Szabad Nógrád. 1953. január (9. évfolyam. 1-9. szám)

1953-01-28 / 8. szám

1953 járni ár 28. SZABAD k3grX0 3 A begyűjtés Az 1953. évi állami begyűj­tési rende »tre megyénk számos községe nagyszerű versenyvál- lelással válaszolt. Szügy község dolgozó parasztjai megyei ver­senyt kezdeményeztek, amelyben vállalták, hogy az első negyedévi tervüket március 9-re teljesítik. E versenykihíváshoz igen sok község csatlakozott már, ame­lyek ugyancsak hasonló vállalá­sokat tettek. Ebből világosan tükröződik az, hogy megyénk dolgozó parasztjai szeretnek ver­senyezni, szeretnek elsők lenni. De az eredmények mellett észre kell vennünk a verseny- vállalásoknál meglévő kezdeti hibákat. Az ilyen hibák közé tar­tozik az, hogy a versenyvállalá- sölaat nem ismeri a községek valamennyi dolgozó parasztjai. Rá lehet mondani, hogy a ver- senyváilalást inkább a tanács­üléseken résztvevő 60—80 dol­gozó paraszt ismeri. A másik hiba. az, hegy egyes helyeken azért tesznek versenyvállalást, mert a „felsőbb szervek megkö­vetelik”. Tehát a versenyválja- lás formálissá válik. Nem ele­ven. s nem mozgósít a tervfel­adatott végrehajtásárai. Sok ta­nács megfeledkezik a vállalás teljesítésének ellenőrzéséről is. Ezek a kezdeti hibák, ha nem szüntetjük meg idejében, elho­mályosítják, elferdítik a munka­verseny igazi értelmét, célját a dolgozó parasztság tömegei előtt. Súlyos hiba lenne, ha a terv­teljesítést csupán a vállalások tételére bíznák. Nem szabad el­hanyagolni a tömegfelvilágosító politikai munkát. Csak ennek vitele segíti hozzá dolgo­zó parasztjainkat, ahhoz, hogy megértsék; csak az eredményes és tervszerűen folytatott begyűj­tés biztosítja a dolgozók állama számára azt a lehetőséget, hogy ■a mezőgazdasági termelés ered­ményeiből új termelőeszközöket, több árut juttasson vissza a falu dolgozóinak. A tömegfelvilágo­sító munkának arra kell jrá­i versenyről nyúlnia, hogy a vállalás telje­sítésére serkentse, nevelje a dol­gozó parasztokat. A vállalás tel­jesítése az igaz hazafiság értei­mét fejezi ki. A vállalás túltel­jesítése pedig dicsőséget jelent minden dolgozó paraszt számá­ra. Tanácsainknak, pártszerveze­teinknek követniük kell Horváth Márton elvtárs útmutatását. „A terv teljesítéséért és túlteljesíté- séért folyó törnegmozgósítás. si­kere mindenek előtt versenyagi- túciónkon múlik. A legutóbbi és a tavalyi versenyszakaszokat az jellemezte, hogy a dolgozók fel­ajánlása, lelkesedése magasabb fokon állott, mint maga a telje­sítmény. Ennek első és alapvető oka. hogy a dolgozók szocialista kötelezettségvállalásainak vég­rehajtását nem segítjük eléggé megfelelő nyilvántartással, el­lenőrzéssel és népnevelő munká­val. A dolgozón ebből azt a kö­vetkeztetést vonják le, hogy szo­cialista kötelezettségvállalásai­kat üzemi párt- és szakszerve­zeteink, valamint a műszaki ve­zetők nem méltányolják, lebe­csülik. Terjed az a nézet, „ha teljesítem felajánlásomat, — jó, ha nem — úgyis jó, senki sem kéri számon tőlem Ami áfi az iparra, azt el le­het mondani a mezőgazdaságra is. Ugyanezek a hibák megvol­tak, meg is vannak a falukban folyó munkaversenyeknél. A fel- ' adat az. mint Horváth elvtárs ta­nítja: Agitációnk céljává a fel­ajánlások válogatásnélku.i gyűj­tése helyett a vállalások teljesíté­sét kell tenni". Tanácsaink kérjék számon dogozó parasztjainktól, hogyan tettek eleget már eddig is munkaverserjyválialásaiknak Szélesítsék ki a versenymozgal mat. Gyakoroljanak eleven el­lenőrzést. Ne legyenek szűkke- zűek a dicséret osztogatásával annál, aki ezt megérdemli. De ugyanakkor építő bírálattal illés- sók azokat a dolgozó paraszto­kat, aki k sem mi beveszik adott szavukat. A keszegi Dózsa tszcs elnöke nagyobb gondot fordítson a juhállomány átteleltetésére A keszegi Dózsa termeíöcso- port »Inöke igen kevés gondot fordít a szép juhállomány takar­mányozására, átteleltetéisére. A juhok átteleltetiéséről annál job­ban gondoskodik Molnár lstv|n juhász, aki a juhokat még mólt is 5—6 kilométerre hajtja ki az erdőkbe, hogy takarmányt tud­janak megtakarítani. Erről példát vehetnek a többi termelőcsoportok juhászai is. Molnár István takarékoskodik a takarmánnyal s így biztosítva lesz a juhok átteleltetése minden veszteség nélkül. E csoportnál Molnár István juhász azt is el tudta érni a jó gondozás mellett, hogy két év alatt 3-szor ellette a juhokat. Nagy gondot fordít a juhok el lé­sére, hogy minél kevesebb le­gyen az elhullás. E lelkiismere­tes munka gyümölcse már meg is mutatkozik, mert vannak már 10 kilogrammos kisbirányok te, amelyek csak alig egyhónapo­sak. Szádoczkj Istvánná, rétsági járási tanács mezőgazdasági osztálya A pásztói gépállomás DISZ-ftataijainak versenyfelhívása A pásztói gépállomáson le­maradás van a gépjavítás terén. Mi a gépállomás DISZ-tagjai, ezentúl nagyobb részt akarunk vállalni a gépjavításból. Tudjuk azt. hogy terveink teljesítése mellett felelősek vagvunk a ter­melőszövetkezeti csoportok mun­kájáért, a termésátlagok emelé­séért. Ezért határozta el DISZ- szervezetünk, hogy versenyre hívja a me<rye valamennyi gép­állomásának DISZ-szeryezetét. Versenyvállalásaink a követke­zők: 1. Az erőgépek kijavítását február 8-ig befejezzük. 2. Minőségi gépjavítást vég­zünk. 3. A hat erőgép kijavításánál 2000 forint értékű anyagot ta­karítunk meg. 4. Meggyőző, felvilágosító munkával vállalásunk teljesí­tése érdekében megszilárdítjuk a munkafegyelmet. Bolla József Kohári István Kasza István politikai h. DISZ-brigádvezető gépállomási igazgató. Csépánv István DISZ-titkár, a Szabad N'ógrád levelezője A gépállomások tervismertető értekezletei elé Megyénk gépállomásain rö­videsen megkezdődnek a terv- ismertető értekezletek. Ez nagy­jelentőségű esemény lesz gép­állomásaink életében, hiszen nagymértékben éktől függ, ho­gyan teljesíti egv-egv gépá'lo­más éves tervét, hogyan erősíti a termelőcsoportokat, hogyan biztosítják gépi munkájukkal a magasabb terméshozamot. Az elmúlt évi tapasztalat azt Igazolja, hogv ahol kevés gon­dot fordítottak a terv ismer te tő értekezletek előkészítésére, ott a traküoristák nem értették meg a pépállomás előtt álló felada­tokat, nem tudlak erőiket össz­pontosítani a tervfeladat végre­hajtására. Igv számos gépállo­máson a traktoristák nem ismer­ve a tervet, tettek munkaválla­lást. amit végül is képtelenek voltak teljesíteni. Igv volt ez a mohorai gépállomáson is, ahol nem biztosították a munkafelté­teleket és íev 8—9 traktor állt kihasználatlanul. Ezeket a súlyos hibákat a most folyó tervismertető érte­kezletek előkészítésénél ki kell iavitaniok a gépá'iomási vezető­ségeknek. A pártszervezet tár­gyalja meg a kommunisták fel­adatát a tervteljesítésben. A gépállomások- tervét bontsák le brigádokra, traktorosokra. M'n- den trakjor'S'tának meg kell tud­nia pl. a tavaszi kampányban hány hold földet kell neki fel­szántani, vagy elvetni. Az ilyen terviemért ető értekezleteken, ahol a traktoristák- már látlak az előttük álló nagy munkát, reális vállalások történnek, s igv a traktoristák szívesen meg­kötik a szerződést éves tervük teljesítésére. Minden traktoristá­nak tudnia keli. melyik termelő- szövetkezetnél fog munkát vé­gezni, milyen minőségű földben. A terv alapos ismerése kifej­leszti a fraktoríatéban a felelős­ségérzetet, , hogv a gépállomás és a terme'Scsoport között kö­tött szerződést mindenkor meg­valósítják. Hogyan mutatkozik m eg Szurdokpüspökiben a nagyüzemi gazdálkodás fölénye? A szurdokpüspöki Béke termelőszövet­kezeti csoport alig egy éve alakult meg s ennek ellenére mé­gis kimagasló ered­ményt ért el. Tava­sziárpából több mint 17, búzából majdnem 14 mázsás átlagter­mést értek el. Ugyanebben a köz­ségben lakik Hugyec Ferenc 17 holdas kö­zépparaszt is. A föld­je nem messzire esik a termelöcsoportétól és minőségileg is ugyanolyan. Búzából 10.50 mázsa átlag­termést takarított be, míg árpából 9 mázsát. Ez a kis példa igen szemlél­tetően bizonyítja a szocialista nagyüze­mi. gazdálkodás fölé­nyét az egyéni gaz­dálkodással szemben. A termelöcsoport jobb életet biztosit tagjainak, mint az egyéni gazdálkodás. Hajdú István és fele­sége 381.17 munka­egységet ért el. Erre a zárszámadáskor a kővetkező jövedelmet kapta; 21.73 mázsa búza, 1.77 mázsa rozs, 13.03 mázsa árpa, 4.64 mázsa kukorica, 17.56 má­zsa burgonya, 1.93 mázsa cukor, 51 kiló dió, 51 kiló paradi­csom s végül 987.73 forint. Szurdokpüpöki köz­ség dolgozó paraszt­jai is látják már eze­ket a szép eredmé­nyeket, ezért fordul­nak arccal a szövet­kezet felé. Most a tél folyamán már 7 dol­gozó paraszt válasz­totta a szövetkezés út iát. S egyre töb­ben, bizakodóbban beszélgetnek a Béke tszcs eredményeiről: a jövőről. Bordás István megyei ugrop ropagandis la Hogyan harcolnak az adott szó megvalósításáért a kisterenyei gépállomáson R JANUAR 24-1 SZABAD NOGRAD BESZÁMOLT a kis. terenyei gépállomás dolgozóinak nagyszerű verseny-^ vállalásáról. Külön kihangsúlyozta, hogy az oktatásban^ részvevő dolgozók vasárnapi múmiájukkal segítik a minőségi gépjavítást. Nézzük meg, betartják-e szavukat az oktatásban részvevő dol­gozók. Vasárnap van. A gépállomás udvarában nem berreg a traktor, mint ahogy azt hétköznapok alkáliméval halljuk, hanem csend van. De ha egy kicsit figyelmesek vagyunk, hallani lehet a szerelőszín, s a műhelyekben folyó munka tompa zaját. A SZERELŐMŰHELYBEN szorgalmas munka folyik. A szomszéd brigád egy E. 35-ös gépet javít. A dolgozók éppen a szabályozóházat szereik le. Hárman dolgoznak egy bri­gádban. A fiatal Zéti, aki a gépállomás DISZ-titkára, példamuta­tóan dolgozik. — Teljesíteni akarom vállalásomat, ezzel meg akarom mu­tatni azt, hogy mi DISZ-fiatalok nemcsak ígérgetni tudunk. Sza­vunkat tett követi — mondja Zéti DISZ-titkár. Valóban, Zéti DISZ-titkár nagyszerű példát mutat a DISZ- íiataloknak. ’ Persze tőle, mint DISZ-títkártól e! is várják ezt a DISZ-szervezet fiataljai. A brigád legidősebb tagja Kakukk András tszcs-tag. ű még csak egy hónapja dolgozik a gépállo­máson. A szakoktatáson vesz részt. Már 45 éves, de a fiatalok lelkes versenylendülete magával ragadta Kakukk Andrást is. — Szégyen lenne rám, ha lemaradnék a fiataloktól — mondja határozottan. A KOVACSMÜHELYBEN most nem a megsizokott arcosat lehet látni. A kovácskalapácsokat most Szmálek József, a DISZ-szervezet szervező tátikára és Gecse Pál kút túrfelel ős for­gatja. A két DISZ-tag tárcsaalkatrészeken dolgozik. Ok sem akar­nak lemaradni a gépjavítási munkában. Nagyszerű munkájuk egyik biztosítéka annak, hogy február 12-re befejezik a javítási munkát. , , A.jnásodik^szerelőmühelyiben, a gépállomás vezetősége dol­gozik. Ok egy traktor kijavítására tettek vá)látást. A _ munkát, amint látjuk, egymás közt fel is osztották. Zeke József igazgató, Balta József párttitkár, hűtőfelszerelésen dolgoznak. Salamon elv­társ politikai helyettes és Ficsor István a forgatóyúház kitakarítását légzikj, hogy tiszta állapotban szerelhessék be a forgattyút Távo­labb Laukó Pál vezető mezőgazdász a dugattyúi teszi rendbe. Bátran el lehet mondani, hogy a gépállomás vezetősége példa­mutató volt nemcsak a vállalásban, nemcsak annak teljesítésében, hanem a vállalás teljesítéséért folyó harc vezetésében is. TÁRCSÁK ES A KUETIVATOROK JAVITASANAL Kucsik József vezetésével dolgoznak a szakoktatási tan­folyamon részvevő dolgozók. Gruntner János, éppen az egyik kuitivátor javításán dolgozik. Nemrégen jött a gépállomásra dol­gozni. — Az oktatóóráikon tanultam, hogy miért fontos a minőségi gépjavítás. A vezető mindig azt mondta: csak a iá szerszámmal lehet jó munkát végezni. Nagyon örülök annak, hogy már most megvalósíthatom gyakorlatban ezt az elméleti tanítást. Deák Ferenc DISZ-tag tárcsát zsíroz. — En még nem állok ott, hogy értsek a javításhoz, de le- zsírpzinii le tudom ai gépet. Tudom, hogy ezzel is elősegítem a gép- áikimás vállalásának teljesítését — mondja büszkén. Tóth Ernő, aki már egy éve dolgozik a gépállomáson, munka­közben >a javítás minőségéről beszél dolgozó társainak. — Igazság az, ha most nem jól javítjuk ki a gépeket, először is nekem lesz vele sok bajom. Sok lesz a termelésből való ki­esés, s ezért keveset is fogok keresni. Ezért a minőségi gépjaví­tásra kell helyezni a fő súlyt, hogy mindig -üzemképes legyen o gép, sokat lehessen vele termelni, meg keresni is. Tóth Ernő mindezt gyakorlatból mondja, mert hisz az ősszel is sok drága időt rabolt el tőle a rosszul kijavított gép. A KISTERENYEI GÉPÁLLOMÁSON, amint látjuk, becsü­lettel dolgoznak, harcolnak a vállalás teljesítéséért. De meg keli mondani azt, hogy a versenynyiivános®ágnál még hibák vannak. Ezen úgy lehet segíteni, ha naponta értékelik a felaján­lások teljesítését és fel «újságon, egvéni agitációkon keresztül nap mint nap tudatosítanák ezt a gépálilomási dolgozókkal. Dicsérjék meg a példamutató gépjavítókat, akik a legjobb eredményt érték el a gépjavítás terén, úgy mennyiségben, mint minőségben és takarékosságban. Terjesszék el a jó gépjavitási módszereket, éle­sen bírálják meg a hanyagokat. , Szomszéd József gépállomás« csoport mechanikusa Példaképünk: a szovjet kultúra Nemcsak gazdasági életünk, hanem kulturális fejlődésünk szempontjából is nagyjelentősé­gű esemény hazánkban a Ma- gvar-Szoviet Barátsági Hónap. Eljönnek hozzánk a Szovjetunió írói, művészei, népi művészeti együttesei. És ez ismét hatalmas lépéssel viszi előre kulturális éíetünket. A szovjet kultúra pél­dakép minden nép számára. „... á legeszmeibb, a leghala­dóbb és a legforradalmibb iroda­lom, az az irodalom, amely nem ismer más érdeket, csak népé­nek. szocialista államának érde­két■— mondötta Zsdánoy elv­társ. — Ez vonatkozik a szovjet kultúra minden ágára. A szovjet kultúra hatalmas fegyver a búr- zsoá ideológia elleni harcban. A mindent elszürkítő, mindent sekélves amerikai mocsárba zül* lesztö kozmopolitizmussal szem­ben, ez a népi művészet, ez a formájában nemzeti, (ártalmá­ban szocialista művészet, hatal­mas erőforrás a béke megvédé­séért vívott küzdelemben. A Szovjetunióban a kultúra segít az embert nemesebbé, / az ember életét szebbé tenni. Ápol­ja és továbbfejleszti a legérté­kesebb népi hagyományokat és ezt a példát követi a mi kultú­ránk is. Ennek eredménye az, hogv a kultúra minden kincse ma már a népé. A Szovjetunió példáját követve értük el, hogy ma már százezrek olvasnak, ta­nulnak, milliók néznek megegy- egv filmet. A Szovjetunió népi együttesei­nek vendégszereplései ezer és ezer dolgozót serkentenek arra, hogy felkutassák, magas művé­szi színvonalra emeljék népi ha­gyományainkat. Az ő példájuk nyomán ériük el, hogy nálunk, Nógrád megyében, ha csak egv év eredményeit vesszük számí­tásba. akkor is megállapíthat­juk: nagyot fejlődött kultúréle- tiink. Egyedül a salgótarjáni já­rási kul túrversen ven 1540 kul- túrakiíva szerepelt és sokkal ma­gasabb művészi színvonalon, mint tavaly, amely bizonyítja, hogy jó úton haladunk. Nagy hatással vannak dolgozó népünkre a szovjet filmek. „A szovjet művészet messze túllépi országunk határait s megvilá­gítja hazánk belső állapotát, amelyet a kapitalista sajtó eltit­kolni, Vagy elferdíteni igyekszik a dolgozók körében” — mondta Molotov elvtárs a Nagv Októberi Szocialista Forradalom 31. év­fordulóján tartott beszédében. Igen, a szovjet film az egész világnak megmutatja a szovjet valóságot, a háborús uszitók igazi arcát, leleplezi hazugsá­gaikat, aljas mesterkedéseiket és ezzel egyre elszántabb harcra serkenti a világ népeit, a sza­badságért, a békéért. Sokat fa­nul ezekből a filmekből a mi né­pünk is. A megvalósult szocia­lizmus országában élő dolgozók életének megismerése arra ser­kenti népünket, hogy még na­gyobb lendülettel dolgozzunk, hogv hazánkban minél előbb megvalósuljon a szocializmus. A szovjet filmek az egyszerű em­berek. a kolhozparasztok és munkások mindennapi életét, al­kotó munkáját, szerelmét, bol­dogságát mutatják be és a szov­jet művészeknek az a célja, hogv ezt reálisan, a valóságnak meg­felelően mutassák be. „Filmszerepeimben elsősorban arra törekszem, hogy a valóság­hoz híven ábrázoljam a szovjet ember alakját. Az a tudat adja az alkotás kimeríthetetlen örö­mét, hogu művészetemmel á né­pet szolgálom" — mondotta Ta­mara Makarova a „Falusi orvos” című film főszereplője. Ezt a példát követik a mi művészeink, ezt a gondolatot fejezi ki Molnár Tibor, a „Vihar” című film egyik főszereplője is. „Szeretném ha Göndöcs Gyula sokezer falusi párlfunkcionáriusnak szövetke­zeti tagnak felnyitná a szemét és jobban, lelkiismeretesebben dolgoznának, mint eddig — mondotta a film elkészülése után. Nemcsak a film, a szovjet könyvek is a békés alkotó mun­ka szépségeiről szólnak. Ez vo­nul végig vezérfonalként a nagv szovjet írók könyveiben, nem­csak azokon, amelyek a háború előtt, vagy után íródtak. Ezt tükrözik azok a könyvek is, ame­lyek a háború vérzivatara közt születtek. Azsájev „Távol Mosz­kvától”, Pavlenko „Boldogság", Malcev „Szívvel, lélekkel” című könyveiben éppúgy, mint annyi más szovjet- regényben a szovjet írók, a háború alatt is a békéért dolgozó embert mutatják be. A béke gondolata. Ez vezérli a mi íróinkat, költőinket is. Ugyan­úgy. mint a szovjet írók, követik Gorkfj, a szovjet irodalom első ‘klasszikusának példáját, aki szenvedélyes harcosa volt a békének. A munka ellen­ségei, a béke ellenségei, Gorkij szemében nem is emberek, ha­nem csak emberszabású torzszü­löttek. „Az emberiség nem pusz­tul el azért, mert egy törpe ki­sebbség elfajult és elrothadt, az élettől való félelmében a ha­szon beteges, gyógyíthatatlan szomjúságában” — írja. A szov­jet írók nyomán hív harcba a békéért könyveivel, verseivel Il­lés Béla, Devecseri Gábor, Kucz- ka Péter és a többiek. De nem­csak nálunk, nemcsak a népi de­mokratikus országokban, hanem a kapitalista országokban élő haladó írók, mint Howard Fast amerikai és Louis Aragon fran­cia író, aki 1949 szeptemberében a moszkvai tadzsik irodalmi es­ten a következőket mondotta: „A népek napról napra mindjob­ban tudatára ébrednek annak, hogy becsületük önmaaukUd függ, s hogy az utat a szovjet népek jelölték ki nekik. Hazám nevében köszönetét mondok önöknek .,. köszönetét mondok önöknek, szovjet íróknak,.., akik a világ egyhatod részét képviselik.'' A szovjet zeneszerzők is az emberek boldog életéért, az em­beriség békés jövőjéért harcol­nak a zene nyelvén. Igaz, tiszta szerelemről, forró hazaszeretet-, ről, a népek közti barátságról, egyenlőségről, a békés építő- munka szépségeiről dalolnak a szovjet emberek. Mindezt magas művészi igénnyel, mégis min­denki számára érthetően. Ez a „titka” a szövet zene népszerű­ségének, az, hogv az emberek legnemesebb, legszebb érzéseit úgy szólaltatják meg, hogv min­den ember azonnal megszereti őket és rajtuk keresztül közelebb kerül a szovjet emberhez. A Szovjetunióban az iskola­köteles gyermekeken kívül is millió és millió ember tanul. Ké­pezi magát szakmailag, politi­kailag. Széleslátókörű, művelt emberré válik, aki képes arra, hogy megértse, a legbonyoilul- tabb nemzetközi kérdéseket is.. Képes arra, hogv uralma alá hajtsa a természetet, hogv a gé­peket az ember szolgálatába ál-, litsa úgy, hogy azok ne a mun­kanélküliséget jelentsék, mint a kapitalista országokban, hanem az emberek életét könnyítsék meg, tegyék szebbé, biztosítsák számukra a tanuláshoz és szó­rakozáshoz szükséges szabad­időt. A szocialista társadalom­ban a termelés, célja, ellentétben a kapitalizmussal, nem a maxi­málás tőkésproíiit biztosítása, hanem „az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maxi­mális kielégítésének biztosítá­saSztálin elvtárs a kom­munizmus felépítésének fo fel-, tételei ■ közölt sorolta ai kul­túra fejlesztését. Mindezek art bizonyítják, hogy a< szovjet kultúrának hatalmas jelentősége van nemcsak a Szovjetunióban, hanem az egész világon. Az egész emberiség egyetemes fej­lődését, a béke védelmét szol­gálja. Szonda község is csatlakozott a Szügyiek begyűjtési versenyfelhívásához A január 21-1 Szabad Nógrád közölte, hogy a községek sorról sorra csatlakoznak Szügy köz­ség begyűjtési versenyfelhívásá­hoz. Versenyezni a szandál dol­gozó parasztok is szeretnek s ezért csatlakoztak a szügyi ver­senyfelhíváshoz. Tanácsülésen fogadták el a versenykihívást. A dolgozó pa­rasztok vállalták, hogy az első negyedévi tojás-, baronfl-, vágó­marha-, hízottsertés-begyűjtési tervüket március 25-re befejezik. A tanácsülésen nem akadt egyet­len egy dolgozó paraszt sem, aki ne csatlakozott volna a szügyiek versenyfelhívásához, aki ne tett volna egyéni versenyvállalást a begyűjtési terv teljesítésére. Agócs Ferenc Szanda.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom