Szabad Nógrád. 1953. január (9. évfolyam. 1-9. szám)

1953-01-03 / 1. szám

I \ SZABAD NOGRAD l pro Az SZKP XIX. kongresszusa anyagának tanulmányozásához „Az új ötéves terv folyamán a szénbányászatot 43 száza­lékkal, kokszgyártásra alkal­mas szén termelését legalább 50 százalékkal kell emelni.” (A Szovjetunió ötéves tervé­nek alapelveit.) A szovjet bányaipar gépesítése Hatalmas feladat áll Új előtt a szovjet bányászat az ötéves tervben. Évente 500 mi­liő tonna szenet kell adni a kommun izmust építő haza szá­mára. Ezt a- hatalmas felada­tot megoldani csupán a'kkor lehet, ha a széntermelés minden folyamatában új, nagytermelé­kenységű gépeket alkalmaznak. A szovjet bányák a legjobban gépesített bányák a világon. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ellőtt a szénfejtők alapvető felszerelése — a csá­kány volt. Ezzel dolgozva. 12 órás munkanap alatt a szénbá­nyász 2—4 tonna szenet ter­melt. A pneumatikus fejtökalapá- csok jelentősen megkönnyítik a szovjet bányászok munkáját. fíls már az alapvető folyamatok — a réselés, fejtés, szállítás, vasúti kocsikba való rakása a föld felszínén. — mind teljes egészében gépesítve vannak. A szovjet emberek, akik a szén­bányák gépeit irányítják, ezek­nek a gépeknek mind újabb és újabb felhasználási módját Fe­dezik fel, túlszárnyalják az elő­írt normákat és terven felül sokezer tonna szenet adnak a hazának és a napi átlagos ter­melés növekedése ezáltal 30— 70 százalékot tesz ki. A gépesítés egyik jelentős ál­lomásiét jelentette, amikor ha­talmas rés-előgépek érkeztek a bányákba. Minden réselőgép 30 vájár munkáját helyettesíti. Ezenkívül a hatalmas szén- kombájnok — amelyek egyedül végzik a réseiést, fejtést és a futószalagé való rakást — te­szik még könyebbé a szovjet bányász, s ma már a magyar bányász munkáját is. r\ Bonhassi-kcmbáin óránkénti teljesítőképessége eléri a 60 tonnát. A háború utáni ötéves terv éveiben az összes szoviet bálnváf technikailag teljesen át­alakították. A fejlett hazai tech­nika, amely soha nem látott mé­retekben látta el .gépekkel a bái- nyáfcat, a széntermelés majdnem minden szakaszán lehetővé tette, hogy a nehéz és fárasztó kézi munkát gépétekéi helyettesítsék. Azokban a bányákban, ahol a szénrétegek lejtősen helyezked­nek el, hatalmas szénkom-bájnok százai dolgoznak. A „Dombass” büszke elnevezést, viselő kom­bájnok megjelenésével a szén termelésének utolsó kézzel vég­zett folyamata — a szállítósza­lagra való rakása is gépesítve lett. A vékony szén-rétegekben, ahol a szén vastagsága csak 0.5—0.75 méter, nagyon jól be­A gépek csodái váltak és n-agyon elterjedték az „UK T.—l”-es kombájnok. \ szovjet bányászok szeretik a [jepeket. És ennek az eredmé­nye az, hogy a szénfaltól egé­szen a vagonig eljut a szén úgy, hoey emberi kéznek hozzá s-em kell nyu-ln'a. A gépesítés nem­csak a termelés növekedését, ha­nem a magasabb termelékenysé­get is jelenti és a magasabb termelékenység a jobb keresetet. A Donyec-m-edeneében. mélyen a föld mélyén a fejtéshomlokná! és a ezénpadokinái ezer és ezer bányász szorgoskodik és termeli az országnak a- szenet,, az ipar kenyerét. A bányászok munká­ját az egész nép szeretettel ve­szi körül és ma m-ár a szovjet nép, a szovjet kormány és a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak segítségévei a bányák va lódi földalatti gyárakká változ, tak át. A kombájnok, a kőzetrakodó­gépek, a villamos mozdonyok és a földalatti villamosok, a vasbetonib'ztosítáisok és a nap­fénylámpák, — mindezek olyan dolgok, amelyektől a régi világ bányászai csak álmodni mertek, ma valósággá váltak. A szén- szátlítósza.lag ritmusa pontosan be van ütemezve. Szakadat-la nu-1 haladnak a csillék a föld alatt és fel a felszínre. Kompen­zátorok, önműködő, csi-líeberako- dók, gépesített cslltebuktalók végzik el azt a munkát, ame­lyekhez egyébként többszáz„em­ber-re lenne szükség. A szénki­termeléssel ezáltal jelenleg pél­dául annyi munkás foglalkozik, miint két évvel ezelőtt, pedig sokkal több tüzelőanyagot, szol­gáltatnak. Az egykori jüvesztő rakodóvájárok és vontatómunkások kombáj n - vezetőkké váltak, akik már át­tértek a komplex gépesítésre. A szovjet bányászok már nem egy­szerű munkások, hanem gépé­szek. Ma m-ár nehéz telne a bányában olyan szakmát találni, amely nincs kapcsolatban a gé­pekkel. Ilyen szakma nincs. Nézzük az eíöfúrást, amely e-gy-iik legnehezebb munka volt és na­gyon lassan haladt. M-a már Iván Ga-lovin donyeci gyorselő- fúró mester brigádja égy hónap alatt 350 métert tesz meg a fő vája-tban és körülbelül 4000 tonna szenet fejt ki. míg ehhez eddig 4 hónapnyi idő kellett. Ma már ezek a kiváló szovjet gépek a rnj bányáinkban is könnyebbé teszik hős bányá­szaink m-un-káját. 'De nemcsak a- gépeket küldte el önzetlenül a Szovjetunió, hanem legjobb bá­nyászait, kombá-jnvezetői-t is el­küldte hozzánk, hogy megtanít­sák bányászainkat a gépek ke­zelésére és a gépek szereletére. Kucser elvtárs a tavaly nálunk járt kiváló kombájn-vezető arra tanított bennünket, hogy: „ A bányászokat állandó tanítással kell rászoktatni a gépek szere- tetére." Ez a bányamester és a társadalmi szervek egyik leg­Modern »tov|ri-mitn*jú rtwilőytp bányiM munktjél végzi el A Donbassz-mintájú kombájn egy óra alatt 60 tonna szenet termel. fontosqjib feladata. Ä cél eléré­sének a legjobb eszköze a gé­pek és a- berendezés teljes, ma­gas termelékenységet biztosító kihasználása-. Ha a bányászok a gyakorlatban meggyőződnek ar­ról, hogy a gépek és a beren­dezések hasznot hajtanak, meg­könnyítik a munkájukat, ak-ko-r örökre megszeretik azokat. Mi a kombájnnal, felszerelt mező sikeres munkájának leg­főbb „titka?” A bányász kollek­tíva egész munkáját, minden fi­gyelmét a kombájnok teljes kb használására, azok gondos, szak­szerű ápolására kell fordítana A ciklusos grafikon minden mű­velete itt kizárólag ezektől a gé­pektől] függ. A kombájn csak akkor dolgozhat, amikor az összes egyéb berendezés is dol­gozik. Ha ré-selőg-ép a padot ré- seli akkor a száil-lítószalag- áll, ezzel szemben a kombájn n-em dolgozik, ha _ ai szállítószalag nincs működésben. Ez érthető is, hiszen a réselőgép csak áté­rései; a telepet, míg a kombájn rései is, fejt is és fel is rakja a szenet a csúzdárau Aagy felelősség hárul a csiisrda­Sicrelőkre. a csiizdäna-k közvet­lenül a kombájn után kell hai- Ladnii. Ha a csúzda- és a kom­bájn között akár csak egy kis térköz is keletkezik a gépek nem dolgoznak rendesen. Ha az ilyen kis. rést apró szén-darabok töltik meg, a kombájn lefékező­dik, a csúzda pedig szénporral tömődiik el. A kombájnnal felszereli mező egyik legfontosabb és legna­gyobb felelősségű művelete a biztosítás. Ez mindenütt fontos, de i-tt szakszerű b'ztosítás' nél­kül nem is lehet dolgozni. Ezek­ben a fejtésekben a-z ácsol óvá- járóknak mesteri mun-kát kel! végezniük. Hai a-z ismert gépesí­tett fejtésekben az ácsol ato-k egyforma soréiból a fötefa egy része kiáll, ez nem zavarja a munkát, de a -kombájn már nem tud elmenni. Elegendő az elő­ír ástok 2--3 centiméter, eltérés 'és"a KbmbájiV ffejcTAár bozzíá- ütődik a főtahez. Ezért igen fon­tos az ilyen mezőkön, hogy az ácsolatok egyenes vonalban és vízszintesen állítsák be. Az ácso'atfának szigorúan megha­tározott méretűnek kell tennie. Csak aiz ilyen rendszabályok fi­gyelembe vétele biztosítja azt, hogy a kombájn zavarta tanul dolgozhassak, naponta teljesít­hesse tervét. •• Örvendetes látni azt a tényt, hogy ai szovjet bányák termelé­kenysége állandóan növekszik, mert a kommunisták vezetésével az-t a célt tűzték maguk elé, -hogy nem nyugodnak még az el­ért eredményeken, hanem meg­sokszorozzák azokat és szaka­datlanul továbbhaladnak, ere­jükkel nem kímélve dolgoznak, hogy mind közelebb legyen a kommunizmus fényes, boldog napja. a kolhozföldeken ____Ä. | fcSlKISZTA'« 9000 HEKTAR PAKISZTÁN 13000 HEKTAR INDIA 18000 HEKTAR I RAN Míg Üzbegisztán ban 70 hektárnyi vetésterületre jut egy trak­tor, addig Pakisztánban csupán minden 9 ezer hektár, Indiában minden 3 ezer hektár, Iránban 18.000 hektár vetésterületre jut egy traktor. A szovjet mezőgaz­daság az ötödik öt­éves terv során nagy- mennyiségű új, töké­letesebb ekét, kulti- vátort, vetőgépet, gyapotszedőgépetj cukorrépaszedőkom­bájnt, takarmánysiló- zót és egyéb gépe­ket kap. A gép a szocialista társada­lomban az emberek segítője a jobb és boldogabb életért vívott harcban. A kommunizmust építő szovjet nép termé­szetátalakítással, fo­kozott gépesítéssel, a föld terméserejé­nek kihasználásával egyre több termést hódít el a természet­től, A fenti grafikon képletesen mutatja, milyen arányban van gépesítve Üzbekisz- tán, Pakisztán, India és Irán mezőgazda­sága. Üzbekisztán mező- gazdasági dolgozói a szocialista mező­gazdaságnak megje­lelő gépesítéssel dol­goznak. A munká­juk jelentős meg­könnyítése mellett több termést tudnak betakarítani és e me'lett pihenésre, szórakozásra és kul­turális életre is bő­ven jut idejük. Egy kilowattóra villanrosénergia a következő munkát képes elvégezni: Egy tonna súlyt 367 méter ma­gasságba emel fel; 1 KW ÓRA 50 kg henge­relt témám! ké­szít; 42 kg cukrot főz és finomít; 88 kg pékárut készít és süt. Mindez egy kilowattóra munkája. Képzeljük el, mit. tud elvégezni évente 23 miiliiárd kilo­wattóra villamosenergia, Tanulmányozzuk a párt XIX. kongresszusának határozatait Elmondta: F. Maz-anov Kaga- novics b. sz. golyóscsapágygyár párttitkára. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának határozatai Joszif Visszáriano- vies Sztálin bölcs, lelkesítő he- széde és a „Szocializmus köz- gazdasági problémái a Szovjet- tíniában” című lángeszű műve minden szovjet ember számára harci programmot jelentenek ab­ban a harcban, amely a kom­munizmus építéséért folyik ha­zánkban. Üzemeink munkásai, mérnöjcei, technikusai és tiszt­viselői, a Szovjetunió valameny- nyi dolgozójához . hasonlóan nagy érdeklődést tanúsítanak e történelmi okmányok iránt és azon kívánságuknak adnak ki­fejezést, hagy azokat a legtöké­letesebben és alaposabban ta­nulmányozhassák. A kongresszusi határozatok tanulmányozásával kapcsolatos munka lehető legjobb megszer­vezés-e céljából összehívtuk va­lamennyi műhely agitációs-kol- lektíviájá-naik vezetőit és a kér­dést megtanáoskoztuik velük. Először is megszerveztük a köz­zétett anyagok felolvasását. A felolvasásra a legfejlet­tebb agitátorokat és propa­gandistákat választottuk ki, hogy világos és pontos vá­laszokat adhassanak a ha-1- gatók valamennyi kérdésére. A felolvasásokat kisebb csopor­tokban az ebédszünetekben mun­ka után tartottuk és a csopor­tok létszáma 15—20 fo volt. Ezt a munkát széles körben és terv­szerűen végeztük el és mun­kánk felölelte .az üzem egész kollektív áj át. Elegendő például csak annyit mondani, hogy egye­dül a görgöcsapágy-műhelyben októberben tóba mint kétszáz felolvasást tartottunk. Az olyan anyagokat, mint / Malenko-v, Szaburov és Hruscsov elvtársak kon-gre-sszusi beszámolói, az agitátorok fejezetenként olvas­ták. A felolvasások a -kongresszusi határozatok m-ágyarázása és népszerűsítése -terén végzett tö- m-ecmunkábári: csak az első lé­pést jelentették. A pártbizottság, a Szovjetunió ' Kommunista Partja revíziós bizottságának utasításait szem előtt tartva összeállította a kongresszusi anyagok feldolgozásának tervét. Fbbe a tervbe a következő té­mákat iktattuk be: „a párt XIX. kongresszusának határozatai a szovjet népnek a kommunizmus építéséért vívott harci prog- rammja”. „Sztálin elvtárs beszé­de a párt XIX. kongresszusán,” „sikerek a szocialista iparban a háború utáni időszakban és az ipar újabb hatalmas fellendülése az ötödik ötéves tervben”, stb. Agitátoraink az ötödik ötéves t-erv kongresszusi irányelveiből az egyes fejezetekre venj tkozó megbeszél&ek számára konkrét témákat adtak meg. Ezenkívül a következő témákat iktattuk be a tervbe: ,A takarékosság — a népgazdaság további fellendü­lésének fegfohitoisabb hajtóere­je”. „A munka termelékenységé­nek töretlen emelkedése — a legfontosabb és legfőbb a kom­munizmus győzelme számára", „Minden szovjet polgár legszen­tebb kötelessége, a legmesszebb­menő , éberség”, „Szovjetunió a béke fenntartásáért és megszi­lárdításáért folytatott harcban.” A munkások sok kérdést tesznek fel az agitátoroknak, különösei- a kommunizmus nagy építkezéseiről, új vállalatok építéséről, Mosz­kva újjárendezési tervéről. Az agitátoroknak gyakran kellett a népi demokratikus országokat, vagy a Szovjetunió külpolitiká­ját érintő kérdéseikre válaszol­ni. ' Természetes, mindez az agi­tátorok tudásának fokozását, valamint azt kívánja meg, hogy az agitátorok az újságok olva­sásához ps megbeszéléséhez gondosan előkészüljenek. Segíti -az agitátorokat a pártbizottság könyvtára is azzal, hogy beszer­zi és rendelkezésükre bocsátja a szükséges irodalmat: Sztálin elvtárs neszedét, Malenkov, Szaburc-v és Hruscsov elvtársaik brossurákban kiadott kongresz- szusi beszámolóit, valamint a küldöttek hozzászólásait. A könyvtár dolgozói az agitátorok számára a lapok­ból és folyóiratokból alkal­mas és könnyen kezelhető témát'kai anyagokat válo­gatnak ki. az egyes kérdésekről, mint pél­dául „Sztálin elvtárs ibeszédé­nek külföldi visszhangja % „A Szovjetunió iQära a-/. "■ éves tervben" s-tb. Minden ejriyes témának anyagait külön dossziü- ... ba tették és a megbeszélésre ké­szülő agitátor, vagy előadó azonnal megtudja találni az őt érdeklő adatokat. Az agitátorok rendszeres irs- truálá-sa céi'ából legjobb ; adóinkat és propagandistái: bevontuk a munkába. Valómén nyi előadó szakszerű konz cióban részesül a pártbizo könyvtárában. Deviatov, műnk igazgatója például 11 tartott az agitátoroknak egy tt struktív előadást. Részleies-. v elmondotta, milyen feladató -állnak m.a a gyár és an-na egves műhelyei előtt, további- m-iként kell a kongresszus habi j' rczatait magya.ázó ági; nak az általános politika tációt és üzemi feladatok szekapcsolni. A hangos ú vasás és az agitátorok ment It szélései mellett számos felolva1* sást -artunK a műhelyek vörö?£ sarKai-ban és a gyár kultúrotthc<a nában. Felolvasásokat tartottunk a lakóházakban is. Októberbe' JJ1 29 előadást tartottunk. v Egyes munkahelyeken úgy a «> akkor az ifjúmunkások szám/'“ ra külön felolvasást Ezeknek az előadásoknak tén ez, ja a következő volt: „A Szovj unió ifjúsága a kommunizm Á építéséért folytatott harcban ne n ie »te ty rQY tartotta ar­A lakosság körében az ágit ciós tömiegm-unkát 513 agitál fé­rünk végzi. A XIX. pártkongresszus hafá m rozatainaik magyarázata tere*1*' végzett £ nol'tikai tömegmunka terén a fontos szerepet játszik a £ szemléltető agitáció. .j_ A békeharc, a harc szeretett Fas­zánk gazdasági hatalmának megszilárdításáért, felhívásoUa arra, hogy széles körben bonig kozzék ki a szocialista versen*] a? „új sztálini ötéves terv telj* ** áiíéséert és túltel jesítéséért - •- Íme ez a tartalma a műhelybe!- 5 szemléltető agitiációnak. A szem •. !éltető agitációt teljesen felújí - tot-tuk a legtöbb műhelyi vörö: _ sarokban. A kongresszusi anyagi, alapján készített plakátok é i d;agrammok a szovjet m gazdasági és -kulturális sikert; mutatják be. A műhelyi szerkesztöbizotts gok rendszeresen adnak ki fai újságokat, amelyek az új ötéve terv népszerűsítésével foglalton n-alk.: Az agitátorok beszélgetései **■ során is gyakran h-asználják fe™ a szemiéltelő agitáció eszköze. — térképeket, diagrammoka kifejező illusztrációkat. Potapo- agitátor például, aki a szer szám-műhelyben dolgozik, ami kor az ötödik ötéves tervről be szélgetett, olyan térképet hasz nált fel, amellyel megjelölte az óriási, építkezések helyeit. A céltudatos, hitá-sos és erő­teljes agitáció a szocialista verseny széleskörű elterje­désére irányul. Az agitátorok nemcsak lelkes, mozgósító szavakkal, hanem az önfeláldozó munka személyi pél­dájával i-s hatást tudnak gyako­rolni a kollektívára és segíteni tudják azt, hogy sikerrel harcol­jon az új ötéves terv teljesítésé­ért és túlteljesítéséért. Csibiszo- va gépkezelőnő és agitátor a külső gyűrű csiszoló osztályon sok erőt és energiát fektetett abba, hogy segítse a csiszolókat a csiszolási módszerek elsajátí­tásában. Csibi6íova elvtársnő kitünően elo.jésztette a- gépieket és azokat példásan rendben tar­totta, ezzel hozzásegítette a munkásokat ahh->z, hogy gyor­sabban sajátítsák el az új gyorscs-iszolásii módszereket. Nálunk sok és egyre több az olyan agitátor, aki hatéko­nyan és energikusan 6ziervezi a munka termelékenységének fo­kozásáért, a takarékosságért, a minőségi termeUsért folyó szo­cialista v’ersenyt. Pártszervez tünk, amikor széleskörű politi kai törmegmunkáí fejt ki a pái XIX. kongresszusa határozatai­nak tanulmányozása terén, ért ményes harcra buzdítja a gy dolgozóit a nagy sztálini cél­kitűzések teljesítéséért és a -kommunista társadalom felépíté­séért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom