Szabad Nógrád. 1952. november (8. évfolyam. 89-97. szám)

1952-11-15 / 93. szám

t952 november 15. SZABAD n5gr£d % Kusnyér Zoltán főmérnök teljesiti adott szavát ISusnyér Zoltán, a nógrádi '' szénbányászati tröszt fő­mérnöke október 23-án verseny­re hívta Csillag Józsefet, a borsodi szénbányászati tröszt főmérnökét. Kusnyér Zoltán fő­mérnök tudásának legjavát ad­ja, hogy a negyedik negyedév előirányzatának teljesítése mel­lett a vállalt terven felüli szén kitermelése is biztosítva legyen. Bár a november 13-ig esedékes havi tervét a Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszt — a hóvihar okozta négynapos termeléski­esés, a magasfeszültségű áram­vezetékek megrongálódása, a szállítási nehézségek és a mun- básszáillító autók késései miatt — csak 88.2 százalékra teljesítette, mégis erős elhatározással amellett foglaltak állást, hogy havi tervüket határidő előtt tel­jesítik. A termelési terv maradék- ” tálán teljesítése érdekében Kusnyér Zoltán főmérnök a földalatti fizikai dolgozók 61 százalékos létszámát a vállalt 64.5 százalék he­lyett. már november első dekádjában 64.7 százalékra emelte. A szénen dolgozók létszámát az októberi arányszámhoz viszo­nyítva 13 százalékkal növelte. A „Béke” lejtősakna Sz. 153, szovjet rakodógépei november 6-ig naponta csak 5 vagont tel­jesítettek. A rakodógépek jobb kihasználása következtében, no­vember 13-án a rakodógépek már elérték a napi 8 vagonos termelést. Kusnyér elvtárs a meglévő 550 méteres sere is fogadalmat tett. E tekin­tetben Kányáson megindítottak egy új 70 méteres front kialakí­tását, ahol a termelés de­cember 16-án már beindult A csipkééi üzemben egy másik 90 méteres kétszámyú frontfej­tést indítottak be, a Dombass- kombájn részére. Gáti üzemnél megkezdték egy kétszárnyú frontfejtés kiszélesítését. A ciklus-grafikon szerinti 86 elő- vájási munkahely száma pedig november 13-:g már 116-ra emelkedett. A forradalom tiszteletére ld- ” alakítottak az üzemekben az egyszemélyi felelősség elvén alapuló körzetvezetést. Meg­szüntette az üzemvezetőhelyet­tesi funkciókat, a bányamester és főaknászi beosztásokat. Ezek- után az üzemekben csak kör­letvezetők és munkavezetők lesz­nek, akik személyileg felelősek a gondjaikra bízott munkahelyek termeléséért. A vállalások és a tervek si­keres teljesítése érdekében el­készítették minden üzem műsza­ki termelési tervét, feltérképez­ték a vállalatokat és üzemeket, a termelési terv végrehajtását pedig a tröszt brigádja segíti termelési és technológiai vona­lon. A régi harcosok ma is élen járnak Öreg forradalmárok, sokan közülük 1919-ben együtt harcol­tak Rákosj elvtárssal, ma pedig a zagyvái vállalat élharcosai közé tartóznak. Az öreg harco­som ma is élenjárnak a tröszt üzemei között folyó munkaver­senyben. A harmadik negyed­éves tervük sikeres teljesítése után a negyedik negyedév első hónapjában is közel 1300 tonna szenet termeltek terven felül. November elején az áttelepíté­sek miatt ugyan visszaestek ter­melésükkel, mert csak 98 száza­lékra teljesítették előirányzatu­kat, de 3-án már a nógrádi vál­lalatok élére kerültek, mivel 103.2 százalékos tervteljesítést harcoltak ki. November 6-án pedig 141.8 százalékra teljesítet­ték napi tervüket. A zagyvái vállalat üzemeiben fronthossz növelé- | a pártszervezetek jó munkája Százezres megtakarítások az újításból — 63. Építőipari Tröszt jelenti —> A 63. számú Állami Építőipa­it Tröszt a vállalatai között az első félév tapasztalatai alapján versenyt indított be, az újítási megbízottak kozott. A legjobb eredményt elérő újítási megbí­zottat vándorzászlóval tüntetik ki és pénzjutalomba* részesítik. A harmadik negyedévi értéke­lésnél Farkas László, a 63/4 Építőipari Vállalat újítási meg­bízottja érte el a legjobb ered­ményt. Farkas László munka­társ megfogadta ez alkalommal, hogy munkáját még nagyobb lelkiismerettel fogja végezni, mert ezzel akarja elősegíteni az ötéves terv mielőbbi valóra- yáltását. Farkas elvtárs fő munkájá­hoz hozzájárul az is, hogy a vállalat vezetősége megértette az újítások jelentőségét és támogatta őt munkájában. A vállalat dolgozói több mint 80 újítást nyújtottak be; hogy a tervek tel jesítését elősegítsék. Ezek közül 26 darabot gyakor­latban meg is valósítottak, s a vállalatot több mint 127.000 forinttal gazdagítják. Ilyen eredmény azonban nem tapasztalható a 63/5. számú Építészeti Vállalatnál, ahol az újítási megbízott nem végezte elég lendületesen a reá hárúó munkát. Annak ellenére, hogv könnyen az első helyre kerül­hetett volna. Ennél a vállalat­nál 56 újításból 29-et fogadtak el. s 14-et már gyakorlatban is alkalmaznak. Igv a vállalat több mint 50.000 forint megta­karítást tud elérni. Az építészeti vállalatok még nagyobb eredményt érnének el. ha a szakszervezet újítási bi­zottsága a kelő támogatást nyújtotta volna és az újítási, észszerűsítési bizottságok a szalszervezetek részéről » szer­vezést és a propagandamunkát nagyobb felelősséggel kezelnék. MEGJELENT ái „Anyag és Adafszolgál'atás” legújabb száma, melynek tartal­mából az alábbi cikkek emelked­nek ki: J.V. Sztálin elvtárs beszéde a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XIX kongresszusán. V. Nyikolajev: A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 35. évfordulója. NI. Markov: Az ázsiai és csen- desóceéni országok népeinek bé- kekonnresszusa. J Tepicht: A város és a falu kapcsolata és a szocializmus épí­tés* a Lengve' Egvesíilt Munkás |>árt Központi Bizottsága VII. tel­jes ülésének tükrében. s kiépítenék az aktívahálózatot. A szakszervezeteknek a jövő­beni feladatuk, hogy a kezde­ményezést nagyobb mértékben támogassák és gondoskodjanak arról, hogy az újítási moz­galom előfeltételed biztosítva legyenek. A vállalatvezetőség­nek és az újítási megbízottnak a feladata pedig, hogy egy fel­adat-tervet dolgozzon ki, me­lyet a szakszervezeten keresz­tül a dolgozók között ismer­tesse. Az ötletnapoknak csak akkor lesz sikerük, ha jól előkészítik a feladat-terveket, s a dolgozók előtt való ismertetés után be­nyújtott ötleteket a gyakorlat­ban megvalósítják. Az üzemi újítási megbízottak s az állami újítási funkcionáriusok rendsze­resen támogassák a szakszerve­zeteket, harcoljanak közösen a jó feladat-tervek elkészítéséért és tegyék feladatukká, hogy a beérkező helyes javaslatokat gyakor'atban is alkalmazzák. Stér István, a 63. sz. Építőtőipari Tröszt újítási megbízottia mellett, a műszaki dolgozók is becsülettel végzik kötelességü­ket. A vállalat Margit-táró üze­mének 3. számú légaknájában állandó tűz- és vízveszély fo­rog fenn, a dolgozók azonban önfeláldozó munkával hárítják el a tűzveszélyt, hogy eleget tudjanak tenni nagy terveik megvalósítása terén. November 9-én, a rendkívüli havazás gátolta termelésüket, melynek következtében 96.8 százalékra csökkent termeié sük. A természeti erők ellen küzd ve, fogadalmat tettek, hogy de- cernber 21-re, Sztálin elvtárs születésnapjára olyan eredmé­nyeket érnek el, amelyek mél tóak lesznek régi hagyományaik hoz. Vállalatvezetők felelőssége a munkaerő vándorlás megszüntetésében U azánfk dolgozói lelkesen ■* harcolnak ötéves tervünk döntő évének teljesítéséért. Dol­gozóink nap-na-p után újabb hőstetteket, győzelmeket érnek el, melynek nyomán egyre -több üzem kezdi meg működését. Az új üzemek egyre több munka­erőt igényelnek, mely népgazda­ságunknak eddig is egyik leg­nagyobb gondjai volt. Ezért el­engedhetetlenül szükséges, hogy megszüntessük a munkaerőván­dorlást és a munkafegyelmet megszilárdítsuk. Kormányzatunk ez év április 8-án rendeletet bocsátott ki, mely a munkafegyelem megszilárdítá­sára vonatkozik. A rendelet ér­telmében a vállalatok május hó 1-től csak olyan munkavállaló­kat alkalmazhatnak, akik mun- kábaállásukkor murfk-akönyvüket a vállalat vezetőjének átadják. Kormányunk ezzel az intézke­déssel igyekszik megszüntetni, hogy minden indok nélkül a munkavállalók munkahelyüket változtassák, vándoroljanak, mellyel a munkafegyelmet lazít­ják. A munkahelyüket önkénye­sen elhagyók, vagy a fegyelmi­ig elbocsátottak közvetítés nél­küli még akkor sem alkalmazha­tók, ha munikakönyvüket átad­ják, mert munkát csak ott vál­lalhatnak, ahová őket a közvetí­tő hivatal irányítja. C éléves tapasztalatunk azt 1 bizonyítja, hogy vállalata­ink vezetői többségükben a minisztertanács határozata ér­telmében dolgoznak. Azonban akadnak olyan vállalatvezetők, még, akik szűklátókörűek, a vál­Nagyobb segítséget a mizserfai vállalat DISZ-fiataljainak! A mizserfai vállalatnál több mint 350 DISZ fiatal dolgozik. Az ifjú dolgozók között azonban mindössze 218-an tettek felaján­lást, a negyedik negyedév sikere érdekében. Az üzemi DISZ-bi- zottság nem fordított elég gon­dot arra, hogy a DISZ-fiatalokat teljes mértékben bevonja a terv teljesítéséért folyó versenybe. A vállalat üzemeiben nem szervez­tek DISZ-brigádokaí, amelyek a többtermelésért folyó harc ro­hamcsapatát képeznék. Emellett azonban elhanyagolták a DISZ- fiatalok politikai oktatását is. A járási DISZ-bizottság nem ad megfelelő támogatást az üzemi DISZ-szervezetnek. Az üzemnél már hosszú hónapok óta nem tartottak ifjúsági gyű­léseket. Vannak azonban becsületes DISZ-tagok, amelyek a vezetők felületes munkája ellenére is be­csületesen kiveszik részüket a termelésből. Gecse Dezső Ifjúmunkás az édesapjával dolgozik egy csapatban, s november 12-ig átlagosan 181 százalékos eredményt ért eL Bakos Lajos ifjúmunkás a me- legcsákányváltási mozgalomhoz csatlakozott, s a 480 perc teljes kihasználásával november eddi­gi időszakában átlagosan 147 százalékos teljesítményt ért el. Jó munkát végeznek még Her- czeg Pál és Berze Mihály ifjú­munkások is, akik 117 száza­lékos eredményükkel csatlakoz­tak fel az élenjáró dolgozók közé. A mizserfai vállalat becsületes DlSZ-fiataljai elhatározták, hogy minden erejüket megfeszít­ve harcolnak a vállalat lemara­dásának behozásáért és hogy az eddig elért 87.5 százalékos terv- teljesítésüket a hónap végére 100 százalék fölé emeljék. Egy a sok békeharcos közül — Dán illa József, megyénk egyik be keküldötte — Megyénk készülnek dolgozói lelkesen harmadik magyar békekongresszusra. Számos üzem a legjobb dolgozóját bízta meg azzal a feladattal, hogy a kongresszuson képviselje üzemét és emelje fel szavát a békéért. A salgótarjáni acélárugyár dolgozói a legjobb békeharcost, Danilla József művezetőt válasz­tották meg küldöttüknek. Nagy megtiszteltetést jelentett Danilla elvtársnak, hogy az üzem dolgo­zóinak bizalmából mint béke­küldött vesz részt a harmadik magyar békekongresszuson. — Most a békekongresszus sikeréért harcolva többször eszembe jutnak nehéz, keserves életéveim, melyet a múlt rend­szerben éltem. 1925-ben szabar dúltam fel, mint géplakatossegéd, utána több mint 15 évig a zsil- völgyi bánya- és javítóüzeménél dolgoztam. A salgótarjáni acél­árugyárba 1944-ben kerültem. Akkor a kevés, 150 pengős havi fizetésemből a 30 forintos lak- bérfizetés mellett nehéz volt a két gyermekemet nevelni. De a felszabadulás után az én étetem is megváltozott. Már a három­éves terv során mint brigád­vezető a „szakma legjobbja" kitüntetésben részesültem. Részt- vettem az első országos sztaha­novista kongresszuson s a párt­nak köszönhetem, hogy 1950-ben egyéves műszaki iskola elvég­zése után mint munkamódszer átadó segíthettem a dolgozó társaimnak — mondotta Danilla elvtárs. Danilla József művezető telkes szervező munkája eredménye­képpen az acélárugyárban a békebizottságok számát 16-ról 25-re fejlesztette, melyet a kon­gresszus tiszteletére vállalt. Felvilágosító munkája követ­keztében számos dolgozó tett ígéretet, hogy termelési eredmé­nye állandó emelésével válik kitartó harcosává a 800 milliós béketábor magyarországi szaka­szának. Danilla József művezető béke- küldött segíti a gyár dolgozóit a vállalt szocialista kötelezett­ségük teljesítésében. A meg­előző karbantartás bevezetésével a gép meghibásodásából eredő kiesési időt a minimumra csök­kentette, de ezen kívül gondos­kodik a brigádok állandó és zavartalan anyagellátásáról is. „—A harmadik magyar béke­kongresszuson az egész világ­nak tolmácsolom a salgótarjáni acélárugyár dolgozói nevében, hogy mi nem akarunk háborút, melyet munkánkon keresztül is bebizonyítunk és termelésünk állandó fokozásával válunk szi­lárd békeharcosává hazánknak, amely nem rés, hanem erős bás­tya a béke frontján” — mon­dotta Danilla József békekül­dött. tolat érdekei mellett nem veszik figyelembe az ország érdekét és alkalmaznak olyan dolgozókat is, akik nem rendelkeznek munka- könyvvel. Nem veszik figyelem­be az olyan vállalatvezetők a minisztertanács határozatát, akik munkahelyüket önkényesen el­hagyó dolgozót közvetítés nél­kül alkalmaznak. Ezeik a válla­latvezetők kevésbbé gondolnak arra, hogy a munkafegyelmet lazító, önkényesen távozó dolgo­zó új munkahelyét ugyanolyan könnyen otthagyhatja, mint az előbbit. Ennek következménye pedig a vállalat tervteljesítésé­ben mutatkozik meg. Minden vállalatvezetőnek az önkényesen távozó dolgozót úgy kell tekin­teni, mint ötéves tervünk végrehajtásának akadályozóit. A vállalatvezetőknek ai miniszterta­nács határozata szellemében kell dolgozni, s a határozat be nem tartói ellen minden esetben bírósági eljárás indítandó. A közelmúltban a határozat be nem tartásáért több vállalatve­zető kapott pénzbüntetést. Töb­bek között a toisterenyei állami gazdaság 1500, a szécsényi gép­állomás 1200, az állatforgalmi vállalat 2000 és a 63/2 számú építőipari vállalat vezetője 1000 forint pénzbüntetést kapott. Több ilyen eljárás .indult még számos vállalatvezető ellen. A munkafegyelem megszilár- " dításához és a munkaerő- vándorlás megszüntetéséhez el­engedhetetlenül szükséges, hogy a vállalatvezetők a legszorosabb kapcsolatot tartsák osztályunk­kal. Véleményünket minden eset. ben bátran kérjék ki, ha vala­milyen kétes ügyük van. Mi minden esetben megadjuk a szükséges felvilágosítást és elő­segítjük a munkájukat Osztályunknak 'nem az a cél­ja, hogy a munkáskáder válla latvezetőket minden indok nél kül zaklassa és büntesse, de mindazon vállalatok ellen, ahol pártunk és kormányunk határo­zatát nem tartják be, ott legszi­gorúbban eljárunk. Célunk az,- hogy a váll la íat vezet őkkel karölt­ve még jobban megszilárdítsuk a munkafegyelmet és ezzel elő­segítsük ötéves tervünk végre­hajtását. Nógrádmegyei Tanács VB munkaerőgazdálkodási osztálya Népi ülnökök részvétele a biráskodásbem A proletárdiktatúra államszer­vezete a népet szolgálja, tevé­kenységében a dolgozók kezde­ményezésére támaszkodik és működését a népi tömegek köz­vetlen részvételével folytatja. Ez az elv érvényesül a szo­cialista igazságszolgáltatásban is, melynek a'apja a nép képvi­selőinek bevonása a bíróság munkájába. A Szovjetunió és a népi de­mokráciák alkotmánya szerint az összes bíróságon az ügyek tárgyalása népi ülnökök részvé­telével történik, akik választás a'apján töltik be tisztségüket. Ezekben az államokban tehát az iigaizságszqlgáltatást maga a nép gyaikoroJja. A burzsoá államban a-dolgo­zok nem vehetnek deszt az ál'a- mi szervek, így a bíróság mű­ködésében sem. A legdemokrati­kusabb burzsoá bíróság, aiz es- kü-dtlbíróság sem képviseli a dojgozó tömegek érdekeit. A ki­zsákmányolok, a gazdagok demokráciája gondoskodik olyan választói feltét.elekrő' (iskolá­zottság, egyhelyben lakás, va­gyoni cenzus), amelyek biztosít­ják, hogy az esküdtek a kizsák­mányolok képviselői legyenek. A XIX. század ango' bírósiál- gában — írja Engels —, ai sze­gények ügyeiben nem a vele egyenlő, hanem minden esetben született ellenségei bíráskodnak. Amerikában, Angliában, Fran­ciaországban és minden más ál­lamban, aho' kapitalista rend­szer van, ai jelenlegi bíróság még inkább szemben áll a dol­gozókkal, Amerikában az ártat­lan négerek el ton folytatott tö- megtperek, a kommunista párt vezető1 elleni aljas bűnperek, az angol bíróságok nyilt kiállása a fasiszták me'lett, számtalan ha­lálos ítélet az ország felszaba­dításáért harcoló görög haza­fiakkal szemben mind ezt bizo­nyítja. Ezekben, a percekben pe­dig mindenütt esküdtek is részt- vettek a tárgyaláson. Most. ami­kor a tőkés országokban gy<ys ütemben halad az á'lamappará- tus fasizáliáisa, a bíróság is a dolgozók lagcinikusabb, legbes- tiálisabb elnyomását szolgálja. A szocia’istai állam bírósága ezzel szemben a dolgozók bíró­sága, amely védi a társadalom, az állam, ai nép érdekelt. Érvé­nyesíti a do'gozó nép akaratát, keményen lesújt az ellenségre. Biztosítja a dolgozók jogait és intézkedéseivel neveli az öntu­datlan, elmaradott dolgozókat az állami fegvriem, a munkafe­gyelem betartására, a népva- gyon megbecslésére. Ezeken a bíróságokian a népi ülnök épp olyan bíró, mint a szakbíró, vele együtt résztvesz a vádlottak, a tanuk és más sze­mélyek kihallgatásában. A ta­nácskozásokon ugyanúgy ki­fejtheti véleményét és ugyan­olyan szavazati joggal rendel­kezik, mint a hivatalom bíró. Az ügyet elsőfokon tárgyaló tanács­ban egy szakbíró és két ülnök van, tehát az ülnökök képvise­lik a többséget. 1949 óta bűnügyek tárgyalá­sában a ml bíróságaink mun­kájában is résztvesznek a népi ülnökök, akiket a Függetlenségi Népfront által összeállított név* jegyzék a'apján sorsoltak ki a bíróságok. 1953 januártól kezdve pe­dig a polgári pereket is népi ül­nökök bevonásával tárgyaljuk. Ezekben a perekben a dolgo­zók és a közületek vagyonjogi kérdései és a dolgozók szemé­lyi vitái döntik el (válás, gondnokság alá helyezés stb.) Az eddigi tapasztalatok fel- használásával a szovjet pedált hazai viszonyokra alkalmazva kormányunk most új rendszert vezetett be, az ülnökök ki­választáséiban. A minisztertaná­csi rendelet szerfcf az ülnököket a tanácsok válasszák, mégpedig a járásbíróságok ülnökei a já­rási, a megyei bíróságok ülnö­keit pedig a megyei tanács ülé­sén. A togfelsőbb bírósági ül­nököket a Népköztársaság El­nöki Tanácsa választja meg. Nógrád megye négy ülnököt je­lölt a Legfelsőbb "Bíróságba. A megválasztott ülnök egy hóna­pon át folytatja bírói működé­sét, hetenként öt napon vesz részt a tárgya'áson, a hatodik napot pedig tanulással tölti, fej­leszti poli.. kai műveltségéit, megismeri a bírói munkában al­kalmazott törvényeket, megszer­zi az elemi jogi ismereteket. Ez­zé' is biztosítani kívánja álla­munk, hogy az egyik legfonto­sabb államfeladatot, az igazság­szolgáltatást az ülnök az ügy teljes ismeretével gyakorolja. A választások november havi tanácsüléseken történnek Üze­mek, bányák, állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek tesz­nek javaslatot olyan dolgozók megválasztására, akiket politi­kai öntudatuk, gazdag életta­pasztalatuk, múltjuk, személyes példamutatásuk mé'tóvé tesz a dolgozó nép képviseletére. Az üzemekben és más munkahelye­ken megértették ai közeledő vá- lasztáso/k jelentőségét és olyan személyeket je'ölnek, akiknek a bíráskodásban való részvétele még köze'ebb hozza a bíróságot a néphez, fokozza bíróságaink iránti bizalmat és elmélyíti a dolgozókban azt ai meggyőző­dést, hogy népi demokráciánk bírósága a saját bíróságunk, amely saját törvényeinket, a dolgozók akaratát hajtja végre. A szocialista építésben fel­adataink egyre növekednek. A növekvő feladatokkal kell fejlőd­niük állami szerveinknek is. Sztálin elvtárs tanítása szerint a szocializmus építése és ered­ményeink továbbfej'esztése ai proletárdktatúra áljamszervei- erősítését kívánja meg. Az ül­nökválasztás új rendszere újabb győzelme építőmunkáruknak, mert kiszélesíti és elmélyíti az á'lamapparátu és a tömegek közötti kapcsolatot, amely a szocialista igazságszolgáltatás újabb megerősödését eredmé­nyezi. Benedek Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom