Szabad Nógrád. 1952. november (8. évfolyam. 89-97. szám)

1952-11-01 / 89. szám

1952 november 1 SZARAI) nSgRÍCd 3 A mátranováki Alkotmány-akna dolgozói október 29-én már 972 tonnával túlteljesítették havi tervüket A mátranováki Szénbányák a negyedéves felajánlás mellett október hónapra külön nem tet­tek felajánlást. Ennek oka. hogy Gáti-bánvaüzem szeptember hó 28-áin sújtóiégessé vált, mely­nek következtében az október hónapi előirányzatot nem tud­ják teljesíteni. Az üzemnél csökkent a versenylendület, mert a dolgozókat váratlanul érte a sújtóíeg által előidézett tervlemaradás. A hónap elején biztonsági lámpa hiánya követ­keztében harmadonként 2—3 órás kiesés volt. 24 órában leg­jobb esetben csak 12—13 órát tudtak dolgozni. A verseny- lendület csökkenése a műszaki dolgozókra is kihatott. A ne­hézségeket látva, elcsüggedtek, megijedtek a feladatoktól, s nem harcolnak megfelelően a nehéz­ségek leküzdéséért. A vál Iáját másik két üzem dolgozói felismerték a Gáti­üzem dolgozóinak nehéz, küz­delmes harcát és a termelésü­kön keresztül elért eredmé­nyeikkel igyekeznek segíteni bä- nyálsztársaikon. Október 25-én a Nógrádi Szénbányászati Tröszt­höz tartozó üzemek közül a leg­jobban teljesítő Délibánva el­nyerte az Alkotmány-akna cí­met. A dolgozók nagv lelkese­déssel fogadták üzemük úi ne­vét és megfogadták, hogv mun­kájukat még nagyobb lendü­lettel végzik ezután, s még fo­kozottabban harcolnak a több- termelésért. Fogadalmukat va­lóra váltották. Az október havi tervüket 28-án teljesítették, s terven felül 29-én délig 972 tonnát teljesítettek, s a hátralévő időben november 1-ig még 1400 tonnával teljesítik túl október havi előirányzatu- . kát. Az Alkotmány-akna dolgozói példát mutatnak a munkafegye­lemben. A munkahelyváltást 100 százalékig bevezették, igazolat­lan hiánvzó hosszú idő óta nincs az üzemben. A csapatok közül mindössze kettő teljesítette ezidáig 100 százalék alatt a tervét, de ők is felzárkóznak a 17 csapat mögé és teljesítik velük együtt hónap végére 100 szá­zalékon felül tervüket. A csa­patok között folyó versenyben Tóth Mihály csapata jár az élen, akik terven felül 424 csille szenet termeltek ezidáig. Eredményük eléréséi nagyban segíti ai jó versenynyilvánosság. Az üzemben napra készen ki­van függesztve, hogy ki milyen eredményt ért el. A párt- és szakszervezet vezetősége segiti a dolgozókat a problémájuk megoldásában. Nem egy eset­ben a párttit.kár éiiel is lenn van a dolgozók között az üzemben, hogv adott szavukat maradéktalanul teljesíteni tud­ják. A vállalathoz tartozó másik két üzemnél. Gáti- és Csipkés­bányáknál a dolgozók már ke­vesebb segítséget kapnak a párt- és a szakszervezeti veze- 'őségtől. ugyan így a műsza­kiak részéről is. Gáti-üzem dolgozói és mű­szaki vezetői kövessék az Alkotmány-akna dolgozói­nak versenylendüetét, ne csüggedjenek, hanem jó munkával zárkózzanak fel az élenjáró üzem mellé. Kovács László, igazgató A vájártanuló iskolát végzett fiatalok msgáliják helyüket a termelés frontján 1930. ÖSiän amikor pártunk és kormányunk felhívással for­dult a fiatalok felé, hogy miinél többen jelentkezzenek vájártanuló­nak, a többszáz harcos ifjúmunkás között ott volt Csomány Sán­dor, Forgácsbányatelep egyik fiatalja is. Csomány Sándornak az édesapja is bányász volt, ö is úgy határozott, hogy a bánya­munkát választja élethivatásának, J\z ifjú Cs_ornánv Sándor a nagybátonyi vájártanuló iskolába került, ahol két éven keresztüli tanulta a bányaművelés elméleti és gyakorlati módját, formáit. Már mint vájártanuló kitűnt e lobbi ifjúmunkás társai közül. Szorgalmas tanulásával, áldozat- készségével hamarosan éltanuló lett. Másodéves vájártanuló korában az iskola igazgatósága se­gédnevelő teendőivel bízta meg. Azután eljött a fölavatás ideje s mint fiatal, 20 éves fiú büszkén és örömmel foglalta el he­lyét szocialista iparunk egyik legjelentősebb posztján, a vájára« sorában. 1952. szeptember 1 fit írtok, amikor Forgács-1eitŐ6aknában. mint képzett vájár foglalta el munkabeosztását. Piletios Rezső Forgácslejtős egyik legjobban termelő csapatának lett a tagja. „Láttam, hogy nagy feladatok elé állok — mondta Csomány Sándor —, mert be kell bizonyí­tanom, az ellenséges híreszteléseknek az ellenkezőjét, hogy két évi tanulmányaim után valóban, mint jó szakmunkás kerültem ki az életbe. Csomány Sándor nemcsak az iskolában, hanem a gyakorlati munkában, mint vájár is állja a sarat. Harcos, áldozatkész és példamutató magatartásával Orosz Lajos harmadvezető elismeré­sét is kiérdemelte. A fősiklótető eres»ke védőpiiilérjén dolgoztak, amikor meg­indult a negyedik negyedév sikeréért a harc. Csomány Sándor nem riadt vissza a feladatoktól és maga is keményen amellett fog­lalt állást, hog»- a negyedik negyedévben a négy főből ál ö csa­pat 150 tonna többtermelést vállaljon. „Kitermeljük ezt a szenet, mert a hazának szüksége van rá — mondotta — az ifjú vájár-” Es a kemény, megfeszített harcok során a negyedik negyedév első 23 munkanapján a tervenfelül vállalt 150 tonnából 144 ton­nát már kitermeltek. A nehéz, munka után mosolygós arccal, tele büszkeséggel lépked az öreg bányászok között, mert 165 száza­lékot teljesítettek. Csemíny Sándor példája azt igazolja, hogy a vájártanuló iskolái­ból kikerült fiatalok becsülettel megállják helyüket a széncsaták frontján. Méltó utódjaik lesznek azoknak, a harcos nógrádi bá­nyászoknak, akik 1919-ben Rákosi elvtárs vezetésével harcoltak a magyar függetlenségért és szabadságért, akik 1945-től, mint a széncsaták hősei napról napra újabb mun«ahőstetteket hajtottak végre dolgozó népünk boldogulása érdekében. Nagyobb felelősségé rzefret az importanyagok felhasználásánál a Salgótarjáni Üveggyárban A salgótarjáni üveggyár ne­gyedik negyedévre többek kö­zött ezeket vállalta; az anyagta­karékosság tekintetében vállal­juk az anyagnormák legszigo­rúbb betartását. A poriás és a szennyeződés csökkentésével a negyedév folyamán 12.000 forint értékű olvasztási alapanyag meg­takarítást vállaljuk. A Salgótarjáni Üveggyár vál­lalásának ez a pontja főképpen az importanyagokra — amó- niákszóda, kvarchomok — vonat­kozik. Amellett, hogy a szóda és a kvarchomok az üvegtermelés alapanyagát képezi, külföldi ere­detű. Elengedhetetlenül fontos, hogy ezekkel az importanya­gokkal gafdaságosan bán­junk. A versenvszervezések alkal­mával a> szakszervezet felhívta ugyan a dolgozók figyelmét az importanyaggal való takarékos gazdálkodásra és így a térüzem­nél 32, raktári dolgozók közül 25. az olvasztók közül szintén 25 dolgozó tett kötelezettségválla­lást az anyagokkal való takaré­kos bánásmódra. A dolgozóknak ez az igen fon­tos vállalása csak formális. Senki sem ellenőrzi — és nem is ellenőrizhetik, — hogv ezek a vállalt kötelezettségek megvaló­sulnak-e, vagv csak elmondott szavak maradnak. Október 29-én az egész gyár területén nem le­hetett felelős vezetőt találni, aki magyarázattal tudna szolgálni az anyagtakarékos­ság terén elért eredmények­ről. A szakszervezet vezetői arra hi­vatkoznak, hogv havonta csak egvszer van anyagtakarékosság­gal kapcsolatos értékelés. Emel­lett azonban megjegyzik azt is, hogy különösen az importanya­goknál nem reális az értékelés. Szűcs elvtárs, a vállalat igaz­gatója pedig ezeket mondja: „A szóda rosszul van tárolva, az áttekinthetősége nincs biztosít­va." Rendszerint nagyobb menv- nviség érkezik egyszerre belőle és a drága, importanyagot lélek- telenül egymás hegvére hátára dobálják. A párt'z-'rvezet sem törődik az importanyagok felelőtlen gazdálkodásával. A pártszerve­zet titkára, Andó elvtáirsnő is is­meri ezt a felelőtlenséget, de a mulasztásért senkit sem vonnak felelősségre. Az üveggyárban két helyen tá­rolják a szódát, de ajtók és ab­lakok hiányában mindenki részé­re hozzáférhető. Az importanya­goknak nincs felelős raktárkeze­lője és senki sem ellenőrzi, hogy az üzemek anyagvételczés al­kalmával mennyit visznek ki a raktárból. A papírzsákok ki vannak sza­kadozva, s a raktárhelyiség és a környéke a drága szódától fe­hérük Az ötös kádmedencénél az ada­golás alkalmával a deszkapad­lók között is jelentős mennyiségű értékes szóda!<everék hullik le és az üzem vezetője szótlanul tűri az importanyaggal való fe­lelőtlen bánásmódot. Hogv is lehetne ilyen körül­mények között takarékossági mozgalmat értékelni?! Nincs az üzemnek elzárható raktára, nincs raktárkezelője, de a még meg­lévő raktárhelyiséget sem úgv rendezik, hogv a leltározás al­kalmával föl tudnák mérni meg­lévő készleteiket. A szintén külföldi eredetű kvarchomokot is az udvaron sza­badon tárolják, amelvbe a szél belehordja a homokot és a tisz­tátalan nyersanyag az üveg mi­nőségét veszélyezteti. A kvarchomok fogyasztását nem ellenó’rzi senki, bár e fontos nyersanyagokért igen jelentős valutát fize­tünk. A könnyűipari minisztérium kiküldöttei gyakran lejárnak a Salgótarjáni Üveggyárba, még sem tettek intézkedést az im­portanyagok felhasználásának és fogyasztásának rendszabályozá­sára. A raktárkérdés megoldásá­ra sem történt intézkedés, s ez nemcsak a vállalat igazgatósá­ga, hanem a minisztérium illeté­kes osztálya felé is fölveti a fe­lelősséget. Haladéktalanul rendet kell te­remteni a Salgótarjáni Üveg­gyárban az importanyagok táro­lása és felhasználása terén, és gondoskodni kel! arról, hogv az üzemek dolgozóinak a takarékos­ságra tett vállalása necsak for­mális legven, 1 anem naponta ki­értékelhető, eredetiségének meg­felelő értékes mozgalom. Köszöntjük a járási; városi legjobb békeharcosok tanácskozásait Újabb eredmények születtek a beadásnál A KékébecrvíMtési r^m zá- ru't le megyénk területén. A községek és dolgozó parasztok tovább fokozva a beadás ütemét, harcolnak, hagy a Nagy Októ­beri Szoeia'ista Forradalom év­fordulója tiszteletére maradék­talanul eleget tegyenek beadási kötelezettségüknek. 13.100 dol- kozó paraszt van egymással pá­ros versenyben. Ezek között legjobb eredményt id. Kerék István kétbodonyi 9 holdas dolgozó paraszt érte el, aki kukoricabeadási tervét 155 százalékra, Fiiyó György kétbodonyi 3 hol­das dolgozó paraszt, kukorica- beadását 155 százaikra teljesí­tette. Szép eredménnyel tett ele­get beadási kötelezettségének Dálmadin Irén 4 holdas diósjenői dolgozó paraszt, aki kukoricabe- adását 110 százalék, a burgonyát, napraforgót szintén 110 százalék­ra teljesítette. A községek közötti ver­senyben Tereske község ér­te el eddig a legjobb ered­ményt. Beadási tervét 130 százalékra te'jesííeirte. A járások közötti versenyben a salgótarjáni járás a sertésbe- adásná' ért el szép eredményt, a beadást 100 százalékra telje­sítette. Ebben a járásban Nád- ujfalu községben a sertéstervet 320 százalékra teljesítették. Az eredmények mellett van­nak olyan községek, ahol elha­nyagolják a beadási kötelezett­ség tel jesítését. Nagyoroszi köz­ségben a kukoricát mindössze 41 százalék, a burgonyát 76 száza­lék. a napraforgót 39 százalékra teljesítették. Hasonlóan rossz eredménnyel dolgozik Dlósjeriő község is, ahol a kukoricatervet 56, a napraforgót 26. a burgo­nyát pedig 80 százalékra telje­sítették, Vasárnap, november 2-án a járási küldöttértekezleteken vá­lasztják meg az országos béke­kongresszus küldötteit. A szí- csényi és pásztói járásban, a járási székhelyen, a salgótar­jáni városi küldöttértekezlet pe­dig az acélgyári kultúrotthon- ban lesz. A megyei béketalálkozó elő­készületeire messze felülmúló, lelkes készülődés folyik a föl- vakban, az üzemekben. Sokezer dolgozó kötött békevédelmi szerződést, írta alá a békevé­delmi megbízatásokat. Nagyon sok azoknak a dolgozóénak a száma, akik már teljesítették is vállalásaikat. Lucfalván Brinza János 3 holdas dolgozó paraszt azt vállalta, hoQy a kapásnö- vlnyekből 140 százalékra fogja teljesíteni kötelezettségét, s ezt a bókebegyüjtési héfen már tel­jesítette is- Dancsák Jenő szál- matercsi dolgozó paraszt már minden beadási kötelezettségé­nek eleget tett. A békekon­gresszus tiszteletére még 2 mázsa vetőmagot ajánlott fel. Kecskés Tamás István dörög- házáról azt vállalta a békevé­delmi szerződésben, hogy bur­gonyabeadási tervének 450 szá­zalékban tesz eleget, melyet teljesített is. A dolgozók a já­rási küldöttekkel küldik el le­veleiket, ajándékaikat, vállalá­saikat a küldöttértekezletre. Erre a célra a községek, üze­mek do'gozói díszes tarsolyokat készítettek. A mátranováki bá­nnászok gyönyörűen megmun­kált vörösrézdobozban gyűjtik össze leveleiket. A nagybáto- nyiak bőrből készítenek szén tarsolyt- A szécsényl dot gőzök gyönyörű házi szőttes ajándé­kokat. térítőkét, párnákat,, tar­solyokat készítenek. A legtöbb helyen ünnepélye­sen adják át az ajándékokat a küldöttnek, vagy felkeresik őt a lakásán, vagy pedig gyűlésen jönnek össze és mondják el üze­neteiket. A rau-albertaknai dol­gozóé a járási küldöttértekezlet előtt — ami 8-án lesz megtart­va — a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulóján rendezett ünnepségen adják át leveleiket küldötteinknek. Az országos békekongresz- szusra készülve, 435 új béke­bizottság alakult a megyében. A falvak és üzemek dolgozói egyre aktívabban veszik ki ré­szüket a békéért folyó hatal­mas harcból. Békeákaratuhat a járás: küldöttértekezleteken 1563 megválasztott küldött fogja tol­mácsolni. Üzeneteiket, eddigi munkájukról és további vállalá­saikról a járási értekezleteken megválasztott országos küldöt­tek fogják elmondani a kon­gresszuson. A falvak dolgozói ünnepélyesen feldíszített kocsi­kor.i szálltUák a küldötteket a járási értekezletekre. Népünk békevágyát, békénket rátát tükrözi ez a hatalmas arányú megmozdulás. Fiatalok ét idősebbek egyaránt kiveszik részüket ebből a harcból. Sorra alakulnak az iskolai békebizott- sárrn-k is. Az asszonyok is enyre fobban felismerik, hogy ők sem maradhatnak tétlenül, A béke­kongresszusra készülve, olyanok is eljárnak a gyűlésekre, írnak leveleket a kongresszushoz, egere aktívabban vesznek részt ebben a nagy társadalmi meg­mozdulásban. akik eddig visz- szavonultan éltek. Ezeket a dol­gozókat is rendszeresen fel kell keresni otthonaikban, beszél­getni velük a békeharcról, hogy minden dolgozó, idősebbek és fiatalok, lányok és asszonyok, egységesen álljanak a békéért harcolók ha*almas táborába. Termelőszövetkezetek és csoportok a zárszámadás előtt Még egy pár nap és termelő­szövetkezeteinknél beindulnak a zárszámadások, melyek fényt- derítenek arra, hogy a termelő­szövetkezetek tagsága, vezető­sége egész évben hogyan gaz­dálkodott a saját és hazája ér­delében. Még a számadások nem kezdődtek meg. de szám­talan termelőszövetkezetnél, csoportnál az eddigi számítá­sok is azt bizonyítják, hogv évi munkájuknak komoly eredmé. nyei vannak. A palotás! „Május 1” terme­lőszövetkezetben a *agság és a vezetőség biztos ai dolgában. Ezt abból méri le. hogv az idei gazdasági évben becsületesen dolgoztak. Esténként munka után tervezgetések folynak, el­mondják: „Teljesítettük az álla­munkkal szembeni kötelezett­ségünket, ami maradt, azzal már mi gazdálkodunk." 11 vén­kor számba veszik az állatállo­mányt, végignézik a sertés- állományokat, amire nagv gonddal ügyelnek. A sertéssel még hátralékban vannak az állammal szembeni kötelezett­ség teljesítésénél, de ezt sem hagyták ki a számításból. 120 darab sertésük hízik, ebből 70-et az államnak adnak, a többi a tsz-tagoké. A becsületes, ió munka_ ered­ménye az is. hogy az áüam- iránti kötelezettség teljesítése után minden tsz-tagnak komolv mennyiségű kukoricája van. Nem egy tsz-tag a munkája után iáró kukoricamennyiségből 300—400 forintért adja el má­zsáját kukoricájának. Palotáson már most, amikor még nincs meg a zárszámadás, a tszcs.tagok olyan jövede­lemmel rendelkeznek, ami­lyent nem ért el a megyé­ben egyetlenegy közép- paraszt sem. A tagság vi­dáman él, Az egész tszcs-ben a bizako­dás, a mégszebb holnapra való biztos hit uralkodik. Ilyen tszcs, megyénkben nem egv. hanem számtalan van Dejtáron is jól do'goznak. Már elvégezték az őszi me­zőgazdasági munkákat Számba vették az e'végzeíl munkák eredményeit, h'á- nyosságokat, kemény kézzel sújtják a rendbontókat, így van ez Berkenyén, Nóg- rádon, Horpácson és sorolhat­nánk számtalan olyan tszcs-t, ahol a nyár folyamán becsülete­sen dolgoztak és most a mun­ka megérdemelt eredményének osztozkodására készülnek. A jó eredmények mellett azonban vannak termelőszövet­kezeti csoportjaink, ahová az ellenség közvetve, vagv kőzvet. lenül bejutott, megbontotta a rendet és most bizony a tszcs- vezetőség és a tagság sopán­kodik. A tszcs-tagság között megkereste az ingadozó, gyen­ge ielleműeket. Ezeken keresz­tül a 8 órai munkaidőt, az elé­gedetlenséget szította. Ezzel nem egv helyen komoly káro­kat okozott. Nézzünk néhány példát. Az Erdőtarcsai tszcs, a pásztói járásban van. Első­rendű minőségű földiéi vannak, szép gazdasági felszerelések. Most mégis arról panaszkod­nak, hogy ez évben bizony nem érték el a kitűzött célt. De csak egy pillantást keill vetni a mun- kaegységkönyvbe és az ai pa­naszokra máris választ ad. A kocsisok és egyéb fogaterőkke! dolgozókon kívül, nagyon keve­sen értek el annyi munkaegy­séget, amely bizonyítaná, hogy itt ténylegesen megtettek min­dent a szövetkezeti tagság jövedelmének biztosításáért. Van olvan tag is. mint Szaf- lócki Károly, aki sorozatosan elmaradt a munkából. A csa­ládtagok munkaegysége mond­hatnánk legmagasabb ötven, de van olyan, akinek 10, esetleg 5 munkaegysége van. A nyár folyamán földjeiket, például: a kukoricát mindössze két ízben művelték. Ilyenfor­mán nem hozta meg azt a iö­Az elmúlt hét ismét újabb eredményeket hozott az őszi mezőgazdasági munkákban. A balassagyarmati járásban, pász­tói járásban és a rétsági járás­ban teljesítették a® őszi vetés« tervet. Az őszi mezőgazdasági mun­kában példrmuíatóan é en jár­tak a termelőszövetkezetek. Így a herencsényi „Zója”, a szánd a! „Lenin”, a palotás! „Május 1", a romhányi „Uj élet*’ termeő- szövetkezetek. Ezekben a tszcs­vedelmet, amit kellett volna. Most viszont a zárszámadás előestéién azok akik egész évben lazsáltak, gyengítették a fegyelmet, hangoskodnak, követelőznek. Hasonló a helyzet a kozárdi termelőszövetkezeti csoportnál is. Itt tavasszal a vetés ideién tyúkólat építettek, most az őszi vetés ideién arra való hivatko­zással, hogy nincs vetőmag, nem vetnek. Nógrádszakalba egyenlősdi alapon akarják szét­osztani a jövedelmet. Nyilván ezekben a tszos-klben nem vár­hatnak komolyabb eredménye­ket. A tszcs-ben való dolgozás be­csületes, odaadó munkát követel minden tagtól. Hiszen a tszcs- ben a dolgozó paraszt ténylege­sen magának dolgozik. Érvé­nyesül az a közmondás: „ahogy vet, úgy arat". Most azok a termelőszövetkezeti csoportot:, amelyek gondo­san vetettek, bőségesen is aratnak. A zárszámadás legyen a ter­melőszövetkezetek fogadalma: akik eredményesen zárnak, fo­gadják meg, hogv az elkövet­kező évben az agrotechnika fo­kozottabb alkalmazásával még iobb eredményt érnek el, ahol kevesebb lesz a jövedelem, azok fogadják meg azt, hogy kisöprik soraikból a fegyelem- lazftókat, az ellenség hang­hordozóit és az elkövetkező év­ben már úgv dolgoznak, hogy utolérve az élenjárókat, győze­lemre viszik szövetkezetüket, a saját jobblétüket. i ben nagy mértékben alkalmaz­ták a keresztsoros vetéseket. A községek között jó ered­ménnyel dolgoztak Ösagárd köz- s*ízben, Fndrefalván és Bér köz­ségben. Balassagyarmat város1 ban is befejeződtek az őszi ve* ,tési munkák. Uj agrotechnikai módszerei alkalmazásával — tehát kereszt« soros vetéssel — megyénk tej Kilétén elvetettek eddig 861 hol búzát, 346 hold rozsot és 32i hold ősziárpát. A rétsági, balassagyarmati és a pasitól járásában befejezték ar őszi vetési munkákat

Next

/
Oldalképek
Tartalom