Szabad Nógrád. 1953. január (9. évfolyam. 1-9. szám)
1953-01-03 / 1. szám
■ ..-f 1 slj mmgm VUág leiárjai egyesüljetek! 5? - J ZQBQD NÓGRÚO DP NOGRADMEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAPJA F.VF. I. SZ. ARA: 50 FILLÉR 1953 JANUÁR 3. SOK KICSI SOKRA MEGY A '■zocializmus építése megköveteli, hogy a termelésben, de a ie/mapi . éleiben is egyaránt a legkörültekintőbben takarékos- u’ttftk az anyagokkal. Különösen felhívta a figyeteüwket erre mvkov elvtárs az SZKP XIX. kongresszusain mondott beszéMl. .-.Minél teljesebben és észszerűbben használjuk fel a termelés irrásuit, minél takarékosabban és körültekintőbben vezetjük :aságankaí, annál nagyobb sikereket érünk majd el a nép- t-uság valamennyi ágának teljesítésében», .annál nagyobbak tesz- •redményeink a nép anyagi és kulturális szinvonalátutk emeié1- Nem utolsósorban ennek a takarékossági rendszernek kőzete? megvalósításává.) vált a Szovjetunió «’maradott onszá.g- i világ vezető ipari nagyhatalmává. A takarékosság elvét a irtunk is következet esen érvényesíti. Ötéves tervünk törvényre- isével; a törvény szavával figyelmértéit népünket: „az s népgazdasági, terv sikeres megvalósításához elengedhetetle• zükséges. hogy szigorúan takarékoskodjunk, szálljunk szembe en pazarlással, erősítsük tervünket’'. A takarékosság, m’ní a szó vajista gazdálkodás módszere nálunk is. mint a Szovjetunióban a szocialista iparosítás egyik forrásává, a termelés, termelékenység emelésének egyik igen fontos eszközévé kell, hogy váljon. A r gyárunk gyártmányának tekintélyes része közszükségleti cikk. Dolgozó népünk részére különböző típusú tűzhelyeket, kályhává;.. húsörlőt, darálót és egyéb háztartási cikkekhez szükséges al- •'••aírészeket állítunk elő. Vállalatunk jelentősen hozzá tudna já- *•> ' ií ahhoz — amennyiben következetésem végrehajtotta .volna az önköltségcsökkentést, az a ny agtah a r é köss á gr a való párt- és körnt á•);határozatokat —. hogy pártunk Központi Vezetősége áltál meg határozott életsz in yonalemelkedést elősegítsük. Pártunk Központi Yezetőségének 195- november 29-1 ülésén (.,■■■• elvtárs a következőket mondotta: „Nagy a pazarlás az anyag- l iíisználás terén, a minisztériumok felelős funkcionáriusai, gyá ■gazgatói igen gyakran szemrebbenés nélkül követelnék drá- ,ehezen beszerezhető importanyagokat olyankor, amikor az j i • gokra nincsen szükségük, vagy csak a távoli időkben lesz rá ségük.’’ Gerő elvtárs beszédében utalt a Szovjetunió Kommu- Pártjának XIX. kongresszusán tartott beszámolóra,' ahol ,V\.y nfeov elvtárs a népgazdaság, a párt előtt álló feladatokra a kővetkezőket mondotta: „Most az a feladat, hogy végei vessünk a Hiúsági vezetők és pártszervezetek közömbösségének a gondatlan. gazdálkodás és pazarlás irányúban, .4 legszigorúbb takarékossá \ megvalósításával összefüggő kérdéseknek mindemkor .egész ■ > zémsónt é? p/ir/numkák. k ozéapontjáhap kel! ttliiu...1 Gerő elvtárs beszéde alapján, de nem utolsó sorban Malenkov elv!ars útmutatása nyomán megvizsgáltuk vállalatunknál az önköltség alakulását és a fő- és segéganyagok felhasználását. Mi vál- ii ;ónkra is érvényes az, hogy nem hajtottuk végre következetesen » párt és kormány határozatait e tekintetben. 1952 harmadik negyedévében az öiiköttségelőirányzatunk 86.5 százalék volt, a é-rszámudk pedig 97.5 százalék. A 86.5 százalékos önköltségi reá reális volt, amelyet az alábbi okok miatt nem tudtunk telje- ■ herei. Többszázezer íórlnt értékű minőségi kötbért keltett fizet- rünk. mert az általunk gyártott tűzhelyeket és kályhákat az értékesítési:'igazgatóság megfelelő szervei jogos kifogással viaszait4 a sítoiták, mert nem feleltek meg a dolgozók igényeinek. Az egyes lő- és segédanyagoknál a felhasználás során pazarlás történt, a helyesen megállapított normákon fe ü! használtunk fel anyagokat. 1952-ben 1 tonna „jó •öntéshez” 37 százalék import nyersvasat hsz-nátíunk fel. Ha ezt.a nyersvasifelhaszuáiást 1953-ban 2 százaikkal csökkentjük, akitor 25Ö toama import nyersvasat .fogunk megtakarítani, ami megfelel 150.000 forint értéknek. Hasonlóképpen ha az öntödei kokszíelhasználást 2 százalékkal csökkentjük 1953- ban, altkor ez .ugyancsak 250 tonna, öntödei import olvaartókoksz. meg::hárítását jeleníti 120.000 forint értékben. C’ artmányainkhoz nagy mennyiségben használunk fe! külön- éreti! samottégíákat. Ezek a téglák a gondatlan keaelés, bánásmód következtében 5 százalékos törést szenvednek. _íu. i—r ugyancsak 2 százalékos csökkentése 50.000 forint megta- k.c . ást eredményez. Ez a néhány példa fényesen bizonyítja, ltcgy va.Illatunknál a 86.5 százalékos örakölíségelőirányzatunkkal szemben miért volt a tervszámúnk 97.5 százalék. Gerő elv birs útmutatása, de nem utolsó sorban Malenkov elv tars beszedj hozzásegít bennünket ahhoz, hogy ezt a durva hiá- . ; jsságot rövid időn belül kiküszöböljük. Gazdasági és páriniun- kank középpontjába állítjuk mi is a legszigorúbb takarékosság gyakorlatban való megvalósítását. A takarékosság helyes alkalmazása vonatkozik az építkezésekre, az államapparátus működé- sete az egész gazdasági éleire. A takarékosság — belső tartalék —. melynek kihasználásával növelni leihet a népgazdaság, szinvo- r ..Innak emelését és újabb bázisok megteremtését a szocializmus ép tésében. Ugyanez vonatkozik a mezőgazdaságra .is. Ha például, a begyűjtésből megfelelő harcot folytatunk a szemveszteség csőkor.nőséért, a betakarításnál és cséplésnél, akkor az. előforduló , »mvesrteség egyszázalékos csökkentése elegendő ahhoz, hogy .... évig biztosít ha tnink a 100.000 lakosú Debrecen kenyérszük- ségleiét. Mi, az űz--reran belül, politikai felvilágosító munkával. a tech- rin'ógial fegyelem betartásával, a munkafegyelem megsz'lárdítá- ■ al. a helvé%en kialakított anyagnormák betartásává-! biztosit- ' a párt és ormány határozatainak maradéktalan végrehajtását. \ kap it a „nüsban a dolgozókat a nyomor, a nélkülözés', a m ikanélkiii sjg kényszerítette a takarékosságra. ,.A népj áemo- ; - eaban mondotta Rákosi elvtárs 1952 december 15-én az országgyűlési beszédében — a helyzet alaposan megváltozott; a *, ,n uuéikivu- a nyomor megszűnt és megszűnt az az ösztönzés, amely a kap. nizmus idején a dolgozó tömegeket a maximális takarékossúg íru ,yába szorította. A tőkés nyomorfegyelem eltűnt és helyette nvrei un kialakulóban az öntudatos szocialista fegyelem és vele egy üt a szocialista takarékossúg tudata. Amíg azonban megerősödik, fokozottan küzdenünk kell n front on." Fodor Sándor, •Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár igazgatója. 130 évvel ezelőtt született Petőfi Sándor 130 évvel ezelőtt, 1823 január elsején született népünk láfiglclk’l költője, a nagy hazafi: Petőfi Sándor. Petőfi egész életét, költészetét a szabadság eszméinek szentelte. Tántoríthatni Ionul harcolt a nép igazi Ugye mellett, s mint forradalmár, kezdeményezően, cselekvőén élte az életét. Munkássága a legszorosabban ősz- szeforrott kora nemzeti függetlenségi törekvésével, Tisztán látta és hirdette a haza szabadságának és a népek szabadságának egységét. Petőfi Sándor az 1848-as - szabadságharc tevékeny részvevője volt. Nemcsak eszmei vonatkozásban, hanem a gyakorlatban, élete feláldozásával is képes volt a szabadság és függetlenség gondolafáért harcolni. Azóta nagyot fordult a világ. A nép lánglelkü költőjének gondolatai ma már nem könyvbezártan várják a tettek óráit, hanem szabad népünk alkotó életében válnak valósággá. Születése óta több mint egu évszázad nehéz napjait élte, harcolta át a magyar nép, de már lehulltak a bilincsek s azóta fölszabadultan, boldogan épül a magyar nép szocialista hazája. ez a tudat kifejlődik a takarékossá;,ot ».• Mi gátolja Nógrádmegyer községben a begyűjtési terv teljesítését A beadási kötelezettség teljesítése törvényerejű rendelet s számos község tanácsa mégsem harcol következetesen az állami fegyelem betartásáért, a begyűjtői terv minden részletében való teljesítéséért. Különösen a széosénvi járásban találkozunk ilyen súlyos Lazasággal. Nógrádmegyer község globálisan teljesítette begyűjtési tervét. De ha ezt részletére bontjuk, megállapítható a hiányosság. A -község nem teljesítette mindenből begyűjtési tervét. Tojásból nyolcvan-hét, baromfiból nyolcvankilenc százalékos » Mt-víel >?v(és Krijtviua Pál az állandó bizottság elnöke elmondja. hogy a beadási terv minden részletében való teljesítését a Petőfi tszcs hanyag begyűjtési munkája hátráltatja. A tszcs nem já-r az élen jó példával, mert tojásból 11.600 darab helyett, még csak nyolcvan darabot adtak be összesen. Sertésből egy, baromfiból tizenkettő, tojásból tizennyolc dolgozó paraszt hátralékos még. Az állandó bizottság tagjainak munkája hozzásegíti e hátralékos dolgozó parasztokat is a begyűjtési terv tel jesitéséhez. Nagy hiányosság tapasztalható még a tej átvételénél is. N-ap mint nap veszekedés van. Sorba-náünak és mind azért van ez, mert kevés- kannát küld a tejátvevő vállalat. A kivitt kannákba' százötven százhetven fiter teiet marta le átvenni, es így még kettő-háromszáz liter tei- átvéteJrő! -nincs gondoskodva. A dolgozó parasztok' jogosan háborodnak fe! azért, hogy a beadásra szánt tejmennyiséget nem veszik át tolü-k. Ebből adódik az, hogy a dolgozó paraszt saját hibáján kívül hátralék- •ban marad tej-beadásában, s jogtalanul róják -ki rájuk a kártérítést. Szemléltetően mutatja mindezt Gréczi Mihályné dolgozó parasztasszonv nyilatkozata: „Az elmúlt szombaton és vasárnap reggel öt árától sorbanálltam s nem vették át tőlem a tejet, kannahiány miatt. Harmadik nap kértem a teját- vevőí, hogy segítsen rajtam, hogy tudjam teljesíteni a tej- beadási kötelezettségemet. Negyedik nap, már reggel négy órakor rimer dem a tej-átvevő helyre, hogy első legyek. Így sikerült aznapi tejmennyiséget beadni." . A tanács látja ezt a súlyos hibát, de két hét óta még semmi intézkedést'' nem tett ennek megszüntetésére. Vájjon meddig fog ez az állapot még Nóg- rádmegverbeii fennállni? Ugyanez a; súlyos hiba ál! fenn a zsírátvétel terén is. A ■ föld- mívess zövetke zeíeknek kévé s zsíntárdó edényük van s ezért számos dolgozó paraszt nem tudja beadni a beadásra kötelezett zsírmennyiségét. A tanács feladata, az állami begyűjtési terv végrehajtása. Tehát a nógrádmegveri tanácsnak kell gondoskodni arról, hogv a begyűjtési terv teljesítését gátló hibákat mielőbb megszüntesse. Ebhez komoly ■Sr® C*-?'Tf'f fr-fv}! '-• /•T-W n rt -r. v í*ci. nyi járási tanácsnak is. Varga Bertalan Megye Tanács Begyűjtési Osztálya Több mint négymillió forintos megtakarítás az újításokból A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói a: terv teljesítéséért folytatott harcban jó eredményeket értek el az újításaikkal és észszerűsítéseikköl. 1952. évben több mint 1000 javaslat érkezett be az újítási bizottsághoz. Az újítási javaslatok között olyan értékes javaslatok voltak, mint Kalcsó József lakatos és Nagy János szegválogató együttes javaslata, amelyben pontosan kidolgozták a szegválogató gép technikai kivitelezését. A szeg-válogató gép beállítása után a bizottság megállapította, hogy ezzel évente több mint 50.000 forint megtakarítást lehet elérni. Értékes javaslatot dolgozott ki még Manker Lajos mérnök, Tóth Pál termelési osztályvezető, Ferenc Géza horganyozó csap. ve®., Székely Mihály és Kovács Andor műszaki dolgozókból álló újító brigád, amely a meieg- horganyozó -kapacitás növelésével több mint 374.000 forint évi megtakarítást biztosítottak a vált-adat számára. Kökény Árpád lakatos és Jancsek János művezető a hár- m-a-sszámú dróthúzógépekné! az eddig alkalmazott réz csapágyperselyek helyett, kovácsolt vas- perselyeiket készítettek, ugyanakkor a fcengelycsapokat kemény réteggel látták’el a- kopás megakadályozása érdekében. Ezzel az eljárással évente 47.560 forint megtakarítást érnek el. Ezenkívül a-z 1952-es tervévben közel 500 újítást vezettek be a gyakorlatban, amelyek a tervtel jesitést, a mennyiség fokozását, setejtcsókkentést, vagy a minőség megjavítását segítették elő. A Salgótarjáni Acélárugyárban a döntő tervévben benyújtott és alkalmazott újítási javaslatok alapján 4 milSió 175 ezer 900 forint megtakarítást értek el. Nem egyes csoportok, hanem üzemrészek, üzemek mozgalmává kell fejleszteni Loy elvtárs kezdeményezését A Loy elvtárs nagyszerű kezdeményezésére a „Termelj ma többet, mint tegnap”- ínczgatomra az egész __ ország dolgozói fölfigyeltek* köztük a nógrádi s-zénmedence bányászai is. Megértették, hogy : iparunk fejlődését segítik elő, ha a mozakomba bekapcsolódva nap nap után harcolnak a termelés emeléséért. Megyénk bányászai közül eddig 2054 dolgozó csatlakozott -a Loy-mczgalomhoz. Célul fűzték ki, hogy teljesítmé nyűket napról napra fokozzák, a munkaidő minden percét a termelésre használják föl és harcolnak az anyagtakarékcssá- gért. A „Termelj ma többet, mint tegnap”-mozga!omban szép eredményeket értek el a nógrádi bányászok. Különösen a ménkesi ■vállalatnál D-anyi István ha- nyus csa-paiía, mely a napi 66 csille előirányzat mellett célul tűzte ki, hogy termelésének állandó emelésével eléri a napi 80 csille szén kitermelését. Jelen- leg-még csak 71.4 csille szenet termelnek, dé tovább harcolnak célúk megvalósításáért. Da- nyi István hanytts csapata, a Loy-mozga!om>ma! harcolva december hónapban terven’ félül 119 csille szenet termelt-népgazdaságunknak. Hasonló jó eredményt ért el még ennél a vállalatnál a Bakos András csapata, amely a napi 49 és fél csille széntermelést, termelésük egyenletes fokozásával 65 csille szénre vállalták fokozni. Csapata ebben a hónapban már 321.5 csille szenet termiek előirányzaton felül. A Kisterenyei Szénbányák " Vállalatnál Mizser József csapata ér el kiváló eredményeket. Előirányzaton felül naponta 15 csille szénkitermelését tűzték ki célul, n többtermelésért folytatott 'harcnak meg lett az eredménye, mert eddig már 120 csille szenet termeltek terven felül. Eredményüket »> ég fokozni tudnák, ha biztosítanák számukra az ürescsillét és az anyagot. A tiribesi üzemnél Lőrinc János csirke csapata a nani 100 estike . tervükre még 50 csiliét vállaltak. Eddig már 13,0 «lilére fokozták napi termelésüket és a decemberi hónapban már 300 csille szenet termeltek terven felül. A Loy-mozgalomban elért eredmények mellett azonban számos hiányosság akadályozza a mozgalom kiszélesítését. Egyik ilyen döntő hiba, hogy egyes üzemnél a szakszervezeti vezetők maguk sem értik a Loy-mozgalom jelentőségét. s így nem tudják megmagyarázni azt a dolgozóknak, — bár a dolgozók egyrésze csatlakozk ugyan a mozgalomhoz, de a mozgalom félremagyarázása következtében nem a napi termelés egyenlete^ állandó emelését tűzik ki célul, hanem vállalást tesznek, hogy egy egy hónapban tervén ' felül több csille szenet adnak ki.. iz 1953-as tervévben a " Nógrádi Szénmedence bányászaira , háruló , feladatok teljesítése elengedhetetlenül szükségessé teszi«, hogy az eddiginél még nagyobb mértékben foglalkozzunk a „Termelj ma többet, mint tegnap“mozgalom- mal. Ezt csak úov tudjuk elérni, ha a műszaki vezetők — de a szakszervezeti vezetők is — tovább tanulmányozzák a mozgalmat és azt a gyakorlatban megvalósítják. E mellett azonban feladatunk, hogy a mozgalomban tapasztalt hiányosságokat rövid időn belül megszüntessük és a mozgalmat nem egyes csoportok, hanem üzciii-éázek, üzemek mozgalmává fejlesszük. Az üzemeknél mindren egyes dolgozó kapcsolódjon a mozgalomhoz, így a műszakiak, fenntartók, száMítócs,illések, akiknek Kötelességük; hogy segítsék a csapatokat az eredményeik fokozásában. A szakszervezeti vezetőknek pedig a.z eddig végzett munkájuk mellett áliaindóan kísérjék Egyetemmel az elért eredményeket, népszerűsítsék a mozgalomban kiváló eredményt- elérő csapatokat, dolgozókat, s az eddiginél még többször tartózkodjanak "a .bányákba?»., hogy a dolgozók észrevételéit, javaslatait íigye- lembevéve, azokat gyakorlatban m egva kisírhassák. A vá l a latok pártbizottságai "nak állandó él jenőrzést kell gyakaro’n;;, hogy ai műszaki vázaitok, szakszervezeti aktíváik, hogyan segítik elő a mozgalom ki- szélesítését, s a menetközben felmerülő hibákra hívják fel azoknak ügyeiméi, hogy a hiányosságok kiküszöbölésével' is minei szélesebbre, tudjplc fejleszteni .a mozgalmat, mely az 1953-as tervevünk teljesítését segíti elő. Kürti Sándor a bányászszakszervezet területi elnöke