel. Második a kovácsüzem, mely 149.3, haitim ad ik helyezést a kül- eő szerelési csoport érdemelte ki, me’.-y 133.8 száizaíékos átlagteljesítményt ért el. Ezenkívül a forgácsoló és az öntöde-üzem között külön verseny serkenti a dolgozókat _ a nagyobb eredmény elérésére. Ebben a versenyben az öntöde üzem érdemelte ki az elsőbbséget, mert az összes haitánidős munkákat időben elkészítették, s igazolatlan hiányzás is csak eg” volt. A 100 százalékon alul teljesítők számát 1 főre csökkentették. Ezzel Sizemben a forgácsoló üzemiben igazolatlanul távolmaradtak; Danes; Károly, Mankó Imre és Zeke Gábor tanulók. A későnjövés következtében penig 1.39 óra esett ki a termelésből. Fegyelmezetlenül jártak munkába: Angyal Gvula, Pusnik Éva, Pepsicki Béla. Emellett azonban sok még'a, Í00 százalékon aluj teljesítő ;s. _ 15 dolgozó .maradt le a t-ervtel-jesí- t őssel. A »elejt csökkentés ben sem értek el jó eredményt. Több, mint 2700 forint értékű 6élejtet gyártottak. Az üzem műszaki vezetőinek és a termelésben élenjáró dolgozóknak többet kell foglalkozni a 100 százalékon alul teljesítőkkel és az új dolgozókkal, hogy a forgácsoló-üzem is olyan eredményt tudjon elérni, minit versenytársa, az öntöde-üzem. Rátkai Andor, ZagyvapáífalvS Bányagépgyár ÜB-alinöke
