Szabad Nógrád. 1952. november (8. évfolyam. 89-97. szám)

1952-11-26 / 96. szám

A VERSENYNYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSÁVAL A harmadik magyar békekor)gresszus nógrádmegyei küldöttei meg­érkeznek a Keleti-pályaudvarra. ® fl WB WB illiHlllll HBIIIVUlHBVBBIHVIIVIflBltRMIIiBIBSUIIHIIIII IIIIIMIimif ||(] Világ proletárjai egyesüljelek ! MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA- - • • v ' > ' • ' ' ­VIII. ÉVF. 96. SZ. ÁRA: 50 FILLÉR 1952 NOVEMBER 26. A DÖNTŐ TERVÉV GYŐZELMÉÉRT A versen ynyii vano&sig, a tervtéijesítés és a vállalt kötele­zettség teljesítésének előrelendítöje. Maria Rozsnyeva kiváló szovjet íon-óno a> versenynyilvánosságga! kapcsolatosan ezt mondja: „Nálunk a gyárban szabállyá vált, hogyha az eddig le­maradó munkámi> kezdi túlteljesíteni a normát, akkor a „vil ám” ezt azonnal hírül adja. Nevét megemlítik a gyűléseken és közzé­teszik faliújságon. Nagyon fontos ,hagy megerősítsük az első sikert. A közösség figyelme felbátorítja az embereket, új sikerek elérésére ösztönzi őket.'" * Megyénk ipari üzemeinél, de különösein a bányászatban nem ismerték még fel eléggé, hogy az eredmények nyilvánosságra való hozatala — .legyen az jó, vagy rossz eredmény — milyen lendületet, erőt kölcsönöz dolgozóinknak. A zagyvapálfaivi bányagépgyár az év elején alaposan le volt maradva a tervteljesítéssel: A szakszervezet vezetői és a gyár műszaki dolgozói nem adták fel a reményt. A termelés jobb meg­szervezésével egyidőben a versenyagitációt is megjavították. A forgácsoló üzemben, lakatos és kovácsüzemekben hatalmas pla­kátok hirdették egy-egy dolgozó kötelezettség vállalását, és a versenyben elért eredményeket nemcsak az üzemben, hanem a gyár bejárata' elé is kiírták. Az eredmények nyilvánosságra való hozatala új erőt kölcsönzött az üzem dolgozóinak és a verseny hevében szinte, napról napra egymást előzték meg a harcos dol­gozók. A versenynyilvánosságnak nagyrésze van abban, hogy a zagyvapálfaivi bányagépgyár nemcsak behozta az év elejei le­maradást,. hanem egyhavi előnyt szerzett az 1952 évi tervük tel­jesítésénél. Hasonlóan jól végzik a versenykiértékelést és a nyilvános­sággal kapcsolatos faladatokat a salgótarjáni acélárugyárban, ahol Buda Antal sztahanovista drótkötő. eredményei rendszeres megismerésének segítségévei az augusztusban elért átlagos 177 százalékát, szeptemberben 203, októberben 216, november első dekádjóban 226, a második dekádban pedig 238 százalékra tudta fokozni. Bányaüzemeinknél, bár az üzemek dolgoefiteak túlnyomó része igen értékes szocialista kötelezettséget vállalt a terv tel­jesítése érdekében,, elért eredményeikről azonban igen ritkán ér­tesültek. Ilyenkor is csak ai legjobb eredményt elérő 3—4 csapat nevét tüntették föl a versenytáblára. így volt ez Kossuth-tárón, ahol Kupcsulik elvtárs ÜB-titkár másodrendű kérdésként kezelte az eredmények értékelését és nyilvánosságra való hozatalát. Ha­sonlóképpen foglalkoztak a, versennyel Mizserfán is. Súlyos hiba, bogy maga a Bányász Szakszervezet Területi Bizottsága sem fofditotT" göndot a versenynyMvánosságra. Nem ellenőrizték, hogy a gondjaikra és irányításukra bízott üzemekben milyen bürokratikus módon, hanyagul és lélekteleinül végzik a verseny- nye! kapcsolatos munkái. Á harmadik negyedévben vállalt köte­lezettségek teljesítése éppen azért maradt el, mert elhanyagol­ták a nyilvánosságot, nem nézték meg, mi az oka annak, hogy egy egy munkacsapat visszaesett a temetésben. Úgy gondolták, hogy a versennyel kapcsolatban a vállalások megtételével egy­időben a szakszervezet vezetőinek megszűnt minden tennivalója. Nem mozgósították a versenynyilvánosság biztosítása érdekében a szakszervezeti bizalmiakat sem. Szabiirov elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. •kongresszusán a többi között ezeket mondotta: „Abban a szel­lemben kell nevelni kádereinket, hogy kérlelhetetlenek legyenek a termelés szervezésében mutatkozó hibákkal, a pazarlás és bü­rokratizmus bármilyen megnyilvánulásával szemben, hogy ideje­korán felderítsék és minden eszközzel támogassák gazdasági éle­tünkben az új, az élenjáró és haladó jelenségeket". Ebben a szellemben kell tehát harcolniok az üzemek nép­nevelőinek és bizalmiainak. A termelési eredmények birtokában megkeresni az összefüggéseket, amelyek a termelés visszaesését előidézték és harcolni a hibák sürgős megszüntetéséért. Most a negyedik negyedévben bányászaink újabb célokat tűztek maguk elé, hogy a döntő tervévet sikerrel fejezzék be. Az üzemek szakszervezeti vezetői az előző negyedévhez hasonlóan most is csak összegyűjtötték a vállalásokat, de nem tanultak ele­get az eirrrúit negyedév tapasztalataiból, meri a -vállalt kötelezett­ségek teljesítésének ellenőrzése, nyilvánossága, ma sincs végre­hajtva a megkívánt módon. Ismeretes, hogy a mizserfai és kisterenyei vállalatok által ki­termelt szénmennyiséget túlnyamórészben a kisterenyei osztályzó van hivatva leosztályozni. A mizserfai hármas telep termelése a szükséges ürestabló biztosítását van függővé téve. Hiábavaló tehat. a mizserfai dolgozók törekvése, versen-yíendülete, ha a szén­szállítással és osztályozással dolgozók nem harcolnak velük egyetértésben. Mizserfai és a Kisternye szénosztályozó közötti szállítás dol­gozói tettek ugyan kötelezettségvállalás^ de az iroda falán kifüg­gesztett versenytábla üresen áll. Sem a lemaradókat nem ösz­tönzik jobb munkára, sem az élenjárókat nem dicsérik. A kis­terenyei osztáiyozón is az lenne a szakszervezetnek és a bizal­miaknak megtisztelő kötelezettsége, hogy a nyilvános ellenőr­zés erejével mind nagyobb sikerre vigyék a- szocialista verseny ügyét. Azonban itt is megfeledkeztek erről a fontos feladatról. A megyei pártbizottság a napokban vizsgálta meg ai bányász szakszervezet munkáját. Pártunk mint mindig, most is segítsé­gére sietett a szakszervezetnek, hogy a munkája területén meg­mutatkozó fogyatékosságokat ki tudja küszöbölni. Azóta javulás mutatkozik a versenykiértékelés és versenynyilvánosság terén. A szakszervezeti, vezetők feladata, hogy üzemükben élővé te­gyék a versenyt. Amellett, hogy a versenytáblára kiírják az ered­ményeket, eleven beszélgetéssel, meggyőző szóval, politikai neve­léssel kell egyre magasabbra emelni a versenyt. Ehhez azonban szükség van arra, .hogy a műszaki vezetők . b. ztosítsák a szakszervezeti'aktívák számára a friss adatokat, mert ezek a nép­nevelők és bizalmiak felvilágosító munkájának muníciói. A nyil­vánosság eszközeit sokoldalúan lehet és kell alkalmazni, és a szakszervezet vezetői maguk is törekedjenek erre. Ötéves tervünk döntő esztendejének utolsó hónapjához ér­tünk. Ezektől a hetektől függ. hogy az elénktűzött feladatokat teljesítsük, hogy a döejjő Tervével adósság nélkül tudjuk bezárni. A versennyi] vánóskág na talmas lendítő és mozgósító erejét alkal­mazni kell a termelés, .jnipden területén. A szakszervezeti és mű­szaki vezetők tanítsák:a dolgozókat az adott szó megtartáséra arra, hogy a vállalás teljesítése miniden dolgozó becsületbeli ügye legyen. Dolgozó népünk elszánt, harcos békeakaratát igazolta a harmadik magyar békekongresszus .Szombaton . délután, a. gyö­nyörűen •feldíszített . Sportcsar­nokban megkezdődött a - III. magyar • békekongresszus 1200 békékül dőltének. ■ tanácskozása.- Spkmiliió dolgozó képviseletében mondták el -a küldöttek:, a ma­gyar nép békét, akár, de — mint-hogy azt Tőzsér Jánoshé, Nógrád megye küldötte, feiszó- ia'ásában Petőfi halhatatlan sza­vait idézve mondotta: „békét, békét a világnak, de ne zsarnok kénytől, békét csupán a szabad­ság' fölszentelt■ kezéből!" Az egész tanácskozáson ez az erős • elszántság, harcos béke­akarat csendült ki. ' Szűnni- nem akaró taps kísért Míhályfi Ernő, az Országos Bé­ketanács főtitkárának javasl­tát, hegy a diszelnö'kségbe vá­lassza be a kongresszus a le- győzhete! len béketábor vezérét, népünk legjobb barátját Joszif Visszárionovics Sztálint és az első' magyar békeharcost, szere­tett vezérünket Rákosi elvtárs-. sat. Ezután az elnökség tagjait választja meg- a kongresszus.. Az elnökségbe helyet foglalt a nógrádmegyei békebizottság tit­kára, Juhász Sándortié elvtárs­nő is. Andics Erzsébet, elvtársiul Kossuth-díjas akadémikus, a Béke-Világtanács tagja, az Or­szágos Békeíanács elnöke tar­tett beszámolót a nemzetközi hékemozga'om helyzetéről és-a magyar békemozgalomnak-a II. békekongresszus óta' elért fejlő­déséről, Andics eivtársnő beszé­dében hangsúlyozta: a varsói békeviiágkongressz-us óta csaj* 2 év telt ei és ezalatt százmilliók­kal növekedett a békeharcosok száma, akiknek célja: egy újabb vfl ágh á-ború mega ka dáil yoz á s a; Ezután az amerikai imperialis­ták- csatlósai eszeveszett fegy­verkezéséről, Koreában él-köve-' tett aljas gaztettekre1 majd a Szovjetunió vezette béketábor egyre növekvő erejéről, követke­zetes és tevékeny békepolitikájá­ról és a' népi demokratikus or­szágoknak a Szovjetunió iránti rendíthetetlen hűségéről, barát­ságáról beszélt Andics elvtárs­nő. A magyar nép egyre erősödő békemozgalmáról beszélve ki­hangsúlyozta', hogy a Szovjet­unió és a népi demokratikus or­szágok felé reménytelteii néznek azok a népek, azok a száz- és százmilliók, akikre kibírhatatlan súllyal nehezedik az imperialis­ták véres agresszív politikája. A Szovjetunió által vezette nagy tá borban ott van a mi népünk is azok között, akiket a Sztálin az emberiség roha-mbri-. gádjai-n-ak nevezett. Kitörő lelke­sedés fogadta Andics elvtársija A nógrádmegyei küldöttség egy csoportja Andics elvtársnő beszámolóját hallgatja. beszédét, s a. lelkesedés csaik fo­kozódott, amikor Rákosi ielvtárs ' .szavalt idézve azt' mondotta: „Sztálin eívtársnak e sza­vai bennünket még jobb mun­kára, még áldozatosabb, még megíeszítettebb .és még sike­resebb küzdelemre , kötelez­nek a szocialista, építés és a béke megvédésének), frontján.” Szünet útin a Szovjetunió békebizQttságángk és Kuo-Mo- zso eívtársnak. a táviratát ol­vasta- íö' Benke Valéria, az Or­szágos B ékeb Htot tsíág titkára. A küldöttek-nagy tapssal fogadták a: szovjet és a kínai nép testvéri üdvözletét, majd hozzászó- Iásoíki következtek Andics elv- társnő beszámolójához. Az első 'felszólaló Tajkov András: tatabányai • tnunkaér- demrendes sztahanovista vájár. Szűnni nem aikaró taps fo­gadja Tajkov elvlárs szavait, amikor eredményeiről, beszél. „Havonta 1700 :máWáva,V Terme­lek több szenet, mint amennyit tervem előir — mondotta Taj­kov elvtárs. — Alkotmányunk előestéjén befejeztem eiső ötéves tervemet. Fogadja e! tőlem a bé- kekongresszu-s ajándékként azt a fölajánlást, hogy a népek bé­csi kongresszusának napjáig 1955. évi tervem e'ső félévét is befejezem.” .. Ezután egymásután szóla'. föl az aisón-éroedi dolgozó pa­raszt, .a Petöfi-Hid- építője, a gyorsvasút építője: " „Úgy gon­dolom, . hogy nemcsak a ma­nevében, hanem a fö'd- gyorsv.asűt minden épí- nevében üzenhetem az ember-rablók . gazdáinak Bel- grádba és .Washingtoniba,, hogy nem számoltak, velünk, az épí- erős karjával, szerszámaival, nem számoltak a mi .hazaszere­tetünkkel ,- az ellenség elleni gyű­löletünkkel — mondta hatalmas Óaps • 'közepette. Bíró. . Lajos„ a Földalatti Gyorsvapút-építkezés feubiko s -bri gá dv ez ető je. Szombaton este a küldöttek az Országos Béketanács láttál ren­dezett ünnepi esten vettek részt a Városi Színházban. Itt föl­szólal iák a 'magyar békekon­gresszusra' érkezett -külföldi'ven­dégek. Csen-Sz&n-ü, a-'béke meg­védésére ajakult kínai népi bi­zottság képviselője. Vaclav Do­bias, a csehszlovák béketanács küldötte. Töd Jones, az angol béketanács képviselője, Georgi Pirúvszki, a bolgár béketanács elnöke, Franz Petrei, az osztrák békeharcosok küldötte és Sütő Aaltönen, a finn béketanács kép­viselője. Az ünnepi estet művé­szi műsor .zárta be. <*g A 'kongresszus másnap reggel 8 órakor folytatta a tanácsko­zását. Nag~- megtiszteltetés érte 'Nógriád megye . bék-eh arcosa it, vasárnap délelőtt Juhász San- dorné,, a nógrádmegyei békebi­zottság titkára elnökölt, ’ Egymásután szólaltak -fel. tu­dósok, írók. újságírók, házjasz- sízonyok, tanítónők, tszcs-tagök, bányászok, üzemi munkások, külföldi vendégek, az egyházak képviselői, egyéniieg . de’goizió parasztok. ...................... Dé lután került sor Nóg­rád megye egyik . küldötté­nek, Tőzsén Jánosné ka zári, b-é- kemegbízottnak a felszólalására. Tőzsér eivtársnő elmondotta, hogy ők, asszonyok, akik a ter­mel őmiunkábö! nem veszik ki a részűket, úgy harcolnak a bé­kéért, hogy napról napra végzik felvilágosító munkájukat azok között a dolgozók között, akik még nemi látnak tisztán, akik­nek még nagy szükségük van a tanító, nevelő szóra. A béke- kongresszusra 'készülve újabb békebizottság-okat alakítottak, Tőzsér eivtársnő erőt sugárzó, határozott hangon jelentette ki, hogy a magyar nép meg fogja akadályozni az. imperialisták al­jas terveit, hogy mi a hatalmas béketábor egyik -tagja, fia kell, fegyverrel a késben is küzdünk azért, -hogy az. imperializmus háborús, világuralmi . terveit rnegaka dá-1 yozzuk. A gyű'ölsttői ökölbe szorultak a kezek, amikor Méray elvtárs, a Szabad Nép munkatársa az imperialista zsoldosok Koreá­ban elkövetett aljas gaztetteiről .Tőzsér Jánosné, Kazár község békemegbizottji a nógrádmegyei dolgozók harcos üzenetét tolmá­csolja a harmadik magyar béke- kongresszusnak. beszélt • Amikor Versztovsek Borisz, a jugoszláv emberrab-Iók karmaiból kiszabadított forra­dalmi emigráns , újságíró, a Ma­gyar Népköztársaságban élő jugoszláv, .fórradatmi emigrán­sok nevében üdvözölte a III. magyar békekongresszus kül­dötteit. Egyemiberiként zúg föl a küldöttek: . „vesszen .Tltó!‘* ki ál-1 tása, am-iker az emberrablók és gazdáik aljasságáról beszélt..­A felszólalások után a kon-, grésszus megválasztja' a bécsi békekongresszus -magyar küldöt­teit, viharos tapssal -köszöntik -az. Országé^ Béketanács újonnan megválasztott tagjai. Szűnni' nem akaró, viharos taps szakítja meg újra és újra Nagy Sándor Szitálm-d'íjas • és Kc-ssuth-dija-s írót, . amikor felolvassa a III. magyar • békekon.gresszusnaik Sztálin elvtárshoz intézett táv­iratát és ez tovább tart akkor is, amikor Weismer József, a MAVAG kétszeres sztahanovista csiszolója felolvassa a köngnbsz- szus Rákosi elvtárshoz intézett levélét, majd viharos tapssal és a küldöttigazolványok fe'mutat- tásával egyhangúan megszavaz­za a kongresszus határozati ja­vaslatát. Befejezésül a küldöt­teik ajkán fe’csöndül: „Egy a A harmadik magyar békekongresszus vasárnap délelőtti tanácskozásának elnöksége. Elnököl: Juhász bánd:' békebizottság titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom