Szabad Nógrád. 1953. január (9. évfolyam. 1-9. szám)

1953-01-28 / 8. szám

2 SZABAD A Ő til RÁD 1953 január 28. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Dobpergés közt Paul von Leftow-Vorbeck po­rosz-'tábornok, a XX. század elején a reakciós német sajtó kedvenc hőse volt. A tábornok hetykén félreosapott sapkás lény-képei a-zotä a császári gyar­mati propaganda, emléktárgyai közé vándoroltak. Von Letiow- Vorbcck később inkább arról lett nevezetes, hogy milyen kímé­letlenül bánt az akkori keletafri­kai német gyarmatok bennszü­lött lakosságával. Egészen a német hirodalom bukásáig ő volt a, gyarmati csapatok pa­rancsnoka. A weimari icjőkben a Rechstagban emésztette fel ré­gi dicsőségéinek maradványát, aztán pedig eltűnt a homály­ban .. 1953-4>en von Lettow-Vor- Ibeck váratlanul ismét felbuk­kant. A 82 éves tábornok kihúz­ta régi mundérját a nafta!in- bó! és távoli útra indult. A nyugatnémelországi lapok Jelentése szerint január 7-én a tábornok Nyugat-Németország- hó! repülőgépen a Délafrikai Unióba, indult. Utazása törül nagy hűhót csaptak. Mint a „Welt" című reakciós hamburgi lap fellengzősen írja: „Kairótól Fokvárosig pereg­nek a dobok a csapatoknál. Az afrikai vet rá nők várják a volt Német - Kel e ta ,f r i kg, p a r a n es nők át, aki már életében legendás sze­méllyé' vált.” Ugyan miért is ment ez a legendás személyiség” Déiafri- kába? Mint Düsseldorfból jelentik, von Lettow-Vorbeok kíséretében két gazdasági szakértő is van, akik elutazásuk előtt utasításo­kat kaptak a befolyásos nyugat­németországi gyáriparosoktól. Az amerikai segítséggel újjá­született nyugatnémetországi monopol töke Afrika felé nyúj­togatja csápjait.' A sajtóban időnként hírek jelennek meg ar­ról, hogy nyugatnérretországi vendégek látogatásokat tesznek a Délafrik,m Unióba, de távolról sem csiaik kirándulás céljából. 1951-ben, Port Elizabeth vá­rosában gépkocsigyárat kezdtek építeni, - amely német gyártmá­nyú „Votewagen” gépkocsikat gyárt majd. Az üzem közös né­met-amerikai vállalat lesz. Egv másik gépkocsigyár felépí­téséről híres német cég, a Mer­cedes-Benz folytatott tárgya, Iá soka,*. A Ruhrchemie A. G. és más ruhrvidéki vállalatok nagy­arányú megrendelést kaptak fel­szerelések' szállítására a Délaf­rikai Unióba. A Ruhrchemie résztvesz egv szintetikus benzin- gvár felépítésében a Délafrikai Unió területén, szintén közösen az amerikaiakkal. A nyugatnómetországi sajtó kiemeli, hogy von Lettow-Vor- beck „baráti kapcsol atban” van ismert dél afrikai Vezető szemé­lyiségekkel. Az öreg tábornok és utitársai ,,dobpergés közben” Ütik nyélbe a nyugatnémetorszá­gi monopol tőkések új, gyarmati üzletét. Elérhető, vagy elérhetetlen? Január Jl-én, a török egészségügyi és társadalombiztosítási miniszter sajtóértekezleten számolt be « törökországi egészség­ügy szomorú helyzetéről. A húszmilló lakossú Anatoliáhan például csak háromezer orvos van. Legtöbbjük természetesen magán gyakorlatot folytait. A törökországi állami kórházakban összesen 500 ápolónő van, holott a miniszter szerint — 40 ezerre lenne szükség. Kórház is nagyon kevés van és annyira zsúfoltak, hogy két beteg fekszik egy ágyban. A miniszter ki jelentetne, hogy az egészségügy! állapotok rendezéséhez nemcsak az egész török költségvetés, de még Ang­lia egész költségvetése sem volna elegendő. A miniszter ezzel azt mondotta, hogy az egészségügyi viszonyok megjavítása Tö­rökországban elérhetetlen dolog. Mint az adatokból kitűnik, az egészségügyi állapotok Török­országban csakugyan rendkívül elhanyagoltak. De ha azt a pénzt, amit a török kormány fegyverkezésre költ, kórházakra fordíta­nák, máris érezhetően fellendülne a helyzet és megjavulna a török lakosság egészségügyi ellátása. Új idők, új dalok Washingtonban áll az ünnep­ség. Az új, elnök hivatalba lé­pése alkalmiból rendezelt dísz- menet legfőbb ékessége Miss Burma, a nőstényelefánt. Az ele­fánt ugyanis a köztársasági párt jelvénye és *Miss Burma hivatott mr^f/szernélyesíteni mindazt a jót, amit a köztársa­ságiak nyújtanak. Miss Burma lába elé virágokat szórnak... Az országos szimfonikus ze­nekarnak az ünnepi , előkészüle­tek során eszébe jutott egy ame­rikai, aki mintegy száz évvel ezelőtt megszervezte a köztársa­sági pártot. Lincoln Ábrahám volt ez az amerikai. A zenekar elhatározta, hogy az új elnök tiszteletére rendezett ünnepsé­geken műsorába illeszti Copland zeneszerző „Lincoln képmása*’ című művét. Busby köztársasági párti kép­viselőházi tag követelésére a zenekart felszólították, hogy hagyja ki ezt a műsorszámot...,. Hogy miért? Először is Cop­land alkalmasint együttműkö­dött a kommunistákkal, másod­szor pedig miért kell Lincolnra emlékezni? Lincoln neve szoro­san összefügg a szabadságért és a demokráciáért^ a négerek fel­szabadításáért vívott harccal... Ma már mások az idők, mások a dalok... Mindegy, fő, hogy Burma, az elefánt vígan trombitálhat. Az ö megbízhatóságáról meg van győződve az Amerikaellenes Te­vékenységet Vizsgáló Bizottság. A nógrádmegyei tanács tbc-gondozóintézetének ernyöfényképszíírő szolgálata megkezdte működését i ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Pártunk és kormányunk egészségügyi gondoskodásának újabb eredményeként megin dujtak Nógrád megyében az er- nyofényképszűrő vizsgálatok. A szolgálat a salgótarjáni megyei tbc-gondozó intézet felügyele­te alatt és irányítása mellett dolgozik, amely intézet a me- gvei tanács egészségügyi 09z- íájyának szervezési, módszer­tani és pedagógia! kutató elán- intézménye a tbc elleni, küzde­lem területén. Ennek az évnek első felében mintegy 40.000 er- nyőfényképet fog készíteni a megye lakosairól és dolgozóiról Működése hatalmas fegyvert képvisel a tuberkulózis elleni küzdelemben. Általános ugyanis az a ta­pasztalat, hogy az emberek te kiníéiyes része nem tud eset, leges tüdőgiimökóros betegségé­ről és csak akkor megy orvos­hoz, amikor már a gyógyulásra legalkalmasabb időponton tűi van. Ennek a lehetőségnek egyik kiküszöbölést módját old­ja meg a mellkasról készült er­nyőfénykép, amelynek leolvasá­sa és kiértékelése a tüdőszűrő- vizsgálatok egyik korszerű módja. Az ernyőféüvképszűrő szolgálat tehát a dolgozót a munkahelyén, vagv akár a la­kóhelyén keresi fel és kezdemé­nyezi a vizsgálatot, felkutatja a beteg egyént. Az eljárás lényege abban áll, hogy a! röntgensugár által át­világított mellkas ernyőképét fotoberendezés fényképezi Je a/ átvilágítással egryidőben olyan filmre, amelynek nagysága a közönséges film nagyságával egyenlő. Ez az eljárás Abreau nevéhez fűződik és igen gazda­ságos, mert sokezer felvételt lehet készként kismennyiségü filmre. A vizsgálatra kerülő e győriről sr érné! y a zonos sági kartoniapot állítanak ki, majd a vizsgálandó és a karfonlap egyszerre kerülnek az ernyő alá, a lefényképezés egyazon film­kockára történik és így' a téve­dés teljességgel kizárható. A szolgálat napi teljesítménye egyelőre 600—800 ernyőfénykép, amely szám késeibb begyakor­lás és a gép bejáratása révén 1000—1200-ra emelkedik. Ma­gának a szolgálatnak az ellá­tásához a korszerű és precíziós gépi berendezésien kívül — me­lyet a Német Demokratikus Köz­társaság szállított számunkra, — öt fő szükséges: a vezető me­chanikus. két asszisztens, egy adminisztrátor és «SV technikai segéderő. Orvos tehát nincs a szolgálathoz beosztva, mert a filmfelvételek előhívás utáni le­olvasása és kiértékelése egv nagyító készülék segítségével a területileg illetékes (bc-gon- dozóintézethen történik. Szak­orvos állapítja meg az esetleges elváltozást és a beteg egyént ettől kezdve a thc-nondozoín- éézet veszi kezelésbe, vagy utalja szükség szerint fekvőbe­teg gvógyinlézethe. A szolgálat gépkocsin mozog és településre olyan helvet választ, ahol sok vizsgálatot tud végezni. E célból felkeresi a nagyüzemekéit és ott min­denkit átszűr. Nem feledkezik meg a munkásosztály szövetsé geséről. * dolgozó parasztság­ról sem és úgv az egyéni dol­gozó parasztokat mint a szocia­lista szektorok dolgozóit, vala ♦ mint az értelmiségi dolgozóka't is átszűri. Jelenleg a ke.ietno.g-* rádi szénmedencében működik* maid a .salgótarjáni és környék ♦ nagyüzemeket veszi sorra, bog' } azután á negye működésének! színhelyét nyugatnógrád külön-X böző vidékeire. Általában 1 szá j zalék körül mozog az ígv ki­szűrt esetek száma, de ez az aránylag kis szám ne szolgál­jon íélreveze'ésül, mert a ’üidő- gümőkór fertőző betegség és e fertőzés legfőbb forrása maga a beteg egyén. Az elérendő cé! te­hát kettős, — a beteg égvén gyógyítása és elkülönítésével a fertőzés forrásának megszünte­tése. Egészségügyünk egvik leg­főbb feladata', országunkban a gümőkór teljes megszüntetéséér va'ó küzdelem. Egészségügy:! szerveink munkája ezirár.vbanj megbatározott, tudományosan! megalapozott terv szerint halad.* részletesen kidolgozott, pontoc* módszer szerint. Példaképül itt* is a Szovjetunió élenjáró tudo-j Vállalás dolgozók tudta nélkül Megyénk ipari üzemeiben kikes hangulatban folynak a szo­cialista kötelezettségvállalások április 4 méltó megünneplésére. Dolgozóink felelősséget éreznek az 1953. tervév sikeres végre­hajtásáért. Az üzemek és vállalatok a dolgozók által tett kötelezettségvállalások alapján elkészítik a vállalá­saié összesítését. Az üzemi vállalásoknak egyedüli helyes for­mája, amikor a dolgozók véleményét, akaratát és lendületét figyelembevéve állítják össze az üzemre, vagy vállalatra vonat­kozó fogadalmakat. A dolgozók véleménye néJkül, a dolgozók­tól elszakadva szocialista kötelezettséget vállalni azonban annyit jelent, mint légvárat építeni, amelynek nincs meg az a szilárd alapja, ami biztosítaná a vállalt kötelezettségek telje­sítéséit. A szocialista kötelezettségvállalásnak ez a formája alkal­mas arra, hogy félrevezessék a pártot, vagy alapnélkülivé tegyék, vagy keretek közé szorítsák a versenymoizgalmat. Nagy József elvtárs, az építőipart szakszervizei: területi bi­zottságának terme!isi felefőse, hívta fel a figyelmünket, hogy ebbe a súlyos h'feába esett a Nógrádmegyei Tatarozó és Építő Vállalat salgótarjáni igazgatóságai. A dolgozókkal való beszél­getés során meggyőződtünk arról, hogy Jakubovics József vál­lalatvezető, Zagyi István párttitkár, László István UB-e’nök és Acél Béla műszaki osztályvezető, valóban a dolgozók tudta nélkül tették meg az alábbi vállalásit: A Nógrádmegyei Tatarozó és Építő Vállalat vezetősége; üzemi pártszervezete és üzemi bizottsága vállalja, apríts 4-re, felszabadni ásunk 8. évfordulójára, hogy vállalatunk részére elő­írt negyedévi tervét 105 százalékra teljesít/. Ennek érdekében dolgozóink 45 százaléka murtka versenyben fog dolgozni egyhónapos versenyszerződésekkel. Anyag-megtaliarítás terén a helyi anyagok bedolgozásával 50 ezer forint megtakarítást kívánunk elérni Munksíbelyeinket időben ellátjuk építési anyagokkal. Az iga­mánva áll előttünk. Nógrád nie-* zclat.'au mííszakmúlásztásókat 3 százalékról 2 százalékra csök- ervóken tAW «. aíI mis * 'kentjük. Munkahét veink nvflvánitartását mintaszerűen meoszer­sem lehel » cél más.* a dolgozók egészségének! gyében mint a megóvása', a betegek meggyó-j gyítása és egészségesen a ter-J melömunkába való visszaállt-* tása. Az eddigi tapasztalatok* szerint a' dolgozók mindenül!* őrömmel fogadták az ernyöfénv-* kép-szűrő szolgálat megjelené-J sét és készséggel vetették alá maguka1 a vizsgálatnak. A vizs­gálat ^végzésének jelentőségéi előzetesen propagáljuk az üze­mekben és a kollektívákban szó­ban és írásban. Dolgozóink megértik, hogy mindez az 8 egészségüket szolgál jat A gümőkór ma már nem az a félelmetes betegség, amellyel szemben a gyógyítás tehetetle­nül áll. mert a gyógyszer, az orvosi beavatkozások sokfélesé­ge. alkalmazható ellene. A tuber­kulózis naptahikban az e'öre- gedés félreismerhetetlen léiéit muíafia — minden erőnkkel azon kell lenni, hogv eltűnjék a föld színéről. Nógrád niegye ta­nácsa tbc gondozóintézeté er­nyőién vképszűrő szolgálatának tevékenysége je'entős lépés a tu- berkulóris elWii k,"”'dc!cm útján. Dr. Borszéki Antal megyei tbc gondozóintézet vezető főorvc&a. 'kentjük. Munkahelyeink nyilvántartását mintaszerűen megszer­vezzük. f Eb a felülről irányított vállalás mindaddig alapnéiki.i3 lesz, amíg a dolgozók kezdeményezéséből eredő lelkes vi tatások és a vállalások iránti felelősségérzet alá nem támasztja. A tata rozó cs építő vállalat vezetősége elsősorban tartsa 'kötelességé­nek a dolgozók kezdeményezését és lelkesedését figyelembe venni és a vállalat fogadalmát ennek megfelelően elkészíteni. BÍRÓSÁGI ÍTÉLET A salgótarjáni járásbíróság büntető tanácsa egy év és hat hónapi börtönbüntetésre ítélte Párák Miklóst, a megyei ta­nács üzemgazdasági előadó­ját, aki a dolgozó népet meg­lopta. A múlt év októberében 5000 forintot vett fel a salgó­tarjáni postán abból a célból, hogy a ma jfátgárdonvi szö­vetkezet élelmezését kifi­zesse. Ezt az összeget Párák Mik'ós Budapesten elmulatta Párák Miklós a műit rend­szerben Lén inger Káro'y ba­lassagyarmati földbirtokos segédtisztje volt, a dolgozó nép verejtékén élt. Továbbra is ezt a« életmódot akerta folytatni. A dolgozó nép tör­vénye nem engedi, hoigy Pá­rák Miklóshoz hasonlóan to­vábbra is a dolgozókon élős- köd jenek. Ifjúságunk boldog jelene ..Kihajtottam a li­bámat a zöld pázsit­ra." Üde gyermek­szájakról csendült fel ez a régi népi gyermekjáték a Sal­gótarjáni Acéláru­gyár kultúrtermének színpadán. A megyei szülői munkaközösség iól sikerült műsoros est­jén. január 24-én óvodás- és iskolás- gyermekek szerepel­tek. Lehel-e szebb lát-“ vány annál, mint amikor 4—5 éves gyermekek táncol­nak. énekelnek. Néhol elvétik az ütemet, vagy a hangot, mégis könnyes mosolyt csalnak az emberek arcára. Ha dönteni kellene, bizony nem tudnánk, kik voltak édesebbek, a bányai óvoda két kis népi je­lenetének szereplői, vagy az üveggyári óvoda „Mosás" című párosjelenetének két kis szereplője, akik a babákról énekellek, hololt maguk is olya­nok voltak, mint két baba. Egy csöppet sem volt kevésbbé kedves a tűzhelygyá­ra óvoda két kis sze­replője, akik a „Va­dász" című párosje- letetet adlak elő olyan kedvesen, ahogy csak a négy­éves gyermekek tud­ják. Nincs szívderítőbb látvány, mint ezeket az apróságokat látni, ahogy kedvesen sü­hangzik ezeknek a csöppségeknek a szá­jából a Rákosi-kö- szöntő, az üveggyári óvoda gyermekeinek előadásában. Nagyon szén volt az acél­gyári óvodások játé­ka és a salgótarjáni 2-es számú óvoda apróságainak dalos, láncos játéka is. Az est második ré­szében iskolásaink mutatták be tudásu­kat. Nagyon szép volt az úttörőház tánckarának „palóc népi játékok" című műsora és a leány­rögnek-forognak a kollégium népi fán- színpadon. Szép a mi ca. Ezenkívül fi­if jóságunk élete, egé­szen más, mint a miénk volt. Az ember egészen akaratlanul is arra gondol, hogy ilyen ápoltak, ilyen szépen öltözőitek, ilyen egészségtől duzzadák, a régi vi­lágban csak az úri gyerekek voltak. gyelemreméltó volt a salgótarjáni Rákóczi- úti iskola négy tanu­lójának „Kínai győ­zelmi iánc"-a Öröm a mi gyer­mekeinket látni, öröm az ő szebb, boldo­gabb jövőjükért, bé­kés életükért dol­Mityen édesen gozni. Fehér Klára: A békeküldött Fehér'-Klára „A bökeküldött” című írásában egy baranyame- gyeí dolgozó paraszLasszony a bákekongt’é'sszus egyik ebédszü­netében maga mondja el éleiét attól kezdve, amint egy villány- kömyékl cselédvisikóban megszü­letett, egészen addig, amíg az a megtiszteltetés éri, hogy már mint nagyanya, faluját képvisel­heti a III. magyar békekor! gresa- azuson.1 Egyszerű, közvetlen szavakkal elmondott tortámét ez a vonzó elbeszélés, de feltárul belőle egész dolgozó parasztságunk éle­te. Egy asszony életén keresztül knbonU'ikozi'k a nagy történelmi átalakulás, amely meghozta a magyar föld népének az üj. bol­dog életét. A békék üldötlé vá­lasztott paraszt&sisaony belső fejlődése pedig tust példázza, hogy aki megismerkedik a közüs- súgi élettel, az nem is tud meg­lenni nélküle és szinte Korsze­rűen kapcsolódik az emberiség­nek az egész világot átfogó béke- mozgalmaba. Fehér Klára művé most Jelent meg a ..Békeblzottsá- gok Kiskönyvtára" sorozatában. 1 919. JANUAR 29-EN HUNYT EL a ma­gyar irodalom egyik legnagyobb költője, tdy 'Endre. A Nemzeti Múzeumban íelravata- ozót't költő holtteste mellett a magyar munkás- isztály ezrei álltak. A félte!e kárpitok közül a ryász fájdalmas pompájából tört elő a nagy fel- lívás Móricz Zsigmcnd ajkéiróli ,,Ctníék&czefek \dy Endrére, emeljétek fel az ő igéjét és hajtsa- ok végre az ő életének törvényét." Es a tömeg izétszéledt összeszorított ököllel Adyt idézve ~ ....másképpen lesz hol nap... 1” Mi volt az a nagy törvény, amit Ady hirde-_ :ett? Ádáz harc „Lápország” urai, nagy papjai ■Hen egy új országnak a „Meigyar Ünnep” hó­iénak megteremtése. Ennek az új hazának a negteremlésére pedig egyetlen osztályt tartott internesnek, képesnek: a munkásosztályt. A történelmi fejlődés felismerése, a mélyen- átó zseni vitte el Ady Endrét ehhez az osrtáiy- íoz. Felismerte a proletariátus nagy történelmi livatását, azt hogy a: romlottságot a társadalmi gliést csak ez az osztály tudja megakadályozni, ímely „Mást akar mint, ami most van",_ ahogy igyik versében írta, amely nem riadt vissza a nehézségektől, amelyben van annyi bátorság, erő, iogy elpusztítsa a „Tegnaphoz húzó rongy pu- yákat”, amely, mer nagyot akarni, nagyot tenni. Zz pedig a munkásosztály. A DY ENDRE NEM VOLT SZOCIALISTA, ö az ország demokratikus átalakulásáért küzdött. A nagy harcban ugyan kihez fordulha­Ady Endre emlékére tolt volna nagyobb bizalommal, mint éppen a forradalmi munkásosztályhoz. Szinte menekülés volt ez a költő részéről. Erezte a, magyar „Úri vihar” álkos ein bér nyomorító züllesztését és ígV kiáltott a proletariátus felé: „Minden vihar úri vihar, A'dott átok, Közelebb hoz tihozzátok." Ady Endre volt irodalmunkban az első, aki meglátta a proletariátusban a történelmet for­máló gigantikus erőt, Ö volt az első. aki a munkásosztályt erejében, harcában, jövendő perspektívájában tudta ábrázolni. A Jelen elnyo­mottjaiban felismerte a holnap győzteseit ,,Ki etnudaltjaj a mának, apjai a diadalnak” írta rói uk Érzi, látja a költő a mindennapok harcaiban a munkás-megmozdulásokban, hogy ez a pilla­natnyilag „A’inodó nyomor” egyszer több le«sz, mmt álmodás, hiszen a „Délibáb délibábnak ma­radni nem akar”, hiszen ezit az osztályt az éh­ség hajtja, a vágy az emberi élet után, a jobb megélhetésért. „Éhe kenyerének, éhe a Szónak étié a Szépnek hajt titeket” — írja a Csák Máté földjéről megrajzolt körképben. „Nagyobb igaza sohse volt még népnek, hitványabb Nérók még seholse éltek, — Vagytok a Ma, vagytok a Hol­nap!” Ez a proletariátus a jobb életre éhezik, 'arra, hogy jó anyagi körülmények közt élhessen, szabadon szólhasson, emberi jogai legyenek, s cicázó csen döntő! lak ne kísérjék minden léptét. ADV ENDRE SZÍVE EGYÜTT DOBOG -C*- a magyar munkásosztállyá; és ezért tud testvéreiben a magyar proletariátusban olyan nagyon hinni, olyan bátorító szavakkal bíztatni, mint ahogy czft Ady tette: „Előre magyar proletárok — véreim magyar proletárok" A munkásosztállyal együtt küzdő forradalmár szólal meg Ady Endre verseiben, aki már látja „pirkadását a magyar égnek”, aki már „Vörös jeleket” fedez fej a „Hadak Utján” és üdvözli a fellobba-nó „Vörös Napot”. Amikor 1912. május 23-án felkelt a pesti dolgozó nép, Ady örömújjotigásban tört- ki. Szinte szeretie volna átölelni az egész harcos, forradalmi magyar népet és hangosan kiáltani: „Utólször raklak katonákat, Pandúrt és vérebeiket nyaikunkba; Végig kacag vidám testünkön Győzedelmes tervünk — a Munka. Mi megmunkáltuk, jól a lelkek Rabságok, sebek, búk és keservek Izzadsagcs rossz magyar földjét S ha most támadunk, le nem vernek” AZ OPTIMIZMUS, A TÜZES FORRA- DALAU VAGY, a munkásokkal való együttérzés csendül fei ezekből a sorokból. A viharmadár szavai ezek, aki merészen bele mer nézni a holnapba', s oda mer álini a történelmi hivatáséi magyar proletariátus mellé, Ady Endre tudja, hogy a társada'om meg­változtatását kizárólag a munkásosztály vezette forradalomtól várhatja. Ezért kiált figyelmez­tetőn, felhívón az egész emberiség, az e'nyomot­tak, „magyarok és nem magyarok” felé: „Vörös csillag ragyogj és trónolj. Mióta ember néz az égre. Vörös csillag volt a reménye ** 1 IIARMINCHAROM ÉV TÁVLATÁBÓL szól hozzánk Ady Endre ezekkel a sza­vakkal, Ö maga meghalt, szavai azonban élnek a« egész, -szocializmust építő magyar nép szí­vében, oti 'feszülnek az ifjúság tett-rekész karjai­ban, hiszen az Ö élete „millió gyökerű”, mely szívla magába a „Föld népének” keserű életét és sugározta magából a „Törvények” megvaló­sításának parancsát, az új élet igéit. Azt az új életet amiért Ady harcolt a ver­seivel, a felszabadító Szovjet Hadsereg hozta el A felszabadulás után teljes erővel megindult ennek az új életnek a megvalósításai. Ady taní­tása igaz emberekre, munkásokra talált, akik szabad haza, szabad földjén megvalósították a nagy élet nagy emberi parancsát, Hero’d László ált. gimnázium Salgótarján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom