Szabad Nógrád. 1953. január (9. évfolyam. 1-9. szám)

1953-01-28 / 8. szám

Világ proletárjai egyesüljetekl SZABOD NÚGRA I MDP NOGRADMEGYEI RÁRTBI ZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVF, 8. SZ. ARA: 50 FILLER 1953 JANUAR 28. Népköztársaságunk egyre növekvő erejét mutatja, hogy az elmúlt tervévben 66.3 százalékkal több tehergépkocsit gyártott iparunk, mint az 1951. évben. (A Központi Sta­tisztikai Hivatal jelentése alapján) Minél több lesz a nő a termelőcsoportokban, annál erőteljesebbek lesznek a csoportok A forradalom előtti idők nagy, haladó orosz költője, Nyekra- szov így írt a parasztnők sorsáról: ,,Száguld a szerenecse nyomába vadul, — Változva rohan kor, korszak után; — Fordítni csak egyen felejt el az Ur: — Paraszt-feleségnek a szörnyű során.’* Sztálin elvtárs így jellemezte a falusi nő múltbeli 6orsáf: „Míg pártában járt, hogy úgy mondjam; a dolgozók leghitvá- nyabbjának tartották. Az apjának dolgozott, fáradhatatlanul dol­gozott és az apja még szemére vetatte: ,Az én kenyeremet eszed”. Alikor asszony lett, a férjének dolgozott, úgy dolgozott, aho­gyan a férje kényszerítene és férje megint csak a szemére ve- te'te: „Az én kenyeremet eszed”. A falun a nő az utolsó volt a dolgozók közül." Nem volt másabb .a múltban a mi parasztasszonyaink sorsa sem. De amit az évszázadok, sőt évezredeik sem földi, sem „égi hatalmak’* nem hoztak meg, azt meghozta a parasztnők szá­mára a szövetkezés. Ma már megyénk sokszáz parasztasszonya élvezi az alkotmányban biztosított jogokat, a szövetkezés adta jobbmódú éíetet, Jelentős részt vállaltak a szövetkezet közös munkájából és a tapasztalat ragyogóan bizonyítja, hogy a nők bevonása a termelőszövetkezeibe nagyszerű eredményekkel járt. Szaiai Józsefné a balassagyarmati .Előre” tszcs baromfi gon­dozónője lelkes híve a nagyüzemi baromfitenyésztésnek. 800 da­rab naposcsibéből 716 darabot nevelt fel. Az ő érdeme, hogy a tszcs tojásbeadási tervét 100 százalékon felül teljesítette. Az őszi mezőgazdasági kiállításon, a kiállított magyar kendermagos baromibaival első díjat nyerte el. Vagy ott van Kovács Istvánná a berkenyéi Petőfi tszcs baromfi gondozója, aki olyan nagyszerű példamutatással, ■ szakértelemmel dolgozott, hogy 500 darab na­poscsibéből csupán 26 elhullás történt. A ceredtóújfalusi Búza- kalász tszcs-ben-számos asszony segíti a közös építkezési mun­kát. Száz és száz ilyen kiválóan dolgozó lány és asszony — a hétköznapok igazi hősei — öregbítik munkájukkal megyénk szövetkezeteink jó hírnevét, segítenek tevékenyen és kezdemé- nyezően a falu új életének építésében. Sok asszony van termelő­szövetkezeteinkben, aki máris megmutatta, hogy semmiben sem marad el a férfiak mögött. A férfi egyenrangú társa left a parasztnő. Mi hozta ezt a változást? Sztálin elvtárs így adja meg a- választ: „A kolhoz bevezette a munkanapot. Es mi a munkanap? A munkanap szempontjából mindenki egyenlő — férfiak és nők egyaránt. Aki több munkanapot dolgozott le, többet is keresett. Itt már sem az apa, sem a férj nem vetheti a nő' szemére, hogy az ö kenyerét eszi". Nincs ez máskép nálunk sem. A szövetkezet — és csakis a szövetkezet a«, ami a parasztnők egyenjogúságát, felemelkedé­sét biztosítja, ami munkájának megtelelő anyagi és erkölcsi megbecsülést biztosíthat. A szövetkezet és egyes-egyedül a szö­vetkezet az, amely tömegméretekben szabadítja fel a földeken dol­gozó nőket az ősi társadalmi béklyóktól. Csakis a szövetkezet hoz­hatja felszínre tömegesen a munka hős-nőit, szabadíthatja fel azt a natgy erőt. amit a nők önálló, mérhető megbecsült munkája jelent. A nők szövetkezeti munkába való bevonása n-em csupán a falu dolgozó női szempontjából fontos. Megyénk termeiőcsoport- jainak helyzetét általánosan az jellemzi — és hozzátehetjük — számos helyen azért lett kevesebb jövedelem is —, hogy munka­erőhiánnyal küzdenek s ugyanakkor — elsősorban a még rend­szeresen nem' dolgozó nők személyében a teljes szükségletet kielégítő felhasználatlan munkaerőtartalékkal rendelkeznek. A ceredi Búzakaiász, a palotási Május 1., a romhányi Rákóczi ter­melőszövetkezetek példája ragyogóan bizonyítja hogy. nagyrészt a nőknek a közös munkába való bevonásától függ. högy egy-egv termelőszövetkezet teljesíteni tudja-e munkatervét, s képes-e arra, hogy több munkát igénylő kultúráltabb gazdasági ágakat vezessen be. A nők bevonása termelőszövetkezeteink munkájába minde­nütt gyökeresen megoldhatja — és oda kell hatni, hogy meg is oldja — a jnunkaerő gondokat. Hogy a dolgozó parasztnők még nagyobb számban elfoglalhassák joggal kijáró helyüket a termelőszövetkezetek munkájában — lép ten-nyomon akadályok­ba, nehézségekbe ütközik. E súlyos hibái gyökere abban rejlik, hogy még a termelőcsoporíokban dolgozó parasztok jelentős része sem tudta levetkőzni a nőkkel szembeni elavult, helytelen előítéletüket. Még sokhelyütt azt tartják, hogy „az asszonynak csak a főzőkaná! mellett van a helye." Ezt tartja Fehér József a keszegi Dózsa tszcs tagja is, aki nem engedi feleségét a tszcs-ben dolgozni. Pedig a szövetkezetek tapasztalata azt mu­tatja, hogy ott van jobb ebéd az aszta-lon, ahol az asszony is dolgozik és ketten keresnek. Zsiga Imre a palotási Május 1 tsz tagja két lányával dolgozik a szövetkezeiben Az elért 814 mun­kaegységre több mint 29 mázsa gabonát kaptak. Még egy varró­gép megvásárlására is jutott pénzük bőven. Ha a csoport!agok feleségei, női családtagjiad nem lépnek be a csoportba, az kétszeresen is baj. Először, mert rengeteg kez­deményezéstől, lendülettől, jó munkaerőktől fosztja meg a cso­portot, másodszor, mert a be nem lépett női családtagok nem ér­zik a maguk ügyének a csoport fejlődését, nem élnek együtt a csoporttal!, s könnyebben kerülnek ellenséges befolyás alá. A dolgozó parasztasszonyok, s nők bevonása termelőszövet­kezeteinkbe. osztályharc kérdése, a haladás kérdése. Az úrnak a régivel, a világosságnak a sötétséggel folytatott harcának kér­dése. A nők bevonása — termelőszövetkezeteink gazdasági megszilárdításának egyik döntő kérdése, amelytől nagymérték­ben függ a falu szocialista átépítésének nagy forradalmi ügye. Ezért nem lehet jó párttitkár, vagy tanácselnök, tszcs-einök vagy brigádvezető, alci elnézi, hogy méltatlanul bánjanak a dolgozó parasztnőkkiel, hegy akadályozzák előrehaladásukat, hogy el­mulasszák azt a kötelező segítséget, iránytmutatást, felvilágosító munkát, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy gyors ütemben, sok­ezerrel gyarapodjon a szövetkezetekben dolgozó parasztinők száma és hogy munkájuk nyomán új, nagy gazdasági eredmények és új munkahős'tettek szülessenek. Rákosi elvtárs azt tanítja: „Minél'több lesz a nő a termelő- csoportokban, minél nagyobb lesz a szerepük, annál erőtelje­sebbek lesznek a csoportok és velük együtt erősödik a demo­krácia is.” Majd így 6zól a dolgozó parasztnőkhöz: „...ne en­gedjenek jogaikból és küzdjék ki a termelőcsoporíokban is azt a helyet, amely joggal kijár". Lantos László Harcban as első negyedévi terv sikeréért A forpcsi bányaiizem dolgozói már 88 csillével túlteljesítették ki Accloyárbím ni öntöde dolgozói járnak az élen az első negyedévre tett vállalásukat A zagyvái szénbányákhoz tar­tozó üzemek közül a termelés­ben élenjár a forgács! bánya­üzem. Január 24-ig a havi elő­irányzatukat 104.8 százalékra teljesítették. A hónap elején, áp­rilis 4-e tiszteletére 507 csille tervenfejüíi szénre tettek fel­ajánlást az üzem dolgozói. A vállalt kötelezettségüknek már eleget tettek. Január 24-ig 595 csille sze­net termeltek terven felül. A nagyszerű eredmények eléré­séhez nagy segítséget adott Bruda József csapata, amely az első negyedévre vállalt 300 csil­le terven felüli szénből már 151 csille szenet kitermelt. A Salgótarjáni Acélárugyár üzemeinek dolgozói egymással versenyezve harcolnak az ápri­lis 4-re vállalt kötelezettsé­gek teljesítéséért. Ebben a küz­delemben január 23-ig az öntö­dei üzem vezet. A január havi tervüket 100.4 százalékra telje­sítették. A termelés fokozása mellett a dolgozók szem előtt tartják a seiejt csökkentését is. A műszakiak ezen a téren a szovjet irodalomból nyert tapasztalatokat alkalmazzák és élenjáró módszerek segít­ségével csökkentik a selej- tet. Gondosan készítik elő a formázó anyagokat, mintahomokot és a formaszekrénveket. Biztosítják a homokgáz áteresztését, mely a selejtcsökkentés fő alapfeltéte­le. így érték el. hogy az öntödei selejtet a multévivel szemben fél százalékkal csökkentették, s eddig az öntödei átlagban 1.25 százalékos seiejttel termeltek. * A nagybátonyi építésiét dóig ózó' március 25 re elkészítik az építés alatt álló 8 tantermes iskolát Január 24 én elsőizben teljesítették napi tervüket a nógrádi bányával A nagybátonyi bányászváros az 1953-as tervévben rohamosan fejlődik tovább. Az ötéves terv eddigi időszakában már átadtak 216 munkáslakást, 30 szövetke­zeti kislakást, ezenkívül bányász­tanuló otthont, vá'áriskolát, két legényszálló épületet, de építés alatt áll egy 8 tantermes isko­la is. Az 1953-as tervévben újabb 134 munkáslakást, 10 üzlethelvi- séget, mozit, óvodát és az iskola tornatermét építik meg A 63/2-es számú építőipari vállalat dolgozói lelkes munka­vállalásokat tettek az első ne­gyedévre előirányzott tervük teljesítése érdekében. Vállalták, hogy a most beinduló 52 lakásos épületnél és az iskola tornater­mének építésénél az első ne­gyedévben 6—6 napos előnyt szereznek. Ezenkívül vállalták, ho<iy az építés alatt álló 8 tantermes iskolát március 25-re kész állapotba hozzák és ezzel lehetővé teszik, hogy az 1952—53-as tanév második felét a bánvász- gyermekek már az úi isko­lában folytathatják. A vállalások megtétele alkal­mával az 52 lakásos épület mun­kál atainál a falegyennél tartot­tak és ezt január 24-ig már az elsőemeleti íalegyenbe hozták. Ugyancsak az alagsori részt is már a földszinti falegyenig épí­tették meg. Kiváló munkát végzett az eddig eltelt időben Kelemen István ács-brigádja, A nógrádi szénmedence bá­nyászai január 24-én érték el az új tervév legjobb eredményét. A tröszt vállalatai ezen a napon nagy termelést napot tartottak. A jó szervezésnek és lelkes mun­kának az eredménye, hogy 100.1 százalékra teljesítették a napi tervet. A vállalatok közül ezalka- lomrnal a mizserfai, ménke- si és a nagybátonyi vállala­tok nem téliesítettek a ter­vet. Ezzé) szemben a kálnyási üzem példamutató harcosai 118.3, a zagyvái szénbányák pedig 117.3 százalékra teljesítették a napi tervet. amely 158, Verebélyi József kőműves-brigádja 141 és Pu- porta János segédmunkásbri­gádja, amely 113 százalékra fo­kozta teljesítményét. A dolgozók vállalásainak tel­jesítését födémdaruk, transzpor- tCirok, betonkeverőgépek köny- nyítik. Az ÁVíSZ 2 es számú faluwllainosítási csoportja meg januárban befejezi Róna község elosztó hálózatának felújítását Az ÁVESZ salgótarjáni üzlet­igazgatóságának dolgozói ja­nuár hónapban Róna község ré­gi, a szabványoknak nem meg­felelő, életveszélyes elosztó­hálózatát építik újjá. Ezt # munkálatot ai íaiuviliamosíiás 2. számú építési csoportja Ocsova István csoportvezető irányítása mellett végzi. Január 19-én kezdték meg a felújítási. A Tűzhelygyár dolgozói súlyosan lemaradtak A Salgótarjáni Tűzhelygyár dolgozói közül a legiobb ered­ményt Kecskés József és Lipták Pál* kéziformázók érték el. A termelés fokozása érdekében, munkájukban újítást vezettek be. Ennek segítségével Kecskés Jó­zsef kéziformázó 290, Lipták Pál kéziformázó pedig 200 szá­zalékos eredményt ért el. Az új gépesített öntödében Nagy Sándor és Gondos Ferenc formázok mutattak példát ja­nuár 24-én dolgozó társaiknak. Ezen a napon 206 formaszek­rényt készítettek el. A Salgótar­jáni Tűzhelygyár tervteljesíté­sében méms súlyos lftnaradás tapasztalható. A hónap első két dekádját mindössze 41.6 száza­lékra teljesítették. s négv nap alatt az előirányzott munkának több, mint egyhar- inad részét elvégezték. Ocsovai István csoportvezető jó munka- szervezésével és irányításával átlagosan 120 százalékos ered­ményt érnek el. Megfogadták, hogy az elosztóhálózat felújítá­sa után. februárban meneoitik Róna község nagyfeszültségű távvezetékét is, hogv a község bányászainak és dolgozó pa­rasztjainak biztosítva legve.n a rendszeres áramszolgáltatás. Bányaüzemeink dolgozói javaslataikkal segítsék a kollektív szerződés kidolgozását — Az előkészítő bizottságok munkájának fokmérője a kollektívszerződés megkötésének sikere ­M egvénk bányaüzemeinél 1952-ben kötöttek elő­ször üzemi kollektív szerződése­ket s most, az új tervévben már megkezdődtek az új üzemi kol­lektív szerződés megkötésének előkészületei. A bányaüzemeknél megválasztották a kollektív szer­ződést előkészítő bizottságokat, a napokban pedig röpgvűléseken beszélik meg dolgozóink azokat a javaslatokat, amelyeket az 1953. évben kötendő kollektív szerződésbe kívánnak foglalni. Ügyelni kell arra, hogy a röpgyűlésen felmerült ja­vaslatok reálisak, végrehajt­hatók legyenek, tükrözzék az üzemek fejlődésé­nek legfontosabb problémáit. Az új üzemi kollektív szerző­dés megkötésénél fel kell hasz­nálni az elmúlt évben szerzett jó tapasztalatokat. Az elmúlt évben bányászaink sok értékes javas­lattal segítették elő az üzemi al­kotmány megszövegezését. Ah­hoz azonban, hogy a kollektív szerződés az üzemnek olyan tör­vénye legyen, amelynek végre­hajtásával. a termelés, gépesí­tés, munkavédelem, fejlődésünk­kel párhuzamosan javuljon, szükséges, hogv a dolgozók is­merjék és ragaszkodjanak a le­fektetett pontok betartásához. Az elmúlt évben a Nógrádi Szén­bányászati Tröszt igazgatósága nem biztosította a kollektív szer­ződések pontjainak megismeré­sét és végrehajtásának követke­zetes ellenőrzését. Voltak olyan vállalatok, amelvek a július 1-én megkötött és érvénvbeiépő kol­lektív szerződés szövegét csak decemberben kapták meg, egy hónappal a lejárta előtt. így a dolgozók ellenőrzési joga nem volt biztosítva, a vállalatvezető és a szakszervezeti bizottságok elnökei pedig nem harcoltak kö­vetkezetesen a vállalt pontok be­tartásáért. Ennek •következtében a nagvbátonyi, ménkesi, mizser­fai. tiribesi vállalatok még a leg­elemibb kötelességet, a tervük teljesítését sem hajtották végre. Vagv Gecse József SZB-elnök, aki azt vállalta, hogv kiépíti a beteglátogató aktivahálózatot és a betegeket 24 órán belül meg­látogatják, hogv segítséget ad­janak a rászorulóknak és lelep­lezzék az áibefegeket. A vállalt kötelezettséget nem hajtotta végre és azt a kifogást hozta fel. hogy a dolgozók több községből járnak be. Ez igaz. Azonban Ge­cse elvtárs erről tudott akkor is, amikor ezt feladatként szabta meg a kollektív szerződésben. A nagybátonvi SZB-elnök pedig vállalta, hogv az MHK-próbázá- sokat jobban megszervezik, hogy a próbán részvevők számát 25 fővel emelik. Ennek érdekében, semmi sem történt Nagybátony- ban. S úlyos feielősség terheli a szénbányászati tröszt igazgatóságát is, amely ígéretet tett arra, hogy a harmadik ne­gyedévben egv nagyobb bunkert fog építeni a mizserfai' vállai lat részére, hogv a vállalat a szállítási nehézségeket le tudja küzdeni és ezzel biztosítsa a tervteljesítés egvik fontos felté­telét. Ezt a fogadalmát a mai napig sem váltotta valóra. Az üzemi kollektív szerződés olvan alkotmány, amelynek vég­rehajtása a vállalat igazgatójára és a szakszervezetre nézve egy­aránt kötelező. Ezért több figye­lemmel és nagyobb lelkiismere­tességgel kell kezelni az üzemi kollektív szerződést. Most, ami­kor egy újabbkoliektiv szerződés előkészítésének munkáit végez­zük, arra kell törekedni, hogv már a megkötésnél a dolgozók legszélesebb rétege beleszóljon és javaslataival segítse a kollek­tív szerződés tervezetének kidol­gozását. Alapos fontolóra kell venni a kollektív szerződés egy- egy pontját, határidejét és keményen harcolni azok pontos betartásáért. Az elmúlt évben a máfra- nováki, zagyvái és rónai vállala­toknál jó! készítették elő a kol­lektív szerződés tervezetét. De ezeknek a vállalatoknak az igaz­gatói és szakszervezeti elnökei nem feledkeztek meg a vállalt kötelezettségek betartásáról, el­lenőrzéséről. A gondos és lelki- ismeretes munka, a dolgozók és az igazgató kollektív szerződés iránt érzett felelőssége meghoz­ta az evedménvt. Ezek a vállala­tok elsőnek fejezték be a döntő tervévben rájukháruló feladato­kat. A kollektív szerződés legyen munkánk alapja, amely­nek végrehajtásánál ki kell irta­ni a megalkuvást és minden ne­hézséget legyőzve, végrehajtani határidőre a lefektetett pontokat. A kollektív szerződést előkészítő bizottságok a dolgozókkal külön-külőn beszéljék meg a kollektív szerződés előkészítésében való részvétel fontosságát. Magyarázzák meg, hogv egv-egv jó javaslat elősegíti az üzem ter­melésének, munkakörülményei­nek megjavítását. A kollektív- szerződést előkészítő bizottságid, lelkiismeretes, odaadó munká­jától függ az 1953. év tervlejje- sitéise, a kollektív szerződés idő­tartama alatt a vállalatok és üzemek gazdasági fejlődése. Kürti Sándor, a bányász szakszervezet területi elnöke.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom