Szabad Nógrád. 1952. november (8. évfolyam. 89-97. szám)
1952-11-15 / 93. szám
2 SZABAD nSgrXh 1952 november 18. ,.UGRÁS A A Főid, ez a kis bolygó már nem elégíti ki Morgan birodalmának étvágyát A múlt évben, mint ismeretes, a Mo'rgan-féle pénzügyi csoport egyik sajtóorgánuma, a „Colliers” külön számban foglalkozott a Szovjetunió elleni támadó háború propagandájával. Cikkek és fantasztikus rajzok érzékeltették a háború borzalmait, amely hivatott a földdel egyenlővé tenni Európát és biztosítani az Egyesült Államok uralmát az egész földkerekségen. A „Colliers” különszáma nyomán jelentkező óriási felháborodás azonban nem térítette észre sem a szerkesztőt, sem a folyóirat tulajdonosát Ellenkezőleg. őrült álmodozásaiban még messzebbre mentek, sőt, túllépték bolygóink határait is. A „Colliers” egyik legutóbbi száma javasolja, hogy vonják fel íz amerikai zászlót a Holdon és „haladéktalanul lássanak munkához”, hogy minél előbb megoldják a Hold meghódításával kapcsolatos „technikai problémákat”. Bizonyos Werner von Braun, aki nem más, mint „az amerikai hadsereg tüzérségi műszaki hivatalának keretében működő irányítható lövedék osztályának technikai igazgatója”, részletesen leírja, „hogyan repülünk mi, amerikaiak a Holdba, hogy meghódítsuk, mielőtt más hatalom kitűzné oh zászlaját". Arra nem tér fcf a „Colliers", hogyan szándékoznak az amerikai monopóliumok profitot húzni HOLDRA" a Holdból. A Hold meghódításának előkészítése azonban már önmagában sem roissz üzlet a folyóirat szerint Számításai alapján a „bolygók közti bázisok” és a bolygók közti hajók építésén 4 milliárd dollárt lehet keresni. Emellett a „bolygók közti állomásnak”, amelyről Werner von Braun a Holdra szándékozik startolni, egészen „földi” rendeltetése van: a „Colliers” szavai szerint a Föld e .mesterséges útitársát" a Föld elleni fegyveres támadásra is fel lehetne használni... A civilizált Országokban a köz- veszélyes őrültekre általában kényszerzubbonyt raknak. A mai Amerikában viszont a világuralom rögeszméjétől megfertőzött közveszélyes őrültek nemcsak szabadon jámak-kelnek, hanem a legmagasabb hivatalokat is betöltik.. Gondoljunk például For- restaira, aki a miniszteri tárcáig vitte. Éppen erre a kimagasló tekintélyre hivatkozik a „Colliers”, amikor a „Hold-ugrást” és a „bolygók közti állomás” használatát propagálják „1948-ban — írja a folyóirat — Forrestal, az akkori hadügyminiszter közölte, hogy a Föld kísérőtáriának tervezésével kapcsolatos munka már megkezdődött. Nem szabad megengedni a halogatást.“ Forrestal ugrása a bolygók közti térben, mint ismeretes, sokkal prózaibb ugrással végződött, az őrültek házának 16. emeletéről a washingtoni járdára. Jó volna, ha a „Colliers” szerkesztősége erre is gondolna. A Burját-Mongólia „Thalmann-“kolhoz A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány az eqész szovjet népgazdaság fejlődésének magas színvonala mellett biztosította a gazdasági szempontból elmaradt nemzeti területek meggyorsított fejlődését. Felszámolták a múltból örökölt gazdasági és kulturális egyenlőtlenséget a Szovjetunió népei között. A szovjet nemzetiségek fejlődésének sikeréről számol be képünk is, amely ZsargandtuJ Burját mongollal falu ,,Thalmann’'-kolhozának tehenészetét mutatja, ahol Anna Ajusejeva és Dorgor Nyimajeva fejőnők használat után elmossák a villanyfejőgépeket AZ ÚJ KÍNA A kínai faluban örömteli lerdülettel folyik a munka. A milliós paraszti tömegek, amelyek az ország sok évszázados történelme folyamán először váltak sorsuk gazdáivá, megváltozott szebb életet étnek. A földreform végrehajtása igen nagy hatással volt a mezőgazdaság fellendülésére, a földművelők jólétének és kultúrájának növekedésére Nézzük, hogyan írnak levelükben szovjet barátaiknak — a kolhozparasztoknak — Hopei tartomány parasztjai. „Már végrehajtottuk a földreformot és most jobban élünk. A pusztaság termékeny földdé változott Gyermekeink iskolába járnak és magunk is hozzáláttunk a tanuláshoz. Ezek azonban csupán első eredményeink. Állandóan előrehaladunk a fejlődés útján." Földreformot már Kína legnagyobb részében 420 millió ember által lakott területen végrehajtották. Azt, hogy a földreform hatalmas változásokat hozott a parasztok életében, világosan láthatjuk az Észak-Kelet Kínában fekvő Zsenhencsung falu életén keresztül. JK eszéljünk részletesen e faluról, amely 160 parasztgazdaságot egyesit. Az egész szántóföld mintegy 200 hektárt tesz ki. Azelőtt a föld 9 tizedrésze és az altatok 80 százaléka a földesúré volt. A parasztok zömének nem volt sem földje sem háza. A szegényparasztok és mezőgazdasági cselédek legfeljebb kisdarabka földet béreltek és örök jobbágyságban sínylődtek a földesúrnál. A parasztnak miután kifizette az adót, a bérletet és a százalékot, általában mindössze 3—5 hónapra elegendő termése marad, az év többi hónapjaiban éhezhetett A falu valamennyi jöldmivese analfabéta volt, gyermekei nem tanultak. A nyomor, az éhség az orvosi segítség hiánya miatt pusztítottak a betegségek. Ez a szomorú kép nemcsak Zsenhencsung falura volt jellemző hanem a régi Kína valamennyi falujára is. A népi forradalom győzelme és a földreform végrehajtása után más élet kezdődött Zsenghencsung jakiban. A földesúr földjét szétosztották a szegényparasztok és mezőgazdasági munkások között. Kaptak állatot, s különböző földmivelő eszközöket. A falusi dolgozók vállvetve láttak hozzá a mezőgazdaság fellendítéséhez A csoportokba egyesitilt parasztgazdaságok a szüzföld felszántása révén egyharmadával növelték a szántóföldek területét, nagy termést takarítottak be és rövid idő alatt közel kétszeresére gyarapították állatállományukat. A falu parasztjai az idén mezőgazdasági termelőszövetkezetet szerveztek. Már megjelentek a faluban az új mezőgazdasági gépek, a műtrágya ,a tegjobbfajta vetőmagvak, az újonnan vett állatok, amiket mind az állam által nyújtott kölcsönökből szereztek be. A parasztok éleiében nagy változások mentek végbe. Olajpogácsa, gyökerek és füvek helyett. — amelyekkel azelőtt a szegényparaszti és mezőgazdasági munkáscsaládok az év nagyrészében táplálkoztak, — rizs, zöldség, hús, tojás, és tej keridt a dolgozó parasztok asztalára A parasztok azelőtt rongyokban jártak. Most szövetkezetek útján évente 100 gyapjú és gyapot ruhát vásárolnak. A népi hatalom nemcsak anyagi, hanem kulturális jólétet ts hozott a parasztoknak.. A földreform után azonnal megnyílt a volt földesúri házakban a parasztok gyermekeinek iskolája, egészségügyi központ, a könyvtár, és olvasószoba. Itt tartják a parasztgyűléseket, a közös újságolvasásokat, az ismeretterjesztő előadásokat. Bemutatnak filmeket is, amleyeket a vándormozi vetít le a dolgozók előtt. A Felszólalások az állami és élenjáró dolgozóinak Az állami gazdaságok kétnapi tanácskozásának második napirendi pontját is élénk vita követte. Általában a hozzászólások azt igazolták, hogy az állami gazdaságokban a pártszervezetnek, szakszervezetnek és a vállalat- vezetőnek szorosabb kapcsolatban kell dolgozni. Baducki elvtárs felszólalásában elmondotta: „Mink azt tapasztaljuk, hogy nálunk a kommunisták a munkában nem mutatnak példát, lazul a munkafegyelem, rossz a termelés és ez azért van, mert tompul még a pártoktatás is. A párttagok nem tanulnak, s így nem is tudnak másokat sem tanítani. Ebből aztán következik, hogy gyenge a versenymozgalom. Még azokat a dolgozókat, akik ió példával járnak elől, — mint nálunk is van olyan, aki 200 százalékot is elért a cukorrépa szedésénél — nem visszük példaképpen a többi dolgozók elé. Tehát javítani kell munkáján nálunk a kisterenyei állami gazdaságban a pártszervezetnek, szak- szervezetnek, de az igazgató elvtársnak is azért, hogy közös erővel fokozni tudjuk a gazdaság termelését Hugyen elvtársnő, a vadaskerti állami gazdaság küldötte felszólalásában a következőkre hívtai fel a tanácskozás figyelmét: „Látjuk az állami gazdaságok hiányosságait. Vannak eredményeink, hiszen ezt a beszámolók is igazolják De ha az igaz gatók a párttal és a szakszervezettel közösen harcolnak azért, hogy a dolgozók résztvegyenek a tanulásban is, az eredmény még nagyobb lesz. Például, hogy legyen Karancshesziben jó munka, amikor a dolgozók nem ismerik a tervet sem. A párttagok nem kapnak feladatot, így a vezetés magára marad. Nincsenek meg a népnevelőértekezleteh, nincs meg a népnevelők céltudatos munkája. Ha párttitkár elvtársnő ezt egyedül nem képes megoldani, akkor kérjen segítséget a járási gazdaságok vezetőinek kétnapos tanácskozásán pártbizottságtól, mert a jelenlegi állapotnak a megszüntetése egyik legégetőbb feladatunk " Bencsik István elvtárs felszólalásában a szakszervezetek feladatát hangsúlyozta. ,A szak- szervezetnek feladata a kollektív szerződésben előírtak betartása. Ügyelni arra, hogy a dolgozók jogai mindenütt sértetlenek maradjanak. Szervezni a szocialista munkaversenyt. Sok állami gazdaságban üzemi bizottságok még csak azt sem teszik meg, hogy nyilvántartsák a verseny menetét. Nem tanulmányozzák a párt- és kormányhatározatait, nem számolnak be az elvégzett munkájukról. El kell ismerni, hogy nem végeztünk teljes munkát. Ha csak példának vesszük, hogy sok helyen nem tudjuk ml történik a szociális, jóléti keretre fordított összeg elosztásával. De előfordul olyan is, hogy ezt a keretet külön célokra használjuk fel, akkor láthatjuk, hogy milyen sok hibát követünk el a munkánkban. Az állami gazdaságoknál el kell érni, hogy minden dolgozó a szakszervezet tagja legyen. Sok olyan állami gazdaságunk van, ahol a dolgozóknak mindössze 25 százaléka tagja a szakszervezetnek. Ehhez a munkához persze segítséget kell adni a pártszervezetnek is, de a vállalatvezetőknek is. Es ha a jövőben így közös erővel a dolgozók problémája mellett döntően foglalkozunk a versenyszer- vezéssel és egyéb különböző szakszervezeti feladatokkal, a munkál lényegesen előre tudjuk vinni.” A további felszólalások is ha» sonlóan az állami gazdaságokban meglévő hatalmas eredmények feltárása mellett élesen felszínre hozták a hibákat is. Ez biztosíték lesz arra, hogy az eddigi nagy sikereket most úiabbak koronázzák és ezzel az állami gazdaságok lényegesen hozzájárulnak hazánk erősítéséhez, á béke védelméhez. Érdemes prémes állatra szerződést kötni falu felnőtt parasztjainak zöme az öregek és asszonyok is, már harmadik éve téli iskolába járnak. Ilyen iskolák a népi Kína minden falujában működnek. Tavaly 42 millió paraszt tanult a téli iskolákon, az idén a felnőttek téli iskolájának 50 millió hallgatója van. Moticuny faluban például: mind a 400 család tanul. Tanul az ifjúság, tanulnak a felnőtt parasztok és parasztasszonyok és tanulnak az öregek is. tj1 z a Kína jelene. A felszabadult nép elhatározta, hogy végez a múlt nyomorával, a sötétséggel, a műveletlenséggel és minden módon emeli kultúrális-életszínvonalát. , A megyei lapból olvastam, hogy lehet kötni a prémes állattenyésztési vállalattal szerződést. En mindjárt 100 darabra kötöttem is. A nyúl igénytelen állat, kevés kiadással szép haszonra tehetünk szert, azonfelül nemzetgazdaságunk, de prémfeldolgozó iparunknak legjelentősebb alapanyaga. A szerződéses szőrmére alkalmas nyúlbőrt is 6.40től 8.50-ig átveszik. így nem kell 60—80 fillérért elkótyavetélni. Szeretném, ha a prémesállat- tenyésztő vállalat hirdetése nem csak az én figyelmemet, hanem még többét felkeltené, hogy minél többen éreznék át jelentőségét, s ezáltal is iparunkat, nemzetgazdaságunkat segítenék elő. Galambos Jenő' Szügv A NYUGATNÉMETORSZÁGI PARASZTOK NYOMORÚSÁGOS HELYZETE \i amerikai imperialisták és bonni íaká’yaik bűnös, népellenes politikát folytatnak: katonai felvonulási területté akarják tenni Nyugat- Németországot abban a támadó háborúban, amelyet a béketábor országai e'len terveznek. Ez a politika számtalan bajt és szerencsétlenséget hoz Nyugat-Németország dolgozóira. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország Ikormányai szabotá'va a potsdami határozatokat lényegében véve semmiféle földreformot nem hajtottak végre Nyugat-Németországban, Tizennégyezer junker tulajdonában van több mint 6 millió hektár föld. Ugyanennyi birtok oszlik meg 188 ezer kulák 'között. Hatszáznyov'cvanöt- ezer közép- és kisparasztiak együttesen 6,785.000 hekttár földje van. Több mint egymillió szegényparaszt pedig összesen csupán 2.407.200 hektár főiddel rendelkezik. Ezenkívül több mint 3 mii- Hó olyan törpebirtokos van, akinek félhektámál nem nagyobb a birtoka. Az ilyen földmegoszláis természetes következménye a dolgozó parasztság rendszeres elnyo- morodása. \ dolgozó parasztság fokozódó elnvomorodását mutatja, hogy a parasztság eladósodása mind nagyobb mértékű lesz. 1948 óta, amikor a nyugati hatalmak törvényte'en pénzreformot hajtottak végre, a parasztok adóssága évente átlagban 600 millió márkáival nőtt. A múlt év derekán a parasztok tartozása már 4.3 milliárd nyugatnémetországi márkára rúgott. Az eladósodás mellett irgalmatlanul söíytja fjyuga t-N érne to r sz á g parasztságát az adók sza- kaHettan növekedése is. Amíg 1947—48-ban egv hektárnyi paraszt birtokra 77 márka adót vetettek ki, 1951—52-ben ntótr 120 márkát. Fokozza a parasztok nyomorát az is, hogy a mezőgazdaságban szükséges ipari készítmények egyre drágábbak lesznek. A mezőgazdasági gépek ára 1951-ben 50 százalékkal magasabb volt, mint 1939-ben. Megdrágult az építkezés is. G. M. Malenkov az SZKP XIX. kongresszu* sán elhangzott beszámolójában ezeket mondotta: ,Az amerikai imperializmus, most nemcsak a népek nemzetközi hizsákmányolója és leigázója, hanem olyan erő is, mely bomlasztja a többi kapitalista ország gazdasági életét..." Ennek a megállapításnak a helyességét igazolja az, ahogyan az amerikai monopoltőke szétzülleszti a Nyugat-Németország gazdasági életét. Az amerikai monopoitőke garázdálkodásai miatt hanyatlásnak indultak a népgazdaság békés ágai, köztük a mezőgazdaság is. A mezőgazdasági termés zsugorodása mutatja ezt. Az utóbbi időben pl. 57 ezer hektárral csökkent a zöldségtermelő földterület. \ bonni vezfitök, hogy még jobban alávethessék Nyugat'Németország gazdasági életét az amerikai imperializmus érdekeinek, felkapták a Wall-Strett utasítására kido'gozott eszmét: Az „európai agrárszövetség” gondolatát ami nem más mint a Schumann-terv mezőgazdasági változata. Világos: a „Zöld terv” főcélja az, hogy korlátlan ’ehetőséget biztosítson az amerikai mezőgazdaság mágntásainaik, terményeik elhelyezésére a nyugateurópai országok p’acán. Ez természetesen azt jelenti, hogy a nyugateurópai országok mezőgazdaságának számos ága csődbe kerül. Bár a> „Zöld terv” hivatalosan még ,nem lépett érvénybe, a bonni k'ilkk máris végrehajtott egy csomó olyan intézkedést, amelyeket a terv tűz elő, és amelyek súlyos kárt okoznak a nyugatnémet mezőgaz da ságinak. Teljesen megbénították pl. a kereskedelmet a német demokratikus köztársasággal és át népi demokratikus országokkal, bár Nyugat-Németország gazdasági életében jelentős helyet foglalt el a mezőgazdasági termények behozatalai ezekből az országokból. A bonni hatóság az amerikai imperialisták parancsára tömegesen hozatnak be a nyugateurópai országokból olyan mezőgazdasági terményeket, amelyből Nyugat-Németországban is termeszthetnének annyit, amennyi a lakosságnak szükséges. Olaszorszláigbó' és Dániából, Hollandiából és Franciaországból hoznak be burgonyát, salátát, parajt, vajat, tojást. Ezeket olyan olcsón bocsátják áruba, hogy a nyugatnémetországi parasztság terményeinek nem jut piac. A zöldség- termelők már tavaly is kénytelenek voltak értékesítési nehézségek miatt a termés jelentős részét a földeken hagyni. A dolgozó parasztoknak rengeteg kárt okoz ai népellenes újra felfegyverkezési jrolitika. Az amerikai megszá'lók veszett sietséggel építik a katonai létesítményeket: repülőtereket, katonai raktárakat, gyakorlótereket és hadifontosságú utakat Közben kíméletlenül lerombolják a- parasztok épületeit, letiporják a vetést, s a, földeket, tízezrével űzik el a fö'dekrő! a parasztokat. Az Aden.auer-kormány már kereken 1 millió hektár földet kobozott el a megszállók számárat Ha ezen a területen burgonyát termesztenének, Nyugat-Németország egész lakosságát elláthatnék vele. \ német parasztok egyre erélyesebben tiltakoznak a leigázó háborús különszerződés és a támadó hadsereg feltámasztása ellen. Nyugat- Németország dolgozó parasztsága határozottan követeli, hogy ál'ítsák vissza Németország egységét, hozzanak létre megegyezést a kelet- és nyugatnémetek iközött, tegyék lehetővé a tartós békét. Amikor a Német Demokratikus Köztársaság Népikamarájának küldöttsége nemrégiben Bonnban járt, Goldenbaum, a népikamara ai'elnöke, a küldöttség tagja beszélt a bajor parasztok képviselőivel. Ezek a képviselők az egész nyugat- németországi parasztság véleményét fejezték ki, amikor kijelentették, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország közötti tárgyalások egész Németország mezőgazdaságának érdekében á'lnak, s hogy helyre kell állítani a mezőgazdasági termények egész Németországot felölelő piacát. Oldendorf község 150 lakosa azzal a köve= felessel fordult ai bonni Bundestag képvise'őihez, hogy folytassák a tárgyalásokat a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának küldöttségével. Levelükben kiemelik, hogy mi'yen világosak és konkrétak azok a javaslatok, amelyeket a szovjet kormány a három nyugati hatalomhoz intézett legutóbbi jegyzékében terjesztett elő. \ nyugatnémetors/ági parasztságot egyre jobban felháborítja, az amerikai megszál'ók arcátlanságai és a bonni kükk áruló, népcllenes politikája. Egyre világosabban 'átják. hogv tevékenyen kell harcolni a bonni vezetők ellen, akik újabb nemzeti katasztrófába taszítják az országot. Baunholder körzet lakosai nemrégiben gyűlést tartottak. Ennek a körzetnek terü'etén egész sor amerikai katonai létesítmény épült. A parasztok egyik képviselője a gyűlésen azt mondotta: „ha továbbra is lábbal tiporják fogainkat, a parasztok^ majd a saját kérges kezükbe veszik a sorsukat.” Ezek a szavak keménv figyel mezte- test jelentenek az amerikai megszá'lók és bonnf szolgáik felé.
