Szabad Nógrád. 1952. október (8. évfolyam. 79-88. szám)

1952-10-01 / 79. szám

2 SZABAD ACM» R AD 1952 október t A párttagság átjelentkezéséről F A párttagsági könyvcsere si­keres végrehajtásának előfelté­tele, hogy minden párttag aiapszervezeténél, pontosan nyilván legyen tartva. Párttag­ságunk feladata, hogy ellen­őrizzék, valóban nyilván van­nak-e tartva, nem hagyták-e iki, vagy nemtörődömség, ha­nyagság révén neim tartják nyil­ván. A Központi Vezetőség ha­tározata alapján, csak azokat a párttagokat és lagjelü.teket szabad összeírni, akik az alap- szervezet nyilvántartásában sze­repelnek. Alapszervezetelnk je­lentős részénél nem hajtották végre következetesen a szerve­zeti szabályzatot, amely meg­szabja, hogy „Ha valamely párttag, vagy tagjelölt munka­hely. ■ vagy lakóhelyet változ­tat, úgy az új munkahelyén, il­letve Lakóhelyén működő párt- szervezethez kell öf á1 gazolni. Az átigazolást a párttag, illetne a tagjelölt tagsági könyvébe is be kell vezetni Gyakran előiordu!, hogy az eltávozó tagok nem jelentik be elköltözésüket, nem kérik átiga­zolásukat új munkahelyükön, vagy a lakóhelyükön működő pártszervezetnél. Az ilyen nem­törődömség azt eredményezi, hogy több párttag, tagjelölt el­veszti a párttal a kapcsolatot nerri élnek . pártéieteí. A tag- kőnyvcsere előkészítésének idő­szakában, párttagságunk, alap- szervézé'.eink, és pártbizottsá­gaink feladata, hogy a nyilván­tartást pontosan rendezzék. Egyes alapszervezeteinknél a párttagok nem tartják köteles­ségüknek az átigazolásukat, mint a salgótarjáni építészet­nél, ahol kb. 40—50 párttagot nem tudnak, hogy hová távo­zott el. Súlyosabb hiányosság alapszervezetelnkné!, hogy nem tartják be a párt határozatát, amely kimondja, „hogy csak azok kaphatnak tagdíjbélyeget, akik szabályszerű átjelenlövet jöttek az alapszervezetbe.'’ A becskei pártszervezet gazdasági vezetője Herczeg Emánuelné, vagy a nagybáionyi ,l pártszer­vezetné! Is kiadnak olyanoknak tagsági bélyeget, akik nincsenek a pártszérvezeíné' í nyilyáníftHL va. Ezek a pártszervezetek nem' gondolnak arra, hogv a-z ilyen lazaság folytán az ellenség is tagdíjbélyeghez juthat, s párton belül végezheti romboló mun­káját. Sztálin elvtárs 1037-ben arra figyelmeztetett, hogy a pártba befurakodott. , rombolók ereje „abban van. hogy a tag­sági könyv politikai bizalmat biztosít számukra, és megnyitja előttük az összes intézményeink és szervezeteink ajtaját.” Ezért féltő gonddal ébertn kell vi­gyázni a tagsági könyyre. mert ezzel védjük a magunk tagsá­gát, védjük a pártot. A tagkönyv cserénél párttag­ságunk feladata, hogy,rendezze tagságát, mert nem egy olyan párttaigunlk van, hogy ugyan ki- jeientkezett, de új aiapszerveze­ténél nem jelentkezik, egy fél évig is zsebében hordja az át- jeientő lapját mint Aid Ferenc az egyes körzet volt párttagja. A'.apszervezeteink pedig a hoz­zájuk érkezett tagot vezessék be a nyilvántartásba, nem úgy. mint az üveggyár' szervezetné!, ahol Paufli Józsefnéí négy hó­nap után vették nyilvántartásba, akkor is a pártbizottság fgyel- meztetésére. Egyes Falusi a'ap- szervezetektö] az üzemben dol­gozó párttagok nem akarják átigazolni magukat azzal a jel­szóvá!. „minek igazoljuk át magunkat, hiszen minden bélen hazajárunk." Ezek a párttagok közben nem élnek szervezeti életet, nem járnak taggyűlé­sekre, s nem egy helyen ezért határozatképtelen a taggyűlés. Ha az üzemi szervezetek kérik őket, hogy igazolják át magu­kat, azt mondják, „mi a faluban végzünk pártmunkát.“ Közben mindössze a tagdíjbélyeget veszik á't. Falusi aiapszerveze- telnk titkárai gondoskodjanak arról, hogy az üzemben dolgozó párttagokat az összeírás meg­kezdéséig október 15-ig iga­zolják át az üzemi pártszerve­zetekhez, s kísérjék figyelem­mel, hogy új aiapszervezetük- nél jelentkeztek-e. Az üzem' pártszervezeteik a,z összeírás idő­szaka alatt még tudják ismerni ezeket az eivtársakat, be tud­ják vonni a szervezett pártokta­tásba, meg tudják bízni párt- munkával, Alapszervezieteink csak azo­kat a tagokat tartsák nyilván, akik érvényes tagkönyvvel ren­delkeznek, akik már régebben eltávozlak a szervezettől ki keli jelenteni. Ha nem tudják, hogy hová távoztak, a tanács vagy a rendőrségi nyilvántartás segít­ségéve! keli ezeknek a pártta­goknak ügyét rendezni. A párt­tagsági könyv érvényességének követelménye, hogy a tagdíjfize­tést pontosan eszközöljék, te­gyenek eleget átjelentkezés! ■kötelességüknek. E nélkül egy párttag sem kaphatja meg új tagsági könyvét. Tagkönyvcsere előkészítésének időszakában el kell érni, hogy megszűnjön a tagdíjhátralék és meg kell kö­vetelni minden párttagtól, hogy rendszeresen fizesse a tagsági díját. A párttagsági díj fizetése nem egyszerű anyagi kérdés, hanem egy-egy párttagnak párthoz való viszonyát is mu­tatja. Nem helyes, azonban amit a rétsági járás egyes községei­ben cs'nálnak, hogy egyszerűen kivezetik a tagnyilvántartásból a nem fizetőket, és elhanya­golják a politikai nevelő mun­kát. Arra kell törekedni, hogy necsak a tagság túlnyomó több­sége, hanem minden egyes párt­tag teljesítse a párt iránti kötelességét. A tagkönyvcsere megköveteli, hogy gyorsan intézzük a függőben lévő át­igazolási ügyeket* teremtsünk rendet a nyilvántartás, a párt- munkánk erősítésének, a pári- okmányok területén. Párttag­sági könyvesére egész párt- munkánk erősítésének, a párt­munka színvonalának emelését kelt, hogy elősegítse. Használják fel pártszerveze­teink ezt a munkát arra, hogy mégjobban erősítsék meg kap­csolatukat a párttagok széles tömegével. Nem szabad, hogy a tagkönyvcsere folyamán egy párttag is kimaradjon, s ezt a munkát segítség elő a párttag­jaink azzal, hogy teljesít1 k a párt iránti kötelezettségü­ket. még lelkesebben, még oda- a dobban küzdenek pártunk, s dolgozó népünk nagy céljainak valóra váltásáért a szocializmus győzelméért. Brechó Gyula. a megvej pártbizottság nyilvántartás' alosztály vezetője. A nagv tömegben rendelkezés­re áiió pelyvát általában nem sokra értékelik, éppen ezért tá­rolására sem fordítanak olyan figyelmet és gondosságot, amit az megérdemelne. A peiyva táp­lálóértéke megközelíti a közepes minőségű rétíszéna értékét. Kü­lönösen ió szolgálatot tesz a kérődző állatok takarmányozá­sával, mivel a vizenyős, vagy lédús takarmányok feletetését nedvszívó képességénél fogva igen megkönnyíti. Ezért a jói takarmányozó gazdaságokban a pelyvát nagyon meg is becsü­lik. A gondatlan, rossz tárolás következtében azonban a pelyva nagvrésze tönkremegy és alom­ba kerül. Pedig a nagy tömegben rendelkezésre álló búzapelyva gondos tárolásával, és feletetésé­vel szarvasmarha-állományunk fenntartó takarmányának jelen­tős részét fedezhetnénk. Mind­ezek arra figyelmeztetnek ben­nünket, hogy a pelyva tárolá­sára sokkal több gondot és na­gyobb figyelmet fordítsunk. Szakemberek felfogása sze­rint a pelvva külön kazalban, vagy prizmában is jó! tárolható. De a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogv a pelvvaka- za! ilyen eljárás mellett a leg­több esetben beázik. A beázás ellen, vastag szalmaréte«ben va­ló takarással és a kazal körül- árkolásával védekezhetünk. Egves vidékeken a pelvvakazlat csak vékony szalmaréteggel bo­rítják abból a célból, hogv a ne'vvaréteg felületén a beázás következtében, egy keskeny pe- nészrétep következzék, ami meg­védi a kazlat a további beázás­tól. Ez is helytelen eüárás. mert a penész ai trágvába kerül, ami miatt sok táplálóanyag­veszteség ér bennünket, de ká­ros azért, mert a penészes; do­hos szag az alatta való réteget rontja a takar­mány ízletességét. A helytelen tárolásból eredő veszteségeket a kazlak helves felépítésével és elhelyezésévé! lehet elsősorban kiküszöbölni, vagy a minimumra csökkenteni. A takarmányozásra alkalmas pelyvát jól rakoit, megfelelő te­tőzettel ellátott szalmakaza! alatt kell elhelyezni. Ha csép­ié« idején nem gondoskodtunk volna a pelyvának a kazal al­ján. vagv épített színben való elhelyezéséről. A peiyvakazlak szélessége ál­talában 2—3 méter lehet, ma­gassága pedie olvan, hogv meg­taposva a ráépített szalmakaza! nyomása alatt, ne pré^elődhes- sen két mélernél alacsonyabbra. Az ilyen pelyva, illetve szalma­kazal rakásához a legügyesebb embereket kell beosztani. A- ér­tékes pelyvák megmentése és takarmányozás céljára való fel- használása érdekében a pelvva helves tárolásáról, termelőszö­vetkezetek. (csoportok), de az egyénileg dolgozó parasztok is Igyekezzenek mé" az ősz folya­mán. az esős idő beállta előtt gondoskodni, mert ezzel olvan takarmányokhoz jutnak, mellyel a téli takarmányozási időszak­ban a szarvasmarha-állományt fenntartó takarmánynak nagy­részét biztosítani tudják. A jól* tárolt pelyvát és töre- ket, jól fel lehet használni az erősen lédús takarmányok (ned­ves répaszeleit silózásához is. Ezzel silótakarmánvkészl etünk növelése mellett a silózott ta­karmány is értékesebbé válik. Becsüljük meg még bő eszten­dőkben is a prlyvaíéléket. ma pedig szálastakarmánv szükség­leteink fedezése céljából különös gondot fordítsunk ennek az ér­tékes takarmánynak a megmen­tésére és gazdaságos felhaszná­lására'. \ pásztói járás lett az első a kukorica-, napraforgó-, burponyabepyiijtés járások közötti versenyében >4 pelyva helyes tárolása is átjárjál és A járások közötti versenyben nagy változások történtek. Első lett a pásztói járás 60.8 száza­lékos begyűjtési eredménnyel. Az eddig élenhaladó balassa­gyarmati járást hagyta maga mögött. Azért született szebb eredmény a pásztói járásban, mert mindenkitől megkövetelik a begyűjtési törvény tisztelet- bentartását. Bér községben Kraborányi Mihály 151 száza­lékra teljesítette burgonya- begyűjtési tervét. A versenyben második lett a balassagyarmati járás 59.8 szá­zalékos eredményével. De a já­rás területén szép eredményt ért el Csesztve községben Bo­csa András 8 holdas dolgozó paraszt, aki 336 százalékra tel­jesítette burgonyabegyüjtési ter­vét. Magyarnándorban P 'béri János burgonyából 144, Cser- hátsurányban Gyetvai Mihály 179 százalékra teljesítette kuko- rtcabesryüjtési tervét. A balas­sagyarmati járásban még job­ban fokozni kell a napraforgó begyűjtését, mert ezidáig 35.3 százalékos az eredményük. Harmadik lett az eddig min­dig utolsó helyen kullogó sal­gótarjáni járás 48.5 százalékos eredményével. Ebben a járás­ban fokozni kell a napraforgó és kukorica begyűjtésének ütemét. Negyedik lett a rétsági járás 45.2 százalékos eredményével. A járás területén Horpács 100, Keszeg 114 százalékra teljesí­tették burgonyabegyüjtési ter­vüket. Alsópetény községben Hanka József dolgozó paraszt kukoricából 145, burgonyából 130, napraforgóból 115 száza­lékra teljesítette begyűjtési ter­vét. Ugyancsak fokozni kel! itt is még a napraforgó- és a ku­koricahegy iij lés ütemét. A járá­sok közötti versenyben utolsó lett a szécsényi járás 27.8 szá­zalékos eredményével. Fokozni kell még jobban, mint eddig a kukorica, burgonya, napraforgó- begyűjtésének ütemét, hogy újra fölzárkózhasson az elsők közé. A járás területen Bencurfalva burgonyából 101 százalékra tel­jesítette begyűjtési tervét. JAKUS GÉZÁNÉ PÉLDAMUTATÁSA A ballassagyarmati kórházban a legjobb eredményt Jakus Gézá- né jegyzésgyiijtő érte el — mint mondja — nincsen annak semmi „titka", nem kell hozzá semmi más, mint személyes példamuta­tás és jó felvilágosító munka. A dolgozókat csak emlékeztetni kell arra, hogy éltek a mohban, mit köszönhetnek népi demokrá­ciánknak, az ötéves tervnek. Arra aztán már maguk is rájönnek, ha így gondolkoznak, hogy ezért az állam iránt, mely egéstZ életüket megváltoz­tatta, kötelességeik is vannak, máskép nem tudjuk azt megvé­deni. Nem tudunk továbbra is békésen építeni, mert az imperia­listák ismét háborút akarnak.” jakus elvtársnő maga neveli két gyermekét és 540 forintos alap­fizetése mellett reggel legelső­nek írt be a neve mellé 700 fo­rintot. Amikor kérdezték az osztály többi dolgozói, hogyan tudja azt majd nélkülözni, azt mondotta, azért jegyzett annyit, hogy gyermekei békében, boldo­gan élhessenek. Arra emlékeztette Bóbis Rozáliát, Bendík Lászlónét, akik a felszabadulás előtt takarítónők voltak, hogy ugyan­úgy, mint ahogy Péter István­ná. 25 évig takarított a kór­házban és csak a népi demo­kráciánkban kaphatta meg a diplomát. Ok is egész életükben takarítónők maradhattak volna. Népi demokráciánknak köszön­hetik, hogy ma mint vizsgázott ápolónők dolgozhatnak. így beszélgetett el dolgozó­társaival és azok megértve, hogy ez ténylegesen az ő javukat szolgálja, mindannyian túlje­gyezték havi fizetésüket. Leg­elsőnek Madarasi Andrásoé, Nagyszerű eredmények a szovjet módszerekkel A kisterenyei állami gazda­ság tejbeadási kötelezettségét szeptember 11-én teljesítette. E nagyszerű eredményét az élen­járó szovjet módszerek alkal­mazásával, a háromszori fejes­sel, egyedi takarmányozással, a takarmány élesztősítésével és a tőgyma&százs alkalmazásával érték el. A lefejő tehenészet dolgozói elhaür-'zták, hogy a tejhozamot nem engedik alácsökkenteni, bár az abraktakarmány adago­lása csökkent. Azon lesznek, hogy az eddigi eredményeiket megtarthass»«. Begyűjtési tervet szabotáló kulákokat ítéltek el a járásbíróságok A PÁSZTÓI JÁRÁSBÍRÓSÁG büntető tanácsai idős Fehér Mihály 26 holdas egyházasden- geiegi kuiákot, mert "az elmúlt gazdasági évben 245 kg, vala­mint a folyó év első felében ki­vetett 130 kg élősertés beadási kötelezettségének nem tett ele­get, 9 hónapi börtönbüntetésre és a közügyektői 3 évi eltiltásra ítélte. ★ A BALASSAGYARMATI JA- ^ RASBÍRÓSAG Bússal Mi- hályné pataki kuiákot, mert bur­gonyát akart a községből gabo­na közé rejtve kiszállítani, piaci értékesítés végett, 5 hónapi bör­tön és 3000 forint pénzbünte­tésre ítélte. Hoía Sándor pataki kuiákot, mert 530 kg. hízottser­tést. 738 darab tojást, 15 kg. baromf'beadási kötelezettségé­nek nem tett eleget, 1 évi bör­tön. 2000 forint pénzbüntetésre. 2000 forint vagyonelkobzásra, továbbá 2 évre a közügyektői való eltiltásra ítélték. Kovács Boldizsár pataki ku­1 ákot 430 kg. hízottsertés, 430 küó vágómarha, 584 darab to­jás, 13 kg. baromfi beadási kö­telezettség elmulasztása miatt 2 évi börtön. 1500 forint pénz- büntetésre, 1500 forint vagyon­elkobzásra és a közügyektől 3 évre való eltiltásra ítélte. Ora- vec Ferenc pataki kuiákot, mert 530 kg. hízottsertés, 856 darab tojás, 17 kg. baromfi beadási kötelezettségének nem tett ele­get 1 évi börtön. 2000 forint pénzbüntetésre, 2000 forint va­gyonelkobzásra és a közügyek­től való 3 évi eltiltásra ítélte a járási bíróság. A békekölcsönjegyzés hőssé teszi országunkat, boldoggá dolgozó népünket A békekölcsönjegyzés ered- kát, magáénak érzi a földe­menyei ékesen bizonyít­ják dolgozó népünknek a ha­za iránt érzett mélységes szere- tetét. Ha még csak részletében is de már szemünk előtt bontako­zik ki, hogy mire adja forintjait dolgozó népünk. A boldog vi­rágzó országért, a benne élő do gozók biztos, gondtalan éle­téért, a háború borzalmainak elkerüléséért. Ha megyénkben az ötéves terv alkotásai kicsi­nek is látszanak, a Sztálin Vasmű, a diósgyőri nagykohó, az inotai erőmű, vagy a föld­alatti gyorsvasút mellett, de ezek az alkotások a mi me­gyénk dolgozó népének is oszt­ják áldásaikat, — megyénk eredménye is óriási változáso­kat hozott életünkben. Itt van szemünk előtt Salgótarján, amely roham óptekkel fejlődik, s nem csupán salgótarjáni dol­gozók javára, hanem megyénk minden dolgozója érdekében, melyet Puszta Pál nógrádme- gyeri tízholdas dolgozó paraszt így fejezett iki, amikor 500 forint békekölcsönt jegyzett: „Láttam Salgótarjánt, a hatalmas építke­zéseket, amelyet a múlt rend­szer nem tudati megvalósítani, fin ezt az összeget örömmel adom. mert ami ott épül, maga­ménak érzem és ilyen építkezé­sek már vannak, de egyre több lesz a falvakban Is" nTekintsünk egy pillantást a múltra. Üzemek előtt szá­zával álltak a munkaalkalmakra leső dolgozók, és ha volt is köztük egv pár olyan szerencsés, aki munkához jutott embertelen kö­rülmények között kellett dolgoz­nia. Nem egy eset volt a Salgó­tarjáni Acélárugyárban, amikor az emberi erőt túlszárnyaló ne­héz vasanyagokat 'kézi erővel kellett átrakni, és sokan súlyos sérüléseket szenvedtek. S mind­ez miért? Hogy a részvénye­sek tobzódjanak. Sok példa yan bányáinknál is, amikor a bányá­szok legmostohább körülmények között dolgoztak egyetlen csá­kánnyal a kezükben, s ha élni akartak erejük végső megfeszí­tésére volt szükségük. Mennyivel volt különb a dol­gozó parasztság élete? Va­gyonából való kiforgatás, na- Donkénti árverések, a holnaptól való rettegés, ez volt az életük. Ha akadt valaki aki megelégel­ve az élet keserveit tiltakozott, rögtön ott állt a csendőrség, a kizsákmányolok hatalmát védők egész serege, a panaszos han­gok elnémítgsára. Ma már a múlt keserveit magunk mögött hagytuk, de nem szabad, hogy elfelejtsük. A felszabadulástól eltelt közel 8 esztendő alatt olyan eredménye­ket értünk el, amit a múlt rend­szerben évtizedek alatt nem ér­tünk el. Az eredmények megbe­csülését, de egyben nagy cél­kitűzéseink mielőbbi megvalósí­tása mellett való kiállást mu­latja a salgótarjáni tűzhelygyár dolgozóinak kölcsönjegyzési eredménye. A dolgozók90száza­léka lejegyzett 570 forintos át­laggal. A mi megyénk fejlődése is még csak a kezdetén van. De ez a kezdet mutatja a jövőt. Üzememben, bányáinkban nincs már többé csupán az emberi erőre építve a munkafolyamat, hanem a gépek sokasága fejti a szenet, ezért jegyeznek bányá­szaink, üzemi munkásaink oly lelkesen. Viskádi Gyula kazári bányász, amikor 1600 forintot jegyzett azt mondotta: „Mi köl­csön adjuk az államnak pénzün­ket, de ez százszorosán vissza­térői hozzánk. Gépesítve lesznek bányáink, többet tudunk termel­ni, magasabb lesz keresetünk, ígt/ javul az életszínvonal." jVfi adja a mi népünknek azt 1 a lendületet, amely a béke­kölcsön jegyzésénél megmutat­kozott? Az, hogy mind többen becsülettel dolgoznak ebben az országban, magáénak tudja az épülő úi üzemeket, a kétszo­bás, fürdőszobás munkáslakáso­ken dübörgő traktorokat, egy­szóval magáénak érzi az egész országot. Medvek Pál né, pusztaberki kétlioldas dolgozó parasztasszony, amikor 300 fo­rintot jegyzett azt mondta: „Milyen sötétségben éltünk az­előtt, most itt a villdny két ke­zünk munkájának eredménye. Amikor jegyzek, azokért a köz­ségekért is teszem, ahol még nincs villany". Eredményeink nem születhet­tek volna meg, ha pártszerve­zeteink, népnevelőink nem vé­gezték volna lelkesen munkáju­kat. Nem születhettek volna meg, ha népnevelőink nem jár­tak volna elől jó példával. Romhány községben Weisz Zsigmond népnevelő, Hegedűs Istvánt kereste fel elsőnek, mert a múlt évben nem jegyzett bé­kekölcsönt. Most ő is. 200 fo­rintot jegyzett és bekapcsoló­dott áz agitációs munkába. Pártszervezeteink vonják be te­hát bátran a példamutató béke­kölcsön jegyzőket az agitációs munkába, magyarázzák meg minden dolgozónak mit jelent az ötéves terv, hogyan járul en­nek végrehajtásához a béke­kölcsönjegyzés Azokban a köz­ségekben, ahol a népnevelők el­sőnek példamutatóin jegyez­tek mint Csesztve, Hollókő, Maconka községekben ott ko­moly eredményeket érnek el. Ott azonban, ahol a példamu­tatás hiányzik mint Nógrád- marcal községben, vohtatottan, lassan halad a békekölcsön jegyzés. A békekölcsönjegyzés munká­ja mellett szem előtt kell tarta­ni pártszervezeteinknek, népne­velőinknek, üzemekben a tervtel- jesítésre való mozgósítást, fa­lun pedig az őszi mezőgazda- sági munkálatok időbeni elvég­zését. A tervteljesítésse! ötéves tervünk végrehajtását ..gyor,ejt­jük meg, hazánkat erősítjük, de emellett .|?.övekszik<..sajá.t kere­setünk is, a jegyzett összeget könnyebben tudják kifizetni. Falun, el kell mondani a dolgo­zó parasztoknak, hogy ha az ősziek begyűjtését" V’ ‘-teljesítik, megkapják a szabadpiaci érté­kesítés jogát, ami újabb bevételi forrásokat jelent a dolgozó pa­rasztoknak, Szabadpiacon a ku­koricát mázsánként 3—400 fo­rintért adják el, és egy nyolc­holdas dolgozó paraszt, ha 800 forint békekölcsönt jegyez két- mázsa kukorica árával ki tudja fizetni. Népnevelőinknek kemény harcot kell megvívni. Még ért­hetőbben, még világosabban kell megmagyarázni az olyanoknak mint Géci Imre 12 holdas dol­gozó parasztnak, aki azt mon­dotta, hogy ő nem érzi mit ka­pott a felszabadulástól. Közben bevezették a házába a villanyt kultúrházat kapott a község, ahová ö maga is elszokott jár­ni. A békekö csönjegyzés ismét erőnk nagy megnyilvánulását mutatja és súlyos csapást jelent az ellenségre. Éppen ezért ők sem tétlenkednek, hanem lázi- tana k, a jegyzés ellen. Nekik az mind rossz ami dolgozó né­pünk javát szolgálja, ezért el­lenségei a jegyzésnek is. Szem­forgatva, álnok szavaikkal lází- t'anak ellene, egyes helyeken pedig eredményeink lekicsiny­lésével akarnak gátat emelni. A békekölcsönjegyzést csakis szívós felvilágosító munkával tudják pártszervezeteink, népne­velőink sikerre vinni. Mint min­den munkának, ennek Is az alapja, előfeltétele, a példamuta­tás. Előttünk a jövő. Már lát­juk, hatalmas méreteit. Népünk felemelkedése akkor biztos, ha erős az ország, boldogok a ben­ne élő emberek. Ezért legyen m'mdannyiunk hazafias ügye a békekölcsönjegyzés, amely erős­sé teszi oszágunkat, s boldoggá dolgozó népünket,

Next

/
Oldalképek
Tartalom