Szabad Nógrád. 1953. január (9. évfolyam. 1-9. szám)
1953-01-03 / 1. szám
A 1955 Januar 3, SZADAD INOGRId Újévi villám a mezőgazdaságban I, Ökrök léikül csak a Göncöl szekere fordul.“ Azt tanítja ez a közrr hi hoigy mindenért meg kelt dolgozná. S a jó begyűjtésért a i. t ti,.;..ics meg is dolgozott. Aktivizálta a begyűjtési áilandó bszDttöagot melynek jó népnevelő munkája, a begyűjtési eredményekben *’.atkozott meg Búzából száznegyvenöt, zabból száz- hanmirtchaS. szénából száz,kilencvenkilenc saáizalékra teljesítették az állami begyűjtési tervüket. A begyűjtési eredményből csupán István Vilmos kulák bead* ... ránézik- ö a község szégyene, gyűlő® is őt minden dolgozó paraszt. István Vilmos kulák, 1945-tőí földjét mással műveifeti, azót. rd-íjd, beadási kötelezettségét nem teljesíti. Meglévő földje után - Hatókat nem tart tehát szabotál !a az ötéves népgazdasági terv I, 'vydúsítását. ^ A r. ;cs nem nézi tétlenül a kiulák szaíbotá&ást, hanem bírósági e. ■ >:st indított ellene. * tanácstól Nem akarás — fejvakarás. ■— Ez a közmondás áll Tóth Gáspár bocsárlapújtői tanácselnökre is, aki nem eléggé szorgalmazta az árpa, rozs, vetési terv teljesítését. [gy rozsból négy, ősziárpából kilencven mázsa vetőmag várt vetésre. Magukra vessenek azok a bocsárlapújtői dolgozó parasztok, akik a „jó időre vártak’1 $ a „majdra” adtak. Tanulságul: A szántóvető embernek a jövő esztendőben áll minden gazdagsága. Gépállomásaink zárlati munkái elé kerek A horn; négyoldalas levelet kapott szei- kesztőségüi'k. A levél százegy sora: mozit követel. Talán nincs Hcrpácsnak mozija? Egyelőre nincs. Horpács dolgozó parasztsága mozit követel, ugyanezt kőzeten és ugyanilyen harcosan ' orsosberérv' és Patak dolgozó parasztsága 16 • Milyen e.g oldást keresett TTe a t4? Mindhárom köz-lég részére biztosi- ■ otta .*» mozit. Csak hát ebbe nem > agyon akar belemenni a borpá- k.i tanács, ö saját magárnak kő- ;zteli a mozit, nem törődve az Ti, hogyan lesz kis’égitve a arsosberényi é* pataki do’gozó arasztság kmtúrigénye. 4 Szerkesztőségünk azt Javasol- i, hogy a horpácsi tanálcs föladja el a MOKÉP határozatát, ■ért az teljesen reális és lehető- Hget nyújt arra, hogy mindhá- !>m község kulíúrigénye kieíé- íve legyen. A Széchényi járás 'legjobb eredményt elérő termelőcsoportjai a szécsényi „Rákóczi“. Fel nem osztható szövetkezeti alapja harmincháromezer 32 forint. A csoport büszkesége: Garamvölgyi Ferenc, Babcsáik Mihály, Dánosok R. József csoporttagok, akiknek munkaegységük meghaladja a kétszázat is. ■ És kik a fejlődés kerékkötői? Miskédi Gyula és Dinka István. Nekik kebelükben volt a kezük, egymás mellett a lábuk, ezért alig teljesítettek húsz munkaegységet, Már pedig, aki dolgozni nem szeret: Nem érdemel kenyeret?! ¥ A brglyasaljai Rákosi tszcs-nek szép 'állatállománya van. Ezt az állományt át is kell teleltetni, sőt tovább kel) fejleszteni. Ehhez azonban a megfelelő takarmánybázis . biztosítása szükséges. A csoport egész nyáron nem fordított gondot a takarmánybázis biztosítására. Kaszálatlanul maradtak a lóberések, a gyümölcsösök füvét sem takarították be, most pedig elpazarolják a Duglel-pusztán levő szalma bázist, mely szanaszét hever és így rohasztja el az esős, havas időjárás, A csoport kommunistáinak harcot kell indítania a felelőtlen pazarlás ellen, hogy biztosítva legyen a meglévő állatállomány takarmánya lapja. A pénzmágnások új elnöke az Amerikai Egyesült Államokban Most jelent meg az Országos éketanács legújabb külpolitikai izete: Polgár Dénes: A pénz- ágnások új elnöke az Ameri- ti Egyesült Államokban című . ása. Az érdekes külpolitikai ás megmutatja, mi a valóság legutóbb lezajlott elnökvá- wztások körül, hogyan zárja r amerikai, választójog a „két- ártrendszer börtönébe“ a vá- isrtókat. Lerántja a leplet a hazug, a dolgozó tömegeket félrevezető választási hadjáratról és az új elnökről, a milliárdosok kedvencérői, hű kiszolgálójáról, Eisenhowerről. A füzet az olvasó elé tárja az új elnök csaláson és korrupciókon át vezető útját az elnöki székig, megmutatja, mint csapta be hazug „békeszólamokkal” az amerikai dől gozókat, hogy szavazatukat megnyerje. De megismerjük olvasás közben azP a nagyszerű küzdelmet is, melyet az Amerikai Kommunista Párt vezetésével a haladó erők vívnak a fasizálódás éllen a koreai háború megszüntetéséért, a békéért. Ez a hasznos füzet eredményesen segíti a békebizottságok felvilágosító munkáját és növeli az olvasók nemzetközi tájékozottságát. Gépállomásainkon megkezdődlek a leltározási munkák. Ez nagy és fontos feladat, amelynek az ad nagy jelentőséget, hogy a leltározást a mély- szántási és gépjavítást munkák mellett kell határidőre, minőségben elvégezni. „De minél nehezebbek a feladatok tárgyi nehézségei, annálJöbb múlik az emberen” — írja a Szabad Nép, és ez. így is van. Most kell a gépáliomási igazgatóknak a munkákat úgy megszerveziniök, hogy egyik munka se szenvedjen a másik miatt hátrányt. Nem helyes tehát az a megoldás, amit a szécsényi gépállomás igazgatója választott, hogv jegyzőkönyvet vett fel arról, hogy a mélyszántás miatt, nem tudja a leltározást végrehajtani. Az igazgatók adják meg tehát a segítséget és az útmutatást, a leltározási csoportoknak annál is inkább, mert ez a leltározás egyben számadás is árról, hogy a gépállomás . hogyan gazdálkodott a reábízott nép vagyonával. Természetesen könnyebb, lesz ott a munka, ahol a könyvelés évközben is pontos adatokat tartott nyilván, és ahol a raktárakat már évközben rendbehozták, mint például Bercelen, vagy Erdőkürtön. De ott ahol a csákisz a imája módjára kezelték az anyagot, a felszereléseket, ott nehéz lesz a,. jó munkát elvégezni, de ott annál nagyobb lelkiismeretességgel kel! most helyrehozni az eddigi hibákat. A munkák nagv feladatai a vezetőkönyvelőkre várnak. Rákosi elvtárs országgyűlési beszédében azt mondotta a gépállomások könyvviteléről, hogy „megbízhatatlanok." Ez ránk is vonatkozik nógrádmegvei gépállomásokra. Az évvégi zárlati munkák egyik főcélja. a.z, hogy rendbeszed'jük egész évi munkánkat és az éves mérlegben olyan adatokat szerepeltessünk, amelyek megfelelnek a valóságnak Ez év folyamán negyedévenként, de havonta is figyelték és kimutatták gépállomásaink önköltségüket. Mégis Egyenletesen, ütemesen emelkedő harcolunk az 1053 termeléssel szilárdabb fegyelemmel as tervév győzelméért Gerö Ernő elvtárs november ’9-én, a Központi Vezetőség 'őtt tartott beszámolójában ámunkra is megszabta az 53-as év feladatait, mikor azt ondotta: „Biztosítani kell az ipari üzem rmelésben az átmenetet >53-ra olymódon, hogy az ipari rnielés a tervnek megfelelően >o3. januárjában és az ezt kötő hónapokban ez év negye- k negyedéhez és decemberhez képest is minden területen, szénbányászatban és a kőhazaiban is- egyenletesen tovább melkedjék”. Az előttünk álló riad átok végrehajtása is szük- égessé tette, hogy az 1952-es ívi termelésünkben elért ered- nényekről. s az előforduló híjákról számot tegyünk. Az 1952. ;v első negyedében dolgozóink endületesen harcoltak a terv eljesítéséért, mely eredménnyel :árult, mert 100.2 százalékra tel- esítettük az első negyedév dö- rányzatát. Nem fokoztuk megfelelően a n,Huodlk félévben a dolgozók harci kedvét, lehdiiletét, de a műszak5 feltételek biztosításában is már hibák mutatkoztak. innék kővd'kezi ében a második legyedért érvünkét csak 95.5 százalékra teljesítettük. A harmad^ negyedévben már ikültünk az előforduló hibákból. Versenyt «.erveztümk augusztus iO-a tiszteletére, sőt dolgozóink :ézdeménye#ésére Rákosi euv- ársna'k megfogadtuk, hogy elő- rányza-ton ffeluI 2828 tonnű szg* let termelürlk. Vállalt köteiezett- égünkoek azonban nem tudtunk Tiget tenni annak ellenére, ‘ógy üzemünk termelése az elő- ö neg-:dé'vivel szemben 4.4 '• ' a lék kai emelkedett, de még ’■!, terv ink teljesítéséből is otb, mint PO tonna szén hiány- íoti. Szégydltü'k, hogy Rákosi slvtársnak tett ígéretünket nem tudtuk beváltani, így a negyedik negyedévben már; csak 500 tonna terven felüli szén kitermel é- séret tettünk vállalást. Vállalt kötelezettségünknek még így sem tudtunk eleget tenni, mert a kifejtett területen lévő második ereszke nyomás aiá került, sőt a negyedik ereszke négyes siklójában metángáz hatolt be, s ezek a nehézségek nagy erőpróbára tették dolgozóinkat s a termelésben csökkenés mutatkozott. Fejenként 13 mázsával csökkent műszakonként a termelés. Ez abból származott, hogy i dolgozóink egyrésze megijedt a nehézségektől. Többek között Fehér Gyula, aki a norma, lazítását követelte, azzal a kéréssel fordult a vállalat vezetősége faié, hogy a fejátlagot csökkentsék, a szakmányárakat pedig emeljék, vagyis kevesebb munkáért több bért követelt. E bányarészben tapasztalható volt, hogy egyes csapatok 'nem használják ki a 480 percet a termelés érdekében Egyik bányajá.rá- som alkalmával Hajós János B. csapata déli 12 óráig még egy csille szenet sem termelt. Kér désünkre azt felelték: „Nehéz a fúrás, mert kemény anyagba keli fúrni“. Féke akart vezetni bennünket ez a csapatvezető, mert meggyőződtünk róla, hogy másfél perc'aLtt kétméteres lyukat lehet fúrni az általuk keménynek mondott anyagba. Sürgős intézkedés vált . szükségessé 'ebben a bányamezőben. Lecseréltük a csapatvezetőket, sztahanovista járókat tettünk a helyükbe. Az eredmény nem maradt'el. a termelésben emelkedés mutatkozott. Ezután már fejenként 5—6 csillét termeltek ebben a bányarészben is. Itt számadást végeztünk az 1952-es tervévről, s megállapítottuk, hogy ebben az évben 27.304 tonna szénnel maradtunk adósa nép' .zdaságunknak. Ez még nagyobb harcra serkent bennünket, mert tudjuk, hogy az 1953-as évben adósságunkat törleszteni kell. Ennek érdekében elengedhetetlenül szükségessé vált, hogy méig nagyobb körültekintéssel végezzük az előkészületeket^ Gerő elvtárs szavainak a beváltására, hogy a,z 1953-as év első negyedében egyenletesen tudjuk emelni a termelésünket. Ezért több helyen végeztük az elővá- jásokat, így a Il-es eresekében több mint másfél évre való szénmezőt biztosítottunk lefejtésre. Ugyanakkor az ötös eresztékben 6-os siklót hajtanak ki, de a II-es és a III-as ereszke közötti hatalmas számmezők lefejtését is megkezdjük március hónapjában. Az 1953-as évben tovább folytatjuk a feltárási munkála1 kát, beindítjuk a szo- rospataki mező feltárását is. Évi tervünk teljesítéséhez el- engedheiCilenül szükséges, hogy az ürescsille ellátást még hatvá- nyozottabb mértékben biztosítsuk, mert a december hónapi tervteljesítiésünket csupán ez akadályozta. Az ürescsille szükségletünknek csak a felét biztosította a szolgáltató vállalat. Nagy hanyagságokat követett el ez a vállalat. A sodronypályáról leesett ürescsiii léket hosszú ideig szanaszét heverve, kihasználatlanul hagyták. Különösén rosz- seabbodott az ürescsille ellátásunk azóta, amióta a szőlgáltató vállalat a Ko.ssuth-táró üzem szállítását is a mi sodronypá- iyánkra kapcsolta be. Ezáltal a terhelés megnövekedett, melyet ez a szállítóberendezés az eddig alkalmazott módszerekkel képtelen elvégezni. De feladataink elvégzéséhez a műszaki középkádereknek is lelkiismeretesebb munkát kell végezni nem úgy, n.int Bérces József fő- aknász, aki elhanyagolta a vá-’ gathajtás irányának az ellenőrzését. Hanyagságából a csapatok két és félméterre eltértek az iránytól 40—50 méteren keresztül, melyet a múlt hónapban újból át kellett ácsol«. Az itt szolgálatot teljesítő revi rakná - szók is hibásak voltak ennek megtörténtéért, mert nem az aknászok irányitották a csapatvezetőket, hanem e csapatvezetők az aknászokat. A másik ilyen hanyagság, — an it elkövettek a Il-es ereszkében a műszaki és közéwkádereK — hogy nem biztosították a csapatok részére folyamatosan a faellátást. így a dolgozók kénytelenek voltak két háromszáz méterről a munkahelyük biztosításához szükséges fát a vállukon szállítani. Ezzel akadályozták az aknászok a dolgozókat abban. hogy a 480 percet a széntermelés érdekében használják föl. Ezeket a hibákat a műszaki vezetőknek és középkádereknek haladéktalanul meg kell szüntetni és tervük teljesítésébén méfe bátrabban kell az olyan dolgozókra támaszkodni, 'mint Pong-rácz Sándor, Pádár Mihály, Batta Sándor és Tóth István budai elvtársak, akik mindenesetben élenjárnak a termelésben, példát mutatnak a többi dolgozóknak. Feladatunk, hogy még fokozottam mértékben gyakoroljuk az ellenőrzésünket, többet tartózkodjunk bányászaink között, és azok javaslatát figyelembevéve azt gyakorlatban megvalósítsuk. A párt és szakszervezet segítségével még nagyobb lendülettel végezzük a szocialista munka- szervezést, mely egyik döntő tényezője a Gerő elvtárs által megszabott feliadatok végrehajtásának, aiz 1953-a® • tervév egyenletesen, ütemesen emelkedő termelésének. Elmondotta: Nagy Béla, ménkesá vállalat igazgatója egy évre vonatkoztatva, most fogják kimutatni, hogyan is dolgoztak, milyen eredménnyel, hogyan teljesítették a reájuk rótt feladatokat. Gerő el vt árs a, központid vezetőség ülésén kiemelte, a pénz forgási sebessége növelésének fontosságát. Gépállomásainkon mégis olyan mértékű, kinle- vőség jelentkezik, amely a megye össze® gépállomásának összes üzemeltetési és ügyviteli költségeit, közel egvnegyedévre fedezni tudná. Ez elsősorban a vezetőkönyvelők felelősségét érinti. Nem engedhető meg az, ami Karancskeszibe előfordult, hogy a gépállomás állami vállalattal szemben tízezer forintos inkasszót adott be októberben, és decemberben még azt sem tudja, hogy mi történt vele. Különösen komoly összegekkel tartoznak a tanácsok. Gépállomásaink azonban nem világosítják fel kellően őket és nem sürgetik a kiegyenlítést a tanácsoknál, pedig a tartalékterületek és parlagföldek felszántásának fedezetét, kormányzatunk biztosította a helyi tanácsok részére. Az évvégi zárlatímunkák és az egész évi hiányosságok legyenek intő példák gépáliomási vezetőkönyvelőink, de igazgatóink részére Í6. Az önköltségcsökkentésnek igen sok módja és lehetősége van gépállomásainkon. Nem engedhető meg az, hogy a munkabéralapot a gépállomás túlléphesse, mert a megengedettnél több dolgozót alkalmazott. De az sem történhet meg, mint Érsekvad’kerten, ahol a normák alapján engedélyezett útiköltség keretének ötszörösét használták fel novemberben. Van tehát még mindig igen sok lehetőség a telefon, utazási költségek, az anyagfelhasználás, az üres járatok csökkentése terén, öntőlts égcsökkentés fokozására Ezeket a lehetőségeket elsősorban, a vezetőkönyvelőknek kell feltárnia az: igazgatók előtt, figyelmeztetve a helytelenségekre és következetesen végre kel! hajtani az önköltségcsökkentésről szóló határozatokat. Legyenek vezetőkönyvelőink a gépállomások élő le! ki ismerete, t egyenek Ígéretet arra, hogy a gépállomások számvitelét megjavítják, hogy Rákosi elvtársinak ne azt kelljen mondani: A gépállomások.' könyvvitele megbízhatatlan, . hanem azt mondhassuk: A gépállomások könyvelésében rendet teremtettünk. Antalffy István , A MG. főkönyvelő. KI A FELELŐS? Az állattenyésztés „ tér melőcsoportok kincsesbányája. Ha fejlett az állattenyésztés, fejlett és erős a fermelőcsoport, gazdagon éinek a csoport tagjai is. Az állat ten vész tés a mező- gazdaság legjövedelmezőbb ága. A párt- és a' kormány két éves állattenyésztés fejlesztéséiről! szóló határozata, is kimondja, hogy a „termelőszövetkezetek tagjainak a pártszervezeteknek az eddiginél sokkalta nagyobb erőt és gondot kell fordítani ötéves tervünk állattenyésztési előirányzatainak teljesítésére, hogy a dolgozó lakosság hússal, zsírral, tejfel, vajjal való ellátását a száraz esztendő ellenére is, az eddiginél jóval magasabb szintre emelhessük." A határozat ellenére mégis akadnak olyan termelőcsooort- jaínk mint a nagy!óci_ Kossuth, ahol a rossz vezetés és a csoporttagság hanyag, nem törődöm munkája miatt, súlyos veszteség érte a közös állatállományt. Miben jut ez kifejezésre? A moosolyavölgyi-tanyán lévő tizenhét darab anyakoca rossz kőndidóban van és ebből négv darab csontbörré van lesoványodva. Ezeknek átlagsúlya negyvenöt kg. Elhelyezésük célszerűtlen, mivel a kétszer kétméteres kutrioákbao való elhelyezésük aránytalan és számos esetben előfordul, hogy egy kutrieában három darab kocát is elhelyeznek, míg a többiben egy- vagy kettő van elhelyezve, így a sertések az állandóan cserélődő szokatlan elhelyezés következtében marják egymást, és nem pihennek. A másik sú- lycis hiba, hogy az anyakocákat a tenyészkannal állandóan együtt tartják, együtt hajtják ki. aminek következtében az ál latok szaporítása tervszerűt- lenül és a legkülönbözőbb időpontban történik. A sertések második csoport iát negyvenöt darab márciusi éltetésül süldők képezik, amelyek fejlődésükben erősen v isszamaradottak, gyenge a kondíciójuk. Darabonkénti átlagsúlyuk huszonnyolc kilogramm. Elhelyezésük az istálló épület végén,, azelőtt takarmányozási célra szolgáló helyiségben van biztosítva, melyen rácsos, hézagos ajtó van. az aímozásuk elhanyagolt, erősen nedves és sárets. Az alattuk lévő vaistag rétegben felhalmozódott trágya, a fekvéstől átmelegedve, erősen párolog és ennek következtében a sertések állandóan nedvesek. A sertések harmadik csoportját, negyvenöt darab malac képezi. Amelvbő! hét darab júliusi elletésű és harmincnyolc ■augusztusi. A hót darab malac átlagsúlya tizenöt-tizennyolc kilógramm, míg az augusztusi elletésű malac átlagsaivá darabonként négv-öt kilogramm. A malacok feilődésükben erősen visiszamaradottak, csontbörré lesoványodtak, s napról napra sennyvesiségben hullanak él. Az augusztusi elletésű malacok száma elléskor nyotcvannyolc darab volt. melyekből többet a kocák ettek meg. míg választás után a már szopós korukban iis sovány ”.malacok, teljesen abrak nélkül lettek tartva. Ennek következtében hullottak el az erejükből teljesen kifogyott malacok. Balázs Ignác tszos- tag elmondta, hogy „a sertéseket gondozójuk naponta egyszer eteti, rendszerint a déli órákban ás csak néha hajtja őket ki, egyébként egész nap az álban ordítanak". Ez igv is van. Ez a>z igazság. A sertések néhány vödör összetört főtt burgonyát vízben kapnak enni, amikor iis a hőmérséklet fagypont alatt volt, M indezék a tények azt mutatják, hogv Küntősii János csoportelnök*. de a szövetkezet valamennyi tagja hűtlenül kezelte az állatállományt és ezzel nemcsak saját magukat, hanem népgazdaságunkat is súlyosan megkárosították. Vaiion meg lehetett volna-e akadályozni ai mulasztást? Igen, meg. Hisz b'ztosíitva volt és van a takar- .mámybáizis a sertések részére. A tszcs-nek van ötven mázsa vegyes burgonyája, melynek tíz százalékai romlott. A nyár folyamán zöld lucernából készí tett százhafvan mázsa sertés- siló és a tanyától százméterre tizennégy rakáshah ötven mázsa takarmányrépa van. Ez mind a sertések takarmányozását biztosította volna. Ez a tény még inkább súlyosbítja a csoport- elnök és a tagság felelősségét az elkövetett mulasztás miatt. Jellemző a csoportvezetés -'rossz munkájára, hogv ugvanilj/en bűnös mulasztást követtek el a lovak, a tehenek és üszők gondozásánál is. Tönkremenőben van a négyezer forint értéket képviselő takarmányrépa. Beádnak ai takarmánykaizlak. Ezek is mind azt bizonyítják, hogy a csoport vezetősége nem tarti a szem előtt sem a közérdeket; sem az állami érdeket. A járási tanács mező- gazdasági osztálya habár későn is, de felismerte a Kossuth tszcs súlyos mulasztását, s kellő segítséget nyújtott a hibák kijavításához. Azt javasolta -a tenmelöcsoportnak. hogv napi kétszeri etetésre meleg moslékban, a százkilenc darab sertés, naponta százhúsz kilogramm főtt burgonyát és az anyakocák, valamint a süldők mosJéketetése előtt, a zöld silóból darabonként 1.5—2 kilogrammot kapjanak enni. A harmadik csoportbeli malacoknak, meleg burgonyás moslékot és a déli órákban nyers répát, darabonként fél kilogrammot, valamint száraz lucernából darältatott lucerna- lisztet. darabonként tizenöt húsz dekát, moslékban elkeverve adjanak enni. Ezek a szaktanácsok lehető léget nvuitanak arra. hogv a naigvlóci Kossuth tszos kijavítsa az elkövetett bűnös mulasztátsát, hogv fejlett állat- tenyésztéssel rendelkezve, erőssé és virágzóvá tegyék termelőcsoportjukat.
