Szabad Nógrád. 1952. november (8. évfolyam. 89-97. szám)

1952-11-26 / 96. szám

1 SZARAID NOGRllf 1952 november Ä. A SZOCIALIZMUS IFJÚ ROHAMBRIGADJaInAK ÉLETÉBŐL A szovjet sztahanovisták példamutatása nyomán A gyors ütemben fejlődő al­bán népgazdaság, az ország szocialista iparosítása egyre nagyobb és nagyobb feladatokat állít az albániai szénbányák dolgozói elé is. Tavaly például a korcsai cukorgyár üzemibebe- lyezésével tetemesen emelték a mborje-drenovai szénbányák tervelőirányzatát. Az idei terv- száimok jóval magasabbak a ta­valyiaknál is. Nagyok voltak a feladatok és a mborje-drenovai szénbányá­szok kezdetiben elmaradtak _ a felemelt előirányzatok teljesíté­sében. Aztán az egvik termelési értekezleten bekövetkezett a for­dulat. Dajlan Taré kiváló bá­nyász felolvasta a „Szovjet munkás'’ című folyóiratból ,Másfél ciklus 24 óra alatt" cí­mű cikket. A bánya dolgozói nagy ér­deklődéssel hal'gattá'k a fel­olvasást; amely az egyik szovjet bánya ragyogó eredményeiről számol be. Néhány nappal az értekezítet ntán a klub könyvtárhelyisége zsúfolásig megtelt bányászokkal. Ugyanis gyorsan terjedt el a hír, hogy a szovjet bányászok élem járó módszerét' ismertető brosúrák érkeztek. A brosúrákat szintén -pillanatok alatt elkap­kodták. Másnap pedig megin­dult a harc a front áttörésért. A mborje-drenovai szénbánya faliújságján talán még sohasem változtak olyan gyakran1 a cik­kek, mint ezeken a napokon. Va- szi] Szterjo 110 százalék, Bame Na® 112 százalék, Hadzsi Dauti 118 százalék, — hirdették néhány nap múlva a fal:újságcikkek. A következő napon már újabb cik­kek jelentek meg. amelyebben Szelőm Hadzsiu, Te fik Iszlami és Jorgyi Mihali vájárok szá­moltak be pírról, hogyan értek el a szovjet bányászok módszerei­vel a 122 százalékos teljesít­ményt. A teljesítmények szinte nap­ról napra, műszakról műszakra emelkedtek. Az élenjáró szovjet mód­szerek terjesztéséért vívott harc előharcosaí minden mű­szakban, minden fejtési fronton a kommunista bá­nyászok voltak. Egyre kevesebb bányász akadt, aki a régi fejtési módszer sze­rint dolgozott. Ezek b’zony nor­mán alul teljesítettek. A régi módszert ai bánya egvkori kapi­talista tulajdomospi után gúnyo­san „Ali Bacse-módszemek” ne­vezték el és a faliújságon ötle­tes rajzok mutattak rá az el­avult munkamódszer hátrányai­ra. A szovjet bányászok módsze­reinek széleskörű alkalmazásával a mborje-drenovai bányászok si­keresen1 túlteljesítették 1951. évi tervüket. Az új munkamódsze­rek aiz új tervévben tíjabb, még szebb sikereket eredményeztek. Hol vannak már a 118—122 szá­zalékos teljesítmények? Az egyik fejtési fronton Daj lan Taré brigádvezető kezeli a íejtő'kaíiapácsot. Brigádjának napi normája 18 csille szén. A brigád ezzel szemben1 27 csil- lényi szenet jöveszt egy műszak alatt. Dajlan Taré gyakran el­éri a 180—200 százalékos telje­sítményt is. Kiváló eredményei­ért sztahanovista kitüntetést ka­pott. A szénjövesztés szovjet mód­szereinek elterjedése után a bá­nya dolgozói még nagyobb ér­deklődéssel fordultaik a többi szovjet módszer felé. A Levcsen- ko—Muhanov-módszert elsőnek Abdulla Ozeiri sztahanovista brigádvezető alkalmazta ai há­nyában és ezzel a módszerre! egy hónap alatt csaknem 20.000 lek megtakarítást értek el. Ma már több, mint 100 bányász dolgozik eszerint a módszer szerint. A moravai festői sziklák fölött a drótkötélpályákon egvmásu-tán jömnek-mennek a csillék. A rakodóműhelyeiken valósá­gos szénhegyek emelked­nek. s a mborje-drenovai bányászok örömmel, jogos büszkeséggel né­zegetik a grafikont, amely azt hirdeti, hogy a bánya egyre több és több tonna terven felül termelt szénnel biztosítja a fej­lődő albán ipar növekvő szén- szükségleteit. A CSEHSZLOVÁK ANYÁK A BÉKEHARC ELSŐ SORAIBAN A prágai Autóklub ünnepélye­sen feldíszített nagytermében nemrégen összegyűltek a cseh­szlovák anyák. Ott voltak azok, »kiktől a múlt háború elrabolta gyermekeiket, a iidicei vérta­núk és a hősi halált hali szlo­vák partizánok anyái, a legjobb dolgozók, ai bányászFataiok és a legkiválóbb katonáik anyái, valamint a munkában élenjáró, dolgozó anyák. A gyűlésen résztvetf Ludmila Jankovcáva'é 1 etmezéSö^yE' ml« niszter, Gusia Fuciková, a már­tírhalált halt nagy író özvegye, és a Német Demokratikus Köz­társaság, valamint a nyugat­német anyák egy-egy küldötte is. — Azért gyűltünk össze, hogy megvitassuk, miként segíthetjük a III. Békevilágkongresszus elő­készületeit — szólt Jankovcová miniszter a csehszlovák anyák­hoz. — A mi programmmk a Szovjetunió programmja: a béke és a békés építkezés. Guislta Fuciková meggyőző szavakkal ecsetelte a bécsi III. Békeviiágkongresszus j el en tő­ségét. — A békekongresszus a béké­ért harcoló nemzetek hatalmas seregszemléje lesz, amelyet a küldöttek politikai és vallási meggyőződésükre való tekintet nélkül kiállnak a béke ügye mellett és megmutatják' a béké­hez vezető utat — mondotta Fu- cikova. — Nemcsak á 800 mil­liós béketábor harcol a békéért, a béke ügye mellett, állnak a nyugati államok becsületes dol­gozói is. A nyugatnémet küldött beszá­molt az anyák nehéz helyzeté­ről országában. Ismét —'mint 1933-ban, börtönbe vetik a leg­jobb német hazafiakat, például Lilly Wächitert, a békeharc egyik hős katonáját. A hozzászólások sorát Aneszka Hodinova-Spurna, a csehszlovák Békebizottság eínöknője zárta le. Hangsúlyozta, hogy az em­beriség történetében most az el­ső ízben fordult elő, hogy a vi­liág valamennyi részén közös harcba, a békéért folyó harcba szállnak a dolgozók milliói. A gyűlésen üzenetet intéztek a nyugatnémet és az' amerikai nőkhöz fa fokozott harcra szó­lították föl őket a különszerző­dés és. Nyugat-Németország új- rafel fegyver zése ellen. A gyűlés a következő felhívással fordult a csehszlovák anyákhoz: „Anyák, akik szeretitek ' gyer­mekeiteket, álljatok őrt a béke frontján. Még fokozottabb mun­kával segítsétek hazánk szocia­lista építését. Építsd hazádat, a békét építed!" AZ ÚJ TELEPÜLŐ Anton Bandusch a háború után piszkosan, rongyosan, sza­kadt cipőben, vérző, sebes láb­ba! érkezett feleségével együtt a brandenburgi Hagewaid faluba. A sok rettegés és szenvedés teljesen összetörte a lelkét, Ha szóltak hozzá, keserűen és mérgesein' válaszolt. Minden se­gítséget visszautasított, minden­kitől csak ütést várt. Bizalmat­lan volt mindenhez és minden­kihez. A nagybirtokok felosztásakor Anton Bandusch hat és fél hek tár földet kapott. Ellátták a szükséges' mezőgazdasági fel­szeretéssel, sőt még egy borjas tehenet is kapott. Sebzett lelke azonban nehezen gyógyult. Csak felesége hosszas unszolására ment ki a 'földjére és eleinte kedvetlenül dolgozott. Aztán megjelentek az új törvények. Az újonnan települt parasztoknak nyújtandó hitelekről és felrázták Anton Banduscht is. Kis házat épített. Egy idő múlva már nem iszonyodott annyira az emberektől. De komorságát szótlanságát sehogysem tudta levetkőzni. _ Hallgatagon, dolgozott a föld­jén. Lelkiismeretesen eleget tett' beszolgáltafási kötelezettségé­nek, sőt, túl is teljesítette. Az emberek közé azonban sohasem ment. Nem ment gyűlésekre, kocsmába is h’ába hívták. Még ai saját feleségével sem osztotta meg gondolatait. Az emberek már-már azt hitték, hogv telje­sen üres a szíve, r~m lakik ben­ne semmi érzés. Hagevaíd falu idén megünne­pelte a „Békearatást”. Az ün­nepen aztán Autón módot talált, hogy elmondja az embereknek, ami a szívén fekszik. Az ünnepi menetben régi, rongyos ruhájá­ban jelent meg. Arca most is komor volt. Öcska talicskát tó’t maga előtt, benne mindenféle lim­lom, szakadt saru, rongyos ruha. A talicskára táblát tűzött, ezzel a felirattal. „Ezt adta nekem Hitler és az ő háborúfal” Utána jött rozzsal színig rakott szekéren felesége. Szép ruhában, ünnepélyesen fel - ékesítve, vidáman. A szekéren ez a felirat állott: „Ezt adta nekem a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köz­társaság!“ KÉT NAGY NÉP ÖRÖK BARÁTSÁG, a folyóiratokat és ,más tájékoz­tató anyagokat, amelyek híven1 Napjainkban egyre több az el­lentét a nyugati nagyhatalmaik között, ugyanakkor e^yre szoro­sabbra fűződik a szocializmus útján haladó népek barátsága. A Szovjetunió és Kína népe most a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulóiénak hapja óta egy hónapon át új­ból tanúbizonyságot tesz meg bonthatatlan és örök barátságá­tól, amelyet 1950 február 14-én íecséteit meg a Kremlben. A Szovjetunió népe a kínai- fzovjet barátság hónapja alkal­mából még nagyobb érdeklődés­iéi és még nagyobb számban ol­vassa a kínai írók orosz és a Szovjetunióban élő, többi nemzet nyelvére fordított ragyogó műveit. tükrözik a fiatal Kínai népköz- társaság dolgozóinak egyre ra­gyogóbb mu nka tel jesitm ényeit, szebb és boldogabb életét. A kínai-szovjet barátsági hó­nap alkalmából számos kiállí­tást rendeznék a szovjet váro­sokban, amelyek a két nagy nép örök barátságát mutatják be. Ezenkívül a szovjet tudomány és kulturális -élet számos veze­tője tart előadásokat a követ­kező témákról: „A kínai nép harca a békéért4’, ,,A kínai nép kultúrája és művészete a múlt­ban és a jelenben", stb. A szovjet rádió is bő és sokoldalú kínai tárgyú műsorral örvendez­teti meg hallgatóit. A szovjet emberek — Gye­nyiszov elvtárs, a VOKSZ el­nöke szavaival élve — szívből kívánják, hogy a Kínai Népköz­társaság a Távolkelet, valamint az egész világ békéjének szilárd támaszává váljék. A kínai nép hatalmas érdek­lődést tanúsít ai szovjet emberek élete és munkája iránt. Meleg baráti ünneplésben részesíti a kínai szovjet barátság hónapja' alkalmából ai Kínában tartóz­kodó szovjet vendégeket. A kínai városokban egész sor kiállítás nyílt meg a pekingi, dolgozók kultúrpalotájában rendezett nagy kiállításról Zsennrn zsibao, a következőket írja: „A Szovjetunió életét be­mutató kiállítás nagy érdek ö- désf keltett népünkben, hiszen a Szovjetunió jelene, a mi jövőnk!” A pásztói gépállomás DISZ-szervezete munkájáról A káposztaharaszt is jó takarmány A Minisztertanács 1952/54. évre szóló állattenyésztési és takarmánytermesztési határo­zata előírja, hogy ,,minden ter­melőszövetkezet és állami gaz­dasági hizlalda és sertéstenyész­tő gazdaság, valamint egyénileg dolgozó paraszt használja fel takarmányozásra az Összes erre a célra alkalmas melléktermé­keket és anyagokat". A határozatot nem ismerik eléggé Ludámyhalászlban, mert a télikáposzita zöldélő harasztja még mindig a területen van, a rothadásnak kitéve. A káposztai- haraszt kitűnő takarmány at ál­latok részére. A községi tanács feladata^ hogy szorgalmazza e takarmány mielőbbi betakarítá­sát és. felhasználását az állat­tenyésztésben. Miért nem segíti a kozárdi tanács a zárszámadási munkát A kozárdi terme! öcsoportnál készítem a zárszámadást. A zár­számadáshoz szükséges, a ta­gak által bevitt földterületeik aranykorona értéke is. Ezt nem tudtam a tszcs-ben megszerezni, mivel nincs nyilvántartva. Igv a tanácshoz fordultam segítségért. Előszedtek nekem mindenféle iratot, csak az nem került elő, amire szükségem lett volna. Te­hát a, tanács nem tartja ezt nyil­ván, sőt még azt sem tudják, kik a tszcs-taigók. A tanács nem tudott segítséget adni munkám­hoz. de nem támogatják a ter­melőcsoportolt sem. I"v nem is tudják, müven1 jelentősége van a zárszámadásnak. Pedig minden tanácsnak a legnagyobb segít­séget kellene nvuífania a zár­számadás elkészítéséhez. Ha továbbra is ilven közöm­bösen kezeli a kozárdi tanács a szövetkezeti mozgalom fejlesz­tését. az súlyos hiba lesz, mert gátolják a dolgozó ' parasztság jobb életének fcialaku'ását. Az a kérésem, hogv ezentúl a tanács többet foglalkozzon a termelő- csoporttal, segítsék munkájukat, meft ez nem szívesség, hanem -kötelesség. Tudiniok kell azt, hogy iótanácsok nélkül nincs jó szövetkezeti mozgalom sémi Gazso Mihály né az erdőtarcsai tsz. könyvelője Gépállomásunk DlSZ-fiatal­jairól beszámolókon, értekezlete­ken sok szó esik. Sajnos, soha nőm arról, hogy a gépállomás DlSZ-fiataljai szép eredménye­ket értek el, hogy jól megoldot­ták az előttük álló feladatokat. A viták során mind g csak ar­ról esik szó, hogy a, pásztói gép­állomás DISZ-fiataijaá nem jól dolgoznak. Ez a megállapítás kétség kívül igaz. Az a való­ság, hogy DIS Z-s.zervezet iink fiatal­jai nem veszik ki részüket a köteíeaetíségek teljesítésé­ből. Minden lazaságnak, fegyel­mezetlenségnek meg van a ma­ga oka. Szervezetünk gyenge munkájának is meg vannak aiz okai, amelyet elsősorban a ve­zetőségben ke®, keresni. Önkri­tikát kel! gyakorolnom, mért titkár létemre eltűröm a fegyel­mezetlenségeket, lazaságokat, így történhetnek meg olyan dol­gok. hogy Pisák István szervező titkár, a politikai kör vezetője nem 'készül föl a politikai kör foglalkozásaira. Ha megkérdez­zük miért nem, egyszerűen azt mondja: „Nem értem rá!" Zeke Ilona .gazdaságvezető bizonyára úgy gondolja, hogy ő már ele­get tud, nem1 fontos hogy részt vegyen a politikai iskolán. Az igaz, hogy esti tanfolyamra jár és így az idejét j’i be kell osz­tania, de a politikai ismeretek megszerzésére azért mindenkép­pen tud időt szakítani aiz, aki akar. Racskó Béla és Valentér Ist­ván vontaltósok ha e! is jönnek az előadásokra, fegyelmezetle­nül viselkednek, nem jegyzetel­nek, azt hiszik, hogy a tudás majd kellő tanulás, szorgalom nélkül i® a fejükbe csepeg. A tanulás hiánya megmutat­kozik a munkájukban is, ők a gépá-fomás legfegyelme- zeitlenebb dolgozói. Előfordult, hogy a vezetőségtől kapott utasítást egyszerűen nem hajtották végre. Ugyanez a helyzet Hamaridesz Andrással, aki még egyszer sem jelent megVra.. politikai, kör fog-j lalkozásain, egyáltalán nem vesz részt szervezetünk életében. En­nek eredménye, az, hogy olyan fegyelmezetlen a munkájában. Szerinte a fizetés utáni nap csak azért van, hogy jól berúg­jon. Hajas Erzsébet elvtársnő a napi sajtóolvasást nem tartja fpntosnak. Amikor meg akartam győzni arról, hogy a Szabad . If­júság olvasása mennyire fontos a DISZ-fiatalük számára, mennyit segítene munkájában, elutasított azzal, hogy. ő, nem ér rá olvasni és nem is rendeli meg. Pedig ez nincs így. Minit ahogy sok­ezer fiatal az országban tud és szeret olvasni a munkája mellett, úgy Hajas elvtársinő is tudna és ai tanulás neki is csak jót tenne. Amikor DISZ-gyűiést tartunk, Szabó János elytárstól mindig azt a választ kapom, hogy ő nem jön a DISZ-gyűlésre, meri) „öreg, nem gyerekek közé való'’. Szabó eivtárs 26 éves,’ életerős fiatalember, akipe igen nagy szüksége van az ifjúsági mozgalom­nak. Ha Szabó elvtárs ismerné pár­tunk határozatát, amely szerint az ilyen korú párttagokkal kell megerősíteni' DlSZ-szerve- zeteinket, akkor neki sem lenne az a véleménye, hogy ő miár „öreg". Pártunk joggal várja'el Szabó elvtárstól is, hogy segítse a DlSZ-szervezetet, segítsen meggyőzni ai fegyelmezetleneket a tanulás fontóssiágáról. Az itt felsorolt hibákat a leg­sürgősebben ki kell javítani. Ez pedig csak úgy lehet, ha legelő­ször mi, ai DISZ-szervezet ve­zetői javítjuk meg munkánkat. A jövőben sokkal komolyabban fogom fölvetni a DlSZ-tagok, de ezek közül is a párttagok felé a felelősség kérdését. A vezetőség tagjainak pél­dát kell mutatni a tanulás­ban!, különben nem kíván­hatjuk el a tagságtól, hogy megértse a tanulás fontossá­gát. A tagsá.gnak sokkal jobban kell támogatni, bírálni, tanáccsal se­gíteni ai vezetőség munkáját. Ar­ra kérjük a helyi pártszerveze­tet és a járási DISZ-bizottságot, hogy pz eddiginél is nagyobb itámogatás*« *adjon>d munkáik megjavításához. Csépány István DlSZ-titkár pásztói gépállomás, A liba-, kacsahizlalási akció sikeréért Megyénk dolgozó parasztjai­nak nagyrésze már teljesítette évi baromfibeadási kötelezettsé­gét és mint jól jövedelmező élelmiszercikket a párt és a kormány december 1-i határozata, alapján egyre többet visznek szabad piacra. Kormányzatunk ezévi gyenge kukoricatermésre való tek'ntettel újabb támogatást nyújtott dol­gozó parasztságunknak a liba- és kacsahízlalási akcióval. Az akció sikerre vitele • nemcsak egyéni, hanem népgazdasági érdek is. A tanácsok és a Mé­szöv aktivistái számos községben nem így értékelik az akciót. El­mulasztják a dolgozó parasztság közötti jó felvilágosító munkát. Ezért Héhalom, Palotás, Szirá'k, Diósjenő, Rétság, Pásztó, Ba­lassagyarmat, Ersekvadkert igen gyengén áll, a hizlalás! terv tel­jesítésével. A tapasztalat azt mutatja, ahol a dolgozó parasztság között jó felvilágosító munka folyik, szép eredményeket érnek el a lóba- és kacsahízialjási szerző­dési terv teljesítésében. Nógrád- sáp község október 29-én tervét már 227 százalékra teljesítette. Cserhátsurány 510, Erdőkürt 440, Vanyairc 410 százalékra teljesítette a liba-, kacsahízlalási tervet. Ezeken a helyeken a ta­nács és a földművesszöve’kezet aktivistáinak jó felvilágosító munkája folytán- a dolgozó pa­rasztok nagy érdeklődést tanú­sítottak az akc'ó felé. Pl. Cser- hátsuránybam november 18-áin 26 darab hízott libát vittek a gyűjtőhelyre, ahol a darabonkén­ti 20 kilogramm morzsoltkuko­ricát és a 12 forintos kilogram­monkénti árat azonnal, megkap­ták. Az osztályellenség igyek­szik támadásba lendülni az aikció sikere ellen. Azt híreszteli, hogy a kukoricát á szerződést kötő dolgozó parasztok nem fogják megkapni. Az aktivisták verjék vissza ezt a támadást, s mond­ják meg a dolgozó parasztok­nak, a kukorica minden szövet­kezetnél biztosítva van, s a liba, vagy kacsa átadásakor a szövet­kezetnél azonnal átvehető. A további eredményesebb munka megkívánja a vezetők példamutatását is. Fokozni keil a verseniymozgaimat a községek és ai szövetkezeti aktíváik között. Az öt1 legjobb aktíva pénzjuta­lomban részesül. Az első díj 800 forint. Hegyi András A siiózási terv teljesítése, minden községi tanács elsőrendű feladata A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának, s a Ma1 gyár Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének az 1952/54 évre szóló határozata az állaittenyész tés és takarmánytermesztésről, törvény nrnden mezőgazdasági dolgozó részére. A határozat elő írja a siiózási terv pontos tel­jesítését. A balassagyarmati já rás területén már számos község mint Szügy, Ipoiyvece, Csitár 100 százalékon felül teljesítette a siiózási tervet. A termelőcso­portok is élenjárnak a munká­ban. A dejtári „József Attila”, a, balassagyarmati „Előre” tszcs 120 százalékra teljesítették siió­zási tervüket. Az eredmények ellenére még számos községi tanács nem érti népgazdaság! jelentőségét a si- tózási terv teljesítésének. A öre­gei ypalánki tanácselnök a köz­ségi közös silókat nem takap- tatta ki, s nem fertőtlenítette messze). A tervet nem bontotta le egyénekre és a közös silóhoz szükséges kukoricaszárat sem készítette el határidőre. De ennél még nagyobb mulasztást köve­tett cl akkor, amikor a helyi földművesszővetkezethez megér­kezett a silózáshoz szükséges 90 mázsa nyersrépaszelet. Azt a földművesszövetkezet ügyvezető­jével a dolgozó parasztoknak kiosztotta, így nem teljesítették a községi siiózási tervet. Ugyanilyen felelőtlen munkát végzett a patvaroi községi ta­nács és földművesszővetkezet, mert meghagyta romlani a> siló­záshoz érkezett répaszeletet. A siiózási terv végrehajtása nemcsak egyéni, hanem népgaz­dasági érdek is. Az idei takar- mámygondok szükségessé teszik, hogy a siiózási terv teljesítésé­vel biztosítsuk állatállományunk számára a szükséges takar­mánymennyiséget. N épgazda Sá­gunkat károsítják meg tehát azok a tanácsok, akik gondat­lanságból, hanyagságból nem biztosítják a községi siiózási terv teljesítését. Kőmíves Mihály 'UTORHÓNap ftsvember 10 tői december 10 ig BÚTOFIÉRTÍKESÍTÓ VÁLLALAT Salgótarján, Rákóczi-út 53 alatti boltjában NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓ konyha, háEnszcba stb. berendel

Next

/
Oldalképek
Tartalom