Szabad Nógrád. 1952. október (8. évfolyam. 79-88. szám)

1952-10-04 / 81. szám

VIH. ÉVFOLYAM, 81, SZÁM. ARA: 50 FILLÉR Í952 OKTÓBER 4. A noarádkövesdi kőbánva oénosítésére 22 millió forintot adott a terv. LENIN, SZTÁLIN PARTJÁNAK XIX. KONGRESSZUSA A salgótarjáni tűzhelygyár dolgozói már többszörösen visszakapták jegyzett forintjaikat Oktober 5-én kezdi meg1 ta­nácskozását az SZK(b)P XIX. kongresszusa. Ex a kongresszus óriási történelmi jelentőségű esemény a párt, a szovjet embe­rek, de az egész világ dolgozói­nak életében. Ez a kongresszus összefoglalja a párt, az egész szovjet nép harcát és győzelmé­nek a XVIII.; pártkongresszus óta eltelt nagyszerű eredmé­nyeit, kijelöli továbbá előrehala­dás útját a kommunizmus felé. A bolsevik párt kongresszusai ’mindig rendkívüli szerepet töl­töttek be a párt, a munkásosz­tály; az egész szovjet nép, és a nemzetközi munkásmozgalom életében. Messze előre megvilá­gították a párt megérlelődött feladatait és mindég fontos ha­tárkövet jelentettek a párttagok a széles dolgozó tömegek kom­munista öntudatának, aktivitá­sának emelésében, A bolsevik párt kongresszusai fontos» törté­nelmi határkövei a párt fejlődé­sének, erősödésének a kommu- nizmust építésénél^ útján, A XIX. párt kongresszus annál is inkább kiemelkedő' esemérly, mert olyan időszakiban ül össze, amikor Lenin. Sztálin pártja újabb nagyszerű, feladatokat tűz maga elé. A bolsevik párt kongresszu­sainak iránymutató tanításai könnyítik meg, a kommunisita pártok'munkáját, megkönnyíti a szocializmus építésit hasúnkban,' s ezek a tanítások mint a>z iránytű úgy határozzák meg ten­nivalóinkat, a fejlődés egy-egy szakaszán. , „Szovjetunió Kommunista Bolsevik Pártjának a legfőbb feladata — mondja a párt módo­sított szervezeti szabályzata — hogy „ szocializmusból a kom­munizmusba való iokozatos át­menet útján felépítse a kommu­nista társadalmat. Szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kulturális 'színvonalút az inter­nacionalizmus s az egész világ dolgozóival való baráti kapcso­latok megteremtésének szellemé­ben nevelje a társadatom tag­jait. állandóan erősítse a szov­jet haza aktív védelmét, ellen­ségének agresszió cselekedetével szemben.” i Nagy és feíelőségteíjes törté­nelmi időszak válais&tja el a XIX. pártkongresszust, a XVIII, kongresszustól. E korszak fel­öleli a békés építés éveit, a né­met fasiszta területr-abiók el­len vívott Nagy Honvédő Há­ború utáni éveit, és a szovjet emberek helytálló, építő mun­kájával eltelt háború utáni éveket. Az SZK(b)P XVIII. és XIX. kongresszusa közötti' idöiszak- ban olyan világtörténelmi jelen­tőségű győzelmet vívott ki a szovjet nép, amelyekre méltán tehetnek büszkék a szovjet em­berek. olyan győzelmeket, ame­lyek mégörvendeztetik, lelkese­déssel- töltik el a dolgozókat. A bolsevik páft XVIII. kon­gresszusára hagyta jóvá a har­madik ötévest tervét. A szovjet nép erejét nem .kiméivé dolgo­zott .a harmadik Sztálinig ötéves terv végrehajtásán.. Az ipar és mezőgazdaság, feilendü-ésének a dolgozók jólétének fokozódá­sa, a kultúra virágzásának évei voltak ezek. A hitleri, teriiletrabiok betöré­sié azonban,, megszakította a szovjet nép Jjk-kés, alkotó mun­káját A fasiszta Németország­nak a Szovjetunió ellen intézett támadása a legkomolyabb meg- ífci. !' próbá’íatás elé állította a szov­jet népet. A szovjet állam éle­téről, vagy haláláról, arról vott szó, hogy szabadok legyenek e a Szovjetunió népei, vagy rab­szolgák. Sztálin elvtárs, a kom­munista párt hívó szavára a szovjet ország valamennyi népe hazája védelmére kelt; Sztálin elvtárs a slzovjet nép; s a világ dolgozóinak nagy ve­zére és tanítója, a lángleí'kű hadvezér közvetlenül saját ke­zébe vette az ország politikai, gazdasági és katonai vezetését, e. élére állt annak a harcnak, amelyet a szovjet nép a külö­nösen gonosz és vérszomjas el­lensége, a német fasizmus ellen folytatott. Hitler a Szovjetunió ellen indított támadó háborújá­nak célját úgy fogalmazta meg, „Megsemmisítjük Orosz­országot úgy, hogy soha többé ne tudjon taipraálfni’1. Sztálin elvtárs 1941 július 3-án tartott történelmi jelentőségű rádióbe­szédében rámutatott, hogy „a fasiszta elnyomók ellen vívott és az egész szovjet népet fel­ölelő Honvédő Háborúnak nem- csak az a célja, hogy , segítsük, Európa minden népét, amely a német fasizmus igáját nyögi”. A szovjet népnek és hadseregé­nek jutott osztályrészül az a nagy és nemes feladat, hogy megvédje hazája szabadságát és függetlenségét, szétzúzza és megsemmisítse a fasiszta ha­dat és Európa népeinek civi­lizációját megmentse. A kommunista párt vezette a szovjet nép harcát a német fa­siszták ellen, egységbe fogta és közös cél felé irányította a szovjet emberek minden erőfeszí­tését,’ minden erőt és anyagi eszközt, az élleniség szétzúzása ügyének rendelt-alá. A Honvédő Háborúban aratott győzelem, az SZK (*) P politikájának díalaía. Diadala a szovjet társadalmi rendnek, mely győzedelmeske­dett, sikerre! helytállt a;megpró­báltatások közepette és bebizo­nyította életképességét. A szov­jet nép az ellenséggel vívott el­keseredett harcokban Lenin, Sztálin pártjának vezetésével ki­vívta a győzelmet, megvédte a '•szovjet haza becsületét, szabad­ságát és függetlenségét, felsza­badította Európának a fasizmus rabigájában nyögő népeit, kö­zöttük hazánkat is. A szovjet nép a háború után! békés építő munkáját a szovjet emberek soha nem látott mére­tű építését, a kommunista párt irányítja. A negyedik ötéves terv teljesítésének eredményei azt bi­zonyítják, hogy a szovjet nép nemcsak hogy teljesítette, ha­nem határidő előtt hajtotta vég­re negyedik ötéves tervét. A Szovjetunió saját erejéből be­csülettel megoldotta a háború utáni gazdasági problémába,t, túlszárnyaiHa a népgazdaság háború előtti színvonalát s megteremtette; a kommunizmus anyagi bázisáft Az ötödik öt­éves tervezet azt a célt tűzi ki, hogy 60 százalékkal növeli a nemzeti jövedelmet, mint egy 70 százalékkal emelkedik az ipa­ri termelés, és öt év alatt a villamosenergia termelés nőve-, kedése 50 millió fizikai dolgozó munkáját fogja helyettesíteni. s,A jelen ötödik ötéves terv — mondja a tervezet — ismételten bebizonyítja az egész világnak a szocializmus életerejét, a szo­cialista gazdasági .rendszer, vi­tathatatlan I fölényét,' á . kapita­lista rendszerrel szemben.” Ez a nagyszerű Programm nemcsak a szovjet népre tartozik, nem­csak a slzovjet nép javát szol­gálja, hanem az egész - békét á? borét, a béke front magyarorazá» gi szabászát is erősebbé; szi­lárdabbá fogja tenni. A nagy­szerű számadatok szemléltetik, hogy a béke erői napról-napra, óráról-órára feltartózhatatíanu'] gyarapodnak; a béke erői: le- gyözhetetlenekf Óriási jelentősége van a XIX. pártkongresszus eié terjesztendő módosított szervezeti szabály­zatnak is. Ez az okmány össze­foglalóan értékeli a kommunista párt félévszázados fennállása alatt gyűjtött gazdag szervezeti tapasztalatokat, s ez mellett konkrétan megmutatja a kom-7' nrunréta nemes arculatát, meg­mutatja milyen tulajdonságok teszik a1 kommunista pártot a szovjet társadalom vezető ere­jévé, biztosítják számára a nép szeretetét és elismerését. ' Ezek az okmányok mutatják, hogy a békés építőmunka a Szovjet­unióban, ahol a kommunizmus nagy építkezései folynak, ahol szakadatlanul nő a nép jóléte — mint nappal az éjszakától — különbözik az knperialita tábor­ban ur.alkotó helyzettől, ahol a kétségbeesett fegyverkezési haj­sza munkanélküliséget, nélkülö­zést, nyomort hoz a dolgozók­nak.; Az SZK(b)P módosított szer­vezeti szabályzatának tervezete amely néhány nap múlva a -Szovjetunió kommunista pártjá­nak alaptörvénye lesz, útat mu­tat a mi számunkra is, hogyan váíhaíunk a béke még kemé­nyebb katonáivá, méltóvá a szovjet nép barátságára a se­gítségére. A Szovjetunió új öt­éves tervének irányelvei szá­munkra is megmutatja, hogyan fejlesszük népgazdaságunkat, milyen irányban gyorsítsuk meg a termelőerők fejlődését, hogyan tárjuk föl a tartalékokat, hogy a Szovjetunió példája nyomán és segíségével, valóra váltsuk azt a lehetőséget, amelyek a kapitalizmus megszüntetésével, elénk tárultak, A Szovjetunió távlatai a mi távlatunk is; a Szovjetunió jelenei Magyaror­szág jövője. A mi megyénk dolgozói ’s együtt ünnepük jó munkával ki­magasló termelési ereményekkel a szovjet néppel a haladó em­beriséggel a pártkongresszust. Mi úgy ünnepelhetünk méltóan, ha a döntő tervév negyedik negyedévének küszöbén újabb és újabb eredményeket érünk el, ha. győzelemre visszük min­den részletében elöntő tervév célkitűzéseit. Megyénk bányá­szai és ipari munkásai, dolgozó parasztjai és műszaki dölgozói- ,nak hely’.ál 1 ásón múlik, hogy a ne­gyed :k negyedév utolsó hónapjá­ban büszkén jelenthessük Rákosii elvtársnak, hogy teljesítettük feladatainkat. A magyar nép békéért folyó harcát elsősorban a termelőmunkában való helyt­állással kell kifejezni. Akkor, amikor a szovjet nép nagy erő­feszítéseket tesz, a világbéke megőrzése érdekében, a magyar családok a magyar ha.za béké­jéért, függetlenségéért is, akkor; dolgozó népünk becsületbeli ha­zafias kötelessége, a termelő; munkában való helytállás, jó munkájával elősegíteni a bé­kéért folyó harcot. Fogadjuk meg, hogy méltóak' leszünk a fegyelemben, a helyt­állásban, áldozatvállalásban, új; munkahösíettekben, nagy pár-jí tunk és egyre szépülő 1 hazánk szereidében, a szovjet néphez és egységesen kövessük nagy példaképünket a Sztálin vezette, dicsőséges bolsevik pártot. . A terv nagyszerű ajándékait, korszerű, egészséges, új üzeme- ■rneket, jó munkakörülményeket, köszönik meg a salgótarjáni tűzhelygyár dolgozói az ál­ltamnak adott kölcsönnel. Min­den doil gozó igyekszik hazafias kötelességének példamutatóan eleget tenni. A tűzhelygyári DISZ-fialailok is megértették, hegy az ő jövőjükről van szó, s jegyzésükkel támogatták a jö­vő megteremtését. Tajti Mária, a gépműhely II. dolgozója 700 forintos fize­téséből 1000 forintot jegyzett. A jegyzés ideje alatt népnevelő munkát végzett. Minden percet felhasznált, hogy érveivel meg­győzze a többi dolgozót, dészá­mos ilyen lelkes- népnevelő vég­zi fél világosító munkáját ai tűz­helygyárban.- A dolgozók áltat jegyzett összegből több mint 1000 darab tűzhelyet, vagy 1200 darab 855 forintos kályhát le­hetne vásárolni. A tűzhelygyár­ban- 582 forintos jegyzési átlagot értek el. A tűzhelygyár a múlt rend­szerben egyike volt a leg- emaradottabbaknak. A munkások rossz, sötét épüle­tekben, elavult gépeken dolgoz­tak. Az egészségvédelem hiánya következtében napirenden vol­tak a balesetek, megbetegedé­sek, csak a homok fuvatónál tíz év alatt hét dolgozó halt meg tüdőbajjtan. Nép: demokráciánk, a terv, mint a legfőbb értékről gondos­kodik a gyár munkásadról. A felszabadulás óta az üzem dol­gozóit ellátták a szükséges vé­dőfelszerelésekkel: az öntőket lálbvédö bőrrel, a köszörűgépe­ken dolgozókat pedig védő- szemüvegekkel. Az ötéves terv beruházásai nyomán mind jobban megjavul­nak a munkaviszonyok, szaka­datlanul folyik a gyár korszerű­sítésé, új üzemek építése. Az ötéves terv 26 millió fo­rintot fordít a gyár fejlesz­tésére. Ebből az összegből a gyár­nak már egyharmadát korszerű­sítették. Hatmillió forintos költ­séggel elkészült az új, modern öntöde, tisztítóműbely. Az öntö­de teljes mechamizálására a terv 12 és félmillió forintot juttat. A gépesítés után, a tágas, világos csarnokban valamennyi munkafolyamatot automata gépek végzik el, s a dolgozók feladata a gé­pek irányítása lett A tiszti tóm űheiy és gépműhely ötmillió forintból új, korszerű gépeket kapott már. A dolgozók munkavédelmé­nek biztosítására csak ez évben 2 JS ezer forintot kapott a gyár. Ebiből 100 ezer forintot az ivó­vízellátásra fordítottak. A múlt rendszerben aiz egész gyárban egyetlen vízcsap állt a dolgozók rendelkezésére, az fe messze az üzemektől. Most minden üzem­nek saját vízvezetéke lesz. A szerelési munkát már megkezd­ték. A többi pénzből a forgó­gépekre helyeznek', új védőbur­kolatot, melyek csökkenek a balesetek szántát. Bőven jutott a tervből szo­ciális-és kulturális célokra; átalakítással gyönyörű; új kultúrotthont kapott a tűz­helygyár. A gyár dolgozói látják, hogy a pénz, amit ai kölcsőnjegyz-és alkalmával adnak az államnak, többszörösen visszatérői az üzem nagyszerű fejlődésében, de közvetlenül is. visszakapják a jegyzett ősszeget, mert csak a második békekölcsön sorsólá- aán 26 ezer forintot nyertek a igyár dMgozói. Azért adlják örömmel forintjaikat kölcsön az. államnak a tűzhelygyár datf. > iói, mert tudják, hogy for; t- jaikkal az üzemük .fejlődését, s a bóketábor megerősítését f e- gítiik elő. A kányási bányaüzemnél mindenki jegyzett békekölcsön ­A kányási bányaüzem minden dolgozója a harmadik bek - kölcsönjegyzést, becsületbeli kötelességének, hazafias tettn, k tekinti, mert tudják, hogy a békekölcsönjegyzés az ország épí­tését, a béke védelmét jelenti. A magyar békeharcosok, bők ?- bizottságok, népköztársaságunk kormányának felhívását hangoz­tatják, hogy minden egyes dolgozó jegyezzen békekölcsönt. 1 felhíváshoz csaliakoztak országunk valamennyi dolgozói és péUh - mutatással veszik ki részüket a jegyzésből. Megértették. a béke- kölcsönjegyzés jelentőségét a kányási üzem DISZ-ftatai dogozi i is, mert megvan a tanulási lehetőség. Mindenki olyan szakmát tanulhat, amelyhez a legnagyobb kedve van. Elvégezheti az egy > temet is. Tudják, hogy kormányunk hatalmas összegeket fektet le a jövő bányászainak a nevelésére. Szép, modern iskolát, tanbe, - meket, szállókat építettek itt megyénkben, Nagyb&tonyban a vájártanulók részére. Nekünk kötelességünk, hogy forintjainké t támogassuk a szebb és boldogabb étet megteremtését. Jegyzéseikkel példát is mutattak Szvirák Károly, Asztalos Jó­zsef, Koós Barnabás, mindhárman 1600 forintot jegyeztek ez 1300 forintos keresetük melleit. Szabó István 1000 forintot, Tóik Ilona 600 forintot jegyzett az 550 forintjából. De számos ilyen példamutató DISZ-fiatat dolgozik a kányási üzemnél, akik nen - csak a jegyzések során, de a termelésiben is élenjárnak. Felhívd t intéztek valamennyi dolgozóhoz, hogy mindenki teljesítse köte­lességét és jegyezzen békekölcsönt. Az üzem népnevelőinek lelkes munkája azt eredményező. hogy minden egyes dolgozó jegyzett, támogatta a békéért folt, 5 harcot, a szocializmus építését, BÁRÁNYÁT MARIA SZMT munkatársa Sirkó József újlaki bányász 2000 forintot jegyzett A Harmadik Békekölcsön- jegyzésénél Sirkó József újlaki vájár elmondotta: „Én azért jegyzek békeköl­csönt, mert látom a rohamos fejlődést;-a nagy iramú építke­zést és látom azt, hogy minden hatalom a dolgozó népé. Az én öcsém is orosz nyelvtanár lesz, ezt a maliban nem érhette vol­na el, mert dolgozó * ember fia. A muítrendszerben a fiata­lokat csak a leventézéssel nyúz­ták, ahol teljesen félrevezettek bennünket. Én most az újla :i bányaüzemben dolgozom, cs - p atommal együtt a termelésben élenjárok. Állandóan 120 sz - zaiékra teljesítjük tervünki t. Mint pártonkíviili én megérte n kormányunk felhívását és 2010 forinttal járulok békénk megv - déséhez, mert mi békében afca - juk építeni hazánkban a szódat I izmust Nópádkövcsd, Becske községek párosversenye szép eredményt hozott a tojás* és baromfibegyiijtésben A balassagyarmati járás to­jás-, bairomfibeaidásban élenjáró községe: Nógrádkövesd. Évi ter­vét tojásból 99, míg a baromfi tervét a harmadik negyedévben 143 százalékra teljesítette. A begyűjtési terv teljesítésével szép példát mutatott Bódi Jót zsef háromholdas dolgozó pa­raszt, aki évi tervét tojásból 146, míg baromfiból 100 százalékra teljesítette. Kiss József nyolc­holdas dolgozó paraszt évi to­jástervét 105, baromfitervét 62 százalékra teljesítette. Nem ma­radt le az élenjárók közül Mra- vik Ferenc 15 holdas középpa- raszt sem, aki évi tojásteirvét 100, míg baromfitervét 61 szá­zalékra teljesítette. A község azért ért el szép eredményt a tojás-, bäromfibe- adás terén, mert a helyi párt-* szervezet pártnapokon, taggyű­léseken mindig segítette a ta­nács begyűjtési munkáját első­sorban a példamutatáson ‘ 'ke­resztül. Párttag-gyűléseken, párt­napokon megdicsérték -a; beadás­ban élenjáró’ dslgoaő panasz to­kát, ugyanakkor bírálták a kö­telezettségüket“ elmulasztókat A tanács szervezte a dolgozó pa­rasztok versenyét, de ugyanak­kor éberen figyelt arrat is, hogy a községben ne forduljon e’ő semilyen baromfibetegség. Hogy ez nem történt meg első­sorban a jó ellenőrzési munká­nak köszönhető. A tanács figye- ,emmel kiséri azt is, hogy a tej - begyűjtők a szabad 'tejet beaóó dolgozó parasztok részére a kor- paiigélniylést megtesz i-,e és szét osztja-e rendesen a szabad tej arányában. Nógrádkövesd község hosszú- lejáratú versenyben van Becs- ke községgel. A, tojásbe gyűjtés terén Becske község dolgozó parasztjai vezetnek 104 száza­lékos eredménnyel. Viszont' Becs­ke község csak 104 százalékra teljesítette barnmfibe gyűjtési tervét, a nógrádkövesdiek 143 százalékos eredményeikkel szem­ben. A két község versenyéből az a tanulság, hogy magasabbra kell szítani a, dolgozó parasztok versenyszellemét, a tömegfelvi­lágosító, politikai munkával. Hegyi András Tej-, tojás-, bammíibegyüjtő V Balassagyarmat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom