Szabad Nógrád. 1952. szeptember (8. évfolyam. 71-78. szám)

1952-09-10 / 73. szám

Willig proletárjai egyesüljetek! MDP NOGRADMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM. ARA' 50 FILLÉR 1952 SZEPTEMBER 10. Fontos feladat az őszi munkák időbeni elvégzése Döntő feladatunk, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének időszakában nö­veljük a mezőgazdaság termés­hozamát, hogy biztosítani tud­juk a dolgozók szükségleteinek kielégítését, fejlődő iparunk nyersanyaggal való ellátását. Ezért fontos, a talaj termőké­pességének fokozása, istálló- vágy műtráo-vázás által A ki­hordott istállótrágyát egy-két napon beitü 1 a földbe keil mun­kálni, mivel a kihordott istálló- trágya azonnali elteregetése és a talajba keverése, a helyes trágyázás egyik alapjeltétele. A helyes trágyázásra, nagy fon­tossága ellenére, — különösen a rétsági, pásztói és a salgótar­jáni járásokban — nem fordíta­nak elég gondot tanácsaink. De nem szorgalmazzák a trágya­kihordást Dejtá.r, Nemti és Varsény községekben som. Ta­nácsainknak ezért jobb felvilá­gosító munkával kell megma­gyarázni a dolgozó parasztok­nak, a trágya zási murira jelen­tőségét, azt, hogy csak a jó táperöben lévő talajokon várha­tunk jövőre jó és biztos ter­mést. Termelőszövetkezeteinknek a vetőszántást 100 százalékig gépierővel kell elvégeznie. Meg­győző agitócióval el kell érni, hogy az egyéni dolgozó paraszt­ság is minél nagyobb mérték­ben használja a gépi munkál. különösen a szerződéses növé­nyek alá. Dolgozó paraszt­ságunk zöme már meggyőző­dött arról, 'hogy a nagyobb ter­méseredmények alapja a- gép­pel végzett talajrounka. Csak a géppel müveit szántóföldeken érvényesül az ist álló trágya, zöldtakarmány, műtrágya ter­mést fokozó hatása. A jó talajmunka egyik alap­feltétele, hogy gépállomásaink a meglévő előhántóg ekéket 100 százalékig üzemeltessék és a vetőszánitáist legalább 20—22 centiméter mélyein végezzék. Az őszi munkánál el kell érni, hogy' az egyénileg dolgozó parasztok is, legalább 18—20 centiméter mélyen szántsanak vetés alá. A beindult vetőszántás meggyorsí­tását gátolják egyes tanácsaink opportunista nézetei. Az érsek- vadkerti, dejtári, pásztói, de még számos tanács azzal akarja elkendőzni a lemaradást, hogy „száraz a föld, nem tehet szán­tani”.' Ezek a tanácsok akarva, akaratlanul a kulákság akna­munkáját segítik elő, akiknek céljuk, hogv a dolgozó parasz­tok későn végezzék el a vetést, hogy na tegyen magasabb a terméshozam. Az említett ta­nácsoknak csak ki kell mozdul- niok az irodából, s akkor majd meglátják, hogy naigyon sok dolgozó paraszt tud szántani- vetmi „a szárazság" ellenére A tanácsoknak te! kell számolni ezt az opportunista nézetet, s minden erejükkel a munka meg­gyorsítását kell segíteni. A kis- terenyei és a szécsényi gépállo­másoknak is van javítanivaló­juk munkájukon. Ök sem tettek meg mindent annak érdekében, hogy' a szántás-vetési munka megfelelő ütemben folyjon. Min­den erőgépet a legsürgősebben a szántás-vetési munkák szol­gálatában kell állítani. Az erő­gépekről hiányzó munkaerőket • is pótolni kell, szervezzenek a gépállomásokra új munkaerő­ket. Tanácsainknak nagy súlyt kell helyezni arra, hogy dolgozó parasztságunk tisztított, az őszi búzái:;:, árpát, megfelelően csávázva;'vessék el. Csak kitisz­tított és higosannaí csávázott vetőmag után — a jó talaj elő­készítéssel együtt — várhatunk és kapunk jó, bő termést. A vetőmagtiszíítást döntően a gépállomások szelektoraival vé­gezzék el, de emellett be kell vonnunk vetőmiagtisztításra, 'az egyénileg dolgozó parasztság­nál is rendelkezésre álló kü­lönböző vetőmagtisztító-eszkö- zöket. Tanácsainknak az új mező- gazdasági eljárások bevezetésé­nek harcosaivá kell válniok, el kelt érniök, hogy termelőszövet­kezeteinknél az ősz folyamán alkalmazzák az új agrotechnikai eljárásokat, amely már me­gyénk területén is szép eredmé­nyeket hozott. Az ipolytarnóci „Vörös Csillag” tszcs-ben a ceresztsorosan vetett őszibúza 10.40 mázsa termést adott kin­ként. Az ilyen konkrét ered­ményekkel kel! meggyőzni tszes-inket, hogy minél több ke- resztsoro's őszibúzát, rozsot, ár­pát vessenek, hogy ezek a ter- meiőcsoportok :s kh-ként 2—3 mázsával nagyobb terméshoza­mot tudjanak betakarítani. Az új agrotechnikai módszerek al­kalmazása harci kérdés. Csak az új módszereik alkalmazása teszi lehetővé a régi, elmaradott, gyhelyben topogó, s kevés ter­mést biztosító mezőgazdasági eljárásoknak a kiirtását. A ka- p ásnövén yek bet a kar ít áisánál vő lemaradás gátolja a trá­gyázás, szántás-velés meggyor­sítását Tanácsainknak ez irány­ban is meg kell javítani mun­kájukat. Különösen szorgalmaz­ni kell a burgonya, napraforgó miniéi előbbi betakarítását. A kukoricaszárat legkésőbb 2—3 napon belül te kell vágni, behor­dani silózásra felhasználni. Ez különösén fontos, a íakarmány- biztasítás szempontjából. A jeladatokat csak tervszerű munkával lehet megvalósítani, idejében elvégezni. Minden ta­nács kósizítsen ütemtervet s a minisztertanács ide vonatkozó határozatát figyelembe véve mérjék fel, hogy a munkák el­végzésére mennyi munkaerő áll rendelkezésük!e, úgy kézi, mint fogaterö terén. Határozzák meg egyes munkák elvégzésének ba­táridejét. A kulákok részére kü­lön ütemtervet készítsenek, s a terv végrehajtását a kulákok- n-á! szigorúan meg kell követel­ni. A kuiák, mint mindég most is ellenállást tanúsít, sza­botálja a szántás-vetés elvégzé­sét. Épp ezért káros a- tari ta­nácselnöknek az állásfoglalása, aki lebecsüli az oszíályellenség erejét. Ez az álláspont koránt­sem szolgálja a falusi osztály­ban; ügyét, hanem inkább teret enged a kuiák aknamunkájának. A kulákokat állandóan ellen­őrizni kell, a munkák végrehaj­tása terén. Szabotázs esetén, ai törvény erejével kell lesújtaná rájuk. Az elkészített ütemtervet nyil­vános tanácsüléseiken, az álllan dó bizottságok tagjain keresztül tudatosítsák, a dolgozó paraszt­ság körében Minden dolgozó parasztnak tudnia kell, miiyen munkát, mikorra kell elvégeznie, hogv jövőie gazdag termést ta kardson be. A gabonabegyüj- tésben kialakult verseny mozgal­mat tömegmozgalommá kell fej­leszteniük tanácsainknak az őszi mezőgazdasági munkák elvég­zése során. Községek — közsé­gekkel dolgozó parasztok — dolgozó parasztokkal verse­nyezzenek. A munkák elvégzé­sével! élenjáró dolgozó parasz­tokat, termelőcsoportokat, azok­nak jól teljesítő brigád'ait is­mertetni kei! versenyhíradún, hangoshíradón, hogy egyre több dolgozó paraszt kövesse az élenjárók példáit. Az őszi munka sikeres elvég­zése politikai kérdés, osztály- harcnak a kérdése. Ezért párt- szervezeteink szívós politikai ne- velőmunikával, személyes példa­mutatással segítsék a jövőévi még gazdagabb termésünk meg­alapozását Sándor Pál tröszt iaaza-a-tó a salgótarjáni bányász ünnepségen át- nyújtja Jeszenszki Mária Marqittáró bányaüzem csapatcsillésének a sztahanovista oklevelet és a 400 forintos pénzjutalmat Megyénk bányászai lelkesen ünnepelték a második bányásznapot Szeptember 7-én, már á kora reggeli órákban forgalmasak voltak Salgótarján utcái. A la­kóházak és középületek falai ünnepi díszbe öltöztek. A váro­son végig piros és nemzeti- szlmű lobogókat tengetett a nyárvégi szelő. Az utak felett hatalmas drapériák húzódtak: Üdvözöljük a széncsaták hő­seit" feliratokkal. A Petőti-téren gondosain elkészített díszemel- vényen Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak arcképei mintha szemlélték volna a vá­ros dolgozóinak lelkes készülő­dését. A Bajcsy-Zsil inszkv-u teában a bányai kultúrház előtt, öröm­től sugárzó arccal gyülekeztek a sötétkék díszegyenruhás har­cos bányászok. Vájárok, csillé­sek. lőmesterek. aknászok és mérnökök gyülekező tömegei szinte egybeolvadtak. Közös nagy ünnepük ez a föld mé­lyében harcoló derék bányászok­nak. Már hetekkel ezelőtt ké­szültek erre a nagy napra. S a munkahelyeken szinte napon­ként születtek az újabbnál újabb munkaihőstettek. Már fél tíz elmúlott, amikor az egyenruhás bányászok, ze­nekarral az élen. fegyelmezett sorokban megindultak a Petőfi- tér felé. Eljöttek azonban az Acélárugyár. Tűzhelygyár és .Üveggyár .dolgozói is, hogy együtt ünnepe!ienek ai széncsa­ták hőseivel. Az ünnepi gyű­lés díszemelvényén ott volt Kossá István elvtárs, pártunk Központi Vezetőségének tagja, kohó- és gépipari miniszter, a megyei, járási és várost párt- bizottságok képviselői, de raj­tuk kívül ölt voltak a bányák és gyárüzemek kiváló munká­sai, sztahanovistái. A Petőfi-téren összegyűlt ha­talmas tömeget Sándor Pál elv­társ, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója üdvözölte, majd Kossá István elvtárs tar­totta meg ünnepi beszédét. Kossá elvtárs elmondotta. ho.gy a mai ünnep juttatja kifeje­zésre az egész magyar dol­gozó nép megbecsülését és szeretetét a bányászat dolgozói iránt, s envuttal jelképezi, hogv hazánkban ma minden gyökeréig meg­változott. Kormáinvunk rendelettel je'ölte ki minden év szeptemberének első vasárnapját bányásznapnak Pártunk és kormányzatunk a bányásznap kiielöiéséyel formá­ba öntötte általában munkánk, de különösen a bánvászmuraká- nak a meoibecsülését. Sa'gótarián dolgozó népe fi­gyelmesen hallgatta Ko=sa elv- társ szavait. Kossá elvtárs. va­lahányszor pártunkat és Rákod e'vtársat erriítette, atz ünneplő közönség szűnni nem akaró taps­sal köszöntötte győzelmeink szervezőiét. Kossá elvtárs a to- válNa'fian elmondotta azt isi hogv felszabadulásunk óta bár­mikor, amikor nártunk és a ml szeretett Rákosi elv- társunk a bányászodhoz szólt, és csatára hívta őket a munka frontján, a bányá­szok minden esriben helyt is ál tak. Helytálltak akkor is. amikor felszabadulásunk után. éhesen, rongyosan szálltak te a bá­nyába. Azóta sokat fejlődjünk. A romország'bó! gazdag, erős. virágzó ország lettünk, ahol a do'gozók részére minden köz­szükségleti -e;kk bőségesen biz­tosítva van. Ezalatt az .idő Matt nagyot nőtt bányászaink öntu­data is. Arról is beszélt Kossá elvtárs hogv az ötéves tervünk során egyre nagyobbak lettek feladataink, és hpigv a szoria- 'izmust építő munkánkban' váll­vetve kell harcolni a bányászat minden dolgozójának. A munka fegyverét ma együtt tartja ke­zében és harcol vele szebb jövőjéért a bányászat minden fizikai, műszaki és adminisztra­tív dolgozója. A közös munká­ban mindinkább eltűnik az az ellentét amely a fe'szabadulás ellőtt, de még a felszabadulás után is jó darabig meg volt a bányászok és Vezetőik között. Az elmúlt bányásznapon az or­szágban alig 1—2 front dol­gozott ciklus grafikon sze­rint. Az idén már 2.5 kilo­méter front homlokhosszon vezették be. s ez év végéig e’ fogja érni az 5.5 kilométert. Dacára; annak, hogy mint min­den új módszer bevezetésénél, itt is meg voltak a gyermekbe­tegségek, ennek el 1 enére a front­fejtések fejtési sebessége, s ez­zel az ott dolgozók termelé­kenysége 25 százalékban emel­kedett. A Szovjetunió segítségé­vel beállított modern gépiberen­dezésekkel a széntermelés tech­nikájának új, szocialista viszo­nya alakul ki. Bányáink gépe­sítése terén jól haladunk előre, de hiányosságaink is vannak bőven. Komoly hiányosság az, hogy igen sok helyen nem meg­felelő ai gépekkel való bánás- ürid- _ Nincs még keli ölképpen büejI őiíve.. „dolgozóinkban - az „az érzés, hogy ők a gazdái a, gé­peknek. A gazda gépét gondozni és ápolni szokta. Kell ezt tenni annál is inkább, mert 'a gép csak megfelelő, kezelés és meg­felelő karbantartás mellett se­gíti a bányászmunkát. Befejezésül elmondotta, hogy a magyar proletárforradalom, az első Magyar Tanácsköztársa­ság történelmének legragyo- góbb fejezete itt zajlott le Sal­gótarjánban, amikor a salgó­tarjáni dolgozók, köztük a, bá­nyászok százai is fegyverrel a kezükben, Rákosi elvtárs veze­tésével, kemény csatában hősi küzdelemben védték meg a fiatal tanács hatalmát, az imperialista zsoldos cseh hadsereg ellen. Rákosi elvtárs mindig büsz­kén gondol arra a hőstett­re. mellyel Salgótarján dől* gozói védték a Tanácsköz­társaságot. Ez a dicső múlt, nagyszerű fegyvertény, lel­kesítse a mostani dolgozó­kat, a nógrádi széranedence bányászait újabb nagyszerű csatákra. amikor ugyan nem fegyverrel, de hősi munkával! kell helyt­állni és új szocialista hazánkat védeni, erősíteni. Kossá elvtárs beszéde után sor került az alkotmányunk, és a bányásznap tiszteletére indí­tott versenyben példamutató, harcos dolgozók jutalmazására^ Az ünnepség után sportműso­rok és kultúrműsorok szórakoz­tatták •Salgótarján bányászait, végül a késő esti órákban táncraperdülve fejezték be a második bányásznapot. Indítsanak közös harcot a lemaradások behozásáért Nagybátonyban Naigybátony arculata is meg­változott ezen a napon. A piros drapériák, jelszavak már előző este fölkerültek a házaik faterra s a Nagybátonyi Bányaiigazgató­ság épülete is dfszba öltözött. A reggeli órákban már az utcá­kon sürögtek-forogtak csinos egyenruhájukban a vájárok, vá­jártanulók. de ebben az időben már a bányaváros és a község apraja-nagyfa is készen állt a bányásznap megünneplésére. Az. ünnepség megrendezését a Nagybátonyi Báinyaigazgatóság mil!lett lévő kerthelyiségben ké­szítették elő és 10 óra lehetett, amikor a fegyelmezett egyem- luhás 6orok megindultak az ünnepség sz ínhelyére. A váj ár- tanulóik büszkén, emelt fővel vonultak föl, hiszen ők lesznek az eljövendő ezéncsaták hősei. S amikor a kerthelyiség telje­sen megtelt ünneplő bányá­szokkal!, a dísizemelvényen el­foglalták helyüket a Megyei és Nagyüzemi Pártbizottság kül­döttei, valamint Nagybátony tegh-arcoisabb bányászai. A Nagybátonyi bányászzene­kar a Köztársasági indulóval kezdte meg az ünnepséget. Berecz László a Nagybátonyi Szakszervezet, Bizottság elnöke tartott megnyitó beszédet, majd Bernát Rezső elvtárs ai Megyei Pártbizottság kiküldötte, ün­nepi beszédében a többi között ezeket mondotta: A felszabadulás előtt a bányászság nem volt meg­becsült tagja a társadalom­nak. A bányászoknak csak nyomor, kizsákmányolás, a bányabárók és hajcsárok á tali üldöztetés jutott osz­tályrészül. Elmondotta Bernát elvtárs, hogy a felsziabaduliáissal egyidőben megváltozott a b'ámyászság éle­te és napról napi:a tudatosabb résztvevő? annak a harcnak, amelyet a szocializmus építése terén dolgozó népünk kifejt. A nógrádi bányászok alkot­mányunk és a bányásznap tiszteletére kezdeményező­ként léptek fel. legelsőnek tettek fogadalmát, hogy elő­irányzott tervükön felül 24 ezer tonna szenet adnak népgazdaságunknak. A nógrádi bányászok verseny­felhívására az ország vala­mennyi bányásza csatlakozott e nemes kezd: mén yezéslrsz. A kezdeti eredmények után azon­ban visszaesés következett be. Ennek a következménye, hogy a Nógrádi Tröszt vállait köte­lezettségéiből még egyetlen tonna szenet sem teljesített, sőt az utolsó hónapban az elő irányzatától is közeli 2 száza lékkai maradt le. Á Bányász niaP. után ezt a mulasztásunkat feltétlenül pótolni kell. Az ellenség — folytatta be szódét Bernát elvtárs — külön­böző módon igyekszik akadá lyozini a bányászok hősi har cát. ^ Ellenséges rémhírek tér jesztésével igyekszik elvonni a dolgozók figyelmét a verseny­től. Bányászaink kötelessége hogy éberek legyenek és leplez­zék le az ellenséget, mert ezek a-zit akarják, hogy a bányászok háta mögött újra ott álljanak a kakastól las csendőrök, újra ott legyenek a munlkásnyúzó hajcsárok, Róth, Flórisok, Chorin Feróncek. A terv és a vállalások telje­sítésében élenjáró bányászok tartsák kötelességüknek a le­maradók megsegítését és indít­sanak közös harcot a lemara­dások behozásáért, — fejezte be beszédét Bernát elvtárs/ A Nagybátonyi Váj falatnál a ■bányásznap alkalmával'. 750 dolgozó kapott hűségjutalmat. Köztük Gágyor ,Pál több mint 2400 ■ Ft-ot, de többen vannak .olyanok, akik becsületes és hű­séges munkájukkal! 2000 Ft-os jutalmat érdemeitek ki., Na.gy- b-átooy dolgozói a- délelőtti ünnepség befejezése után egész nap vígan szórakoztak és az Ifte zgatás-ág előtt lévő kert- helyiségben kultúrműsorra! és zené vei fejezték be a II. Bá­nyásznapot. Levél Csesztve községbe örömmel jelentem, _ hogy Csesztve község dolgozó pa­rasztjai gabonabeadási köte­lezettségüket 144.2 százalék­ra teljesítették, s megkapták 1 szabadpiaci értékesítés jogát. Fábián János tanácstag 154, DiósI János pedig 151 száza­lékra teljesítette kötelezettsé­gét. Emellett községünk dol­gozó parasztjai a baromfi, to­jás, vágómarha, hízottsertés begyűjtési tervnek is eleget tet­tek. Petrás Veronika. Varga Zsuzsa munkaversenyfelhívása a begyűjtési nyilvántartókhoz A begyűjtési nyilvántartók jó és pontos munkájukkal nagy­ban elősegíthetik az állatni fi­gyelem megszilárdítását a be­gyűjtési terv pontos teljesítését. Ennek a tudatában intéze t munkaversenyfelhívást Varga Zsuzsa a szendehelyi tanács nyilvántartója. „Mint Szendehely község nyilvántartója — hangzik a fel­hívás — felhívom a megye te­rületén dolgozó összes begyűj­téssel foglalkozó nyilvántartó­kat a kukorica, burgonya, napra­forgó november 1-re történő be­gyűjtésére. Versenyfeltételeim i következők: 1. A huhoricatöris és hn ­gonyaásas idejének poníc s feljegyzése a nyilvántartó U- pokra és a beadási könyvbe, me­zőőrnek a kimutatást minden nap átadni, e lapok külön keze­lésére vigyázni, 2. A beadott termények vétel - jegyét naprakész állapotba tar ­tani. 3. A beadást elmulasztóki a (kukoricánál 5, napraforgónál 5 nap, burgonyánál 1 nap a be­jelentésből) a dolgozó párásí­tóknál 5, a kulákoknál 10 szá­zalékos felemeléssel megter­helni. 4. 24 órán belül beadásra fe szólítani az elmaradókat, 48 óm alán az elszámoló bizottságink nevezetteket kimutatás formáji- ban átadni és a kártérítést ki­vetni. Rendelet a tejbeadási kötelezettségről A 8 holdon felüli dolgozó pa­rasztok számára, akiknek ez él ­ben tehenük nem volt kormá­nyunk kedvezményt biztosít, t j helyett más cikkekkel te! jesithe . ték kötelezettségüket. Azonban 1953. évben a tejibeaidási köte­lezettséget csak tejjel lehet tel­jesíteni. A rendelet tehát időt, módot adott arra, hogy dol­gozó parasztjaink saját nev- lésű tenyészüszőket, vagy eh - hasú üszőket állítsanak gazdi - ságukba. Rendelet biztosít]!, hogy a beállítástól számító t egy éven át előha-sú üsző utá l a beadási kötelezettségnek csak a felét kell teljesíteni; Ezen ti 1 az eddig egyéb terményekk 1 teljesített: cikkek megmaradna < a dolgozó parasztok részére ts ezekből is, de a tejből is jut a szabadpiacra. Jó eredmények a sajtóterjesztésnél Karancsság községben KarancSság községben Kai- nis András hírlapkézbesítő i községi sajtófelelőssel együtt jó munkát végeztek a sajtó ter­jesztésében., A községben 15 Szabad Nép, Tartós béke, Sza ■ bad Nógrád, 6 Szabad Föld, í Béke és szabadság újságot he­lyeztek el. Most újabb dolgo­zókat keresnek fel, hogy tovább növeljék lapjaink olvasótáborál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom