Szabad Nógrád. 1953. február (9. évfolyam. 10-17. szám)
1953-02-04 / 10. szám
2 SZABAD ftSCRAD 1053 februir 4. \ Mag yar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról A Magyar Népköztársaság Mi. hisztertanácsa határozatot hozott az 1953. évi tavaszi mező gazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról. A határozat fontosabb részeit az alábbiakban ismertetjük. A határozat bevezetője kimondja: a mezőgazdaság dolgozóinak legfontosabb feladata az őszi szántás-vetés mulasztó sainak pótlása, a tavaszi tailaj- munkának, a korai növények vetésének és művelésének a lehető legkorábbi megkezdése. Az ország szántóföldjének egyetlen talpalatnyi része sem maradhat vetetlenül, műveletlenül. A minisztertanács felszólítja a mezőgazdaság dolgozóit, hogy a tavaszi munkát jó minőségben a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával végezzék, hogy túlszárnyaljuk az idei évre előírt- termésátlagokat. A mező- gazdaság irányító szervei szün tessék meg az irányításnak és az ellenőrzésnek az ősszel még tapasztalható hiányosságait, bürokratikus módszereit. Ne hátráljanak meg a nehézségek előtt és csírájában fojtsanak el minden ellenséges kártevő kísérletet. Az egyéni gazdálkodók, a tsz-ek tagjai, a gépállomások és az állami gazdaságok dolgozói legjobb tudásukkal készítsék elő és a lehető legkorábban kezdjék meg a munkát a jó termés, dolgozó népünk bőséges ellátása érdekében. V. ' A határozat első része megállapítja, hogy a szántóföldek teljes megműveléséért és a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazásáért az állami gazdaságokban az igazgató, a tsz- ékben az elnök, az egyéni művelés alatt álló területeken a tulajdonos, illetve a ténylegesen gazdálkodó személy, az állami tartalékingatlanokon a helyi íöldművesszövetkezet ügyvezetője a felelős: Az ellenőrzés az állami gazdaságok irányító szervének, illetve a megyei, a járási és a községi tanácsoknak a kötelessége. A határozat elrendeli, hogy a községek egész szántóterületére meg kel! állapítani a művelésre kötelezett gazdaságot, vagy személyt. Ezért az illetékes minisztériumok február 20-ig értesítik a községi tanácsokat, hogy a községben hány ka-tasztráiis hold a minisztériumokhoz tartozó szántóterület. Február 20-ig a járási tanácsok is közük a községi tanácsokkal a község termelőszövetkezetei szántó- területének nagyságát. A községi tanács február 28-ig köteles mind az egyénileg dolgozó parasztok, mind a tartalékföldeket kezelő földművesszövetkezetek figyelmét felhívni, hogy gondoskodjanak szántóterületük megműveléséről. II. A határozat második része élőírjai, hogy az állami gazdaságok, a tsz-ek és a különböző szántóföldi termelést folytató állami vállalatok jóváhagyott termelési tervük alapján kötelesek a növénytermelés tervét teljesíteni. Az egyénileg gazdálkodó, ha őszi kenyérgabona-vetését nem teljesítette,'a hiányt elsősorban tavaszibúzával, illetve egyéb tavaszi gabonával köteles pótolni. A minisztertanács határozata szerint a vetéseket úgy kell végezni, hogy aiz őszi és a tavaszi gabona vetésterülete együttesen az ország szántóterületének 45 százaléka legyen. A burgonya vetésterületét az egyes termelők földjének nagysága arányában keil meghatározni. Minden termelő szántóföldjének legalább hét százalékán köteles napraforgót termelni. A községi tanácsok aiz egyénileg gazdálkodók előzetes meghallgatása után, február 28-ig szabják meg, hogy azok mennyi burgonyát és napraforgót kötelesek termelni. A határozat kimondja, hogy a mezőgazdasági igaerőtulajdono- sok a tavaszi munkai során igaerejükkel kötelesek állandó és folyamatos munkát végezni. Ezért a községi tanács minden ígaerőtulajdonost, aki már saját földjén elvégezte az esedékes munkát, kötelezhet arra, hogy ágaerejével ott segítsen, ahol erre szükség van. A végzett munkáért a hivatalosan megállapított munkadíjat fizetik. III. A határozat harmadik része részletesen foglalkozik a tava szi munka előkészüieteivel és felhívja a figyelmet arra, hogy a téli hónapokat mindenütt jói használják fel a munka meg szervezésére. A tsz-ek és az egyéni termelők saijátmaguk gondoskodjanak teljes tavaszi vetőmagszükség létükről. A tsz-ekben február 28-ig gondoskodjanak a vetés területhez szükséges vetőmagról és azt gondosan őrizzék meg. Az I. és a Ií. típusú tszcs-kben a tagok részesedésük arányában adják át és a vetés kezdetéig központilag tárolják a vetőmagot. A hiányt mind tsz-ek, mind az egyénileg gazdálkodók csere vagy vásárlás útján pótolják. Tavasszal csak gondosan válogatott, tisztított és szükség szerint csávázott vetőmagot sza. had elvetni. Ezért az állami gaz daságok, a tsz-ek és az egyéni termelők február 28-ig végezzék el a magtisztítást és a csává zást. A határozat pontosan meg szabja, mekkora területen ke! jarovizáit magot vetni, s felhívja a figyelmet arrai, hogy minél több vetőmagot, melegítsenek a napon vetés előtt. A minisztertanács határozata felelőssé teszi az állami gazda ságok és a gépállomások igazgatóit az összes erő- és munkagépek kifogástalan javításáért. Á gépek javítását február 15-ig be kell fejezni. A tsz-ek és az egyénileg termelők február 28-ig javítsanak ki minden felhasználható ekét, boronát, simítót, hengert, vetőgépet. A tsz-ek február 15-ig kössék meg a szerződést a gépállomásokkal. A földművelésügyi’ miniszter és az állami gazdaságok és erdőle minisztere a tavaszi munka megkezdése előtt ellenőrzi az állami gazdaságok, a tsz-ek, gépállomások és a községek előkészületeit. Az állami gazdaságokban és a gépállomásokon február 15 és 20 között, a tsz- ekben február 20 és 28 között tartanak helyszíni szemléket. A községekben a helyi tanácsok feladata az egyéni termelők előkészületeinek ellenőrzése. IV. A határozat negyedik része hangsúlyozza, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkát a fejlett agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazásával kell elvégezni. Ezért még a télen be kell fejezni az őszről elmaradt mélyszántást. A tavaszi talajefőkészítést a lehető legkorábban meg kell kezdeni és a legrövidebb idő alatt végre kell hajtani. Ott, ahol a mélyszántást nem végezték el, a talaj tavaszi szántását — amint a talaj állapota megengedi — aizönna! kezdjék meg és legkésőbb 8 napon belül, fejezzék be A szántással egy- időben fogasolni kell. A felszántott földeken, amint rá lehet menni a talajra, a simítózást (fogasolást) rögtön meg kell kezdeni és három napon belül be kell fejezni. Az összes szántóterületek felszántásának és simítózásának (íogasolá^ának) végső határideje: március 31. A frissen szántott és simítózott területen a vetésig fogasolással, illetve kultivátorozássai készítsenek jó vetőágyat. A határozat kimondja: a termésátlag fokozása érdekében felkeli használni minden rendelkezésre álló istálló- és egyéb szervestrágyát. Az ősszel nem alaptrágyázott gyapoiterületekre tavaszi talajeiőkészítés előtt 50—150 kiló szemcsézett szuperfoszfátot kell kiszórni. A kihordott trágyát jó! be kell munkálni a talajba. Azok az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, amelyek az őszi mélyszántást elvégezték, február 28-ig a táblák szélére szarvasokba hordják ki és földeljék le az istállótrágyát. ' Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben általánosan be kell vezetni a trágyakezelés fejlett módszereit. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere február 15-ig adja ki az erre vonatkozó utasítást. Ennek intézkednie kell arról, hogy valamennyi állami gazdaságban, legalább a termelőszövetkezetek 50 százalékában, az állami gazdaságok trösztjeinek, a tanácsok mezőgazdasági osztályainak főagronómusai és a gépál lomások agronómusai a helyszí nen mutassák be a trágyakezelés fejlett módszereit és állandóan ellenőrizzék ezek alkalmazását. A mák, a tavaszibúza, a borsó, aiz olajlen, a rostlen, a lencse, a bükköny, a hagyma, a füves herék vetését, amint a talajra rá lehet menni, meg kell kezdeni és legkésőbb március 15-ig el kell végezni. A tavasziárpa, a zab, a lucerna, a yöröshere, a baltacím, a napraforgó, a «sillagfürt, a cukorrépa és a takarmányrépa vetését akkor keil elkezdeni, ha a talaj hőmérséklete elérte aiz 5—8 Celsius-fokot, s április 10-ig be kell fejezni. A burgonya, a szója, a csicsókái, a cirok, a csumiz, a köles, a marhakáposzta, az Alföldön a kender, a bab és a> kukorica vetését 8—12 Celsius fokos talajhőmérsékletnél meg kell kezdeni és április 30-ig be kell fejezni. Az északi és a dunántúli megyékben a kender, a bab és a kukorica vetését május 5-ig kell elvégezni. A gyapotvetést 14 Celsius fokos talajhőmérsékletnél kell megkezdeni és április 30-ig befejezni. A ricinus és a késői napraforgó vetését, ai dohány palántázását május 20-ig, a fűszer- paprika palántázását május 31-ig kell befejezni. E munkákat 12—16 Celsius fokos talajhőmérsékletnél kell megkezdeni. A különböző növények vetését gyorsan el kell végezni. A tavaszibúzát, a tavasziárpát és a zabot az állami gazdaságok 3, ai termelőszövetkezetek és az egyéni termelők 6 munkanapon beiül; a burgonyát, a kukoricát, a napraforgót és a cukorrépát az állami gazdaságok 5, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők 8 munkanapon belül; a gyapotot az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők egyaránt 5 napon belül kötelesek elvetni. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere az országos határidőn belül megyénkint és trösztön- kint állapítja meg az egyes növények vetésének végső határidejét. Á határozat intézkedik a vetés fejlett módszereinek alkalmazásáról is. A tavaszi gabonát az állami gazdaságok legalább 40.200 holdon, a termelőszövetkezetek legalább 60.000 holdon, a rostlent pedig az állami gazdaságok is, a • tsz-ek is egész vetésterületükön vessék kereszt- sorosán. Az állami gazdaságok legalább 43.400 holdon, a termelőszövetkezetek pedig legalább 175.000 holdon négyzetesen vessék a kukoricát és a napraforgót. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek elsősorban a frissen trágyázott földbe vessék. Ahol erre nincs mód, ott a kukorica és a burgonya terméshozamát fészek- trágyázással növeljék. A .tavaszi szántás-vetéssel egyidőben el kell végezni az őszi vetés, a rétek és a legelők télvégi és koratavaszi ápolását. A földművelésügyi miniszternek gondoskodnia keil arról, hogy a kultúrmérnöki és belvízrendező hivatalok idejében levezessék a belvizeket. Ebben a munkában az állami gazdaságok, a gépállomások, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők gépi, iga- és kézi erejükkel kötelesek segíteni. Amint a talajra' rá lehet menni, az állami gazdaságok, ai termelőszövetkezetek és az egyéni termelők a felfagyott őszi vetéseket azonnal hengerezzék meg. A fagyveszély elmúltával azonnal, de legkésőbb április 15-ig meg kell fogasolni a jól áttelelt őszi vetéseket. A gyengén telelt és a későőszi vetéseket fejtrágyázni kell. Az állami gazdaságok legailább 100.000, a termelőszövetkezetek legalább 150.000 holdon pétisó, illetve komposzt-, vagy szemcsézett trágya felhasználásával végezzék el ezt a munkát. Emellett fel keil használni a különböző hulladéktrágyákat, így például a hamut, a baromfitrágyát stb. A rétek, a legelők .és az évelő szálastakarmány-vetések ápolásánál elsősorban a hengerezést, a gyomirtást és a talajegyenge- tést kell elvégezni. A határozat intézkedik arról is, hogy a vetéseket miként kel! megmenteni a különböző kártevők pusztításától. V. A határozat ötödik része hangsúlyozza, hogy a tavaszi mezőgazdasági munka végrehajtását gyors- és megbízható jelentésekkel, helyszíni vizsgálatokkal kell ellenőrizni. A kötelezettségüket nemíeljesítőket felelősségre kell vonni. A hamis jelentést adókat bűnvádi úton vonják felelősségre. A helyi tanácsoknak április 10 és 20 között valamennyi községben határszemlét kell tartamok, s meg kell áliapítaniok a szántóterület megművelésének mértékét. Azo kát a termelőket, akik aiz időszerű mezőgazdasági munkála tokát nem végezték el határidő re, kötelezzék a mulasztás pótlására. Azok ellen pedig, akik a felszólítás után sem művelik meg földjüket, a községi tanács ■köteles eljárást indítani. Azokat a községi tanácselnököket, akik nem gondoskodnak a miniszter- tanács határozatában előírt mezőgazdasági munkák végrehajtásáról, a belügyminiszter felelősségre vonja. Szégyen Kozárdra... Mi, Kozárd község dolgozó parasztjai, elvárjuk a tanácselnöktől' és helyettesétől, hogy minden téreh példát mutassanak. De sajnos, ez nincs meg Kozárdon. Kabács Ferenc feketén vágta le borjúját, habár tudta, hogy ezt nem szabad. Kabács Ferenc most elnökképző iskolán van. Az elnökhelyettes a feíkete- v ág ás sál súlyosan megsértette e határozatokat, ami nagy szégyent jelent Kozárdra. Nagy Gábor, Kozárd. Szerkesztőségünk kérésére a pásztói járási tanács kivizsgálta az ügyet, eszerint megállapítást nyert, hogy Kabács Ferenc kozárdi VB-elnökhe- lyettes feketén vágta le borjúját, amelyért ellene a bűnvádi eljárás megindult. A februári tanácsülésen Kabács Ferenc tanácselnök belyettességéfoői vissza lesz hívva. MEGYÉNK BÜSZKESÉGÉ Romhányi Borbála, mint munkagépkezelő került a ka- rancskeszi gépállomásra. Minden vágya az volt, hogy felelős traktorveze.'ő lehessen, hogy a gépi talajmüveléssel segítse a dolgozó j.arasztok jobb életének kialakítását. » 1952-ben tette le a traktor- vezetői vizsga első fokozatát, hlég ugyanebben az évben felelős traktorvezető lett. A nyár folyamán villanycséplögéppel csépelt a karancskeszii szérűkön. Mint fiatal traktoros, bátran megállta helyét a munka frontján. napi normáját majdnem minden esetben túlteljesítette. A cséplési munkák befejeztével a litkei Petőfi termelőcso- portnah ment szántani. Minőségi - munkát végzett. Később a mihálygergei tszcs-nek Szántotta a főidet őszivetés alá, amit nagyrészben saját maga be is vetett, a 32 soros vetögépjével. Ma már 20 hold kereszt sorosan bevetett búzavetés szépen zöldéi és nagy termést ígér. A termelöcsoportban idegenkedve fogadták Rom- hányi Borbáláit. Azt tartották, „a női traktorista nem tud jó munkát végezni", Ma már megváltozott a véleményük, hisz saját maguk győződtek meg Romilányi Borbála jó munkájáról. Romhányi Borbála nem ismert fáradságot a munkában. Keni egy alkalommal föláldozta vasárnapját is az őszi vetés meggyorsítása érdekében. Kitartóan harcolt a magasabb terméshozamért. Most szorgalmasan kiveszi részét a téti gépjavítási munkából. rendszeresen résztvesz a politikai oktatáson, így készül a tavaszi munkára. Eves tervét, mivel tavasszal igen rossz körülmények között szárított (parcellaföldeken szántott), saját hibáján kívül 81 százalékra teljesítette. Ezzel elérte azt, hogy a traktoristák közül ő lett a második a tervteljesítésben. Ezzel sok férfit szégyenbe hozott. Romhányi Borbála múlt évben végzett jó munkája után kiérdemelte, hogy a párt tagjelöltje tegyen. Romhányi Borbála élt az alkotmány által biztosított jogaival, erre nevelte leánytestvérét is, aki ugyancsak már a karancs• keszi gépállomás dolgozója DÉVAI ISTVÁN, politika helyettes karancskeszi gépállomás Csesitve község dolgozó parasztjai 116 százalékban teljesítették első negyedévi baromfi begyűjtési tervüket Petrás Veronika, a Szabad Nógrád Csesztve községi levelezője alig három hete, hogy beszámolt Csesztve község dolgozó parasztjainak begyűjtési versenymozgalmáról, a dolgozó parasztok nagyszerű munkavállalásairól. Petrás Veronika levelezőnk ma már arról számol be levelében, hogy a község dolgozó parasztjai becsülettel teljesítették vállalásukat: „községünk első negyedévi baromfibegyüj- tési tervet január 30-ig 116 százalékban teljesítette." Levelezőik, mint a csesztvei tanács nyilvántartója, azt a munkavállalást tette Rákosi elvt.áins születésnapjának tiszteletére, hogy a gezdalajstrom második részének elkészítését határidő előtt befejezi. Levelezőnk írja: „Vállalásomat január 29-én teljesítettem." Tanulj tovább az általános gimnáziumban P erő elvtárs egyik beszédé^ ben ezeket mondotta: „Ot év alatt nem kevesebb, mint százezer új. magasképzeltségü szakemberre lesz szüksége az országnak, mert nyilvánvaló, hogy az új technikai felszerelés, az új gépek, az új, magasabb színvonalú ipari és mezőgazdasági termelés mind több szakembert követel.” Ezek a szavak mutatják meg az utat az általános iskolák VIII. osztályos tanulói számára. A tanulás hazafias kötelesség. Hazánk felvirágoztatásának egyik fontos eszköze. Az egyetemek különböző karai képezik az új mérnököket, orvosokat, stb. De mielőtt valaki mint orvos, vegyész, gépészmérnöki kémiatanár, jogász stb. akarja szolgálni népét, előbb az általános gimnáziumot kell elvégeznie, mert ez az iskola vezet elsősorban az egyetem karaira. Az általános gimnáziumnak két tagozata van: reális és humánus tagozat. Mindkét tagozatra fiúk és leányok egyaránt beiratkozhatnak. A reális tagozat elsősorban természettudományos műveltséget nyújt. Ezen a tagozaton azok a tanulók végzik tanulmányaikat, akik a szocializmus építéséből mint orvosok, mérnökök, biológusok, kémikusok, fizikusok akarják kivenni részüket. A humán tagozat, társadalomtudományos ismereteket nyújt. Ez a tagozat adja a szocializmus számára a leendő jogászokat, bírákat, tanárokat, gyógyszerészeket. A második osztálytól kezdve latint is tanulnak a növendékek és az orosz nyelv mellett második osztálytól kezdve egy nyugati nyelvet is tanulhatnak rendkívüli tantárgyként: németet, franciát, olaszt vagy angolt. A megye területén Salgótarjánban és Balassagyarmaton van általános gimnázium. Az oktatómunka délelőtt folyik, s a tanulók napi öt, illetve hat óra szakoktatás keretén belül sajátítják eb az anyagot. A szemléltető oktatást nagyban elősegítik az iskolák jól felszerelt szertárai. A kémiaórákon alapos kísérleteken keresztül győződhetnek még a tanulók az elméletben tanult anyagról. A természettudományos műveltség elmélyítését segítik elő a kísérleti órák, amelyeken a tanulók saját magúk által végzett kísérleteik alapján nyerhetnek alaposabb tudást. Az irodalmi műveltség fejlesztését szolgálja ez iskola ifjúsági könyvtára: rjélután a tanulók egyéni ta•* * nulássál készülnek a másnapi órákra. A vidékről bejáró és az otthoni, nyugodt tanulási lehetőséggel nem rendelkező tanulók részére délutáni tanulószobai foglalkozással gondoskodik az iskola a zavartalan tanulási lehetőség megteremtéséről. A t3-. nulók több mint negyei) része veszi igénybe népköztársaságunknak ezt a juttatását. Itt a növendékek meleg ebédet kapnak minimális árért, vagy a< rászorulók teljesen ingyen. A bejárni nem tudó tanulók diákotthoni elhelyezést kapnak. Az iskola munkáját szervesen egészíti ki a szakköri munka. A szakkörökben a tanulók öntevékeny gyakorlata támasztja alá az elmélet igazságait. A vegytani szakkör széleskörű lehetőséget nyújt a különféle anyagók tulaj dons ágainak v i zs gála tára. Például arra, hogyan készülnek gyógyszereink, stb. A matematikai szakkör segítséget nyújt a tanulóknak, hogy ismereteiket a középisikol ában előírt anyagon túlmenően is kiszélesíthessék. Ez a szakkör építi a hidat a műegyetem és a többi olyan intézmény felé, ahol a matematika fontos tantárgy. A biológiai szakkör az élő természet megismerését segíti elő azoknak a íucfomanyós” módszereknek elsajátítása révén, amelyek a kísérleti mezőgazdaságban, orvostudományban és a kutatómunkánál használatosak. A szakkörök nyilvános ülésein más iskolák, szülők és egyéb érdeklődők is részivehetnek. Meggyőződhetnek az ott folyó munkák előnyeiről. Az iskolák közösségi szellemének kialakítását, hazánk természeti kincseinek megismerését szolgálják a tanulmányi kirándulások. Minden osztály évenként legalább két kirándulást rendez. Ezeken a kirándulásokon a város üzemeinek, a környék nevezetességeinek megismerésén kívül a növendékeknek alkalmuk nyílik hazánk távolabbi részeinek a megismerésére is. Élményekkel gazdagodva térnek hazat Aggtelekről, Galyatetőről, Kékesről, Budapestről, vagy más nevezetesebb helyekről. A tanulás mellett szabadidőben a sportból és az iskola kulturális életéből is kiveszik részüket. Sportversenyek, műsoros kuitúr-délutánok teszik változatossá a szabadidőt. Evenként pedig az egész város és környék dolgozóit megmozgató, egész estét kitöltő kultúrműsort ad az iskolai színjátszógárdája. A gimnáziumi életről Benyo" vies Ilona IV/c. osztályos tanuló így nyilatkozott: „Jó tanulással, szorgalommal és jó tanulási eredménnyel akarom meghálálni Rákosi elvtárs, a párt szerető gondoskodását. En és osztálytársaim is tudjuk, hogy csak így bizonyíthatjuk be, hogy méltók vagyunk népünk bizalmára, arra, hogy ma olyan iskola falai közt tanulhatunk, amilyenről apáink még álmodni sem mertek. Ez a gondolat kell hogy áthassa a Vili. osztályos, továbbtanulásra jelentkező tanulókat is. Tanulásunkat szeretettel segítik elő nevelőink, ezenkívül tanulópárok segítenek a gyengébbeknek, amíg meg nem értik a nehezebb anyagrészt. A tanulószobákban jó melegben* tanári segítséggel tanulunk. Ilyetf tanulási lehetőség mellett a!a> kult ki iskoláinkban a szociálist diáktípus, akik innen kikerülve^ képesek lesznek a szocializmut építésében aktívan résztvenm." .