Szabad Nógrád. 1952. október (8. évfolyam. 79-88. szám)

1952-10-01 / 79. szám

Világ proletárjai egyesüljelek m SZABAD NÓGRÖD M D P NÓG RÁD MEG YEI PÁRTBIZO TTSÁGÁN AK LA P J A VIU. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM. ARA 50 FILLÉR 7952 OKTÓBER k Varga József, pásztói hathotdas dolgozó paraszt mindián békekölcsönjegyzés első napján , lelkesen jegyzett 500 forinto haza javára, a maga hasznára. A negyedik negyedév sikeréért Megyénk ipari dolgozói a ne­gyedik negyedév küszöbén áll­nak. Befejeződtek) a III. negyed­év küzdelmes napjai, de a bá­nyaüzemek lemaradtak foga- d-aiitniik teljesítésétől. A máso­dik negyedév utolsó tíz napjá­ban szinte egymást követték Rákosii elvtárshoz címzett győ­zelmes táviratok, amelyek vál­lalataink tervteljesítésének si­kereiről számoltak be. ^ máso­dik negyedév befejezése után megyénk bányászai voltak azok, akik az ország összes bánya­vállalatait versenyre szólították. S.zép és magasztos feladatot tűz­tek maguk élé, áruikor Rákosi elvtársnak megfogadták, hogy szeptember 30-ig terven felül 24.212 tonna szenet adnak nép­gazdaságunknak. Bányavállalataink dolgozóinak lelkes vállalása azonban a III. negyedév végén sem lett más, csak vállalás. Vannak ugyan akik becsülettel eleget tettek vál­lalt kötelezettségüknek, mint a Zagyvái Vállalat Margittáró üzeménél Pál János csapaia, Forgácson Brunda József, Mát- ranovákon Cene József, vagy Nyerges József csapatai, de na­gyon sokan vannak olyanok, mint a Kányási üzemnél Vár­völgyi Antal, aki csapatával együtt a® előirányzott 40 fm kivájás helyett mindössze 17 fm hajtott ki A lemaradások leg­főbb oka, hogy sem az, üzemi pártszervezet, sem a műszaki vezetők nem adtak kellő segít­séget dolgozóinknak, vállalásuk teljesítéiéhe’z. A III. negyedév folyamán az üzemek vezető ká­derei nem kísérték elég figye­lemmel, hogy kik azok a dol­gozók, akik rendszeresen száz százalék alatt teljesítenek. így nem is adhatták segítséget, mi­vel nem vizsgálták meg és nem ismerték egyes munkacsapatok lemaradásának okait. A kÍ6terenyei vállalat közis­mert rossz szállítási viszonyai végig kísérték az egész negyed­évet és csak a negyedév végén készítettek ciklusgrafikon sze­rinti ütemtervet a zsúfolt szállí­tás felszámolása érdekében. Bányavállalataink közül mind­össze a zagyvái és a mátrano- váki vállalatoknál volt tapasz­talható, hogy ai műszaki vezetők) szívügyüknek tekintették a Rákosi elvtánsnak tett fogadal­mak maradéktalan teljesítését. Hegyi Kálmán a zairvva'i vál­lalat műszaki igazgatója már a kora hajnali órákban a be­szállás előtt, hol az egyik, hol a másik bányaüzemnél jelent meg, hogy segítséget adjon a hibák megszüntetésére. A zagy­mi vállalat sikeresen tudta meg­oldani feladatát és a termelésük szinte napról napra egyenlete­sen emelkedett. A vállalat szep­tember hónapban az első mun­kanaptól kezdve végig száz szá­zalék fölött teljesítette napi ter­vét és szeptember 23-án büsz­kén jelentették Rákosi élvtárs­nak, hogy It. negyedévi tervü­ket befeiezték és október 1-ig még 5.200 tonna szenet adnak népgazdaságunknak. , A nagybátonvi vállalat ezzel szemben sokezer tonna szénnel adósa népgazdaságunknak. Szeptemberben egyetlen napon sem teljesítette előirányzatát. A dekád-tervet is rendszerint 90 százalék alatt teljesítette. Ha­sonlóképpen a ménkesi és tiri- besi vállalatok, de Kánvás-akna is szégyenteljesén lemaradt. A kányási üzemnél augusztusban nem hajtották végre at szelvény- bővítéseket s ez áttolódott szep­tember hónapra. A nógrádi szénbányászati tröszt legtöbb vállalatát a ter­melés egyenlőtlensége jellemez­te az egész negyedévben. Az egyenlőtlen ier-jnclés pedig ká­rosan befolyásolta az egész ne­gyedévet. Akaid átyozita a gépek jó kihasználását, a munkások ál­landó foglalkoztatását, lazítot­ta a munkafegyelmet, drágította az önköltséget Amellett, hogy’ a nógrádi tröszt augusztus hó­napban még az előirányzott ter­vét sem teljesítette, több mint egymillió forintos béralaptúllé­péssel zárt Most a negyedik negyedév beindulása alkalmával töreked­ni kell arra, hogy a III. negyed­év súlyos hibáit felszámoljuk. Műszaki dolgozóink kezében van letéve üzemeink, vállalata­ink sorsa. A műszaki szervezés és irányításnál haladéktalanul meg kell szüntetni a termelés­ben mutatkozó ingadozásokat. Hiba az, hogy a versenymozga­lom régi betegségét ai kampány- szerűséget még mindig nem si­került teljesen leküzdetiünk. Most a negyedik negyedév ele­jén a Loy-mozgal ómnak olyan alapját keli megteremteni, ami a termelés egyre emelkedő üte­mét biztosítja. Biztosítani kell, hogy bányaüzemeink rendel­kezésére álló korszerű bányagé­pek, kombájnok, rakodógépek, fúrógépek és fejtőkalapácsok havi üzemeltetési ideie elérje az 550 órát. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a vállalatok műszaki vezetőt napirenden tá­jékozódjanak. a munkacsapatok eredményeiről. Azokon a helye­ken, ahol visszaesés mutatkozik, meg kell vizsgálni a visszaesés okait és sürgős intézkedést tenni a term'etéstgátió akadályok föl­számolására. Székely Aladár a mátranová- kl vállalat munkás levelezője örömmel írja szerkesztőségünk­höz: a mátranováki vállalat dol­gozói eleget tettek hazafias kö­telességüknek, bányász becsü­lettel valóra váltották Ígéretü­ket. Most elhatározták, hogy a III. negyedév sikere után a negyedik negyedéves tervünket december 20-ra befejezzük. A mátranováki vállalat dolgozói tehát a mai naptól újabb harc­ra indultak, hogu elősegítsék öt­éves tervünk döntő évének si­kerét. A szénbányászati tröszt többi vállalatai vegyenek- példát Mát- ranovák harcos dolgozóitól. Használják fel azt a sok érté­kes tapasztalatot, a több szénért vívott harcukhoz, amelyet a III. negyedévben szereztek. A kom­munisták álljanak az élre, le­gyenek példamutatók. De me­gyénk minden bányászának éreznie keli azit a nagy felelős­séget, amely a,z 1952-es tervév­ben reájuk hárul. Ne engedjék meg a felelőtlenséget, lazasá­got és fegyelmezetlenséget. Folytassanak kíméletlen harcot a munkaközben tapasztalt fo­gyatékosságok ellen, követeljék meg az üzemek vezetőitől, hogy napról napra biztosítva legyen részükre a munkahely, az üres csille, szerszámok és szükséges faanyagok. Az üzemi pártszervezetek gya­koroljanak fokozottabb ellen­őrzést a vállalat termelése fe­lett. A termelés pártellenőrzése azonban megköveteli, hogy a pártszervezetek vezetői a leg­alaposabban ismerték a termelé­si folyamatot a gazdasági-pénz­ügyi problémákat is. Az üzemi pártvezetőségnek ki kell tudni ragadni a naponta felmerülő problémák tömegéből a leg­fontosabbakat. azokat, amelyek döntően befolyásolják aiz üze­mek és vállalatok termelésének sikerét és mozgósítani kell az aktívákat a feladatok helyes megoldására. Minden gazdasági vezetőnek, kommunista dolgozónak, hazá­ját. szerető munkásnak szívvel, lélekkel harcolnia kell azért, hogy diadalra vigyük a döntő tervév feladatait. ELŐRE A BÉKEKÖLCSÖNJEGYZÉS SIKERÉÉRT A BÉKÉÉRT, A JÖVŐÉRT Síezák István 7 holdas balas­sagyarmati dolgozó paraszt a Második Békekölcsönnél 300 fo­rintot jegyzett, most pedig 100Ó forintot. Mint mondotta — azért jegyez az idén ennyivel többet, mert tisztában van azzal, hogy az imperialisták egyre fokozódó előkészületeire csak úgy ad­hatunk méltó választ, csak úgy tudjuk megfékezni őket, ha min­den egyes ember a legtöbbet ad­ja, ami az ereiéből telik, álla­munk megerősítéséhez. Slezák eiivtárs meg is tesz mindent en­nek érdekében, A mezőgazdasá­gi munkákban, a begyűjtési kö­telezettség teljesítésével mindig az elsők között van. Begyűjtési tervét mindenből 100 százalék fölött teljesítette. Sertésből és burgonyából 110 százalékra, ku­koricából 155 százalékra teljesí­tette előirányzatát ^Tisztában vagyok azzal, — mondotta a jegy zésgyü jtőnek — hogyha gyengék vagyunk, csak d mának élünk és nem tesszük erőssé országunkat, akkor minden ed­digi munkánk kárba vész, mert akik a koreai háborút kirobban­tották, akik járványokkal akar­ják elpusztítani a békés lakosr ságot, az egész világon ezt ten­nék, ha hagynánk őket. Mi azonban mindent megteszünk azért, hogy tervük ne sikerül­jön.,m Maconka község béketervünk sikeréért Maconka község dolgozó parasztjai örömmel fogadták a Harmadik Békekölcsön- jegy zést. A népnevelőik 25-én re gigei ös­szeültek és elsőnek hazafias módra békekölcsönt jegyezted. A pártsaervezet' taraácsitagolkból a legipéldamutatóbb MNDSZ-asz- szonyakból szervezte a népnevelőgárdáit, aikilk versenyt indítottak minden dolgozó paraszt jegyeztetéséért. A telkes munka során a párt népnevelője Holos János tagjelölt — ári maga 450 forint békekölcsönt jegyzett — tűnt ki példás munkájával. Egymaga 4000 forint békekölcsönt jegyeztetett a dolgozó parasztokkal. Agi- tációs munkájában fölhasználta a község mellett épülő új bá­nyászvárost, a húsz újonnan épült családi házat és szilárdan hir­dette a dolgozó parasztok Körében a béke megvédése melletti szilárd helytállást. A ménkesi bányászok 1207 forintos átlayJegyzéssel elsők a vállalatok közötti versenyben Megyénk bányászai a Harma­daik Békekölcsön-jegyzésben való részvételükkel újabb tanú­bizonyságot tettek arról, hogy a béke megvédését és a szocializ­mus felépítését saját ügyüknek tekinti«. A zagyvái vállalat lelkes har­cosai, akik a széntermelés front­ján te az élen haladnak, ezidáig 1.058 forintos átlagjegyzésit ér­tek el. A jegyzési versenyben azonban szánté óráról órára vál­tozik a helyzet A ménkesi vállalat dolgozói törtek újabban az élre, ahol 1207 forintos a jegyzési ál­lag. Nagy lelkesedéssel fotyt a m te- ranováki vállalatnál is & bél e>- kői csőn jegy zés. A harcos nép­nevelők jó felvilágosító muri- á- val 991 forintos átlag jegyzi st értek el. A kányási vállalat 91 4, a mizseríaiak pedig 845 és a iá. nai vállalat: dolgozói 812 forí > tos jegyzési átlagot értek et A békék öl cső njegyzésben is ugyanúgy, mint a termelésb sí legutolsó helyen a kisterem ei és a oagybátonyi vállalat »k vannak. Nagybátonyban 717, Kisterenyén pedig 722 knkt a átlag jegyzés. Ä balassagyarmati járás az élen a járások közötti versenyben Megyénk becsületes dolgozói örömmel fogadták a Harmadik Békekölcsön jegyzését mert tudják, hogy kölcsönadott forint­jaikkal a békét erősítik és or­szágunk építését segítik elő. Megértették ezt az ipari dol­gozók, a falu apraja-nagyia és jegyzéseikkel ezt be is bizonyít­ják. A vállalatok és üzemiek, város és ai falu lakossága, já­rások versenyre hívták ki egy­mást. E nemes versenyben a járá­sok1 közül első a balassagyar­mati, második a pásztói, har­madik a szécsényi, negyedik a rétsági és ötödik a salgótarjáni járás. A balassagyarmati járás első helyre való kerülésében ai népnevelők jó, felvilágosító ma W kaja látható. A párás dolgoz 51 tudják, hogy jegyzésükkel elős »- gítették Balassagyarmaton az ] üzem építését, ezért is teljesük: > ték hazafias kötelességüket, < a jó! teljesítik ai begyűjtési el< » irányzatot is. A salgótarjáni {lí­rás az utolsó helyen van a békekölcsönjegyzés versenyébe i, A népnevelőknek a feladata 11 is, hogy felvilágosító munkám- kai elősegítsék, hogy a ®aíg<* tarjám járás méltó versenytá sa legyen a balassagyarmati já­rásnak és a dolgozók még na­gyobb mértékben járulja rutí forint jaikikail az ötéves tét 7 mielőbbi megvalósításához. A csesztvei dolgozó parasztok nem akarnak többé cselédsorsot ezért jegyeznek lelkesen békekölcsönt! CsfiSZtVG község igen eldugott helyen fekszik a balassagyarmati járásban. Aki még nem járt ott, azt gondolja magában, nem so­kat tudhatnak itt a világ dolgairól. A valóság azonban az, hogy ma már nincsen ilyen hely a mi országunkban. A béke- köicsönjegyzés során kitűnt, hogy a község népnevelői nagyon is sokat tudnak a világról, országunk fejlődéséről. És amit, tud­nak, azt mind el is mondják a népnevelők és jegyzésgyüjtők. A csesztveiek a békekölcsönjegyzésben az elsők között vannak, bécsülettel teljesítik az állam iránti kötelességüket, ugyanúgy, mint a mezőgazdasági munka, a begyűjtés vonalán. Herceg Ist­ván, a község tanácselnöke büszkén mondja a megye tanács­elnökhelyettesének: „Nem tudsz mondani olyat, amiből mi leg­alább 100 százalékra ne állnánk, kivéve a napraforgót és kuko­ricát, ami még most szárad, vagy most törik. De a békekölcsön jegyzésénél sem fogunk lemaradni. A népnevelők még sok dol­gozó parasztnál nem voltak, mert dologidő van és csak este tudnak a dolgozókkal beszélni. Vasárnap már mindenkihez el­jutnak népnevelőink.’’ A köl$ég eredménye azt mutatja, jó felvilágosító munkát vé­geztek a népnevelők. Csésztve község dolgozóinak meg­győzően, érthetően tudják megmagyarázni, hogy mire kell álla­munknak ez a pénz, hogyan kerül az vissza közvetlenül és köz­vetve hozzájuk. A népnevelőértekezleten a pártvezetőség és a tanácselnök ismertették, hogy az országos eredmény, a nagy- építkezések mellett arra is mutassanak rá, mit kapott megyénk az ötéves tervtől, hogyan változott meg a község dolgozóinak élete a felszabadulás óta, mennyivel gazdagabbak ma, mint a múltban, mit kap még a község az ötéves terv során A nép­nevelők között ott vannak a község élenjáró dolgozó parasztjai, az asszonyok, a DiSZ-titkárral az élen a fiatalok, s a béke­bizottság titkára. .Koplányi Vince 3 és félholdas dolgozó paraszt, az egyik népnevelő, elmondja azoknak, akiket felkeres, hogy az ötéves tervtől villanyt, kultúrházat, mozit, iskolát, új beton­úidat és apaállatistállót kap még a község. De ez nem min­den. A dolgozók egyéni élete is szebb, könnyebb most, mint a múltban. Voltak, akik azt mondották, eddig még nem sok min­dent kapott Csesztve, nyerni se igen nyertek a húzásokon. — Mondjad csak — válaszolt ilyenkor Koplányi elvtárs. — Aztán odaadnád-e a fiadat cselédnek? — Azt már nem — válaszolják ilyenkor a kérdezettek —, annak a világnak már vége. — No látod, mit gondolsz, ha nem tenné meg minden dol­gozó a maga kötelességet, akkor is így maradna? A kapitalis­ták azt akarják, hogy megint sókszázezér cseléd legyen Magyar- országon. Nekünk is kell abban segíteni, hogy ez a tervük ne sikerüljön, hogy országunk erős legyen. Aki nem teljesíti köte­lességét, nem jegyez békekölcsönt, az a cselédsorsot akarja újból. így érvel Kopiányi elvtárs azoknak, akik még nem látják elég tisztán, hogy ez csak kölcsön, amit sokszorosan visszafizet államunk. Elmondja azt is, hogy már eddig 26 család épített új házat a felszabadulás óta, van tehát pénz a dolgozó parasz­toknak. Azok építenek ma, akik cselédlakásokban éltek azelőit Groschmid Károlyné 600 holdas birtokán. „Amit mi most köl­csönadunk az államnak — magyarázza —, az csak egy részi annak, amit már jövőre visszakapunk, a kultúrház, iskola stl. építése során. Csak ezek az építések több mint 100.000 forintba kerülnek maid, mi meg eddig még csak 28.000 forintot jegyez­tünk. Ha még ehhez veszünk egy pár ezret, amit ezután jegyez­nek, akkor is csak egy részét adjuk annak, amit majd kapunk és a nagy országos építkezésekhez is hozzá kell járulni mii - den dolgozónak, mert az új gyárak, villamoserőművek teszik majd lehetővé, hogy a dolgozó parasztok munkája könnyebb te­gyen, minden dolgozó élete szépüljön, gazdagodjon. De nemcsak beszélnek a népnevelők, hanem a cselekedetekben i i az elsők között vannak. Egy sem indult el addig dolgozó­társaihoz jegyzésgyüjtésre, míg saját nevét oda nem írt i elsőnek az ívre. így tett Koplányi elvtárs, Fiala Józsefné, Fá­bián István, Rozina Mihályné és a többiek is mind. Rozina M; • hályné háromholdas dolgozó parasztasszony 300 forintot jegy­zett, úgy indult el dolgozótársaihoz. Azoknál meg úgy járt, hog ; mire felkereste őket, mind elment a tanácsházára és ott jegy­zett. Szombat este arra kérte a pártszervezet vezetőségét és ; tanácselnököt, hogy vasárnap osszák be őt máshová, mert <> sem akar lemaradni a jegyzésg.yüjtésnéi. A legjobb eredményt^ a Gsesztvéhez tartozó Bakópusztán érts el Bugyi Mária és Kövér Imre jegyzésgyüjtő. Bugyi elvtársn i fiatal lány, a DISZ-szervezet titkára. A dolgozóknak, akiket fö' keresett, így érvelt: „Látják, mi itt maradtunk öten árvák. D ■ most nem vagyunk olyan árvák, mint a múltban lettünk volna Akkor más nem lehetett volna belőlünk, csak cseléd. Most a hú gom — hiszen tudja ezt mindenki — a balassagyarmati általá­nos gimnázium tanulója, kollégiumban van, a bátyám Borsod nádasdon géplakatos tanuló és a többi testvéremnek is bizto sítva van a felemelkedéshez vezető út. Ezért az életért áldozató is érdemes hozni, azt megtenni, hogy párszáz forint kölcsönné segítsük államunkat.’’ Bugyi Máriáék nincsenek ragyogó anyagi körülmények kő zott, nagyanyjuk két hold_ földjén gazdálkodnak, testvérei még kicsinyek, az ő munkájából élnek négyen öreg nagyanyjukkal mégis a nagyanyja is, ő is 100—100 forintot jegyzett, mielőt elindult a többi dolgozóhoz, mert tudja, hogy ezen keresztül less biztosítva még jobban az ő felemelkedésük. A személyes példamutatáson alapuló jó. felvilágosító munka a pártszervezet és a tanács dolgozóinak jó irányítása eredmé nvezte, hogy (Vesztve község dolgozó parasztjai 300 formte: átlagjegyzést értek el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom