Szabad Nógrád. 1952. november (8. évfolyam. 89-97. szám)

1952-11-01 / 89. szám

4 SZABAD NOGRXd 1952 november 1 A begyűjtési tervek teljesítésével bizonyítsuk be, hogy jó békeharcosok vagyunk — Levél Cseszi ve községből — Gyümölcsösökben végzendő növényvédelmi feladataink Kedves Elvtársak! A Szabad Nógrádban olvastam a szende­helyt tanács nyilvántartójának versenykihívását. Ehhez csatla­kozott a megye összes nyilván- tartója^ köztük én is, Cseszíve község nyilvántartója. Ennek a versenymozgalomnak nálunk már meg is van az eredménye, mert községünk burgonyából 126, kukoricából 126.7 százalék­ra teljesítette a tervét és megkaptuk a szabadpiaci ér­tékesítési jogot. A napraforgóbegyüjtési ter­vünk teljesítésével azonban le­maradtunk. Igen nagy szé­gyen. de meg kell mondani őszintén, hogy még csak 71.1 szá­zalékra teljesítettük. Naprafor­góból igen kevés volt a község­ben a termés és a dolgozó pa­rasztok helyettesítendő cikkel teljesítik. De válaszul a szende­helyi nyilvántartó versenykihí­vására Ígéretet teszek, hogy ter­vünket napraforgóból is 100 százalékra fogjuk teljesíteni no­vember 7. tiszteletére. Cseszíve eléggé eldugott kis község a balassagyarmati járás­ban, de a dolgozó parasztok harcos elszánt akarattal küzde­nek a békéért. Nem fogunk szé­gyent hozni a, községre azzal, hogy egy cikkféleségből nem tel­jesítjük a kötelezettségünket, amikor a többit mind túlteljesí­tettük. Baromfiból 131, tojás­ból 161 százaiékra teljesxtet­November 6-án a salgótar­jáni „November 7” filmszínház ban a karlovyvary-i filmfesz­tiválon zenés díjat nyert új filmünk, az „Erkel“ kerül be­mutatásra, Erikéi Ferenc zeneirodalmunk büszkesége- Az ő életének, mű­veinek megismerése újabb lépés előre. Ikiullúrforraidsilmunik útján. Erikéi neve niEtn teljesen is­meretlen népünk előtt. A „Him­nusz“ aaneköl tőjének ismerték legtöbben. Sokan azt is tudták róla, hogy ő szerezte a „Hu­nyadi László“ és a ..Bánik bán* c. operákat. De forradalmi sze­repéről már annál kevesebbet tudtak. Szinte semmit 6em tu dott népünk Erkel életéről, a7 önkénv elleni gyűlöletéről, a szabadságért harcoló néppel való _kapcsoltaiéról. Most az „Enkel“ című film mozgalmas, magával'ragadó ké­pei az igazi Erkelt állítják dénik, életének ábrázolását eisiybefűzve a műveit él'ttrehívó társadalom bemutatásával­tűk tervünket. Mindez azt bi zonyítja, hogy dolgozó parasztságunk meg­értette pártunk és kormány­zatunk hívó szavát, ame­lyet tetteivel bizonyít be. A napraforgón kívül nincsen semmi, amivel községünk lema­radt. Dolgozóink megmutatták békevágyukat a harmadik béke- köicsönjegyzésnél és az adófi­zetésnél is. 900 forint adópré­miumot kaptunk, amelyen rádiót veszünk a dolgozók munka utáni szórakoztatására. Az eredmény eléréséhez én is hozzájárultam felvilágosító munkámmal. Aki még hátralék­ban volt, azt felkerestem, elma­gyaráztam neki, hogy a mai feszült nemzetközi helyzetben egy becsületes dolgozó paraszt sem teheti meg, hogy ne telje­sítse a kötelezettségét, mert ez­zel az ellenséget segíti. Ezen feiül saját magát is megkárosít­ja, mert ha nem teljesíti ha­táridőn belül a beadási kötele­zettségét, akkor 5 százalékkal felemelik és kártérítést is kéj! fizetni. A felvilágosító mun­ka után műiden dolgozó paraszt ele­get tett államunk iránti kötelezettségének. Azt javasolom, hogy minden nyilvántartó ezzel a módszerre! dolgozzon, s az eredmény nem fog elmaradni. Petras Veronika Cseszíve Szabad Nógrád levelezője Az a szenvedélyes hazaszere­tet fűti át a filméit, ami Erkel műveiben él. A zeneköitő ope­rái: a „Báthory Mária”, a „Hu­nyadi László“, a „Bánik bán" és a „Dózsa György" mind a nép ügyéért, az elnyomás ellen szólítainaik harcba. Ezeknek a dalműveiknek az Operaház éne késéi, zene- és balettkara által megjelenített részletei a cselek­mény szerves részeként illesz­kednek az Erkel életmozza-natait eléniktáró jelenetekbe. Az „El­kel“ című film azt igazolja, hogy csak a nép érzéseiből, tö­rekvéseiből merített téma tart­hat számot a nép szeretetére, megbecsülésére, s válhat, szívé­ben maradandóvá. Az „Erkel” hír« eljutott már az ország mindem zugába ps külföldre is. Nagy érdeklődéssel váriák Salgótarján dolgozói is. A film a budapesti előadással egyidő- ben kerül bemutatásra Salgó- tar jártban. A nyár folyamán uralkodott száraz, csapadéktalan időjárás igen kedvezett a különféle kár­tevők elszaporodásának. De az éveleji esőzések a gombakár­tevők elszaporodását is nagy­mértékben elősegítették. A tavaszi fagykárok mellett így a gomba betegségek és ro­varkártevők is erősen megtize­delték a koratavasszal még szépnek ígérkező gyümölcster­mésünket. Gyümölcsöseinkben az első feladat az, hogy e gyümölcs leszedése után a fák törzsére övmagasságban felrakjuk a her- nyóeiyves gyűrűket, az ara­szoló hernyók szárnyatlan lep­kéinek összefogására, amelyek a fák koronájára igyekeznek a törzsön feljutni és ott petéiket lerakni, hogy azok tavasszal ki­kelve, elpusztítsák a gyümölcs­fák levélzetét és virágait, csi­rájában semmisítsék! meg a gyümölcstermést. Az enyvgyű- rűk az év végéig a fákon ha-, gyandók és utána leszedve, el­égetni. Az enyves gyűrűk alkal­mazásával még számos más kártevőt is elpusztíthatunk, mert azok az enyvrétegek nem tud­nak tovább haladni. A további feladat: a fák tör­zsének és vastagabb ágainak kaparóvassa! való letisztítása és utána drótkefével való lekefélé- se. valamint az összeaszott mo- niális, úgynevezett gyümölcs- múmiáknak leszedése, a gyap­jas- és gyűrűspilletojás, illet­ve petecsomóinak gondos eltá­volítása, az esetleges hernyó­fészkek leszedése, s a fák koro­nájában lévő 6záraz ágak lefű- részelése. Amelyik fának a ko­ronája túl 6Űríí, abból kifűré­szeljük az oda nem való ága­kat, vagyis kellőképpen megrit­kítjuk «a koronát, hogv ai leve­gőtől és napfénytől ne legyen elzárva és a kilombosodott fa koronájához a védekező perme­tezés alkalmával a permetlé minden helvre odajusson. A fákról letisztított hulladékot el kell égetni. A lombhullás titán, de leg­később a fagyok beálltáig, el ■kelj végezni a mészkénlével való permetezést, a gombabe­tegségek és rovarkártevők egy- részenek elpusztítására. A per­metezést áztatásszerűen kell el­végezni. hogy a fák törzse és annak minden ága, vékony vesz- szője is, mind jól meg legyen permetezve. A permetlé készí­tése egyszerű vasüstben törté­nik. kén, mész és víz megfelelő arányban való keverésével és főzés útján. A fagyok beállta előtt még az a teendőnk, hogy a fák tör­zse körül a korona kerületének megfelelően fel kell ásnunk e talajt, hogv részben a fatisz­togatás alkalmával a talajra hullott peték, bábok mélyre be­ásna elpusztuljanak. Fontos ez azért is, hogv a tél folyamán lehullott csapadék mélvre be­szivároghasson a talajba; s megfelelő mennyiségű víz álljon rendelkezésére, a gyümölcsfák gyökérzeteinek a tavasz folya­mán a vegetáció megindulása­kor. Tél végefelé, rügypattanás előtt végezzük el alma-, körte-, kajszi-, meggy-, cseresznye- és szilvaíáinkon a 2 százalékos bordói (meszes rézgáücoldat) lével való permetezést, áztatás­szerűen a gombabetegségek' (monilia varasodás) eilen. Ezen permetezés után 5—6 nap múlva az esetben, ha már éjjeli fagyokra nincs kilátás, a pajzstetűfertőzés ellen végezzük el a gyümölcsfa-olajjal,, vagy gyümölcsfa-karboliummal való áztaíás6zerű permetezést, 4—5 százalékos oldattal. Ezen per­metezés is még rügypattanás előtt végezendő el, de rügvpat- tanás előtt, két hétnél korábban nem tanácsos permetezni, mert olyankor még ai pajzstetvek annyira dermedtek, hogy a szer iránt kevésbbé érzékenyek, mint később, amikor életműkö­désük újra megindult. Meg­késni nem szabad ezen perme­tezéssel, mert akkor már a feslő rügyekben tennénk kárt. Az olajos permetezésnek min­denkor a bordói leves permete­zés után kell megtörténnie, mert ellenkező esetben a bordói lé az olajos felületen nem ta­padna meg. Bimbólikasztóbogár ellen rügy- pattanáskor 1.5 százalékos sárgaméreggel védekezünk, s ha pajzstetűfertőzés is fennáll, 2 százalékos sárgamérges ol­dattal védekezünk. Ez esetben az olajos permetezés elmarad­hat. A fák nyugalmi állapotában végzett valamennyi permetezést áztatásszerűen kell elvégezni, hogy a permetlé minden résbe. zúgba behatolhasson. Ha ezen növényvédelmi mun­kákat a gyümölcsösökben ideié­ben, jól, előírásszerűén elvé­gezzük, úgy eleget tettünk a modern agrotechnika követel­ményeinek, ami az őszi és a téli védekezéseket illet, s nyu­godtan várhatjuk a tavaszi vi­rágzás idejét, mert gyümölcs­termésünket legalább is 50 szá­zalékban biztosítottuk a külön­féle kártevők kártételeitől. Ter­mészetes az, hogv a fák elvirág­zása után tovább kel! folytat­nunk a védekező permetezése­ket. de ha a téli permetezést jól elvégeztük, a virágzás; utáni védekező permetezések sokkal nagyobb hatásúak lesznek. A védekező munkák elvégzésében állami gazdaságaink és terme­lőcsoport iáink járjanak elő jó példamutatással, de ezen mun­kákat el kell végezniök a gvü- mölcsöskerttel. vai^v gyümölcs­fákkal rendelkező egyéni pa­rasztságnak is. Rendbe kell hozni a permetezőgépeket, biz­tosítani kell e növényvédőszere­ket és nem szabad sajnálnunk a védekezésre fordított munka­erőt és költséget sem. mert aiz sokszorosan megtérül a szép. megfelelő mennyiségű és jó­minőségű gyümölcstermésben. Zborai Tibor, megyei növényvédelmi agronómus NYÜLTENYÉSZTÖK FIGYELEM! A Prémesállattenyésztő Vállalat X. 15-től, XII. 31-ig élőnyú'begyüjtést tart. A belga óriás kivételével mindenfajta 2 kg-on felüli nyulat, élősúly kg-ként 10 Ft-os áron, ugyanazt szerződésileg 12 Ft-os áron, átvesz. A belga óriás ára kg-kétrl 8 Ft, szerződésre! 10. Ft, Ajánlja fel átadó nyulait. Szállításról a vállalat gondoskor dik. Nagyobb tételt helyszínen készpénzfizetés ellenében vesz át. Kisebb tétel ellenértékét 48 órán belül kiegyenlít. PRÉMESALLATTENYÉSZTÖ VALLALAT Budapest, V. Sütő-utca 1. A dialektikus és történelmi materializmus kérdései J. V. Sztálin nyelvtudományi munkájában A Szikra kiadásában megjelent cikkgyűjtemény a dialektikus és történelmi materializmus azon kérdésével foglalkozik, melye­ket Sztálin nyelvtudományi munkájában felvetett és megoldott. Az eqyes cikkek a sztálini tanítás fényében elemzik az alap. és felépítmény kérdéseit, a nyelv szerepének és fejlődési törvény szerűségeinek, a társadalmi tudatformák szerepének az alaphoz és a felépítményhez valő viszonyuknak kérdéseit Az egyes cikkek szerzői kimagasló szovjet szaktudósok, akik a marxista filozófia problémáinak kifejtésével egyidejűleg vázol­ják azokat az ered'ményeket is. melyeket a szovjet tudomány a sztálini mű hatására a filozófia, a nyelvtudomány és a természet- tudomány terén eléri. ÁRLESZÁLLÍTÁSOK FIGYELEM! CSAK A VÁSÁR ALATT! CSAK 3 HÉTEN ÁT! Salgótarjáni Őszi Vásár 1952 okt. 22-től nov. 15-ig a Salgótarjáni Kiskereskedelmi Vállalat textil, és ruházati, illatszer, és bőrdíszmű boltjaiban TEKINTSE MEG vásári árubőségünkef és nagy választékunkat Az „Erkel“ című film kerül bemutatásra a salgótarjáni „November 7“ filmszínházban A salgótarjáni tűzhelygyár kultúrmunkásai készülnek a második országos kultúrversenyre Mi, a salgótartjáni tűzhelygyár kultúrmunkásai megértettük az Országos Népművelési Bizott­ság 1952 szeptember hó 15-i felhívását és részt veszünk az 1952/53-as második országos kultúrversenyen. Már most láza­san készülődünk, hogy eleget tehessünk a kul túrverseny kö­vetelményeinek. Az első ilyen követelmény, hogy a versenyre induló cso­portok először a dolgozók előtt mutatkozzanak be és maguk a dolgozók döntsék el, hagyják jóvá a csoportok versenyre való benevezését. A rigmusbrigád október 26-án a gépmühelyi dolgozók előtt sze­repelt, akik egyhangúlag jóvá­hagyták a versenyre való bene­vezést. A színjátszó- és a tánc­csoport 25-én tartotta meg a bemutatóját ai kul túrotthonban, ahol Vincze János elvtárs hozzá­szólásában hangsúlyozta: csoportoknak kötelességük a második országos kultúrverse­nyen való részvétel és a dolgo­zók támogatni, segíteni lógják a kultiírcsoport munkáját. Le­gyen ez a kultúrverseny ter­veink teljesítésének egyik len­dítő kereke. A tűzhelygyári kul- túrcsoport ne szakadjon el ezen­túl sem a dolgozóktól, hanem kultúrmunkájával lelkesítse a dolgozókat még jobb munkára. Ha így dolgoznak, akkor meg vagyunk győződve arról — mondotta Vincze elvtárs —, hogy csoportjaink megállják he­lyüket a kultúrversenyen.” A tűzhelygyári színjátszó- és táncosoport és a rigmusbrigád most már, a dolgozók jóváha­gyása után, jogosult a kultúr­versenyen való részvételre Kákonyi Ferenc kultúrnevelési felelős Az eredményesebb MHK-terv teljesítéséért Az MHK testnevelési rendszer próbái a sportkörökön belül iqen komoly ütemben folytak. Ennek tudható be, hogy több járásban az elmúlt havi értéke­lés alkalmával 100 százalékon felül teljesítették az 1952. évi MHK-tervüket globálisan. Azon­ban, ha részletekre bontjuk a teljesítést, megmutatkozik egy­két járás munkájában a hiá­nyosság. A falusi vonalon még nem teljesítettük a tervünket. Nagy lemaradás tapasztalható a rétsági járásban, ahol 0.8 szá­zalékban teljesítet, ék a falusi MHK előirányzatot. De ugyan­ez elmondható a salgótarjáni já­rás 21.4. a szécsényi járás 32.4 és a balassaqyarmati járás 83.2 százalékára. Falusi vonalon egye­dül a pásztói járás teljesítette ezévi előirányzatát 110 százalék­ra. Hogy a hiányosságokat ki tudjuk küszöbölni és a falusi MHK-t 100 százalékig teljesí térni tudjuk, a következőket kell megvalósítani: A jelenlegi időjárás folytán még lehet a hiányzó próbákból versenyeket szervezni. Azonkí­vül MHK-e!őadásokat kell tarta­ni, mert ezen a téren is igen nagy hiányosság mutatkozik. Igen sok sportkörben nem szer­vezték meg és nem tartották meg az MHK-ban kötelező két előadást. Minden sportkör vizs­gálja feiül, hogy kik kapnak jel­vényeket az előadás meghallga­tása nélkül. Ugyancsak nézzék meg, hogy hány sportoló van, akik mint részpróbázók szere­pelnek, de előadást nem hallgat­tak. Állapítsák meg egy bízó» nyos időpontra az előadás idejét és hívják meg erre az MHK­próbázókat. A megye területén vannak olyan sportkörök és iskoláik, melyek az MHK tervet már túl­teljesítették. Ezek vállalják egy-egy lemaradt sportkör, vagy falu MHK-próbáinak megsegíté­sét. Keressék fel ezeket a sport­köröket és falvak MHK-vezetőit, s adják át tapasztalataikat, ad­janak gyakorlat} segítséget a te* maradás behozatalára. A sportkörök vezetősége, ha még nem tartotta meg rendkí­vüli vezetőségi értekezletét, ak­kor azt haladéktalanul végezze el. Ezen az é'tekezleten értékek jók az MHK terén végzett mun­kát, és határozatokat kell hozni a felmerülő hiányosságok meg­szüntetésére. Értékeljék az MHK- bizottság munkáját és ahol rósz- szül, vagy hiányosan dolgozik, ott a hibákat sürgősen ki kell küszöbölni. Minden sportkörben pontosan meg kell állapítani, hogy kik azok, akik még nem fejezték be a teljes próbákat és ezeket minél előbb le kell pró­bálta tni. Végezetül ne feledkezzenek meg a sportkörök arról sem, hogy a már teljes próbát tett sportoló személyi lapját a TSB- nek küldjék fel de azokat előző« lep vizsgálják felül, hogy minden szükséges adat szerepel-e rajtal A Jelvények kiosztásával ne vár­janak 37. év végéig, hanem azok megérkezése után, ünnepélyes keretek között osszák ki. SPORT SOROKBA IV November 3-án délután 5 órai kezdettel labdarúgójáték­vezető tanfolyam indul a Me­gyei Testnevelési Sportbizottsá­gon Salgótarjánban. Jelentkezni tehet a helyszínein is. A városi TSB helyiségében röplabda játék vezető tanfolyam indul, melyre a városi TSB heiyi ségében (Salgótarján. Városi Ta­nácsházi tehet jelentkezni. LÖVÉSZET páífalva. A jólsikerü't versenyem a következő eredmények voltak: 1000 méteren: 1. Noszá.1 János (Zp) 3.14 p. 2. Sztyevka Pál (Bgy) 3.16 p. 3. Kriston János (Nb) 3.18 p. 200 méteren: 1. Dénes István (Nb) 6.27 p. 2. Balázs Károly (Zp) 7.24 p. 3. Kenyeres Mihály (Nb) 7.26 p. A salgótarjáni járásban kispus kalövővenseny volt a salgótarjáni Acélárugyár MSZHSZ lövészkor rendezésében. A versenyen igen jő eredmények születtek. A férfi eqyéni versenyben első lett Csapó LajOo Salgótarján, Acél­árugyár 269 körrel, második Décsi Ferenc Acélárugyár 258 kör, harmadik Fodor István Acélárugyár 255 körrel. A férfi egyéni versenyben 38 versenyző vett részt. A női eqyéni verseny eredmé­nyei; 1 F.ndreiter Istvánná St. acélgyár,, 245 körrel. 2. Csapó Lajosné St. a ró1 gvár 236. 3. Angyal Ferencné 218 körrel. A férfi csapatversenyben: 1. St. Acélárugyár A) c.sapata 1.288 körrel, 2. St. Acélárugyár B) csa­pata 1108 körrel, 3, a Zp. üveg­gyár 1056 körrel. A női csapatversenyben; 1. St. acélgyár 1117 körrel LABDARÚGÁS Október 2-án az NB les Salgótarjáni Bányász Győrbe lá­togat el, ahol a Győri Vasas— Salg. Bányász bajnoki mérkőzés kerül lebonyolításra. A sa’Q^aH'áni csapat az el­múlt vasárnap igen gyengén Játszott idehaza. különösen a védelem volt nagyon gyenge. Oláh és Kanyó volt a védelem két leggyengébb taaja. Ha ez a két fiú nem Javul fel vasárnap­ra, akkor Győrben is vereséget szenved a tar Jáni csapat. Az NB ll-es Salg. Vasas ellen­fele Salgótarjánban a bányász­pályán a Pereces! Bányász lesz. Ez a mérkőzés nagy küzdelmet és 1—2 gólos hazai győzelmet ígér. ATLÉTIKA Zaeyvapá’falván az elmúlt hé­ten rendezték meg a megyei ifjúságii mezei versenyt. Már a kora reggeli órákban igen szor­galmasan készítették elő a ver­seny helyét Pósfalvi elvtárs ve­zetésével. A fiatalok igen le’ke- sen mérték fel a pályát, építet­ték a díszkaput. A bánvagép- gyár üzemi párttitkára. Pásztói elvtárs ír igen nagyban segítette elő ezt a versenyt. A megnyitásra a versenyzők, DISZ és 210. sz ipari tanulók vonultak fel rendezett sorokban. A versenyen résztvett Balassa­gyarmat, Nagybitony. Zagyva ­Nők; 500 méteren; 1. Pruzntcki Má­ria (Zp) 1.48 p. 2. Faragona Margit (Zp) 7.24 p. 3. Séber Jú­lia (Zp) 2 p. 1000 méteren: 1. Kovács Éva (Zp) 4.6 p. A verseny után díszebédeji ELŐNYÖS, KÉNYELMES BIZTONSÁGOS SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqrádmegyei Párt- bizottságának lapja Felelős kiadó; Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal; Salgótarján, Rákóczi u. 92. Telefon: szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30. Szikra Lapnyomda Budapest, József-körút 5 Felelős vezető; Kulcsár Mihál/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom