Szabad Nógrád. 1952. október (8. évfolyam. 79-88. szám)

1952-10-03 / 80. szám

SZAR AD A* O GRAD 1952 október 3. Szívós, szentélyhez szóld agitációs munka a kisterenyei bányáknál is előbbre viszi a békekölcsön jegyzés ügyét A kisterenyei bányaüzemek dolgozóinak is könnyebb lett a munkájuk. A múltban 25—30 kilométert kellett kerékpározni a munkahelyükre, fáradtan kezd­ték a műszakot. Keresetükből a családjaik mindennapi kenyerét alig tudták biztosítani. Több esetben éhesen, a hideg széltől dideregve, sárosán végezték a munkát. Megváltozott az életük a felszabadulás után. Pártunk és kormányunk gépkocsit bizto­sított a számukra, hogy munka­helyükre ne fáradtan érjenek. Sok dolgozó még mindig nem akar­ja észrevenni pártunk, államunk szerető gondoskodását, ezért halad lassan a békekölcsön­jegyzés is. A kisterenyei bányászok a tervteljesítésben, de a köl- csönjegyzésben is messze elmaradtak a többi vállala­tok dolgozóitól. Különösen a fővölgyi üzem, ahol ezidáig csak 602 forintos át- lagjegyzést tudtak elérni, Pél­dát vehetnek a tanmező ifjú dolgozóitól, kiknek havi kerese­tük 240—300 forint, mégis 360 forintos átlagot értek eh A fő­völgyi üzem vájárjai az ifjú­munkások keresetének a négy­szeresét-ötszörösét is megkere­sik, mégsem követik Sipka Jó­zsef példamutatását, aki 1000 forintos keresetéből 1200 forin­tot jegyzett. A fővölgyi üzem népneve­lői, jegyzésgyüjtői nem készültek fel e harci fel­adat elvégzésére. Túlinyomíórészük, ha felkeresi a csapatokat munkahelyükön, a politikai felvilágosító munka mellőzésével egyszerűen meg­kérdezik „ki mennyit jegyez?” Nem magyarázzák meg a dol­gozóknak, hog'y mit köszönhet­nek már eddig is ötéves ter­vünknek, hogy könnyebb lett a munkájuk és szebb tett az éle­tük. A népnevelők nem követték Sándor Illés Kálmán és Szőke Lajos népnevelőket, akik lelke­sen dolgoznak azért, hogy a kisterenyei bányaüzemek se le­gyenek az utolsók a békéért foiyó harcban. A műszak, de a pártszerveze­tek sem készültek fel megfele­lően a békekölcsönjegyzés sike­res elvégzésére. Olyan jegyzésgyüjtők van­nak, mint Tarnóc János vá­jár, aki saját maga nem E&set €*rvetjiknti Több népnevelő, agitációs, Tel - világosító munkáját az jellem­zi. hogy nem elég érthetően, tisztán, konkrétan mutatják meg ötéves tervünk hatalmas távlatait, nagyobb alkotásait. Az alábbi érvekkel népnevelőink munkáját kívánjuk megkönnyí­teni. Iparosítani kell Magyarorszá­ga:. A volt magyarországi tőkések egy évszázadon keresztül küljöldi segítséggel cs a magyar nép nyomorúsága árán építették ki p. gyáripart. Teljes értéke 1928- ban így sem tett ki többet; 8 milliárd forintnál. Mi csupán az ötéves tervben 41 milliárd forintot ruházunk be a gyáriparra. Sztálin elvtárs tanítja: ..Iparosításon mindenek elölt nehéziparunk és fóképen gépiparunk fejlesztését kell ér­teni mert általában ez az, ipar fő idege. E nélkül még csak nem is beszélhetünk országunk gazdasági önállóságának biz­tosításáról’' Ebből következik, hogy nálunk is az iparosítás; a nehézipar, a gépipar: létünk és jövőnk alapja. Az ipar kenyere a szén. Fel- szabadulás előtt 1938-ban a ma­gyar ipar évenként 9.34 millió tonna szenet kapott. Ezen a ' szénmennyiségen mai szocialista nagyiparunk éhen halna. Ezt az évi szénmennyiséget csaknem háromszorosára, 27 millió ton­nára kell emelnünk. Milyen mó­don termelhetünk háromszor annyi szenet mint felszabadulás előtt: „4 milliárd 800 millió forintot ruházunk be, új bánya­üzemek megnyitására, bányáink gépesítésére. osztályozok és egyéb berendezések bővítésére. Ebből 2.5 milliárd jut a szén- bányászatra. Az új beruházások nyomán a fejtési munkák há­romnegyedét, a szállítási mun­kák 9 tizedét gépesítjük. .4 Magyar Népköztársaság kormánya 11 mill árd forintot fordít a mezőgazdaság fejleszté­sére. Ezt a hatalmas összeget az ötéves terv gépek, öntözőbe­rendezések, gazdasági épületek formájában adja a mezőgazda­ságnak. Az ötéves terv végén annyi traktorunk lesz, hogy 100 hold mélyszántásból mindössze 9 holdat kell fogatos ekével vé­gezni. A többit traktor szánt­ja. Burgonya és cukorrépa ter­mésünk felét is gép szedi fel. már. öntözőmüve nk a Horthy Magyarország 24.000 kaíasztrá- lis hold öntözéses területével szemben 370 ezer hold szántó­földet és legelőt látnak el víz­zel. * A fasiszta Olaszország a francoista Spanyolország már a második világháború előtt is ijesztően elmaradott országok voltak egészségügyi téren is. Ho-rthy-Magyarország azonban még ezeket az országokat is megelőzte a csecsemőhalandó­ság terén. 1938-ban 100 meg­született csecsemő közül 13.1 halt meg. A magyar nép állama néhány esztendő alatt olyan anya- és csecsemővédelmi intéz­ményeket teremtett, amelyek segítségévet- a csecsemőhalandó­ságot 1950-ben sikerült 8.4 szá­zalékra leszorítani. 21 millió forint költséggel 43. egyenként 12 ágyas szülőott­hont létesítünk, elsősorban a já­rási székhelyeken. Az ötéves terv első esztendejében a szüle­téseknek mintegy 34.3 százalé­kát vezették le kórházakban, szülőotthonokban. A terv során az intézeti szülések arányát legalább 40 százalékkal emeljük és ezzel tovább fokozzuk az anyák és a megszülető kisdedek életbiztonságát. jegyzett, sőt azokat is gú­nyolta, akik jegyeztek. Szeberényi József segédvájár, mint jegyzésgyüjíő 400 forintot jegyzett, pedig keresete meg­haladja az 1000 forintot is. Á fővöigyi üzem pártszerve­zete vezetőségi tagjainak, nép­nevelőinek feladata, hogy ők példamutatóan jegyezzenek. Vonják be a felvilágosító mun­kába a DISZ- és a békebizott­ság tagjait, akik eddig csak szemlélői voltak a jegyzési munkának. A népnevelők sze­mélyes példamutatása, ai harcos, konkrét felvilágosító munka, az ellenség elleni kíméletlen harc viszi győzelemre a békekölcsön­jegyzés ügyét Kisterenyén is. JEGYEZNEK, HOGY TOVÁBB ÉPÍTHESSENEK — Eddig 1007 család kapott korszerű lakást — A nógrádmegyei 63-es számú építőipari tröszt dolgozói az öt­éves térvünk eddigi időszakában 1007 munkáscsaládnak , biztosí­tottak korszerű, egészséges 1-a. kast. Ezenkívül 660 személyt be­fogadó legényszál lót, négy új tamácsházat, három iskolát, há­rom kultúrotthont, két óvodát, 65 darab különböző üzemi épü­letet és két bányászfürdőt épí­tettek. Ebből Salgótarján dolgozói 382 lakást, egy 150 es egy 100 személyes legényszállót, ezen­kívül 10 millió forint beruhá­Maglódi István 700 forintot jegyzett Maglódi István két és fél- holdas balassagyarmati dolgozó paraszt a Második Békékéi csőnnél 200 forintot jegyzett. Azóta a nemzetközi helyzetet figyelemmel kisérve azt látja, hogy az imperialisták epit'é fokozzák háborús előkészüle­teiket, tehát nekünk is többet kell tenni a béke megvédé­séért, háborús terveik meghiú- siiásáért. Ezért most a Harma­dik Békekölcsön jegyzésnél 700 forintot jegyzett. ' Becsülettel teljesíti az állam iránti kotr e- eettségét, segít népi demokrá­ciánk megerősítésében. Begyűj­tési kötelezettségének minden­ből eleget tett. Sőt több ter­ményből tOO százalék fölött teljesítette tervét. Kukoricából pl. 130 százalékra, burgonyából 160 százalékra. így harcol ó azért. hogy kékében építhessük országunkat. zá'sel megyei tanácshivat ka­pott. N'agybátonvban napról rapra jobban bontakozik ki öt­éves tervünk ajándéka, a bá­nyászváros. Ezidáig 287 lakás, egy 104 személyes és egy 52 szjméiyes legényszálió, egy is­kola és egy kultúrotthon bizto. sítjai a dolgozók kényelmét, ne- velésé* és kulturális fejlődé­sét. De szerte a megyében min­denütt meglátni, hogy dolgozó­ink békekölcsönre , jegyzett fo­rintjai hogyan kamatoznak, korszerű gépekben, épületek­ben, munkalehetőségben, hogyan teszi még szebbé és boldogabbá az ipari és mezőgazdasági dol­gozók életét. Salgótarjánban néhány nap­ja fogtak hozzá egy 96 szemé­lyes munkásszálló és egy 32 lakásos épület elkészítéséhez. Ezenkívül még ebben az évben egy 44 lakásos épület az acél-' gyári iroda és a gépipari tech­nikum építése is megkezdődik. Az acélgyári iroda 10 millió fo­rintba, ai gépipari technikum hét millió forintba kerül. N'agybá- tonyban még ez évben megkez­dődnek egy 50 lakásos s ejgy 82 lakásos épület munkálatai. Ezek felépítéséhez a 63-as számú épí­tőipari tröszt dolgozói nemcsak munkájukkal, hanem a Harma­dik Békekölcsön jegyzésével. is hozzájárulnak. A tröszt igaz­gatója, Földi András 6500 fo­rintot, Jakab Nelli jegyzésgyüj- tő 800 forintos fizetése mellett 1000 forintot jegyzett. Az építő, ipari tröszthöz tartozó anyag­ellátó vállalat dolgozóinak a Harmadik Békekölcsönre jegy­zőit forintjaiból mintegy 15 modern családi házat leltet fel­építeni. Jegyzésgyüjtés helyeit sakkozás a kisterenyei tanácsházán Kisterenye a békekölcsönjegy­zés terén nem a példamutató községek közé tartozik. A be­csületesen jegyző dolgozó pa­rasztok meheti vannak még töb­ben olyanok, akik egyáltalán nem jegyeztek, nem is voltak náluk népnevelők. A népneve­lők, az asszonyok lelkesen dol­goznak, de munkájuk értéké! nagyon lerontja az, hogy a tanácselnök Vas- d. Pál szinte semmit sem tesz a békekölcsön- jegyzés sikeréért. Olyan napon, amikor minden községiben a pártiitkár és Tanácselnök közö­sen dolgozik azért, hogy közsé­gük az elsők közé kerüljön t békekötcsönjegyzésben, addig Vas dobos Pálnak más prob é- mán fő a feje. Az a legfőbb gondja, hogy vájjon az elleniéi futójának sikerül e kiütni az 5 kiráynéját, s hogyan védje ezt ki. A tanácselnök úgy gondolja, hogy a begyűjtésen, a béke­kölcsönjegyzésen törje más a fejét, neki most sokkal fonto­sabb a sakkozás. Példamutató munkával és kölcsönnel segítik a tervet a Zagyvái Vállalat dolgozói A Zagyvái Szénbányák dol­gozói a harmadik negyedév be­fejezése alkalmával 5200 tonna terven fel üli szén kitermelésére SZERTE A SZOVJETUNIÓBAN A Szovjetunióban a legutóbbi áilannköicsönt 1952 má­jus 6-án bocsátották ki. Alig, hogy a rildió hírűé adta az új kötvény kibocsátását, szerte a Szovjetunióban lelkes hangulatú gyűlésekre jöttek össze a dolgozók, hogy kellő időben elegeit tegyenek hazafias kötelezettségüknek. A köl­csönt 30 milliárd rubel értékben bocsátották ki és május 10-én zárták le a jegyzést, amikor 30 m liiárdot már 5 milliárd 712 millió 314 ezer rubel értékben felüljegyezték. Ezekre a lelkeshangú gyűlésekről számolunk be az alábbiakban: ★ Moszkva A Szovjetunió fővárosában naigy politikai és termelési lendület jegyében zajlott le az új államkölcsön jegyzése. A „Vörös Prolet ár "-gépgyár minden műhelyében, még a jegyzés megindításának reggelén gyűlésit tartottak. A munkások, mérnökök, technikusok és alkalmazottak le Ké­sén üdvözölték az új kölcsön kibocsátását. Az eliő mechanikai-műhelyben löbb mint tOO mun­kás gyűlt össze. Elsőnek a Pávei Vaiszin művezető szólalt fel. ,— Örömmel üdvözlöm az új államkölcsön kibocsátá­sát. Örülök, hogy munkám mellett, megtakarított pénzem­mel hozzájárulhatok a kommunizmus építéséhez, A második mechanikai műhely kollektívájának gyű­lésén Vaszilij Volkov lakatos beszélt: — A Nagy Októberi korrodálom előtt — mondotta — üzemünkben csupán egyszerű gépebet, csákányt, sőt bakát gyártottak. Ma bonyolult gépeket adunk a népgazdaság­nak. De nemcsak a mi üzemünk változott meg így. Fejlő­dött az egész ország és vele együtt fejlődtünk mi. szovjet emberek is. Életre kelnek a viztelen sivatagok, új gyá-ak városok és falvak nőnek ki a földből. Ebben a nagy építő munkában részt veszünk munkánkkal és pénzünkkel is. Amit kölcsön adtunk pénzben, azt százszorosán visszakap, juk. A présműhely dolgozóinak ülésén Alekszej Horkov lakatos felhívta az egész kollektívát, hogy’ indítsanak a jegyzés tiszteletére munkaversenyt. A javaslatot a mű­hely minden munkása, mérnöke, és technikusa magáévá tette A- gyűlések után megkezdődött a kölcsönjegyzés. A kolhozparasztok egyöntetű válaszai A munkanap vége felé közeledett. A cskálovi terület Borda falujának kolhozparasztjai, gépkezelői és értelmi­ségi dolgozói a szántóföldről, a veteményes kertből és az állattenyésztési telepekről jövet a falu szovjetje előtt ta­lálkoztak. Itt zajlott le a gyűlés. Egyszerű, szívből jövő beszédek hangzottak el, amelyeket áthatott a párt. a haza, és a nagv Sztálin iránti határtalan odaadás. — Minden évben teljes szívvel nyújtjuk át az állam­nak a jegyzett kölcsönt — mondotta Mihail Rukin, a nö­vénytermesztési brigád vezetője. — Es államunk minden kölcsönről még szilárdabbá lesz, új erőt merít. Ma köl­csönt jegyzőnk, holnap már hatalmas traktorok és kom­bájnok érkeznek hozzánk. Mennyivel nehezebb lenne a munkánk, ha nem lennének ezek a pépeink. Mennyivel ki­sebbek lennének földjeink terméshozamai, ha nem gépek­kel művelnénk azokat. Az élet minden nap jobbá és szebbé védik. —•.. Mindnyájan tudjuk, hogy nrre fordítják kölcsö- neioket — jelentette ki Taiszija Melnyikova kolhozparaszt­nő.— A párt és a kormány, a drága Sztálin elvtárs min­den gondolata a nép és a nép boldogsága. Az elmúlt év­ben ehdővédő gépállomást kaptunk. Van ott javítóműhely, garázs, vannak olyan gépek, amelyeket azelőtt sohasem láttunk. Mindezt az állam adta. Az állami épít az Ural mentén erdősávok amely a gabonákat védi az aszályos szelektől. Elsőnek Taiszija Melnyikova jegyez kölcsönt és az egész összeget készpénzzel fizeti ki. Példáját mások is kö­vetik. Az aszfalt, ahol a jegyzés folyik, szorosan körül­veszik. Mindenki az első jegyzők között akar lenni. Az ívek gyorsan megtelnek. Közben lovaskii'döncök érkeznek be a föídekröf, rétekről, legelőkről' és jelentik, hogy a kint dolgozók „lelkesedéssel fogadták az új köcsönjegyzés hi­rer és mar le is jegyeztek. ívről évre emelkedik a szovjet nép életszínvonala , A „Vörös Csillag" bánya tágas és világos dísztermé­ben ajjg férlek el a bányászok, akik megjelentek a szov­jet népgazdaság fejlesztés1 állami kölcsön kibocsátásával foglalkozó gyűlésen. Számos bányász rádió útján már értesült a kölcsönről, mégis valamennyien figyelmesen hallgatták Skrsbok elvtársiak, az üzemi bizottság elnöké­nek beszámolóját. Elsőnek Cserkaszov pálrtonkívüli sztahanovista bá­nyász kért szót. Meghafottan mondta: — Valamennyien örömmel fogadjuk a Szovjetunió mi­nisztertanácsának határozatit az úi kölcsön kibocsátásáról. Jól tudjuk, hogy ez a kölcsön a kommunizmus hatalmas építkezéseit jelenti, lakóházakat, klubokat, iskolákat a dol­gozóknak, drága hazánk gazdaság’’ és védelmi erejének nö­vekedését, a béke ügyének erősödését az egész világon. Ezért mi bányászok, egyemberként írjuk alá az új köl­csönt. — Évről évre erősödik országunk, emelkedik a szovjet nép anyagi és fajOturális színvonala — mutatóit pá-Cserka- szov után felszólaló Drinov bánva m ester. — Nem kell példák után kutatni, a mindennapi életben megtaláljuk azokat. A mi bányánk dolgozói közül jelenleg 55-en saját autóval és több, mint százan motorkerékpárral rendel­keznek. \’:nos olyan bányászotthon, ahol ne lenne rádió, zene­gép. \ aiion nem bizonsTtja-e ez világosan a- szovjet dol­gozók életszínvonalán,ak emelkedését? Mi boldogan írjuk alá az úi népgazdaság-fejlesztési kölcsönt. A gvíilés u*án megkezdődött a jegyzés. Tgv fejezek ki a szovjet dolgozók, hogy szívügyüknek tékán lk a ko-mimiunizmus építését. fán, hanem jegyzésben ere élményeket tellek fogadalmat. A válla’»! dolgozói bányászbec.®ilettel tét-, tek eleget ígéretüknek és már szeptember 30-án reggel ezt. a vállalásukat is. teljesítették. A negyedik negyedév beindí­tására különös gonddal készül­tek Jel. Forgács és Kurajicslej- tős aknában a főbb szállító vor maiakhoz közel cső munkahelye­ket biztosítottak. Margittárón a mélyítés alatt lévő lejtösakná- bian its két szenelő munkahelyet készítettek elő. A négyes l'ejt ak­nában, 400 méteres új szállító­vágat kihajlásához fogták hc'z- zá, amely újabb munkahelyeket biztosít majd a több szénért folytatott harchoz. A zagyvái válfalait dolgozói nagy felelősséget éreznek az öt­éves tervben reájuk háruló feladatokkal szemben, .ezért nemcsak a termelés vona- a békeköicSön- is példamutató ' tudnak felmutatni. A jorgácsi üzemnél 1%25 forin­tos átlagjegyzést értek el. A jegyzésben, a termelésben élen­járó kommunisták példamutatá­sa magával rugudtu a jorgácsi üzem dolgozóit. Csirke ..Lajos sztahanovista vájár fizetésének több mint két és félszeresét, 35Ő0 forintot ajánlott fél bé- - kén,k megvédésére), Az üzemnél verseny alakult ki, hogy ki ad többet a hazának. Csirke Lajos külön felhívást intézett doígo- zólársaihcfc, hogy’ kövessék pél­dáját. Kohut Károly sztahano­vista vájár 3600 forintot jegy­zett. Kovács József és Varga Gyula vájárok 3200 forintos jegyzéssel tettek hitet a béke megvédése mellett. Gsöntos László üzemi DlSZ-litlkár 1300 forintos keresete mellett 3000 Csontos Ida 900 forintos kere­sete mellett 2000 forintot jegy­zett SZABAD NÓGRÁD Az MDP Nógrádmegyei Párt­bizottságának lapja Felelős kiadó: Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Rákóczi-u. 92. Telefon: szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30. Szikra Lapnyomda Budapest, József-körút 5 Felelős vezető; Kulcsár Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom