Szabad Nógrád. 1953. február (9. évfolyam. 10-17. szám)

1953-02-04 / 10. szám

1953 február 4. SZABAD N?(gb1d 3 A Kossuth-brígád egy napja Iparunk egészét tekintve meg­állapíthatjuk, hogy szocialista iparunk gyors ütemben, egész­ségesen fejlődik, s ha a még fennálló jelentős hibákat és hiá­nyosságokat kiküszöböljük, min­den lehetőségünk megvan arra, hogy a továbbiakban újabb és jelentősebb sikereket érjünk el... Jelentősen emelkedett a vaskohászatban a munka terme­lékenysége 1952 folyamán ... Nagyobb mértékben, mint 1952- ben és a megelőző években tet­tük, kell, összpontosítani a ren­delkezésünkre álló eszközöket az alapanyagipar különféle ágainak... a vaskohászatnak az eddiginél gyorsabb fejleszté­sére. — mondotta Gero elv,- társ a november 29-én a Köz­ponti Vezetőség ülésén. Erre a feladatra gondolt január 30-án a reggeli műszak meg­kezdése előtt Kovács Nándor, a Vasötvözetgyár Kossuth-brígád Ill-as kohójának vezetője is. A műszak megkezdése előtt már egy negyedórával megjelent a munkahelyén, hogy ’az éjszakai harmad brigádvezetőjétől, Csör­ge Lajostól érdeklődjön az üzem menetéről. A többi .mun­katársai még nem érkeztek meg az üzembe, de ő már a saját munkahelyére, a harmadik ko­hóhoz megy, hogy alaposan megvizsgálja a kohó állapotát, közben észreveszi a feléje köze­ledő Csörge Lajos brigádveze­tőt,, aki mindjárt panasszal for­dul feléje. T- Még mindig sok a füst, ami a hőséggel párosulva ne­hézzé teszi még a lélegzést is. A mai taggyűlésen kérd a párt- szervezet segítségét, hogy sze­reltessék már föl a régen ígért szellőző-berendezést. Kovács elvtárs megigérte munkatársának, hogy kérését teljesíti, majd a brigádvezető­nek mondja: —’ Te Csörge elvtárs! Az éj­jel mennyi anyagot raktatok be a kohóba? Nézted-e a verseny­táblát? Tudod-e már, hogy munkatársaimmal — mondta nem kis büszkeséggel — a teg­napi napon milyen eredményt értünk el? Több, mint másfél- szeresére teljesítettük a tervün­ket! 32 keverést raktunk be és 157 százalékos eredményt ér­tünk el. Az éjjeles brigádvezető egy erős kézfogással fejezte ki el­ismerését az elért eredményért, majd röviden azt válaszolta: — Mi az éjszaka 28 keverést raktunk be, s nagyon vigyázza tok ezen a műszakon, mert ha sokat adagoltok, a kemPnce nem tudja földolgozni, s akkor az anyagból csak salak lesz. Vigyázni "kell a selejtre, érre Rákosi és Gerö elvtárs is fel­hívta figyelmünket. A két brigádvezető a ke­mence felé fordult és Csörge elvtárs a kezével mutatta meg a, tűztengerben azt a helyet, ahol különös figyelemmel kell végezni a munkát. Majd egy kézfogással elbúcsúzott Kovács Nándor brigádvezetőtől. Alig lépett kettőt-hármat, félig visz- szafordulva kiáltotta: „De a tervet ma is túlteljesítsétek!” kőiben megérkeztek a briigá d többi tagjai és elfoglalták he­lyüket a hőséget árasztó kohók körül. Megkezdődött a harc a terv túlteljesítéséért. Kovács elvtárs először az elektródák le­tisztításához készülődött, s ke­zében a hosszú rúddal a’nyers- anyagot túrta szét a fehéren izzó tűz felett. A többiek ez­alatt az előre elkészített anya­got lapáttal keverték. Már hosszú idő óta együtt dolgoz­nak. Az anyag összekeverése után megkezdték a kohó táplá­lását. Lapáttal szórták atűzten- gerbe az összekevert anyagot. Az adagolást Lefejezve, egy-két percre a brigádvezető köré gyü­lekeztek, aki kezével magyará­zott, közölt valamiit munkáié r- saivali A kohók zajától csupán annyit lehetett hallani a brigád - vezető szavaiból: ■ '— Tegnap szép eredményt értünk el. 157 százalékra telje­sítettük napi tervünket... de kötelességünk, hogy a mai mű­szakon is túlteljesítsük a ter­vünket. Ehhez pedig közös aka­ratra van szükség, s akkor végre tudjuk hajtani a ránkbí­zott feladatot, amit tőlünk pár­tunk elvár. Ti, mint fiatal har­cosok, megtiszteltetésnek érez­zétek pártunk bizalmát. — A brigád tagjai' megértették Ko­vács‘elvtárs útmutatását, s ígé­retet tettek arra, hogy ezen a napon is túlteljesítik a tervü­ket. A megbeszélés után serényen mindenki munkához látott Szer­számjukat még erősebben mar­kolták meg, mozdulataikon látni lehetett, hogy Ígéretük bevál­tása érdekében a legnagyobb áldozatot is képesek megtenni. Minden kis időt a termelés ér­dekében eltölteni, hogy á csa­tát megnyerjék, ai tervüket túl­teljesítsék. Pontosan, figyelmesen végez­ték munkájukat. A védőszem­üvegükön ' keresztül vizsgálgat- ták a kohó állapotát, s a ke­zükben lévő lapáttal egyre se­rényebben táplálták a falánk tűztengert. Munkájuknak meg­lett az eredménye, mert 1 óra­kor már sisteregve zúdult a tartályokba a fehéren izzó,, fo­lyékony szilícium, mely osapo- lás közben szikraesővel szórta tele a helyiséget. A csapolás alatt, fenn a kú- uoió körül még nagyobb lendü­lettel végezték munkájukat a Kossuth-brigád tagjai. Mindnyájan éreztá, hogy kö­telességüket teljesíteni kell, és ezért dolgoztak olyan kitartóan, szívósan, s egyre bizakodóbban nézegettek egymás szemébe, mintha egymástól nyernék az erőt, s a biztatást. Mindenki szemében az örömfény jele tük­röződött, mikor műszak végén Kovács Nándor elvtárs nagy lelkesedve azt mondotta: „Ma is túlteljesítettük tervünket. 26 keverést adagoltunk be a ko­hóba. Munkánk eredménye ott látható — mutatott kezével a tartályokban még mindég vö­rösen izzó, de már kihűlőfélben lévő szilíciumra. — Eleget tet­tünk ezen a napon is kö­telezettségünknek. Kiérdemeltük pártunk bizalmát. így kel! min­den nap hatcölnunk ai terv ma­radéktalan teljesítéséért* hogy megvalósítsuk Gerö elvtárs hoz­zánk intézett szavait, hogy „országunkat a vas, az acél, a gépek országává kell változ­tatni”. Ennek megvalósítása ér­dekében kell nap nap után har­colni á terv maradéktalan tel­jesítéséért. Pályázati felhívás A népművelési miniszté­rium képzőművészeti főosz­tálya a népi díszítőművészeti és iparművészeti alkotómunka fejlesztése érdekében pályáza­tot hirdet népművészeti és iparművészeti munkákra, A részvevők három művészeti ágban készíthetik el pálya­munkáikat. Az első csoport­ban textilmunkák: hímzéseik, szőttesek, szőnyegek, varrott- és vertcsipkék készülnek, Ezeknél a munkáknál a mű­vészeknek fel kell hasznátniok a régi, népművészeti díszítő elemeket. A második csoport­ban a fai-, csont- és "szaru- faragványok szerepelnek. A pályamű veknek maii életünk használati és dísztárgyain a hagyományos népművészeti díszítő elemeiket kell ad ka 1 ­mazniok. Szerepelhetnek a pályázaton olyan aükotások is, amelyek mai életünk jeleneteit ábrázolják, akár önálló kom­pozíció formájában, akár pe­dig egyes használati cikkeken alkalmazott díszítésekben. (Pl. faragott, berakott, doboz, írókészlet stb.) A pályamunkák harmadik csoportja: fazekas- és ke­ramikus munkák. A részve­vőknek olyan használati és dísztárgyakat (korsó, teás­készlet, váza, kisebb figurális dísztárgyaik stb.) kell etké- szíieniök, amelyeken felhasz­nálják és továbbfejlesztik a népi fazekasművészet forma­kincseit és díszítő elemeit. Mindhárom pályázat nyilvá­nos, azokon minden népi dí­szítőművész és iparművész1 résztvehet, olyan művekkel, amelyek más pályázaton nem szerepelnek és egy évnél nem régebben készültek. A pálya- műveket 1953 április 20-ig kell beküldeni a Műcsarnok-» ba (Budapest, Hősök-tere), névvel és pontos címmel el­látva. A beérkezett munkát a népművelési minisztérium által kijelölt bizottság bírálja el. Az eredményt „április 30-án délután kettő órakor hirdetik ki a Műcsarnokban. Pályadíjak: valamennyi cso­port első 31ja 3000 forint, második díj 2000 forint, har­madik 1000 forint. A pályá­zattal kapcsolatos mindenne­mű felvilágosításért a népmű­vészeti intézethez (Bp„ L, Cor- vin-tér 8.) forduljanak. MSZT megyei küldöttválasztó értekezlet volt Salgótarjánban Nagyjelentőségű esemény színhelye volt vasárnap, február 1-én a gyönyörűen feldíszített acélgyári, kultúrterem. Az alap­szervi vezetőségválasztó tag­gyűlések és a járási küldöttér­tekezletek után a Magyar-Szov-. jet Társaság megtartotta a me­gyei küldöttértekezletet. A me­gye összes MSZT-szervezeteit képviselő küldöttek megválasz­tották a megyei választmányt és az MSZT második országos kongresszusának nógrádmegyei küldötteit. Beszámoló a végzett munkáról A küldöttértekezleten Falati Mihály elvtárs, az MSZT nóg­rádmegyei titkárhelyebtese szá­molt be arról, hogy az MSZT első országos kongresszusától eltelt két .év alatt milyen ered­ményt ért el Nógrád megyében az MSZT-mozgalom. A szervezetek száma 1950 decembere óta több mint 170 százalékkal nőtt. Ezen, idő alatt a taglétszám több mint 50 szá­zalékkal emelkedett. Komoly se­gítséget adtak az MSZT-szerve­zetek a pártnak, a. békebizott­ságoknak a békemozgalom, ki- szélesítése terén is. A Magyar- Szovjet Társaság a harmadik magyar békekongresszus előké­szítése ideién 115 békekisgyű- lést tartott, 251 MSZT-aktíva segített a békebizottságok szer­vezésében. A békekölcsönjegyzés idején majdnem 1000 MSZT-ak­tíva végzett politikai felvilágo­sító munkát. Segítette a párt- szervezetek munkáját kultúragi- tációval. A békemozgalom fej­lesztése terén azonban hiba volt, hogy nem küzdöttek az MSZT-aktívák sem eléggé az itt-ott fellelhető pacifista han­gulatok ellen, nem mozgósítot­tak eléggé a termelés terén való helytállásra. Kevésbbé tá­maszkodtak azokra a dolgozók­ra, akik aktív részvevői tudná­nak lenni a békemozgalomnak, de senkisem foglalkozik velük, nem bízzák meg őket feladatok­kal. , Elmondotta Falati elvtárs azt fe, hogy hiba volt az MSZT felsőbb szervei, részéről, hogy nem gondoskodott az újonnan beszervezett tagok foglalkozta­tottságáról, arról, hogy meg­kapják az új tagkönyveket, több helyen arról sem, hogy a szervezet élére vezetőséget ál­lítson és ez sok helyen hátrál­tatta a rendes szervezeti élet kialakulását. Hozzászólások az értekezleten A küldöttek hozzászólásaik­ban beszámoltak szervezetük munkájáról, az elért eredmé­nyekről és hiányosságokról. Bátran bírálták a járási és me­gyei titkárság munkáját. Török Ferenc elvtárs, a Rá- kóczi-bányatelep MSZT-titkára elmondja, hogy a szovjet mun­kamódszerek ismertetése milyen eredményeket hozott a szénter­melés emelése terén. Régebben sok volt a 100 százalékon alul teljesítő. így az üzem sem tudta teljesíteni tervét. Ma nem kis része van az MSZT-nek abban, hogy több MSZT-brigád alakult és ezek ma már 150— 160 százalékra teljesítik tervü­ket. Elmondta Török elvtárs, hogy a telepen dolgozók egyre jobban megszeretik az MSZT-t és ma már 112 tagja van ai szervezetüknek, az aránylag kis telepen. Bódi Jánosné Nógrádszakál- bóL beszédében foglalkozott a rendszeres tagdíjfizetés jelentő­ségével, «a rendszeres tagdíjfi­zetés az első fokmérője annak, hogy a tagok mennyire viselik [szívükön a> szervezetet*. Bátran bírálta a megyei titkárságot, amiért sokszor csak futólag vesznek részt egy-egy járási ér­tekezleten. Nem ülnek le, hogy az egészet végighallgatva, utá­na a járási vezetőséggel meg tudnák beszélni a hiányosságo­kat, hasznos tanácsokkal segí­teni a további munkát. Az. is hiba, hogy nem ellenőrzik eléggé a falusi szervezetek­nél a járási vezetőség mun­káját. Ugyanerről a hiányosságról beszélt Horváth elvtárs a ba­lassagyarmati járási MSZT-tit- kár is. Jogosan bírálta a me­gyei titkárságot azért, hogy október óta még egyetlen orosz nyelvtanfolyamot, aktívaképző tanfolyamot sem ellenőrzött. Jó módszerről számolt be Péter Béla II íny község kül­dötte, aki elmondta, hogy a kis 300 lakosú Ilinyben nemrégen indult meg az MSZT-tagszerve- zés, és már 35 tagja van a szervezetnek. A rendszeres szervezeti élet. kialakítása, a további tagszervezés si­kere és a pontos tagdíjfize­tés érdekben négy MSZT aktívacsoport között verseny indult. Az aktívák közötti versenyt és az egyes községek szervezetei közötti versenyt az egész me­gyében hasznos volna beindí­tani. Lelkes hangon mondta el Endrefalva küldötte, lekkel Jó­zsef né elvtársnő, hogy náluk Endrefalván is egyre jobban tu­datára ébrednek a dolgozók, hogy mennyi mindent köszön­hetünk a szabadságunk elnye­rése óta is a Szovjetuniónak. Es kétszeresen sokat köszönhet­nek a nők, akik csak a felsza­badulás óta egyenjogúak a fér­fiakkal. A Szovjetuniónak kö­szöntetik azt' is, hogy a mező­gazdasági dolgozók megismer­hették az egyedüli helyes utat, a nagyüzemi! gazdál­kodást. Beszélt apró], hogy számúikra, a tisEcs dolgozói­nak számára milyen 6okat jelentenek a szovjet módszerek, a szovjet gépek. «A nyáron ná­lunk szovjet kombájn aratott és az egész község csodájára járt, mert ilyent mi azelőtt még soha nem láttunk — mon­dotta az elvtársnő — egy nap alatt 15 holdat aratott le», lek­kel elvtársnő a járási küldött­értekezleten vállalta, hogy a kongresszus tiszteletére 50 új tagot szervez be az MSZT-be. A megyei küldöttértekezletén bejelentette, hogy ezt a vállalá­sát teljesítette. Sok-sok értékes hozzászólás hangzott még el az értekezleten és az idő előrehaladottsága miatt, még sok hozzászólásra jelentkező nem tudott felszólal­ni. Egy alapvető _ hiányossága azonban ezen az értekezleten is volt a hozzászólásoknak. Nem mondták el a küldöttek, hogy a szovjet módszerek alkalmazásá­val az ő üzemükben, községük­ben konkrétan milyen ered­ményt értek el. És az elkövet­kezendő időben az MSZT-ta- gok, vezetőségek legfontosabb feladata lesz, hogy a Szovjet­unió megismertetése terén ne csak a kulturális eredmények­I ről, hanem a szovjet módszerek eredményeiről is beszéljenek. A moharai gépál a téli gé Gépállomásunk dolgozói 1952 december 15-én szocialista mun­kavállalást tettek, hogy az erő­gépeket, vetőgépeket, tárcsákat, ekéket és különböző egyébb munkagépedet január 29-ig ki­javítják. Dolgozóink 16 nappal előbb teljesítették adott szavu­kat. Minőségileg befejezték a gépjavítást. Ezt az eredményt azért tud­tuk elérni mert már a múlt év szeptemberében hozzáfogtunk az alkatrészek legyártásához. így megteremtettük az előfeltételéi a téli gépjavítás zavartalan me­netének. Jól elrekesztett helyisé­geket állítottunk fel, amelyben három darab tüzielőiká'Iyfiiát he­lyeztünk el, amely biztosította a meleget a dolgozók részére. Eredményünk titka ijem utolsósorban az, hogy al­kalmaztuk a szovjet gép- és •'traktorállomások javítási módszereit. r Szalagrendszerűen javítottuk gé­peinket. Három brigád volt fel­állítva. Egy-egy brigádon belül külön volt differenciáljavító, iárószerlaezet- és egyéb _ felsze­relésekét javító dolgozó. így zökkenőmentesen nap mint nap .megszabott időre lett végre­hajtva a munka. A megszervezett brigádokon belül egy-egy párttag volt be­állítva, amely népnevelőmunká­val is segítette a gépjavítás sikerét. A népnevelő minden reg­gel összehívta a brigád tagjait, röviden megbeszélélk a napi llomás befejezte pjavífást feladatokat és a fennálló pro»: blémákat. így nap, mint nap kiküszöbölték a munkátgátló hi­bákat. A brigádok között élen­járt Fazekas Gyula brigádja, amely javítási tervét úgy az első, mint a második dekádban 150 százalékban teljesítette. Ugyanezt lehet elmondani Ko- sik Ferenc brigádjáról is. Ez a brigád DISZ-íagokból tevődik össze s el lehet róluk mondani, a gépjavításból derekasan ki­vették részüket, 145 százalékban teljesítették gépjavítási tervüket, Hogy határidő előtt elvégezhet­tük a gépjavítást, ebben nagy szerepe volt a versenynyilvános, ságnak. két és ötnaponkint értékel­tük a versenyt és a győztes brigádoknak ünnepélyes ke­retek között adtuk át a ver­seny zászlót. Ez elősegítette a versenymoz- galom kiszélesítését, a dolgozók versenyszellemét. Dolgozóink becsülettel harcoltak az önkölt- ségcsökkentésért is. Egy erő- gépnél 8000 forint megtakar!, tást értünk el. összesen gép­állomásunk a téli gépjavításban körülbelül 50.000 forint megta» ka rí tást ért el. Gépállomásunk dolgozói tehát megértették azt, hogy a na­gyobb terméseredményért folyó harc már a téli gépjavításoknál kezdődik. így minden trafctoris- tánk mihelyt a ta!ajá;ia>pot megengedi ki tud menni a terü< letre tavaszi munkát végezni, Fogelspergel Ottó Mohorai gépállomás, poJiitikal - helyettes Érdemes szövetkezni... Az olmulit vasárnap erdő- kürti, vanyairci, kálilói, erdőtar- csai, tnargósipu&ztaii, egyénileg dolgozó parasztok keresték fel a palotási „Május 1.” termelő­szövetkezetet, hogy tanulmá­nyozzák annatk fejlett állatte­nyésztését, növénytermesztését, hogy saját szemükkel győződje­nek meg a szövetkezeti tagok gazdag életéről. A küldöttek nagyonl sok olyan kérdést tették föl. amelyek csak azokat a dolgozó parasz­tokat érdeklik, leginkább, akik változtatni akarnak az eddigi gazdálkodási módon, akik a szö­vetkezetben keresik boldogulásu­kat. Olyan kérdéseiket teszek föl, mint „mi a jelentősége a négyzetes kukoricavetésnek, mi a jelentősége a hengerezésnek, hogyan végzi a szövetkezet a lucerna tavaszi ápolását, miért fontos a tavaszi vetőmag elő- csíráztatása”. Holló Imre szö­vetkezeti egronómus Orgoványi János szövetkezeti elnök minden fölvetett kérdésre gondosan, részletesen megadták a yálaszí. Amikor aztán a látottak ki­értékelésére került a sor, Flum- mender Endréné morgóspusztai 6 holdas dolgozó paraszfasszony így nyilatkozott: „Nagyon szép minden, a tagok gazdagabbak, mint mi, dolgozd parasztok. Nekem leginkább a baromfite­nyésztés tetszett. Megragadta a figyelmemet az, hogy a szö­vetkezet baromfijai már tóinak, mmúlunk, Morgőspusztán még nem. A látottak meggyőztek bennünket arról, hogy érdemes szövetkezni. Mi is azért jöttünk, hogy meggyőződjünk a szövet­kezés eredményéről. Mi meg is győződtünk, s azzal a tudattal megyünk haza, hogy megalakít­juk a termelőcsoportot Morgős­pusztán.” A berceli Vörös Csillag és a szandai Lenin tszcs állattenyésztési munkájáról Ahhoz, hogy az 1952—1954. évre szóló állattenyésztési ter­vünket sikeresen végre tudjuk hajtani, szükséges a megfelelő takarmánybázis, férőhely, a meg­felelő szakképzettséggel rendel­kező állattenyésztők biztosítása. Ma már hiteles bizonyítékok vannak csoportjainknál arra nézve, hogy mit jelent a jó és mit jelent ai hanyag dolgozók munkája, úgy a csoport-, mint népgazdasági vonatkozásban. A berceli „Vörös Csillag” fez­ben Szentgyörgvi András fejő- gulyás 1950 óta tagja a cso­portnak. Átvett akkor 15 darab tehenet, 3.6 literes fejési átlag­gal. Ugyanazon tehenektől 1951 - ben 10, 1952-ben 14.6 literes fe­jési átlagot ért el. Ezen ered­ményeket elsősorban az okszerű takarmányozással érte el. A ta­karmányt állandóan szecskázva és pácolva etette. Az abrakot érdem szerint adagolta. Etetést és itatást, valamint a fejest percnyi pontossággal végrehajt­ja. A tehenek gondozására is nagy súlyt fektet. 1952. évben bevezette a háromszori fejést, amellyel 2.6 literrel emelte a kétszeri fejessel szemben a fe­jési átlagot. Ez a csoport nem­csak hogy teljesítette tejbeadási kötelezettségét, hartem még sza­badpiacon is többezer liter te­jet értékesített. A borjakat mes­terségesen nevelte, amellyel te­henenként naponta 5.6 liter fe­jet takarított meg. A soronkö- vetkező elléseknéi folytatni fog­ja a mesterséges borjúnevelést. Szentgyörgyi András fejőgulyás most azon dolgozik, hogy se­gítője minél előbb elsajátítsa azokat a módszereket, amelye­ket eddig alkalmazott. Az eredmények elérését nagy­ban elősegítette az, hogy a cso­portnál megszervezték a takar- mányos brigádot, amely ponto­san ellátta az állatokat takar­mánnyal. A szandai „Lenin" termelő- csoportban nem folyik ilyen pél­dás szarvaismarhatenyésztés. A Lenin tszcs-nek 31 fejőstehene és 60 növendék szarvasmarhája van. Ennél a csoportnál állan­dóan váltakoznak az állatte­nyésztési brigád tagjai. A tehe­neket naponta egyszer itatják. Reggel 8 órakor kezdik az ete­tést és 11 órakor itatnak. Két órakor már megint etetnek, de them itatnak. A tehenek árpa- szalmát esznek, a lovak lucer­nát. A 12 darab tehéntől 38 li­ter tejet fejnek naponta.. A te­henek gondozatlanok, ugyan így a növendékek is. Ugyanakkora sertéstenyésztés, a juhtenyésztés vonalán, ahol a dolgozók lelki- ismeretesen végzik munkájukat teljes rend található. Ezekért a hibákért elsősorban a csoport vezetősége, az üzemi pártszervezet felelős, mivel nem elég nevelő és felvilágosítómun­kát végeznek a csoport tagja: között. Nem fogadják meg a járási tanácstól kapott szakta­nácsokat sem. A szandai „Lenin” termelő­szövetkezeti csoport úgy tudja kijavítani elkövetett hibáit, ha példát vesz a berceli Vöröá Csillag termelőcsoport állatte­nyésztési munkájából A meglé­vő hibát kitudják javítani, csak akarni kell. Bene István, ! a B gy. járási ■ tanács állatte* nyésztési agrooónTUsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom